Bejelentkezés Regisztráció

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc.


505 Ardelao 2017-04-06 02:19:09 [Válasz erre: 504 Ardelao 2017-04-06 02:17:21]
Volkmann Róbert zeneszerző 2.rész „Bécsi időzése alatt Volkmann oevre-je néhány különösen jelentős művel gyarapodott. Magyarországi emlékeinek hatása alatt készült a 12 zongoradarabból álló Visegrád; a Liszt Ferenc ösztönzésére írt zongorafantázia; Bécsben írta népszerű gordonka-versenyművét is. Ezekben a művekben már teljes művészi kiforrottság mutatkozik. Volkmann, a nagy klasszikus-triász: Haydn, Mozart és Beethoven követője, s a Beethoven epigonok között talán ő az, aki egyik-másik művében leginkább megközelítette utolérhetetlen elődjét. Így különösen a b-moll Trió, a d-moll Szimfónia vagy a zongora-versenymű egy-egy része oly magaslatra emelkedik, mely szinte már a Mesterek Mesterének elvitathatatlanul egyedül birtokolt területéhez tartozik. Az 1880-as évek elején Volkmann már Európa szerte ismert zenei tekintély volt, akit gyakran meghívtak külföldi zeneünnepélyek alkalmából, vagy mint megválasztott dísztagot, vagy mint szakértő bírálót. Ha módjában volt, Volkmann mindig eleget tett az ilyen meghívásoknak, melyek rá nézve mindig jelentős erkölcsi sikerrel jártak. Ilyen alkalommal ismerkedett meg Brahmsszal; a két zeneköltő között – sok rokon-vonás alapján – meleg barátság fejlődött. 1865-ben a Nemzeti Zenede – az akkori idők egyetlen komoly zeneiskolája és elismert kultúrintézménye – 25 éves fennállásának megünneplésére készült. Az intézet vezetősége felkérte Volkmannt, hogy erre az alkalomra megfelelő zeneművet írjon. Volkmann eleget tett a megtisztelő felkérésnek, és a legnagyobb magyar zeneművészek: Liszt, Erkel, Mosonyi és Reményi társaságában vett részt a Nemzeti Zenede ország-világra szóló, több napra terjedő, jubiláris zeneünnepélyén, személyesen vezényelve erre az alkalomra írt Ünnepi nyitányát (Op.50.). Közben a csöndes, nyugodt művészi tevékenység évei folytak. Igen gyakran szerepelt Volkmann valamely kamarazeneművével a 70-es évek elején alakult Krancsevics-féle vonósnégyes-társaság hangversenyein. Érdekes szokása volt Volkmannak, hogy mikor valamely művét játszották, ő maga is helyet foglalt a dobogón, s vagy a primáriusz vagy a gordonkás mellé ülve hallgatta végig darabja előadását. 1875-ben Volkmann a létesítendő Országos Magyar Királyi Zeneakadémiához kapott meghívást. Liszt Ferenc kívánságára, aki az állami zeneintézet elnöki tisztét volt betöltendő, Trefort Ágoston kultuszminiszter Volkmannt a zeneszerzés tanszékével kínálta meg. Volkmann a megtisztelő meghívást elfogadta, és még ugyanabban az évben megkezdte tanári működését. Nem volt pedagógus a szó szigorúbb értelmében; inkább tanácsadó vezetője, irányítója volt növendékeinek, akikre úgy vigyázott, mint a gondos kertész fejlődő palántáira. Különösen a szertelenségektől óvta tanítványait; a benne lakozó puritán egyszerűséget, a művészi igénytelenséget igyekezett elültetni növendékei gondolkozásába. Szerény eszközökkel értékeset alkotni: ez volt művészi jelszava. Ha valaki tanítványai közül szertelenül nehéz szólamot írt valamely hangszer részére, azt szelíd gúnnyal rótta meg: „Azt hiszi talán, hogy ezt a munkáját a filharmonikusok fogják előadni?” A zeneakadémián az első években csak zongorát és zeneszerzést tanított. Minden zongorás növendék zeneszerzést is tanult; a zeneszerzők viszont a zongoraórákra is tartoztak járni. Kezdőket egyáltalán nem vettek fel; minden felveendő növendéknek úgy elméleti, mint gyakorlati vonatkozásában megfelelő készséggel kellett bírnia, Igen érdekes volt Volkmann eljárása a felvételi vizsgákon. A táblára pl. valami vonós-négyes tétel első négy ütemét írta fel. A felvételre jelentkezett növendékkel az adott témát leíratta, s azt kívánta, hogy a vizsgázó folytassa, szője tovább a kezébe adott fonalat. Aki a feladatot elfogadhatóan megoldotta, fel volt véve; aki azonban meg se tudott mozdulni, azt a Mester jólelkű szavakkal eltanácsolta a zeneszerzői pályáról. Azt azonban, hogy a jelentkező ismeri a brácsa részére előírt altkulcsot, annyira természetesnek találta, hogy nem is tartotta szükségesnek megkérdezni. Ezt az eljárást Volkmann a felvett növendékekkel szemben is gyakorolta. Az is szokása volt, hogy az elméleti tanulni valók elvégzése, a házi feladatok korrigálása után arra utasította a növendékeket, hogy hangjegyfüzetjüket vagy kottapapírost elővéve, pl. szonáta –témákat komponáljanak. Megtörtént az is, hogy az óra elején kétszer négysoros strófájú költeményt írt a táblára, s azt mindenkinek meg kellett zenésítenie. Mily örömet sugároztak még hajlott korában is tiszta égszínkék szemei, ha valaki igazán ügyesen oldotta meg a kérést! „Das hätt, ich mir so ähnlich gedacht” - (Ezt én is ilyenformán gondoltam volna) – a legnagyobb dicséret volt. Szigorúan azonban azokat se korholta, akik elügyetlenkedték a dolgot, „majd máskor jobban sikerül”, ezzel vigasztalta a gyengébbeket.” (Folyt. köv.)

504 Ardelao 2017-04-06 02:17:21
202 évvel ezelőtt, ezen a napon született Volkmann Róbert zeneszerző (1815.IV.6. – 1883.X.30.). Ebből az alkalomból idézem Szabados Béla zeneszerzőnek, a Magyar Királyi Zeneakadémia tanárának (1867.VI.3. – 1936.IX.15.) a „Mesterről” szóló megemlékezését, amely „A Zene” c. folyóiratban jelent meg, 1933.XI. 15-én (XV. évf. 4. sz.). 1.rész „A 19. század negyvenes éveinek elején idegen születésű, fiatal muzsikus érkezett Pest városába. Vác felől, a Hont-megyei Szemerédről jött Stainlein grófné ajánlóleveleivel, kinek birtokán egy évig – mint a fiatal grófkisasszonyok zenemestere – működött. Az ifjú művész Volkmann Róbert volt, aki mint oly sok nagynevű pályatársa, otthagyta szülőföldjét, a szászországi Lommatschot, hogy megfelelő érvényesülési lehetőségeket keresve megtalálja azt a helyet és környezetet, mely alkotási vágya kielégítésére a legkedvezőbbnek ígérkezik. Volkmann Róbert nálunk találta meg második hazáját. Csekély megszakításoktól eltekintve, több mint negyven évig élt Budapesten, munkásságának csaknem minden komoly értékét itt alkotta meg; jogos és méltányos tehát, ha magunkénak valljuk őt – mint ahogy ő is magyarnak érezte magát – és emlékét hálás szeretettel ápoljuk és ünnepeljük. 1841-ben, amikor Volkmann Pest városában letelepedett, a magyar főváros társadalma és művészi kulturáltsága még erősen idegenszerű volt. A hivatalos körökben még nagyban járta a latin; a nemesség és művelt polgári elem túlnyomóan német nyelven társalgott. Ám a nemzeti irodalom lángelméi már ott állottak őrhelyeiken; a magyar nyelv teljes kivirágzása útban volt. Volkmann ugyan nem tanult meg magyarul, de az évről-évre jobban előtörő nacionalista mozgalom hullámai őt is magukkal ragadták, s opus 3-al jelzett F-dúr triójának utolsó tétele már határozottan magyaros jelleget árul el. Volkmann egyébként csakhamar becsült és kedvelt tagja lett Pest zenei társadalmának. Szoros barátságot kötött Erkel Ferenccel, a Doppler és Thern testvérekkel és szívesen látott vendége lett a zenekedvelő arisztokrata és polgári társaságnak. A nemesebb veretű házi zenélés, a kamarazene kultiválása abban az időben aránylag sokkal jobban el volt terjedve, mint manapság s Volkmann, kinek művészete a legnemesebb tradiciókban gyökerezett s aki később a beethoveni szellem egyik elismerten leghivatottabb őrzője és ápolója lett, hálás és elismerő közönségre talált Pest lakosságának széles rétegeiben. Az 1848-as év lázas mozgalmai Volkmannt is kizökkentették nyugalmas munkálkodásaiból. Idegen létére szívvel-lélekkel a magyar igazság mellé állott; a nemzetőrségbe is belépett, s alighanem jó katonának bizonyult, mert nemsokára tizedessé léptették elő. A szabadságharc leveretése s a nemzeten erőt vett letargia azonban Volkmannak is fájdalmas gondokat okozott. A zeneművészet iránti érdeklődés csaknem egészen megszűnt; a nagy nemzeti gyász lehetetlenné tette a zenés előadások, hangversenyek tartását és látogatását. Volkmann nehéz anyagi helyzetbe jutott és ilyen körülmények közt elvállalta a pesti zsidó hitközség orgonista állását. Ebben a nehéz, nélkülözésekkel terhes időben alkotta Volkmann egyik legjelentősebb munkáját: a híres b-moll Triót. E Liszt Ferencnek ajánlott mű mélységes értékét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy külföldi bírálói komolyan hajba kaptak rajta. A b-moll Trió azonban tűzálló, nemes anyagból készültnek bizonyult. A közönség mindjobban elismerte szépségeit, s végre diadalmaskodott az a vélemény, hogy a mű méltóan állítható a kamarazene irodalom legnagyobb alkotásai mellé. Egy ilyen értelmű, elismerő bírálat békítette ki Volkmannt családjával, mellyel valami anyagi kérdés miatt a zeneköltő komolyan összezördült. Évekig nem érintkezett családja tagjaival, akik a messze idegenbe vándorolt rokont már elveszettnek hitték. Volkmann Róbert annak idején pappá szentelt idősebb fivére a Trió kiadója által értesült fivére hollétéről, s néhány levél váltása a különben is csak félreértésből származó haragot teljesen eloszlatta. Volkmann munkakedve és munkabírása egyébként, úgy látszik, fordított arányban állott anyagi jólétével és kényelmével. Igazolja ezt a következő eset, melyet Volkmann gyakran elmondott barátainak és növendékeinek. A b-moll Trió általános, bel- és külföldi sikere után Heckenast Gusztáv, az ismert kiadó és Volkmann egyik legjobb barátja, szerződést kötött Volkmannal, aki kötelezte magát, hogy az akkori időkben igen tekintélyesnek mondható évjáradék ellenében átengedi Heckenastnak időközben készült szerzeményeit. Egy év múlva maga Volkmann könyörgött barátjának a szerződés megsemmisítéséért, mert az elmúlt tizenkét hónap alatt olyan vígan és jól élt, hogy nem jutott hozzá a sok szórakozástól a komponáláshoz. A gondtalan anyagi helyzet kényelmessé, sőt, lustává tette a zeneköltőt. A mind szélesebb körben megnyilvánuló külföldi elismerés ösztönözhette Volkmannt arra, hogy 1854 márciusában lakóhelyét Bécsbe helyezze át. De, bár Bécsben tárt karokkal fogadták a már kitűnő hírű zeneköltőt, s a legelőkelőbb zeneművészek tüntették ki barátságukkal, pesti környezetét és régi barátait nem tudta elfelejteni. Nagy titokban le-lerándult Pestre, és mindig nehéz szívvel tért vissza bécsi otthonába. Bár a múlt gazdag tradícióinak ápolásában kiváló osztrák fővárosban, a zeneművészet e Mekkájában, Volkmann sikert sikerre aratott, mégsem volt ott maradása. Négy évig küzdött Volkmann ezzel a különös nosztalgiával, míg végre 1858 őszén újra Pestre költözött.” (Folyt. köv.)

503 Ardelao 2017-04-03 09:36:51
„A Zeneakadémia falai között nevelkedő fiatalság köréből egy zenei ezermester kerül ki 1900-ban. Az élénk tekintetű, gyors észjárású fiatalember kitűnően zongorázik, gordonkázik, nagyszerűen játszik hárfán és orgonán, megbízható szóló-, kamara- és zenekari játékos; a zeneelméletet, a zeneszerzés legbonyolultabb tárgyait és a zene történetét, esztétikáját kiválóan tudja, és lelkesen magyarázza. A nagyműveltségű muzsikus közkedvelt tagjává válik a főváros zeneéletének. . . . . . ” Így indul el [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Sikl%C3%B3s_Albert#.C3.89letp.C3.A1ly.C3.A1ja;Siklós (Schönwald) Albert [/url] pályafutása, aki 75 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el, Budapesten. Falk Géza „A magyar muzsika mesterei” című könyvében írja le Siklós Albert (1878-1942) sikeres pályafutásának a történetét. „Siklós 1878-ban Budapesten született. Korán megnyilvánuló zenei, később matematikai és festői tehetsége zavarba ejti a gondolkodó szülőket. A zene taníttatását minden esetre megkezdik. Így már 6 éves korában zongorázni tanul, 13 éves, amikor a gordonkajáték tanulását is megkezdi. 1896-ban kerül az Akadémiára, ahol Koessler professzor a mestere. Az Akadémia komoly követelményű stúdiumai mellett egyetemi hallgató is, és a két Főiskolán egyidejűleg végez. Külföldre utazik, zenei ismereteit és általános műveltségét bővíti. Visszatérése után két zeneszerzői ösztöndíjat (Volkmann- és Liszt-díj) nyer el, majd a Fodor-iskola tanára lesz. 1909-ben kerül az Akadémia tanári karába. Előbb elméletet, hangszerelést és partitúraolvasást, később (1917-ben) zeneszerzést, magyar és egyetemes zenetörténetet, esztétikát és karéneket tanít. Pedagógiai és zeneszerzői munkásságát hivatalosan is elismerik. 1912-ben már rendes tanárrá, 1919-ben a Nemzeti Zenede bizottsági, 1920-ban a Zeneművészeti Tanács tagjává nevezik ki, 1925-ben a Kormányzó „Signum Laudis” -szal tünteti ki. 1926-ban a Nemzeti Zenede és a Székesfővárosi Zenetanfolyam miniszteri biztosa, 1933-ban törvényszéki zenei szakértő, 1934-ben az Irodalmi és Művészi Tanács és 1937-ben a Zeneszerző-szövetség igazgatósági tagja lesz. Elismerésben gazdag életét pedagógiai, írói és zeneszerzői sikerei ékesítik. Mint tanárt és előadót tisztelik növendékei és hallgatói (a Népművelési Bizottság „Szabad Egyetemén”, rádióban, nyilvános szemináriumi előadás-sorozatokban, stb., stb.). Mint szakírót olvasóinak hatalmas tábora becsüli. („A Zene” szerkesztője, számtalan cikk és zeneelemzés írója). A tankönyvíróra pedig a tanuló ifjúság és a zenével foglalkozó művelt nagyközönség tekint fel igaz elismeréssel. (Összhangzattan, Ellenponttan, Formatan, Hangszereléstan, Partitúraolvasás könyve, Zeneesztétika, Harmonizálás könyve, Zenei Lexikon, Magyar zenetörténet, Zenediktálás stb., stb.). Mint zeneszerző igen sokat alkotott. Nagy technikájú és gazdag hangszín-világú művészete, amely a Wagner-Strauss-Mahler-stílusból indult ki, mind közelebb kerül a magyar muzsikához. A századvégi zenei nyelvezetben feloldódó lírája, humora és hangfestői készsége előbb a magyaros, majd a magyar zene kohójában izzik, míg végre eljut a ma zenéjéhez.”

502 Ardelao 2017-03-26 09:53:36
Kassai István - a kiváló, Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja (sz.: 1959. március 26-án) – a mai napon tölti be 58. életévét. Elévülhetetlen érdemei közé tartozik – többek között – Mosonyi Mihály zenei múltjának a felkutatása, dokumentálása és népszerűsítése, zongorára írott műveinek CD-re vétele és megjelenítése. (Véleménye szerint Mosonyi Liszt és Erkel mellett a magyar zenei romantika legjelesebb képviselője volt.) De szólnunk kell Weiner Leó összes zongoraművének a felvételéről, azokról a felvételekről, amelyek Volkmann Róbertnek a magyar vonatkozású zongoraműveiből készült válogatásról készültek, Hubay Jenő hegedűre és zongorára írt szerzeményeinek az összkiadásáról, továbbá Erkel, Bartók és Kodály műveinek további lemezfelvételeiről. Ezek elkészültét is neki köszönhetjük. Kassai István tagja az Erkel Ferenc, Hubay Jenő és Lajtha László Társaságnak. Erkel Ferenc zongoraműveinek a stúdiófelvételéért 1990-ben megkapta a Magyar Rádió Nívódíját. További munkájához sok sikert és jó egészséget kívánok! Isten éltesse sokáig!

501 ladislav kozlok 2017-03-25 10:38:51 [Válasz erre: 500 ladislav kozlok 2017-03-25 10:23:14]
Eddig még nem volt jobb Rusalka vagy Jenufa a vilagon mint Beňačkova muvészno. Popp és Grúberová után a legjelentosebb szlovák sopran. A cseh televízio Art programja este 8 ora 20-kor Boito Mefistofeles-ével tiszteleg a muvésznonek. www.ceskatelevize.cz/art/ Beňačková Margitot és Helénát is énekli. Ez a legendás San Franciscoi felvétel.

500 ladislav kozlok 2017-03-25 10:23:14
Ma unnepli 70.-dik szuletesnapját Gabriela Beňačkova.

499 Ardelao 2017-03-22 23:07:24
Körmendi Klára zongoraművésznőnk ma ünnepli születésnapját. (1944.március 22.) Isten éltesse őt sokáig!

498 lujza 2017-03-17 02:17:22 [Válasz erre: 497 Haandel 2017-03-16 18:34:58]
Érdekes interjú! Néhány részlet itt van belőle magyarul: http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/03/16/christa_ludwig_elmondja_miert_nem_muveszet_az_opera/

497 Haandel 2017-03-16 18:34:58
[url]https://de.wikipedia.org/wiki/Christa_Ludwig;Christa Ludwig[/url] (* 16. März 1928 in Berlin) [url]http://webpaper.nzz.ch/2017/03/12/kultur/Q1HRK/nie-wieder-saengerin?guest_pass=47a59d69bf%3AQ1HRK%3A427f432e6a9a62c360df3d8e8ad10e1c792e59b7;«Nie wieder Sängerin!»[/url]

496 Búbánat 2017-03-10 12:00:16
[url] http://www.budapest13.hu/hirek/20170309/emlektabla-romhanyi-jozsefnek; Emléktábla Romhányi Józsefnek [/url] http://www.budapest13.hu 2017. március 9. | A XIII. kerület Hegedüs Gyula utca 15. számú ház homlokzatán, a költő egykori lakhelyén felavatták a 96 évvel ezelőtt, 1921 március 8-án született Romhányi József író, költő, műfordító emléktábláját, amelyet a XIII. Kerületi Önkormányzat és a ház lakói közösen állítottak az érdemes művésznek. Az ünnepi eseményen – mások mellett - Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a kerület díszpolgára emlékezett a ma is népszerű pályatárs életútjára, költészetének eredetiségére, máig ható értékeire.

495 Búbánat 2017-02-28 17:22:35
Születésnapi beszélgetés Szinetár Miklóssal – interjú [url] http://magyaridok.hu/lugas/harom-felvonas-1432534/; HÁROM FELVONÁS [/url] MAGYAR IDŐK, 2017. FEBRUÁR 26. VASÁRNAP 11:36 Hanthy Kinga SZINETÁR MIKLÓS AZ ÚGYNEVEZETT MODERNSÉGRŐL, A KULTURÁLIS GETTÓKRÓL ÉS A KÍNAI KONYHÁRÓL „A legnagyobb kulturális intézményeket vezette, megkapott minden művészeti elismerést. Szabadon járkált a műfajok között is, talán ezért nem tudták szekértáborba sem fogni. A 85 esztendős Szinetár Miklós együtt szereti ugyanis a savanyút az édessel.”

494 Búbánat 2017-02-10 11:25:38
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/02/08/nekem_mindig_ez_marad_a_haz_-_szinetar_miklos_85/; „Nekem mindig ez marad a Ház” - Szinetár Miklós 85 [/url] Várhegyi András, 2017.02.08. 13:16, FIDELIO.HU „Pályája és személye elválaszthatatlan az opera műfajától, az Operaház örökös tagja, ahová mindmáig hazaérkezik. Túlzás nélkül a hazai operajátszás élő legendája, aki rendezőként és színházcsinálóként hat évtizedet is meghaladó pályát tudhat maga mögött. Szinetár Miklós február 8-án ünnepli 85. születésnapját.” „- A rendezésről nagyon fontos elmondani, hogy alig több mint százéves szakma. A színház kétezer évig megvolt nélküle, az opera öt-hatszáz évig. A rendezők többsége is mást ért alatta. Az egyik rendező számára az a legfontosabb, hogy ki hova áll. Emlékszem, volt olyan Così fan tutte-rendezésem, ahol hosszan magyaráztam a két művésznek, hogy miről szól a darab, és mi a dolgok mögöttese, mire az énekes megkérdezte, hogy rendben, de hova álljon. Azt válaszoltam: nem mindegy? (Nevet.)” „– 2015 októberében a Cinema Szinetár című est adott alkalmat visszatekinteni a pályán eltöltött hat évtizedre. Ön az egyetlen hazai rendező, aki tizenkét operafilmet jegyez – köztük az 1963-as Éjszakai repülést –, ami az egyik központi eleme volt az estnek. – Akkoriban szinte forradalminak számított, hogy a televízió operafilmet készítsen. A filmnek végül nagy sikere lett, a zeneszerző, Luigi Dallapiccola el volt ragadtatva, és az ő közbenjárására meghívtak alelnöknek a Cannes-i Televíziós Fesztivál zsűrijébe, ahol az esemény megkoronázásaként az én filmemet is levetítették versenyen kívül. Noha még nagyon kezdetleges technikával készült, a legnagyobb értéke kétségtelenül az, hogy olyan nagy művészek maradhattak meg általa, mint Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Radnai György vagy Házy Erzsébet. – Házy Erzsébetet említette, akivel együtt ösztöndíjasként került az Operaházhoz. – Ez volt az intézmény első ösztöndíjas csapata 1951-ben. Négyen voltunk ösztöndíjasok, rajtam kívül még Házy Erzsébet, Melis György és Gáncs Edit, aki Németországban csinált karriert. Később aztán rengeteget dolgoztunk együtt, a legtöbb rendezésemben szerepeltek.” „– Ön miben lát ma nagy lehetőséget? – Az Operaház jelenlegi vezetésének hallatlan érdeme, hogy sikerült elérni azt, hogy az Erkel Színházban tömegek vehessenek részt opera-előadásokon. Úgy gondolom, ez egy hatalmas lehetőség a műfaj népszerűsítésében, amivel muszáj élnünk.” Szinetár Miklós következő rendezése, A cigánybáró, március 24-től lesz látható az Erkel Színház színpadán.

493 Haandel 2017-02-05 09:16:00
[url]http://oe1.orf.at/programm/458820;Magisch sinnliche Klänge: die Sopranistin Leontyne Price[/url] (1/2) 05. Februar 2017 | 15:05 | Ö1 Der erste von zwei Sendeterminen anlässlich ihres 90. Geburtstags präsentiert diese künstlerische Ausnahmeerscheinung des 20. Jahrhunderts ausschließlich in Opern von Giuseppe Verdi. (2/2) - 19. Februar 2017 | 15:05 | Ö1 [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Leontyne_Price;Wikipedia[/url]

492 Ardelao 2016-11-19 00:33:32
Dalos Lászlóra emlékezve …. Dalos László, Aranytollas és Táncsics Mihály-díjas hírlapíró, író, költő, Nádasdy Kálmán-díjas operafordító és zeneszövegíró, ma lenne 92 éves. Mondják, minden akkor és úgy történik, amikor és ahogyan annak lennie kell, merthogy életünk eseményeit az univerzum nagy karmestere előre meghatározza. Mégis fájlalom, hogy Dalos Lászlóval csupán életem harmadik harmadában kerültem személyes ismeretségbe. Egyik írása kapcsán nem hagyott nyugodni egy téma, amelyet mindenképpen vele szerettem volna megvitatni. Telefonszámát egyik barátomtól kaptam meg, aki közölte, hívjam csak fel nyugodtan a szerzőt, mert nagyon kedves, közvetlen ember, bizonyára örömmel veszi, ha kérdésemmel megkeresem. Hát így, egy hosszú telefonbeszélgetéssel kezdődött a barátságunk. Amikor először látogatott el hozzánk, meglepődtem: az ajtóban egy magas, szikár, szép tartású úr állt (akkor már túl volt a nyolcvanon). Nem látszott rajta a kor. Kezében egy üveg vörösbort szorongatott, hiszen csak nem állít be üres kézzel oda, ahová meghívást kapott… Halk szavú, végtelenül kedves, természetesen viselkedő ember volt, akit családom is azonnal nagy rokonszenvvel fogadott. Azután beszélgetni kezdtünk. Szó esett mindenről, zenéről, irodalomról, színművészetről, a magyar nyelv helyes használatáról, Pausztovszkijról és az orosz nyelv szépségeiről. Röpültek az órák. Szándékosan írom, „röpültek”, mert Dalos László arra is gondosan ügyelt, hogy ott, ahol azt a magyar nyelv megengedi, az „ö” hangot használja. Így elkerülhető, hogy beszédünk unalmas mekegéssé váljon. Elmondta, mennyire bosszantja őt, ha egy magyarról azt állítják, magyar származású. Aki Magyarországon született, magyar apa és magyar anya gyermekeként, az magyar, bárhová vesse is a sors. Dalos László imádta Puccini „Bohéméletét”. Mesélte, gyermekkorában egyszer megkérdezték tőle otthon, miért sír. Ő azt felelte: „Mert meghalt a Mimi.” A mai napig bánom, hogy nem hallgattuk meg együtt ezt az operát, pedig remek felvételeim vannak róla. Pereg a film, az emlékeké …. Közvetlenül a születésnapja előtt, 2008. november 18-án szerzői est a budavári Litea Könyvesbolt- és Teázóban: Lőte Attila olvas fel részletet Dalos László „Nemecsek a Lánchídon” című, 2004-ben megjelent könyvéből és verseket „A vén budai hársfák” címmel, 2008-ban kiadott, kötetből. Ebben a „fészbúkozó”, „esemesező”, félszavakat dadogó világban, a könyvesbolt „teázójában” alig akad talpalatnyi hely, tömve barátokkal, jó ismerősökkel, érdeklődőkkel, irodalomkedvelőkkel. Dalos Lászlót sokan szerették. Azután rendeztünk odahaza is egy amolyan szűk körű író-olvasó találkozót. Ült a fotelban, és készségesen válaszolt a neki feltett kérdésekre, őszintén, egyszerűen, ugyanakkor érdekfeszítően. Azok, akiknek már nem jutott hely a kanapén és a székeken, a szőnyegen ülve hallgatták őt. Büszke volt hírlapíró mivoltára. Újságíró bárki lehet, de a hírlapíró magasabb minőség! Meg volt győződve arról, hogy még sokáig, legalább 95 éves koráig fog élni. Úgy tűnik, az égi zenekarban a nagy karmesternek ennél korábban volt szüksége a lélek és a szavak zenéjének értő megszólaltatójára. Még ma is fülemben cseng Dalos László egyik mondata, amelyet másoktól ma egyre ritkábban hallani: „Gyerekeim, nekem olyan szép életem volt!” Részlet: Dalos László „Patikai csöndet kérek” c. „Nemregényéből” „Öreg barátom, közel a nyolcvanhoz, mindig meglep valamivel. A minap például meggyőzően fejtegette: mindannyiunk életében sok volt a baj, bánat, keserűség, s a minket ért számtalan rosszról ki-ki listát készíthetne. Ám ugyanígy összeírhatná a már nem fiatalok több korosztálya azt is, mennyi öröm, kedvesség, szépség, egyáltalán mennyi jó jutott osztályrészükül. Kinél erre, kinél arra billen a mérleg. Igen ám, de, mint mondja, ő most kitalált egy harmadik listát! Arról: mennyi rossz nem történik meg velünk … Sorolni kezdte a magáét. Tessék, csak néhány a hosszú sorból: Kiskorában nem érte utol a gyermekparalízis. Soha nem veszítette el az eszméletét. Nem volt tüdőgyulladása. Nem vágták föl a hasát. Nem vált belőle alkoholista, nikotin rabja, kábítószeres. Nem kellett katonáskodnia. Soha nem emelt fegyvert senkire. Nem cipelték el „malenkij robotra” (mert mindig megszökött!), hogy az északi sarkkörön túl kössön ki. Nem ült a Hatóság pincéjében, ama hatvanas számú ház alatt. Nem volt szívinfarktusa. Nem került viharba vitorlással a Balaton közepén. Nem … Folytatta. De már nem is figyeltem rá; a magam harmadik listáját kezdtem írni.”

491 Búbánat 2016-09-30 10:22:27 [Válasz erre: 490 Búbánat 2016-09-30 10:19:31]
"Arckép" - Medveczky Ádám karmester Bartók Rádió, 19.00-19.30 Szerkesztő: Katona Márta Ism. hétfő, 9.30

490 Búbánat 2016-09-30 10:19:31 [Válasz erre: 475 Búbánat 2016-07-15 17:46:42]
[url] http://kulturvilag.blogstar.hu/2016/09/14/kulturvacsora/30247/; Kultúrvacsora – Medveczky Ádám 75 éves [/url] Kulturvilag.blogstar.hu Alma 2016.09.14. „Medveczky Ádám 75. születésnapja alkalmából, illusztris és hagyományteremtő estét rendeztek, melyen a karmester, korábbi volt főzeneigazgató, a hazai operaélet egyik legjelentősebb dirigense, átvehette az eddigi munkásságát megörökítő, átfogó képanyaggal illusztrált riportkönyvet.” A Csúri Ákos, újságíró, író által készített riportkönyv, a „Megszólal a néma pálca” megmutatja a karnagy emberi arcát, gondolkodását, hitét. Olvasmányos képet kapunk életének sarokpontjairól, a családi zenei örökségről és értékrendszeréről egyaránt. Az opera színpadán kis éttermet és oldott hangulatú vacsorát varázsolva, méltó keretet adtak a köszöntésnek és hoztak össze a magyar színpadi, színházi és filmes élet kiemelkedő alakjai számára, akik méltó példaképei lehetnek a ma felnövekvő művész generációnak. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója és Dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára köszöntője után, a könyv szerzőjével, Csúri Ákossal karöltve köszöntötték Medveczky Ádámot, aki a könyv mellé egy ifjúkori Hunyadi-hangfelvételt is kapott. Az Opera két énekese kedvenc áriáival kedveskedett az ünnepeltnek, de a mester maga is zongora elé ült és korát meghazudtolóan tökéletesen játszott. A szeptember 11-én, vasárnap megrendezett első Operavacsorán, a karnagy köszöntésére összegyűltek a Nemzet Színészei, a Mozgókép Mesterei, a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai, a Nemzet Sportolói és az Opera Mesterművészei valamint Medveczky Ádám családja. A megjelentek között volt a teljesség igénye nélkül: Jókai Anna, Marton Éva, Molnár Piroska, mindenki Bors nénije, Haumann Péter, Jankovics Marcell, Szakonyi Károly, Szemadám György és Tordy Géza is. Játéka alapján állíthatjuk, hogy kedvenc mondása, hogy addig vezényel zenekart majd, míg zongorázni is tud, azt ígéri, hogy még jó pár évig örülhetünk kimagasló szerepléseinek és dirigálásainak. Isten éltesse őt még nagyon sokáig!”

489 ladislav kozlok 2016-09-18 09:25:04
Anna Netrebko ma 45 éves. Isten éltesse a muvésznot sokáig.

488 Haandel 2016-09-17 19:00:21 [Válasz erre: 487 Haandel 2016-09-16 16:34:14]
[url]http://www.ardmediathek.de/tv/suche?source=tv&sort=score&searchText=Fritz+Wunderlich&playtime=all&words=or&from=&to=&sender=all&chanDE=&chanBR=&chanDW=&chanDR=&chanHR=&chanMDR=&chanNDR=&chanRB=&chanRBB=&chanSR=&chanSWR=&chanWDR=&chanAA=&chanEP=&chanEF=&chanT2=;Fritz Wunderlich[/url] ARD Mediathek - - - - - [url]http://www.deutschegrammophon.com/us/cat/4796438; FRITZ WUNDERLICH - Complete Deutsche Grammophon Studio Recordings[/url] Int. Release 09 Sep. 2016 32 CDs

487 Haandel 2016-09-16 16:34:14
[url] http://oe1.orf.at/programm/448318;1966 / 2016: Fritz Wunderlich, seine Nacheiferer, seine Nachfolger (zum 50. Todestag) [/url] 7 Tage Ö1 [url] https://www.br-klassik.de/audio/interview-mit-barbara-wunderlich-100.html; Tochter Barbara Wunderlich im Interview[/url] [url] https://www.br-klassik.de/themen/oper/wunderlich-124.html; Der große Sänger im Bild - ganz privat [/url] Wikipedia [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Fritz_Wunderlich; Fritz Wunderlich [/url] (* 26. September 1930 in Kusel; † 17. September 1966 in Heidelberg)

486 ladislav kozlok 2016-09-16 08:39:59
Ma 50 éve, hogy megnyitották a Metropolitan Opera új épuletét a Lincoln Centrumban. Az operának 4400 alkalmazotja van, 300 milio dollár az évi koltségvetéd, ebbol kb. a fele privát ajándékok. Leggyakrabban jatszott operák - La Boheme, Carmen,La Traviata, Aida.

485 smaragd 2016-09-11 12:16:44 [Válasz erre: 484 smaragd 2016-09-10 16:15:12]
Most találtam, talán ezzel az írással le is zárhatjuk, ezt a dolgot, azaz a "Kinyílott a pitypang" dalcím felhasználását nem zenei célra: [url]http://ketezer.hu/2016/09/barabas-andras-lekonyulo-pitypang/;2000[/url] Hozzáteszem hogy Kemény Egon 1953 után is komponált gyermekeknek óvodai és iskolai előadásra is dalokat, további nagyzenekarra és gyermekkarra írt szviteket.

484 smaragd 2016-09-10 16:15:12 [Válasz erre: 481 Búbánat 2016-09-07 11:02:17]
Már régóta várom, hogy ezt valaki szóvá tegye. Azt, hogy "ellopta", nem mondanám, de tény, hogy jogosulatlanul használta a teljes, pontos címet,tehát nem kinyílt vagy nyílik, stb szókapcsolatban. Szerzői jogi szempontból is lehetne vizsgálni, okozott-e kárt evvel a szerzőknek. Amennyire értesülve vagyok, egy bizonyos érzet kifejezésére alkalmazta, ami kellemes, tiszta és gondtalan. Ebből a szempontból nézve az mutatkozik meg, hogy Kemény Egon-Dalos László: "Kinyílott a pitypang" (1952) című dalának dallama a közönség egy részének máig fülében cseng, vagy ismerős a címe. Igazi sláger volt generációkon keresztül, szívesen énekelte felnőtt és gyerek. A hiba szerintem ott van, hogy - tudomásom szerint -Kerényi Imre soha, sehol nem említette a szerzők nevét és nem utalt a cím alatti - szerzői jogvédelem alatt álló - dalra. Ezt a hibát bármikor jóváteheti. Kemény Egon-Dalos László: [url]https://youtu.be/RAsWpznExRU;Kinyílott a pitypang"[/url] (A pitypang annak idején a köztudatban nem irtandó kerti gyom, hanem tavasszal viruló, vidámságot keltő növényke volt.)

483 parampampoli 2016-09-08 08:34:23 [Válasz erre: 482 IVA 2016-09-08 07:23:16]
ISTEN ÉLTESSE SOKÁIG!

482 IVA 2016-09-08 07:23:16
[url]https://www.youtube.com/watch?v=id1fN9nbNIc;Duplán aktuális[/url] ez a szép felvétel. Isten éltesse egészségben Kincses Veronikát!

481 Búbánat 2016-09-07 11:02:17 [Válasz erre: 439 Búbánat 2015-11-19 12:48:30]
[url] http://nol.hu/kultura/az-orangyal-1614715; Az őrangyal [/url] 2016-05-08 13:39:47, Nol.hu – Rab László Dalos Gábor: A vén budai hársfák poétája. Egedesign Kft., 2015. 195 oldal, 777 forint "Egy vonzatot rosszul írtam, akkor telefonált először. Utána mindig megrettentem, amikor rám csörgött, de nem kellett tőle félnem, mert akkor is jelentkezett, ha dicsérni akart. Afféle őrangyalom lett, és egy idő után már nagyon büszke voltam a barátságunkra. Dalos László segített akkor is, amikor riportot írtam Magyar Állami Viperaház címmel az Opera körüli botrányokról. Leszóltak, hogy nem érthet egy műparaszt a magasművészethez, én pedig nem mondhattam, hogy a legjobb forrástól szereztem az információ¬kat, attól, aki mindent tudott a műfajról. A Színházi Életnél kezdte az újságírói pályát a háború előtt, majd 33 évet húzott le a Film Színház Muzsikánál. Fordított olaszból (közte A szicíliai vecsernyét 1962-ben), oroszból (Pausztovszkij egész életművét ültette át magyarra), megírt több ezer újságcikket, mindenféle műfajban otthonosan mozgott. Legérdekesebbek a dalszövegei voltak, ezek közül a Bástyasétány 77 című operetthez szűk két óra alatt készült el A vén budai hársfák slágerével. Előtte Eisemann Mihály zeneszerző annyit mondott neki és a librettista Baróti Gézának, hogy „itt Török professzor valamit Budáról énekel”. A darabot 1957-ben mutatták be, Ajtay Andor fátyolos énekhangjára sokan emlékeznek. Dalos hosszú pályája során mindenkivel találkozott, akivel kellett, hol pompás társalgónak bizonyult, hol igazi pesterzsébeti vagánynak, aki nagy élvezettel ír. 1938-ban lett színházi riporter, kritikát ritkán jegyzett, nem akarta bántani a kiégett sztárokat és a tehetségtelen kezdőket. Amikor Tímár József búcsúztatóját írta, a naplója szerint vinnyogott és nyüszített, de aztán leütötte kis Kolibri írógépén az első sort: „Gazdátlanul maradt a vállat húzó két hatalmas bőrönd: Willy Loman nem érkezik meg többé.” Szabó Lőrinc halálhíre mögé 13 sornyi helyre kellett „valamit” írnia, ekkor nevezték ki hírlapírónak. Igazi jó fej újságíró volt, aki messziről kiszúrta, ha a kései utódok el akartak kenni valamit a szövegeikben. Nem volt nála pardon, komplett előadást tartott telefonon nyelvhelyességi kérdésekről. 1924-ben született és 2011-ben halt meg, üde, kedves figuraként emlékszem rá, akinek szavai, szép verssorai visszaköszönnek fia, Dalos Gábor újságíró-szerkesztő könyvecskéjéből. Szerencsére igen sok a fotó, Dalos szinte mindegyiken önfeledten mosolyog, s őszintén visszanevetnek rá interjúalanyai, Füst Milán, Giu¬seppe Taddei, Páger, Simándy, Váradi Hédi. Bár a könyvben nincs róla szó, de Dalos írt szöveget Kemény Egon zenéjére is, a dal címe Kinyílott a pitypang. Kerényi Imre lopta el pár éve, amikor a Magyar Krónikához ötletelt. Gondoltam, megírom...

480 Búbánat 2016-09-06 10:50:57
Ma 115 éve született Bilicsi Tivadar (Budapest, 1901. szeptember 6.[1] – Siófok, 1981. július 11.) „Szinte minden műfajban maradandót alkotott: színészként, komikusként, táncosként, énekesként egyaránt. Talán legjobban saját szavaival lehet jellemezni: „ Mulattattam, de magam is mulattam. ” (Wikipédia) A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában Nagy Ibolya emlékezett a kiváló művészre, akinek az alábbi dalai hangzottak el az adásban: - Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony - „Mi muzsikus lelkek…” (Bilicsi Tivadar, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Behár György) - Zerkovitz Béla - J.H. Flynn: „Ujjé, a Ligetben nagyszerű!” (Bilicsi Tivadar, km. az MR Esztrádzenekara, vezényel: Török Emil) - Tamássy Zdenko - Darvas Szilárd: „Nem wurlitzer a verkli” (Km. a Jereb-együttes) - Gyöngy Pál - Békeffy István: „Budán van egy kis Heuriger” (Bilicsi Tivadar, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) (ismétlés 17.41-től 17.53-ig)

479 Haandel 2016-09-04 17:17:59
[url]http://www.rudolfschock.nl/;Rudolf Schock[/url] (* 4. September 1915 in Duisburg; † 13. November 1986 in Düren)

478 Búbánat 2016-08-12 09:57:01
A ma 85 éves Czigány György köszöntése Czigány György Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető, érdemes művész A Duna World csatorna a születésnapon két portréműsorával tiszteleg Czigány György előtt: 2016. augusztus 12. péntek 13:50 - 14:20 [url] http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=g8fe8f3c7724514967a97cc596802ea8bc; Tálentum - Czigány György költő [/url] Riportműsor (2005) Rendező: Sára Júlia (30') 2016. augusztus 12. péntek 17:45 - 19:00 [url] http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=g889c2e2bd556343cb92b27f6526d9f721; Vándorévek - vándorúton Czigány György [/url] Portréfilm (2001) Rendezte: Kecskés G. László

477 Búbánat 2016-08-02 12:39:45
Enrico Caruso (Nápoly, 1873. február 25. – Nápoly, 1921. augusztus 2.) olasz operaénekes elhunyta 95. évfordulójára emlékezve: [url] https://www.youtube.com/watch?v=tXNtuPQMjnI&feature=related; Enrico Caruso sings "Vesti la giubba - video" [/url] Recording of 1904 (Eredetileg némafilm volt.)

476 ladislav kozlok 2016-07-21 11:17:35
Ma unnepli 50.-edik szuletésnapját DALIBOR JENIS, elsorangu szlovák bariton. www.operaplus.cz Oktober 26.-kán a muvészúr áriaestet ad a pozsonyi vigadoban a Szlovák Filharmonia nagytermében. www.kapos.sk

475 Búbánat 2016-07-15 17:46:42
Születésnapi interjú olvasható a Fidelio honlapján: [url] http://fidelio.hu/klasszikus/2016/07/15/a_timpani_mellol/; Medveczky Ádám karmester ma 75 éves! [/url] A timpani mellől UR MÁTÉ FIDELIO.HU, 2016.07.15. 08:27 Medveczky Ádám karmester Ferencsik János zenekarában kezdte pályáját timpanistaként. A Kossuth-díjas művész, aki később Lamberto Gardelli mellett vált a bécsi klasszika, az olasz opera, valamit Kodály, Bartók és Erkel műveinek szakavatott dirigensévé, július 15-én ünnepli hetvenötödik születésnapját.

474 Búbánat 2016-07-12 09:32:11 [Válasz erre: 472 -zéta- 2016-07-05 21:07:21]
A Bartók Rádió esti műsorában hallhatjuk: 19.00-19.30 Összhang - a zenei élet aktualitásai A 100 éves Rév Líviát köszöntjük (Ism. holnap, 9.30)

473 Búbánat 2016-07-07 12:12:02
[url] https://www.youtube.com/watch?v=URkLs4pli9I; Obrazcova emlékére [/url] _ aki ezen a napon született, 1939-ben és tavaly hunyt el. „Колыбельная” Памяти Великой Певицы... Музыка Матвей Блантер, стихи Михаил Исаковский.

472 -zéta- 2016-07-05 21:07:21
Isten éltesse a ma 100 esztendős Rév Líviát! :-)

471 smaragd 2016-06-27 11:00:31
A mai László napon "a Dalos Laci"-ra gondolok: [url]http://m.nol.hu/kultura/20100106-valogatott_boldogsagok-493821;Dalos László, válogatott boldogságok[/url]

470 Búbánat 2016-06-19 08:32:16
[url] http://www.budaipolgar.hu/budaipolgar/kedves-szomszed/gyurkovics2.html; Gyurkovics Mária nem sztár, hanem édesanya akart lenni [/url] Budaipolgar.hu, 2013. július 1. A Gyurkovics-villában annak idején sok neves művész megfordult, Mária és Zsuzsa gyerekként találkozott velük. Bár a próbákat nem zavarhatták, a zenészek találtak rá alkalmat, hogy megnevettessék a két kislányt. Operaénekes édesanyjukért rengetegen rajongtak. Gyurkovics Mária nem akart sztár lenni, a külföldi szerződések helyett a családot választotta. Férjével, Forrai Miklóssal, a kiváló karnaggyal és zenepedagógussal a második kerületben találtak otthonra. Idősebbik lányukból, Máriából, gyermekorvos, később csecsemőotthon-vezető, Zsuzsából pedig magánénektanár lett. [url] https://www.youtube.com/watch?v=CExxhsCwEO8; Gyurkovics Mária - Gilda áriája - Verdi: Rigoletto [/url]

469 Búbánat 2016-06-01 09:14:50
[url] http://lfze.hu/hu/nagy-elodok/-/asset_publisher/HVHn5fqOrfp7/content/fabry-edit/10192;jsessionid=FD432B499857DA70CE25000B56C42DC7; Fábry Edit, operaénekes, tanár - Budapest, 1923. június 1 – Budapest, 1990. október 20. [/url] /Lfz.hu/ „ A Fodor zeneiskolában kezdett zongorát tanulni, magánúton folytatott ének tanulmányokat. A budapesti Operaház ösztöndíjasa 1947-48-ban, a berlini Staatsoper operastúdiójában Tiana Lemnitz és Frida Leider tanítványa. 1955 és 1960 között szólista az Országos Filharmóniánál, magánénekes a drezdai Operaháznál 1957-59-ig, és a Fővárosi Operettszínháznál 1960-62-ig. Lírai szopránként rádiófelvételeken is közreműködött, így Johann Strauss: Egy éj Velencében című művében Annina szerepét énekelte a Lehel György vezényelte Rádiózenekarral. Jelentős szerepei: Traviata – Violetta, Lortzing: A vadorzó – Bárónő, J. Strauss: Egy éj Velencében – Annina, Puccini: Bohémélet – Mimi, Leoncavallo: Bajazzók - Nedda. Opera és operett szerepeken kívül dalénekesként is szerepelt. Énektanári munkássága kiemelkedő, 1964-től a Bartók Béla Zenei Szakközépiskolában, 1974-től a Zeneakadémián tanított az ének tanszéken 1990-ig. Tanítványai voltak többek között: Ambrus Imre, Gémes Katalin, Kálmánffy Ferenc, Markovics Erika, Megyeri Gábor, Nádor Magda, Németh Márta, Pelle Erzsébet, Pánczél Éva, Rácz István, Szűcs Katalin énekművészek.” A Dankó Rádió mai operettműsora három felvételével emlékezik a művésznőre: 09:26:53 Dal Fábry Edit & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Lehel György -- Johann Strauss: Egy éj Velencében - Anina dala 09:30:25 Fábry Edit & Kishegyi Árpád & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- 1707406 - Jacobi Viktor-Martos Ferenc: Jánoska - Magda és Jánoska kettőse. 09:34:05 Fábry Edit & Külkey László & Fővárosi Operettszínház Énekkara; Leo Fall/Szabó Miklós: Az elvált asszony - Vidám kettős (No.12) (ism. 18 órakor kezdőd adásban)

468 Búbánat 2016-05-24 10:32:35
Berkes János operaénekest köszöntöm születésnapján - ma 70 éves! Isten éltesse sokáig!

467 Búbánat 2016-05-08 10:54:23
Székely Mihály születésének 115. évfordulójára emlékezhetünk ma (1901.május 8. – 1963. március 22.). [url] http://xn--hagyomnyrzs-p7a2iz2e.eu/szekely-mihaly-enekes-talalkozo-jaszbereny-2016-majus-5-6/; Székely Mihály Énekes Találkozó Jászberény – 2016. május 5-6. [/url]

466 Búbánat 2016-04-25 16:24:19 [Válasz erre: 464 Búbánat 2016-04-25 16:14:26]
Újra beírom a teljes szöveget (a két link valamiért nem jön be): Tegnap délelőtt 92. születésnapja alkalmából egy szép, bensőséges ünnepség keretében köszöntöttük fel Szőnyi Erzsébetet a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerzőt, karvezetőt, zenepedagógust a Bp. V. ker., Váci utcai Szent Mihály templomban. Köszöntése előtt részletek hangzottak el a Missa Misericordiae – Requiem c. művéből, melynek ősbemutatója ugyanitt, ebben a templomban volt 2011. november 2-án. Az akkori közreműködök - a Liszt Ferenc Kórus és a Budapesti Victoria Kamarakórus énekesei, Farkas Mária karnagy vezetésével - örömmel tanulták újra a művet (most Hajdók Judit orgonaművész kísért), hogy ezzel a darabbal és benne énekükkel örömet szerezzenek az ünnepelt szerzőnek és tisztelegjenek előtte. Szőnyi Erzsébet meghatottan köszönte meg az énekkarnak és vezetőjének ezt az elénekelt „ajándékot”, meg a tartozékokat (virágcsokor, a torta, rajta a jelképes „92” gyertya), és kedves szavakkal üdvözölte mindazokat, akik ott voltak, gratuláltak 92. életéve betöltéséhez. Kívánunk további jó egészséget, alkotói tevékenységet Szőnyi Erzsébetnek, a jó Isten éltesse sokáig!

465 Búbánat 2016-04-25 16:17:56 [Válasz erre: 464 Búbánat 2016-04-25 16:14:26]
Az előbbi beírásom elejéről lemaradt: Tegnap délelőtt 92. születésnapja alkalmából egy szép, bensőséges ünnepség keretében köszöntöttük fel [url] http://info.bmc.hu/hirek/208; Szőnyi Erzsébetet [/url] - a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerzőt, karvezetőt, zenepedagógust a Bp. V. ker., Váci utcai Szent Mihály templomban. Köszöntése előtt részletek hangzottak el a [url http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3340; Missa Misericordiae – Requiem [/url] c. művéből […]

464 Búbánat 2016-04-25 16:14:26
Tegnap délelőtt 92. születésnapja alkalmából egy szép, bensőséges ünnepség keretében köszöntöttük fel [url] http://info.bmc.hu/hirek/208; Szőnyi Erzsébetet, [/url] a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerzőt, karvezetőt, zenepedagógust a Bp. V. ker., Váci utcai Szent Mihály templomban; köszöntése előtt részletek hangzottak el a [url] http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3340; Missa Misericordiae – Requiem [/url] c. művéből, melynek ősbemutatója ugyanitt, ebben a templomban volt 2011. november 2-án. Az akkori közreműködök - Liszt Ferenc Kórus és a Budapesti Victoria Kamarakórus énekesei, Farkas Mária karnagy vezetésével - örömmel tanulták újra a művet (most Hajdók Judit orgonaművész kísért), hogy ezzel a darabbal és benne énekükkel örömet szerezzenek az ünnepelt szerzőnek és tisztelegjenek előtte. Szőnyi Erzsébet meghatottan köszönte meg az énekkarnak és vezetőjének ezt az elénekelt „ajándékot”, meg a tartozékokat (virágcsokor, a torta, rajta a jelképes „92” gyertya), és kedves szavakkal üdvözölte mindazokat, akik ott voltak, gratuláltak 92. életéve betöltéséhez. Kívánunk további jó egészséget, alkotói tevékenységet Szőnyi Erzsébetnek, a jó Isten éltesse sokáig!

463 Búbánat 2016-04-24 19:08:06
[url] http://7ora7.hu/kozremukodok/huszka-jeno#prettyPhoto[images]/0/; Huszka Jenő emléke [/url] (1875. április 24-én született Szegeden, és 1960. február 2-án halt meg Budapesten; tavaly a zeneszerző születésének 140. és halálának 55. évfordulójára emlékeztünk.) [url] http://operett.network.hu/video/huszka_jeno_gulbaba/a_kulacsom_kotyogos__szabo_miklos; Huszka: Gül baba – „A kulacsom kotyogós” – Szabó Miklós [/url] [url] http://operett.network.hu/video/huszka_jeno_gulbaba/szabo_miklos___ott_tul_a_racson; Huszka: Gül baba – „Ott túl a rácson” – Szabó Miklós [/url] Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Várady László (1959) A belinkelt két Huszka-operettdallal az előadó operaénekesre, Szabó Miklósra is emlékezem (Székesfehérvár, 1909. november 27. – Budapest, 1999.) – nemrég a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése Budapest díszpolgára posztumusz elismerésben részesítette a kiváló tenoristát. A kitüntetések átadása június 19-én, a magyar szabadság napján tartandó ünnepség keretében történik.

462 Haandel 2016-04-23 16:49:03
[url]https://en.wikipedia.org/wiki/William_Shakespeare;William Shakespeare[/url] (26 April 1564 (baptised) – 23 April 1616) [url]http://shakespeare.mit.edu/;The Complete Works of William Shakespeare[/url] [url]http://mek.oszk.hu/;Magyar Elektronikus Könyvtár[/url]

461 Búbánat 2016-04-01 22:04:15 [Válasz erre: 460 tiramisu 2016-04-01 21:41:24]
Kedves tiramisu! Igazán nincs mit! Igyekszem a számomra (is) valamilyen szempontból fontos híreket, eseményeket itt is közzétenni, felhívni arra a figyelmet.

460 tiramisu 2016-04-01 21:41:24 [Válasz erre: 459 Búbánat 2016-04-01 18:34:17]
Kedves Búbánat! Köszönöm, hogy felhívtad a műsorra a figyelmet!

459 Búbánat 2016-04-01 18:34:17
[url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Vajda_J%C3%B3zsef_(fagottm%C5%B1v%C3%A9sz); Vajda József fagottművészre [/url] emlékezik a Bartók Rádió ma este 19-kor kezdődő műsora. Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta (30 perc) Ism. jövő hétfő, 9.30

458 Búbánat 2016-03-30 10:55:42
SZÜLETÉSÉNEK 85. ÉVFORDULÓJÁN SZOKOLAY SÁNDOR-EMLÉKKONCERTET TARTANAK A MÜPÁBAN Magyaridok.hu, Izsó Zita, 2016. március 30. szerda 07:12 [url] http://magyaridok.hu/kultura/zeneszerzo-aki-nem-hitt-meghalasban-538579/; A zeneszerző, aki nem hitt a meghalásban [/url]

457 ladislav kozlok 2016-03-11 10:19:15 [Válasz erre: 456 Haandel 2016-03-10 20:31:07]
Kedves Haandel, nagyon szivesen es koszonom a gyonyoru Otello reszletet.

456 Haandel 2016-03-10 20:31:07 [Válasz erre: 454 ladislav kozlok 2016-03-09 07:04:26]
Én is köszönöm, kedves Ladislav! * * * * * Angela Gheorghiu and Sergej Larin perform Già nella notte densa from Verdi's Otello at the Waldbühne Berlin. Claudio Abbado conducts the Berliner Philharmoniker (Ld. FB: Angela Gheorghiu!) [url]https://www.youtube.com/watch?v=LJHpYmME3Bo;YT[/url]





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.