vissza a cimoldalra
2018-11-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4098)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61317)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2623)
Élő közvetítések (7521)
Kurtág György Szeretete (53)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1159)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kimernya? (2839)
Franz Schmidt (3225)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1146   IVA • előzmény1141 2017-01-14 03:41:26
A miliő (a történet ideje, a személyek foglalkozása, társadalmi helyzete) tekintetében a Faustot „rendező” Michał Znaniecki ugyanazokkal a több évtizedes, prózai színpadokon is elcsépelt transzponálási közhelyekkel operált, mint Katharina Wagner a Lohengrinben. Sőt, annál is dühítőbben, mert a Lohengrinben nincs tánczene, míg a Faust alighanem a „legtáncosabb” opera – nemcsak a tánczenék mennyiségével, hanem azok drámai funkció szerinti változatosságában is –, így legkevésbé sem tűri el a hangvétel és a stílus (nehéz erre szalonképes, mégis érzékletes kifejezést találni...) semmibe vevését. A Walpurgis-éj jelenetének megcsonkítása, rendezésének és koreográfiájának darabhamisítása az egész történetet, annak Gounod és szövegírói szerinti végkicsengését és a címhős jellemét is meghamisítja. Ez a hazugság nem egy kifejezési forma, amely érthetőbbé teszi a darabot.
Szerinted a Faust című opera (tehát nem Goethe Faustja!) nehezen érthető darab? Annyira nehezen érthető, hogy mire utal Gounod óriási zenéje, Mefisztó sátáni kacaja és az esetleg kigyúló csillagfény, hogy kefélést kell illusztrálni az operaszínpadon? Annak láttán nemhogy a nézőknek, de már a kopuláló barmoknak sem elgondolkodniuk azon, hogy miről szól a jelenet és a zene!
Másik „kedvencem”: a darab közelebb hozása a mai emberhez. Mert az oly sokat számít, hogy 50 évvel ezelőtt csak négy évszázad választott el bennünket a Faust cselekményének idejétől, és simán megértettük első látásra, ám ma, négy és fél század múltán, már az absztrahálás mankójára kell támaszkodnunk a történettel való azonosuláshoz. Szerintem simán hülyének néznek bennünket, és miután az elgondolkozás terén nálam nincs hiány, nem hagyom magam!
1141   Cilike • előzmény1137 2017-01-13 16:28:14
Kétféle modern rendezés van, leegyszerűsítve. Az egyik az, amit írsz, ami megváltoztatja a darab mondanivalóját, neadjisten a történetét is. Magam is fujjoltam a Katharina Wagner-féle Lohengrinen. És van olyan, ami nem a darab lényegét, csak a kifejezési formát változtatja meg. Nagyon jó és érdekes rendezéseket láttam, amik érthetőbbé tették a darabot, közöelebb tudták hozni a mai emberhez. Sajnálom, ha nem így érzel, és IVA sem, jogotok van hozzá, csak felesleges bosszúság szerintem, ha megpróbálnátok elfogadni és elgondolkodni rajta, lehet, hogy egy másfajta élményben lenne részetek.
1137   nizajemon • előzmény1136 2017-01-13 14:13:44
Vállalom az őskövület jelzőt,lehetek maradi,bármi.Mégis úgy érzem,hogy az elharapózott rendezői színházat nem hívják semminek,természetesen tisztelet a tehetséges kivételeknek.A festészetet a színházzal nem igazán tudom összehasonlítani,lévén a vászon egy statikus forma,a színház pedig élő.Nem a túlcsorduló brokáthegyeket hiányolom(Carlos ruhái káprázatosak,megidézve a kort,annak hangulatát pölö),hanem az nem tetszik,ahogyan kifordítják a művet az eredeti valójából.Ami folyik nyugaton,annak a nagy része ámokfutás,lila ködös belemagyarázás,én kivágnám azokat a rendezőket,mint macskát szarni szokás.
1136   Cilike • előzmény1134 2017-01-13 13:05:42
A művészet már elég régen nem a direkt kifejezést használja, ez talán legjobban a festészeten látszik. Már az impresszionisták is kiakasztották azokat, akik azt várják el, hogy pontosan, szépen szolgai hűséggel ábrázolják a modellt. És akkor mit szóljunk a többi művészetben is megjelenő másfajta stílusokhoz? Nem kell szeretni, de tagadni kár, művelt embernek. Mint az a családomban élő történet, miszerint az idős hölgy Bartókra azt mondta, ez nem zene. Ma már azért annak tartjuk, ugye?
1134   nizajemon • előzmény1132 2017-01-13 10:12:13
Az nem jelentene megoldást(tekintve,hogy a jelek szerint a rendezők jó része nem a való világban él),időnként összejönnének egy kerekasztalnál,és absztrahálnának egy jóízűt??? Sok baromságtól megkímélnék a békés közönséget.
1132   Cilike • előzmény1128 2017-01-13 07:18:47
Azért nem értek egyet, mert a Faust esetében teljesen világos volt, mit akar kifejezni a rendező és azt is állította színpadra, más dolog,hogy az tetszett vagy sem, de egy létező, működő, elkészített darab. Ezzel szemben a Trubadúrról nem sikerült kideríteni, mi miért, miért úgy és általában, mi a fenének. Ezeket a különbségeket azért lehet érzékelni, és ha te nem látod, kissé elvesztegetett azt az x évet, amióta operába jársz. Ha nem sikerült eljutni odáig, hogy megértsük egy produkciót, ami nem direkt, hanem absztrahál.
1128   IVA • előzmény1110 2017-01-13 05:14:25
OFF – Ne ess kétségbe, nem vagyok érzéketlen: a Faust egy szimplán rossz és csúnya, A trubadúr egy lilán rossz és csúnya rendezés. De a Fausté is legalább annyira ostoba, mégpedig a zene ellenében.
Ha már szóba hoztad a kalapot, mindkét rendezés egy-egy kalap... igen: az. Töményen.
1110   Cilike • előzmény1106 2017-01-12 17:57:19
Művészeti kérdésekben nincs objektivitás. Az, hogy valaki tetszik vagy nem, csakis szubjektív lehet. Kivéve, ha, mint megtörtént, valaki nem tudta a rá kiosztott szerepet elénekelni mondjuk úgy, nem voltak meg hozzá a hangjai. A szakértői csapattal se mennél sokra. A_hogy elnézem a Metropolitan meg a Scala szereplőgárdáit, legalábbis. A Lucia szerintem most nem rossz választás Erikának. A Traviata az volt, azóta már sokan leírták, lehetett előre tudni, hogy ez nem fog menni. Csak tudod, a bírálat és a gyalázkodás között van különbség.
Más: Már leírtam egyzser azt a véleményemet, hogy aki egy kalap alá veszi a Faust rendezést a Trubadúr rendezéssel, az kétségbeejtő érzéketlenségről és meg nem értésről tesz tanúságot. Ugyanis a Faust egy jó rendezés -nem szép, de jó -, míg a Trubadúr rossz és csúnya. Az Aidát nem láttam, arról nem nyilatkozom. De óvnálak attól, hogy a modernet a rossz szinonímájaként használd.
1106   nizajemon 2017-01-12 16:09:02
Úgy szeretném tudni,hogy egy szerep kiosztásánál mennyi az objektív és mennyi a szubjektív erő,hogy ki dönt,és mi alapján.Egyedül?Kikérve adott esetben egy szakértői csapat véleményét,hogy való egy szerep valakinek,vagy sem? vagy nincs már egy olyan mag,akik végigkísérnek egy-egy generációt,és meg merik mondani,hogy:figyelj...ezt nem.Nem telik rá? Nem telne a teljesen felesleges Faust,Trubadúr,Aida felújításokból?Meg a többi pénzszórásból?A múltkori vitánál pár elejtett szó okán arra következtettem,hogy a vezetőség olvassa a fórumot,és horribile dictu,nemtetszését fejezheti ki művészek felé.Igen sajnálatos lenne.Bármelyikünket érhetik bírálatok a munkája miatt,itt olvasgatván támad olyan benyomásom,mintha a művészek úgy gondolnák,csak őket éri bírálat.Nem.Mindannyiunkat ér.Jogos is,jogtalannak érzett is.Éljük az életet ezzel együtt is.Miklósa Erika sikerei a Varázsfuvolával elvitathatatlanok,méltán lehet büszke,és mi is rá.Feküdt a hangjának a szerep,és volt lelki ereje is a darálóhoz.Le a kalappal előtte.Abban viszont biztos vagyok,hogy a jelenlegi hangi kapacitásához sem Traviata,sem Lucia nem passzol.Az opera (nekem),hangokról szól a zene mellett.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Elek Szilvia (csembaló)
J.S. BACH: Esz-dúr szvit, BWV 819
BARTÓK: Mikrokozmosz, 5. füzet (részletek)
ELEK SZILVIA: Metopé kertje – három tétel csembalóra
HUSZÁR LAJOS: Szonáta csembalóra – második változat
COUPERIN: Pièces de clavecin (Csembalóművek), 1. kötet – 5. ordre (részletek)
FRANCAIX: Két darab csembalóra

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Andrea Hallam (hegedű), Szappanos Edit (szoprán), Blahunka Flóra, Borka Ráhel, Aranyos János (cselló)
Meseillusztrátor: Kőszeghy Csilla
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Aranyhúrocska és a három cselló

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Reto Bieri (klarinét), Alexander Janiczek (hegedű), Várjon Dénes (zongora)
Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Üveggyöngyjáték
HELENA WINKELMAN: Az óra
MESSIAEN: Kvartett az idők végezetére

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Józan Vivien (szoprán)
Szalai Lotti, Tokárszky Máté (gitár), Kalocsai András (brácsa), Németh Zoltán, Gulyás Gergely, Dankó Richárd (zongora)
Hangulatkoncert
DANKÓ RICHÁRD: Két kép
VARGA ABIGÉL: Vail - for solo guitar
GULYÁS GERGELY: Dalok zongorára
JÓZSA TAMÁS: Három barokk tétel
NÉMETH ZOLTÁN: Mixage

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
Das Wohltemperierte Streichquartett 4. – 'D'
HAYDN: d-moll vonósnégyes, op.76, no.2. ('Quintenquartett')
BOROGYIN: D-dúr vonósnégyes
KEDVES CSANÁD: Új mű
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes ('Halál és a lányka')

18:30 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Diana Cohen (hegedű), Roman Rabinovich (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Roman Rabinovich műsora – zene és vizualitás

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:00 : Budapest
Budavári Városháza

Miki Hayashi, Alisa Katroshi, Yuliia Keikieva, Molnár Eszter, Varga Anna, Vámosi Katalin (ének)
Harazdy Miklós (zongora)
Sass Sylvia mesterkurzusának záró koncertje
Részletek Mozart, Donizetti, Verdi, Puccini operáiból

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Balogh Eszter (mezzoszoprán)
Balogh Vera (fuvola), Kállay Katalin (furulya), Kallai Nóra (viola da gamba), Várallyay Ágnes (csembaló)
Savaria Barokk Zenekar
Vezényel: Németh Pál
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: Concerto grosso in G
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: C-dúr kettősverseny furulyára és hegedűre
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: F-dúr concerto viola da gambára
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: Apollo, amante di Dafne – kantáta
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: c-moll csembalóverseny
JOHANN JOACHIM QUANTZ: G-dúr fuvolaverseny
CARL PHILIPP EMANUEL BACH: D-dúr szimfónia Wq 183/1

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Alexander Janiczek, Anthony Marwood (hegedű), Jürg Dähler (brácsa), Christoph Richter, Rohmann Ditta (cselló), Heinz Holliger (oboa, angolkürt), Roman Rabinovich, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
HAYDN: 33. (g-moll) vonósnégyes, Hob. III:33
VERESS: Hommage à Paul Klee
BEETHOVEN: G-dúr variációk Wenzel Müller „Ich bin der Schneider Kakadu” című témájára, op. 121a
HEINZ HOLLIGER: 2 Albumblätter, getuscht (Ilse von Alpenheimnek) (ősbemutató)
KURTÁG: Jelek, játékok, üzenetek – In Nomine - all'ongherese; Einen Augenblick lang; ...ein Brief aus der Ferne an Ursula
SCHUMANN: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Vadim Gluzman (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
Lukács Ervin-bérlet 2.
SCHUBERT: Rosamunda - nyitány
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, op. 35
BEETHOVEN: VII. szimfónia (A-dúr), op. 92

19:30 : Budapest
MTA Díszterem

BOCCHERINI: d-moll szimfónia (Az ördög háza) G. 506
BOCCHERINI: B-dúr csellóverseny G. 482
SZENTPÁLI ROLAND - SZY KATALIN: Éva – ősbemutató
közreműködik: Tompos Kátya
SZENTPÁLI ROLAND: Chill Fantasy – magyarországi bemutató
közreműködik: Révész Richárd – zongora; Weisz Nándor – wawe drums
vezényel: Cser Ádám, koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Zalaegerszeg
Ady Art Mozi

Operát az Operából! – Belföldi turné
Klasszikus és modern Balett-est

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Gödöllői Szimfonikus Zenekar
vezényel és a műsort vezeti: Horváth Károly
DUKAS: A bűvészinas
RÓZSA PÁL: Kilenc szimfónia és postludium egy tételben
DVOŘÁK: VIII. G-dúr szimfónia op.88.
A mai nap
született:
1923 • Eősze László, zenetörténész
1925 • Charles Mackerras, karmester († 2010)
elhunyt:
1959 • Heitor Villa-Lobos, zeneszerző (sz. 1887)