vissza a cimoldalra
2018-01-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60415)
Kedvenc előadók (2818)
Társművészetek (1228)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5399)
Erkel Színház (8781)
Nagy koncertek emlékezete (34)
Élő közvetítések (6852)
Balett-, és Táncművészet (5445)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1286)
Franz Schmidt (3026)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1192)
Kolonits Klára (1032)
Bánk bán (2942)
Operett, mint színpadi műfaj (3469)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2566)
Kimernya? (2634)
A díjakról általában (998)
A Porgy és Bess Magyarországon (250)
Kodály Zoltán (366)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

601   Búbánat • előzmény600 2017-12-25 21:45:19

A Hét – 1993. augusztus 27. (35. szám)

A Lehár villa

(…messze megyek édes rózsám, tetőled)


„Gyorsan folyik a Traun folyó vize Bad Ischl városkán át, nem is sejtve, hogy partjának egy helyén megállt az élet. Ezen a parton — amelyet Lehár rakpartnak hívnak — áll egy kétemeletes sárga színű villa: a Lehár villa. Természetesen Lehár Ferenc villája. Régen vágytam, hogy egyszer lerójam tiszteletemet e világhírű magyar operettkomponista emléke előtt, aki 1870- ben Komáromban született, és Ischlben 1948-ban hagyta el a melódiák földi világát. Komáromtól Losoncon, Polán, Bécsen át követtem működési helyeit, s nem nyugodtam addig, amíg az ő legkedvesebb fészkébe, Bad Ischlbe el nem jutottam. Ő mondta, hogy a legszebb zenei ötleteit itt nyerte  a csendes kis fürdővárosban az Alpok hegyei között. Császárvárosnak is nevezik, ugyanis a Traun folyó másik oldalán épp a villával szemben van Ferenc József és "Sissi" Austria nevű villája, ahol annak idején eljegyzésüket tartották.

Hölgyvezetőnk sorjában megmutatja a szobákat, aprólékosan megmagyarázza a képek, műkincsek eredetét, jelentőségét. A vásárolt műkincseket Lehár nagy műértéssel válogatta, vagy pedig tisztelőitől kapta: Amerikától Kínáig. Kínától apró porcelánbabákat kapott, emlékezve ezzel A mosoly országa kínai jelenetében szereplő táncosokra. Amerling, Daffinger, Canon, van Dyck, valamint az operettjeiben szereplő énekesek fényképei díszítik a falakat. Magyar énekesnők fotóit is felfedeztem köztük. Az egyiken dedikációként egy sor kottát írt Lehár, alája pedig a következő szöveget: "... messze megyek édes rózsám tetőled."  Ez töredék a "Messze a nagy erdő" című dalból, amelyet Fedák Sárinak írt "tisztelete jeléül". Bizony, messzire került Komáromtól, de mint életrajzában írta: megmaradt magyarnak. A falon függő fényképét is így írta alá: Lehár F.
Bécsben egyszer Sophie kisasszonynak meglazult a korcsolyája — ki tudja, véletlenül-e —, s az őt követő Ferenc készséggel csatolta vissza a cipőjére. Természetesen Sophie nem volt hálátlan: a felesége lett. Apuka pedig szöveget írt vejének, aki sikerrel zenésítette meg, s az elindult világhódító útjára. Egymás után komponálta szebbnél szebb operettjeit, keringőit. Pedig amikor Bécsben elnyerte a Theater an der Wien karnagyi állását, a zsűri elnöke felhívta figyelmét, hogy hagyjon fel azokkal a bizonyos keringőivel, mert az nem a legjobb oldala. Így aztán csak azért is megszületett az "Arany és ezüst", meg a többi csodás keringő. 1905-ben a "Víg özveggyel" az élvonalba tört, s megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az operett műfaja hanyatlóban van.

Egy intarziás asztalon fekszik üveg alatt a "Mosoly országa" első nyomtatott példánya. A német szöveg fölé pirossal beírva az angol szöveg. Az eredeti kézirat Londonban van. Ott halt meg operettjeinek híres énekese: Richard Tauber. Ma egymás mellett nyugszanak a Bad lschl-i temetőben.
A második világháború után a mester Svájcban tartózkodott, ahol felesége 1947-ben elhunyt. Ő hazajött Ischlbe, ahol díszpolgárrá választották. 1948- ban meghalt. A temető a villától alig 5 percre van. Kimentem. Megtaláltam a síremlékét. A magas fekete svédmárvány felirata: Familie LEHAR. Az előtérben egy nemrég kötött szalmavirág- koszorú fekszik. A szalagon felirat: "Lehár Ferenc emlékére Komárom városa."

Kié volt Lehár? Mindenkié. Magáénak vallja magyar, német, szláv, olasz, mert muzsikája sokgyökerű. Örökzöld melódiáiban a hallgató saját érzéseit ismeri fel. Rajongói pedig jönnek, jönnek, hogy leróják tiszteletüket a zene géniusza előtt."
/SZABÓ ZOLTÁN/

600   Ardelao 2017-12-25 00:51:47

 

LEHÁR FERENC VILLÁJÁBAN


Salzburgtól keletre, túl a Wolfgang-tavon, túl a Strobl nevű kisvároson, ahol 1945-ben, a béke első napjaiban Theo Lingent, a tüneményes filmkomikust választották polgármesternek; és még azon is túl, Bad lschlben, májusi szombat délután, vagyunk nyolcan-tizen, osztrákok, németek, belgák, magyarok, várjuk a cicerónét, hogy végigvezessen minket a múzeumházzá lett Lehár-villán. A ház kétemeletes, itt áll a sebes sodrású Traun folyó partján, küllemével a század- fordulót idézi.

A vezető késik. A pénztárban addig megvásárolhatjuk P. H. professzor kis brossúráját; benne németül, angolul és franciául a szerző Lehár-impressziói, amelyeket a Bad Ischl-i múzeumház meglátogatás közben szerzett.

Egy pillanatig belgának képzelem magam, beleolvasok a szövegbe, hogy megtudjam, milyen nemzetiségű volt Lehár Ferenc. (Ahogyan Bizet francia, Verdi olasz, Wagner német, Muszorgszkij orosz, Britten angol. ..) „Lehár naquit le 30 avril 1870 a Komorn en Slovaquie” ..

Nem, bárhogyan bogarászom is végig a szöveget (ha franciául, ha németül, ha angolul), nem tudhatni meg, hogy Lehár Ferenc zeneszerző: magyar. Ez a melléknév a hajdani monarchia második jelzőjeként sem szerepel a szövegben.
Tehát „Szlovákiában született,” írja a füzet szerzője; később a Lehár-keringők „bizonyos szláv elégiájáról” szól.

De megérkezett a vezető, elindulunk a földszint és a két emelet rengeteg értékkel zsúfolt szobáin át. Antik bútorok, festmények, szobrok, kristályok, porcelánok, gobelinek, szőnyegek, fényképek és emléktárgyak között.
Nekem (mert már nem belga vagyok!) az tűnik fel, hogy a lépcsőházban, a falon több tucatnyi, egyöntetűen bekeretezett, jobbára azonos nagyságú, egyszínű metszet függ: valamennyi valamelyik híres magyar történelmi festményről készült, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Székely Bertalan és mások műveiről. Vajk megkeresztelése ugyanúgy itt van, mint az Egri nők, mint Hunyadi László siratása vagy Zrínyi Miklós kirohanása.

Örülök a herendi vázának is, amelyet Lehár a Budapesti Filharmóniai Társaságtól kapott ajándékba. A gyönyörű egyedi darab a zeneszerző nevezetes operettfiguráit ábrázolja, színes égetéssel a fehér alapon.
Nekem itt és most a meleg ajánlású Puccini-fénykép is többet mond talán, mint másnak. Láttam a párját Torre del Lagóban, a Puccini-villában, a zongora tetején: a Puccininak dedikált, bekeretezett Lehár-fényképet. Most és itt is kiderül, mennyire becsülte az olasz operakomponista a magyar operett-szerzőt, mennyire tudta, hogy az a maga útján jár, s korántsem foglalkozik „Puccini- dallamok felhígításával,” ahogy ezt egyesek felületesen, de oly szívesen állítják.

Járunk a házban, hallgatjuk a cicerone tájékozott, kellemes, néha derűs, néha meghatott közléseit, várjuk, lesz-e szó Lehár magyarságáról. Nem, erről nincs szó.

A vezetés befejeztekor, megköszönvén a szívességet, lassú és nyilván kifogásolható németséggel szólalok meg:

— Szeretnék hozzáfűzni valamit az elhangzottakhoz. Azt, hogy ki milyen nemzetiségű, nem az dönti el, hol született, vagy mi a vezetékneve. Az ilyesmi: választás kérdése. Lehár Ferencről meg kell mondanunk, hogy — magyar zeneszerző. Nem azért, mert szülővárosa 1870-ben Magyarországhoz tartozott. Nem is azért, mert mi magyarok annak tekintjük. Nem! Ö vallotta magát mindig magyarnak. Szóban és írásban, a legnehezebb időkben is. Például 1942 őszén-telén, amikor hosszú időt töltött Budapesten, hogy a Magyar Operaháznak elkészítse a Cigányszerelem dallamvilágiból komponált operáját, «A garabonciást.» Ez a mű, amely 1943 februárjában került a közönség elé, az 1848—49-es magyar szabadságharcból merítette tárgyát. Lehár Ferenc akkor így, ezzel a történelmi színjátékkal tett hitet magyarsága és a szabadság gondolata mellett. A második világháború után pedig, mihelyt lehetett, jelentkezett a magyar külképviseletnél, hogy magyar útlevelét meghosszabbítsa.

Kérem önt, ezután erről is ejtsen szót a múzeum látogatói előtt. ...
 

Vezetőnk gondosan följegyezte az adatokat, és megígérte, hogy ezentúl ezekről is beszélni fog.

Valamivel később, a festői helyen fekvő Bad Ischl-i temetőben. Lehár Ferenc kriptája előtt, az első sorban Richard Taubernek, a kiváló tenoristának sírja. Tauber volt a főszereplője több Lehár-premiernek. Mind a ketten ugyanabban az évben hunytak el: Tauber 1948. január 8-án, Lehár október 24-én.

Bad Ischl, július.
Nem messze a Lehár-villától, a Lehár-Stüberl étterem művész-szobájában életnagyságú képek: Richard Tauber, Helge Rosvaenge, Elfte Mayerhofer, Lotte Rysanak fotója mellett ott van Tiboldi Máriáé is. A Fővárosi Operettszínház primadonnája szeptember 5-ig tizenkétszer lép föl a Cigányszerelem című Lehár-operett- ben, a Bad Ischl-i Kurhaus színpadán.

 

A Salzkammergut-Zeitung július 16-i számában megjelent kritika már tájékozottabb, mint a Lehár-villa ciceronéja: arról is tud, hogy: „a Cigány szerelemből, Innocent-Vincze Ernő szövegkönyvére készítette Lehár Ferenc  «A garabonciást» a mester tehát operabemutató ünnepeltje lehetett hetvenhárom éves korában.”
 

Az előadás műsorfüzete azt is közli, hogy a zeneszerző édesanyja — magyar. ..
 

(déel)

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1981.szeptember 19. (25. Évfolyam, 38. szám)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Trio Catch:
Pecze Boglárka (klarinét), Eva Boesch (cselló), Sun-Young Nam (zongora)
"Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál"
GÉRARD PESSON: Catch Sonata
MIRELA IVICEVIC: ČAR
MARTIN SCHÜTTLER: low poly rose
HELMUT LACHENMANN: Allegro Sostenuto

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Hegedűs Endre, Hegedűs Katalin (zongora)
Somogyi Vonósnégyes:
Somogyi Péter, Lendvai György (hegedű),
Tóth Balázs (brácsa), Pólus László (cselló)
SCHUMANN: Bilder aus Osten, Op.66
BRAHMS: 16 keringő, Op.39
DVOŘÁK: A-dúr zongoraötös, Op.81

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Bán Annamária (fuvola), Gombár Anikó (fuvola), Tóth Armand (fuvola), Granik Anna (zongora)
"Párhuzamok II. kortárszenei sorozat"
SZERVÁNSZKY ENDRE: Szonatina
REMÉNYI ATTILA: Rapszódia
SÁRKÖZY ISTVÁN: Sonata da camera
TÓTH ARMAND: Sonata bucolica
TÓTH ARMAND: Capriccio
TÓTH ARMAND: Tristan-partita
DÁVID GYULA: Szonáta
TÓTH ARMAND: Valse boisson
TÓTH ARMAND: Bonbonniere

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27

23:30 : Budapest
Várkert bazár

Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Midnight Music"
RACHMANINOV: 2. (e-moll) szimfónia
19:00 : Tatabánya
A Vértes Agórája

Szokolay Balázs (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny, Op.23
KODÁLY: Galántai táncok
LISZT: Les Préludes, S.97
A mai nap
történt:
1934 • A Kisvárosi Lady Macbeth bemutatója (Leningrád)
született:
1904 • George Balanchine, koreográfus († 1983)
1916 • Henri Dutilleux, zeneszerző
1922 • Varga Magda, operaénekesnő († 2015)
elhunyt:
1999 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes (sz. 1915)