vissza a cimoldalra
2020-02-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3700)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4558)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2716)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7329)
Franz Schmidt (3541)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1875)
Kimernya? (3483)
Franz Schubert (311)
Pantheon (2541)
Balett-, és Táncművészet (5982)
Erkel Színház (10544)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2359)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4694)
Zenei események (1012)
Élő közvetítések (8407)
Opernglas, avagy operai távcső... (20417)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

796   Ardelao • előzmény795 2018-11-25 13:15:29

Részlet Kulcsár Gabriellának a SZABADSÁG 2008. március 19-i számában megjelent írásából:

„Az orosz zene varázsa

[…] Gottfried Rabl karmester szívesen kutat új művek után. Ezen az estén a pedagógusként ugyan híres, de zeneszerzőként méltánytalanul a zeneirodalom szélére taszított Tanyejev: IV. Szimfóniáját ismertette meg a közönséggel. Tanyejev Csajkovszkij-növendék volt, – talán ennek hatása a fúvósok kiemelt használata –, de hamarosan megtalálta egyéni kifejezésmódját, amiben nem annyira az orosz, mint inkább a nyugat-európai hagyományokra épített. Zenekari hangzásának tömörsége, az egymásba-torkoló dallamvonalak leginkább Brahms felé mutatnak. De mondanivalójában ott érezzük az orosz lélek pátoszos zavargásait, amelyek az esdeklő dialógusokban, valamint a zenekari tuttikban nyernek kifejezést. Az I. tétel alaptónusa drámai, amelynek fokozásában a rezek és ütősök vették ki a részüket. Habár a lassú tétel alaphangulata is drámai, az oboa és a fuvola szólójával némi napsugár mégis áttört a sötétségen. Márkos Albert érzékeny hegedűszólójával pedig a tétel kicsengése líraivá lényegült. A III. tételre a szélesen áradó, színes „mesélés” jellemző, amit szakaszonként határozott ritmikájú fúvós betétek szakítanak meg. A fúvósokra épülő makacs ritmikájú drámai IV. tételben ellenpólusként játékosnak mondható párbeszédeket is hallottunk, a finálé pedig ünnepélyessé, diadalmassá szélesedett.

A zenekar jó formában muzsikált, összpontosítva mindarra, amit az osztrák karmester precíz beintéseivel, félreérthetetlen mozdulataival kért. Az összjátékból kiemelném Hodrea Radu meleg tónusú, meggyőző klarinét,- Pöllnitz Boróka technikailag művészileg kicsiszolt fuvola,- és Haáz Bence fegyelmezett-játékos oboaszólóját.

Tanyejev szimfóniája eljutott a lelkekig. A koncert előtt, Rabl így vélekedett:

»Tanyejev egy intellektuel, aki a saját maga kozmoszában él. Dallamait nem lehet Csajkovszkijéval összehasonlítani; nehezebben érthetők, de ha meghallgattad, nem tudsz a varázsától szabadulni.« *

* Nagyon találó megállapítás! Több zeneműve megismerése után nekem is ez a véleményem! (Megj., A.)

795   Ardelao 2018-11-25 12:23:52

Előzmény: Tanyejev 150 - Balázs Miklós, 2006-11-24 [ Főtéma ]

162 évvel ezelőtt, ezen a napon született

Képtalálat a következőre: „танеев композитор”

SZERGEJ IVANOVICS TANYEJEV (Vlagyimir, 1856.11.13. /25./ - Gyudkoveli, 1915.06.06. /19./), az „orosz Brahms“-ként emlegetett orosz zeneszerző és zongoraművész, a moszkvai konzervatórium tanára, majd igazgatója, Szkrjabin, Rachmaninov, Glière, Mjaszkovszkij, Medtner és Grecsanyinov tanára.

KELDIS, az „Orosz zene történeté“-ben ezt írja róla:

        »TANYEJEV […] Csajkovszkij tanítványa és követője, szívében tisztelet és szeretet él zseniális mestere iránt, mégis önálló művészi utat talál, s a zenei alkotás elveinek új, eredeti rendszerét dolgozza ki, […]

          Szilárdan kitart amellett, hogy az orosz zeneszerzőknek saját nemzeti kultúrájuk sajátosságaiból kell kiindulniok, önálló úton kell haladniok. Mélyen meg volt győződve arról, hogy éppen az orosz zene az, amely népi ösztönzéseinek kifejlesztésével eleven és egészséges áramlatot visz a világ zeneművészetébe és ezzel új lendületet ad annak, új virágzásba hozza azt.

          Véleménye szerint az igazi zenei haladásnak két alapvető forrása van: a népdal és az elmúlt idők nagy klasszikus mestereinek a művei. Azt hangoztatta, hogy „csak az a szilárd, ami gyökereit népi talajba ereszti“, és egyidejűleg az orosz klasszikus zene és irodalom egész korábbi fejlődésének tapasztalataira is támaszkodni kívánt. Azt a felfogását, hogy a népdalt figyelmesen és elmélyülten kell tanulmányozni, a két legnagyobb orosz művész: Puskin és Glinka példájával igazolta. […]

          Gyakran hangoztatta, hogy az egyes népek és korszakok zseniális muzsikusai azért voltak nagyok, mert saját nemzeti életük és kultúrájuk alapjaira támaszkodtak. „Ez általános szabály – írta Csajkovszkijnak -, ami alól nincs kivétel. A németalföldiek műveiket a népdalok alapján írták; a gregorián énekek, amelyekre a 16. század olasz zeneszerzői támaszkodtak, korábban népi dallamok voltak; Bach a német zenét korálokból alkotta meg, ami szintén nem egyéb, mint népi dallam“ Tanyejev véleménye szerint a nemzeti kultúra népdalba rejtett elemeinek kifejlesztése az egyetlen út, amely teljes értékű és időálló művészi alkotásokhoz vezethet. […]«

Sergei Taneyev: Overture to the Oresteia Op.6 (1889)

Sergei Taneyev : Symphony No. 4 in C minor Op. 12 (1901)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Szabó Sára (hegedű), Hirling Bettina (zongora)
moderátor: Fülei Balázs


"Hangulat Junior" - A kitapintható zene
BEETHOVEN: c-moll szonáta hegedűre és zongorára, op. 30, No. 2

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Reconnections 2020 Zárókoncert"
RAVEL: Bevezetés és allegro
Szabady Ildikó (fuvola), Yehiel Lock (klarinét), Tamar Frenkel (hárfa), Varga Oszkár, Talia Herzlich, (hegedű), Sztojka Zoltán (brácsa), Tomasz Máté (cselló)
FAURÉ: 1. (c-moll) zongoranégyes, op. 15
Jan Lichuid (hegedű), Alexis Pelton (brácsa), Csőke Flóra (cselló), Kiss Péter (zongora)
JOLIVET: Chant de Linos
Dávid Boglárka (fuvola), Talia Herzlich (hegedű), Soós Előd (brácsa), Michal Korman (cselló), Tamar Frenkel (hárfa)
TZVI AVNI: Fúvósötös
Dávid Boglárka (fuvola), Ács Anna (oboa), Sándor Norbert (klarinét), Daniel Luria (fagott), Hezi Nir (kürt)
R. STRAUSS: Szextett a Capriccio című operából
Varga Oszkár, Jan Lichuid (hegedű), Sztojka Zoltán, Alexis Pelton (brácsa), Csőke Flóra, Tomasz Máté (cselló)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Bozay Melinda (zongora), Pólus László (gordonka)
BEETHOVEN: A-dúr szonáta, op. 69
LISZT: Szerelmi álmok, Elfelejtett románc
WEINER: Románc
SCHUMANN: Adagio és allegro, op. 70

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bine Bryndorf (orgona)
J.S. BACH: e-moll prelúdium, BWV 548
BUXTEHUDE: d-moll passacaglia, BuxWV 161
J.S. BACH: Allein Gott in der Höh' sei Ehr' - korálelőjáték, BWV 662
BRUHNS: G-dúr prelúdium
J.S. BACH: Allein Gott in der Höh' sei Ehr' - trió, BWV 664
BÖHM: Vater unser im Himmelreich
J.S. BACH: e-moll fúga, BWV 548
MENDELSSOHN: VI. (d-moll) orgonaszonáta („Vater unser im Himmelreich”), op. 65, No. 6
NIELSEN: Commotio, op. 58
19:30 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

Razvaljajeva Anasztázia (hárfa), Bálint János (fuvola)
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Pál Tamás
HAYDN: f-moll szimfónia, No. 49, „La passione”
MOZART: Versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra, C-dúr, K.299
BEETHOVEN: VII. szimfónia, A-dúr, Op.92
A mai nap
született:
1727 • Armand-Louis Couperin, zeneszerző († 1789)
1873 • Enrico Caruso, énekes († 1921)
1940 • Jesús López-Cobos, karmester († 2018)