vissza a cimoldalra
2018-08-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61026)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1466)
Franz Schmidt (3168)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2840)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1000)
Élő közvetítések (7357)
High Fidelity - beállt a jégkorszak? (545)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4331)
Beethovenről - mélyebben (682)
Kolonits Klára (1075)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (303)
Wagner (2609)
Opernglas, avagy operai távcső... (20130)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6684)
Pantheon (2248)
Alexandru Agache, a bariton (123)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (760)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

700   Búbánat • előzmény698 2018-05-12 13:11:25

Az említett Kacsóh-daljáték, a Rákóczi rádiófelvételéről hallhattuk ma a Dankó Rádió operettműsorában ("Túl az Óperencián") és majd  még 18 és 19 óra között újra, az ismétlésben:

A daljáték bejátszott részletei között az operaénekesek prózában mondott dialógusai is helyet kaptak - felvezetve az énekszólamaikat, és a felvételen közreműködő szereplők  mindegyike hallható volt az adásban elhangzott jelenetekben.

  • Persze felcsendült a daljáték legismertebb dala is, Udvardy Tibor előadásában, a  Rákóczi megtérése: „Szívemben csendül egy nóta még…”
  • Rákóczi várása a táborban, tárogató jelzi Rákóczi és híveinek érkezését (próza + tárogató hangjai)
  • A labancok támadása előtti készülődés a táborban (próza)
  • Kuczug Balázs dala, II. felv.„Csillagos az ég, az éj csöndes, jöjj ki, galambom, senki sem lát…” (Palócz László)
  • Jelenet, Katica és Andris dala, kuruckar: „-Ne bántsátok, ő a legnagyobb vitéz!…/-Összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen… /-Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz.../-…Kocsmárosné haragjában elájul… Dunán túl, Dunán túl…”  (Andor Éva, Palcsó Sándor, Palócz László, a férfikar)
  • Rákóczi táborában - próza: Gróf úr! Teljesítse parancsom, kísérje a hercegnőt Bécsbe! – Isten veled! Mikor látlak újra? -Vajon látlak-e újra?...
  • Csatajelenet – (Prózában –dialógus; ének, kórus: - Nagy urunk él!  - Merre van Bercsényi? – Folyik a harc. Ott vannak. Csapdát állítottak és nem vettük észre!… Nagyságos fejedelem! El uram el. - Körülkerítettek… Menni kell nagyságos fejedelem,… )
  • Rákóczi búcsúja - prózában: „Bercsényi! Hazánk határára értünk. Búcsúzunk!... Én elmegyek. Messze, idegen országba. Azoktól, akik visszafordulnak, búcsúzunk. … Még a szél is velünk zokog, amikor: búcsúzunk…. „ Folytatva dalban: „Szívembe csendül egy nóta még…” ( Udvardy Tibor)

A felvételen a színészek mellett, a felsorolt dalbetéteket éneklő operaénekesek is a saját hangjukon szólalnak meg a jeleneteket bevezető dialógusokban! 

698   Búbánat 2018-05-12 10:48:11

Ma 315 éve  történt

breznai kiáltvány vagy brezáni pátens vagy brezáni kiáltvány a legnevezetesebb okirat a II. Rákóczi Ferenc által kiadott pátensek (a korabeli latin szaknyelvben a latin patens jelentése az parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyíltparancs, nyílt levél volt) sorában. 1703. május 6-án kuruc felkelők, Esze Tamás tarpai jobbágy a felkelő parasztok vezetője és az ott bujdosó Rákóczi és Bercsényi személyesen találkozott a lengyelországi Brezán (Brezna, Bržezan, régi magyar nevén Brezán, lengyel nevén Brzeżany) várában. 1703. május 12. keltezéssel II. Rákóczi Ferenc  herceg, magyar főnemes és Bercsényi Miklós gróf kiadta a "nemes és nemtelen" országlakosokat hadba hívó " Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós.…" kezdetű „breznai kiáltványt”. Ennek a fegyverbe szólító pátensnek három magyar nyelvű példánya, a szabadságharc publicisztikájának első emléke, Bercsényi kézírásában maradt fenn, melyeket Thaly Kálmán fedezett fel (Egész terjedelmében közölte A székesi gróf Bercsényi család, 1470-1835 című művében, 469—471. o.)

(Wikipédia)

A breznai kiáltvány szövege

„Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós. Minden igaz magyar, hazaszerető és édes országunk régi dicsőséges szabadságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselő és otthon lakós igaz magyaroknak Istentől minden jót kívánunk. Nem lehet oly magyar, hogy az eddig Magyarországon törvénytelenül, Isten és igazság ellen hatalmaskodó és minden rendet képtelenül sanyargató idegen nemzetnek kegyetlenkedését, portiózó s képtelen adóztató zaklatásait, szabados törvényeinknek szakgatásit, nemzetünknek és szabadságunknak megvetését és már láb alá vetetteknek csúfolásit elégségesen nem érzette s nem értette volna…

(…)

Azt mindazonáltal előre is nagy tilalommal tilalmazzuk, hogy Istennek áldása rajtunk maradhasson s az országnak minden rendi irtózás nélkül való bizodalmat vehessenek és az szegénységnek teljes nyomorúságinak megváltása, nem változása következzék: senki, sem külön, sem csoporttal, sem sereggel, akármeily vallású egyházi személyt, templomot, cintermeket, klastromokat, nemesi lakos személyeket, nemesi házokat, kastélyokat, útonjárókat, kereskedőket ne háborgasson, falut, várost, malmot ne égessen, prédáljon; hanem az előljáróknak eleikben adott s vélek közlett mód szerént keresvén az ellenséget, mindenekben csendes istenes egyértelemmel legyenek, magok s hazájok javára.

Költ Lengyelországban Brzezán várában, 12. May 1703"

Kacsóh Pongrác Rákóczi című történelmi daljátéka ezt a kort eleveníti fel:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). 

Km.: az MRT énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) és szimfonikus zenekara

Vezényel: Kerekes János
 
Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

A szereposztásból:

II. Rákóczi Ferenc: Udvardy Tibor

Reutheim Magda: Sándor Judit

Andris: Palcsó Sándor

Katica: Andor Éva

Kuczug Balázs: Palócz László

Sienawski hercegnő: Neményi Lili

Amália: Barlay Zsuzsa

Heister Hannibál: Bende Zsolt (Kálmán György)

Badinyi: Horváth Jenő

Bercsényi Miklós: Újlaky László

Makra Pál: Agárdy Gábor

Galgóczi Imre: Ambrus András

Esze Tamás: Zenthe Ferenc

Göröncsér: Márkus Ferenc

Gránátos Mihály: Rajz János

Wratislaw gróf: Horváth Tivadar

I. hang: Zoltai Miklós

II. hang: Szoó György

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában délelőtt részletek szólaltak meg ebből a daljátékból. Ma délután hat órai kezdettel ismét meghallgathatjuk ezt a műsort, benne a szép Kacsóh-melódiákat. Felvezeti a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, aki felidézi a Breznai Kiáltvány megfogalmazásának történetét, e naptól számítjuk a Rákóczi Szabadságharc kitörésének idejét.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1933 • Janet Baker, énekes