vissza a cimoldalra
2019-11-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11449)
A csapos közbeszól (95)

Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (995)
Kimernya? (3282)
Élő közvetítések (8238)
Kedvenc magyar operaelőadók (1148)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3503)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1801)
Franz Schmidt (3454)
Erkel Színház (10352)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4457)
Simándy József - az örök tenor (633)
Pantheon (2445)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2944)
Plácido Domingo (919)
Balett-, és Táncművészet (5939)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4607)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (300)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

757   Ardelao • előzmény756 2018-08-15 09:30:42

― Aljabjev művei közül az énekes kamaraművek a legjelentősebbek. Több mint 150 ilyen kompozíciót írt. Egyéb művei (operái, hangszeres darabjai) gyorsan feledésbe merültek, jóllehet közülük nem egynek komoly művészi értéke van. Lírájában megvan az a szemlélődő, mélabús érzelmesség, amely a 19. század elejének nemesi érzelgős stílusára jellemző.

― Ilyen lágyan szentimentális színezetű legtöbb úgynevezett „orosz dala.” Találunk közöttük világhírű darabokat is, mint a Delvig szövegére írt Csalogány.”

― De a szentimentálisan szemlélődő elégikus élményekkel egyáltalán nem merül ki Aljabjev lírájának tartalma. Műveiben számos, a múlt század kezdetének romantikus művészetét jellemző dolgoz fel. Romantikája komor; kiábrándultság árad belőle. Áthatja a bánat és a reménytelenség, az élet mulandóságának és az elkerülhetetlen korai halálnak a gondolata. Lírájában a Zsukovszkij korai költeményeit jellemző „temető-romantika” érzelemvilága is megtalálható. Gyakoriak műveiben a tájleírások. Ezeket a romantikára jellemző módon, nem önálló elemnek, hanem belső lelki állapotok háttereként és tükrözőjeként használja fel.

― Egyik legszebb románcában, az Esti harangszó-ban a távolból érkező harangzúgás gyönyörűen olvad össze az epekedő ábrándozással.

― A szomorú lírai hangulatoknak megfelelően a természeti képek is rendszerint sötét, komor színekben tündökölnek. Legszívesebben a megdermedt téli tájat vagy az éjszakát írja le. Zenei ábrázolásmódja különösen kifejező Puskin: Téli út című versére írt románcában.

Szereti visszaadni a zenében a „helyi kolorit”-ot. Különösen közel állt hozzá e tekintetben a Kaukázus, amely Aljabjev sok kortársát nyűgözte le romantikus varázsával, s megihlette Puskint, Lermontovot és a kor más orosz költőit. A Kaukázus festői tájai nála gyakran összefonódnak az egyedüllét, a távoli haza iránti vágyakozás témájával. S ez – ha meggondoljuk, hogy a Kaukázus volt a „kegyvesztett” nemesi értelmiségiek leggyakoribb száműzetési helye – egészen természetes is.

― Abban a törekvésben, hogy a szöveget dramatizálja, gyakran eltér az egyszerű kuplészerű szerkezettől és nagyobb, szakadatlanul fejlődő formát választ, többrétű és ellentétes anyaggal. Így írja balladáit, amelyekben nagyobbrészt népies szöveget használ. Ezekben a műveiben kiváló harmonizálási készség nyilatkozik meg. Ezt egyébként már kortársai is észrevették. Érdekes és igen hatásos harmóniai fordulatokat találunk a Sír című románcban, amelynek komor és reménytelen hangulatú, a halálra és a sötét sírra tekintő témája igen jellemző Aljabjevre.

Életének utolsó időszakában Béranger és Ogarev szociális tartalmú szövegeit zenésítette meg. Ilyenek: „A nincstelen,” „A falusi strázsa,” „A kunyhó,”  „A kocsma.” Ezekben realisztikusan mutatja be a súlyosan nélkülöző, szegénységre ítélt, szenvedő és kisemmizett emberek életét. E művekben Aljabjev a gúny és az együttérzés fegyvereivel küzd a társadalom igazságtalanul elnyomott „alsó” rétegeiért.

Ez a hang később Dargomizsszkij és Muszorgszkij művészetére is jellemző.

Aljabjev 1851. március 6-án hunyt el Moszkvában.”

Forrás: J.V. KELDIS: „ Az orosz zene története” (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1958)

Aljabjev: A csalogány - Énekli: Sándor Erzsi

Megj.: Az orosz YouTube-on rengeteg művét megtaláljuk Aljabjevnek, többek között az itt említett románcok zömét is:

https://www.youtube.com/watch?v=j4WAb_anJf0&list=RDj4WAb_anJf0&t=11

A csalogány - Евгения Мирошниченко - Соловей (А.Алябьев) - хороший звук!

https://www.youtube.com/watch?v=9DNWgrUbyt8

Esti harangszó  - "Вечерний звон". Сл. Д. Давыдова, муз. А. Алябьева

https://www.youtube.com/watch?v=ax75hpgi1Lw

Téli út - 21-Алябьев-Пушкин. Зимняя дорога. Дмитрий Григорьев, Н.Арутюнова

https://www.youtube.com/watch?v=wSJGK0nWAtg

A nincstelen - Тамара Калинкина - "Нищая"

https://www.youtube.com/watch?v=FRTUr6dsSK0

„A kunyhó”, „A kocsma” - Алябьев "Изба", "Кабак" Огарёв ( Aliabiev "Izba" "Kabak" Ogariov)

https://www.youtube.com/watch?v=3PWnnkPS82s

Két holló - Два ворона. А.Алябьев. Ростислав Кузьмин

756   Ardelao 2018-08-15 09:14:07

ALEKSZANDR ALEKSZANDROVICS

A L J A B J E V

(Tobolszk, 1787. augusztus 04. /15./ -  Moszkva, 1851.02.22. /03.06./)

Az orosz romantikus líra Glinka előtti időszaka Aljabjev, Varlamov és Gurilev nevével forr össze. Bár tevékenységük időben nem annyira megelőzi Glinkáét, mint inkább egybeesik azzal, stílus tekintetében korábbi fejlődési fokot képvisel. Mindhárom zeneszerző ugyanazt az irányzatot jelenti, s ezt nagymértékű szentimentalizmussal vegyített romantikának nevezhetnők. Alkotásaik romantikus jellege nem következetesen megvalósított művészi törekvésekben, hanem inkább általános érzelmi beállítottságukban, érzelmeik belső összetételében mutatkozik meg. Aljabjev, Varlamov és Gurilov a közkedvelt műfajokat karolják fel alkotásaikban, az azokra jellemző intonációkkal, formákkal és kifejező eszközökkel. Zenei nyelvükben még nagy szerepet játszanak a tipikus fordulatok, melyek néha sablon jelleget is öltenek.

Ennek ellenére, mindhármuknak van művészi egyénisége és stílusa, s az nemcsak egyéni alkotómódjukat fejezi ki, hanem a korabeli orosz zeneművészet különféle irányzatait is.”

Ma Aleszandr ALJABJEVRŐL emlékezem meg, aki (az Európában használatos naptár szerint) 231 évvel ezelőtt, ezen a napon született. 

„[…] Apja magas állású állami tisztviselő volt, és kitűnő általános és zenei képzésben részesítette őt. A fiúra fényes pálya vár, ha hivatalnoknak megy. De nyugtalan, örökké elégedetlen természete és heves vérmérséklete miatt nem érhette be azzal, amit egy magas állású tisztviselő sorsa biztosíthatott volna számára. 1812-ben a hazafiúi hévtől buzdítva, önként jelentkezik a hadseregbe, és részt vesz az orosz hadak győzelmes európai hadjáratában, üldözve Napóleon szétvert seregét. Ekkor köt barátságot Gyenisz Davidov partizánköltővel. A háború befejezése után Aljabjevet először Pétervárott, majd Moszkvában találjuk a haladó szellemű, a felszabadító eszméket képviselő nemesi értelmiség körében. Személyes barátai között ott találjuk Gribojedovot és számos dekabristát. Ebben az időben bontakozik ki zeneszerzői tevékenysége. Különféle műfajokban alkot. Ír énekes és hangszeres kamarazenét, szimfonikus műveket, s mindegyikben kulturált, sokoldalú, tehetséges mesterként jelentkezik. A színház is közel áll hozzá. Több vaudeville-t és vígoperát komponál, s ezek ismertté teszik nevét.

― Magánélete ezekben az években távolról sem alakul ilyen szerencsésen. Valami ostoba eset miatt ott kell hagynia a katonai szolgálatot, majd a húszas évek végén homályos kártyabotrányba keveredik; a játék egyik résztvevője meghal. A szokatlanul hosszú, két évig húzódó bírói eljárás után (Aljabjev egész idő alatt vizsgálati fogságban volt), Szibériába száműzik. Legvalószínűbb, hogy I. Miklós kormánya nem sokkal azután, hogy véresen leszámolt a dekabristákkal, egyszerűen úgy döntött, hogy mint „gyanús” személyt eltávolítja. A cári kormány számos más esetben is így járt el.

― Aljabjev hosszú száműzetés és bolyongás után csak a következő évtized közepén térhetett vissza Moszkvába. Itt élt élete végéig. Újból zeneszerzéssel kezdett foglalkozni. Sok románcot írt, népdalokat dolgozott fel, színházi zenedarabot és számos egyéb művet szerzett. 

(Folyt. köv.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Novák Anikó (zongora)
LISZT: Resignazione
KODÁLY: Hét zongoradarab, op. 11 – 1. Lento
DEBUSSY: A boldog sziget
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
J.S. BACH: e-moll toccata és fúga, BWV 914
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 1. Invocation
LISZT: Elfelejtett románc

11:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: A varázsfuvola

11:30 : Budapest
BFZ Próbaterem

"Autizmusbarát kakaókoncertek"

14:30 : Budapest
BFZ Próbaterem

"Kakaókoncert"

16:30 : Budapest
BFZ Próbaterem

"Kakaókoncert"

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Ib Hausmann, Klenyán Csaba (klarinét), Alasdair Beatson, Várjon Dénes (zongora), Szűcs Máté (brácsa)
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
"kamara.hu – Utas és holdvilág"
kamara.hu/3 – fantázia
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
MENDELSSOHN: Koncertdarab, op. 113
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
KURTÁG: Hommage à R. Sch., op. 15d
MENDELSSOHN: Koncertdarab, op. 114

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth Dominika Lujza (klarinét), Tóth Anna (cselló)
Major Edit, Kontra Zoltán (zongora)
"Hangulatkoncert"
Bemutatkoznak a Szegedi Tudományegyetem hallgatói
WEBER: Grand duo concertante, op. 48 - I-II. tétel
BRAHMS: f-moll zongoraszonáta, op. 5 - III-IV. tétel
HONEGGER: Szonatina klarinétra és zongorára
FRÜHLING: a-moll trió, op. 40 - I. tétel
TOMASI: Concerto klarinétra és zenekarra - III. tétel
JOSEPH HOROWITZ: Szonatina klarinétra és zongorára - II-III. tétel

18:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Balog Alexandra (zongora)
SCHUBERT: Drei Klavierstücke, D.946
KECSKÉS D. BALÁZS: Partita
BEETHOVEN: f-moll ‘Appassionata’ szonáta, Op. 57

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Elek Szilvia (csembaló)
Posvanecz Éva (hegedű), Szászvárosi Sándor (viola da gamba)
Elek Szilvia csembaló DLA zárókoncertje
BULYOVSZKY: b-moll szvit – ősbemutató
J.S. BACH: Musikalisches Opfer, BWV 1079 – Ricercar a 3
HERMANN: Divertissement pour clavecin – ősbemutató
HUSZÁR LAJOS: Szonáta csembalóra – második változat
RAMEAU: Pièces de clavecin en concert No. 5

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Rigoletto

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Henning Kraggerud, Keller András, Pilz János (hegedű), Jean-Guihen Queyras, Perényi Miklós (cselló), Szűcs Máté (brácsa), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Rácz Zoltán, Holló Aurél (ütőhangszerek)
Cantemus Kórus Nyíregyháza (vezényel: Szabó Dénes)
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
"kamara.hu - Utas és holdvilág"
kamara.hu/4 – Bolyongás
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
J.S. BACH: A fúga művészete, BWV 1080 – részletek
MENDELSSOHN: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49
KODÁLY: Hegyi éjszakák I.
LISZT: 1. elégia
BARTÓK: 27 két- és háromszólamú kórusmű gyermek- és nőikarra, BB 111 – Ne hagyj itt!, Bolyongás
LISZT: 2. gyászgondola
KODÁLY: Esti dal
BARTÓK: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, BB 115

19:30 : Budapest
Magyar Tudományos Akadémia

Rajk Judit (alt)
Budapesti Vonósok
"Menny és Pokol"
JAN DISMAS ZELENKA: F-dúr ouverture és suite
JAN DISMAS ZELENKA: O Magnum Mysterium, ZWV 171
Alma redemptoris, ZWV 126
Christe eleison, ZWV 29
JANÁČEK: Idyla és Suite
DVOŘÁK: Bibliai dalok op. 99. No. 1-10.
19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Eszenyi Zsombor (klarinét)
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel és a műsort ismerteti: Horváth Gábor
ROSSINI: Tolvaj szarka-nyitány
WEBER: f-moll klarinétverseny op. 73
PROKOFJEV: Rómeó és Júlia-válogatás
A mai nap
született:
1766 • Rodolphe Kreutzer, hegedűs († 1831)
1895 • Paul Hindemith, zeneszerző († 1963)
elhunyt:
1993 • Lucia Popp, énekes (sz. 1939)