0/0 véglegesen vagy még nem számolta össze daunerni?
Egyetértek, tekintve, hogy a kérdés a zeneműre és nem a dallamra vonatkozik.
Egy tévedésemet korrigálom. Van megnevezett zeneszerző: Schlomo Carlebach.
https://en.wikipedia.org/wiki/Shlomo_Carlebach_(musician)
Szerintem nem, mert a dallamban is van különbség, a hangszerelésben meg pláne.
Éspedig szerintem Nicolai Geddával és az ő emlékére.
Kérdezek egy fogasat: a Don Giovanni-fináléban felhangzó Figaro-ária részletére elfogadható lenne megfejtésnek a Figaro házassága? Már ha a zenei bejátszás annyi és csak annyi lenne.
Természetesen igen, ugyanaz a tétel mindkettő!
Gabor - biztos, ami biztos - beírta mindkét megoldást. :-)
Utánanéztem Carreras katalán nevének, nem is Zsozé, hanem Zsuzeb lenne kiejtve? (Josep Maria Carreras i Coll (Catalan: [ʒuˈzɛb məˈɾi.ə kəˈreɾəs i ˈkɔʎ])
Én arra szavazok, hogy el kell fogadni. Egyébként először én is Haydn nyitányai között kerestem, de nem találtam. Ezután kezdtem el sorra meghallgatni a 104 szimfónia zárótételét.
Javasolnám a dán költő és norvég zeneszerző eme dalát Zsozé Karrerasz által katalán nyelven énekelve, de már fel volt adva valamikor norvégul.
https://www.youtube.com/watch?v=m3q8WfkesAc
Joseph Haydn. La Fedelta Premiata - nyitány
volt a válaszom, ami ugyanez a dallam. Szerintem ez is jó megfejtés. Ugye jól gondolom?
A Brahms-felvétel címe netán Ein italienisches Requiem? ;-) Papageno jöhet arabul is vagy akkor is, "ha a zenekarban hottentotta tamtam szóóól"...nekem t.k. egy feketelemezes Eterna- keresztmetszetem Querschnittem van valahol a Forzából Die Macht des Schicksals-ból és máig emlékszem, ahogy a kórus énekli: "Holla, holla, holla, das Tagwerk ist vollbracht..." Holla Hoppá, neten meg is találtam, a szereposztás parádés, a németül éneklés kevésbé.
Az ilyenekből elég szép gyűjteményem van. Kedvencem a Brahms Német requiem olaszul (Bruno Walter)..., vagy Cavaradossi áriája "Und es blitzen die Sterne" Fritz Wunderlich előadásában.
De ha rosszul viselkedtek, van még egy rejtett csúcs-fegyverem, amit még egyszer se vetettem be: Papageno egyiptomi előadásból arabul! :-)
További támpont lehet, hogy a Trisztán szerelmi kettősének jellegzetes motívumával indul a dal.
Nem emlékszem már, de így kevésbé röstellem, hogy amazt nem ismertem fel. Máig emlékszem egy régi Astoriás Ki nyer ma?-játékomra: Tito Schipa születésnapján a Massenet-Manon Álomáriája volt a kérdés, de az énekes olaszul énekelt. Nem ismertem fel az áriát (ma sem tudnám eldúdolni), végül valahogy összeraktam-megfejtettem. Ah, lehet, hogy ötletet adtam további hasonló kérdésekhez? Egy másik topikban aktuálisan úgyis szolid eszmecsere zajlik operák eredeti nyelven versus lefordítva történő előadásáról. Mindegy, most már bent hagyom a fenti sztorit, szerkesztőnk fantáziája nélkülünk és ötleteink nélkül is kiapadhatatlan :-)
Az 1., az nekem sem sikerült. Nagyon cseles volt, ugyanis a német zeneszerző alkotását francia nyelven énekelte egy olasz férfi énekes (F Corelli).
Rémlik, hogy volt már kérdés a Wesendonck-dalok, nem is annyira régen, nyilván egy másik dal a ciklusból és mintha akkor zenekaros változatban és akkor talán nem sikerült megfejtenem...
A Wagner dalra nem jöttem volna rá, pláne, hogy nem zenekar, hanem zongora kísérte, mégis nagyon könnyűnek bizonyult 3 oknál fogva is.
1. Az ének szövege jól érthető, néhány szavát a keresőbe beírva, a google kidobta a megfejtést.
2. A felvétel youtube-os videójának pontosan annyi az időtartama (4:59), amennyi a tegnap feladott zenéé. Ha már nem lettem volna készen enélkül is, akkor ez segíthette volna még. Sok más esetben korábban az időtartam alapján sikerült megtalálni a választ. Ám erre daunerni is rájöhetett, mert mostanában egyre ritkább az ilyen lehetőség.
3. Kónya Sándornak, aki a dalt énekelte, évfordulója volt tegnap, amit látni lehetett ugyanazon az oldalon, ahol a kérdés is volt, a "Műsorajánló" alatt.
Nem értettelek félre, épp ellenkezőleg, te értettél félre engem. Ugyanis szójátékot alkalmazva írtam, amit írtam, a kétféleképpen értelmezhető "feladni" ige kétértelműségét kiaknázva.
Félreérthettél :-) Daunernit idéztem, aki azt írta (3042), hogy mutat egy másik zenét is, amit soha nem fog feladni. Erre írtam, hogy, de kár, hogy nem fogja feladni mármint rejtvényként feladni, mert most már könnyű lenne. Egyébként bizony muszáj olykor feladni mármint a rejtvény megfejtését feladni. Nem a mait, ami zenének is, rejtvénynek is nagyon barátságos :-)
Ez is csodálatosan szép keleti zene, és ez előbbihez hasonlóan nincs tudomásom szerint megnevezhető szerzője, tehát feladni nem lehetne. Először zsinagógában hallottam egy éve, az interneten azonban csak pár nappal ezelőtt találtam meg olyan előadásban, melyben a zene stílusa és az énekelt megható imaszöveg kiejtése is tetszik. A magyar szöveget is mellékelhetném, de nem akarok egy újabb hosszú hozzászólást írni. Ha esetleg valaki kéri, kérje Kéritől (vagyis tőlem) privát üzenetben.
Nem olyan hosszú. Többször adtál már fel ennél hosszabb zenét.
Más se adja fel - a végighallgatását, mert tényleg szuper ez a keleti zene. Ám akkor volna teljes a boldogságom vele, ha a szövegét is látnám magyar (vagy esetleg angol) fordításban.
"...amit soha nem fogok feladni." De kár! Pedig most már könnyű lenne :-)
Egyébként nagyon komolyan remélem, hogy érdemes volt ezt a Csesznokov darabot meghallgatni, de rögtön mutatok egy másikat is, amit soha nem fogok feladni. Nem azért, mert nem európai keresztény zene, hanem mert nem ismerjük, szerzője sincs, stb... (Esetleg az előadót lehetne megnevezni...)
Minden más szempontból azért elég jó, ebből a merítésből húsz éve kedvencem:
"Na Rukte Hain Aansoo"
Ja! És túl hosszú!!! :-)
Én is túl nehéznek hittem, de tévedés volt azt hinni, hogy nehéz. A helyes válaszok száma alapján nagyon átlagos nehézségű volt, tehát no problem, Daunerni.
Jómagam is tartottam attól, hogy kicsit talán túl sokat kikotyogtam. Az első zenei hang, ami 50 Hz alá megy, a kontra G. Ilyet pedig nem sok énekelt darabban találunk, nem utolsósorban mert énekes sincs sok, aki bírja. A Csesznokov végén pedig hosszan kitartott kontra G van. Minthogy már maga a szerző is szembesült annak idején a nehézséggel, írt egy másik lezárást is, ami nem ennyire húzós, az előadókra bízva, melyiket játsszák. Gyakori a félhanggal fölé transzponált előadás is, úgyszintén mindkét változattal.
Het helyes Csesznokov-megfejtes mar nem is keves. A minap Liszt Sanctusa pl.(nekem) joval konnyebbnek tunt, megis kevesebben (5) talaltak el/meg.
Jól van ez így, a bocsánatkérésre nincs szükség. Én legalábbis egyáltalán nem haragszom (csak éppen gőzöm sem volt a megoldásról). Szerencsére vannak nálam nagyobb versenyszellemmel megáldott fórumtársak is, akik az effélékre vágynak. Unicuique suum
Ne haragudjatok a nehéz feladatért, vagy ha mégis, akkor Marco-ra! :-)
Nemrég ő vetette fel, hogy misén kívül, vagy akár más vallásokból is lehetnének példák... (Szerintem nem az ortodox kórusokra gondolt.)
Az a baj, hogy más kultúrkörökben és más vallásoknál viszonylag ritka hogy egyáltalán neve lenne a szerzőnek, címe a műnek.
Az orosz egyházzenében legalább ez nem okot problémát, híresnél híresebb szerzők szebbnél szebb darabokat írtak, igaz, hogy Csajkovszkij, Rahmanyinov vagy Schnittke nem ezekkel lett igazán ismert.
Vannak viszont, akik az ortodox kórusműveken kívül soha nem írtak mást. Ezért aztán mifelénk alig van nevük, pedig a műveik nagyon-nagyon szépek.
Szívesen adtam volna fel például egy-két Bortnyanszkij-t, de nekem Csesznokov is kedves...
Hát azért, mert eddig ennek a zeneszerzőnek még a nevét sem hallottam. Ahogy 3031-ben írtam, ha nem a megfelelő irányból közelítek, sosem találom meg. A Liszt-Don Sanche könnyebben ment, szöveg alapján találtam rá. Másrészt viszont a minap nem figyeltem a koncertnaptárat és nálam elhervadtak :-) sőt ki sem nyíltak, értsd: nem lett meg a Krizantémok.
Megkerestem a Csesznokov kórusműben énekelt 71. zsoltár héber nyelvű eredetijéből is a 9-14. sorokat:
אַל-תַּשְׁלִיכֵנִי, לְעֵת זִקְנָה; כִּכְלוֹת כֹּחִי, אַל-תַּעַזְבֵנִי
כִּי-אָמְרוּ אוֹיְבַי לִי; וְשֹׁמְרֵי נַפְשִׁי, נוֹעֲצוּ יַחְדָּו
לֵאמֹר, אֱלֹהִים עֲזָבוֹ; רִדְפוּ וְתִפְשׂוּהוּ, כִּי-אֵין מַצִּיל
אֱלֹהִים, אַל-תִּרְחַק מִמֶּנִּי; אֱלֹהַי, לְעֶזְרָתִי חישה (חוּשָׁה)
יֵבֹשׁוּ יִכְלוּ, שֹׂטְנֵי נַפְשִׁי: יַעֲטוּ חֶרְפָּה, וּכְלִמָּה--מְבַקְשֵׁי, רָעָתִי
וַאֲנִי, תָּמִיד אֲיַחֵל; וְהוֹסַפְתִּי, עַל-כָּל-תְּהִלָּתֶךָ
Néhány ismerős szót találok benne: pl. az első sorban "זִקְנָה"=öreg, az utolsó sorban "וַאֲנִי"= és én.
Olyan kíváncsi vagyok, nem árulod el, miért esett le az állad? Nekem egyszer akkor esett le nagyon az állam, amikor a francia operettek között sejtve a megfejtést, teljesen váratlanul kijött a google-ból Liszt gyerekkori operája.
CSESZNOKOV: ez a szerző szerepelt a tegnapi Lemezelő műsorban a Bartók Rádióban. Nem értettem pontosan a nevét, de annyira ismeretlennek tűnt a neve, hogy úgy gondoltam, ilyen ismeretlen szerzőt biztosan nem ad fel Daunerni. Tévedtem :-(.
Az orosz nyelven énekelt zsoltár-részlet magyar nyelven, az új fordítású bibliából idézve:
"Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erőm, ne hagyj el! Mert ellenségeim azt mondják rólam, akik életemre törnek, így tanácskoznak: Elhagyta őt Isten, üldözzétek, fogjátok meg, mert nincs, aki megmentse! Ó Isten, ne légy távol tőlem, Istenem, siess segítségemre! Megszégyenülve vesszenek el, akik ellenem támadnak! Borítsa szégyen és gyalázat azokat, akik vesztemre törnek! Én pedig szüntelenül remélek, és folyton dicsérlek téged."
Szerencse gyakran kell és/vagy a megfelelő irányból való közelítés, de én sem akarok "spoilerezni", mi volt a hétvégi kérdésnél az a bizonyos "megfelelő irány". Az állam leesett a megtalálás pillanatában a csodálkozástól, de azóta már helyretettem :-)
3030
Kíváncsi voltam rá, ezért megkerestem, és hátha más is kíváncsi, idézem a Kol Nidré (-כל נדרי-) szövegének egy magyar fordítását: "Mindazokat a fogadalmakat, eltiltásokat, esküket, ígéreteket, átok alá helyezéseket, vezekléseket és kijelentéseket, melyeket megfogadtunk, melyekre megesküdtünk és melyekre elköteleztük magunkat, melyeket megtiltottunk magunknak ettől a Jom Kipurtól a Jom Kipurig, mely javunkra jön el mindezeket megbántuk már! Mind legyen feloldott, érvénytelen, nem kötelező és semmis, teljesen érvényét vesztett, hatály és kötelezettség nélküli! Fogadalmaink ne számítsanak fogadalmaknak, tilalmaink ne számítsanak tilalmaknak és esküink ne számítsanak esküknek!"
Úgy hívják ezt az extrém mély énekhangot szakmai nyelven, hogy "basso profondo". Remélem, azzel a hozzászólással nem szolgáltattam olyan spoilert, amiért szídást kapok. Mellesleg, úgy látom, nagyon nehéz ez a mostani kérdés, de nekem, a szerencse segítségével is, pénteken mát megvolt a válasz.
Úgy tűnik, mélyebbet, mint ami a konnektorból jön.
Énekelt zene mindig jöhet. Valamelyikünk csak tud azon a nyelven, amin énekelnek, és a szöveg segítségével megfejti, akkor tehát lesz legalább egy jó válasz.
Ó igen, látom: mára kinyíltak a Krizantémok...Pécsett :-) ...de vajon mit dörmög a kórus ma?
Változatlanul azt hiszem, nem lenne sportszerű olyan feladványt közzé tenni, aminél nincs esélyetek a megfejtésre. Ha nem közismert a szerző, illetve mű, akkor legalább legyen valamilyen közeli előadása, forduljon elő egy-egy népszerűbb hazai muzsikus vagy együttes repertoárján, stb.
Én meg mint afféle együgyű tudatlan, Bruch Kol nidré(i)jéről gondoltam, hogy "tematikus" mű lehet...pedig quasi csellóverseny. A szerző vallási hovatartozása maga is valamelyest kétséges.
Tavaly júniusban Milhaud Ani Maamin-kantátája és Bernstein "Kaddish"-szimfóniája volt műsoron a Dohány utcai zsinagógában a Nemzeti Énekkarral és Filharmonikusokkal, Nemzeti Hangversenyterem-topikban (4044) be is írtam a koncertől.
Miért is ne? Ha már volt kérdésben ó-egyiptomi nyelven énekelt zene. (Philip Glass). Vagy tőlem lehetne a koreai Kodály-tanítvány zenéje is. Nem muszáj mindenre pontot kapnunk. Bár Daunerni azt írta egyszer, hogy mindig nagyon elszomorítja, ha egyetlen megfejtés sem érkezik hozzá. Ezért túl extrém zenét nem fog adni. Egyébként héber nyelvű szövegre európai zeneszerzők is komponáltak zenéket, pl. Kurt Weill: Kiddush. Bár akkor már nem Európában, hanem Amerikában élt a zeneszerző, amikor ezt komponálta.
Nono, csak óvatosan! Egyszer még megkaphatjuk Adnan Saygun nálunk is előadott (!) Yunus Emre-oratóriumát :-) Bizonyára nem a zsidó-keresztény kultúrkörből származik a darab, de a keleti nyitás és a megbontható megbonthatatlan török-magyar barátság okán miért is ne?
Nekem megfejthetetlen maradt, hírből ismertem a darabot, nem láttam egyetlen vonóskvartett-jegyzékben sem és/de tegnap keresés közben legalább tíz hasonló zenébe volt szerencsém belehallgatni. Ma már nem volt időm foglalkozni a dologgal. Látva a sok jó megfejtést, a hiba az én készülékemben van. A Janacek-kvartett viszont -kis szerencsével ugyan- összejött hó elején.
Azt hittem, hogy a Puccini mű vonószenekari változatát hallottuk. Nagyon szépen játszanak a Hagen kvartett zenészei és nagyon jó lehetett az akusztika a felvétel helyén.
Mise zenéket illetően eddig még soha nem vallottam kudarcot. Jó, ha sok ilyen kérdés van. Lehetnének azonban más vallások zenéi is, például héber nyelven énekelt zsoltárok. Egy ilyen kérdésre emlékszem, egy Bernstein műre, azt azonban egy lengyel gyerek elég gyenge héber kiejtéssel énekelte. A Penderecki műből pedig nem a héber nyelven énekelt részekből, - hanem valamilyen más nyellven énekelt tételt - kaptunk kérdésnek.