Bejelentkezés Regisztráció

Társművészetek


Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc


1227 IVA 2018-01-21 04:45:32

Hat színház vezetésére írtak ki idén pályázatot
http://szinhaz.hu/2018/01/19/hat_szinhaz_vezetesere_irtak_ki_iden_palyazatot


1226 Edmond Dantes 2018-01-17 15:33:18

Szinte közhely, hogy a legrangosabb irodalmi elismerést, Nobel-díjat nem kapó írók-költők listája (csaknem?) előkelőbb mint azoké, akik megkapták és ez volt a helyzet már a díjosztás első éveiben-évtizedében is. 1903-ban kitüntették például Bjørnstjerne Bjørnsont, akinek élete sok hasonlóságot mutat kor-, honfi- és írótársáéval, Henrik Ibsenével, de munkásságának utóélete össze sem hasonlítható a csak néhány évvel idősebb kollégáéval. Bámulatos, hogy Európa peremén, a messzi északon elhelyezkedő, kis lélekszámú, nem világnyelvet beszélő, akkor még szegény, önálló állami léttel nem rendelkező Norvégia olyan íróóriást adott a világnak, akinek művei máig élnek, elevenen és elevennek hatnak, színműveinek műsorra tűzése -és megtekintése!- nem holmi kincstári tisztelgés, fárasztóan kötelező irodalom, hanem megannyi katartikus élmény, karakteres figurák, ragyogó párbeszédek, lassan felépülő, de annál csattanósabb történetek, valós, ma is létező társadalmi problémák feltárása. A Centrál Színházban most bemutatott Kísértetek is ilyen darab; a szerző úgy építi fel az öt szereplő jellemén, sorsán keresztül a drámát, hogy néha úgy érzem, kötéltáncos ő, ám bambuszrúd és védőháló nélkül. Nem riad vissza szélsőséges fordulatoktól, gordiuszi csomóként viselkedő emberi konfliktusokat, fel- és megoldhatatlannak tűnő helyzeteket vág el (k)egyetlen suhintással, ám megoldásai sohasem olcsók, vásáriak, mindig a művészi kifejezést szolgálják s emelik műveit és a szerzőt világirodalmi rangra, mindmáig s megkockáztatom: örökre.

A Kísértetekben az öt szereplő mindegyike és mindannyiuk sorsa összefügg egymással és talán leginkább összefügg a fölöttük, múltjuk fölött kísértő hatodik személlyel, a már tíz éve halott Alving kamarással és az ő egykori jellemével pontosabban jellemtelenségével, életvitelével, cselekedeteivel. Hazugságok, képmutatások, elhallgatások sokasága: mind-mind őhozzá köthetők múltba vésző holtában is. Ám -mint a mostani adaptáció rendezője s egyben a darabot dramaturgként kiváló érzékkel egy felvonásba, kilencven percbe sűrítő Alföldi Róbert egy interjúban mondta- "előbb-utóbb kiborul a bili". Minden családban, minden közösségben vannak sötét foltok, elcsalt sorsok és életek,rejtett titkok, amik nemcsak hallgatnak mint ama bizonyos mély, ami fölött fecseg a felszín, de bizony rohadnak és rohasztanak is és ki tudja, mikor, hol törnek a felszínre, pusztítón, visszavonhatatlan hatállyal. A Kísértetekben felszínre törnek, pusztítón, visszavonhatatlan hatállyal: a bili kiborul, nem kicsit, nagyon.

Alföldi Róbert a kis teret minimalista díszlettel (tervező: Kálmán Eszter) teszi még hangsúlyosabbá: egyetlen nagyméretű, fából készült állított négyzetelemmel variál,  amelynek legkisebb, középső egysége ajtóként funkcionál. Ezenkívül csupán néhány, olykor hangsúlyosan ki-berakott szék "játszik", amiket a kortalan jelmezbe (Szakács Györgyi munkája) öltöztetett szereplők rakosgatnak ide-oda. Semmi fölösleges akció. Básti Juli számára -akit régebben Hedda Gablerként már volt szerencsém látni- elsőrangú feladat az özvegy, Alvingné megformálása. Alvingnéé, aki egész életében -nem okvetlenül és nem kizárólag önhibájából- szenvedett, takargatott, képmutatott és elhallgatott s minden és leginkább őrá hullik vissza akkor, amikor a dolgok már éppen rendben lévőnek látszanak: festő fia éppen hazatért Párizsból, a jótékony célokra szánt árvaház nyitásra kész, a fenntartására szánt pénz jó kezekben... Fekete ruhájában, többnyire szordinált hangon, -nagy kitörése annál hatásosabb- takarékos gesztusokkal és mimikával mintha egy görög sorstragédiából lépett volna ki. Nem mint primadonna, nem mint a Centrál "házi dívája", hanem mint első az egyenlők közt: magányos és végezetül teljesen magára maradó polgár-heroina. Gáspár Tibor és Gáspár Sándor nemcsak valóságos testvérként, de a darabban is jól kiegészítik egymást: a nagytiszteletű lelkész és a "matrózotthont" (értsd: jobb vagy kevésbé jó kocsmát) nyitni óhajtó sánta asztalos a fináléban megkötik a maguk kis alkuját -közkeletű mai szóval: mutyiját- : hallgatásért cserébe anyagi támogatás, "korrupció", akárcsak máskor, máshol, ma is. Jók a fiatalok: Ágoston Katalin házvezetőnőnek, nevelt lánynak egyaránt fagyos, számító és nemigen gondolnám, hogy ha egybekel(né)nek Osvalddal, készségesen beváltaná a fiatalember hozzáfűzött reményeit. Ódor Kristóf is jó a zaklatott, születése pillanatában elrendeltetett sorsú fiú, Osvald Alving szerepében.

Ha hihetünk az évszázados legendának, Ibsen már csak a maga korában nagy botrányt kavaró, tiltó-, bojkott- és cenzori listákon előkelő helyen álló Kísértetek miatt nem/sem kaphatott Nobel-díjat. Mi, utókor viszont kaptunk egy magasrendű és ma is aktuális, élvezetes drámát, körítésként egy jelentékeny színházi élménnyel. 

Henrik Ibsen: Kísértetek - Centrál Színház (Kisszínpad), 2018. január. 15. 


1225 Búbánat 2018-01-08 15:04:08

video

A 102. életévében járó Kirk Douglas  menyével, Catherine Zeta-Jones színésznő oldalán megjelent a 2018-as Golden Globe-gálán, Los Angelesben! 


1224 Edmond Dantes 2018-01-06 09:28:39

Karácsony Henrikéknél-Eleonóráéknál: egy másik színházban futó klasszikus darab (Ibsen: Nóra) ottani aktuális címének -Karácsony Helmeréknél- analógiájára nevezhetnénk így át James Goldman Az oroszlán télen című színművét. Az immár fél évszázada ismert, számos díjat nyert  filmalkotás színpadi adaptációját éppen Karácsony előtt tűzte műsorára a Belvárosi Színház.  A darabbéli személyek, események, szövevényes családi hálók és alkalmi szövetségek kavalkádjában való eligazodáshoz nem árt némi előzetes tájékozódás, már ha a néző nem csupán két és fél órányi  felhőtlen -vagy inkább "felhősnek" mondható- szórakoztató kikapcsolódásra vágyik. E színes történelmi képeskönyv tulajdonképpeni főszereplője Aquitániai Eleonóra, aki családi örökségének és kétszeri házasságkötésének köszönhetően a XII. szd. talán leggazdagabb, ennélfogva legbefolyásosabb és legérdekesebb európai asszonya volt. 81 évet élt, két király felesége volt, első férjétől, VII. Lajos francia királytól két leánygyermeke született, fiú örökös híján VII. Lajos a pápánál kezdeményezte -sikeresen- a házasság felbontását. Ezt követően az elképzelhetetlenül gazdag és befolyásos -azaz permanensen elrablásnak és életveszélynek kitett!- Eleonóra a válást követően néhány hét múlva, 1152 Pünkösdjén férjhez ment Henrik normandiai herceghez, akivel két év múlva királynéként lépett Anglia trónjára. II. (Plantagenet) Henriktől nyolc gyermeke született, fiai közül hármat lehetséges trónörökösként temetett el -egyikük, Geoffrey a darabban is szerepel- kettő pedig király lett.  I. (Oroszlánszívű) Richárdot túlélte, és még megérte legkisebb fia, (Földnélküli) János trónra lépését. Férje 1173-ban egyik kastélyukba záratta és a király haláláig (1189) ott tartatta (persze nem éhkoppon), mert asszonyát a trónjára nézve állandó veszélyforrásnak gondolta. Eleonóra 1204-ben hunyt el.

A szellemes, kicsit hosszadalmas, de szórakoztató lektűr 1183 Karácsonyán játszódik, a díszes családból az uralkodói páron kívül jelen van a három említett fiúgyermek, Richárd, Geoffrey és János, az éppen királyi csúcstalálkozóra odaérkező II. Fülöp francia király és féltestvére, Alais (Aliz), aki történetesen II. Henrik szeretője és esetleges jövőbeni hitvese...már ha a pápa felbontaná házasságát Eleonórával. (Ebből viszont nem lett semmi.) 

A karácsonyi színjátékban mindenki mindenkivel összefog és összevész, hatalomra ácsingózik, ármánykodik és hízeleg, színlel és fenyeget...és hazudik, hazudik, hazudik. Az ország, sőt: a két ország csak olyan játékszer, amilyent a gyerekek a karácsonyfa alatt találnak. Megy az adok-kapok és az adok-veszek. Karácsonyfa nincs, ajándékdobozok vannak. És van ordibálás, áltatás, kibékülés, veszekedés...akárha egy igazi, mai család életét látnánk, pontosabban amit és amikor nem lát a kivülálló idegen, amikor eltűnik a bájmosoly, az álságos -netán valódi- jókedv, szeretet, móka és kaczagás. A királyfiak folyamatosan marakodnak, a vendég francia király egy legénykedő puhány -kiskamaszként "természetesen" az őt erre-arra tanítgató Richárdért rajongott vagy tán több is volt köztük- Henrik legjellemzőbb mondása nagyjából így szól: elsőszülött fiamat szerettem legjobban, főleg azért, mert ő már halott. (Törvényes fiait kivétel nélkül és tényszerűen gyűlölte.) Ami kecs és szellem, humor és báj, nagyvilági tartás és elegancia, ármány és (egykori) szerelem, azt Eleonóra szolgáltatja.

Zöldi Gergely fordítása nem nélkülözi a mai szófordulatokat és a vaskosabb, sőt trágár ki- és beszólásokat, összességében adekvát a színpadi történésekkel. Khell Zsolt díszlete alkalmazkodik a zsebkendőnyi színpadhoz, Kiss Julcsi jelmezei maiak is meg olykor és nem túlzottan archaizálnak is, persze nem kimondottan az 1183-as őszi/téli divat szerint. Szikszai Rémusz inkább rutinosan semmint -máshonnan  már ismert- kísérletező kedvével mozgatja színészeit. Köztük is kiemelten a két főszereplőt, Hernádi  Juditot és Gálffi Lászlót. Hernádi elragadó, számára ez a szerep igazi jutalomjáték. Korban és karban, a figura megformálásában egyaránt briliáns királyné, okos és hatalmas asszony. Akkor is érezzük Hernádi-Eleonóra jelenlétét, amikor kivételesen nincs a színpadon. Gálffi László nagy rutinnal és sok decibelnyi hangerővel alakítja a címszerepet a -"sárga fogú"- oroszlánt;. A szerep azonban fiatalabb Henriket igényelne, történelmi hitelesség és színpadi cselekmény szempontjából egyaránt: neki nehezen hisszük el a király éppen Alaise felé tanúsított... khm... nagy természetét. A többiek inkább csak statisztálnak amúgy nem jelentéktelen szerepükben: a három királyfi, Schruff Milán (Richárd), Mészáros Máté (Geoffrey), Ötvös András (János) valamint Szakács Hajnalka (Alais) és Horváth Illés (Fülöp).

James Goldman: Az oroszlán télen, Belvárosi Színház, 2018. január 4.


1223 Edmond Dantes 2018-01-02 13:48:29

Csaknem két éve mutatta be a Katona József Színház Giacomo Puccini műveinek -elsősorban A köpeny zenéjének- felhasználásával az ott és akkor szerzőként-rendezőként egyaránt debütáló Pintér Béla A bajnok c. színdarabját. Az egyik internetes portál nem túl szerencsés ötlettel hozzávarrt a darab cselekményéhez egy általuk azzal összefüggésbe hozott és politikai áthallást is tartalmaz(hat)ó valós szerelmi háromszög-történetet, aminek következtében egyik-másik kormányközeli médium "farkast" kiáltott és elégtételt illetve egyfajta kompenzációt követelve kifejezte azon óhaját, miszerint és ezek után akkor Pintér Béla írjon egy, a színház igazgatója, Máté Gábor magánéletének árnyasabb oldalát bemutató darabot. Máig nem látom, nem értem a fenti két dolog közti összefüggést, de már elöljáróban leszögezem: köszönet a Pintér Bélára és Máté Gáborra ráröppenő kormányközeli médiumnak, mert ötletgazdaként új alkotás megírására ösztönözte a szerző-rendező-társulatvezetőt és akarva-akaratlanul új produkció kihozatalát generálta a Katonában. S mivel Pintér Béla aktuális, divatos és fontos, a hálás közönség, a hálás alkotók és a hálás utókor nem fogja elfelejteni a média eme inspiráló gesztusát.

 
Az Ascher Tamás Háromszéken két, eléggé elkülönülő -szünet nélkül játszott-  részből áll össze, nem teljesen egységes egésszé, de az összhatás így talán még ütősebb. A darab első felében a szerző görbe tükröt tart egy korszak két legmeghatározóbb színháza és azok vezetői elé egy elképzelt erdélyi -mondjuk így- szakmai utazás apropóján, a második, valamivel rövidebb részben, a művészek hazatérését követően bontakozik ki a dráma. A nyitó majd a  háromszéki jelenetek a vígjátéktól a paródián át a vásári komédiáig terjedő széles skálán mozogva kacagtatóak-röhögtetőek, olykor már-már röhejesek. Ettől válik a cselekmény még döbbenetesebbé, fagy meg a levegő még jobban, amikor az addig kuszán szerteágazó cselekmény egyetlen momentumra, az ambiciózus, ám érvényesülési igyekezetében megesett erdélyi színésznőcske további, itthoni sorsára fókuszál...vagyis arra az eseményre és következményeire, ami az egész színdarab megírását kiváltotta, nevezzük néven: arra a közkeletű városi legendára, miszerint Máté Gábor színész-rendező-színigazgató egykoron arra kényszerítette egyik teherbe esett kedvesét, hogy vétesse el a magzatot. ("Félre": saját elmondása szerint Máté Gábornak sosem volt erdélyi barátnője.) Ezzel el illetve vissza is érkeztünk a bevezetésben már említett alapszituációhoz: Pintér Béla megírta A bajnok bemutatása után egyesek által elvárt "esetet", néven nevezve a "tettest", Máté Gábort, ugyancsak néven nevezve -sőt, címszereplővé előléptetve- egy lehetséges "társtettest", Ascher Tamást valamint  harmadikként Bezerédi Zoltán színészt. Más néven, de elég jól beazonosíthatóak még a két csúcstársulat, a pesti Katona József és a kaposvári Csiky Gergely Színház vezetői-rendezői: Babarczy László, Zsámbéki Gábor és Mohácsi János is, vagyis azok, akik a két műhely művészi munkáját évtizedekig meghatározták és részben még ma is meghatározzák. Mindenki megkapja itt alaposan a magáét, de Pintér Béla önmagát sem kímélte, amikor saját ifjúkori személyét is beleírta eme erősen belterjes szösszenetébe. Talán ez a szó: belterjesség, ami mindenkinek eszébe jut a színházból távozóban, abból a színházból, amiről -a Csiky Gergely mellett- jelentős részben maga a darab is szól, és ahol a darab megírását "ihlető" személy az aktuális igazgató. Így harap bele Pintér Béla a saját...nem, ne tessék semmi trágár szótól tartani (akad az előadásban bőven), szóval így harap bele Pintér Béla a saját kollégáiba, a saját szakmájába, és önmagába is; de hát ezt várták és ezt várták el tőle! És ő többet adott ennél, talán a kelleténél többet is: egy belterjes, a laikusoknak nem mindig és nem teljesen beazonosítható panorámaképet a honi színházi élet -egyik?- legprominensebb köréről. Mindezt mindvégig versformában, népzenével-néptánccal, síppal, dobbal, nádi hegedűvel, Anyegin- és Három nővér-parafrázisokkal, sok-sok (ön)iróniával és egyebekkel.
 
Pintér Béla rendezőként -mint rendesen- tökéletes. A számára még mindig szokatlan, "katonás" környezetben és társulattal, néhány saját színészével ráerősítve kifogástalan munkát végez és -mint rendesen- játszik is a darabban, erdélyi rendezőt. Állandó tervezője, Benedek Mari jelmezei korhűek (a 90-es években járunk), Khell Zsolt díszletei megfelelőek. Ökrös Csaba zenéjére élő zene szolgáltatja a talpalávalót, a színészek sokat énekelnek és derekasan ropják az erdélyi táncokat. (Koreográfus: György Károly) Kisebb szerepekben -már ha Pintér Bélánál egyáltalán vannak "kisebb szerepek"- hozza formáját Szirtes Ági, Pálos Hanna, Borbély Alexandra, a "pintérbélás", a produkciót dramaturgként is jegyző Enyedi Éva, Takátsy Péter, Kovács Lehel, Rajkai Zoltán, a szintén "pintérbélás" Friedenthal Zoltán, a Pintér Bélát plasztikusan alakító Dankó István, és "egy igazgatót-két színésszel játszatva": Elek Ferenc és Thuróczy Szabolcs, utóbbi ugyancsak Pintér Béla és Társulatából. 
Bezerédi Zoltán, egykori kaposvári, ma "katonás" színészként önmagát alakítja, narrátorként vezet végig a komédiától a drámán át a tragédiáig vezető hosszú úton, megkockáztatom: a darabban s tán azon kívül is egyfajta híd ő a két színház között. Fekete Ernő hibátlanul, felkészülten játssza Máté Gábort: a próbák alatt talán még saját főnöke is instruálhatta olykor: "ilyen voltam". Nagy monológja ugyanolyan hatásos mint amikor tavaly ugyancsak Szilveszterkor a Kamrában az Ahogy tetszik híres Jacques-monológját ("Színház az egész világ...") hallottuk tőle. Itt arról elmélkedik, érdemes-e élő személyekről, személyek köré színművet írni. Természetesen igenlő választ kapunk. Keresztes Tamás egészen kimagasló Ascher Tamás szerepében; nemcsak külseje, de gesztusai, hanghordozása, járása: személyisége is olyan, hogy maga Ascher sem tudná jobban csinálni...ám senki ne gondolja azt, hogy Keresztes csupán utánoz vagy parodizál. Átlényegül Ascher Tamássá. Az előadás csúcsteljesítményével azonban még őt is felülmúlja az erdélyi színésznő alakjában Tordán Léda azaz Jordán Adél. Játéka, beszéde, éneke, a figura mint általános és napjainkban sokat emlegetett jelenség kibontása (vö."#meetoo") egyaránt lenyűgözi a nézőt, az összeomlás pillanatában viszont éppenséggel mozdulatlan (el)hallgatásával, némaságával vonzza magára mohó tekintetünket. Nagy pillanat!
Szilveszteresti szórakoztató magas-kultúra Pintér Béla-módra - ezt kaptuk s ez nem kevés. Év közben, máskor sem lesz kevés.
 
Pintér Béla: Ascher Tamás Háromszéken - A Pintér Béla és Társulata és a Katona József Színház koprodukciója
Katona József Színház, 2017. december 31.



1220 Edmond Dantes 2017-12-16 16:50:00

Közelebb került Enyedi Ildikó filmje az Oscar-díjhoz.



1218 IVA 2017-12-01 08:18:02 [Válasz erre: 1216 Edmond Dantes 2017-11-04 15:32:57]

Ha lehet hinni egy olyan lapnak, amelyik azt írja, hogy „oroszok 41%-ka”, akkor 1649 óta: http://hungarian.ruvr.ru/2011/11/04/59826192/


1217 Myway 2017-11-30 19:50:30

Az egyik mai szennylapban láttam, hogy az Operettben KERO helyét esetleg a madáchos Szente Vajk venné át!? "Sztárrendezőként" írnak róla! Bocsánat, de ha a kettejük közötti különbséget zongorázni lehetne, KERO fényévekkel előbbre jár. Mit akar ez a srác, az Operett nem a "Magyarország, szeretlek!"


1216 Edmond Dantes 2017-11-04 15:32:57 [Válasz erre: 1215 joska141 2017-11-04 15:23:31]

Vajon mióta az orosz nemzeti egység napja november 4-e? Csak nem 1956 óta? A többi: no comment. A Nemzeti Színház sorsa további 5 évre (2018-2023) eldőlt. Vagy további többször 5 évre. A vattagyárak napi három műszakban termelhetnek.


1215 joska141 2017-11-04 15:23:31

Hír a mai, november 4-i, a felkelés szovjetek általi leverése miatti, Nemzeti Gyásznapon:

"Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Puskin-éremmel tüntette ki Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezőt, a Nemzeti Színház igazgatóját szombaton Moszkvában, az orosz nemzeti egység napján" - írja a 24.hu.

Azért van ebben valami báj...


1214 Haandel 2017-10-23 19:19:24

Rubens: Vulcanus Jupiter villámait kovácsolja


1213 Edmond Dantes 2017-10-21 19:13:37

Okkal vagy ok nélkül, de élénk, a színházi világon túli visszhangot is bőven kiváltó kirándulása után újból saját társulatának írta, rendezte és saját társulatával játszatja és játssza el Pintér Béla legújabb, még márciusban bemutatott darabját. A Szívszakadtig cselekményét nem helyezi történelmi időkbe, szövegét nem szedi verslábakba és nem archaizál, szereplőivel nem énekelteti "szólamaikat", és nem aktuálpolitizál...legfeljebb egy csipetnyit, de ugyan ki nem, hol nem, mikor nem? A színház -szerény és véka alá már többször nem rejtett véleményem szerint- úgyszólván sohasem volt és sohasem lehet vegytisztán politikamentes; mint mindenben, a politizáló színház esetében is a mérték és a színvonal számít. Nos, ezúttal Pintér Béla csupáncsak ír(t).  Írt egy színdarabot, olyant, amiben mindaz, amit némely kritikusok netán a darab hibájaként rónak fel, számomra éppenséggel erényként jelentkezik: kifogyhatatlan mennyiségű és túlnyomórészt jó vagy nagyon jó minőségű gagek, poénok, fordulatos, több mindenbe belekapó, de végső soron nyílegyenes cselekmény, olyan bizarr csavarok, amik láttán-hallatán a néző kapkodja a fejét és kapkod levegő után. Hollywoodi forgatókönyvírók sokasága valószínűleg csak álmodik arról az ötletparádéról, amit a szerző ránk zúdít bő kilencven perc alatt. El kell fogadni, hogy az ún. súlyos társadalmi mondanivaló és az ún. szórakoztatás arányát Pintér nem patikamérlegen egyensúlyozta ki (talán máskor sem teszi), és a patikamérleg ki-nem-egyensúlyozott nyelve itt az utóbbi azaz a szórakoztatás javára billent át, noha a cselekményben a tragikomikum, sőt a tragikum is bőségesen jelen van. Poéngyilkosság nélkül is elmondható annyi, hogy a Szívszakadtig a szív, pontosabban egy szívátültetés körül-előtt-után-okán-apropóján zajlik és -mint címe is jelzi- szívszakadtig tart. Az viszont már maradjon titok (vö. Titkaink), történik-e szívátültetés (és még sok minden más) és szakad-e meg szív. 

Az együttes ismét tükörsimára csiszolt, az ensemble-kultúra hibátlanul működik. Friedenthal Zoltán lehengerlő egy hasonlíthatatlan stílusú öreg apuka és egy Angela Davis-frizurás, enyhén (?) értelmi fogyatékos, kubai/afroamerikai-magyar "keverék" fiú kettős szerepében, amiért a szakma a Kritikusok Díjával honorálta a színészt, mellesleg harmadiknak egy orvos-epizodista alakjában is átsuhan a színen. Tulajdonképpen Stefanovics Angéla is kettős, pontosabban két, egymástól úgy 180 fokban széttartó szerepet játszik el kitűnően, voltaképpen e kettőzött egy-szerep a darab egyik fontos kulcsa, úgyhogy részletezésétől tartózkodnék. Thuróczy Szabolcs ma már szélesebb körben ismert és elismert személyisége ezúttal is a helyén van. Enyedi Éva, aki dramaturgként is közreműködött az alkotásban, derekasan helytáll seconda donnaként. Szabó Zoltán nemrég érkezhetett a társulathoz a néhai Szputnyik Hajózási Társaságtól: nem tudtam eldönteni, ő volt-e kissé halványabb kollégáinál vagy szerepének íve okán fogy ki kissé kezdeti lendületéből. Két nővérke jelmezébe Hajdú Rozi és Hornyák Dóra bújt. Pintér Béla meggyőzően játssza el a főorvos saját magára írt és saját maga által megrendezett szerepét. A jelmezeket mint mindig, Benedek Mari tervezte, zeneszerző mint sok éve szinte mindig: Kéménczy Antal.

Pintér Béla: Szívszakadtig - Pintér Béla és Társulata, Szkéné Színház, 2017. október 19


1212 macskás 2017-10-20 23:47:17

1212


1211 Búbánat 2017-10-20 22:36:22

A TEREMTŐ LÁNGÉSZ” - EMLÉKKIÁLLÍTÁS MADARÁSZ VIKTOR HALÁLÁNAK SZÁZÉVES ÉVFORDULÓJÁRA

Madarász Viktor emlékkiállítás halálának centenáriuma alkalmából

2017. október 19. - 2018. február 18

„Madarász Viktor (1830–1917) halálának centenáriuma alkalmából a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria emlékkiállításon emlékezik meg a magyar történelmi festészet fontos vezéralakjáról. A 2017 őszén nyíló kamara-kiállítás olyan ez idáig publikálatlan, párizsi levéltárakban végzett kutatásokra épül, amelyek nyomán Madarász Viktor munkásságát új megvilágításban tárhatjuk a nagyközönség elé és legproduktívabb, párizsi korszakát történetileg hitelesen mutathatjuk be.”


1210 Edmond Dantes 2017-10-19 10:55:21

Nem tudom, mi motiválta a Katonát arra, hogy Gogol Háztűznézőjét, ezt a -mint az alcímben írják- "teljességgel valószínűtlen történet két részben"-produkciót kihozza. Dosztojevszkij óta tudjuk, hogy ők, orosz írók mindannyian Gogol köpönyegéből bújtak ki, de ez önmagában talán édeskevés. Leköti-e csaknem két és fél, szünettel súlyosbított órán keresztül a nézőt, megnősül-e Padkaljoszin hivatalvezető, másrészt férjhez megy-e hozzá vagy másvalakihez az első, hamvas ifjúságán már túljutott Agafja Tyihonovna és ha netán igen, melyik kérőhöz a nagy tolongásban? Nagyjából erről szól a darab; a nagy poént pedig, ti. a fenti két kérdésre a megfejtést a világért sem árulnám el. Azt viszont elárulom, hogy a 21. században Gogolt szerintem így nem érdemes és nem szabad sem elővenni, sem előadni, sem eladni. Ha már Gogol, akkor járhatóbb út volt az, amit pár éve a Vígszínház és Bodó Viktorék azóta megszűnt -pontosabban kivéreztetett, ellehetetlenített- Szputnyik Hajózási Társasága követett (el) a Revizorban: totálisan abszurd látlelet egy totálisan abszurd világról, egy totálisan abszurd világban

Ascher Tamás és évtizedek óta összeszokott csapata (díszlet: Khell Zsolt, jelmez: Szakács Györgyi, világítás: Bányai Tamás) úgy háztűznézett, ahogyan harminc évvel ezelőtt is lehetett volna, ma már azonban úgy ahogy van, túlhaladottnak, fárasztónak éreztem. Némi -alaposabb?- húzással (fordító-dramaturg: Radnai Annamária), egy részbe sűrítve talán valamivel ütősebb és biztosan tempósabb lett volna az egész cécó. Dargay Marcell zenéje legalább tényleg kifejező volt, drámai, olykor kísérteties hangeffektusai komikusan ellenpontozták a színpadon csordogáló bágyadt cselekményt. Fekete Ernő úgy tűnt, nem érezte igazán jól magát Padkaljoszin bárgyú-teszetosza szerepében, Jordán Adél sem brillírozott az eladósorban lévő harmincéves szűzlány figurájaként, bár a 2. részt szinte végigpipiskedni lábujjhegyen, nem kis fizikai teljesítmény: de miért is? Fullajtár Andrea markotányosnő-szerű házasságközvetítője mintha egyenesen Kurázsi mamájának komikus(nak szánt) párja lenne. Szirtes Ági sablonos nagynéni, a kérők közül Bezerédi Zoltán főleg színpadi neve (Rántotta) okán volt mulatságos, Vajdai Vilmos mimikájával próbált az lenni. Keresztes Tamás rég kinőtte már a lúzer-harmadik-kérő szerep "köpönyegét", remekbe szabott Popriscsinje óta különösképpen, még ha netán itt poén(os)nak szánták is, hogy az életben ő és Jordán Adél valóban házasok. Rajkai Zoltán pont ellenkezőleg; Kacskarjov főszereplő és nagy játékmester a darab még Gogol által véglegesített változatában: neki meg túl nagy az a bizonyos gogoli köpönyeg, egyszerűbben szólva: nem tölti ki. Ha rajtam múlik, ebben a cast-ban minimum felcseréltem volna Keresztest és Rajkait. Elek Ferenc szinte néma szolgája teszi teljessé a névsort no meg két üde cselédlány szerepében Czvikker Lilla e.h. és Nagy Bakonyi Boglárka e.h. 

 
Gogol: Háztűznéző, Katona József Színház, 2017. október 12.

1209 Búbánat 2017-10-15 20:39:32 [Válasz erre: 1203 Búbánat 2017-10-10 19:41:51]

VASHEGYI GYÖRGY: NE NÖVELJÜK A KÁOSZT, HANEM PRÓBÁLJUNK IRÁNYT SZABNI

www.magyaridok.hu  2017. OKTÓBER 15. VASÁRNAP 07:45

"Nem lesz politikus és nem szereti a pazarlást, a kulturális szférában különösen nem. Szenvedélye a régizene és úgy érzi, sokat tehet a magyar kultúráért. Olyan szellemi hátországot vezet november ötödikétől, amely szerinte az állam jó tanácsadója lehet több területen is."

 


1208 Edmond Dantes 2017-10-15 18:06:08 [Válasz erre: 1203 Búbánat 2017-10-10 19:41:51]

A témában újabb figyelemreméltó cikk itt:

Ld. ugyenezt a Marton Éva topikban is, mivel a művésznőről hosszabb bekezdés olvasható a cikkben.


1207 Haandel 2017-10-13 16:54:48

Theo Jansen's STRANDBEEST


1206 Búbánat 2017-10-12 10:48:48 [Válasz erre: 1205 -zéta- 2017-10-11 22:30:25]

Azt is olvasom, hogy  a másik alelnököt decemberben választják meg, mert a szavazás második fordulójában szereplő három jelölt – Kiss B. Atilla operaénekes, Marosi Miklós építész és Szemadám György festőművész, író – közül senki nem kapott megfelelő számú voksot.


1205 -zéta- 2017-10-11 22:30:25 [Válasz erre: 1204 Búbánat 2017-10-11 19:35:52]

Amennyire tudom, Jankovics arra hivatkozott a visszalépésekor, hogy a szarkasztikus stílusa nem biztos, hogy szerencsés lenne az elnöki pozícióban. Az alelnökséget viszont elvállalta, s meg is szavazták....


1204 Búbánat 2017-10-11 19:35:52 [Válasz erre: 1203 Búbánat 2017-10-10 19:41:51]

Olvasom, hogy összesen 226-an szavaztak érvényesen, ebből 140-en Vashegyi Györgyre, a szintén induló Marton Évára harminchatan, Rátóti Zoltán színész-rendezőre pedig ötvenen. Jankovics Marcell filmrendező az ülésen jelentette be, hogy az előző nap visszalépett az elnökjelöltségből és magyarázatot nem fűz döntéséhez.


1203 Búbánat 2017-10-10 19:41:51 [Válasz erre: 1198 Búbánat 2017-10-05 20:16:10]

Vashegyi: Az érték és minőség területén kell előrelépni

 

ORIGO.hu KOVÁCS ANDRÁS2017.10.10. 16:39

Minden erőmmel azon leszek, hogy képbe kerüljek a napi ügyekkel, de az akadémia eddig is jó úton haladt, így nagyon jelentős változásokra nem lesz szükség - mondta az Origónak Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia új elnöke, aki jövőbeli terveiről is beszámolt.

Mik az első feladatai a megválasztása után?

Egy nem várt felkérés volt amelyet kaptam, mivel Jankovics Marcellről és Marton Éváról már egy éve lehetett tudni, hogy indulnak az elnöki posztért. Nyáron kaptam ezt a felkérést, így viszonylag kevés időm volt átgondolni a dolgokat, ráadásul az elnökjelöltek közül egyedül én nem volt korábban elnökségi tag, és csak májustól lettem az MMA rendes tagja.Minden erőmmel azon leszek, hogy képbe kerüljek a napi ügyekkel, de az akadémia eddig is jó úton haladt, így nagyon jelentős változásokra nem lesz szükség.

Minek tulajdonítja, hogy ilyen nagy arányban választották meg?

Nagyon nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az MMA küldöttei ekkora bizalmat szavaztak meg nekem. Igyekeztem az elmúlt időszakban egy olyan programot az asztalra tenni, amely kijelöli a következő időszak fő irányait, de az igazi munka mostantól kezdődik, hogy rálátásom lesz az akadémia teljes életére.

Mit tart megőrzendő értéknek?

Nagyon jó úton van az akadémia, ami Fekete György leköszönő elnöknek köszönhető. Amit az alapként letett arra lehet építeni. A különbség kettőnk között, hogy ő a politika világából érkezett, míg én két együttest alapítottam, és eddig nem volt kapcsolatom a közélet világával. Az általam alapított együttesek nagyon kevés közpénzt szereztek, így az ott megszerzett menedzseri tudásom is talán hasznára lesz az akadémiának.

Miben kíván változtatni az MMA működésében?

Az MMA-nak az érték és a minőség területén kell előrelépni, a napi pártpolitikától továbbra is távol tartom magam.Az akadémiának a magyar alkotó-és előadóművészet értékelvű támogatása és képviselete a legfontosabb feladata.Programomban kiemelt szerepet kapott a művészeti nevelés erősítése a közoktatásban. Ez befektetés a nemzet jövőjébe, mivel a jövendő generációnak sokkal szélesebb látóköre lesz. Tovább kell fejleszteni az MMA ösztöndíjprogramját és a különféle kollégiumok munkáját segíteni kell.

Nagyon fontos lenne a művészeti ismeretek terjesztését bővíteni a közmédiában. A magyar kulturális örökség területén nagyon sok a tennivaló, így ha ezen a területen nem leszünk kezdeményezőek, akkor más ezt nem teszi meg helyettünk. Létre kell hozni egy egységes kulturális archívumot Magyarországon, hasonlóan több nyugat-európai országhoz.


1202 Búbánat 2017-10-06 13:57:01 [Válasz erre: 1201 Héterő 2017-10-06 13:48:38]

Ez jó - és fogas -  kérdés...


1201 Héterő 2017-10-06 13:48:38 [Válasz erre: 1200 IVA 2017-10-05 23:46:47]
Ráadásul egy bekezdésen belül.

1200 IVA 2017-10-05 23:46:47 [Válasz erre: 1198 Búbánat 2017-10-05 20:16:10]

Az a kérdésem, hogy mi a különbség a Nemzet Művésze és a nemzet művésze között.


1199 -zéta- 2017-10-05 21:43:18 [Válasz erre: 1198 Búbánat 2017-10-05 20:16:10]

A londoni fogadóirodán már nem vesznek fel előjegyzést, úgy hallottam... ;-)


1198 Búbánat 2017-10-05 20:16:10

Új elnököt választ a Magyar Művészeti Akadémia (MMA)

 

Új elnököt választ a második ciklusa befejeztével leköszönő Fekete György helyére október 10-i, keddi tisztújító közgyűlésén a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a Pesti Vigadóban.

Az MMA alapszabálya szerint az elnök, az alelnökök és a négy fő elnökségi tag választását jelölőbizottság készíti elő, amely szeptember 15-ig Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező, illusztrátor és művelődéstörténészt, a Nemzet Művészét; Marton Éva Kossuth-díjas operaénekest, a nemzet művészét; és Vashegyi György Liszt Ferenc-díjas karmestert ajánlotta az elnöki tisztségre.


1197 Haandel 2017-10-05 19:15:01 [Válasz erre: 1196 Haandel 2017-10-03 18:12:56]

Momus Criticizes the Gods’ Creations


1196 Haandel 2017-10-03 18:12:56

Momus Criticizes the Gods' Creations by Maerten van HEEMSKERCK


1195 Búbánat 2017-09-14 16:31:57
[url] http://epiteszforum.hu/godolloi-szentharomsag-templom; Tervezői gondolatok a Gödöllői Szentháromság Templomról [/url] www.építészfórum.hu Nagy Tamás, építész tervező: „A templom centrális tere a szentélyre, mint középpontra szervezett. Mint ahogy a három épületszárny veszi körbe az udvart, úgy öleli körbe a karzat „U” alakú tere a szentélyt, az épületegyüttes igazi középpontját. Az apszis nem csak formájában különbözik a többi térelemtől (az egyetlen íves forma az épületen), de színvilágában is. A 63 színes üvegablak rejtett üzenetet tartalmaz. Alexander Szkrjabin, századvégi orosz zeneszerző kutatása eredményeképpen, mely a zenei hangok és a színek összefüggésére irányult, létrehozott egy [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Alekszandr_Nyikolajevics_Szkrjabin#/media/File:Scriabin-Circle.svg; mátrixot, melyben minden hangnak egy szín felel meg. [/url] Ezt a hang–szín kódot felhasználva, az íves fal ablakaira a Kyrie eleison, könyörgésünk gregorián dallamát írtam fel.”

1194 Edmond Dantes 2017-09-05 17:01:43 [Válasz erre: 1133 Edmond Dantes 2017-03-16 10:01:00]
Friss hír: [url]https://szinhaz.org/plusz/filmszinhaz/2017/09/05/oscar-dij-enyedi-ildiko-filmjet-nevezi-magyarorszag/;Enyedi Ildikó Berlinben Arany Medvét nyert filmjét[/url] nevezi a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága a jövő évi Oscar-díj - idegen nyelvű film kategóriában.

1193 Búbánat 2017-08-23 14:20:17
[url] http://www.origo.hu/kultura/20170822-az-emlekezes-eve-lesz.html; Nemzeti Színház – „Ez az emlékezés éve lesz” [/url] ORIGO.HU, VÁGI BARBARA2017.08.22. 21:15 „Az idén ünnepli fennállásának 180. évfordulóját a Nemzeti Színház, a jelenlegi épület pedig 15 éves. Éppen ezért az idei évad az emlékezés éve lesz – mondta Vidnyánszky Attila, a színház igazgatója az évadnyitó társulati ülésen. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pedig beszédében kiemelte: számára attól nemzeti egy színház, ha megmutatja nekünk, magyaroknak, a nemzet tagjainak, hogy kik voltunk, kik vagyunk, és leginkább azt, hogy kik lehetnénk.”

1192 Edmond Dantes 2017-07-20 09:01:53
1945 - magyar filmdráma A film alapjául szolgáló eseményekről évtizedekkel ezelőtt kellett volna már írni és akkor a film is korábban elkészül(hetet)t volna. A szerintem sok tekintetben az 1945-re hasonlító, akár kicsit előképének tekinthető Jób lázadása jócskán megelőzte korát és anno Oscar-díjat érdemelt volna. Ebből a szempontból az 1945 talán kissé megkésett -és kissé didaktikus- alkotás, de sosem késő. Sosem késő a szembesítés, a tükröt mutatás, jelképes és valós értelemben. Jelképes értelemben: a szőnyeg alól sosem késő előseperni "tükröt" mutatva az előseperni valót, bár már réges-rég meg kellett volna tenni. Valós értelemben: meg kell mutatni, elő kell szedni azokat a tükröket, bútorokat, szőnyegeket, használati és értéktárgyakat, ingatlanokat, földeket stb., amiket az "elhagyott" (eldeportált lakosságú) zsidó otthonok ezreiből, tízezreiből lopkodtak szét, amiknek a megszerzése céljából az "érintettek" sokaságát feljelentette a "nem-érintettek" egy része és/vagy amiket az "érintettek" megőrzésre átadtak nem-zsidó ismerőseiknek, szomszédaiknak, akik aztán "elfelejtették" azokat visszaadni tulajdonosaiknak vagy tulajdonosaik utódainak, már ha egyáltalán valaha előkerültek. Az 1945-ben valakik előkerülnek, ha nem is azért, ami miatt jövetelük hírére a falu régi-új magyar elöljáróin, egyes lakosain különböző okokból sikítófrász tör ki. A "téma" komplex, tudományos, történészi feldolgozása Ungváry Krisztián [url]https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=118349&type=22;könyvéhez[/url] köthető. E könyv ismeretében a film még tökéletesebben érthető, szinte illusztrálja a könyvben leírtakat: a zsidótörvények majd a deportálások valóságos célja az "érintettek" törvényekben, jogszabályokban rögzített kifosztása -majd végül utolsó értékük: puszta életük- elvétele- volt. Gazdagoktól földeket, gyárakat, ingatlanokat, műgyűjteményeket stb., szegény(ebb)ektől azt, amijük volt: ágyneműt, ruházati cikkeket, szőnyeget, varrógépet, karikagyűrűt, bútordarabot...vagy éppenséggel szobatükröt. Igen, azt a tükröt, amibe jó volna már hosszabban, alaposabban belenézni. Rendező: Török Ferenc, író: Szántó T. Gábor, forgatókönyv: Szántó T. Gábor/Török Ferenc, operatőr: Ragályi Elemér

1191 Búbánat 2017-07-19 18:46:05 [Válasz erre: 1190 Edmond Dantes 2017-07-19 13:38:52]
Úgy gondolom, annak a "már kevesebb mint tízmillió magyar adófizetőnek" - akik megnéz(het)ték - megnézik élőben is a három képet - elsősorban nem fiskális szempontok jutottak-jutnak eszükbe, hanem ahogy mondod, inkább esztétikai-vizuális élményzuhatagként élték-élik meg mindazt, amit láttak és a amit a jövőben is látni szeretnék. Pontosan ahogy Te is mondod: mi, a nagyközönség.

1190 Edmond Dantes 2017-07-19 13:38:52 [Válasz erre: 1189 Búbánat 2017-07-19 13:06:15]
Esztétikai-vizuális értelemben: igen, igazad van. Anyagi-jogi-tulajdonjogi tekintetben szélesebb a horizont, muszáj lejjebb ásni, csakúgy mint a Seuso-projektben. És ne felejtsd-ne felejtsük el: az igazi nagyközönség mi vagyunk = a (már kevesebb mint) tízmillió magyar adófizető..

1189 Búbánat 2017-07-19 13:06:15 [Válasz erre: 1181 Klára 2017-07-19 09:50:02]
Gondolom, a nagyközönség számára az a fontos, hogy most újra együtt van kiállítva a három Munkácsy-festmény. Már a Múzeumok Éjszakája óta nincs a Golgotán lepel...

1188 nickname 2017-07-19 12:41:13 [Válasz erre: 1182 Edmond Dantes 2017-07-19 10:38:52]
Ez a politikai presztízs kérdés nekik, ahogy a Seuso kincs is az volt. Ennyi. Innentől kezdve mindent megtesznek, hogy megvegyék. Még a maffia módszerektől sem riadnak vissza. Ez nem a kultúra iránti elköteleződésről szól.

1187 Edmond Dantes 2017-07-19 11:29:33 [Válasz erre: 1186 Heiner Lajos 2017-07-19 11:14:59]
A tartós kölcsönőnáluk vajon olyan mint az ideiglenesen hazánkban állomásozás? Ajjaj...

1186 Heiner Lajos 2017-07-19 11:14:59 [Válasz erre: 1182 Edmond Dantes 2017-07-19 10:38:52]
Ugy tudom, az oroszok is 99 evre vettek tartos kolcsonbe Karlovy Vary nagy reszet, azzal a feltetellel, hogy felujitjak - es a varos meg gyonyorubb lett. Na es a sorarak se mentek az egekbe.

1185 Edmond Dantes 2017-07-19 11:12:26 [Válasz erre: 1184 Momo 2017-07-19 11:08:14]
Próbálok. A szűkkörű baráti pezsgőbontás (ld. MÁO 59438-40) talán segített volna ebben ;-)

1184 Momo 2017-07-19 11:08:14 [Válasz erre: 1183 Edmond Dantes 2017-07-19 11:03:37]
Próbálj meg a pozitívumokra koncentrálni. Meglátod, egészen más lesz a világ... :-)

1183 Edmond Dantes 2017-07-19 11:03:37 [Válasz erre: 1182 Edmond Dantes 2017-07-19 10:38:52]
Előzőhöz = Pákh-kép jogaihoz kapcsolódva mellesleg illetve nem mellesleg: ha jól tudom, a Seuso-kincs 1.0 és 2.0 n i n c s a magyar állam (Magyarország) tulajdonában! A sok dicshimnusz, harangzúgás és fanfár zajában "kissé" elsikkadnak a piszkos múltú lelet piszkos anyagi és jogi ügyei. A megtévesztő, pontatlan, jogilag értelmezhetetlen nyilatkozatok, hírek, kifejezések ("visszaszereztük", "kötelességünket teljesítettük", "újra miénk a családi ezüst") mögött az igazság tudtommal és valószínűleg az, hogy: a "családi ezüst" n e m került a magyar állam tulajdonába: se vissza, se oda! Az 1.0 leletért (2014) a magyar állam a kincsek őrzési jogáért fizetett 15 millió eurót azaz kb. 4,5 milliárd forintot. A 2.0 (2017) leletért pedig a magyar kormány 8,6 milliárd forint kompenzációs díjat fizetett a leletegyüttest birtokló személyeknek. Talán nem csak én gondolom, hogy őrzési jog (1.0) az n e m tulajdonjog, következésképpen az őrzési jog ellenértéke n e m lehet vételár. Továbbá (2.0) a kompenzációs díj az nem vételár, következésképpen amiért nem vételárat, hanem kompenzációs díjat fizettünk (nem keveset), annak ellenértéke n e m a tulajdonjog megszerzése max. az őrzési jog megszerzése. Bonyolult? Szerintem is. Sötét ügy/ek? Szerintem is.

1182 Edmond Dantes 2017-07-19 10:38:52
Kérdezem ezek után: muszáj megvásárolni a képet? Elég lenne tartós (pl. 99 éves) kölcsönbérletbe adni-venni, aminek az ellenértéke nyilván a vételár töredéke lehetne. A tulajdonos a hatalmas képpel úgysem tudna mit kezdeni máshol, szállítása-szállítmánybiztosítása tetemes költség lenne, elszállítás után hová tenné? A sufniba? A hálószoba falára? Plusz magában a kép nemcsak anyagilag, de művészileg-erkölcsileg is sokkal kevesebbet érne. A sufniban vagy a hálószobában főleg.

1181 Klára 2017-07-19 09:50:02 [Válasz erre: 1154 Momo 2017-07-10 01:51:31]
Fordulat: Lekerült a bordó lepel a Golgotáról Ismét egyben látható Munkácsy Mihály monumentális trilógiája Debrecenben, a Déri Múzeumban. A Golgota magyar származású amerikai tulajdonosa ugyanis úgy döntött, hogy leveteti az alkotást eltakaró leplet. Pákh Imre azért döntött most így, mert a Kúria kedvező döntést hozott abban a bírósági eljárásban, amelyet a kép további sorsával kapcsolatban indított. Kisebb megszakításokkal két éven át takarta bordó lepel Munkácsy trilógiájának Golgota című festményét. Az alkotást a tulajdonosa takartatta el, mivel az állam a képet védetté nyilvánította így pedig sem az országból, de még a múzeumból sem lehetett kivinni. Pákh Imre, magyar származású amerikai műgyűjtő szerint az állam nem korlátozhatta volna a jogait, ezért bírósághoz fordult. „Ha nem tudok rendelkezni azzal, ami az enyém, akkor azt ellopták. Lopott képet pedig nem illik kiállítani múzeumban” – mondta korábban az RTL Híradónak Pákh Imre. A Golgotát az állam szerette volna megvásárolni a Nemzeti Bank Értéktár programján belül. Először úgy tűnt, hogy sikerül megállapodni: kilenc millió dollárban állapodott meg Pákh Imre és az állam. Később az állam meggondolta magát és már csak a kialkudott összeg kétharmadát, hatmillió dollárt akart fizetni a képért. Ennyiért azonban már nem volt eladó a Golgota, így jött a kép védetté nyilvánítása és így Pákh Imre jogainak csorbítása. A gyűjtő ezután döntött, bíróságra ment, a képet pedig letakartatta. A múzeum látogatói szerint nem az a fontos, hogy mi zajlik a kép körül, hanem az, hogy most újra látható. Pákh Imre most engedélyezte, hogy levegyék a leplet. Ez azért történhetett, mert a Kúria, a korábbi két bírósági eljárást követően, Pákh Imrének adott igazat és megállapította, hogy a gyűjtő jogainak korlátozása nem volt törvényszerű, ezért az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

1180 Klára 2017-07-14 09:31:46 [Válasz erre: 1173 Momo 2017-07-13 22:13:27]
Köszi a bővebb válaszért! Valóban a sok ködösítés és politikai felhang miatt ez egyre inkább hitvita. Hogy Lázár János kancellária-miniszter úr mit mond, az sajnos igen sokszor politika. Én még emlékszem, mikor éppen ő és L. Simon László akkori államtitkár (vagy miniszteri biztos? ki tudja ezt követni) állapodtak meg Pákh Imrével szóban a festmény megvételéről és a lehetséges vételárról. Aztán sajnos később változott a helyzet. Mindenesetre a Kúria újabb döntése az egész ügyet kissé más megvilágításba helyezi. Egyébként én sem tételezem fel senkiről, hogy permanensen hazudna, de sajnos a politikai összefüggések sokszor megváltoztatják a dolgokat. Ami a Seuso kincseket illeti, ebben sem fog soha senki teljesen tisztán látni, nyilván mindig mindenki igyekezett eltüntetni a nyomokat. Arra vonatkozó feltevések vannak, hogy eredetileg több darabból állt/kellett állnia, de az is kérdéses, hogy mennyiből és nyilván azt sem fogja soha senki kideríteni, hogy az egészet komplett elásták, vagy csak a legértékesebb darabokat. Egy biztos, annak idején már öltek ezért! A műkincslopásokra szakosodott hivatalos szervek régóta tudják, hogy bizonyos műgyűjtői kört nem igazán érdekel a megszerzés módja és mikéntje, mert egész egyszerűen számukra a birtoklás a lényeg, és egyelőre nem áll szándékukban eladni, kiállítani, stb.

1179 Momo 2017-07-13 23:52:20 [Válasz erre: 1177 Momo 2017-07-13 22:34:22]
(Úgy értem: egyértelmű, hogy a jogi háttér rendezetlen. :-)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.