vissza a cimoldalra
2020-06-07
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11498)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (468)
Kiss B. Atilla (205)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (841)
Operett, mint színpadi műfaj (4324)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3904)
Csajkovszkij, Pjotr Iljics (203)
Bartók Rádió (775)
Franz Schmidt (3612)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1954)
Kimernya? (3650)
Pantheon (2652)
Momus-játék (5854)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4814)
Balett-, és Táncművészet (6025)
Történelem (494)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (1015)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

900   Búbánat • előzmény899 2017-05-15 12:40:27
Puritánok - Bellini utolsó operája a MÜPA-ban – előzetes, tájékoztató video

A Start Plusz vendége Némedi Csaba rendező.

atv.hu
899   Búbánat 2017-05-08 11:15:36
Némedi Csaba: "A puritánok az olasz belcanto-operák ékköve"


TÓTH ENDRE, 2017.05.08. 09:37 FIDELIO


Május 18-án és 21-én a Müpa Bellini utolsó operáját, A puritánokat tűzi műsorra kiváló nemzetközi előadói gárdával. Az előadást színre vivő, Bécsben élő magyar rendezőt, Némedi Csabát kérdeztük koncepciójáról.

Fidelio: Legutóbb Magyarországon Richard Strauss két operáját, A béke napjá t és a Daphné t rendezted Kocsis Zoltán felkérésére, most pedig egy belcanto operát, Bellini A puritánok című darabját. Melyik repertoár áll hozzád közelebb?

Némedi Csaba: Az alapvető szakmai nyitottság, kíváncsiság és érdeklődés ellenére sem titok, hogy Mozart, a híres belcanto-triász (Rossini, Donizetti és Bellini), továbbá Verdi és Richard Strauss alkotásaival foglalkozom legszívesebben, ugyanis az említett komponisták művei esetemben két felületen is érintkeznek: az operarendezés izgalmas feladata, kihívása és a privát operarajongó lelkesedése! Az említett szerzők sorát feltétlenül szeretném még kiegészíteni Meyerbeerrel, akinek munkásságával egyetemi tanulmányaim során több alkalommal is foglalkozhattam, továbbá Erkel Ferenccel is, aki sajnálatos módon saját hazájában továbbra sem számít „trendi” komponistának.
A barokk és kortárs darabok még hiányoznak eddigi repertoáromból, ami nyilván nem jelenti azt, hogy alapvetőn elzárkóznék ezen alkotásoktól, s hasonló módon szívesen rendeznék újra operettet is.

F: A darabnak talán egyik legfontosabb aktualitása a reformáció ötszázadik évfordulója, ugyanakkor mégis egy szerelmi háromszöggel találkozunk benne. Mesélnél a koncepciódról? Mire helyezed a hangsúlyt?

NCs: Való igaz, hogy
A puritánok az olasz belcanto-repertoár egyik ékköve és egyben a komponista hattyúdala is,
amit sok esetben még a zenés színházi nómenklatúra is leegyszerűsítve „történelmi operaként” aposztrofál. Ez utóbbi besorolás azonban ilyen kontextusban nem igaz. A romantikus történelmi opera az első komplexebb csúcspontját – egy évvel A puritánok ősbemutatója után – 1836-ban éri el, amikor ugyancsak Párizsban bemutatják Meyerbeer A hugenották című alkotását, amelynek librettója szintén konkrét vallási, ideológiai feszültségeket, történelmi eseményeket és azok véres kimenetelét tematizálja egy tragikus szerelmi kapcsolat vetületében. A puritánok csak részben szól történelmi kérdésekről, semmivel sem történelmibb, mint például a A trubadúr.

Fontos továbbá, hogy a darab a recepciótörténete során egy különleges aspektussal bővült. Maria Callas megjelenésével nyílt egy új interpretációs felület, amely új tendenciákat hívott életre a teljes belcanto-repertoár újraélesztésére és széles kőrű rehabilitációjára. Maria Callas nemcsak visszahódította a fenti repertoárt a dúsabb, volumenben és kifejezési eszközökben egyaránt gazdagabb hangok számára, hanem valódi katalizátorként egy napjainkig tartó belcanto-reneszánsz folyamatot indított útjára.

A librettó tartalmát kiegészítve a „színház a színházban”alapelv mentén, dramaturgiai vezérfonalként
megidézzük Maria Callas szellemét a Müpa színpadán.
Mindezt azzal a szándékkal tesszük, hogy 2017-ben, negyven évvel a halála után, a Maria Callas-emlékévben is meghajoljunk a legendás görög származású primadonna assoluta művészete és művészi hagyatéka előtt.
A koncepció szerint a darab elején az 1970-es évek legelején találjunk magunkat. New York-ban, a híres Juilliard Zeneakadémián vagyunk, ahol az évei számát tekintve egyáltalán nem idős, de a színpadtól már visszavonult Maria Callas tartja híresen hírhedt mesterkurzusait...

F: A Müpa az adottságai révén úgynevezett félig szcenírozott előadásokat tesz lehetővé. Ez megköti az alkotó kezét, vagy inkább szabadságot ad?

NCs: Noha a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem nemzetközi mércével nézve is a legkiemelkedőbb és legmodernebb koncerttermek egyike, lehetetlen és naiv elvárás lenne teljesen szcenírozott változatban gondolkozni, hiszen erre sem a terem színpadtechnikája, sem a rendelkezésre álló próbaidőszak nem ad kellő teret és lehetőséget. Ebből a szükségből oly módon kovácsolunk erényt, hogy a darab minden közreműködőjének maximális felkészültségére és professzionalitására támaszkodva, mellőzve a kísérletező, időigényes színházi műhelymunkát feszes tempóban, konkrét elképzelések alapján és maximális koncentrációval dolgozunk.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1945 • A Peter Grimes bemutatója (London)
született:
1897 • Széll György, karmester († 1970)
1937 • Neeme Järvi, karmester
1963 • Roberto Alagna, énekes