vissza a cimoldalra
2018-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4098)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61317)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2624)
Élő közvetítések (7521)
Kurtág György Szeretete (53)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1159)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kimernya? (2839)
Franz Schmidt (3225)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

639   Búbánat • előzmény633 2018-02-23 10:40:16

„A PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

tisztelettel meghívj Önt

2018. március 1-én, 16 órára a Bajor Gizi Színészmúzeumba.

„AZ ÖRÖK PRIMADONNA”
 

125 éve született Honthy Hanna

 Rá emlékezünk.

Vendégeink:

Nemlaha György író,
Rátonyi Hajni színművész

Házigazda: Gajdó Tamás színháztörténész

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Belépő: 500 Ft”

633   Búbánat 2018-02-21 10:35:27

Ma 125 éve született Honthy Hanna!

Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka - Budapest, 1893. február 21. - Budapest, 1978. december 30.) - Kossuth-díjas színművésznő,  operettprimadonna, érdemes és kiváló művész.

Emlékét idézem az alábbi cikk ide bemásolásával:

Megkésett születésnapi beszélgetés HONTHY HANNÁVAL,  aki színész-díjat alapit  és életrajzát írja

Film Színház Muzsika, 1962. március 16. / 11. szám

Honthy Hannáról olykor úgy beszélünk, mint afféle fogalomról. Valaki egyszer elmésen azt mondta róla, hogy valóságos „nemzeti intézmény”, olykor még idegenforgalmi attrakció is. Miért? Alighanem azért, mert igazán csak egy van belőle, a maga nemében egyszeri tüneménye az operettszínpadnak, ezt elismeri az is, aki nem kedveli a műfajt. S aztán, ahogy telnek-múlnak az évek, lassan-lassan valamiféle csodabogárrá is válik, hiszen nem mindennapos jelenség az a sokat emlegetett örökifjúsága,  tágra nyílt égszínkék szeme, ránctalan arca, aranyszőke haja és egész tejszínhabos lénye. A hangja is olyan, most, amikor beszélgetek vele, mint egy üde fiatal leányé, pedig éppen csak kilábolt a divatos influenzából. Legutoljára 38.6-tal játszotta végig a Csárdáskirálynőt, ami valóban hősies erőfeszítés lehetett.
De nemcsak beteglátogatóba mentem hozzá, hanem azért is, mert valahol azt olvastam: kerekszámú születése napját ünnepelte, s mivel tudom, hogy sohasem titkolja éveinek számát, sőt kérkedik vele, ez a kérdés is izgatott.


Ki kell ábrándítanom — mondja, és máris csilingel a nevetése — egy év még hiányzik a kerek számból, habár a születésnapom óta már taposom. Az egyik lexikon tévesen azt írta, hogy 1892-ben születtem, holott csak 1893- ban. Szóra sem érdemes az az egy év, dehát mégiscsak ez az igazság ...
 

Csak úgy dobálódzik az évszámokkal!
Sok mindenre voltam hiú életemben — mondja elbűvölő mosollyal — de életkoromra sohasem. Például igen sokáig nem viseltem nappal szemüveget, még akkor sem, ha kevéssé jól láttam ...


Ami a hiúságot Illeti, azt hiszem, most meg éppen hiúságból beszél az évszámokról. Most arra hiú, hogy sokéves korában is megmaradt a régi Honthy Hannának. Dehát mitől maradt ilyennek, mint amilyen? Meséli, hogy az utóbbi években hatszázszor játszotta el a Csárdáskirálynőt. Ebbe nem számítja bele régi fellépéseit, mert valamikor Sylviát is alakította a Kálmán-operettben. Csak azt nem értem, hogyhogy nem unja ennyiszer eljátszani ezt a káprázatos parádét! Ez a kérdés akkor is felmerül, hogyha a művel kapcsolatos vélemények és ízlések különfélék ...


Semmit sem unok, amíg a nézőtéren nem unják, amit csinálok — feleli.— Mindig más-más közönségnek játszom. S valahányszor kimegyek a színpadra, elönt a boldogság, amikor az emberek tapssal fogadnak. Én körülnézek, és azt mondom magamban, „szervusztok édeseim!” S máris megkezdődik a teniszezés a közönség és köztem. Engem rendkívül lelkesít, ha érzem, hogy játékom hat a közönségre. Ettől valósággal elérzékenyülök... Az én legnagyobb színpadi élményem: az összjáték a közönséggel...

Minden művésznek mást és mást jelent a színpad. Mindenki mást és mást vár és kap tőle. Honthy Hanna magányosan él itt, fent a Deres utcában, kulturált ízléssel megteremtett gyönyörű otthonában, s a szeretetet, a gyöngédséget, ami nélkül senki sem érzi jól magát az életben, ő a közönségtől kapja meg ...


Mióta színész?
Ötven év óta - mondja. S amikor elcsodálkozom ezen, rögtön meg is magyarázza: — Tudom, tudom, már évekkel ezelőtt ünnepeltük ezt a jubileumot, de akkor beleszámították az én balettéveimet is, mert én már 12 éves koromban táncoltam a Babatündérben.  Most azonban csak az operettszínpad éveit sorolgatom. Szívesen gondolok vissza a hosszú évtizedekre, és nem szégyellem, hogy soha semmit sem kaptam ingyen. Én mindenért mindig megküzdöttem…

Így, kívülről pedig úgy látszik, mintha egész pályáján játszi könnyedséggel szerezte volna meg a sorozatos diadalokat. De mit nevez ő küzdelemnek? Egy olyan példát mond el, amely ma valósággal kortörténetnek hat az operettek egykori kulisszavilágából.

— A Király Színház vezetősége annak idején kiosztotta rám a Mézeskalács Örzse szerepét. Petráss Sárit pedig meghívták a királykisasszony eljátszására. Ő azonban rögtön kijelentette, hogy csakis Örzsét hajlandó alakítani, mert olyan szerepet nem vállal, amelyben a férfi nem marad az övé. Kétségbe voltam esve a szerepcsere miatt, de aztán mégis sikerem volt...

— Másképpen játszik-e ma, mint régen?

— Én mindig arra törekedtem, hogy emberi legyek a színpadon... Akik nem szeretik az operettet, többnyire azzal érvelnek, hogy ebben a műfajban a szereplők minden ok nélkül váratlanul táncra perdülnek és énekelnek... Nos, hát éppen ez az: erre vigyáztam mindig, hogy a tánc és az ének természetes következménye legyen az előzményeknek. Nemegyszer mondták nekem: hogyan lehetséges, hogy 37-es lábad van, amikor a színpadon 35-ösnek se látszik? Ez igaz is, mert én a színpadon nem Honthy Hanna vagyok, hanem az, akit játszom...

Ezzel ugyan nem értek egyet, mert az ő egyénisége, az ő kialakult játékstílusa minden maszkon és kosztümön keresztülsüt. Éppen ez az, hogy mindig Honthy Hanna...
Nemsokára ismét Játszik a Fővárosi Operettszinházhan, az influenza nehezebbik felén már túljutott. Mit csinált itthon egész nap?

— Vagy ötezer könyvem van, így hát sosem unatkozom. Azonkívül megkezdtem az önéletrajzom írását...
— Önéletrajzot ír? Hogyan?
— Egyelőre magnetofonba mondom be, ami éppen eszembe jut, a kezdettől máig. A pályámat és a magánéletemet akarom megírni ... Azt hiszem, érdekli majd a fiatalokat is az én sokféle színészi tapasztalatom. Az az elképzelésem, hogy könyvem jövedelméből díjat alapítok fiatal színészeknek ...

—Mi volt a legfontosabb tapasztalata?
— Tálán az, hogy az operettszínész is neveli a maga módján a közönséget. Mondjuk jó ízlésre. Én mindig óvakodtam attól, hogy valaha is frivol, ízléstelen, vagy éppen közönséges legyek a színpadon. Pedig sokan hajlamosak erre a nagyobb és olcsóbb siker érdekében. Valamikor a Fifi című francia vaudeville-ben játszottam. Másnap az egyik kritikus azt írta rólam, hogy még a Sacre Coeur növendékei is megnézhetnek, még ők is tanulhatnak tőlem illemet és jó modort... Pedig csak egy kis kokottot alakítottam ...

— Nem bánta meg. hogy az operett műfaját választotta élete hivatásául?

— Amióta a világ világ, minden operettszínész azt nyilatkozza, hogy a lelke mélyén Shakespeare-t és Szophoklészt szeretné játszani ... Nem, nem, ezt ne várja tőlem ... Még akkor sem, ha régi, jól sikerült prózai szerepléseimre utal... Én ma is változatlanul szeretem az operettet.

Az operett is őt...

Gách Marianne

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Purcell Kórus (karigazgató: Vashegyi György)
Vashegyi György (orgona)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"A megérthető zene"
A zeneirodalom mérföldkövei
J.S. BACH: „Jesu meine Freude” – motetta, BWV 227

15:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Zoltán (tenor), Viviane Hagner (hegedű), Rohmann Ditta (cselló), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Üveggyöngyjáték
Schubert: Esz-dúr notturno, D. 897
Schubert: Hattyúdalok, D. 957

16:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Alexander Dimcevski (hegedű), Botos Veronika (mélyhegedű), Hegedűs Katalin (zongora), Baráti Eszter (cselló), Csongár Péter (klarinét)
MOZART: G- dúr duó, KV 423
MOZART: Kegelstatt trió, KV 498
JOACHIM JÓZSEF: Héber melódiák
MOZART: Esz - dúr Sinfonie concertante, KV 364
MOZART: Esz - dúr Divertimento (részletek), KV 563

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kávézó

kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Nyolszemközt - beszélgetés irodalomról, filmről és zenéről
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
Vendégek: Enyedi Ildikó és Wilhelm Droste
Közreműködik: Anthony Marwood (hegedű)

17:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Capella Cracoviensis

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Csalog Gábor (zongora)
Fazekas Gergely (zenetörténész)
Dialógusok (a) zenével I.
COUPERIN: Pièces de Clavecin - részletek
DEBUSSY: Metszetek - részletek
DEBUSSY: Prelűdök - részletek

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Schwartz Lúcia (mezzoszoprán), Viviane Hagner, Andrea Hallam, Anthony Marwood (hegedű), Jürg Dähler (brácsa), Christoph Richter, Rohmann Ditta (cselló), Pivon Gabriella (fuvola), Vigh Andrea (hárfa), Roman Rabinovich, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
MOZART: 2. (Esz-dúr) zongoranégyes, K. 493
LISZT: Orpheus – szimfonikus költemény (Camille Saint-Saëns átirata)
RAVEL: Madagaszkári dalok
FAURÉ: 1. (c-moll) zongoranégyes, op. 15

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Pavlovits Dávid (gitár)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Varga Donát (ének), Fuchs Diána (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vass Lajos Kamarakórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Guido Mancusi
KECSKÉS D. BALÁZS: Zsoltártöredék
MOZART: 9. (Esz-dúr) zongoraverseny, K. 271 („Jeunehomme”)
PROKOFJEV: 7. (cisz-moll) szimfónia, Op. 131

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vadim Gluzman (hegedű)
Nemzeti Filharmonikusok
vez.: Hamar Zsolt
SCHUBERT: Rosamunde-nyitány
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, Op.35
BRAHMS: II. (D-dúr) szimfónia, Op.73

21:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

KÓDA
kamara.hu /6
Moderátor: Mona Dániel
Beszélgetőtársak: Simon Izabella, Várjon Dénes
16:00 : Székesfehérvár
Sóstói Stadion

Alba Regia Szimfonikus Zenekar
vez.: Kollár Imre
"Stadion Nyitány"
Trónok harca, West Side Story, Gladiátorok bevonulása, Vivaldi, Kardtánc

19:00 : Szolnok
Szolnok Városi Sportcsarnok

Operát az Operából! – Belföldi turné
PUCCINI: Turandot

19:00 : Veszprém
Petőfi Színház

Operát az Operából! – Belföldi turné
Klasszikus és modern Balett-est
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)