vissza a cimoldalra
2018-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61136)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7453)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2931)
Opernglas, avagy operai távcső... (20145)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1115)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)
Lehár Ferenc (641)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1238   miketyson • előzmény1237 2018-04-09 12:55:30

Polgár Csaba

1237   Edmond Dantes 2018-04-09 09:49:56

Molnár Ferenc színművei mindig biztos közönségsikert, biztos kasszabevételt ígérnek. Az első világháború után éppen A hattyú volt első színházi bemutatója a Vígszínházban, sztárokkal: Varsányi Irénnel, Hegedűs Gyulával, Csortossal, Rákosi Szidivel, Tanay Frigyessel a főszerepekben. A széria szomorú epizódja volt, hogy az egyik ismert művész, Haraszthy Hermin éppen a darab 99. (!) előadása után lett rosszul és hunyt el még aznap tragikus hirtelenséggel. 1920/21-ben időszerű volt a darab alapszituációja: egy trónját vesztett özvegy hercegné (uralkodóné?), Beatrix a már első hamvas ifjúságán túljutott lánya, Alexandra előnyös kiházasításával óhajt visszakapaszkodni az európai dinasztikus elitbe és erre alkalmas jelöltnek látszik Albert herceg, egy másik monarchia trónörököse. A baj "csupán" az, hogy Albert eleddig nem mutatott túlzott érdeklődést a kiszemelt menyasszony, egyáltalán: a hölgyek iránt. Teendő: féltékennyé kell tenni, amire alkalmas megoldásnak tűnik Beatrix két fiának házitanítóját, Ági Miklóst bevonni az akcióba, egyetlen báli estére összehozni őt Alexandrával, ami majd működésbe hozza a "kémiát" a hercegi vőlegényjelöltnél. A dolog azonban az estélyen nem várt vagy nagyon is ismert fordulatot hoz a tanító és a hercegkisasszony eddig nem létező vagy láthatatlan kapcsolatában: ők szeretnek egymásba, mellesleg Albert is főleg a tanítóra figyel föl. Ági Miklós rebellis szelleme ráadásul kiszabadul a palackból.

A darab keletkezésének idején nem volt nehéz fölismerni, hogy -mutatis mutandis- e vígjátékával a szerző a trónja fosztott Habsburg-házat és közvetve a szétesett birodalom, benne Magyarország sorsa alakulását célozza meg. A király nélküli királyságban nincs helye a Habsburgoknak, az anyaország, Ausztria köztársaság, ahonnan úgyszólván kitiltották a császári családot. A valamiképpen-mindenképpen föl- illetve visszakapaszkodás, szinttartás vágya mindennél fontosabb. Így volt ez mindig, így van ez ma, így lesz ez eztán, máshol is. 

Olyan A hattyú előadása az Örkény Színházban mint egy kifordított operett: amott sok zene, kevesebb próza, ami gyakran fárasztó és poros, látványos díszletek és jelmezek, fény, pompa, ragyogás. Emitt, az Örkényben is van zene, kicsit néha tán sok is, maga a darab máig eleven humorú, élvezetes, két szünettel, három felvonásra tagolva sem fárasztja el a nézőt. Az egyetlen díszlet egy hátrafelé szűkülő nagy kék doboz, a tiszta kékséget a falakon barnás foltok-fölfeslések csúfítják, egy elcsúfult világ jelképeként. Tarkabarkák, hangsúlyosak, tán túl hangsúlyosak is a jelmezek (díszlet-jelmez: Izsák Lili) és jelentősek a szcenikai és fényeffektek (Sokorai Attila-Kehi Richárd).

Polgár Csaba, aki a társulatban korosztálya egyik vezető színészének számít évek óta, ezúttal rendezőként jegyzi a produkciót. Ha ez dicséretnek számít (miként manapság és bizonyos körökben igen): nem aktualizálja és nem politizálja át a darabot, kis abszurd e falak közt bőven belefér, néhány "mai" ötlete pedig mint például az, hogy  Albert jóízű szundikálását a színpad hátsó részében TV-monitoron követi a vendéglátó család, nem zavaró. Az előadással szórakoztatni akar és ez nagyjából-egészében sikerül neki és színészeinek. Csákányi Eszter fölényes magabiztossággal, nagy rutinnal, kisugárzással alakítja Beatrixot: olyan trónja fosztott arisztokrata ő, aki valójában már és még semmi és senki, csak múltja van és remélt jövője. Csákányi szemünk láttára töpörödik pöffeszkedő hercegnéből alázatos mamává-anyósjelöltté, amikor a III. felvonásban betoppan az "igazi", trónon ülő hercegnő, Albert mamája, Mária Dominika -Für Anikó ragyogó kabinetalakítással bűvöl el- akinek anyai áldásától reméli saját és családja sorsának egyenesbe jövetelét. Beatrix bátyja, Károly szerepében (aki betért papként JácintMácsai Pál színészi képességei legjavát hozza, a III. felvonásban a szín fölé magasodó rezonőrként állítja helyre a világ keserű-reális rendjét. A címszerepben Tenki Réka járja végig az angolosan hűvös menyasszonyjelöltből, "büszke, ifjú hattyúból" szerelmes naivává alakuló, majd a kasztrendszer papírformáját elfogadó lány útját, elegánsan és sajnálni valóan, lefojtott majd feltörő érzelmekkel, színpadi jelenléttel. Lovaglópálcás mutatványa nem csupán hangsúlyos jellemábrázolás, de valóságos zsonglőrmutatvány! A tanító, Ági Miklós, (egykoron Csortos Gyula játszotta): Nagy Zsolt, az alkatától szerintem távol álló szerepben elég haloványan, kevés meggyőző erővel mozog. Beszédtechnikája javult, de Molnár Ferenc itteni világában nem otthonos (hajdan a Krétakörben jó Liliom volt) és nem sugározza azt az ellenállhatatlan vonzerőt sem, ami egyaránt felkelti Alexandra, Albert és Jácint atya érdeklődését. Szerény ötletem: Polgár Csaba talán inkább önmagát rendezhette volna ebben a szerepben. Albert figurájában Ficza István elsősorban a házitanító iránti kitüntető figyelmét hangsúlyozhatja, oldalán Alexandra számára nem vár túl boldog házasság. Takács Nóra Diána kis szerepében csak ritkán villanthatja fel komikai képességeit. A két hercegi öccs: Jéger Zsombor és Novkov Máté, Wunderlich: Dóra Béla, Caesar: Máthé Zsolt.

Molnár Ferenc: A hattyú - Örkény Színház, 2018. április 6.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Kiss Gyula, Nagy Míra (
zongora)
"Hangulatkoncert"
HAYDN: D-dúr gordonkaverseny, Hob. VIIb:2 - I. tétel
HAYDN: fisz-moll zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: D-dúr zongoratrió, Hob. XV:24

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Soltész Ágnes, Kovács Judit, Fahidi Patrícia (hegedű), Rácz János, Kunszeri Márta (fuvola), Kökényessy Zoltán (brácsa), Magyar Gábor (cselló), Váray Rita (zongora)
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Az est házigazdája: Tóth Endre, zenetörténész
KOVÁCS ZOLTÁN: Amisz és Amil – két fuvolára
SCHUMANN: Gyermekjelenetek (Benjamin Godard átirata) Op. 15.
SCHNITTKE: Moz-Art duó 2 hegedűre
VAJDA JÁNOS: Musica sull’ acqua – zongoraötös (2015)
MOZART: D-dúr fuvolanégyes

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa)
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)
Fuvolán közreműködik és vezényel: Drahos Béla
MOZART: 1. (G-dúr) fuvolaverseny, K. 313
MOZART: 2. (D-dúr) fuvolaverseny, K. 314
MOZART: C-dúr fuvola-hárfa kettősverseny, K. 299
MOZART: C-dúr andante, K. 315

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Rohmann Ditta (cselló), Binder Károly (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
koreográfus: Feledi János
CAFe Budapest
VAJDA JÁNOS: Csellóverseny
SZENTPÁLI ROLAND: Orfeusz-balett - ősbemutató
BINDER KÁROLY: Zongoraverseny - ősbemutató
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)