vissza a cimoldalra
2020-02-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3697)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7326)
Zenei események (1012)
Balett-, és Táncművészet (5980)
Élő közvetítések (8407)
Opernglas, avagy operai távcső... (20417)
Momus-játék (5794)
Franz Schmidt (3540)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4692)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1874)
Belcanto (942)
Joan Sutherland - La Stupenda (117)
Operett, mint színpadi műfaj (4233)
Pantheon (2540)
Simándy József - az örök tenor (644)
Kolonits Klára (1161)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

674   Búbánat • előzmény673 2019-05-15 14:17:48

Lehár Ferenc levele Lehár Antalnak, 1941. július 21. 

"Ha olyan zenét írtam is, amelyik behatolt a nép közé, mégis valami más volt a célom, nem az, hogy elszórakoztassam az embereket. A szívüket akartam megnyerni, a lelkükbe igyekeztem behatolni, s a sok száz levél, amit a világ minden részéből kapok, mind azt igazolja, hogy ez sikerült, hogy nem hiába dolgoztam, nem hiába éltem."

(Megjegyzés: Lehár Ferenc gyászjelentésének szövegében ugyanez a vallomása olvasható – 1948.)

673   Búbánat 2019-05-15 14:14:56

„Apropó LEHÁRRÓL”

Film Színház Muzsika, 1980. május 24., (21. szám)

/Dalos László/

Lehár Ferenc magyar zeneszerző száztíz évvel ezelőtt született; ebből az alkalomból az osztrák fővárosban szobrot állítottak neki.

A hír hallatán (vagy olvastán) először arra gondolok : az osztrákok még Anday Piroska magyar operaénekesnő életében Anday Piroskáról nevezték el azt az utcát, amelyben Anday Piroska lakott! Természetesen Lehár utcájuk is van. Némely más osztrák városban is van Lehár utca.

Mozart. Beethoven, Schubert: az Bécs! (Vagy ha tetszik: Wien.) De a Musikverein nagytermében újévkor az ifjabbik Strauss János keringőit, polkáit játsszák a világ talán legjobb muzsikusai, a Bécsi Filharmonikusok. És az is Bécs. Szó sincs tudathasadásról. Csak a maga módján és helyén becsültetik meg minden, ami arra méltó. A Staatsoper szomszédságában nem fintorognak Robert Stolzra. Sőt. most emlegetik, idézik és játsszák csak igazán, hiszen ő meg száz esztendeje született.

Lehár Ferenc bécsi szobra, persze, teljesen helyénvaló, hiszen a komponista első sikerei az egykori császárvárosból indultak el; ő a bécsi operett egyik mestere A víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Paganini, a Szép a világ,  A mosoly országa, A három grácia. a Giuditta rendkívül népszerűvé lett dallamainak szerzője.

Ha mondjuk Wiener Neustadtban egy közgyám előtt kiejtem Lehár nevét, szemrebbenés nélkül azt állítaná, hogy a zeneszerző osztrák. Persze a közgyám  nem tudja, hogy Lehár Ferenc ugyanabban a Komáromban született, ahol Jókai Mór.

Jártam az olaszországi Torre del Lagóban, Puccini nevezetes villájában; a zeneköltő zongoráján Lehár Ferenc meleg ajánlósorokkal ellátott, bekeretezett fényképe.
A napokban került a kezembe egy kitűnő író emlékezése; egy Puccininál, nagy társaságban töltött estéjét is fölidézi benne, a pillanatot, amikor a Manon Lescaut, a Bohémélet, a Pillangókisasszony poétája zongorához ült (az imént említett zongorához) és Lehár-keringőket játszott; amint az emlékezés írója megjegyzi: „mindvégig
kotta nélkül”.

Jellemző kis epizód.

Az olasz operakomponista és a magyar operettszerző viszonyáról szűkkeblű finnyások azt szokták megjegyezni, hogy Lehár „fölhígította” Puccini dallamait. A Torre del Lagóban zongorázó mesternek alkalmasint más volt a véleménye tizenkét évvel fiatalabb zeneszerzőtársáról. (Különben a fal felé fordítja a dedikált fotográfiát, és esetleg Ziehrer-valcereket játszik .. .)
Volt idő, amikor a szűkkeblűeknek már Puccini sem kellett; volt, amikor már-már Bartókot is kirekesztették volna. (A kirekesztőkről aztán, szerencsére mindig kiderül, hogy történelmietlenek, dialektikaellenesek és antihumanisták.)

Kodály Zoltán az ellenkezője volt: ő a befogadók közé tartozott. Mosolyogva védte meg Lehárt egy kellemetlenkedő megjegyzéssel szemben, 1943 februárjában, a Margitszigeten. A két komáromit együtt említette: amiként Jókai Mór a történeteivel, Lehár Ferenc a dallamaival szerzett örömet az emberek millióinak  És ez nem közömbös. Szép történetekre és szép dallamokra szüksége van az emberiségnek.

Az esetet Nádasdy Kálmántól hallottam, aki jelen volt Kodály „védőbeszédénél”. Valami fontos ügye szólította ki a mesterhez, aki a szigeti Nagyszállóban üdült. Nádasdy éppen a Garabonciás című Lehár-daljátékot rendezte akkor az Operaházban, így került szóba a komponista.

Lehár mindig magyarnak vallotta magát, magyar útlevéllel járt a világban. A második világháború befejezése után, mihelyt lehetségessé vált, jelentkezett hatóságainknál, és útlevele meghosszabbítását kérte.

Magyarsága mellett pedig éppen a háború közepén tett egyértelmű hitet, tüntetően szinte, amikor Márkus László kérésére az Operaháznak megkomponálta a Garabonciást, az 1848. légkörét idéző daljátékot, amely a Cigányszerelem melódiavilágából, Innocent-Vincze Ernő új szövegkönyvére teljesen átkomponált zenés játékká, majdnem operává nőtt.

— Hallottam magamban a zenét — nyilatkozta a premier előtt Lehár —, amit ezek a versek kívántak Szövegírót kerestem és költőt találtam . . . Külön örömet szerzett, hogy magyar szavakra írhatok zenét, magyarul komponálhatok. azon a nyelven, amelyet gyermekkorom óta beszélek.

Érdekessége a Garabonciásnak, hogy A merengőhöz című Vörösmarty-költeményhez is dallamot írt az egyik férfi főszereplő számára a zeneszerző. (Nádasdy Kálmán volt az ötlet spiritus rectora.) Példás magyar prozódiával szólalt meg a nagy költemény zenés változata; Hámory Imre énekelte.  A címszereplő, Józsi, a vándordiák  Udvardy Tibor volt.

— Józsi diák — folytatta nyilatkozatát Lehár Ferenc — nemcsak az a csodaképpen megjelenő mesefigura, akiben egy leánylélek ábrándjai testet öltenek, hanem egyben az örök szabadságvágy megtestesítője is. Öt, a garabonciást, érzem és tartom a legfontosabbnak új művemben; ennek az alaknak zenei megfestését, kifejezését muzsikával, dallal, melódiával és ritmussal. Józsi diák alakjában és egy magyar költő verseire írt új dalaimban akartam elmondani azt. amit belül mindig éreztem és érzek, hogy: magyar vagyok . ..

Ennyit tehát a száztíz éves Lehárról, aki Bécsben már nemcsak utca: szobor is.
 

/A kép forrása: Fidelio.hu/

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Liszt-kukacok Akadémiája – Zenélő természet

17:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

A Jeruzsálemi és a Budapesti Zeneakadémia növendékei
"Reconnections koncert"
MENDELSSOHN: c-moll zongoranégyes, op. 1
Omer Yaari (zongora), Salko Lekic (hegedű), Soós Előd (brácsa), Michal Korman (gordonka)
POULENC: Szextet zongorára és fúvósokra
Omer Yaari (zongora), Szabady Ildikó (fuvola), Ács Anna (oboa), Yehiel Lock (klarinét), Hezi Nir (kürt), Daniel Luria (fagott)
JOLIVET: Linos dala
Dávid Boglárka (fuvola), Talia Herzlich (hegedű), Soós Előd (brácsa), Michal Korman (gordonka), Tamar Frenkel (hárfa)
TZVI AVNI: Fúvósötös
Dávid Boglárka (fuvola), Ács Anna (oboa), Sándor Norbert (klarinét), Hezi Nir (kürt), Daniel Luria (fagott)
RICHARD STRAUSS: Capriccio - szextet
Varga Oszkár, Jan Lichuid (hegedű), Sztojka Zoltán, Alexis Pelton (brácsa), Csőke Flóra, Tomasz Máté(gordonka)

18:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Aida

18:00 : Budapest
Fuga

Miranda Liu (hegedű), Borbély László (zongora)
„Vendégségben a FUGÁban” sorozat
BEETHOVEN: G-dúr szonáta, Op. 96
BEETHOVEN: a-moll szonáta, Op. 23
BEETHOVEN: c-moll szonáta, Op. 30

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Óbudai Danubia Zeneka
vezényelnek: Holly Hyun Choe, Joanna Slusarczyk és a mesterkurzus kiválasztott karmesterei
"Hogyan vezényeljünk kamaraegyüttest?"
YOON: Theaterleben – ősbemutató
SCHÖNBERG: Verklärte Nacht, Op. 4
MARINO: AUTORITRATTO – ősbemutató
PANISELLO: Chamber Concerto – magyarországi bemutató

18:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Venti Chiavi Gitártrió
"Nemzetek Zenéi Három Gitáron"

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Minya Flóra (zongora)
Paulik Lídia (hegedű), Zheng Yuan Qi (gordonka)
"Gradus Ad Publicum"
J.S. BACH-F. BUSONI: Ich ruf zu dir
J.S. BACH: Esz-dúr francia szvit
MENDELSSOHN: Variations sérieuses
J.S. BACH-F. BUSONI: Nun komm der Heiden Heiland
MENDELSSOHN: d-moll trió

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Authentic Quartet
"XVIII.századi vonós kamarazene korabeli hangszereken"
válogatás J. G. Werner fúgáiból, I. Pleyel, F. Krommer, J. Wölfl és J. Haydn vonósnégyeseiből




19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vagyim Repin (hegedű), Balázs János (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
"Cziffra Fesztivál 2020 - Gálakoncert és Díjátadó"
GRIEG: 3. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 45
CSAJKOVSZKIJ: Valse-Scherzo, op. 34
CSAJKOVSZKIJ: Lenszkij áriája az Anyegin című operából
RAVEL: Tzigane
GRIEG: a-moll zongoraverseny, op. 16

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Camille Thomas (cselló), Langer Ágnes (hegedű)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
DOHNÁNYI: Ruralia Hungarica, op. 32b
BARTÓK: I. rapszódia, Sz. 86, BB 94b
BARTÓK: II. rapszódia, Sz. 89, BB 96b
BUTTERWORTH: A Shropshire Lad
ELGAR: Csellóverseny
16:00 : Győr
Egyetemi Hangversenyterem (Zsinagóga)

a Győri Filharmonikus Zenekar művészei.
Művészeti vezető: Berkes Kálmán
BEETHOVEN: F-dúr „Razumovszkij” vonósnégyes, op. 59, No. 1
RAVEL: Szonáta hegedűre és csellóra
A mai nap
született:
1685 • Georg Friedrich Händel, zeneszerző († 1759)
1927 • Régine Crespin, énekes († 2007)
1929 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató († 1975)
elhunyt:
1704 • Georg Muffat, zeneszerző (sz. 1653)
1931 • Nellie Melba, énekes (sz. 1861)
1934 • Edward Elgar, zeneszerző (sz. 1857)