vissza a cimoldalra
2018-05-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60797)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9286)
Pantheon (2217)
Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei (321)
Operett, mint színpadi műfaj (3603)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (840)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2729)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6606)
Kimernya? (2703)
Élő közvetítések (7194)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1405)
Franz Schmidt (3125)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1718)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (136)
Rost Andrea (2024)
Help me! (1088)
Momus-játék (5485)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

697   Ardelao • előzmény696 2018-05-10 00:40:13

Az alábbi írás I. részének a beillesztésekor véletlenül eltévesztettem a dátumot. Papp Viktor  u.i. 1954. május 10-én hunyt el, tehát ma van halálának 64. évfordulója. Tegnapi tévedésemért  - amelyet már nem volt módom helyesbíteni - most kérek elnézést.

Papp Viktorra emlékezve 

(II. rész)

E műfajnak ő a leghivatásosabb művelője, mestere. Tessék csak elolvasni a Dohnányiról és Hubayról, Bartókról, Kodályról, meg Szendyről írott, tanulmányait! Egyaránt megkap bennük tudásával, színes stílusával, a zene írásába átömlesztésével. Papp Viktor ritka szerelésével fejezi ki a zenén keresztül az embert s az ember megértésével és megértetésével a zenét, amit teremtett. Ez munkáinak fő vonzóereje. S mindezt valami kedves könnyedséggel, graciózus bájjal írja le, mintha szavakkal zenélne.

Szinte nehéz lenne egyik arcképét a másik fölé emelni. Legföljebb egyik-másik portréja szélesebb kezelésű, nagyobb térre elképzeli, de a rajz tisztasága és tömörsége mindegyikben markáns erővel hat. Mily kedves, igaz, meleg arckép például a Poldini Edéé, a szerencsétlen végzetű Nagy Jánosé, a Szabados Béláé. ... A Waldbauer-Kerpely négyes bravúros fölvételét szinte hallhatóan kíséri a hegedű siráma, a viola búgása s a cselló mély, érző éneke. Mögéjük képzelteti velünk a nagy, sárgaernyős lámpákat s szinte a szobánkban szólal meg a Geister-trió.

Operaházi arcképei szintén ilyen szuggesztív erejűek és szépségűek. A külföldi zenevilágot ábrázoló portréi elénk jelenítik a nagy muzsikusokat, akik csak a Zeneakadémia, és a Vigadó csillárjai alatt a zongora előtt ültek és hegedűjük zengésével elragadták a budapesti publikumot. Beethovenről és Bachról írt könyve szintén értékes két breviárium. A zene fejedelmének s egyik legnagyobb titánjának élete, munkássága könnyed és mégis mélyenjáró megírása ez. Haydn Józsefről is maradandó értékű portrét festett Papp Viktor. E lelkes, színes és meleg írások már fölülemelkedek a rajz nívóján, fölérnek a reprezentáns portré színvonaláig, tökéletes képet adnak a zene e héroszairól. Kívánatos lenne, hogy Papp Viktor teljessé tegye a muzsika díszeinek e megkezdett galériáját. Tolla és tudása egyaránt hivatott erre.

A magyar zenekedvelő közönség legkedvesebb írásai közé fogadta Papp Viktor könyveit. E finom, gondos, ékes magyarsággal megírt tanulmányok mindenképpen reá is szolgáltak erre az érdeklődésre, megbecsülésre és szeretetre. — Zeneirodalmunk sokat, nagyon sokat köszönhet a Papp Viktor tollának, meleg szívvel írott könyveinek, melyekben szavakba kottázta az egész virágzó és mindenfelé ünnepelt modern magyar muzsikát.

Ezek a könyvek méltóan őrzik és fejezik ki egy Dohnányi, Bartók, Hubay és Kodály munkásságának, zenei zsenijének a lelkek mélyéig elérő, forró rezonanciáját, méltóan magyarázzák Beethoven örök szféráit, Bach lángelméjét.

Aki ezt el tudja érni, olyan hálát és elismerést vált ki az olvasóból, mint a hangverseny-terem meghatott hallgatójából az előadóművész, aki műveiket méltó módon zsongatta föl sóvár lelkében.

Marlay Ödön.“

SZÓZAT, 1925. május 24. (7. Évfolyam, 116. szám)

Szerettem volna Papp Viktorról beilleszteni egy fotót, de az egyetlen róla készült felvétel csupán a Színházi Élet 1918. évi, 52. számának a letöltésével tekinthető meg, annak 12. oldalán: http://epa.oszk.hu/02300/02343/00238/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1918_52.pdf

696   Ardelao 2018-05-09 00:48:22

Papp Viktorra emlékezve

(Előzmény 685)

A jeles zenei szakíró, zenekritikus, a „Muzsika” című újság szerkesztője, a Magyar Rádió zenei tanácsadója, a Kisfaludy Társaság és a Greguss Bizottság tagja(egy nap híján) 64 évvel ezelőtt, hunyt el Budapesten. (1880.IV.13. – 1954.V.10)

*

"Papp Viktor könyvei

Papp Viktor, zeneéletünk ékes magyar tollú íródeákja, zene-világunk finom grafikusa. A magyar zenekedvelő közönségnek emelkedett ízlésű, nagy kultúrájú kalauza. Az ő tömör, pregnáns stílusában így kell jellemeznünk azt a hármas, mindenféle elismert működést, melyet Papp Viktor kifejt. Ez a működés oly hézagpótló, oly szükséges, oly hasznos, hogyha nem lenne Papp Viktorunk — nevelni kellene egyet!

De szerencsére itt él, ambiciózusan dolgozik, szorgoskodik közöttünk, írásait sűrűn olvashatjuk, szavát gyakran hallatja s most, hogy híressé vált közkedvelt, zenevilági arcképei bővített, új kiadásban kerültek a magyar könyvpiacra, bizonyára szívesen fogadja a zenekedvelő közönség, ha ezúttal róla rajzolunk egy ceruzával, szívvel odavetett portrét.

Bensőjét megrajzolják kapós, szép könyvei, melyekről később beszélünk. Most az embert próbálom pár vonással leskiccelni.

Magas, nyúlánk, elegáns alak. Aki csak egyetlenegyszer látja, megérzi benne a művész-embert. Kiérzi lelkes, intelligenciát sugárzó szeme-párjából, a mindig intenzíven gondolkodó embert jellemző mély vonalból, melyet szája köre véstek a munkában eltöltött évek, a hegedű karcsú nyakát szeretettel fogó kézből, a járásából, fejtartásából, egész lényéből.

Szilágysági ember. Együtt tanult Ady Endrével, akinek legszűkebb baráti köréhez tartozott az iskolai padoktól kezdve a költő haláláig. De sokszor búsult a Papp Viktor hegedűje mellett. Több versét meg is zenésítette. Meleg dedikációja, féltve-őrzött arcképek beszélnek ezekről a feledhetetlen időkről. (Egy Ady-arcképet is meg kell még Papp Viktornak rajzolnia, vázlatát már odavetette egy meleg szordinált hangú megemlékezésben, melyet a költő halálakor irt. Sok, sok kedves emléket őriz Papp Viktor Ady Endréről, finom, lélekbevilágító apróságok halk kottáit, melyek csak hangszerelésre várnak, hogy egy újabb értékes tanulmányt nyerhessünk a pacsirtaálcás sirályról.

Papp Viktor érzéssel, lélekkel énekelteti a hegedűt. Meleg melódiájú dalokat, graciózus bájú zeneműveket termel maga is. Van vagy három mesterhegedűje hol egyiken, hol másikon mélázik el szűkebb baráti körét gyönyörködtetve szép otthonában a pompás ébenfa zongora mellett.

Ha leteszi a hegedűt és rágyújt elgondolkoztató, örökös szivarjára: továbbra is a zene, zsongó birodalmában él. Járja a hangversenyeket s beszámol minden nevezetesebb zeneeseményről. A kották birodalmában mindenütt egyformán otthonos. A Szózat olvasói évek során át élvezhették tiszta, világos hangverseny és operakritikáit. Most a Napkelet zenei-szemléjét írja, szerkeszti. Ezek a kritikák sonorus szépségűek. Az ember szinte hallja a zeneszám édes bugását, csengését, amelyről ír és látja a muzsikust, aki azokat megszólaltatja. Operakritikái az Ybl Miklós pompás palotájába szuggerálják az olvasót. Papp Viktor hamar ráeszmélt arra, mily elképzeltető erő tömörült kritikusi tollába s így kezdte megrajzolni zenevilági arcképeit, melyek egy-kettőre ismertté és kedveltté tették nevét.

Tömör tanulmányai az egész számottevő magyar zenevilágot megismertetik a magyar muzsikakedvelő, közönséggel. Mindegyik ilyfajta tárcacikke példája lehetne a kevés szóval sokat mondásnak. Ezek az arcképek a nemes erejű rézmetszetek nagy kvalitásaival ékesek. Papp Viktor eldob minden fölösleges sallangot, cikornyát, emberről és muzsikájáról azt mondja, ami a legjellemzőbb. Mélyen kivési a portrét és a legpregnánsabb kivonatban kottázza le a zeneszerzők munkásságát. Aki a Papp Viktor megrajzolta muzsikusokat jól ismeri, úgy érzi, mintha éppen azt a portrét kapta volna meg róluk művészi kivésésben, melyet önmaga elképzelt. Aki meg a tolla révén ismerkedik meg velük, oly élményen megy át, amit aligha mulaszt el a valósággal fölfrissíteni magában.

«Arcképek a magyar zenevilágból» című műve — mely a Stádium Sajtóvállalat kiadásában most jelent meg kibővítve, új köntösben, — a szerzőnek azokat a dolgozatait tartalmazza, melyeket az 1919-től 1925-ig terjedő évközben írt.

Papp Viktor igazán túl-szerény (olyan szerény, hogy még fénykép sem található róla, megj. A.), mikor bevezető soraiban azt írja, hogy ha könyvének más érdeme nincs is, mint új és pontos adatok nyújtása, akkor sem dolgozott hiába, mert anyagot adott egy valaha megírandó magyar zenészeti lexikonhoz vagy zenetörténethez. Nem e kis tanulmányok maradandó értékűek! Azzá teszik a szép, emelkedett magyar stílus, a komolyság és elmélyedés s a zenei tudás, melyek Papp Viktor minden mondatából kicsillannak. A szerző e munkájával egy pompás kis magyar zenei breviáriumot teremtett, melyben a szakember épp oly élvezettel lapozhat, mint a laikus.

Ez a kis könyv vezérfonál a mai magyar zenei életben. Ez a portrésorozat a muzsika híveinek tudását elmélyíti s a még távolabb figyelőket becsalogatja a zene édesbús. bűvkörébe. Különösen alkalmas a Papp Viktor könyve arra. hogy a magyar középosztály embereinek figyelmét reáterelje a végtelenül jelentős zenekultúrára, s hogy e szép világban kalauzuk legyen. E téren valósággal missziót teljesít Papp Viktor.

(Folytatom.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Mikus Adrienn (hárfa)
Krenedits Katalin (brácsa), Menyhárt Eszter (fuvola)
"Mikus Adrienn hárfa diplomakoncertje"
HÄNDEL–GRANDJANY: c-moll prelúdium és toccata
DEBUSSY: Triószonáta fuvolára, brácsára és hárfára
SMETANA–TRNEČEK: Moldva-fantázia, Op.43

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Jilková Gabriela (cimbalom)
Auður Edda Erlendsdóttir (klarinét), Bácsi Tamás (zongora)
"Jílková Gabriela cimbalom diplomakoncertje"
KURTÁG GYÖRGY: Szálkák
WEISS: d-moll szonáta
ZARÁNDY ÁKOS: Los - 1. Locomotora; 2. Otoňo; 3. Sol
JAROMÍR DADÁK: Concertino cimbalomra és kamara zenekarra

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Kovács Zalán László (tuba), Bábel Klára (hárfa), Demeniv Mihály (harmonika), Dragony Tímea (zongora), Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"Hangulat Extra"
CHARPENTIER: Prelude
Santa Lucia - olasz népdal
VIVALDI: g-moll fuvolaszonáta
DRAGONY TÍMEA: Tubaverseny
SOSZTAKOVICS: Adagio
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Hommage á Bartók
KOZMA: Autumn Leaves
JOPLIN: Entertrainer
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Korál
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Kakukk

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Csalog Gábor tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Fejérvári Zoltán tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kelemen Barnabás (hegedű)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
koncertmester: Tfirst Péter
HAYDN: 67. (F-dúr) szimfónia, Hob. I:67
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
MOZART: D-dúr („Haffner”) szerenád, K. 250

19:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Ino Mirkovic (hegedű), Bodor János (hegedű), Anastasya Terenkova (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Dirk Brossé
"John Malkovich - Report on the blind"
A mai nap
született:
1923 • Alicia de Larrocha, zongorista († 2009)
1926 • Bende Zsolt, operaénekes († 1998)
elhunyt:
1926 • Koessler János, zeneszerző, zenepedagógus (sz. 1853)
1991 • Wilhelm Kempff, zongorista (sz. 1895)