Bejelentkezés Regisztráció

Brahms, Johannes


168 Corvette 2021-07-10 21:05:43 [Válasz erre: 167 Corvette 2021-07-10 16:34:03]

Akarom mondani h-moll klarinétkvintett. Ez a becsületes neve. A lemezborítón is ez áll. Az első tétele szonátaformában készült, innen eredt a képzavar. Sorry vagyok tetőtől talpig.


167 Corvette 2021-07-10 16:34:03

Brahms klarinét szonátáit hallgatni bizalmi kérdés. Én ha lehet Karl Leisterre szavazok (remélem nem ikes ige a szavazik), de Julian Bliss is ott van az erős élmezőnyben. 

Róla van szó. Itt éppen a dongót játssza. Az ember csak csodálja a finom ujjmozgását, és közben fel sem tűnik neki, hogy körkörös légzéssel fúj. Ügyes!

Ez pedig a h-moll szonáta 2. tétele. Kicsit giccses a középrész, de attól még szerethető. Lesz, aki soknak találja majd.

 


166 Corvette 2021-07-10 14:10:30 [Válasz erre: 165 takatsa 2021-07-10 13:09:18]

Nem érek rá olvasgatni. Én teszem a dolgomat! :)


165 takatsa 2021-07-10 13:09:18 [Válasz erre: 164 Corvette 2021-07-10 12:24:51]

Lehúzni a zoknit? Ez gyomorforgató! Én még a szandál alá is zoknit húzok. Amúgy az oroszokat én is nagyon szeretem, a zenéjüket is, az irodalmukat pedig méginkább. És nemcsak Dosztojevszkijt, hanem itt van pl. Pelevin. A minap olvastam Apolló batman című könyvét; zseniális.


164 Corvette 2021-07-10 12:24:51 [Válasz erre: 163 takatsa 2021-07-10 11:49:34]

Én aztán nem vitatom el tőle az érzelmeket. Voltak neki olykor olyanjai is. Bizonyára. Én az érzelmeket (barokk esetén) inkább a mediterrán országok zenéiben lelem meg.

Csajkovszkij zenéjét különösképpen kedvelem. Mit kedvelem, rajongok érte! Kár, hogy szegénykém már nem fér bele a NAT-ba. Lassan a Rózsavölgyi is leveheti a polcokról a lemezeit, de minimum figyelmeztető cimkével kell ellátnia őket, nehogy véletlenül kesztyű nélkül érjenek hozzá a borítóhoz a kedves vásárlók és nemi identitásukat veszítsék. Lássuk be, az rettenetes volna! Brahms azzal, hogy Detmoldban a bordélynegyedbe született bele, kifejezetten vonzó alternatívát kínál a komolyzene iránt érdeklődő serdülők számára, és egyben a szüleik is megnyugodhatnak. Azt nem tudom, hogy Brahms élt-e nemi életet és ha igen, lehúzta-e előtte a zokniját... De talán akad olyan a fórumon, aki erre az intim kérdésre azonnal rávágja a választ. Régen biztosan volt. Hát én is ezekért a rém fontos információkért járok ide nap mint nap. A zene lassan már nem is érdekel. 


163 takatsa 2021-07-10 11:49:34 [Válasz erre: 162 Corvette 2021-07-10 10:56:06]

Bachtól elvitatni az érzelmeket, igencsak meredek állítás, de ismerem az ezzel kapcsolatos véleményeteket. Szép dolog a romantika, én is szeretem, itt van pl. egy kis Csajkovszkij remeklés, már a címe is gyönyörűséges: altatódal viharban, ezúttal orgonán.


162 Corvette 2021-07-10 10:56:06 [Válasz erre: 161 takatsa 2021-07-10 08:51:25]

Bach a  ravatalozóban, a koporsóra hajolva, rázkódó zokogások közepette kente le ezt a 15 perces darabot. Ja. A mű szerkezetét elnézve - veled ellentétben - én egy ijesztően hidegfejű, rémesen komplikált konstruktőrt látok. Brahms mindössze beletette azt az érzelmi tartalmat, amely mindig is hiányzott ebből a műből. Az ne tévesszen meg, hogy pár hegedűs hatalmas romantikus hevülettel, húrokat szaggatva adja elő. Ez a Bach chaconne nem az a tipikus chaconne, amelyet tőrrel a szívben játszanak. De hát ezt már egyszer kibeszéltük.   


161 takatsa 2021-07-10 08:51:25 [Válasz erre: 160 Corvette 2021-07-09 21:03:21]

Bach annyira jó, hogy túlél, elvisel bármilyen transzkripciót. Én alapvetően zongora-párti vagyok, de tudtommal Bach ezt a művet felesége halála után írta, és a hegedű azért másként tud zokogni, mint egy zongora.


160 Corvette 2021-07-09 21:03:21

Egy J.S. Bach átirat. És mennyivel hallgathatóbb, mint az eredeti!

Chaconne After Bach's Partita for Violin Solo No. 2 in D Minor, BWV 1004 (Transcribed for Piano By Brahms) · Edna Stern


159 Corvette 2021-07-08 13:15:27

Hat évvel a Német requiem előtt:
Begräbnisgesang

Három évvel a Német requiem után:
Schicksalslied


158 Búbánat 2020-11-11 21:48:30

2020.11.11  21:00 - 22:20  M5 (HD)

EBU koncertek 2020

Johannes Brahms: Német requiem, Op.45

"A Requiem szövegét Luther német Bibliájából válogatta össze, felhasználva a zsoltárokat, az evangéliumokat, továbbá a Biblia apokrif részeit is. Brahms oratórikus művét, mely filozofikus emelkedettséggel foglalja össze az ember gondolatait a halálról, a Horvát Rádió és Televízió kórusa, szimfonikus zenekara, valamint a Szerb Rádió és Televízió kórusa mutatta be Tomislav Fačini vezényletével a zágrábi Vatroslav Lisinski Hangversenyteremben."


157 Corvette 2020-06-10 14:28:16

Na ki hogy áll ezekkel a szonátákkal? Egész sok jó előadás van belőlük, számomra ezidáig ez volt a legemlékezetesebb:
https://www.discogs.com/Brahms-Nikolaj- ... e/10211094
Minőségét tekintve kb olyan mint egy Wilson Audiophile kiadvány. Akár végállomás is lehetne csak hát aki egy kicsit is komolyan veszi a szenvedélyét az nem ragad le egy felvételnél. Elvi alapon persze lehet olyat mondani hogy minden darabból van egy legjobb előadás, megvesszük és le van tudva egy életre a fejfájás, csak hát az is jó volna ha megmondanák hogy pontosan mit is kellene keresnünk és bizony ma már ott tartunk hogy Brahms hegedű szonátáiból is vannak histórikus és nem histórikus kiadványok.

Sirkka-Liisa Kaakinen-Pilch napjaink egyik legkeresettebb régizene előadója, Herreweghe zenekarának a Collegium Vocale Gentnek 10 évig volt a koncertmestere. Névjegykártyán  jól mutatna ez az info. Itt sem rossz. És amilyen mázlink van 2018-ban az Ondine kiadásában kijött ezzel a lemezzel:
https://www.prestomusic.com/classical/p ... -3#reviews

Már az album felépítése is nagyon érdekes. A szokás eddig az volt hogy kronológikus sorrenbe tették fel a szonátákat a lemezre, vagyis először az elsőt majd a másodikat végül a harmadikat. Itt pont fordítva van minden, valósággal a feje tetejére állították a világot. Miért? Csak találgatni tudok. Érzésem szerint itt a művek nehézségi fokáról lesz szó. Egyik sem könnyű darab úgy általában, a második szonáta ráadásul négy tételes. Nem csodálkoznék ha idáig érve már nagy lenne a lemorzsolódás és ekkor annak az esélye hogy valaki belefogjon a harmadikba is kb annyi mint mókusnak az erdőtűzben. Azzal hogy meg van fordítva a sorrend kicsit átendeződnek a szokásrendi viszonyok.

Brahmsot hallgatni nem könnyű dolog. A szimfónikus hajlamai itt is erősen megmutatkoznak, sok a téma, monumentálisak és bonyolultak a tételek, egy pillanatra sem érezni azt hogy félvállról venné a zeneszerzést, minden egyes hangon történik valami rettenetesen fontos, valami életbevágó, az önfeledt szórakoztatást, a könnyedt és önfeldt időtöltést meghagyja másoknak. Még az altatója is olyan sűrű anyagból van hogy bár elfér egy kiskanálban mégis a Tátra tömegével vetekszik. Brahms egyszerűen nem tudott tinglitanglit írni, alkatilag nem volt rá alkalmas. Egy humoros művéről tudok csak - bár a legtöbben félreértik és átszellemülten hallgatják és játszák pedig jó nagyokat kéne rajta röhögni - és ez a Haydn variációk szimfónikus zenekarra.

https://www.youtube.com/watch?v=02F9-SWkzc4

Azért az a téma übergáz és ahogy jönnek a variációk egyre mélyebben repülünk. És Brahms megpróbál mindent, tényleg mindent hogy kihozzon ebből a vacakból valami hallgathatót majd a végén tehetetlenül széttárja a karját és azt mondja hogy bocsánat, én most bedobom a törölközőt, ebben ennyi volt, téma kimaxolva, haza lehet menni.
Hogy ha Mozart Haydn volna. Ismerős? Telitalálat a video. Kicsit szemtelen de végtelenül igaz.
https://www.youtube.com/watch?v=6zpI3NWU6FQ

Elsőre meghallgatva a három szonátát csak a zsongás marad a fejben és a reménytelenség érzése hogy ezeket soha nem fogjuk tudni rendesen befogadni és megemészteni. De ettől szép a project. Sokat kell velük foglalkozni, rendszeresen visszatérni hozzájuk és akkor van rá esély hogy egyszer nagy sokára a szívünkbe véssük őket. Mondanám hogy ez már a mély víz, csak jó úszóknak. De tényleg így van ez?

Brahms on period instruments.

A kísérőfüzet meglehetősen szűkszavú a hangszerparkot illetően.
TUIJA HAKKILA piano
SIRKKA-LIISA KAAKINEN-PILCH violin (anonymous, bow: Luis Emilio Rodriguez)

Sok mindent láttam már az életben de hogy a vonó gyártója legyen a fő attrakció ... Hát ezt is megértük. A kísérőfüzetet böngészve kiderül hogy Brahms gyermekkorában kürtön és csellón is játszott de a fő hangszere csak a zongora volt amelyet professzionális szinten tudott mgszólaltatni. Előnyben részesítette a csendes hangú osztrák gyártású Streicher zongorákat, otthon is ilyet tartott, viszont idővel áttért a hangosabb Bechsteinra és a Steinwayre mert a zenekari hangzáshoz mégiscsak jobban illettek. Ez a Streicher dolog itt most nagyon fontos mert a lemezen a zongora szintén finom hangon és szűk dinamikai korlátok között dolgozik és ugyanez igaz a hegedűre is. Itt nincs csapkodás, heves érzelmi kitörések, végletek közötti fel s alá szánkázás csak végtelenül kifinomult hangszerkezelés kevéske vibrátóval és rengeteg pianoval és ez a megközelítés teljesen új megvilágításba helyezi Brahmsot. Szerintem korszakalkotó a zenei koncepció és a kivitelezés és emiatt a feltétlen ajánlott kategóriába sorolom. Egy életre szóló csodálatos élmény.

Egy tétel meghallgatható itt.


156 Búbánat 2018-03-05 11:59:37

Ma éjjel az M3 csatorna sugározza:

2018. március 5. hétfő 23:15 - 00:05

A TV zenei klubja

Brahms: Variációk egy Haydn-témára

Zenei műsor (1987)

Brahms Variációk egy Haydn-témára című művét elemzi és ismerteti Mihály András. Mind a 8 variációt és a finálét külön- külön eljátsszák, majd a műsor végén az egész mű egyben felcsendül.

Rendezte: Horváth Ádám

Műsorvezető: Mihály András


Időtartam: 50 perc

 


155 Búbánat 2017-11-25 11:48:28

Ma délután hangzik el a Bartók Rádióban

17.00 – 18.36  Rádióhangversenyek - Évfordulók 2017
 

Brahms 120

Elek Szilvia és Kassai István zongorázik,

Kun Ágnes Anna és Bándi János énekel,

Kuklis Gergely hegedül

Brahms és a magyar hagyomány

A Magyar táncok és forrásaik

(Magyar Rádió Márványterme, 2017 november 14.)

A Magyar táncok forrásai

Elek Szilvia csembaló- és zongoraművész az előző évekhez hasonlóan 2017-ben is számos tematikus koncertet adott. A kodályi négyszeres mesterségideált megvalósító művésznő tanít, zenél, komponál és kutat. Brahmsról, Arany Jánosról, valamint terveiről beszélgettünk vele az idei évet lezáró koncertje előtt”


154 Ardelao 2017-11-21 00:56:48

Ismeretségem Brahms-al.

Írta: Sauer Emil.*

Brahms-al 1889-ben ismerkedtem meg egy bécsi utazásom alkalmával. Rosenthal hívott meg akkor törzsasztalához s ott találkoztam vele először.

A következő évben ismét Bécsben voltam hangversenyezni s akkor összetalálkoztunk a Tonkünstlerverein-ben, majd a lakásán, s ő e látogatásomat viszonozta.

Alig telt el ez időtől kezdve esztendő, hogy ajtaján ne kopogtam volna s mindig a legszívesebb fogadtatásra találtam. Olyan volt az ember is, mint a művész: szeretetreméltó, kedves, nyíltszívű. Az ember minden találkozásnál jobban megszerette. Órákon át ültünk egymás mellett, az ő régi divatú bútorokkal berendezett lakásán, s beszélgettünk napi eseményekről, hamburgi viszonyokról, amelyekhez mindkettőnket kedves emlékek vonzottak.  Mindenről beszélgettünk, csak az ő alkotásairól nem. Ismertem jól ezt a gyengéjét s alkalmazkodtam is hozzá. Még azt sem említettem meg, ha valamelyik műve hangversenyem műsorán szerepelt. De öröm töltött el, ha érdekes fejét a hallgatóság sorában megpillantottam s hallottam a művészek szobájában elismerő szavait. Dicsérete sohasem volt áradozó, de amit érzett, aminek hatása alatt volt, s amit szépnek tartott, azt keresetlenül, őszintén mondotta el s ez többet ért, mint a könnyen hevülők felületes dicséret ömlengése. Nyílt, őszinte jellem volt, a német típus egyszerű, józan életfelfogásával. Magvas és igaz volt minden nyilatkozata, egyszerű, távol a homályosságtól, kétszínűségtől, amelytől éppen úgy irtózott, mint az — autogramgyűjtőktől. Ez utóbbiak valósággal üldözték, mint a kísértetek.  «Igazán hihetetlen, hogy zaklatják ezek az embert» panaszkodott többször nekem.

Utoljára 1897-ben találkoztam vele, öt-héttel halála előtt. Ereje erősen hanyatlóban volt s mégis feljött hozzám a Bristol szállóban levő harmadik emeleti szobámba; éppen a német követségre készültem reggelire. Barátai előkészítették ugyan betegsége következményeire, de mégis össze kellett szedni minden erőmet, hogy el ne áruljam a rettentő hatást, amit teljesen összeroppant szervezetének megpillantása rám tett. Májbajos volt s a betegség már utolsó stádiumában volt. A bőre narancsszínű, teste a bőrig lesoványodva, haja és szakálla kuszált csomókban lógott szenvedésektől meggyötört arcára.  Most először volt szabad segítségére lennem, amikor felöltőjét levetette; alighogy ez megtörtént, valósággal lehanyatlott egy székre.
— Remélem, nem zavarom — mondta alig hallható, teljesen megváltozott
hangon.

— Meg akartam Önnek mondani, mennyire sajnálom, hogy holnapi hangversenyén nem lehetek jelen. Erőm nem engedi, s a teremben levő forróság nagyon elbágyasztana; pedig nagyon szerettem volna F-moll szonátámat és a Händel-változatokat még egyszer Öntől — hallani. 

Azután betegségéről beszélt, amellyel hála Istennek, nem volt egészen tisztában és megemlítette, hogy a karlsbadi kúra nem használt.

Vigasztaltam, ami szemmel láthatólag jól esett neki.

Nagy örömmel beszélt egy pályázat kiírásáról, amelyet a Tonkünstlerverein az ő kezdeményezésére irt ki. A díj felét ő adta egy örökségből, melyet egy angol tisztelője hagyott rá. Lelkesedéssel emlegette a díj nyertesét: Dr. Rabl Waltert,* egy teljesen ismeretlen fiatalembert, akinek szép jövőt jósolt. A mű egy kvartett volt zongorára, klarinétra, hegedűre és csellóra.

Mindenről, amit beszélgetésünk érintett, barátságos, meleg szavakkal emlékezett meg. Betegsége bizonyos tekintetben megváltoztatta; amiről ezelőtt sohasem beszélt, arról most önkénytelenül előtörő szinte fájdalmasan enyhe nyilatkozatokkal emlékezett meg. A rideg telet az enyhe tavasz győzte le. Úgy látszott, mintha régi zárkózottságát fölcserélte volna valami megható nyíltság, amellyel élvezni akart minden jót és kedvességet, amelyet ezelőtt gyengeségből, szeméremből élvezni nem mert. Hattyúdala négy komoly szép dal, ennek a szomorúan érdekes lelkiállapotnak a hatását mutatják. Engem mélyen meghatott nagy barátom ezen állapota.

Körülbelül két óráig maradt e napon nálam. Még egy-egy bebukkanó zavaró látogató sem tudta őt mélázó kedélyhangulatából felrázni és távozásra bírni.  Midőn végül menni akart, csak akkor vettem észre, milyen nehezére esik a felállás. Nem engedte meg, hogy elkísérjem a folyosók labirintusában a lépcsőig, s amidőn többszöri kézszorítás után elváltunk, éreztem a szomorú sejtelmet, hogy drága barátomat többé viszontláthatni nem fogom.

Amidőn április 3-án a megrázó hírt kaptam haláláról, Drezdából Bécsbe siettem, hogy ott lehessek a temetésen s benső barátaival a koporsó mögött mehessek, megadva a nagy halottnak a hódolat utolsó adóját.

A ZENE, 1912. december hó (IV. Évfolyam, 12. szám)

*Johannes Brahms (1833-1897)

*Emil von Sauer (1862-1942), német zongoraművész, zeneszerző. Liszt Ferenc tanítványa. Korának egyik leghíresebb művésze volt.

Brahms-ról idézett történet, a világhírű zongoraművész «Meine Welt» cím alatt megjelent könyvéből származik [Leipzig, Spemann].

*Walter Rabl dr. (1873-1940), bécsi zeneszerző, karmester, ének- és zenetanár. Kevés munkát hagyott hátra. Ma már nagyrészt elfelejtették.

(Megj. A.)


153 Búbánat 2017-10-14 20:37:58

A Múzsák kertje Alapítvány szervezésében Elek Szilvia és Kassai István zongoraművész hangversenyt ad Johannes Brahms és az elfeledett magyar hagyomány címmel.

Magyar táncok és az eredeti magyar források

Közreműködik Kiss Tivadar (ének), valamint Sziklavári Károly zenetörténész

A hangversenyen elhangzik Johannes Brahms 21 Magyar tánca az első, négykezes verzió szerint, s világújdonságként egy különleges válogatás társul a darabokhoz a Brahms művek alapjaiul szolgáló eredeti, magyar kompozíciókból.

(A koncert létrejötte a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg.)

Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Bartók terem (Budapest, I. Táncsics u. 7.)

Időpont: október 15., vasárnap 17 óra.

 

Ugyanez a program megvalósul október 28-án is,  a Rákoshegyi Zeneházban.


152 Haandel 2016-05-08 16:27:41
[url]https://www.youtube.com/watch?v=YFRFgRm1BYE;Khatia Buniatishvili, Yuja Wang - Brahms, Hungarian Dance No. 1[/url]

151 Búbánat 2016-05-08 10:00:51
Tegnap után ma folyatódik a Classica csatornán a tematikus nap: Brahms emlékére több műve kerül megint sugárzásra születésének évfordulóján (1833. május 7. – 1897. április 3.): 1.) 13.00: BRAHMS: KLAVIERKONZERT NR. 2 B-DUR OP. 83 Aus dem Wiener Musikverein LÄNGE DES PROGRAMMS: 00:50:15 DIRIGENT: Claudio Abbado SOLIST INSTR.:Maurizio Pollini (Klavier) A, 1976 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN 08.05., 20:00 09.05., 03:00 2.) 13.55: ANDRIS NELSONS DIRIGIERT BRAHMS Vom Lucerne Festival - Serenade Nr. 2 A-Dur op. 16 – - Alt-Rhapsodie op. 53 – - Symphonie Nr. 2 D-Dur op. 73. Eröffnungskonzert des Lucerne Festivals 2014 aus dem Kultur- und Kongresszentrum Luzern (KKL). LÄNGE DES PROGRAMMS: 01:48:57 DIRIGENT: Andris Nelsons SOLIST GESANG: Sara Mingardo (Alt) Chor des Bayerischen Rundfunks Lucerne Festival Orchestra CH, 2014 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 08.05., 20:55 3.) 15.45: BRAHMS: DOPPELKONZERT A-MOLL OP. 102 Aus dem Wiener Musikverein LÄNGE DES PROGRAMMS: 00:38:53 DIRIGENT: Leonard Bernstein SOLIST INSTR.: Gidon Kremer (Violine) Mischa Maisky (Violoncello) Wiener Philharmoniker D, 1982 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 08.05., 22:45 09.05., 05:45 4.) 16.25: BRAHMS: ZIGEUNERLIEDER OP. 103 LÄNGE DES PROGRAMMS: 00:15:14 SOLIST GESANG: Christa Ludwig (Mezzosopran) SOLIST INSTR.: Leonard Bernstein (Klavier) D, 1972 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 08.05., 23:25 09.05., 06:25

150 Búbánat 2016-04-30 10:58:09
A Classica csatorna mai adásnapján két Brahms-mű is műsoron szerepel: 1.) BRAHMS, SERENADE NR. 2 A-DUR OP. 16 Aus dem Wiener Musikverein 30.04.2016 12:20 LÄNGE DES PROGRAMMS: 00:35:57 DIRIGENT: Leonard Bernstein ORCHESTER: Wiener Philharmoniker D, 1982 2.) BRAHMS, EIN DEUTSCHES REQUIEM Aus der Philharmonie im Gasteig, München 70 Jahre Chor des Bayerischen Rundfunks 30.04.2016 13:00 LÄNGE DES PROGRAMMS:01:23:00 DIRIGENT: Christian Thielemann SOLIST GESANG: Christine Schäfer (Sopran) Christian Gerhaher (Bariton) Chor des Bayerischen Rundfunks Münchner Philharmoniker BILDREGIE: D, 2007 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 30.04., 20:00 01.05., 03:00

149 Ardelao 2016-04-04 16:28:07 [Válasz erre: 147 Ardelao 2016-04-03 16:49:10]
Johannes Brahms, [/g] aki még egyszer erős kézzel foglalta egységbe mindazt az erőt és értéket, ami az abszolút zenében még szunnyadt, ami belőle még kitermelhető volt. Az utolsó nagy klasszikus zenésznek mondhatjuk, az abszolút zene utolsó képviselőjének. Vele tehát egy korszak záródott be a zeneművészetben, nem kezdődött általa, nem nyitott „új utakat,” mint azt Schumann jövendölte. Ezeknek az „új utaknak,” amelyeken Brahms járt, nem volt forradalmi jellegük. Konzervatív szellemű volt. A mát meglévőhöz csatlakozott. Aki korának szellemét hangokban kifejezésre juttatta, egyéniségének bélyegét erre az időre rányomta, nem ő, hanem Wagner. Brahms géniusza a múlt felé hajolt, művészetének gyökerei onnan eredtek, abból táplálkoztak. Teremtő ereje a klasszikus formák keretében a leggazdagabb, mely kereteket nem kívánta szétfeszíteni. Nem olyan eredeti és olyan univerzális zseni, mint az ő világító csillagai, Bach vagy Beethoven. Erős, komoly és férfias egyéniség, kinek szava gyakran nyers, gyakran rejtelmes, a könnyű sikerek nem csábítják. Behízelgő, édes szókat ritkán ejt. Dallamai nem közvetlenek, mintha lehetőleg elrejteni szándékolná az akkordok és a kísérőfigurák gazdag szövevényében. Mindenkor nagyobb mester gondolatainak és témáinak kifejlesztésében és továbbszövésében, mint a tematikus invencióban. Miközben a kortársak, — javarészt a romantikus zenei irányzat apostolai — korlátlanul csapongtak a szenvedélyes érzések kifejezésében, a „tépelődő Brahms,” amint elnevezték, már ifjú korában hirdette Hebbel mondását: „Nicht sein Herz zu entblössen die Keuschheit des Mannes sei.” Így már, kezdettől fogva a rezervált érzések mestere, akinek beszédjét csak többszöri ismétlés után értjük meg a maga valódi és igaz jelentésében. A szív érzelmes megnyilatkozásai iránt kevés érzéket tanúsít és könnyen megértjük nála azt a vaskos tapintatlanságot, amellyel Liszt Ferencet illette, és amelyet oly sokszor vetettek szemére. — Ugyanis, mikor még egészen ismeretlen ifjú gyanánt Reményi Edével, a híres hegedűssel egy harmadik nagyhírű zenész-honfitárs, Joachim József ajánlólevelével, Lisztnél Weimarban jelentkezett, történt az eset. Brahms több művét nyújtotta át a nagy mesternek, aki azokat rögtön eljátszotta a zongorán, majd a leghízelgőbb hangon nyilatkozott a darabokról és midőn viszonzásképpen saját nagyszerű h-moll szonátáját játszotta el vendégeinek, Brahms ezenközben — elaludt. Ennyire nem érdekelte, sőt untatta Liszt poézissel teli muzsikája, az ő abszolút zenéhez szokott füleit. — Annál csodálatosabb, hogy Schumann zenéjét viszont mennyire tudta értékelni mindenkor, noha Schumann éppen nem sorolható az abszolút muzsikusok közé. Itt valószínűleg az befolyásolta, hogy Schumann volt az első, aki reá a figyelmet felhívta. Ő volt az, aki zenei folyóiratában „Új utak” cím alatt a legnagyobb elragadtatás hangján jelentette be a világnak az új csillag, Brahms feltűnését. Ezt soha sem felejtette el neki Brahms, s úgy Schumann-nak, majd annak korai halála után özvegyének Wieck Klárának leghíresebb és legönzetlenebb barátja maradt. Geszler Ödön, a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolák igazgatója írása. Megjelent: „Zenei Szemle” 1924.VIII. évf. 10. számában

148 Ardelao 2016-04-03 22:26:34 [Válasz erre: 147 Ardelao 2016-04-03 16:49:10]
Elnézést, javítom a címet: A 119 éve elhunyt Johannes Brahms emlékére

147 Ardelao 2016-04-03 16:49:10
119 éve hunyt el Johannes Brahms emlékére (1833.V.7. – 1897.IV.3.) BRAHMS Írta és a budapesti Brahms-estélyen felolvasta: Geszler Ödön a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolák igazgatója. (Részlet) — Brahms művészetének minden műfajában kiválót alkotott, csak egyikben nem: az opera műfajában. Egy levélben írta: „Elveim közé tartozik, sem operával, sem a házassággal meg nem próbálkozni” Tökéletesen függetlenül gondolkodó karakter volt, ki nem törődik az élet előnyeivel, a tömeg kegyével és tetszésével, aki magával szemben a legszigorúbb követelményeket állítja fel, akinek önkritikája sohasem tűnt előtte eléggé keménynek. Már mindenhol ismerték nevét, mégis egy negyedszázadnak kellett elmúlnia, mielőtt a világ mint szimfonikust is megismerhette volna, kezébe adván egy hegedűszonátát. Addig nem érezte magát elegendő erősnek a szimfonikus műfajjal szemben. Csodálatosan termékeny zeneszerző, egy rövid felolvasás keretében még csak az egyes művek címére sem terjedhetünk ki, még kevésbé azok jelentőségéhez méltó, kellő értékelésére. Csak a legnagyobbakat említem fel, „Deutsches Requiem”-je hozta meg számára az egész zenei közvélemény osztatlan elismerését, világhírneve innen keltezhető, 1868-tól. Úgy ebben, mint általában minden nagyobb méretű művében, tehát a négy szimfóniában, a két zongoraversenyben, a hegedűversenyében, kantátáiban, kamaraműveiben. Brahms a legjelentősebb és legérdemesebb Beethoven-epigon, főleg a stílust és formát illetőleg. Kompozícióiban hódol ugyan az újabb zenei kifejező eszközöket igénybe vevő irányzatoknak is, így például a komplikáltabb és érdekesebb harmonizációnak, a gazdagabb hangszerelésnek, de mindenkor kristálytiszta formák közt és a legelmésebb modulációk dacára egy szilárdan álló tonalitás keretében marad, úgy, hogy a mű egységességét pillanatra sem veszélyezteti. Ellensége minden tétovázásnak, szigorúan betartja az önmaga által felállított princípiumokat. Bülow a kitűnő esztétikus-zongoraművész első szimfóniájának hallatára, lelkesedésében kikiáltotta a harmadik nagy „B”-nek, értve alatta Bach, Beethoven és Brahmsot, és az új művet a „tízedik szimfóniának” nevezte el. Természetesen kihívta ez által a bayreuthi mester, Wagner és híveinek szarkasztikus gúnyját, ez azonban nem változtathatott a tényen, hogy szimfóniájának mesteri organizmusa és logikája következtében a Beethoven utáni szimfóniák közt az egyetlen, mely a nagy előd stílusának méltó képviselője. Ugyanez áll további szimfonikus műveire is. Bebizonyította, hogy a szimfónia és a versenymű még Beethoven, Schubert és Schumann után is életképes, sőt, friss és új hajtásokra is hivatott. Mint már említettük, ebben a törekvésében nem volt szüksége sem új formákra, sem pedig benső tartalmukat megvilágító programszerű magyarázatra, — nem tágít az abszolút zenétől. — Művészetének nagyon jelentékeny hajtásai dalai, melyek értékben sokszorosan felülmúlják mindazokat a dalokat, amik Schubert és Schumann után ebben a műfajban alkottattak. Nem kevesebb, mint 51 füzet zongorakísérettel írt dalt, azonkívül 6 füzet duettet adott ki, nem is számítva az egyéb egyházi és világi karénekeket, kórusokat, kísérettel és anélkül. Dalaiban ellentétben Schumannal, aki a dalban elsősorban a poétikus elemet hangsúlyozza, Brahms a tiszta zenei elemet állítja előtérbe, közeledve ezáltal Schubert felfogásához. ……… — Miként a kiváló komponisták nagy része, így Brahms is kitűnő zongorajátszó volt, s mint ilyen, nem csak egy sajátos zongoratechnikát, de különálló, egyéni zongora-stílust is teremtett, amely az ő férfias erejű játékának megfelelt. ……… — Természetesen zongorakompozícióinak saját maga volt legjobb tolmácsolója, mely körülmény lényegesen hozzájárult a zongoradarabok gyors elterjedéséhez. A legnagyszerűbb, mit e hangszerre írt a d-moll versenymű és az f-moll szonáta. Előbbit elnevezték egy kilencedik zongora-szimfóniának, s valóban a hangulat hasonlósága és a roppant méret indokolja az összehasonlítást Beethoven kilencedikével. ……. — Életéről kevés feljegyeznivaló akad. Munka volt életének tartalma, boldogsága. Más boldogságot nem keresett. Ősgermán jellem izzig-vérig, nyersszavú, gyakran érdes, de szíve jósággal volt tele. Személyes szabadságát nem szívesen áldozta fel, ezért mindig csak rövid ideig tartó hivatalt vállalt, legutoljára a bécsi zenebarátok társaságának karnagya volt. 1878-tól egészen haláláig azután Bécsben privatizált, alkotásainak és barátainak élve. Egyébként egyedül járta meg élete útját, nőtlen maradt. Nagy elme, minden frázis ellensége, lelke legmélyéig igaz ember volt. Most ott nyugszik Beethoven és Schubert tőszomszédságában. Kívánhatott-e magának szebb és méltóbb pihenőhelyet?! „Zenei Szemle” 1924. VIII. évf. 10. sz.

146 Búbánat 2015-11-03 19:12:34 [Válasz erre: 145 Búbánat 2015-11-03 19:08:36]
„A Német requiem Johannes Brahms héttételes zeneműve, 1866-ban készült el vele. A zenetörténészek általában egyetértenek abban, hogy létrejöttében a Brahmsot ért megrázó halálesetek játszottak döntő szerepet. A zenemű komponálását 1856-ban kezdte, ekkor halt meg Robert Schumann, korábbi nagy pártfogója, a másik esemény édesanyja halála volt 1865-ben, ez is beleszövődik a darab zenei hangulatába.”

145 Búbánat 2015-11-03 19:08:36
A Duna TV sugározza ma éjjel: 2015. november 3. kedd 22:55 - 00:20 . MüpArt Classic Brahms: Német requiem Rendezte: Kecskés G. László Műsorvezető: Bősze Ádám Időtartam: 85 perc Sajnos, a felvétel idejét és a közreműködőket nem szerepelteti a műsorújság.

144 Ardelao 2015-05-07 18:34:35
[url] http://www.nlcafe.hu/sztarok/20140117/betegesen-rettegett-a-szerelemtol-brahms/; Betegesen rettegett a szerelemtől Brahms [/url]

143 Ardelao 2015-05-07 18:23:50
A mai napon, 182-éve született (1833.V.7. Hamburg) Johannes Brahms. Meghalt 1897.IV.3. Bécs.

142 Hangyász 2014-01-11 11:58:01
Keddre, január 14-én este fél 8-ra van egy átadó jegyem az NFZ /Baráti Kristóf /Kovács János Brahms-estjére. Szakmai belépőként csekély 800 Ft. Jelentkezést elérhetőség megadásával privát üzenetben ide vagy a sogyula@gmail.com e-mailre.

141 Búbánat 2013-11-03 13:11:03
Az éjjel sugározza az M1 csatorna 2013. november 4. hétfő 00:55 - 02:36 MüpArt koncertek "Johannes Brahms 180. születési évfordulóján Nagy, szimfonikus formákat kínál Brahms műhelyéből ez a MüpArt Classic produkció. A d-moll zongoraverseny első motívumait még egy szimfónia terveként jegyezte fel a szerző 1854-ben. Később két zongorás darabra gondolt, s jó öt év múlva döntött a versenymű mellett. A három tételes, monumentális darabot a lipcsei bemutatón fagyosan fogadta a közönség. A II. szimfónia rejtett utalásokat tartalmaz Haydn 103-as Esz-dúr szimfóniájának témáira, ötleteire, amely különös váltást jelent az egy évvel korábban született, kimondottan Beethoven-reminiszcenciákat rejtő I. szimfóniához képest.”

140 Búbánat 2013-04-04 12:08:04
2013. április 4. csütörtök 23:00 - 00:45 MüpArt classic Brahms-est A Concerto Budapest hangversenye 2010. április 28. 19:30 - 22:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Brahms: Változatok egy Haydn-témára, op. 56/a Brahms: a-moll kettősverseny, op. 102 Brahms: I. (c-moll) szimfónia, op. 68 Közreműködik: Baráti Kristóf – hegedű, Fenyő László – gordonka Vezényel: Kocsis Zoltán

139 zuniga 2011-01-17 09:48:15
A mai születésnapok között látom Reményi Ede nevét. Egy kis részlet Dietrich-Fischer Dieskau Barhms-ról szóló könyvéből. (Persze, hevenyészett /f/ordításban....:-))) "1852-ben annak koncertje után, megismerkedett Reményi Edével, a magyar hegedűssel, aki eredetileg német-zsidó származású volt és Hoffmann-nak hívták. Öt évvel volt idősebb Brahmsnál, a Bécsi Konzervatóiumot végezte és részt vett az 1848-as magyar megmozdulásokban, sokkal többet látott a világból, Párizsban és Londonban lépett fel, Amerikában is járt, ahová 1848 után sok honfitársa elvetődött. Brahms el volt ragadtatva a világfias magyartól, aki mindazt képviselte, amit önmagában hiányolt és amire vágyott, vagyis biztos fellépés, öntudat, világos karrier-célok, semmi szégyenlősség, hogy kiélhesse a muzikalitását és hatásosan álljon a világ színpadán." És utána is sokszor kerül elő Reményi neve, és hogy mennyi mindent "lesett el" tőle Brahms...

138 pszí 2010-12-12 01:16:22
Johannes Brahms (1833 - 1897) hegedűverseny, D-dúr, Op. 77 Gil Shaham, Berlini Filharmonikus Zenekar, Claudio Abbado DG CD | DDD Stereo 44 kHz 24 Bit | Rec.: 2000. V. | Studio Nagyon szép előadás, de a zenekar nekem picit túl "könnyű", és a szólista sem az igazi.

137 pszí 2010-11-23 18:39:21
Johannes Brahms (1833 - 1897) II. szimfónia, D-dúr, Op. 73 Berlini Filharmonikus Zenekar, Herbert von Karajan DG CD | ADD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1963. X. 10-11 | Studio Nagyszerű előadás, de Karajan Brahms-felvételeiről ez általánosságban is elmondható, kevés karmester tudja ezt a szintet akárcsak megközelíteni is.

136 macskás 2010-06-10 22:54:50 [Válasz erre: 135 pszí 2010-06-10 20:32:50]
:) Ez nekem is megvan:))

135 pszí 2010-06-10 20:32:50
Johannes Brahms (1833 - 1897) Versenymű gordonkára és hegedűre, a-moll, Op. 102 Emmy Verhey, Starker János, Amszterdami Filharmonikus Zenekar, Joó Árpád Brilliant CD (Complete Edition) Óriási remekmű.

134 pszí 2010-02-13 14:50:24
Johannes Brahms (1833 - 1897) II. zongoraverseny, B-dúr, Op. 83 Maurizio Pollini, Wiener Philharmoniker, Claudio Abbado DG CD | ADD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1976. V. | Studio

133 pszí 2010-02-02 19:07:03
Johannes Brahms (1833 - 1897) Német requiem, Op. 45 Edith Mathis (szoprán), Wolfgang Brendel (bariton), A Bajor Rádió Kórusa és Szimfonikus Zenekara, Rafael KUBELÍK Audite CD | ADD Stereo | Rec.: 1978. IX. 29 | Live

132 pszí 2010-01-30 17:25:26
Johannes Brahms (1833 - 1897) Ein deutsches Requiem, Op. 45 Barbara Bonney (Soprano), Andreas Schmidt (Baritone), Konzertvereinigung Wiener Staatsopernchor, Wiener Philharmoniker, Carlo Maria Giulini DG CD | DDD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1987. VI. | Live

131 Sipi 2010-01-28 18:31:08 [Válasz erre: 130 pszí 2010-01-28 08:57:29]
Gardinerrel mostanában nekem is két nagyon pozitív tapasztalatom volt. A youtube-on néztem Mozart Requiemjét meg a c-moll misét a Nobel-díj átadásakor rendezett előadáson és mindkettő fantasztikus élmény volt. Gondolkodom a DVD-k beszerzésén is, pedig zenei DVD-ket nem nagyon szoktam vásárolni.

130 pszí 2010-01-28 08:57:29
Johannes Brahms (1833 - 1897) III. szimfónia, F-dúr, Op. 90 A Forradalom és Romantika Zenekara, Sir John Eliot Gardiner MP CD | DDD Stereo | Rec.: 2008. X. | Live Gardiner interpretációjában egészen újszerűen hatnak Brahms szimfóniái. Nem azok a felvételek, amelyeket igen gyakran tesz fel az ember, de úgy gondolom, érdemes a polcon tartani őket, mert néha nagyon jó meghallgatni - ellentétben Sir Simon ciklusával, ami nem hazudtolta meg a Sirt: érdektelen, jobb elfelejteni.

129 Momo von Hofmannsthal 2009-12-14 21:00:08 [Válasz erre: 128 sphynx 2009-12-14 20:59:06]
gyöhet...

128 sphynx 2009-12-14 20:59:06 [Válasz erre: 127 Momo von Hofmannsthal 2009-12-14 20:57:36]
Elküldöm.

127 Momo von Hofmannsthal 2009-12-14 20:57:36 [Válasz erre: 126 sphynx 2009-12-14 20:56:28]
nem, csak a Guarneri féle van meg. Majd megnézem, ha aszondod jó.

126 sphynx 2009-12-14 20:56:28 [Válasz erre: 125 Momo von Hofmannsthal 2009-12-14 20:53:35]
A Hagen/Gulda megvolt neked? Az magyon jó.

125 Momo von Hofmannsthal 2009-12-14 20:53:35 [Válasz erre: 124 sphynx 2009-12-14 20:51:40]
nemrossz... én nem mentem tőle a falnak... de az 2 évvel ezelőtt volt, újra meg kéne hallgatni, hogy még mindig nem megyek-e...

124 sphynx 2009-12-14 20:51:40 [Válasz erre: 123 Momo von Hofmannsthal 2009-12-14 20:50:43]
Milyen? Nekem is meglesz (ha lejön).

123 Momo von Hofmannsthal 2009-12-14 20:50:43 [Válasz erre: 122 sphynx 2009-12-14 20:49:13]
a Rubinstein Guarneri megvan...

122 sphynx 2009-12-14 20:49:13
Brahms fantasztikusan érzelemgazdag kamarazenéjét hallgatom, nevezetesen az op. 34 zongoraötöst. 1. Hagen/Gulda 2. Previn/Musikvereinsqtartett 3. Schiff/Takács. Kellene még: Rubinstein/Guarneri és a Lane/New Budapest.

121 macskás 2009-12-14 08:51:30 [Válasz erre: 120 pszí 2009-12-14 06:24:08]
Kedvespszím, ma teszek egy utolsó próbát:) Lehet, hogy inkább kamarazene kéne legyen:) A hangszereléssel sem vagyok kibékülve. Viszont Csajkovszkij... igen, az a csoda!

120 pszí 2009-12-14 06:24:08 [Válasz erre: 119 macskás 2009-12-12 21:10:15]
De, próbálkozz csak tovább, bátran! :-) Pedig, azok (Op. 1 & 2) valóságos szimfóniák, de az Op. 5 valóban sokkal jobb ezeknél. Egyébként, Brahms műveinek nagyon érdekes az emocionális tartalma, de erre igen kevesen fogékonyak, mégis elég széles körben ismerik és szeretik az alkotásait - ami, szerintem azok minőségére vezethető vissza elsősorban. A B-dúr zongoraverseny a szerző talán legszemélyesebb műve, nagyszerű, csodálatos alkotás. Egyébként, a korábbi bejegyzésem utolsó mondatára van példa: Csajkovszkij V. szimfóniája. Amiről csak csodálattal lehet beszélni - és itt szerencsére egyetértünk... ;-)

119 macskás 2009-12-12 21:10:15 [Válasz erre: 118 pszí 2009-12-12 19:28:15]
Szóval akkor ne fárasszam magam?:) Közben meghallgattam az OP. 1 és OP. 2-es cuccokat, a vélemény marad:((( Nem az én világom:(





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.