vissza a cimoldalra
2019-02-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4224)
Haladjunk tovább... (225)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Társművészetek (1289)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

modern eszement rendezesek (242)
Balett-, és Táncművészet (5612)
Kolonits Klára (1085)
Edita Gruberova (3073)
Élő közvetítések (7723)
Erkel Színház (9680)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3138)
Franz Schmidt (3276)
A MET felvételei (128)
Momus-játék (5607)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1591)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (161)
Lapról játék (1)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1280)
Belcanto (917)
Diana Damrau (438)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

757   Ardelao • előzmény756 2018-08-15 09:30:42

― Aljabjev művei közül az énekes kamaraművek a legjelentősebbek. Több mint 150 ilyen kompozíciót írt. Egyéb művei (operái, hangszeres darabjai) gyorsan feledésbe merültek, jóllehet közülük nem egynek komoly művészi értéke van. Lírájában megvan az a szemlélődő, mélabús érzelmesség, amely a 19. század elejének nemesi érzelgős stílusára jellemző.

― Ilyen lágyan szentimentális színezetű legtöbb úgynevezett „orosz dala.” Találunk közöttük világhírű darabokat is, mint a Delvig szövegére írt Csalogány.”

― De a szentimentálisan szemlélődő elégikus élményekkel egyáltalán nem merül ki Aljabjev lírájának tartalma. Műveiben számos, a múlt század kezdetének romantikus művészetét jellemző dolgoz fel. Romantikája komor; kiábrándultság árad belőle. Áthatja a bánat és a reménytelenség, az élet mulandóságának és az elkerülhetetlen korai halálnak a gondolata. Lírájában a Zsukovszkij korai költeményeit jellemző „temető-romantika” érzelemvilága is megtalálható. Gyakoriak műveiben a tájleírások. Ezeket a romantikára jellemző módon, nem önálló elemnek, hanem belső lelki állapotok háttereként és tükrözőjeként használja fel.

― Egyik legszebb románcában, az Esti harangszó-ban a távolból érkező harangzúgás gyönyörűen olvad össze az epekedő ábrándozással.

― A szomorú lírai hangulatoknak megfelelően a természeti képek is rendszerint sötét, komor színekben tündökölnek. Legszívesebben a megdermedt téli tájat vagy az éjszakát írja le. Zenei ábrázolásmódja különösen kifejező Puskin: Téli út című versére írt románcában.

Szereti visszaadni a zenében a „helyi kolorit”-ot. Különösen közel állt hozzá e tekintetben a Kaukázus, amely Aljabjev sok kortársát nyűgözte le romantikus varázsával, s megihlette Puskint, Lermontovot és a kor más orosz költőit. A Kaukázus festői tájai nála gyakran összefonódnak az egyedüllét, a távoli haza iránti vágyakozás témájával. S ez – ha meggondoljuk, hogy a Kaukázus volt a „kegyvesztett” nemesi értelmiségiek leggyakoribb száműzetési helye – egészen természetes is.

― Abban a törekvésben, hogy a szöveget dramatizálja, gyakran eltér az egyszerű kuplészerű szerkezettől és nagyobb, szakadatlanul fejlődő formát választ, többrétű és ellentétes anyaggal. Így írja balladáit, amelyekben nagyobbrészt népies szöveget használ. Ezekben a műveiben kiváló harmonizálási készség nyilatkozik meg. Ezt egyébként már kortársai is észrevették. Érdekes és igen hatásos harmóniai fordulatokat találunk a Sír című románcban, amelynek komor és reménytelen hangulatú, a halálra és a sötét sírra tekintő témája igen jellemző Aljabjevre.

Életének utolsó időszakában Béranger és Ogarev szociális tartalmú szövegeit zenésítette meg. Ilyenek: „A nincstelen,” „A falusi strázsa,” „A kunyhó,”  „A kocsma.” Ezekben realisztikusan mutatja be a súlyosan nélkülöző, szegénységre ítélt, szenvedő és kisemmizett emberek életét. E művekben Aljabjev a gúny és az együttérzés fegyvereivel küzd a társadalom igazságtalanul elnyomott „alsó” rétegeiért.

Ez a hang később Dargomizsszkij és Muszorgszkij művészetére is jellemző.

Aljabjev 1851. március 6-án hunyt el Moszkvában.”

Forrás: J.V. KELDIS: „ Az orosz zene története” (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1958)

Aljabjev: A csalogány - Énekli: Sándor Erzsi

Megj.: Az orosz YouTube-on rengeteg művét megtaláljuk Aljabjevnek, többek között az itt említett románcok zömét is:

https://www.youtube.com/watch?v=j4WAb_anJf0&list=RDj4WAb_anJf0&t=11

A csalogány - Евгения Мирошниченко - Соловей (А.Алябьев) - хороший звук!

https://www.youtube.com/watch?v=9DNWgrUbyt8

Esti harangszó  - "Вечерний звон". Сл. Д. Давыдова, муз. А. Алябьева

https://www.youtube.com/watch?v=ax75hpgi1Lw

Téli út - 21-Алябьев-Пушкин. Зимняя дорога. Дмитрий Григорьев, Н.Арутюнова

https://www.youtube.com/watch?v=wSJGK0nWAtg

A nincstelen - Тамара Калинкина - "Нищая"

https://www.youtube.com/watch?v=FRTUr6dsSK0

„A kunyhó”, „A kocsma” - Алябьев "Изба", "Кабак" Огарёв ( Aliabiev "Izba" "Kabak" Ogariov)

https://www.youtube.com/watch?v=3PWnnkPS82s

Két holló - Два ворона. А.Алябьев. Ростислав Кузьмин

756   Ardelao 2018-08-15 09:14:07

ALEKSZANDR ALEKSZANDROVICS

A L J A B J E V

(Tobolszk, 1787. augusztus 04. /15./ -  Moszkva, 1851.02.22. /03.06./)

Az orosz romantikus líra Glinka előtti időszaka Aljabjev, Varlamov és Gurilev nevével forr össze. Bár tevékenységük időben nem annyira megelőzi Glinkáét, mint inkább egybeesik azzal, stílus tekintetében korábbi fejlődési fokot képvisel. Mindhárom zeneszerző ugyanazt az irányzatot jelenti, s ezt nagymértékű szentimentalizmussal vegyített romantikának nevezhetnők. Alkotásaik romantikus jellege nem következetesen megvalósított művészi törekvésekben, hanem inkább általános érzelmi beállítottságukban, érzelmeik belső összetételében mutatkozik meg. Aljabjev, Varlamov és Gurilov a közkedvelt műfajokat karolják fel alkotásaikban, az azokra jellemző intonációkkal, formákkal és kifejező eszközökkel. Zenei nyelvükben még nagy szerepet játszanak a tipikus fordulatok, melyek néha sablon jelleget is öltenek.

Ennek ellenére, mindhármuknak van művészi egyénisége és stílusa, s az nemcsak egyéni alkotómódjukat fejezi ki, hanem a korabeli orosz zeneművészet különféle irányzatait is.”

Ma Aleszandr ALJABJEVRŐL emlékezem meg, aki (az Európában használatos naptár szerint) 231 évvel ezelőtt, ezen a napon született. 

„[…] Apja magas állású állami tisztviselő volt, és kitűnő általános és zenei képzésben részesítette őt. A fiúra fényes pálya vár, ha hivatalnoknak megy. De nyugtalan, örökké elégedetlen természete és heves vérmérséklete miatt nem érhette be azzal, amit egy magas állású tisztviselő sorsa biztosíthatott volna számára. 1812-ben a hazafiúi hévtől buzdítva, önként jelentkezik a hadseregbe, és részt vesz az orosz hadak győzelmes európai hadjáratában, üldözve Napóleon szétvert seregét. Ekkor köt barátságot Gyenisz Davidov partizánköltővel. A háború befejezése után Aljabjevet először Pétervárott, majd Moszkvában találjuk a haladó szellemű, a felszabadító eszméket képviselő nemesi értelmiség körében. Személyes barátai között ott találjuk Gribojedovot és számos dekabristát. Ebben az időben bontakozik ki zeneszerzői tevékenysége. Különféle műfajokban alkot. Ír énekes és hangszeres kamarazenét, szimfonikus műveket, s mindegyikben kulturált, sokoldalú, tehetséges mesterként jelentkezik. A színház is közel áll hozzá. Több vaudeville-t és vígoperát komponál, s ezek ismertté teszik nevét.

― Magánélete ezekben az években távolról sem alakul ilyen szerencsésen. Valami ostoba eset miatt ott kell hagynia a katonai szolgálatot, majd a húszas évek végén homályos kártyabotrányba keveredik; a játék egyik résztvevője meghal. A szokatlanul hosszú, két évig húzódó bírói eljárás után (Aljabjev egész idő alatt vizsgálati fogságban volt), Szibériába száműzik. Legvalószínűbb, hogy I. Miklós kormánya nem sokkal azután, hogy véresen leszámolt a dekabristákkal, egyszerűen úgy döntött, hogy mint „gyanús” személyt eltávolítja. A cári kormány számos más esetben is így járt el.

― Aljabjev hosszú száműzetés és bolyongás után csak a következő évtized közepén térhetett vissza Moszkvába. Itt élt élete végéig. Újból zeneszerzéssel kezdett foglalkozni. Sok románcot írt, népdalokat dolgozott fel, színházi zenedarabot és számos egyéb művet szerzett. 

(Folyt. köv.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Anima Musicae Kamarazenekar
(művészeti vezető: G. Horváth László)
R. FUCHS: D-dúr szerenád
SCHUBERT: Hattyúdalok, D. 957 – 4. Szerenád
CSAJKOVSZKIJ: Vonósszerenád, op. 48

11:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

11:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Boros Misi (zongora)
„MVM Koncertek – A Zongora a Festetics Palotában”
MOZART: a-moll szonáta, K. 310, Schubert: A-dúr szonáta, D 664
LISZT: Un sospiro, Manók tánca, Paganini etűdök (válogatás)

11:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Langer Ágnes (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Cser Ádám
MOZART: Titusz kegyelme - nyitány
MOZART: D-dúr hegedűverseny K.118
MENDELSSOHN: IV. (Olasz) szimfónia

14:30 : Budapest
BFZ Székház

"Kakaókoncert"
ismétlés: 16:30

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Wang Yenting (zongora)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: Das wohltemperierte Klavier II, g-moll prelúdium és fúga, BWV 885
BEETHOVEN: Asz-dúr zongoraszonáta, op. 110
SCHUMANN: C-dúr fantázia, op. 17

17:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar
"Kamarazenei bérlet 2"
MOZART: Varázsfuvola – részletek
TORELLI: D-dúr Concerto trombitára No.1
BARTÓK: I. vonósnégyes

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Steven Mead (eufónium)
A Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara
Vezényel: Makovecz Pál
HOLST: A bolygók, op. 32 - Uránusz, Szaturnusz, Merkúr, Jupiter
PETER GRAHAM: In League with Extraordinary Gentlemen - eufónium-verseny; magyarországi bemtató
JOHAN DE MEIJ: Extreme Make-over - Egy Csajkovszkij-téma metamorfózisai

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Budapesti Vonósok
A művekről ismertetőt tart és vezényel: Vashegyi György
"Haydn közelében II."
HAYDN: g-moll szimfónia, „Tempesta di mare” (Tengeri vihar), No. 39, Hob. I:39
HAYDN: G-dúr szimfónia, „Palindrom” (Oda-vissza) No. 47, Hob. I:47

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Bársony Péter (brácsa), Marczi Mariann (zongora)
BRAHMS: Esz-dúr szonáta op. 120, no. 2.
MILHAUD: 4 Visages
HONEGGER: Szonáta

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Koller Dániel (tamburák, ének), Pozsonyi Dávid (tamburák, tapan, ének), Babcsán Bence (tamburák, klarinét, furulya, szaxofon, ének), Réti Benedek (harmonika), Varga Veronika (tamburabőgő, ének)
"Babra"
Déli szlávok népzenéje
Szerb, horvát, magyarországi szerb és horvát, valamint makedón népzenei feldolgozások

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Hegedűs Endre és Katalin (zongora)
"Hegedűs Endre és Hegedűs Katalin koncertje a Házasság Hete jegyében"
„Párok az életben, párok a színpadon”
BEETHOVEN: e-moll szonáta, op.90.
SCHUMANN: Keleti képek, op.66
CHOPIN: Esz-dúr keringő, op.18
CHOPIN: E-dúr noktürn, op.62
CHOPIN: Asz-dúr keringő, op.42
DVOŘÁK: e-moll szláv tánc, op.72 No.2
BRAHMS: 6., 7., 1., 2. és 5. magyar tánc

19:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Király Csaba (zongora)
LISZT: Erdőzsongás, 3. magyar rapszódia, Un sospiro, Scherzo és induló
Két transzcendens etűd (Ricordanza, f-moll etűd), Desz-dúr consolation, no. 3,
BELLINI-LISZT: Norma-parafrázis

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Paulik László (barokk hegedű), Ratkó Ágnes (csembaló)
Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville, Giuseppe Tartini, Jean-Marie Leclair, Francesco Maria Veracini művei

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rost Andrea, Sebestyén Miklós, Rab Gyula
Purcell Kórus
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
HAYDN: A Teremtés Hob. XXI:2

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar

23:30 : Budapest
Várkert Bazár

Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Midnight Music"
17:00 : Martonvásár
Brunszvik-Kastély

Budapesti Filharmóniai Társaság
BEETHOVEN: D-dúr vonósnégyes op. 18.
DEBUSSY: Trió fuvolára brácsára és hárfára
BEETHOVEN: D-dúr szerenád fuvolára, hegedűre és brácsára op. 25. (részletek)
SCHUBERT: Erlkönig
DVOŘÁK: Két keringő

18:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: David Curtis
"Muzsikás maszkabál…"
WEINER: Farsang
SELMECZI GYÖRGY: Farsang
LISZT: II. Magyar rapszódia
ROSSINI: A sevillai borbély – nyitány
LEOPOLD MOZART: Gyermekszimfónia
JOHANN STRAUSS: Im Krapfenwaldl
JOHANN STRAUSS: Perpetuum mobile
RESPIGHI (Rossini): A varázsdoboz
A mai nap
elhunyt:
1829 • Francois-Joseph Gossec, zeneszerző (sz. 1734)
1963 • Lajtha László, zeneszerző (sz. 1892)
1993 • Faragó András, énekes (sz. 1919)