vissza a cimoldalra
2019-09-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1761)
Balett-, és Táncművészet (5875)
Élő közvetítések (8127)
Opernglas, avagy operai távcső... (20315)
Kimernya? (3217)
Társművészetek (1404)
Erkel Ferenc (1063)
A nap képe (2154)
Franz Schmidt (3421)
Simándy József - az örök tenor (624)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4381)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1352)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2581   Héterő • előzmény2580 2018-07-02 11:54:43

"...újraéledjen a magyar nyelvű operajátszás értékes, csodálatos világa."

A Tristanban Budapesten nemrég újraéledt - feliratként!

Kíváncsi lennék a kedves Maestro véleményére: ez olyan csodálatos?
Ráadásul az előadóteremben egyszerre olvasható a német eredetivel...

2580   Pál Tamás 2018-07-02 11:21:02

Hány éves Rigolettó?

 

Örömmel konstatáltam, hogy a Délmagyarország kritikusa bírálatának már a címében rámutat Harangozó Gyula izgalmas Rigolettó-rendezésének egyik legfigyelemreméltóbb erényére. Arra nevezetesen, hogy a mantovai herceg udvari bolondja Harangozó színpadán életerős fiatalember, jól fejlett izomzattal, kitűnő egyensúlyérzékkel. Hogy is lehetne másképp? Hiszen egy udvari mulattatónak könnyedén kellett hányni a cigánykereket, fürgén kellett ropni a divatos táncokat, s egyáltalán ügyesebbnek, gyorsabbnak, éleseszűbbnek illett lennie a kigúnyolt, megszégyenített udvaroncoknál. S ez nem csak a középkor udvari gyakorlatában volt így, Verdi bohóca a zenében sem öreg, pereg a nyelve, árad belőle a szenvedély, a bosszúkettős drámai lávafolyama Otelló hadvezéri bosszúduettjének előképe. Ja, hogy a kritikus öregedő, totyakos Rigolettókhoz szokott, akiket már az első képben sajnálni kell, hogy milyen kegyetlenül elbántak vele? (A cikk Nuccit említi, egy 2017-es felvételen a kitűnő baritont már azért is szánni kell, hogy ilyen korban egyáltalán színre kellett lépnie.) Hát igen, hosszú ideig így alakították a címszerepet, elfeledkezve arról, hogy a bohóc maga is kegyetlen . Kegyetlen az őt körülvevő talpnyaló udvaroncokkal, de kegyetlen egyetlen lányával is, akit meg szeretne tartani örökös játékszerül. Igen, ez a rendezés szakít a szentimentális hagyománnyal, Kendi Lajos valóban artistákat megszégyenítő erővel és ügyességgel teremt reális figurát azonfelül, hogy kitűnően énekli a szerepet. Ellentmond-e ez az alakítás a partitúrában leírtaknak? Szerintem egyáltalán nem. Ami az életkorokat illeti: ha Gilda tizenhat körüli fiatal lány, Rigolettó harmincöt- negyven éves ereje teljében lévő férfi. A szövegben nem esik szó a bohóc koráról, ő nevezi „vénembernek” (az olaszban il vecchio – öreg) Monteronét.

 

Ami a Szabadtéri hagyományait illeti, anno valóban remek dolog volt, hogy sztárok jelentek meg a hétezres népszínház operaszínpadán. Akkor még pozitív volt a szándék, amely a vendéghívással és az eredeti nyelv használatával akart nyitni a nemzetközi operavilág felé. Ma azonban inkább arra lenne szükség, hogy az eredeti nyelven énekelt, feliratozott előadások szinte kizárólagos uralma mellett újraéledjen a magyar nyelvű operajátszás értékes, csodálatos világa. Mert, ahogy annak idején Kazinczyék fordításokkal teremtették meg a magyar irodalmat, a kitűnő magyar nyelvű operalibrettóknak óriási szerepük volt a műfaj magyarországi népszerűsítése terén. S ha a Szabadtéri vezetése most ilyen programot tűz a zászlajára, annak én sokkal jobban tudok örülni, mint holmi buta versengésnek más fesztiválokkal, vagy kőszínházi előadásokkal.

 

Végezetül, szeretném megkérni a kritikust, világosítson föl, hol küzdött Keszei Bori levegő-problémákkal, valamint szeretném ugyanőt felvilágosítani, hogy Ádám Zsuzsanna mezzoként indult, a Maddalénára való fölkérést még akkor kapta, s hogy a fachváltás és a remek Elvira mit sem vett el a művésznő közép- és mélyregiszteréből.

 

Tisztelettel

 

Pál Tamás

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Constantin Talmaciu (fuvola), Sara Gheorghe (marimba)
Aradi Állami Filharmónia
vez: Dorin Frandeș
MOZART: Divertimento K 136 D-dúr vonószenekarra
STAMITZ: G-dúr fuvolaverseny
PIAZZOLLA: Libertango marimbára és vonószenekarra
BARTÓK: Román népi táncok
VITTORIO MONTI: Csárdás
ALBENIZ: Asturias marimbára és vonószenekarra

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Thurzó Zoltán (zongora)
Liszt Ferenc, Chopin és Rachmaninov műveiből

19:00 : Budapest
Erkel Színház

1ST STEPS
Balett-est három részben

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Valerio Contaldo, Michal Czerniawski, Cyril Auvity, Francisco Fernández-Rueda, Peter Harvey, Núria Rial, Antonio Abete, Luciana Mancini
Budapesti Fesztiválzenekar
Fischer Iván Operatársulat tánc- és énekkara
Vezényel és rendező: Fischer Iván
MONTEVERDI: La favola d'Orfeo
A mai nap
történt:
1809 • Megnyílt a Royal Opera House Londonban
született:
1587 • Francesca Caccini, zeneszerző († kb. 1640)
1916 • Simándy József, énekes († 1997)
1971 • Anna Netrebko, énekes
elhunyt:
2008 • Maurizio Kagel, zeneszerző (sz. 1931)