vissza a cimoldalra
2020-02-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5978)
Momus-játék (5794)
Élő közvetítések (8406)
Franz Schmidt (3540)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4692)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7323)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3695)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1874)
Belcanto (942)
Joan Sutherland - La Stupenda (117)
Operett, mint színpadi műfaj (4233)
Opernglas, avagy operai távcső... (20416)
Pantheon (2540)
Simándy József - az örök tenor (644)
Kolonits Klára (1161)
Erkel Színház (10543)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

25   Semmelweis • előzmény24 2007-07-07 23:55:33
sphynx:

És akkor ideidézném ezen soraidat:

\"Beethovenék általában jóval egyszerűbb zenét írtak. Akkoriban nem volt még divat ilyen összetettségű mondanivaló megfogalmazása.\"

Érezted-e Beethovennél valaha is azt, hogy \"na most akkor váltsunk témát\", és a következő pillanatban már egész más zenét hallasz? Nála észre se veszed az átmeneteket. Ezért mondod, hogy egyszerűbb zene? Egy frászt.
24   Semmelweis • előzmény23 2007-07-07 23:54:53
Semmelweis:

gen, épp az jutott nekem is eszembe délután, amikor a Soszti szimfóniáról írtam, hogy Mahlerre viszont ez jellemző. Nála jóval kevésbé \"indokoltnak” tűnnek, a váltások, kevesebb a párhuzamos szint, lineárisan ábrázol, és sokszor érthetetlen ugrásokkal.

Szóval nekem is eszembe jutott Mahler, csak nem párhuzamként. Inkább, mint ellenpélda.
23   Semmelweis • előzmény22 2007-07-07 23:54:01
sphynx:

Tegnap meghallgattam az 5-diket Rozsdgyesztvenszkijjel, és bár az 5-6 (nem számoltam) kölönböző szintet én is felfedezni véltem, nekem konkrétan Mahler jutott az eszembe, aki meglehetősen ad hoc módon váltogatja a különböző hangulatú blokkokat a zenéjében. Nyilván jobban meg kell hallgatnom még a művet, és ezért a blaszfémiás kijelentésért ezúton is elnézést kérek.
22   Semmelweis • előzmény20 2007-07-07 23:53:28
Semmelweis:

Soszti ötödikjében, ha jól számolom, 5-6 különböző, de szervesen együttműködő sík mondanivalója jelenik meg egyszerre. Szóval 5-6 különböző szint „történéseit” ábrázolja párhuzamosan a zenében. Gyönyörű összetettség. És hozzá kell tennem, hogy, ennek ellenére érzésem szerint, egy cseppet sem kaotikus, vagy kiforratlan a mondanivalója, és annak megfogalmazása. Minden szépen, rendben együtt van. Tudja, mit akar mondani, és el is mondja. (Most ezt ne úgy képzeljük el, hogy nekiállt, kigondolta, aztán fogta a ceruzát, és leírta a gondolatait. :-)
Ilyen párhuzamosságok azt írott/ beszélt nyelvben, vagy a filmvásznon nem ábrázolhatók máshogy csak időben egymás után. Ettől olyan nagyszerű dolog ilyen zenét hallgatni. Egyszerre jön minden, ahogy egyébként a valóságban is. Olyan, mint egy jó szimulátor: Nem kell ott lenni, és élni, ahová elvisz a mű, de egészen mélyen, és összetetten átélhetők a dolgok.
Bartóknál is találkoztam ilyesmivel, például a Zenében…
Beethovenék általában jóval egyszerűbb zenét írtak. Akkoriban nem volt még divat ilyen összetettségű mondanivaló megfogalmazása
20   Semmelweis • előzmény18 2007-07-07 23:52:17
Semmelweis:

„Persze, az csak egyfajta megközelítés, hogy moziszerűen élvezzük a zenét, mert a zenének (előadásnak) van elvont logikája is, és ha ez önmagában következetes, akkor hiteles lesz a dolog pusztán zenei szinten. Ez a biztosítéka annak is, hogy többféle interpretáció legyen lehetséges. Benne van minden lehetőség a zenében. Lehet így is, úgy is. Szörnyű lenne, ha csak egy olvasat lenne, amihez minden előadót oda lehetne lökni, mint egy centiméterrúdhoz, lemérni és felcímkézni.”

A „moziszerű megközelítés” távoli hasonlat. A zene sokkal teljesebb élményt nyújt. A különbség majdnem annyi, mintha benne is lennél a filmben, nem csak néznéd. Ez fontos. Nem leülök zenét hallgatni, hanem lényegében elmegyek, és átélem, a saját bőrömön tapasztalom meg, amit a szerző kínál. Ez a buli. Lehet így zenét hallgatni.
Innentől fogva viszont minden egyszerűvé válik, nincsenek kétségek, a szerző mondanivalóját, és az egész mű mibenlétét illetően, hiszen a dolgok szerves kapcsolatban vannak, mintegy egymást igazolják végig a mű során. És könnyen feltűnik, ami kilóg a sorból.
Ezért, szerintem, ha nem is egy olvasata, de bizonyos határokon belüli olvasatai vannak egy-egy műnek, és „minden lehetőség” nincs benne az érvényes előadások körében.
Mondom még egyszer az egész nagyon hasonlatos a versek megértéséhez, és előadásához, csak ott könnyebb felfedezni a lényeget, mert a beszélt nyelvet jobban értjük, könnyebben fordítjuk le, mint a zenéét.
18   Semmelweis 2007-07-07 23:50:55
Sphynx:

Meghallgattam a Sosztakovics 1. hgv-eimet, azóta született egy Sitkovetsky-s is, az közelebb áll a Vengerov-olvasathoz. Értem, amit mondasz, hogy Ojsztrahnak, aki benne élt a dologban, nem volt rálástása, sőt, nyilván önvédelemből pozitívabb attitűdöt vett magára, meg alkatilag is ilyen volt (romantikusabb), de ha belemegyünk ebbe a játékba, akkor a harmadik tételben, ami olyan nyomasztóan kezdődik, mint valami nagy állami felvonulás vagy temetés, Ojsztrah játékában az az imádság vagy himnusz szerű crescendo-s rész sokkal hitelesebb és szívhez szólóbb, mint kitörés és elvágyódás ebből a rideg, komor, nyomasztó környezetből, már csak azért is, mert ő (56-ban) mindezt a bőrén tapasztalta. De lehet, hogy mindez csak belemagyarázás: Ojsztrah egész egyszerűen zseniális, többet nyújt, mint egy kor hiteles lenyomatát, sokkal személyesebb és primérebb érzéseket tud megfogalmazni. És olyan is van, hogy egy előadást egy-két hang miatt szeretünk. Ott van pl. a Doktor Zsivágó film, ami ugye a törénet hollywoodi mázban, és mégis zseniális film, sőt megkockáztatom, ez alól a máz alól jobban meg lehet valamit érezni abból, hogy mi volt akkoriban a SZU-ban, mint valami hiperrealista dokumentumfilmből. Persze az csak egyfajta megözelítés, hogy moziszerűen élvezzük a zenét, mert a zenének (előadásnak) van elvont logikája is, és ha ez önmagában következetes, akkor hiteles lesz a dolog pusztán zenei szinten. Ez a biztosítéka annak is, hogy többféle interpretáció legyen lehetséges. Benne van minden lehetőség a zenében. Lehet így is, úgy is. Szörnyű lenne, ha csak egy olvasat lenne, amihez minden előadót oda lehetne lökni, mint egy centiméterrúdhoz, lemérni és felcimkézni.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Liszt-kukacok Akadémiája – Zenélő természet

17:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

A Jeruzsálemi és a Budapesti Zeneakadémia növendékei
"Reconnections koncert"
MENDELSSOHN: c-moll zongoranégyes, op. 1
Omer Yaari (zongora), Salko Lekic (hegedű), Soós Előd (brácsa), Michal Korman (gordonka)
POULENC: Szextet zongorára és fúvósokra
Omer Yaari (zongora), Szabady Ildikó (fuvola), Ács Anna (oboa), Yehiel Lock (klarinét), Hezi Nir (kürt), Daniel Luria (fagott)
JOLIVET: Linos dala
Dávid Boglárka (fuvola), Talia Herzlich (hegedű), Soós Előd (brácsa), Michal Korman (gordonka), Tamar Frenkel (hárfa)
TZVI AVNI: Fúvósötös
Dávid Boglárka (fuvola), Ács Anna (oboa), Sándor Norbert (klarinét), Hezi Nir (kürt), Daniel Luria (fagott)
RICHARD STRAUSS: Capriccio - szextet
Varga Oszkár, Jan Lichuid (hegedű), Sztojka Zoltán, Alexis Pelton (brácsa), Csőke Flóra, Tomasz Máté(gordonka)

18:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Aida

18:00 : Budapest
Fuga

Miranda Liu (hegedű), Borbély László (zongora)
„Vendégségben a FUGÁban” sorozat
BEETHOVEN: G-dúr szonáta, Op. 96
BEETHOVEN: a-moll szonáta, Op. 23
BEETHOVEN: c-moll szonáta, Op. 30

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Óbudai Danubia Zeneka
vezényelnek: Holly Hyun Choe, Joanna Slusarczyk és a mesterkurzus kiválasztott karmesterei
"Hogyan vezényeljünk kamaraegyüttest?"
YOON: Theaterleben – ősbemutató
SCHÖNBERG: Verklärte Nacht, Op. 4
MARINO: AUTORITRATTO – ősbemutató
PANISELLO: Chamber Concerto – magyarországi bemutató

18:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Venti Chiavi Gitártrió
"Nemzetek Zenéi Három Gitáron"

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Minya Flóra (zongora)
Paulik Lídia (hegedű), Zheng Yuan Qi (gordonka)
"Gradus Ad Publicum"
J.S. BACH-F. BUSONI: Ich ruf zu dir
J.S. BACH: Esz-dúr francia szvit
MENDELSSOHN: Variations sérieuses
J.S. BACH-F. BUSONI: Nun komm der Heiden Heiland
MENDELSSOHN: d-moll trió

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Authentic Quartet
"XVIII.századi vonós kamarazene korabeli hangszereken"
válogatás J. G. Werner fúgáiból, I. Pleyel, F. Krommer, J. Wölfl és J. Haydn vonósnégyeseiből




19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vagyim Repin (hegedű), Balázs János (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
"Cziffra Fesztivál 2020 - Gálakoncert és Díjátadó"
GRIEG: 3. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 45
CSAJKOVSZKIJ: Valse-Scherzo, op. 34
CSAJKOVSZKIJ: Lenszkij áriája az Anyegin című operából
RAVEL: Tzigane
GRIEG: a-moll zongoraverseny, op. 16

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Camille Thomas (cselló), Langer Ágnes (hegedű)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
DOHNÁNYI: Ruralia Hungarica, op. 32b
BARTÓK: I. rapszódia, Sz. 86, BB 94b
BARTÓK: II. rapszódia, Sz. 89, BB 96b
BUTTERWORTH: A Shropshire Lad
ELGAR: Csellóverseny
16:00 : Győr
Egyetemi Hangversenyterem (Zsinagóga)

a Győri Filharmonikus Zenekar művészei.
Művészeti vezető: Berkes Kálmán
BEETHOVEN: F-dúr „Razumovszkij” vonósnégyes, op. 59, No. 1
RAVEL: Szonáta hegedűre és csellóra
A mai nap
született:
1685 • Georg Friedrich Händel, zeneszerző († 1759)
1927 • Régine Crespin, énekes († 2007)
1929 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató († 1975)
elhunyt:
1704 • Georg Muffat, zeneszerző (sz. 1653)
1931 • Nellie Melba, énekes (sz. 1861)
1934 • Edward Elgar, zeneszerző (sz. 1857)