vissza a cimoldalra
2019-04-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11345)
A csapos közbeszól (95)

László Margit (174)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3227)
Operett, mint színpadi műfaj (3885)
Pantheon (2340)
Élő közvetítések (7823)
Erkel Színház (9929)
Egyházi zene (217)
Kelemen Zoltán, operaénekes (94)
Simándy József - az örök tenor (598)
Bende Zsolt (151)
A hangszerek csodálatos világa (194)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4321)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1638)
Franz Schmidt (3311)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1310)
Kimernya? (3005)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

748   Búbánat • előzmény747 2018-07-25 18:10:57

A ma 115 éve született Vaszy Viktor emlékére

(Budapest, 1903. július 25. – Szeged, 1979. március 12.)

 

  • Film Színház Muzsika, 1969. március 8.

„Karmester, zeneszerző, művésznevelő”

Vaszy Viktor a kamerák előtt

Vaszy Viktor érdemes művészről, a zeneszerzőről, karmesterről, művésznevelőről és színházi szakemberről készített háromnegyedórás portréfilmet a Magyar Televízió. Hamarosan műsorra tűzik.
Negyvenegynéhány percbe nem fér bele minden.

Röviden, mintegy lapszéli jegyzetben hadd egészítsük ki a műsort.

EGYSZER. Mikor találkozott először a televízióval? És hol? Londonban, 1936-ban látott először tévékészüléket és adást a képernyőn. „Csak néztem, néztem és csodálkoztam! Bámultam!” — emlékszik vissza több mint három évtizeddel az izgalmas pillanat után.

ELŐSZÖR. Dirigensként először a prágai televízió adásában szerepelt: Prágában, Karlovy Varyban, Marianske Laznéban vezényelte a brnói szimfonikus zenekart. Csehszlovák és magyar művészek működtek közre. Ez 1958-ban történt.

TIZENÖTSZÖR. Alighanem Vaszy Viktor az a dirigens, aki a tévé képernyőjén eddig a legtöbbször jelent meg operakarmesterként. A szegedi nyári „Aida”, „Turandot”, „Don Carlos”, „Bánk bán”, „Hunyadi László”, „Faust” — hogy csak néhányat említsünk —, s a Szegedi Nemzeti Színházból közvetített „Nabucco”, „A varázsfuvola”, „A köpeny” vezénylése fűződik a nevéhez. Tizenöt tévédirigálás.

KÉTSZER. Az imént említett „Nabuccó”-t kétszer közvetítette a Magyar Televízió. És ez nemcsak
hogy nem „ártott” az opera további látogatottságának. Sőt, növelte! „A televízió történelmi jelentősége — mondja Vaszy Viktor —, hogy eltörli az országban a távolságokat, és egyazon képernyőre képes összehozni az egész ország művészeti életét. Nincs főváros és nincs vidék: produkció van!”

INTERJÚALANY. A tévéközvetítések zömének szüneteiben szóra bírta a televízió riportere. Sokszor láttuk és hallottuk, amint egy-egy műről vagy tervekről beszél. Jó interjúalany.

MUNKAMÓDSZER. Viszonylag keveset látni ebben a portréfilmben a betanító karmester munkamódszeréből. A művek nyers betanulását hosszú hetek elemző munkája követi: egy-egy opera jellemeinek, szituációinak részletes kibontása. Vaszy kitűnően ért ahhoz, hogy kit-kit a saját képességei szerint vezessen rá arra: hogyan illeszkedik be a rábízott figura a nagy egészbe. Száműz minden rögtönzést. Nagy gondot fordít a tiszta szövegkiejtésre s az operaénekesek középhangjainak kultúrájára.

TÉVÉTERVEZGETÉSEK. Régóta tervezi, hogy a Magyar Televízióval közösen kamaraoperákat mutat be a közönségnek. A Szegedi Nemzeti Színházban vennék fel ezeket, a színpad lenne a stúdió, mert így könnyebb és egyszerűbb a megoldás: mindössze egy vagy két kamera kell hozzá. Több Offenbach-műről esett már szó, Bizet „Djamileh”-jéről és másokról.

747   Ardelao 2018-07-25 08:28:55

 

A 115 évvel ezelőtt, ezen a napon született VASZY VIKTOR karmester és zeneszerző emlékére:

 Képtalálat a következőre: „Vaszy Viktor”

«Negyven év»

LÁTOGATÁS VASZY VIKTORNÁL

»Tisztelt Kápolnai Úr! Kérem újrázni a vörös bor áriát. Tenor Solo, írta Tisztelője Erkel Ferencz. 1883.«

Először ez a néhány kedves szó kerül elő az íróasztal fiókjaiban rejtőző emlékekből, ez a néhány szó Erkel Ferenc névjegyének hátán. Kápolnai úr jeles kolozsvári tenorista volt, bort is termelt, ebből kapott a «Bánk bán» zeneköltője s ezt kívánta «újrázni». A névjegy a Kápolnai hagyatékból Janovics Jenőhöz került, Janovics pedig Vaszy Viktornak ajándékozta.

A jubiláns Vaszy Viktor — aki négy évtizeddel ezelőtt vette kezébe a karmesteri pálcát a Gellért Szállóban, a Fővárosi Népművelési Bizottság hangversenyén, amikor is Mendelssohn «Hebridák»-nyitányát és Mozart «Jupiter-szimfóniájá»-t dirigálta, — a jubiláns, aki azóta oly sokszor vezényelte a «Bánk bán»-t s a «Hunyadi László»-t, most meghatottan forgatja kezében a kis kartonlapot.

— Mindig muzsikus akartam lenni — mondja, — kisgyermek koromban két bottal «hegedültem».

A Zeneakadémián hegedű- és zeneszerzés tanszakra jártam, s 1925—26-ban a Székesfővárosi Zenekar hangversenymestere voltam.

Koesler János és Kodály Zoltán növendéke, Állami Művészi Oklevelet 1927-ben kapott s két esztendő múlva már tanára a Zeneakadémiának.

A muzsikus, a zeneszerző, a karmester és a pedagógus Vaszy azóta szüntelen és lázas munkában él.

— Mire emlékszem igen szívesen? 1934 áprilisára, akkor vezényeltem először Kodály

«Psalmus Hungaricus»-át és Sztravinszkij hegedű- versenyét. 1936-ra, Sibeliusnál jártam akkor (s mutatja a látogatáson készült képet), a hetven éves mesternek a magyar Zeneakadémia köszöntését tolmácsoltam. Novemberben a Palestrina Kórusnak tanítottam be Bartók Béla «Cantata Profana»-ját, s decemberben vezényeltem is a Vigadóban. Bartók ezen a hangversenyen Rapszódiáját zongorázta. Nagy élményem volt!

— Ezerkilencszáznegyvenötben szerveztem meg a Szegedi Nemzeti Színház operai tagozatát. Ez már a második operai szervezésem volt. Színházunk akkor tulajdonképpen az első államosított vidéki színház, gazdaságilag is együvé tartozott a budapesti Nemzeti Színházzal és az Állami Operaházzal.

Sajnos, az operát Szegeden 1949-ben megszüntették. Pedig onnét kerültek ki, Vaszy pedagógus-karmesteri keze alól operakultúránk olyan képviselői, mint Takács Paula és Simándy József.

— Ezerkilencszázötvenhétben jöttem vissza Szegedre, akkor Paulusz Elemér, majd Rubányi Vilmos jóvoltából itt már évek óta virágzott ismét az opera.

Élethivatása: mindig valami újat csinálni! Fiatalokat felfedezni s útjukra indítani! A zenei életet decentralizálni, mivel a művészet követelményei — mint mondja — «minden szélességi fokon azonosak!» Bővíteni az operai műsorrendet: «Ivan Szuszanyin», «Nabucco», «A szicíliai vecsernye», «Danton halála», «A három narancs szerelmese» — hogy csak néhányat említsünk az elmúlt évek nagy visszhangú szegedi bemutatók közül!

Vaszy Viktor indította el új útjára 1959-ben a Szegedi Szabadtéri Játékokat is.

Miközben emlékeit idézi, ugyanaz a lobogás, lendület érezhető benne, mint a korrepetitori szobában, ha énekeseit tanítja az új szerepekre, vagy ha a dirigensi emelvényen áll. Most éppen a teljes Puccini-ciklus előadásai folynak, ennek rendeli alá minden erejét; mint nemrég a nagy Verdi-ciklusnak. Készül a Játékokra, de már egy Mozart-ciklus tervét melengeti a jövő szezonra.

Első hangversenyén, negyven évvel ezelőtt, széket is hordott, hogy mielőbb elkészüljön a zenekar helye s a nézőtér. Van ebben a buzgalomban valami négy évtizedre és még többre is jelképesen előremutató. Aki ismeri, úgy érzi: a hajdani, az-az alig huszonkét esztendős, ifjú dirigens munkál a jubiláns Vaszy Viktor tevékeny kedvében is. ...

Dalos László"

Film, Színház, Muzsika, 1965. április 23. (9. Évfolyam, 17. szám)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Nádor Terem

Tóth-Vajna Zsombor - fortepiano (Anton Walter, Bécs 1805)
HAYDN: A Megváltó hét szava a keresztfán Hob. XX/1C (1787) - fortepiano változat

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Joseph Calleja
Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel: Pier Giorgio Morandi
VERDI: A szicíliai vecsernye - nyitány
VERDI: Rigoletto - Questa o quella (A herceg áriája)
VERDI: Macbeth - Ah, la paterna mano (Macduff áriája)
VERDI: Attila - előjáték
PUCCINI: Tosca - Recondita armonia (Cavaradossi áriája)
MASSENET: Werther - Pourquoi me réveiller? (Werther áriája)
PUCCINI: Manon Lescaut - intermezzo
PUCCINI: Tosca - E lucevan le stelle (Cavaradossi áriája)
MASCAGNI: Parasztbecsület - intermezzo
CSAJKOVSZKIJ: Hat románc, op. 6 - No. 6: Ki kenyerét nem sózta soha könnyel
TOSTI: Ideale
TOSTI: 'A vucchella
PUCCINI: Lidércek - La tregenda
VELLA: Il-Kebbies tal-Fanali
DONAUDY: Vaghissima sembianza
LEONCAVALLO: Bajazzók - intermezzo
LEONCAVALLO: Mattinata

19:30 : Budapest
Pozsonyi úti Református Templom

Szemere Zita, Kun Ágnes Anna, Alexander Kaimbacker, Fellegi Balázs, Neubauer Lóránt
Bécsi Állami Operaház Kórusakadémiája, A la Carte kórus
Vez: Svetlomir Zlatkov
J.S. BACH: János passió
A mai nap
született:
1892 • Germaine Tailleferre, zeneszerző, a "Hatok" tagja († 1983)
1965 • Natalie Dessay, énekes