vissza a cimoldalra
2019-11-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11449)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3282)
Élő közvetítések (8238)
Kedvenc magyar operaelőadók (1148)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3503)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1801)
Franz Schmidt (3454)
Erkel Színház (10352)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4457)
Simándy József - az örök tenor (633)
Pantheon (2445)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2944)
Plácido Domingo (919)
Balett-, és Táncművészet (5939)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4607)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (300)
Giuseppe Verdi (1394)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1399   IVA • előzmény1398 2019-09-17 03:59:19

A következő évadban a Radnóti Színházban előadják a Szerelmesek házait (The Widower’s Houses, korábbi magyar címein Szerelmi házasság, Sartorius úr házai, Özvegyek házai), Valló Péter rendezi. Talán a fotógalériáktól függően dől majd el, hogy megnézem-e, mindenesetre figyelemmel fogom kísérni, kinek mennyire fáj (vagy nem fáj).
Igen, lehet, hogy ma a színházigazgatóknak, rendezőknek, színészeknek és a közönségnek elkopott az érzéke Shaw szelleme iránt, abban a morális és kulturális környezetben, amely körülvesz minket, már csak az elsózottat és a túlcukrozottat, a fagyottat és a forrót érzékeljük. Aztán az élet mégis produkál olyan helyzeteket, amelyek akár egy Shaw-dráma tanulságai lehetnének. Ha már szóba hoztad a „metoo-cunamit”, ezt az alattomos, kíméletlen és alpári mozgalmat… Sem a fejét csóváló, sem az átkozódó ember nem lenne képes olyan „csattanót” írni, amelyben súlyosabb és méltóbb (ám sajnos túlságosan drága) büntetése lehetne az amerikai licenc szerint dolgozó honi mozgalmárcsillagnak, mint az életfogytig tartó lelkiismeret-furdalás. Bárcsak ne így történt volna!

1398   Edmond Dantes • előzmény1397 2019-09-16 09:10:22

„..szűnni nem akarón”: költői szóhasználat egy nem-költő által. Egyezzünk ki, "folyamatosan" :-) Köszönöm, hogy anno elolvastad beírásomat az Örkényes produkcióról (is). Feleki Kamill nagy kedvencem volt, már eltávozott. Ha "új műsorhoz új férfi kell", akkor ez fordítva is igaz: új "férfihoz -értsd: új színészekhez, új színészgenerációkhoz és új közönség-generáció(k)hoz, új, más világban szerintem új szemlélet, új rendezői megközelítés, új szerepfelfogás kell ... persze nemcsak Molnár Ferenc darabjai esetében. Márkus Lászlót sokszor láttam, "tán csodáltam, ámde nem szerettem" ... egészen -emlékezetem szerint- utolsó szerepéig, Turaiig: pazar alakítását nem felejtem el, amíg csak élek. Ám ő is régen elment már. Más színészekkel, más közönségnek, más korban másmilyen Játékot kell, igen: kell csinálni "a kastélyban"... és máshol. Shaw darabjai és mondanivalójuk is tán kor- és életszerűbbek lennének némi (sok) vérátömlesztéssel, értő, újraértelmező rendezéssel. Az általad említett Warrenné eredeti cselekménye, "mondanivalója" 5/4 évszázad elteltével, de legalább fél évszázada, a szexuális forradalom, a hippikorszak, Woodstock stb. óta inkább mosolyogtató, sőt szánnivaló, ami bizonyára nem azonos Shaw eredeti szándékával, ellenkezőleg. Nem beszélve korunk #metoo cunamijáról, amit lehet elhessegetni, nem szeretni, de: van. A jég a maga egészében -"obszcén akciókkal" és azoktól függetlenül- annak idején a Krétakör és Mundruczó Kornél egyik kimagasló produkciója volt a Trafóban, én ott láttam. Pár éve ugyanott játszották a Lúzert, ami szintén nem nélkülözte az obszcén elemeket, de nem jó darab. Rossz darab, nem is igazán "darab": inkább egy akkor és ott kiégett(nek tűnő) színész, rendező, egykori színházvezető kétségbeesett, de félresiklott jajkiáltása. Más kérdés, hogy az a jajkiáltás mostanra egyre inkább váteszinek bizonyul... A Don Carlo(s)ban viszont nagyon reménykedem, mert képzeletbeli ranglétrámon sok éve egyre följebb lépdel az a fenséges remekmű.

1397   IVA • előzmény1395 2019-09-16 02:47:46

Aki a folyamatosan helyett a „szűnni nem akarón”-t használja, annak gondolatában a „szűnés” (s)óhaja fészkel.
„Elkerülöm A hattyút az Örkényben (amin te átestél)” – így írtam! Átestél nem = linkeltél. Nem likelted, nem is írtam azt. Azért tudom, hogy átestél rajta, mert olvastam a hozzászólásodat.
Az Egy, kettő, három nem tartozik Molnár remekei közé, de Felekivel egy tv-változatban még jó darab volt, Márkus Lászlóval pedig egészen kitűnő. Hja, Márkushoz mérhető zsenink nincs, nem tudni, lesz-e még valaha.
G. B. Shaw művei és azok üzenetei nem avultak el, ellenkezőleg: modernebbek, mint valaha. Kritikája és szembesítése olyan húsbavágó, hogy azt a hazugságban mint elemben élő ma embere alig, vagy nem tudja elviselni – függetlenül attól, hogy milyen stílusú szalonokban játsszák. Amit mégis elvisel belőle a közönség, csak azért, mert nem érti. A rendezők sem értik. Ezért nem divatos.
Beszámolókból úgy értesültem, A jég című előadást (Krétakör → Trafó → Nemzeti → Proton) meztelenül játszották (persze nem obszcén akciókkal). M. G. P. annak idején úgy fogalmazott, hogy Mundruczó Kornél e rendezésének adaptálása a Nemzetibe Alföldi szűzbeszédének tekinthető. (Nem biztos, hogy jóslata bevált.) Azóta nem ajánlhatok hasonlót, de bízva Ókovács Szilveszter kivételes érzékében a rossznál rosszabb rendezők előhalászásához és a minősíthetetlenül stílustalan előadások színpadra engedéséhez, nem érdemes feladni a reményt. Korszakának legalább 10 legrosszabb színpadi kísérlete alapján nem zárható ki, hogy éppen a Don Carlos lesz a következő áldozat. II. Fülöp és a Főinkvizitor nagy találkozása aligha értelmezhető világosabban másképp, mint meztelenre vetkőző szereplőkkel.

1395   Edmond Dantes • előzmény1394 2019-09-15 10:06:04

1393-1394 összevonva, helytakarékosságilag, "egyet fizet ír kettőt kap ad": off Nem az elveink és a véleményeink között van nagy távolság, hanem a habitusaink közt. Te hajlíthatatlan és hajthatatlan vagy, én pedig hajlítható és hajt(ogat)ható :-) on Nem sokalltam a Molnár-darabokat, ezt írtam és ez nem "sokallás": "Molnár Ferencet folyamatosan, szűnni nem akarón játsszák széles e hazában és nemcsak a fölsorolt 2-3-at, nézz körül." Nem az Örkényes A hattyút linkeltem be, bár azt is láttam, hanem az Egy, kettő, három címűt, amit a tao-rendszer megszüntetésének és általában, A Rendszernek egyik fő áldozata, az Átrium játszik ... és nem tetszett. Rossz darab és -most jön a lényeg- valszeg nem írták át (eléggé?) ahhoz, hogy szórakoztató legyen, pedig A Rendszer egyik fő áldozata, Alföldi Róbert játssza a főszerepet. Úgyhogy akár kaphatna Lukin-díjat. Warrennét nem láttam, de -most kapaszkodj Malvin, kedves IVA, jön a kanyar(ó)- G.B. Shaw és anno szellemes, "modern" művei és "mondanivalójuk" mára szerintem olyannyira elavultak (kivétel: Szent Johanna), hogy némi komolyabb  vérfrissítés nélkül többségük dögunalom ... legfeljebb ... tb. Lukin-díjat érdemelnek, ha nem igazítják őket így-úgy a mához. Amiben igazán hiányérzetet hagytál bennem az az, hogy nem írtál  meztelenül játszott, obszcén akciókat imitáló darabokról. Egy frászt "képzeletbeli előadástípus"! Akadnak ilyenek számosan, régóta, csak gondoltam, láttál újabbakat és megosztod :-(

1394   IVA • előzmény1387 2019-09-15 03:07:58

Nem hiszem, hogy nem értetted: egy képzeletbeli előadástípussal példálóztam. Ha nem értetted – kivel vitatkozom én itten?
Te sokallod a Molnár-előadásokat, én viszont keveslem: látod, legalább ekkora a távolság köztünk. Nem annyira számszerűen keveslem, hanem a darabokhoz méltó színvonal ígéretét tekintve. Így hát elkerülöm A hattyút az Örkényben (amin te átestél), A doktor úrt még könnyű szívvel is. De A testőr elkerülése a Pestiben folyamatosan nyomaszt, mert a „bonvivánt” nagyon is szeretném látni benne, a „primadonnát” azonban nehezen viselném el (én, kérem, Ruttkaival is láttam a darabot!), így hát döntött a rendező (rendezői) személye, akit nagyon nem kedvelek, és – veled ellenkezően – nem tartok hagyományosnak. (A szerintem ízetlen és szellemtelen „Lukin-díjasságra” viszont méltatlannak: nem bocsáthatom meg neki például azt, hogy távol tartott a Warrenné mesterségétől a Nemzeti Színházban, éppen azért, mert átlapátolta a cselekényt a ba – ami azóta a Jordán Tamás igazgatta Nemzeti tegnapelőttje.)
Igazán köszönöm, hogy elmagyaráztad, mi a különbség a sikerszerző és a klasszikus között, oszlatni igyekezve a bennem dúló fogalomzavart! Hálából elmagyarázom, hogy ha a „klasszikussá vált” után nem tettem vesszőt (nem tettem), akkor azt nem a „sikerszerzők” szinonimájának, hanem jelzőjének szántam. A kettő ugyanis nem zárja ki egymást, ezt Molnár és Heltai példája is igazolja.

1387   Edmond Dantes • előzmény1382 2019-09-14 10:14:39

Lécci írd meg privátban, hol látható meztelenül játszott, obszcén akciókat imitáló darab?! (Színházban akadnak ilyenek számosan, régóta.) Máris megyek :-) Molnár Ferencet folyamatosan, szűnni nem akarón játsszák széles e hazában és nemcsak a fölsorolt 2-3-at, nézz körül. Egymás (hattyú)nyakára hágnak, nem győzőm kerülgetni őket, de egyik-másikon mégis átesem, legutóbb pl. ezen. Ezt viszont nagy ívben kerülöm, t.k. a rendező miatt, akinek "hagyományos", "Lukin-díjas" rendezései hosszú ideje ellepik a várost, vészesen apasztva az altatók forgalmát, ha érthető, mire célzok. Egy fogalomzavart ki kell igazítanom: a "sikerszerző" nem azt jelenti, hogy "klasszikus", sőt. Sikerszerzők a mindenkori mának, koruk közönségének írnak. Mellesleg Molnár Ferenc is ezt tette, amikor futószalagon gyártotta darabjait és valszeg nem gondolt rá, hogy 100-120 év múlva is színre kerülnek ... vagy ha mégis, nem gondolhatta, hogy ugyanúgy kerülnek színre, ahogy megírásuk idején. Okosabb fiú volt ő annál, mintsem hogy leragadt volna önmagánál..  

1382   IVA • előzmény1378 2019-09-14 04:37:03

Légy nyugodt, találnának arra is közönséget, ha egy darabot meztelenül játszanának el, obszcén akciókat imitálva. Sőt, sokat fizető közönséget is. A színház azonban mégsem üzlet csupán, ezért szerencsére mindig volt és van cenzúra (miért ne nevezzük nevén a gyereket?). Jobb esetben „jogi köntösben”, és még jobb esetben egy lelkiismeretes jogörökös döntésében.
A „művészszínházak”, amióta megkülönböztetik magukat a szórakoztató színháztól (évtizedek óta), mellőzik Molnár Ferencet, legfeljebb a Liliomot, esetleg még az Üvegcipőt ismerték el érdemes darabnak. Érthető, mert Molnár „gyanúsan” mutatós (arisztokrata vagy színházi) környezetben játszódó társalgási vígjátékaiban rafináltabb rétegek alatt rejtőznek a hasonlóan keserű, de legalább keser-édes mélységek. Az utóbbi években kezdenek szégyellősen, mintegy bocsánatot kérve, kacérkodni a könnyebbnek látszó darabokkal (Játék a kastélyban – Kamra, A hattyú – Örkény).
Nem vagy köteles porosodónak és hamarosan porlepettnek megítélt műveket nézni, olvasni sem. Molnár és Heltai óta se szeri, se száma a klasszikussá vált sikerszerzőknek...

1378   Edmond Dantes • előzmény1376 2019-09-13 10:02:00

És ugyan ki és hol húzza meg azt a bizonyos határt és milyen alapon? Szerintem két válaszlehetőség van: a) cenzúra  b) közönség. Anélkül, hogy állást foglalnék, igazságot akarnék tenni, esetünkben az a) opció valósult meg, jogi köntösben. A b) opció akkor valósulhatott volna meg, ha bemutatják a darabot. Ha a közönségnek tetszik, akkor a közönség számára édesmindegy, hogy aznap este hány százalékban szórakozott jól Molnáron és hány százaléka a sikernek a Mohácsi-vonal. Megállapítják, hogy láttak egy Molnár-darabot és kész. Ha megbukik a produkció, akkor viszont 100%-ban Mohácsiék viszik el a balhét. Senki nem azt gondolta volna, hogy egy gyengécske Molnár-darabot látott, a darab nem jó és nem az adaptáció. Reklámnak minősül minden, amiről, akiről beszélnek, vö. az öreg primadonnáról szóló anekdotát: "mindegy hogy mit, csak beszéljenek rólam". Az áfférnak híre megy és garantálom,hogy ez a hír nem csökkenti, ellenkezőleg: fokozza a Mohácsiék iránti -olykor túlzott mértékű- érdeklődést. Másrészt negatív reklám: egykönnyen azt a narratívát alakíthatja ki, hogy márpedig mostantól itt "rend" lesz ám Molnár Ferenc darabjaival! Csak semmi cicó, semmi cécó, nálam van a stukker (ld. itt 0:35-0:50) meg a Molnár-hagyaték. Úgyhogy esetleg számíthatunk rá: egyre vastagabb por lepi majd a Molnár-adaptációkat pedig tetszik, nem-tetszik, poros(odn)ak azok a darabok többségükben és jóformán, jó ideje maguktól is.

1376   IVA • előzmény1374 2019-09-13 04:13:36

Semmilyen szabadság, még a szellemi műhelyek szabadsága sem lehet határtalan. Minden szabadság egy másik szabadságot sérthet (ez a tündökletes tartalmú és dallamos csengésű liberalizmus feloldhatatlan ellentmondása), a határtalan szabadság határtalanul sérthet egy másik szabadságot.
A vitatott afférnak nem a műsorterv szabad összeállítása volt a tárgya.
Mégis, kinek jelentene reklámot ez a letiltás? Nem mindenkinek az értékrendje szerint értékes egy botrány.

1374   Edmond Dantes • előzmény1371 2019-09-12 09:05:38

Ez is egy vélemény, ízlés. Másnak meg más a véleménye, ízlése. A színházak pedig szabad szellemi műhelyek, legalábbis jobb helyeken és szabadon állítják össze műsortervüket. Aztán a közönség majd eldönti, mi tetszik, mi nem. Ezúttal nem lesz lehetősége eldönteni. Reklámnak viszont jó a letiltás.

1371   IVA • előzmény1368 2019-09-12 05:15:16

Molnár Ferencnek számos, a magyar és a világirodalomnak pedig számtalan remekműve áll a színházak rendelkezésére. Azokból lehet választani, és lehet új műveket írni. A gyengébbek „felturbózása” szükségtelen, alapötlettel nem rendelkező színházi csalók ipara.

1368   lujza • előzmény1366 2019-09-12 02:08:43

A Centrál Színház játssza a Delilát. Elég vékonyka, sablonos történet, a jó színészek ellenére nem nagy durranás az előadás, nem csodálom, hogy a Mohácsi testvérek fel akarták turbózni.

1366   Edmond Dantes • előzmény1365 2019-09-11 10:39:38

Én sem foglaltam és nem foglalok állást, már csak azért sem, mert sem az eredeti darabot sem a bemutatni szándékozott verziót nem ismerem. Van azonban egy olyan érzésem, hogy Horváth Ádám nem folyamodott volna ilyen drasztikus eszközhöz. Alighanem megértőbb, tárgyalásra és kompromisszumra készebb, empatikusabb lett volna mint a családi "ezüstöt" azaz Molnár Ferenc szellemi -és abból származó anyagi- hagyatékát immár átvevő, az örökség képviseletét az index.hu szerint ellátó Lukin Ágnes.

1365   joska141 • előzmény1364 2019-09-11 10:01:08

Mind a színház, mind a Mohácsi-testvérek kifejezést adnak érzelmeiknek, meglepetéseiknek. Egyáltalán nem kívánok állást foglalni a Facebook oldalain is ezzel kapcsolatban folyó vitába – átdolgozhatók-e, kiegészíthetők-e a klasszikus művek.

Azonban az érintettek – szerintem – egy tényezőt nem vesznek/vettek figyelembe.

2019.júniusában, hosszú betegség után, sajnos elhunyt Horváth Ádám Kossuth-díjas rendező, Molnár Ferenc unoka. Ebből következően az addigi örökösödési lánc természetesen megváltozott, más örökösök léptek be. Ez a tény szintén természetesen más tárgyalási eljárást igényel és így tovább. Azt hiszem, ezt a darabot előadni/átdolgozni kívánóknak illett volna nagyobb figyelemmel és időráfordítással kezelniük.

1364   Edmond Dantes 2019-09-11 09:21:15

Ritka és ritka sajnálatos színházi esemény: közvetlenül a premier előtt a Molnár Ferenc-örökösök letiltották a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház új Delila-produkcióját, amit a Mohácsi-testvérek jegyeztek (volna) rendezőként-dramaturgként. A teljes semlegesség jegyében a színház sajtóközleményét linkelem be.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Japán - Dél-Koreai - Magyar kamaraest
CSAJKOVSZKIJ: Az évszakok, op. 37a – 11. November: Trojka
Kim Min-Ji (zongora)
BARTÓK: Román népi táncok, BB 68 (Székely Zoltán átirata)
Park Eun-Kyung (hegedű), Kim Min-Ji (zongora)
KODÁLY: Szonatina csellóra és zongorára, op. 4
Balázs Emma (cselló), Kovács Kálmán (zongora)
LISZT: Szerelmi álmok – 3. O lieb, o lieb, so lang du lieben kannst (Mark Skalmer átirata)
Kwoun Hyun-Jin (cselló), Kim Min-Ji (zongora)
DOHNÁNYI: C-dúr rapszódia, op. 11/3
Kiss Petra (zongora)
CHOI SUNG-HWAN: Arirang Fantasy (átirata zongoratrióra)
Park Eun-Kyung (hegedű), Kwoun Hyun-Jin (cselló), Kim Min-Ji (zongora)
Koreai népzene – Sangryeongsan
Kang Seuk-Ju (Pee-Ree)
POPPER: Requiem, op. 66
Balázs Emma, Kwoun Hyun-Jin, Mizuno Yuya (cselló), Kikuchi Reiko (zongora)
J.W. LEE: Koreai népdal szvit
Kang Seuk-Ju (Pee-Ree), Park Eun-Kyung (hegedű), Kwon Hyun-Jin (cselló), Kim Min-Ji (zongora)
MENDELSSOHN: Dal szöveg nélkül, op. 109
Balázs Emma (cselló), Kikuchi Reiko (zongora)
RAHMANYINOV: Keringő és Románc
Kikuchi Reiko, Kiss Petra, Lee Sang-Cheol (zongora)
BARTÓK: Zongoraötös, BB 33 – 4. Poco a poco più vivace
Park Eun-Kyung, Molnár Zsuzsanna (hegedű), Kökényessy Zoltán (brácsa), Mizuno Yuya (cselló), Kim Min-Ji (zongora)

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Kállai Ernő (hegedű), Varga István (cselló), Csalog Gábor(zongora)
"Beethoven összes zongoratriója 1."
Esz-dúr trió, op. 1/1
B-dúr trió klarinétra, csellóra és zongorára, op. 11
D-dúr („Geister”) trió, op. 70/1

19:00 : Budapest
ERöMŰVHÁZ

Baráti Kristóf (hegedű)
Camerata Pelsonore Kamarazenekar
RAMEAU: Platée szvit
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
JANÁČEK: Idyll

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Henning Kraggerud (hegedű), Jean-Guihen Queyras, Perényi Miklós (cselló), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Kolonits Klára (ének)
Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű), William Coleman (brácsa), Mikayel Hakhnazaryan (cselló)
kamara.hu – Utas és holdvilág
kamara.hu/2 – éjszaka
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
BELLINI: Tizenöt dal – 6. Torna, vezzosa Fillide, 14. Per pietà bell'idol mio, 15. Ma rendi pur contento
CHOPIN: cisz-moll noktürn, op. posth (Henning Kraggerud hegedű-zongoraátirata)
DONIZETTI-ZABEL: Szóló a Lammermoori Lucia című operából
CHOPIN: g-moll cselló-zongora szonáta, op. 65
SCHUBERT: C-dúr vonósötös, D. 956

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Ránki Dezső (zongora)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Rajna Martin
SCHUMANN: Bevezetés és allegro appassionato, op. 92
HAYDN: D-dúr zongoraverseny, Hob. XVIII:11
BEETHOVEN: 2. (D-dúr) szimfónia, op. 36

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel)
A mai nap
született:
1942 • Daniel Barenboim, karmester, zongorista
elhunyt:
1787 • Christoph Willibald Gluck, zeneszerző (sz. 1714)
1963 • Reiner Frigyes, karmester (sz. 1888)