vissza a cimoldalra
2020-02-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3700)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4558)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2716)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7329)
Franz Schmidt (3541)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1875)
Kimernya? (3483)
Franz Schubert (311)
Pantheon (2541)
Balett-, és Táncművészet (5982)
Erkel Színház (10544)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2359)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4694)
Zenei események (1012)
Élő közvetítések (8407)
Opernglas, avagy operai távcső... (20417)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2598   IVA • előzmény2593 2018-07-13 05:50:28

Kedves Héterő, lehet, hogy most megleplek. Ismersz, hogy sosem vagyok rest megemlíteni a hazai nyelvű operajátszásra (annak legalább részleges visszahozására) való igényemet, amely egyfelől saját vágyam, másfelől döntően abban látom a felnövő nemzedékek megszólításának lehetőségét az operaszínpadról.
Örülök annak, hogy Pál Tamás is védelmébe vette a magyar nyelvű operajátszást, és hogy ilyen szépen és (engem) meggyőzően tette.
Ugyanakkor be kell vallanom, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Margiszigeti Szabadtéri Színpad esetében természetesnek tartottam és örömmel vettem az eredeti nyelven énekelt előadásokat. Egyfelől azért, mert azok jelentős részben számítottak külföldi közönségre is, és a vendégeket ugyanúgy illik a darab általuk megszokott, könnyebben érthető nyelvén megszólítani, ahogy a túlnyomó részben hazai közönséget is: magyarul. Másfelől azért, mert a szabadtériek ritkább, kivételes események, a hazai rajongóknak is változatosságot hoznak, és igazodnak a gyakran nagyobb számú, eredeti nyelven éneklő vendégfellépőhöz is.
Jó pár előadást láttam a Dóm téren, még többet a Magyar Televízió helyszíni közvetítéseinek jóvoltából, és persze majdnem mindent a Margisztigeten. Ama természetes kivételességben sohasem merült fel bennem, miért nem magyarul énekelnek. Belefért a szabad tér egyéb körülményeibe: az időjárás szeszélyei, fokhagymaillat a kolbászsütők felől, hajókürt, nézőtársak cigarettavégeinek fel-felvillanó parazsa...

2593   Héterő • előzmény2592 2018-07-05 22:41:42

"...(kettejük miatt volt) érdemes az operát magyarul játszani – a többi főszereplő szövegmondása szinte érthetetlen, így nyugodtan maradhattak volna az eredeti verziónál. Akkor az a német néző sem méltatlankodott volna, aki a szünetben ott is hagyta társaságával az előadást."

Lásd 2581. Hát nem mindegy, hogy milyen nyelven nem értjük?

2592   daunerni • előzmény2580 2018-07-05 16:37:11

Kedves Barátaim!

Időkzöben sikerült megkapnunk a kritizált kritika beszkennelt változatát - ha valaki kíváncs lenne rá. (A teljes méret egér-jobbklikk menüből érhető el...) Íme:

2580   Pál Tamás 2018-07-02 11:21:02

Hány éves Rigolettó?

 

Örömmel konstatáltam, hogy a Délmagyarország kritikusa bírálatának már a címében rámutat Harangozó Gyula izgalmas Rigolettó-rendezésének egyik legfigyelemreméltóbb erényére. Arra nevezetesen, hogy a mantovai herceg udvari bolondja Harangozó színpadán életerős fiatalember, jól fejlett izomzattal, kitűnő egyensúlyérzékkel. Hogy is lehetne másképp? Hiszen egy udvari mulattatónak könnyedén kellett hányni a cigánykereket, fürgén kellett ropni a divatos táncokat, s egyáltalán ügyesebbnek, gyorsabbnak, éleseszűbbnek illett lennie a kigúnyolt, megszégyenített udvaroncoknál. S ez nem csak a középkor udvari gyakorlatában volt így, Verdi bohóca a zenében sem öreg, pereg a nyelve, árad belőle a szenvedély, a bosszúkettős drámai lávafolyama Otelló hadvezéri bosszúduettjének előképe. Ja, hogy a kritikus öregedő, totyakos Rigolettókhoz szokott, akiket már az első képben sajnálni kell, hogy milyen kegyetlenül elbántak vele? (A cikk Nuccit említi, egy 2017-es felvételen a kitűnő baritont már azért is szánni kell, hogy ilyen korban egyáltalán színre kellett lépnie.) Hát igen, hosszú ideig így alakították a címszerepet, elfeledkezve arról, hogy a bohóc maga is kegyetlen . Kegyetlen az őt körülvevő talpnyaló udvaroncokkal, de kegyetlen egyetlen lányával is, akit meg szeretne tartani örökös játékszerül. Igen, ez a rendezés szakít a szentimentális hagyománnyal, Kendi Lajos valóban artistákat megszégyenítő erővel és ügyességgel teremt reális figurát azonfelül, hogy kitűnően énekli a szerepet. Ellentmond-e ez az alakítás a partitúrában leírtaknak? Szerintem egyáltalán nem. Ami az életkorokat illeti: ha Gilda tizenhat körüli fiatal lány, Rigolettó harmincöt- negyven éves ereje teljében lévő férfi. A szövegben nem esik szó a bohóc koráról, ő nevezi „vénembernek” (az olaszban il vecchio – öreg) Monteronét.

 

Ami a Szabadtéri hagyományait illeti, anno valóban remek dolog volt, hogy sztárok jelentek meg a hétezres népszínház operaszínpadán. Akkor még pozitív volt a szándék, amely a vendéghívással és az eredeti nyelv használatával akart nyitni a nemzetközi operavilág felé. Ma azonban inkább arra lenne szükség, hogy az eredeti nyelven énekelt, feliratozott előadások szinte kizárólagos uralma mellett újraéledjen a magyar nyelvű operajátszás értékes, csodálatos világa. Mert, ahogy annak idején Kazinczyék fordításokkal teremtették meg a magyar irodalmat, a kitűnő magyar nyelvű operalibrettóknak óriási szerepük volt a műfaj magyarországi népszerűsítése terén. S ha a Szabadtéri vezetése most ilyen programot tűz a zászlajára, annak én sokkal jobban tudok örülni, mint holmi buta versengésnek más fesztiválokkal, vagy kőszínházi előadásokkal.

 

Végezetül, szeretném megkérni a kritikust, világosítson föl, hol küzdött Keszei Bori levegő-problémákkal, valamint szeretném ugyanőt felvilágosítani, hogy Ádám Zsuzsanna mezzoként indult, a Maddalénára való fölkérést még akkor kapta, s hogy a fachváltás és a remek Elvira mit sem vett el a művésznő közép- és mélyregiszteréből.

 

Tisztelettel

 

Pál Tamás

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Szabó Sára (hegedű), Hirling Bettina (zongora)
moderátor: Fülei Balázs


"Hangulat Junior" - A kitapintható zene
BEETHOVEN: c-moll szonáta hegedűre és zongorára, op. 30, No. 2

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Reconnections 2020 Zárókoncert"
RAVEL: Bevezetés és allegro
Szabady Ildikó (fuvola), Yehiel Lock (klarinét), Tamar Frenkel (hárfa), Varga Oszkár, Talia Herzlich, (hegedű), Sztojka Zoltán (brácsa), Tomasz Máté (cselló)
FAURÉ: 1. (c-moll) zongoranégyes, op. 15
Jan Lichuid (hegedű), Alexis Pelton (brácsa), Csőke Flóra (cselló), Kiss Péter (zongora)
JOLIVET: Chant de Linos
Dávid Boglárka (fuvola), Talia Herzlich (hegedű), Soós Előd (brácsa), Michal Korman (cselló), Tamar Frenkel (hárfa)
TZVI AVNI: Fúvósötös
Dávid Boglárka (fuvola), Ács Anna (oboa), Sándor Norbert (klarinét), Daniel Luria (fagott), Hezi Nir (kürt)
R. STRAUSS: Szextett a Capriccio című operából
Varga Oszkár, Jan Lichuid (hegedű), Sztojka Zoltán, Alexis Pelton (brácsa), Csőke Flóra, Tomasz Máté (cselló)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Bozay Melinda (zongora), Pólus László (gordonka)
BEETHOVEN: A-dúr szonáta, op. 69
LISZT: Szerelmi álmok, Elfelejtett románc
WEINER: Románc
SCHUMANN: Adagio és allegro, op. 70

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bine Bryndorf (orgona)
J.S. BACH: e-moll prelúdium, BWV 548
BUXTEHUDE: d-moll passacaglia, BuxWV 161
J.S. BACH: Allein Gott in der Höh' sei Ehr' - korálelőjáték, BWV 662
BRUHNS: G-dúr prelúdium
J.S. BACH: Allein Gott in der Höh' sei Ehr' - trió, BWV 664
BÖHM: Vater unser im Himmelreich
J.S. BACH: e-moll fúga, BWV 548
MENDELSSOHN: VI. (d-moll) orgonaszonáta („Vater unser im Himmelreich”), op. 65, No. 6
NIELSEN: Commotio, op. 58
19:30 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

Razvaljajeva Anasztázia (hárfa), Bálint János (fuvola)
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Pál Tamás
HAYDN: f-moll szimfónia, No. 49, „La passione”
MOZART: Versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra, C-dúr, K.299
BEETHOVEN: VII. szimfónia, A-dúr, Op.92
A mai nap
született:
1727 • Armand-Louis Couperin, zeneszerző († 1789)
1873 • Enrico Caruso, énekes († 1921)
1940 • Jesús López-Cobos, karmester († 2018)