vissza a cimoldalra
2020-08-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11552)
A csapos közbeszól (95)

Wagner-felvételek (303)
Régizene (3721)
Operett, mint színpadi műfaj (4525)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4038)
Erkel Színház (10614)
A MET felvételei (1027)
Opernglas, avagy operai távcső... (20620)
Társművészetek (1831)
Pantheon (2715)
ifj. Johann Strauss (168)
Cecilia Bartoli (883)
Nicolai Gedda-az univerzális tenor (286)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2022)
Franz Schmidt (3661)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4892)
Kodály Zoltán (388)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1411   IVA • előzmény1409 2019-09-23 05:06:29

Tegyük hozzá: a prózát játszó fővárosi nagyszínházak közül a Nemzeti alaphelyárai a legolcsóbbak. A nagyszínpadi helyek ma annyiba kerülnek, mint az új Nemzeti Színház megnyitásának idején, amit igencsak drágállottunk. Schwajda György vezetésekor: 2000-ben! 2003-ban, Jordán Tamás vezérigazgatásával normalizálták a helyárakat, a színházlátogatók fizetőképességéhez idomítva. Nem tudom pontosan, milyen mértékben kúsztak felfelé Alföldi Róbert idején, mert csak a János vitézére emlékszem, 4500 Ft-ba került a legdrágább hely, de az zenekaros előadás volt. Tehát most, a Rocco és fivérei nem drágább, mint Az ember tragédiája volt majd' két évtizeddel ezelőtt.
Ami a túláradó rajongást illeti, most nemcsak egyes sajtóorgánumok stílusa, hanem divat is, amellyel sokan igyekszenek (kényszerülnek) lépést tartani. Hadd említsek egy közeli pédát, elfogulatlanságomat is bizonyítandó. A Flórez-koncert helyszínének változását hirdető szervezőiroda pazar helyszínként jellemzi az Erkel Színházat. Nekem, aki az otthonom után legjobban szeretem ezt a helyet, évtizedek óta valóban sok pozitív jelzővel illethető, akár a pazarral is (általában addig, míg szét nem nyílik a függöny), mégis úgy gondolom sajnos, ma nem ez a legtalálóbb jelzője, mert sem korunk követelményeinek, sem a korábbi, egyszerre ünnepélyes és mégis otthonos hangulatát keresőknek nem felel meg tökéletesen. (Remélem, idővel lesz még újból pazar hely!) Például a Müpára inkább illik ez a jelző, mert bár én nem vagyok oda érte (legfeljebb a vörös szőnyegéért), a közönsége elvárásainak megfelel.

1409   joska141 2019-09-21 11:16:55

Az Origo.hu internetes honlap „Kultúra” rovatában jelent meg a mai napon (nagyon hosszú a cím, azért nem csatolom ide):

A cikk alcímét és első bekezdését azonban változtatás nélkül idézem:

„Az óriási sikerű Rocco és fivérei premier másnapján újabb hihetetlen sikerű bemutató a Nemzeti Színházban

Egy nappal Vidnyánszky Attila monumentális előadása, a Rocco és fivérei kirobbanó sikerű premierje után újból bemutatót tartott a Nemzeti Színház. Euripidesz Médeiáját a világhírű svéd rendező Eirik Stubo, a Stockholmi Királyi Színház igazgatója rendezte. A premieren a szó szoros értelmében szűnni nem akaró taps ünnepelte Szűcs Nellit, a csodálatos címszereplőt, a nagy színészt, Trill Zsoltot, és az előadás több nagyszerű színészét, így Rátóti Zoltánt, Söptei Andreát, Szarvas Józsefet vagy éppen Csurka Lászlót. És persze az alkotókat.”

Most még csak néhány hete kezdődött a 2019/2020-as színházi évad. Ha már most az első premierekre ezeket a jelzőket – „óriási siker”, „hihetetlen siker”, „monumentális előadás”, „kirobbanó siker”, „szűnni nem akaró taps”, „csodálatos címszereplő”, „több nagyszerű színész” – használják, mi lesz az évad további részében?

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1901 • Franz Konwitschny, karmester († 1962)
1924 • Georges Pretre, karmester († 2017)
1951 • Kovács János, karmester
elhunyt:
1981 • Karl Böhm, karmester (sz. 1894)
1996 • Sergiu Celibidache, karmester (sz. 1912)