vissza a cimoldalra
2020-02-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10548)
Társművészetek (1604)
Kimernya? (3484)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4559)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3703)
Pantheon (2544)
Kórusművek (113)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (116)
Az énekkar mint közösség (31)
Franz Schmidt (3543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4695)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1876)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (131)
Élő közvetítések (8411)
Jacques Offenbach (480)
Natalie Dessay (1805)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

281   Búbánat • előzmény45 2019-04-09 16:25:02

Kapcs. 45. és 15. sorszámokhoz

1983. november 28. -  Erkel Színház

Puccini: Tosca

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Victorien Sardou drámája nyomán - Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta.

Fordította: Várady Sándor

Vezényel: Medveczky Ádám

Km. a Magyar Állami Operaház zenekara és énekkara

Rendezte: Nádasdy Kálmán és Oberfrank Géza

Szereposztás:

Tosca - Rohonyi Anikó

Cavaradossi - Nicolai Gedda mv.

Scarpia - Berczelly István

Sekrestyés - Bordás György

Angelotti - Tóth János

Spoletta - Tarnay Gyula

Sciarrone - Szüle Tamás

Pásztorfiú - Tordai Éva

Roberti - Domokos Endre

Vizsgálóbíró - Nemes Gyula

Börtönőr - Lukács László

Tiszt - Lux Tibor

Megjegyzem: az operaelőadás hangfelvételét  - "Közvetítés az Erkel Színházból" -  1984. április 1-jén sugározta a Kossuth Rádió, 20.26 és 22.54 óra között (közben 22.00 – 22.00 hírek voltak).

45   parampampoli 2007-01-22 22:54:03
„Gedda fellépése Cavaradossi szerepében olyan volt, mint egy frappáns illusztráció Diderot Színészparadoxon című művéhez, amely tudvalévően arról szól, hogy a színész érzéseinek, „lelkének”, átélésének semmi köze sincs az alakítás hitelességéhez, hacsak az nem, hogy lehetetlenné teszi. Gedda jóformán semmiféle színészi alakítást nem nyújt ebben a szerepben. Többnyire igen laza, pihenő tartásban áll a színpadon, az alak azt a lágyan hullámzó fordított S vonalat veszi fel, amely Praxitelész óta az európai művészet alakkompozíciójának egyik kedvelt motívuma, s amely kétségkívül illik Cavaradossi lovaghoz, bár elképzelhető volna, hogy a számára nem egészen zökkenőmentes cselekmény olykor fizikailag is megmozgassa. Ám a viselkedés hanyag eleganciájánál jóval érdekesebb volt, hogy Gedda, aki ezen az estén valószínűleg torokbántalmakkal küzdött, színpadi jelenléte folyamán mindvégig hangszálai állapotával törődött leginkább: krákogott, köhögött, nyelt, beénekelt stb. Amikor azonban énekelni kezdett, a hangban és csak a hangban megjelent Cavaradossi. Gedda egész szereplése úgy is leírható, mint torokköszörülés és éneklés váltakozása, ami a Levéláriában odáig ment, hogy az énekes az egyes frázisokat elválasztó szünetekben is a hangját hozta rendbe, majd a költői kifejezés legmagasabb szférájában folytatta az éneklést. Átélésnek sehol semmi nyoma nem volt, Gedda csak a hangjával bajlódott és énekelt, minden álemfázis és mímelt érzelmi-lelki élet, minden művészi misztifikáció nélkül csak egyszerűen énekelt, ebben az éneklésben azonban egy emberi lélek tárult fel. Persze megfogható és leírható, hogy a „Son qui!” fordulatnál a hang miként telt meg fénnyel és melegséggel, hogy a kényes hangok, az I. felvonásbeli h és a II. felvonásbeli aisz micsoda biztonsággal és kvalitással szólaltak meg, hogy az „O dolci mani” légies pianissimója milyen gyöngédséget fejezett ki, hogy Gedda micsoda titkokat tud a Puccini dallam frazeológiájáról, belső életéről, de hogy a tökéletes megformáláson túl és minden átélés híján itt mégis mitől lelkesült át a hang, s vált sugárzóan tartalmassá, miért lett több ez az éneklés leírásnál és illusztrációnál, s jelenítette meg az ábrázolt embert, az pontosan olyan rejtély számomra, mint hogy Scottónál a produkció roppant és szakadatlan intenzitása ellenére miért nem.”

Puccini: Tosca – Erkel Színház 1983. november 28.
Fodor Géza MUZSIKA 1983.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"Orgona Expedíció'

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Orosz Zoltán (harmonika)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Amadinda Ütőegyüttes: Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán, Váczi Zoltán
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Karen Kamensek
"A gyermekkor álmai"
BRITTEN: Simple Symphony, op. 4
TAKEMITSU: From me flows what you call Time
WALTON: 1. (b-moll) szimfónia
19:00 : Győr
Richter Terem

Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Káli Gábor
BARTÓK: Magyar parasztdalok, BB 107
DVOŘÁK: A vízimanó - szimfonikus költemény, op. 107
SCHUMANN: I. (B-dúr) “Tavaszi” szimfónia, op. 38
A mai nap
született:
1921 • Szőllősy András, zeneszerző († 2007)
1935 • Mirella Freni (Fregni), énekes († 2020)
1937 • Begányi Ferenc, operaénekes († 2000)
1947 • Gidon Markovics Kremer, hegedűs
1970 • Patricia Petibon, énekes
elhunyt:
1887 • Alekszandr Porfirjevics Borogyin, zeneszerző (sz. 1833)
2013 • Van Cliburn, zongoraművész (sz. 1934)