vissza a cimoldalra
2020-08-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11552)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4892)
Operett, mint színpadi műfaj (4494)
Opernglas, avagy operai távcső... (20609)
Erkel Színház (10609)
A MET felvételei (1011)
Kodály Zoltán (388)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2812)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2020)
Társművészetek (1830)
Kocsis Zoltán (672)
Régizene (3684)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4034)
Pantheon (2714)
Nicolai Gedda-az univerzális tenor (284)
A nap képe (2229)
Franz Schmidt (3660)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2593   Héterő • előzmény2592 2018-07-05 22:41:42

"...(kettejük miatt volt) érdemes az operát magyarul játszani – a többi főszereplő szövegmondása szinte érthetetlen, így nyugodtan maradhattak volna az eredeti verziónál. Akkor az a német néző sem méltatlankodott volna, aki a szünetben ott is hagyta társaságával az előadást."

Lásd 2581. Hát nem mindegy, hogy milyen nyelven nem értjük?

2592   daunerni • előzmény2580 2018-07-05 16:37:11

Kedves Barátaim!

Időkzöben sikerült megkapnunk a kritizált kritika beszkennelt változatát - ha valaki kíváncs lenne rá. (A teljes méret egér-jobbklikk menüből érhető el...) Íme:

2580   Pál Tamás 2018-07-02 11:21:02

Hány éves Rigolettó?

 

Örömmel konstatáltam, hogy a Délmagyarország kritikusa bírálatának már a címében rámutat Harangozó Gyula izgalmas Rigolettó-rendezésének egyik legfigyelemreméltóbb erényére. Arra nevezetesen, hogy a mantovai herceg udvari bolondja Harangozó színpadán életerős fiatalember, jól fejlett izomzattal, kitűnő egyensúlyérzékkel. Hogy is lehetne másképp? Hiszen egy udvari mulattatónak könnyedén kellett hányni a cigánykereket, fürgén kellett ropni a divatos táncokat, s egyáltalán ügyesebbnek, gyorsabbnak, éleseszűbbnek illett lennie a kigúnyolt, megszégyenített udvaroncoknál. S ez nem csak a középkor udvari gyakorlatában volt így, Verdi bohóca a zenében sem öreg, pereg a nyelve, árad belőle a szenvedély, a bosszúkettős drámai lávafolyama Otelló hadvezéri bosszúduettjének előképe. Ja, hogy a kritikus öregedő, totyakos Rigolettókhoz szokott, akiket már az első képben sajnálni kell, hogy milyen kegyetlenül elbántak vele? (A cikk Nuccit említi, egy 2017-es felvételen a kitűnő baritont már azért is szánni kell, hogy ilyen korban egyáltalán színre kellett lépnie.) Hát igen, hosszú ideig így alakították a címszerepet, elfeledkezve arról, hogy a bohóc maga is kegyetlen . Kegyetlen az őt körülvevő talpnyaló udvaroncokkal, de kegyetlen egyetlen lányával is, akit meg szeretne tartani örökös játékszerül. Igen, ez a rendezés szakít a szentimentális hagyománnyal, Kendi Lajos valóban artistákat megszégyenítő erővel és ügyességgel teremt reális figurát azonfelül, hogy kitűnően énekli a szerepet. Ellentmond-e ez az alakítás a partitúrában leírtaknak? Szerintem egyáltalán nem. Ami az életkorokat illeti: ha Gilda tizenhat körüli fiatal lány, Rigolettó harmincöt- negyven éves ereje teljében lévő férfi. A szövegben nem esik szó a bohóc koráról, ő nevezi „vénembernek” (az olaszban il vecchio – öreg) Monteronét.

 

Ami a Szabadtéri hagyományait illeti, anno valóban remek dolog volt, hogy sztárok jelentek meg a hétezres népszínház operaszínpadán. Akkor még pozitív volt a szándék, amely a vendéghívással és az eredeti nyelv használatával akart nyitni a nemzetközi operavilág felé. Ma azonban inkább arra lenne szükség, hogy az eredeti nyelven énekelt, feliratozott előadások szinte kizárólagos uralma mellett újraéledjen a magyar nyelvű operajátszás értékes, csodálatos világa. Mert, ahogy annak idején Kazinczyék fordításokkal teremtették meg a magyar irodalmat, a kitűnő magyar nyelvű operalibrettóknak óriási szerepük volt a műfaj magyarországi népszerűsítése terén. S ha a Szabadtéri vezetése most ilyen programot tűz a zászlajára, annak én sokkal jobban tudok örülni, mint holmi buta versengésnek más fesztiválokkal, vagy kőszínházi előadásokkal.

 

Végezetül, szeretném megkérni a kritikust, világosítson föl, hol küzdött Keszei Bori levegő-problémákkal, valamint szeretném ugyanőt felvilágosítani, hogy Ádám Zsuzsanna mezzoként indult, a Maddalénára való fölkérést még akkor kapta, s hogy a fachváltás és a remek Elvira mit sem vett el a művésznő közép- és mélyregiszteréből.

 

Tisztelettel

 

Pál Tamás

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1935 • Harry Kupfer, operarendező († 2019)
elhunyt:
1928 • Leoš Janáček, zeneszerző (sz. 1854)
1992 • John Cage, zeneszerző (sz. 1912)