Bejelentkezés Regisztráció

Bánk bán


2880 nickname 2017-08-01 10:40:46 [Válasz erre: 2879 Búbánat 2017-07-31 23:03:40]
Pfuj és biztos a barton verziót, a megnyirbált Tisza-parti jelenettel. Kár! Akkor legalább maradtak volna meg a Ferencsik vezénylésével felvett verziónál!

2879 Búbánat 2017-07-31 23:03:40
[url] http://www.origo.hu/kultura/20170731-nyelveben-el-c-a-nemzet-okovacs-szilveszter-irasa-az-origonak.html; Nyelvében él(c) a nemzet [/url] ORIGO.HU, - -2017.07.31. 08:44 Ókovács szerint az opera – 2/35. levélária A cikkből számunkra, azt hiszem, a leginkább érdeklő mondat: „Biztos rossz hír néhányaknak, de a Magyar Állami Operaház 2018 októberében mégis elviszi az Újvilágba a Bánk bánt – és más műveket, pl. a Sába királynőjét, de baletteket is.”

2878 macskás 2017-07-12 16:48:11 [Válasz erre: 2872 -zéta- 2017-07-12 13:35:02]
:)

2877 macskás 2017-07-12 16:47:40 [Válasz erre: 2875 Edmond Dantes 2017-07-12 15:36:11]
írd

2876 Klára 2017-07-12 16:41:39 [Válasz erre: 2864 musicus2 2017-03-05 01:17:26]
Szüleim és Nagyszüleim elbeszéléséből tudom, hogy Palló Imre baritonban ragyogó Bánk bán volt, de a későbbiekben vissza-tenorosított Bánk bánt is kiváló énekesek kiválóan énekelték. Nem a hangfekvésen és az énekesen múlnak a dolgok, manapság a rendezők és díszlettetvezők koncepciói teszik tönkre a darabokat (tisztelet a kivételnek) Ami az x+1-ik átdolgozást illeti, csak szegény szereplők tudják észben tartani, hogy aznap este éppen melyik verzióban lépnek fel!

2875 Edmond Dantes 2017-07-12 15:36:11 [Válasz erre: 2872 -zéta- 2017-07-12 13:35:02]
Csak privátban merek hozzáírni egy 3 szótagból álló szót a "gáz"hoz, hogy ne vádoljanak politizálással :-)

2874 Petyus 2017-07-12 15:00:28 [Válasz erre: 2873 Heiner Lajos 2017-07-12 13:44:06]
Lalyjos! Nem látod a fától az erdőt!

2873 Heiner Lajos 2017-07-12 13:44:06 [Válasz erre: 2872 -zéta- 2017-07-12 13:35:02]
Mondhatnam, nemileg gaz, bocsanat, nincs magyar ekezetem, mielott tragarsagert kigyomlalnanak.

2872 -zéta- 2017-07-12 13:35:02 [Válasz erre: 2871 macskás 2017-07-12 12:38:09]
...nemzeti gáz...:-)

2871 macskás 2017-07-12 12:38:09 [Válasz erre: 2869 ebera 2017-03-08 20:52:00]
Ez nem értelmezési probléma, ez egyszerűen gáz. Ismerni kéne a blog írójának a romantikus operák kategorizálását.

2870 Búbánat 2017-07-12 11:49:06
[url] http://operavilag.net/interjuk/gildatol-gildaig/; Gildától Gildáig [/url] Opera-vilag.net, 2017. július 10. Szemere Zita 2014 óta az Operaház magánénekesnője, számos szerepét követően a nyár elején Gildaként is debütált az Operaház színpadán. Az elmúlt és a következő évadról beszélgettünk vele. KOVÁCS ALEXANDRA és FAZEKAS JÚLIA interjúja „– Vidám szerepek után idén Gilda voltál, jövőre pedig Melinda a Bánk bánban. Milyen az átállás? – Úgy érzem, a karakteremhez közel állnak a komikus szerepek. A többiek, azt hiszem, vidám embernek tarthatnak. De ahogy ez lenni szokott, belül egész más folyamatok zajlanak. Az a vidámság, ami kifelé látszik, belül másképp néz ki. Hiába kedves és vidám valaki, nagyon sok dráma zajlik benne. Eddig arra volt lehetőségem, hogy a vidám oldalamat mutassam meg inkább, és szeretem ezt a vonalat, önfeledten lehet benne lubickolni. Érdekes persze, hogy az első szerepem nem ilyen volt, de utána megadta a sors, hogy másban is kipróbáljam magam. Nagyon szeretem a vígoperai szerepeimet, akár Blondét vagy Norinát. Melinda nagy falat. Egy újabb lépcsőfok afelé, hogy az ember megvalósítsa önmagát és bizonyítani tudjon – főleg magának. Melinda érett nő, akinek gyereke van. Nagy kihívás a karakter, de hangilag is az: drámaibb színt kíván. Az én esetemben fontos, hogy mindez ne menjen a hang rovására, mert nekem nem drámai, hanem lírai koloratúrszoprán hangom van. Ez összetett feladat, sokat kell rajta dolgozni, de nagyon várom. Már próbálunk az őszi premierre, aztán kisebb szünet jön, és augusztusban folytatjuk a munkát. Kertesi Ingrid, a tanárom énekelte már a szerepet, így biztos vagyok benne, hogy mindenben segíteni fog nekem a siker érdekében. Vidnyánszky Attila rendezéséről pedig elöljáróban annyit, hogy nagyon hiteles és jó lesz: szerintem mindenkinek oda fog tapadni a szeme a színpadra. Ha két szereplő csak áll, olyankor a háttérben történik valami, szinte filmszerűen – nagyszerű lesz.”

2869 ebera 2017-03-08 20:52:00 [Válasz erre: 2868 nickname 2017-03-08 20:09:09]
Valóban értelmezési problémáik vannak eszerint, nem attól lesz nemzeti opera egy mű, hogy magyar szerzője van.

2868 nickname 2017-03-08 20:09:09
A következp mondant olvasható az Operaház MimiBlogján: "Az új évadban a Bánk bán mellett másik nemzeti operánk, A kékszakállú herceg vára is új színrevitelben jut majd a közönség elé" - khm, nagyra becsülöm Bartókot: szeretem nagyon a Kékszakállút is, de szerintem a Kékszakállú nem nemzeti operánk. Bartók és Erkel két teljesen különböző zeneszerző.

2867 nickname 2017-03-08 20:06:35 [Válasz erre: 2865 -zéta- 2017-03-05 07:41:30]
A rendező és díszlet- és jelmeztervező is ugyanaz lesz, mint akik a debreceni ős-Bánkot is színre vitték. Hát ez van. Bár várjuk meg, hogy végül Vidnyánszky fogja-e rendezni a darabot.

2866 -zéta- 2017-03-05 07:42:20
A Szegedi Nemzeti Színház jegyeket értékesít a Café Momus olvasói részére a március 14-i, 19 órakor kezdődő Bánk bán előadására. Megfelelő számú érdeklődés esetén különbuszt indítana Budapestről (16 órai indulással, az előadás utáni visszaindulással). Jegyár: 2500,- Ft/fő (a földszintre szól) Az autóbusz költsége az előzetes jelentkezés függvényében később kerül megállapításra. Jelentkezés 2017. március 6-ig a bankbanszeged@gmail.com email címen. Az előadás tervezett szereposztása: II. Endre – Altorjay Tamás Gertrudis – Laczák Boglárka Ottó – Balczó Péter Bánk bán – László Boldizsár Melinda – Kolonits Klára Petur – Réti Attila Biberach – Cseh Antal Tiborc – Kelemen Zoltán a Szegedi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara vez. Pál Tamás rendező: Galgóczy Judit A produkció Erkel Ferenc operájának eredeti változata, Egressy Béni szövegével.

2865 -zéta- 2017-03-05 07:41:30 [Válasz erre: 2864 musicus2 2017-03-05 01:17:26]
A legbosszantóbb, hogy ugyanaz a Kocsár Balázs adja hozzá a nevét, aki először vette elő az ős-Bánkot Debrecenben...:-(

2864 musicus2 2017-03-05 01:17:26 [Válasz erre: 1100 musicus 2007-12-12 02:46:46]
Tehát a bariton Bánk partitúrája nem maradt Novoszivibivirovovszkban, és nem ette meg semmiféle jegesmedve (ahogy épp tíz évvel ezelőtt reménykedve feltételeztem). Ennek örvendezek, mert meghallhatjuk, hogy milyen az a sokat emlegetett bariton Bánk. Én biztosan ott leszek a felújításon. Nádasdy kongeniális átköltését most már két verzióban is játszani fogja az Operaház, kitörő örömünkre.

2863 musicus2 2017-03-05 01:08:20 [Válasz erre: 2785 musicus2 2015-01-22 20:08:01]
A Magyar Állami Operaház műsorra tűzi a bariton Bánkot... No comment.

2862 IVA 2017-02-08 04:53:49 [Válasz erre: 2861 IVA 2017-02-08 04:23:29]
Pontosítom az utolsó mondatomat, hiszen dr. Gyémánt Csilla kifejezése szerint „a kommunista diktatúra idején az 1953 óta újra engedélyezett” műről lenne szó. Ez akár úgy is értelmezhető, hogy 1953-ban is engedélyezték, majd a kommunista diktatúra (értsd: a kommunista diktatúra Rákosi-korszak utáni) idején újra. Úgy gondolom, az elnagyolt utalás korántsem egzakt megfogalmazása feltétlenül tisztázásra szorul.

2861 IVA 2017-02-08 04:23:29 [Válasz erre: 2859 musicus2 2017-02-08 02:36:39]
A Mi újság a Magyar Állami Operaházban?-topicban, 57684. sz. hozzászólásomhoz A budapesti Operaház 100 éve című kiadványból (Zeneműkiadó, 1984) gyűjtöttem ki a Bánk bán felújításainak olyan időpontjait, amelyek arra utalnak, hogy a Rákosi-korszakban is adták a Bánk-bánt, amiből pedig arra lehet következtetni, hogy az nem volt betiltva. Természetesen a hivatkozott könyvben is lehetnek tévedések. Ha majd bejuthatunk az Operaház épülő virtuális adattárába, ellenőrizhetjük ezeknek az adatoknak a helyességét, illetve valószínűleg még több adathoz hozzáférhetünk (pl. nemcsak a bemutatók, felújítások dátumaihoz, hanem valamennyi előadásáéihoz is). Ismeretlenül tisztelve a színháztörténész jóhiszeműségét, az ő állításának pontossága is csak a forrás(ok) és azok tartalmának ismeretében válhat hitelessé (vagy hitelesebbé). Valószínűnek tartom, hogy a Rákosi-diktatúrában valamennyi mű bármelyik színházban való előadását engedélyeztetni kellett. Sőt, az azt megelőző diktatúra idején is. Tehát az „újra” szócska utalhat csupán egy korábbi engedélyezésre is, amely után Rákosi idején újra engedélyezték, ez pedig nem azonos értelmű azzal, hogy be volt tiltva.

2860 Momo 2017-02-08 03:31:52 [Válasz erre: 2859 musicus2 2017-02-08 02:36:39]
Meg kéne kérdezni Gyémánt Csillát, hogy mire gondol. Nyilván nem véletlenül írta, amit írt. Ezzel együtt érvényes, amit ennek kapcsán novemberben írtam: "A háború után, és az egész Rákosi-korszakban is folyamatosan műsoron volt a Bánk bán és a Hunyadi az Operaházban, vagy az Erkel Színházban. (1947-ben nem ment a Házban a Hunyadi.)" Ez évadonként változó előadásszámot jelent. Ezen kívül a Gördülő Opera is játszotta a Bánkot.

2859 musicus2 2017-02-08 02:36:39 [Válasz erre: 2855 Búbánat 2017-01-19 18:17:24]
Részlet Gyémánt Csilla esszéjéből: "A kommunista diktatúra idején az 1953 óta újra engedélyezett „történelmi opera” előadása hasonló érzelmeket keltett, hiszen a Nádasdy-féle változat éppenséggel az Egressy által kihagyott jeleneteket – a Békétleneket és Petúr jelenlétének súlyát – állította vissza, Katona eredeti, szikárabb szövegével helyettesítve Egressy librettójának cirádáit." Ha 1953-ban "újra engedélyezték" a Bánk bán operát, akkor előtte be volt tiltva? A múltkor volt erről egy kis vitánk, még sem emlékeztem rosszul? Vagy a szakirodalom ellentmondó? Ki tudna utánanézni?

2858 nickname 2017-02-07 21:46:43
És mégsem lesz bariton Bánk bán Debrecenben. A Csokonai Színház honlapján már nyilvános a szereposztás: [url]http://csokonaiszinhaz.hu/muvek/erkel-ferenc-bank-ban/;a címszerepet tenorok éneklik majd.[/url]

2857 Petyus 2017-02-06 14:35:56 [Válasz erre: 2856 Búbánat 2017-02-06 14:26:45]
Remélhetőleg a könyv magyar fordításban is megjelenik.

2856 Búbánat 2017-02-06 14:26:45
[url] http://momus.hu/article.php?artid=7023&cat=17&recid=7023; „Ágai Karola művészete a saját pályafutásomat vörös fonalként követi” – beszélgetés Némedi Csabával, az Ágai-könyv szerzőjével [/url] - zéta -, 2017-01-23 [ Interjúk ] „Egy nemzetközi reputációval rendelkező német kiadó, a LIT egyik vadonatúj kiadványát tartom a kezemben a jeles magyar drámai koloratúrszoprán, Ágai Karola Melinda-alakításáról. A német nyelvű könyv kapcsán annak szerzőjével, Némedi Csabával együtt idézzük föl a néhány éve elhunyt énekesnő alakját.” „- Ágai Karola 1969-ben énekelte először Melinda szerepét és mintegy tíz évig tartotta repertoáron. Mennyire van ez a korszak dokumentálva szerinted? - Ez nagyon ellentmondásos időszaka volt az Operaháznak a média szempontjából. Elvileg nem létezhetett volna ún. sztárkultusz, de visszaolvasva és –hallgatva az akkori forrásokat, nagyon jól tudjuk, hogy adottak voltak a korszak sztárjai. A teljesség igénye nélkül, csak a szopránoknál maradva kiemelném a lírai szoprán László Margitot és a drámai szoprán Déry Gabriellát. Szerintem ők ketten bárhol a világban megállták volna a helyüket akkoriban. Ágai Karolát a hazai, illetve a töredékesen fellelhető külföldi sajtó jelentős Mozart- és bel canto énekesnőnek könyvelte el. Szinte mindenki kiemelte még Zerbinetta szerepét, ami mint tudjuk egyben a belépőt is jelentette a New York-i Metropolitanbe, de ezen a tárgykörön kívül nagyon kevés egyebet lehetett fellelni róla. Ráadásul a kevés nemzetközi irodalom jó része ún. kereszthivatkozás, amely sztereotípiákra épül, kiemelik a virtuóz koloratúrkészséget, az üzembiztos topregisztert, a szuggesztív szerepformálást, az átlagos koloratúrszopránokhoz képest dúsabb középhangokat, nagyobb volument és átütő erőt. Nehéz volt olykor kibogozni, melyik forrás volt az első, s melyik az átvett híradás.” „- A szerep még ugyanebben az évben lemezfelvétellel is járt, ami az évszám miatt nagyon fontos. Ekkoriban futott igazán fel a Hungaroton komolyzenei kínálata, és ez a felvétel mostani mércével elképesztő példányszámot ért el. Az Ágai-Komlóssy-Simándy-Melis-Faragó-Réti-Ferencsik csapat rendkívüli igényességű munkája a mai napig etalonnak számít. Véleményed szerint ez mennyiben befolyásolta a Művésznő pályáját a továbbiakban? - 1969 májusában volt a felújítás, s tudjuk, hogy ez alig pár hónappal volt a nagysikerű MET-debütálás után. Ez művészileg fantasztikus szimbiózist jelentett, hiszen az olasz bel canto emblematikus szerepét össze lehetett kapcsolni a korszak magyar bel canto gyökerekkel rendelkező csúcsszerepében. Határozott meggyőződésem, hogy Ágai Karola Melinda szerepében tökéletesen tudta kamatoztatni a korábbi években, a bel canto szerepekben és természetesen korábbi Erkel szerepeiben szerzett tapasztalatait. Fantasztikus módon tudta ötvözni az alap bel cantót a helyivel, az ún. lokálkolorittal. Erkel Melinda szerepében elrejtette a magyar haza stilizált alakját (milyen érdekes, hogy mi anyaföldről beszélünk, míg a német például apaországról), ahol Melindában a magyar haza sorsa kumulál. Mindezt Ágai Karola megejtően tudta életre kelteni, tökéletesen azonosulva a karakterrel, ahogy a francia terminus is kifejezi, a Physique du rôle klasszikus és ritka esete valósult meg, amikor egy énekes vokális és szerepformáló készsége mellett a habitus, az attitűd, a színpadi játék és jelenlét is ötvöződik. Ebben a szerepben szinte végig a magyaros színek, a verbunkos stílus dominál. Számomra nagyon fontos tapasztalat volt, amikor Sieghart Döhring professzor, a német nyelvterület egyik legkiemelkedőbb bel canto és francia nagyopera kutatója a disszertációban kifejtette, hogy mik azok a stílusjegyek, amelyek nélkülözhetetlenek egy klasszikus őrülési jelenet során. Csak címszavakban felsorolva: a természeti hangok, a vihar, a szellemhangok megjelenése, olyan pillanatok, ahol az őrületbe esett személy a múltat megidézi. Nagyon fontos még a táncos ritmika, ami sokszor egy keringőre épül.” „- A nemzetközi szakirodalom mennyire fogadja el egy kis ország külföldön ismeretlen komponistájának a belterjesnek tűnő egyéni megoldásait? - Mi magyarok is hajlamosak vagyunk arra, hogy Erkelt egy kézlegyintéssel elintézzük, pedig ennél sokkal többet érdemel. Ha például Melinda szerepét csak az Őrülési jeleneten keresztül vizsgáljuk, azt kell mondanom, hogy a mi „kis” Erkelünk egy olyan zseniális megoldással állt elő, ami Bellininek vagy Donizettinek is csak el-elvétve jött össze, mégpedig a fent említett stílusjegyek kombinációja. A Tisza-parti jelenetben minden ilyen tipikus stílusjegy benne van: egy viharral indul, szellemhangok ugyan közvetlenül nem szólalnak meg, de a férfikar által imitált szél hangjai óva intik Melindát és Tiborcot a Tiszán való átkeléstől. Donizetti hasonló szituációban „megelégedett” a reményét vesztett Lucia nosztalgikus érzelmeinek felidézésével, s egy gyors keringővel (ez a Cabaletta) áttáncol egy másik dimenzióba. Ettől Erkel semmiben sem marad el, hiszen ott megjelenik a lassú és a gyors csárdás váltakozása. Olyan fogást alkalmazott, amitől mindez összetettebben kerül színpadra, mint a vezető olasz bel canto komponisták megoldásaiban. Mindezt a perfekciónak olyan fokán, ami annyira természetes, hogy elsőre szinte fel sem tűnik.” „- Említetted, hogy Ágai Karola Ferencsik János vezénylete alatt visszatérhetett az ősváltozatra épülő szólamhoz a Tisza-parti jelenetben. Különös ugyanakkor, hogy a második szereposztásban nem koloratúrszopránra, hanem Dunszt Máriára bízták a feladatot. - A rendelkezésemre álló adatok szerint ebben a rendezésben (ami 1979-ig ment) csak akkor játszották a koloratúr-verziót, amikor Ő volt kiírva. A váltótársak (a házon belül Dunszt Mária, Vámos Ágnes, Moldován Stefánia, beugróként a debreceni együttes kiemelten sokoldalú vezető énekesnője, Marsay Magda, a széria utolsó előadásain pedig az akkori fiatal generációt képviselő Tokody Ilona) abban az időszakban nagy valószínűséggel a Kenessey-verziót énekelhették (például azért, mert egyikőjük sem volt kimondottan koloratúrszoprán), amit sajnos még napjainkban egy-egy kivételtől eltekintve (például Debrecen korábbi és Szeged aktuális produkciója) sokan a standard változatnak tekintik. Az a tény, hogy az Operaház a koloratúr-verziót játszotta Ágai Karolával, egyedülálló jelenség volt, és egyben a Bánk bán recepciótörténetének is kiemelt eseménye. Ha jól emlékszem, Szűcs Márta volt a következő énekesnő, aki ugyanezt a változatot először elénekelte színpadon 1993-ban (egyébként egy későbbi előadás felvételének részletei a YouTube videomegosztón is elérhetők). Később Kertesi Ingrid, majd Keszei Bori énekelte, különféle nyitottabb, az ősváltozatból szemezgető formában. Kertesi Ingrid különleges helyet foglal el a Bánk bán diszkográfia szempontjából, mivel 1993-ban egy olyan teljes felvétel közreműködője, amely részben az ősváltozatból merít, majd 2011-ben kiadták vele az ősváltozat kritikai kiadása alapján készült teljes felvételt is. Színpadon Kolonits Klára vitte diadalra az ősváltozatot egy félig szcenírozott verzióban 2010-ben. De megállapíthatjuk, hogy az ősváltozatból kiinduló koloratúrverziónak praxisa, komoly előadási gyakorlata Ágai Karola után sem alakult ki. Én teljes mértékben elutasítom a csonkolt, dekolorált változatot, mert nemcsak a szerep vokális karaktere lett megváltoztatva (aminek a szándéka az lehetett, hogy a szerepet elérhetővé tegyék lírai szoprán, lirico-spinto, vagy akár drámai szopránok számára is), de ezáltal komolyan sérült az a zeneszerzői óhaj, hogy egy igazi magyar bel canto női főszerepet magunkénak tudhassunk. És akkor, amikor kesergünk Erkel munkáinak külföldi elutasítása miatt, tudni kell, hogy ennek oka lehet az is, hogy pont mi rángattuk ki az eredeti környezetéből ezzel az idegen átdolgozással. Manapság már szentségtörésnek számít, ha valaki transzponál vagy dekolorál, alapjaiban átdolgoz egy szerepet, hiszen ezzel meghamisítja a szerzői szándékot. Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor például Joan Sutherland akár az Éj királynője szerepét, illetve Anna Moffo a Lucia szerepét transzponált verzióban énekelte akár a New York-i Metropolitanben is.”

2855 Búbánat 2017-01-19 18:17:24
A Café Momus fórumán található Pál Tamás karmester művész-blogjából másolom ide át a linket. [url] http://momus.hu/vipblog.php?act=list&bloggerid=88; Gyémánt Csilla esszéje Erkel (ős) Bánk bánjának szegedi operabemutatója kapcsán.[/url] „A hányatott sorsú, „tökéletlen remekmű” a Szegedi Nemzeti Színház színpadán, 2016 őszén”

2854 Petyus 2016-12-29 12:51:17 [Válasz erre: 2853 Petyus 2016-12-29 12:44:40]
Perencz Béla zseniális Tiborcáról sem feledkezhetünk meg!

2853 Petyus 2016-12-29 12:44:40 [Válasz erre: 2852 parampampoli 2016-12-29 11:11:45]
Molnár András akár az Erkelben is énekelhetné még a nagyurat! Nagy Úr lenne istenigazából>

2852 parampampoli 2016-12-29 11:11:45 [Válasz erre: 2851 nickname 2016-12-29 11:08:29]
Olyanok szerint, akik látták a Bánk bán törökbálinti koncertszerű előadását, Molnár András tökéletesen intakt hangi állapotban énekelte a címszerepet. Egyáltalán nem vagyok meglepve. Ilosfalvy még Molnárnál pár évvel idősebb állapotban is igazi Nagyúr volt.

2851 nickname 2016-12-29 11:08:29
[url]http://www.opera.hu/tarsulat/szemely/fekete-attila/;Fekete Attila is énekel majd Bánkot májusban.[/url] Nyilván keresik az új énekeseket a szerepre: László Boldizsár jó választás, Fekete Attila nem tudom. Persze még változhat addig ez is - mármint még visszaléphet a művész a szereptől.

2850 Búbánat 2016-11-17 10:56:39 [Válasz erre: 2849 Búbánat 2016-11-17 10:56:22]
Szegeden

2849 Búbánat 2016-11-17 10:56:22
Kelemen Zoltán operaénekes művész-blogjában ír a szegeden közelmúltban bemutatott "ős-Bánk bán"-ról is (2016-10-11). Ebből idézem őt: [...] "A Nádasdy-verzió hetven éves egyeduralma után először a Debreceni Csokonai Színház vette elő 2009-ben az "ősváltozatot", de az Operaház is játszotta pár évig, abban Petur bán szerepébe én is beállhattam, majd visszatértünk az átdolgozott verzióhoz, melyben továbbra is éneklem Petur bán szerepét. Akik látták valamelyik előadást, vagy ismerik az ősváltozat egyik CD-felvételét, azok számára aligha meglepő, hogy a két verzió elég jelentős mértékben eltér egymástól zeneileg és szövegben egyaránt. Nádasdyék sok helyen tömörítettek, transzponáltak, bizonyos számokat erősen meghúztak, egyet-kettőt el is hagytak, így az átdolgozás könnyebben énekelhető és jóval rövidebb lett, s nem utolsó sorban jobban hasonlít Katona József eredeti drámájára. Némileg módosult a jelenetek sorrendje is, a legjelentősebb változtatás pedig az volt, hogy az első felvonásbeli Bánk-Biberach kettősből Bánk-Petur kettős lett, persze teljesen más szöveggel, a jelenet pedig jóval korábbra került át. A Melinda-Ottó duett gyors záró szakaszába eredetileg Biberach is beleénekel, így az voltaképpen tercett, az átdolgozásban viszont csak ketten énekelnek. A Tiszaparti jelenet négy(!) részes Melinda-áriájából egyet teljesen elhagytak - ez a rész a mostani szegedi előadásban is húzva van, így az nagyjából megegyezik az 1969-es lemezen Ágay Karola által énekelt koloratúrás változattal, ami még így is sokkal bővebb, mint az általában játszott egyszerűsített, "dekolorált" forma. További jelentős különbség, hogy Endre király eredetileg már a második felvonásban színre lép, a királyné holtteste fölött elénekli az áriáját, melyben Petur bán is énekel egy mellékszólamot, majd a felvonást a király strettája zárja, amely a Nádasdy-verzióból teljesen hiányzik, az ária lassú része pedig átkerült a 3. felvonás fináléjába (de már Petur szólama nélkül, aki így csak az első felvonásban szerepel, igaz, ott sokkal jelentősebb feladata van). Az első felvonás finálé-együttese is gyors strettóval zárul az eredeti változatban, a másodikban pedig egy kórus-ima is felcsendül (ebből a kórus elhagyásával Nádasdy-féle változatban zenekari közjáték lett a 3. felvonás két képe közt.) Ezek tehát a leglényegesebb zenei különbségek. A másik fő eltérés szövegbeli. Egressy Béni librettójának nyelvezetét ma már erősen archaikusnak érezzük, a prozódiáját pedig reménytelenül elavultnak. Nádasdy modernebb hangzású, ugyanakkor költőibb, romantikusabb szöveget illesztett a régi helyébe, a prozódiája pedig sokkal jobban igazodik a zenei hangsúlyokhoz. A mostani szegedi előadásban is sok helyen ki lett igazítva a szöveg prozódiája, néhány, ma már nem használt szó helyére is modernebb változat került, de lényegét tekintve mégis megmaradt az eredeti Egressy-féle szöveg. Jómagam nem szeretnék egyértelműen lándzsát törni egyik változat mellett sem. Sokáig természetesen az én számomra is az átdolgozott változat volt "A Bánk bán", és ha Petur bán szerepének birtokosaként nézem, akkor kétségtelenül azt szeretem jobban, hiszen abban egy duettel többet énekelhetek. Tiborc szerepe felől nézve viszont nem olyan nagy a különbség, a két változat még szövegében is alig tér el egymástól, tehát voltaképpen mindegy. Viszont ha azt nézem, hogy a szerző mit írt meg, akkor Erkel Bánk bánja mégiscsak az eredeti változat, az átdolgozás pedig minden erénye mellett is "csak" átdolgozás. Mindenképpen érdemes tehát megismerni az eredeti ősverziót, mert sok olyan zenei szépség tárul fel benne, ami az átdolgozásban nem hallható, és nem utolsósorban a szerző ezt írta meg, EZ az "igazi" Bánk bán, Erkel Ferenc eredeti operája. Remélem, a szegedi közönség szeretni fogja ezt a változatot is."

2848 -zéta- 2016-11-05 18:00:59
November 7-én, hétfőn este 19,55-től az M5-ön a Bánk bán felvétele 2010-ből (ős-Bánk)...

2847 Klára 2016-11-01 10:53:18 [Válasz erre: 2846 nickname 2016-11-01 10:39:44]
Ez kétségkívül igaz. Más: valakinek el kellene gondolkodni azon, miért is nincsenek manapság olyan kvalitású énekesek, mint annak idején. És kérem,ne mondják a fiatalabbak azt, hogy ez merő nosztalgia és a "régi szép idők" visszasírása. Aki látott, hallott már operafelvételt egy Simándyval, Ilosfalvyval, Házy Erzsébettel, Tiszay Magdával, Takács Paulával,.. stb, az tudja miről beszélek, bocs mire gondolok. Választék, képzés, korai színpadra lépés, nem megfelelő repertoár erőltetése? Illetékesek, nem kellene evvel a kérdéssel is foglalkozni a sok önfényesítés mellett, helyett?

2846 nickname 2016-11-01 10:39:44 [Válasz erre: 2845 Klára 2016-11-01 10:26:19]
A színház most is az eredetit játssza, mutatta be. csak hát a szerepekre alkalmas énekesek nélkül mit ér akár az eredeti, akár az átdolgozott változat előadása?

2845 Klára 2016-11-01 10:26:19
2016.nov. 7.-én 19.55.kor az m5 csatornán megismétlik a 2010.-es szegedi előadást, az eredeti Bánk Bán -t!

2844 nickname 2016-10-30 21:45:45
Nyilván már sohasem lesz olyan nagyszerű szereplő gárdánk a Bánk bánra, mint anno, de azért legalább egy jó szereposztást most is ki lehet állítani. Bánk bán - László Boldizsár Melinda- Kolonits Klára Tiborc - Alexandru Agache Gertrud - Wiedemann Bernadett vagy Lukács Gyöngyi II. Endre - Rácz István - ki van írva a szerepre májusra Ottó - Balczó Péter, de Boncsér is jó Ottó lehetne szerintem Petur - Szemerédy Károly - ki is írták májusra a szerepre. Egyébként a honlapon feltűnt Kovácsházi István neve is, mint címszereplő.

2843 Búbánat 2016-10-06 12:51:58
Holnap este: [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/szindarab/bank-ban-0; Erkel Bánk bánjának eredeti változata kerül bemutatásra a Szegedi Nemzeti Színházban [/url] „A magyar zenetudomány kutatásainak jóvoltából ma már hozzáférhetünk Erkel csorbítatlan partitúrájához, s csak ámuldozni tudunk az eredeti mű páratlan gazdagságán. A szerző jól ismeri és alkalmazza a korabeli francia és olasz operakomponálás mesterfogásait, s teremti meg – szinte a semmiből – az ezekhez méltó magyar operai nyelvet. Előadásunk élni kíván az egész mű ismeretének új lehetőségeivel, s reméljük, gazdagítani tudjuk a darabhoz fűződő, s mindnyájunk számára oly fontos élményeket. „ Az előadás a Magyar Állami Operaház közreműködésével jön létre. Bemutató: 2016. október 7. http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/szindarab/bank-ban-0

2842 tiramisu 2016-06-26 19:34:08 [Válasz erre: 2832 Kaliban 2016-06-21 20:38:51]
Egyetértek.

2841 Kaliban 2016-06-26 11:00:23 [Válasz erre: 2833 IVA 2016-06-21 21:45:46]
A Verdi-operák szólamainak átírásával kapcsolatos bejegyzésedet éreztem cinikusnak vagy legalábbis ironikusnak. Itt most nem egy modern rendezői elképzelésről van szó - csak visszanyúlnak egy korábbi rendezői változathoz, aminek nincs értelme. A bariton verzió egy konkrét rendezői koncepció és énekes gárda számára készült. Nem véletlenül ment rövid ideig. Értelmetlenség elővenni. Erkelhez semmi köze. Az ég adta egy világon semmi. Egyébként a modern rendezők nem nyúlnak bele a partitúrába. Csak húznak. Nádasdy idejében még előfordult, hogy brutálisabban beleírtak az eredeti partitúrába. Ez ugyanúgy hamisítás számomra, mint egy ízléstelen és nézhetetlen modern rendezés. De mindkettő a színházi gyakorlat része. Sajnos.

2840 Kaliban 2016-06-26 10:53:17 [Válasz erre: 2834 IVA 2016-06-21 22:14:23]
Sándor Csaba Figarónak se volt rossz - bár lehet az is kicsit korai volt. Papagénójára is kíváncsi lettem volna. Nem jutottam el rá. Csalódottságom hatása alatt, nem kellően átgondolva írtam, amit írtam. Nem kellett volna. Igazatok van.

2839 Kaliban 2016-06-26 10:50:16 [Válasz erre: 2836 -zéta- 2016-06-21 23:43:05]
Gondolom nem, de nem értem miért érdemes így játszani akármit is? Akármelyik Bánk verziót is? Megfelelő énekesek, gondos rendezés, karmesteri munka, zenei előkészítés nélkül? Ezért is hülyeség a Csokonai Színház érve a bariton verzió mellett. Ha nem egy igazán jó bariton énekli majd a címszerepet, akkor nem igen lesz jelentőség teljesebb Bánk.

2838 IVA 2016-06-22 01:04:36 [Válasz erre: 2836 -zéta- 2016-06-21 23:43:05]
Talán elég is ennyi. Ebből a nem kiváló hang- és annál is rosszabb képminőségben látott jelenetből úgy érzem, a karmesternek nincs mit közölnie, kifejeznie a zenével, a rendezőt pedig az sem zavarja, hogy a dialógus elején Bánk nem kíváncsi arra, hogy kivel beszél, majd amikor később Bánk és Tiborc elengedi egymás kezét, meg is szűnik köztük a színpadi kapcsolat. Nem tudom, hogy ezeket hiányokat, hibákat érdemes-e még többet próbálni.

2837 IVA 2016-06-22 01:01:43 [Válasz erre: 2835 Csiki Gábor 2016-06-21 23:38:26]
Értem, kedves Csiki Gábor. Én a Magyar Állami Operaház tálaló írásaiban (ajánlók, interjúk) érzem folyamatosan a rendezői „koncepciók” magyarázataiban a süket dumát. Miért a mi választásunk jó, az eddigi érvénytelenekkel szemben? Mi tudjuk, mit, hogyan akarnak látni a fiatalok, hogyan kell ma egyáltalán, ma nem lehet úgy, mint... az egész világon stb. Ahogy Galgóczy Judit elmondta, majd leütötte a kalapácsot: „erről szól A trubadúr”. Mert azok a „dilettánsok”, akik előtte azt vitték színpadra, ami a darabban van, nem tudták. Nem vagyok az István, a király, illetve előadástörténetének alapos ismerője, de engem meglepett, amikor Szörényi Alföldire bízta a darabját, és akkor mintha egy kissé megtagadta volna a bemutatónak és a korábbi előadásoknak azt a lelkületét, amely oly nagy sikert hozott számára. Ezek után nem tudom, hogy egy fiatal zenei vezető esetleges szólamfekvés-átírását hogyan fogadná. Hozzászólását értelmezve nem értettem félre a Csokonai Színházhoz fűződő viszonyát. Nézőként én már számtalan negatív észrevételt írtam le az Operaház tevékenységéről, eladásairól meglehetős indulattal, olykor epésen ezen a fórumon – ennek ellenére merem vallani, hogy szeretem az Operaházat. Olyan ez a kapcsolat, mint egy elromlott házasság, amelynél jobbat mégsem lehet kitalálni.

2836 -zéta- 2016-06-21 23:43:05 [Válasz erre: 2834 IVA 2016-06-21 22:14:23]
Vajon tudjuk, kapott-e a két említett fiatal énekes elég színpadi és zenekari próbát?

2835 Csiki Gábor 2016-06-21 23:38:26 [Válasz erre: 2833 IVA 2016-06-21 21:45:46]
Kedves IVA, nagy örömmel olvasom komoly és megfontolt mondatait a témával kapcsolatban. Jómagam kissé megbántam, hogy egyáltalán írtam - mint általában mindig - , mert teljesen reményvesztett vagyok atekintetben, hogy a mai világban érdemes-e egyáltalán bármiről eszmét cserélni, felháborodnásunknak hangot adni, akár névvel, akár név nélkül... és igen: akár itt, egy fórumon, akár bármilyen más formában. Tirádámat tulajdonképpen csakis az váltotta ki, hogy a Csokonai Színház egy ilyen süket sumával indokolja meg, hogy miért az átdolgozás átdolgozását tűzi műsorra. INkább ne tették volna. Ezt kapjátok, mert így döntöttünk, gyertek el, hallgassátok meg, nézzétek meg, aztán ki-ki tegye a véleményét oda, ahová akarja. Ez számomra egyenesebb és egyértelműbb kommnikáció, mint ez a "bariton hanggal a személyiség és a férfierő, meg az államférfi, mega mittoménmi"-sóder. MIért kell folyton-folyvást hülyének nézni mindenkit ebben az országban? Amelynek két legismertebb nemzeti operájában (mindkettő remekmű szerintem, és mindkettőt egy olyan szező írta, akiknek későbbi zenei termése meg sem közelítette eme darabjaikat) a főhős államférfi és tenor hangfajú. Ezek: a Bánkbán, illetve az István a király. Nem, nem az Erkel, hanem a Szörényi! Vajon Sz. Levente megengedné, hogy István szerepét (ezáltal a darab 70%-át) letranszponálják/áthangszereljék, teszem at egy bariton hangú fiatal színész kedvéért? Nem hinném. Végére még annyit: én 15 évvel ezelőtt két operaprodukció kapcsán felléptem a Csokonai Színházban, és nagyon szerettem azt a társulatot. (Remélem, ők sem utáltak engem.) Egyszóval nem velük van bajom, hanem az ilyen mellébeszéléssel.

2834 IVA 2016-06-21 22:14:23 [Válasz erre: 2832 Kaliban 2016-06-21 20:38:51]
Meghallgattam a kettős hivatkozott felvételét. Szerintem elsősorban nem az énekesek tehetnek arról, hogy olyanok, amilyenek. A karmester segít ledarálni a jelenetet, a rendező (miután rosszul osztották ki a szerepeket) nem értelmezi a szöveget, nem játszatja az énekeseket, nem gondoskodik a világítási munkáról stb. Sándor Csaba nekem tetszett Budapesten, egy fiatal vőlegény, egy Mozart-hős szerepében: Masettóként. Egész lénye, hangja messze van még Tiborctól: évtizedekre.

2833 IVA 2016-06-21 21:45:46 [Válasz erre: 2831 Kaliban 2016-06-21 20:32:09]
Szíved jogkörébe tartozik, hogy kit tartasz ideálisnak, kit nem, mit bánsz és mit nem, mi érdekel, mi nem, és minderről véleményt írni. Sőt, az ennyi után is írni még valamennyit. Arra vagyok kíváncsi, ki viszonyult cinikusan »egy „autentikusabb” verzió színpadra állításához«, vagy Csiki Gábor hozzászólásához. (Csiki Gábor után ketten szóltunk a témához.) Vagy arra, hogy hol lehet olvasni a cinikus megváltozott jelentéséről.

2832 Kaliban 2016-06-21 20:38:51 [Válasz erre: 2831 Kaliban 2016-06-21 20:32:09]
De a vitának úgy sincs semmi értelme, mert mindenki ragaszkodik a saját elképzeléseihez. Nem is akarok vitatkozni. És még valami: számomra Simándy vagy Ilosfalvy, de Molnár András és Bádni János is tekintélyt parancsoló nagyúr volt. Ahogy Simándy elénekelte a végén a címszereplő utolsó mondatait az igazán megrázó volt. Ahogy fellépet Gertrúddal szemben a kettősben az igazán jelentőség teljes és tekintélyt parancsoló alaknak mutatta Bánkot. Éneklésével, színpadi megjelenésével, színészi alakításával egyaránt súlyt adott a figurának. Ahogy Ilosfalvy is,de Molnár vagy Bándi is képes volt erre. Nemrég meghallgattam a tubuson a Tiborc-Bánk kettőst Turpinszky Gippert Béla és Sándor Csaba előadásában. Mindkét énekes ígéretes tehetség szerintem, de az egész előadásuk jellegtelen, kifejezéstelen volt. Na, ez a legnagyobb baj, nem a tenor hiány. Hanem a kifejezőkészség hiánya. Ezt fiatal énekeseknél sokszor érzem manapság. Nincsenek nagy érzelmek, nincsenek igazi drámák a színpadon, izzó szenvedélyek, magukkal ragadó alakítások. Amit sajnálok. Simándyék felvétele ezért etalon. Mert az üt. Pozitív értelemben. Nagyon.

2831 Kaliban 2016-06-21 20:32:09
Szerintem a bariton verzió egész egyszerűen azért született meg, mert az átdolgozóknak volt egy rendezői-alkotói koncepciójuk, amibe nem fért bele az eredeti erekeli darab ezért saját elképzeléseikhez igazították azt. Az egész átdolgozás erről szól. Fodor Géza elemezte ezt részletesen. Szerintem igaza van. Nincs ebben semmi nagy dolog. Nádasdyék mindössze egy élő színházi gyakorlat szerint jártak el. Anno más operákat is átdolgoztak különböző okoknál fogva már a 19. században is. Aztán ez Bánk átdolgozás tovább alakult a különböző felújítások alkalmával: tenor verzióhoz való visszatérés - egyébként egy Tiborc, Petur és Gertrud szólamának lejjebb szállításával is járt: az eredetileg bariton szerepek basszusok lettek -, Melinda szólamának átírása, aztán a koloratúrás részek megrövidített formában való visszaállítása, majd a közzenék elhagyása, szöveg variánsok, módosulások. Vagyis az "eredeti átdolgozás" nem volt "Szentírás", tehát nincs semmi benne, hanem a Nádasdy-Rékai-Oláh nevével fémjelzett verziót adják. Ez nem értékítélet velük szemben és nem megy szembe az átdolgozók akaratával sem. A bel canto operák brutális megcsonkítása külföldön is divat volt - lásd a két vh. között vagy a z1950-es években készült felvételeket - erre a tényre is Fodor mutatott rá. Nálunk meg - lássuk be - igazi hagyománya sohasem volt a bel canto darabok előadásának. Szerintem ez is közre játszott az átdolgozásokban, illetve abban, hogy senkit sem érdekelt mit írt meg valójában Erke évtiezdeken át. Tehát lehet cinikusa viszonyulni egy autentikusabb verzió színpadra állításához, vagy Csiky Gábor hozzászólásához, csak kicsit komikusnak érzem azt. Ismerve a színházi előadói gyakorlatot akár egy Verdi-opera átírása se lehetett volna elképzelhetetlen. Azt hiszem a Staud Géza szerkesztette könyvben olvastam, hogy anno Verdi operát is adtak Budapesten a felére húzva. Ami azért brutális csonkítás volt és torzóvá tette a darabot. Nekem az átírt Bánk is torzó-szerű. Feszes dramaturgiával, de megcsonkított, esetenként a korszakban nem létezett zenei formákkal. Ami idegenül hatott számomra miután megismertem Erkel mintaképeit, azaz a kora romantikus olasz,francia operák világát. De ez az én véleményem. A színházak nyilván maguk döntik el melyik verziót játsszák. Engem a bariton-verzió nem érdekel, ahogy az átírt Tisza-parti jelenettől is kirázz a hideg. Moldován Stefánia és Osváth Júlia számomra korántsem ideális Melinda. Nekem Ágay Karola, Szűcs Márta vagy Kolonits Klára az igazi Melinda. Ők nem voltak azok. Lehet emiatt kioktatni, hogy élőben nem is hallottam Osváth vagy Moldován alakítását - így igaz nem hallhattam, de a felvételek alapján nem is bánom. A bariton verzióból nincs hangfelvétel, de ettől függetlenül sem érdekel. Mert teljesen idegen a darab eredeti stílusvilágától. Ahogy az átírt Tisza-parti jelenet is. Ettől még lehet játszani bármelyik változatot és szeretni is. Csak a helyén kellene kezelni azokat. Mert azok bizony rendezői verziók! Elsődlegesen nem Erkel, hanem a színpadra állítók darabról alkotott koncepcióját és elképzeléseit tükrözik. Ami nem baj, mert ilyet csináltak mások is. Csak jó lenne már ezt kimondani. Ennyi.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.