vissza a cimoldalra
2019-03-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61568)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11323)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3870)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1616)
musical (185)
Simándy József - az örök tenor (588)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4463)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3180)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (596)
Balett-, és Táncművészet (5720)
Franz Schmidt (3295)
Belcanto (920)
Jonas Kaufmann (2367)
Pantheon (2327)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)
Kossuth-díj (1426)
Erkel Színház (9788)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

789   Ardelao • előzmény788 2018-11-21 23:14:16

 

Didó és Aeneas az Operaházban 

Az angol nemzeti opera története szinte azonos legnagyobb muzsikusának, Henry Purcellnek élettörténetével. Amit Purcell tett az angol lírikus színpadon, annál több alig történt az eredeti angol operai kultúra felépítésében. Henry Purcell (1659 —1695) nagy múlt hagyományaiban élt, anélkül, hogy muzsikája szolgai másolás lenne. A másodlagos jellegnek egyébként élesen ellentmond Purcell közvetlen természete, a könnyű áttekinthetőség, amellyel egyszerű színpadi történését zeneileg aláfesti, a dal, az ének örömteli, könnyed lendülete mely a kor ünnepélyes stíluskísérleteivel szemben realisztikus hatásokat állít a siker szolgálatába. ízlelhetjük benne az élet ízeit, érezhetjük a szabad természet. a rétek, mezők, erdős illatát. 

Mindez az együttes jelenetekben összpontosul, kórusaiban, táncainak féktelen, üde ritmusában. A központi cselekményt szolgáló erek, fájdalom, kissé vérszegények, meggyőző erejük hanyatlik, valahányszor a dráma kezdetét veszi. Didó fájdalma, Aeneas küldetése, de még Didó halála sem több szcenikai kelléknél, a költő igazán mélyet, nagyot akkor lélegzik, amikor hősei búbánatától felemelkedhetik a kórusok megtisztult metodikájába.

 A fordítás, a színpadi átültetés és a rendezés munkáját Nádasdy Kálmán végezte abban a múltat tisztelő keretben, mit a rendkívüli mű szelleme ír elő. Ugyancsak e stílusos elvet tette magáévá Oláh Gusztáv, a díszletek és a jelmezek tervezője. Purcell zenekarának kényes feladata új emberre hárult, Ádám Jenőre, a Főiskola kiváló, nagyképességű tanárára. Bármennyire érett, kiforrott karmester Ádám ma, a színpad átképzést kíván még a legnagyobb talentumtól is. A kapcsolat a történés és a muzsika között fokozott lélekjelenlétet igényel, nagyobb tüdőt, átfogóbb lendületet, határozottabb áttekintését a részleteknek. Nem kétséges, Ádám rövidesen birtokába veszi azt a részben rugalmasabb, részben keményebb zenekari formát, melynek segítségével nem kell követnie a színpadot, a színpadnak sem őt, mert egyesülnek ritmusban, kifejezésben, erőben.

Az énekesek: Némethy Ella, Basilides Mária, Budanovits Mária, Osváth Júlia, Palló Imre, Sárdy János, Horányi Karola, Kováts Jolán, Jámbor László külön zárt fejezetei a nagy operastílusnak. A tánckar élén Ottrubay Melinda a letisztult, antik táncforma életre feslő virága.

 

KOVÁCS KÁLMÁN

MAGYARORSZÁG, 1938.XII.7.

 

788   Ardelao • előzmény787 2018-11-21 23:04:16

 

Purcell 1695. november 21-én, Szent Cecília napjának előestéjén hunyt el. Sírfelirata a Westminster Apátságban található, melyen a valószínűleg John Dryden tollából származó sorok állnak: — „Itt nyugszik Henry Purcell úriember, aki elhagyta ezt az életet és ama áldott helyre költözött, ahol zenéje egyedül felülmúlható."

Az írás megemlíti, hogy halálakor Purcell „37. életévében” volt - tulajdonképpen ez az egyetlen utalás, melynek alapján születési dátumául az 1659-es évet valószínűsíthetjük.

Így 323 évre módosul a halálának évfordulója. (Megj., A.)

 

787   Ardelao 2018-11-21 16:48:38

                                               322 éve hunyt el

                             HENRY PURCELL, angol barokk zeneszerző.

                                 (1658. vagy 1659.09.10. - 1696.11.21.)

Péterffy Ida:

„SZÉP MUZSIKÁÉRT – FILCKALAP”

Henry Purcell, a legnagyobb angol zeneköltő, éppúgy mint sok zeneszerző társa, énekes-fiúként kezdte zenei pályafutását a királyi énekkarban. Ezeknek az éveknek eseményeiről alig maradt fenn írás. Csak azt tudjuk, hogy amikor hangváltozása miatt meg kellett válnia a gyermekkórustól, kinevezték „a királyi és állami orgona és virginál* hangolójának s fizetés-nélküli felügyelőjének John Hingston úr segítségére és ennek halála, avagy munkaképtelensége esetén utódjául – fizetéssel.”

Ez a ma már komikusan ható, körülményes leírás azt bizonyítja, hogy elismerték az ifjú Purcell sokoldalú tudását, képességét. Hogy a „fizetés-nélküli felügyelőség” ideje alatt miből élt? Az egykori híradás erre is kitér: „Mint a királyi énekkar egykori tagja évi 30 font sterlinget kap, ezen kívül jó hollandi vásznat, zsebkendőt, filckalapot. . . .” 

Nem tudjuk ma már megítélni, hogy a maga korában mekkora volt ez a javadalmazás. Aligha tévedünk, ha úgy gondoljuk kevés!

A zenészek helyzete igen nyomorúságos volt akkoriban Angliában. Az uralkodó – II. Károly – elvárta, hogy dicsőítő énekeket írjanak róla zenészei, de megélhetésükről nem gondoskodott. Egy alkalommal Thomas Purcell – a zeneköltő bátyja – segélyért folyamodott. A király elutasította azzal, hogy „tekintélye” rovására menne, ha ilyen „lealázó” alamizsnák nyújtásával foglalkoznék. De azt úgy látszik nem érezte magára nézve megalázónak, hogy uralkodása alatt a muzsikusok nyomorogtak.

Amikor Ewans, a messze-földön híres hárfás éhenhalt, szégyenszemre éjszaka kellett eltemetni, . . . . a szegények alamizsnáján.”

* virginál: a korabeli zongora latinos neve

Forrás: „Kis történetek nagy zeneszerzőkről” (Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1959.)    

Henry Purcell - The Fairy Queen - If love's a sweet passion

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Losonci Luca fagott diplomakoncertje"
C.P.E. BACH: B-dúr csellóverseny, H. 436
Koncertmester: G. Horváth László
A hallgató barátaiból alakult zenekar
FARAGÓ BÉLA: Tánczrend - 1. Zirkus Waltz, 2. Lassú Csárdás, 3. Passepied
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
Kerek Erzsébet (zongora)
MILHAUD: René király kandallója, op. 205
Tóth Ágnes (fuvola), Adorjáni Csenge (oboa), Katrin Mátyás (klarinét), Südi Bálint (kürt)
Losonci Luca (fagott)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"A holdfény és Bach"
Bach Mindenkinek Fesztivál
FROBERGER: C-dúr toccata
BUXTEHUDE: Auf meinen lieben Gott - szvit
FRESCOBALDI: Toccata settima (Libro II)
KERLL: Canzona quarta
PACHELBEL: D-dúr fantázia
BUXTEHUDE: Nun lob, mein Seel', den Herren
FISCHER: Chaconne
ZACHOW: Nun komm der Heiden Heiland - partita
J.S. BACH: F-dúr partita

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Söndörgő:
Eredics Áron (prímtambura, tambura szamica, darbuka, ének), Eredics Benjámin (brácstambura, trombita, ének), Eredics Dávid (klarinét, szaxofon, kaval, prímtambura, basszprím-tambura, ének), Eredics Salamon (harmonika, furulya, hulusi, basszprím-tambura), Buzás Attila (tamburabőgő, csellótambura, tapan, ének)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wiedemann Bernadett (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató Pad Zoltán)
Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató Dinyés Soma)
Vezényel: Vajda Gergely
MAHLER: III. (d-moll) szimfónia

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Karl Lorenz (hegedű), Dobozy Borbála (csembaló)
Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye
Koncertmester: Tfirst Péter
VIVALDI: Arsilda, regina di Ponto (Arsilda, Pontusz királynője), RV 700
SCHUBERT: A-dúr rondó, D.438
VIVALDI: F-dúr concerto három hegedűre, RV 551
HIDAS FRIGYES: Csembalóverseny
HÄNDEL: B-dúr concerto grosso, Op.6/7
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Kuti Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Horváth István, Bognár Szabolcs (ének)
Dr. Fodor Gabriella (zongora, orgona), Bajic Ágnes (zongora), Murin Jaroslav (mélyhegedű)
Szászi János (házigazda)
Pécsi Kamarakórus (karig.: Tillai Aurél)
Pécsi Egyetemi Kórus (karig.: dr. Lakner Tamás)
Pannon Filharmonikusok
vezényel: Tillai Aurél
"60 éves a Pécsi Kamarakórus"
VECCHI: Jó ez a fény
MONTEVERDI: Cor mio
SCHÜTZ: Ich bin eine rufende Stimme
JOHANN CHRISTOPH BACH: Ich lasse Dich nicht
ROSSINI: Salve o Vergine Maria
GRIEG: Ave maris stella
BRAHMS: Liebeslieder Walzer (részletek)
VIC NEES: Nuestra senora della soledade
JOHN RUTTER: Candlelight Carol
TILLAI AURÉL: Missa secunda – ősbemutató
KODÁLY: Budavári Te Deum
A mai nap
született:
1890 • Beniamino Gigli, énekes († 1957)
1890 • Lauritz Melchior, énekes († 1973)
1915 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes († 1999)
1915 • Szvjatoszlav Richter, zongorista († 1997)