vissza a cimoldalra
2019-11-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Zene, ifjúság, jövô (80)
Operett, mint színpadi műfaj (4152)
Élő közvetítések (8250)
Kimernya? (3303)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3512)
Társművészetek (1463)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (88)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4611)
Erkel Színház (10375)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (999)
Palcsó Sándor (271)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1806)
Franz Schmidt (3457)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2358)
Meg kell újítani az ének-zene oktatást! (137)
Pantheon (2446)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2839   Kaliban • előzmény2836 2016-06-26 10:50:16
Gondolom nem, de nem értem miért érdemes így játszani akármit is? Akármelyik Bánk verziót is? Megfelelő énekesek, gondos rendezés, karmesteri munka, zenei előkészítés nélkül? Ezért is hülyeség a Csokonai Színház érve a bariton verzió mellett. Ha nem egy igazán jó bariton énekli majd a címszerepet, akkor nem igen lesz jelentőség teljesebb Bánk.
2836   -zéta- • előzmény2834 2016-06-21 23:43:05
Vajon tudjuk, kapott-e a két említett fiatal énekes elég színpadi és zenekari próbát?
2834   IVA • előzmény2832 2016-06-21 22:14:23
Meghallgattam a kettős hivatkozott felvételét. Szerintem elsősorban nem az énekesek tehetnek arról, hogy olyanok, amilyenek. A karmester segít ledarálni a jelenetet, a rendező (miután rosszul osztották ki a szerepeket) nem értelmezi a szöveget, nem játszatja az énekeseket, nem gondoskodik a világítási munkáról stb. Sándor Csaba nekem tetszett Budapesten, egy fiatal vőlegény, egy Mozart-hős szerepében: Masettóként. Egész lénye, hangja messze van még Tiborctól: évtizedekre.
2832   Kaliban • előzmény2831 2016-06-21 20:38:51
De a vitának úgy sincs semmi értelme, mert mindenki ragaszkodik a saját elképzeléseihez. Nem is akarok vitatkozni.

És még valami: számomra Simándy vagy Ilosfalvy, de Molnár András és Bádni János is tekintélyt parancsoló nagyúr volt. Ahogy Simándy elénekelte a végén a címszereplő utolsó mondatait az igazán megrázó volt. Ahogy fellépet Gertrúddal szemben a kettősben az igazán jelentőség teljes és tekintélyt parancsoló alaknak mutatta Bánkot. Éneklésével, színpadi megjelenésével, színészi alakításával egyaránt súlyt adott a figurának. Ahogy Ilosfalvy is,de Molnár vagy Bándi is képes volt erre. Nemrég meghallgattam a tubuson a Tiborc-Bánk kettőst Turpinszky Gippert Béla és Sándor Csaba előadásában. Mindkét énekes ígéretes tehetség szerintem, de az egész előadásuk jellegtelen, kifejezéstelen volt. Na, ez a legnagyobb baj, nem a tenor hiány. Hanem a kifejezőkészség hiánya. Ezt fiatal énekeseknél sokszor érzem manapság. Nincsenek nagy érzelmek, nincsenek igazi drámák a színpadon, izzó szenvedélyek, magukkal ragadó alakítások. Amit sajnálok. Simándyék felvétele ezért etalon. Mert az üt. Pozitív értelemben. Nagyon.
2831   Kaliban 2016-06-21 20:32:09
Szerintem a bariton verzió egész egyszerűen azért született meg, mert az átdolgozóknak volt egy rendezői-alkotói koncepciójuk, amibe nem fért bele az eredeti erekeli darab ezért saját elképzeléseikhez igazították azt. Az egész átdolgozás erről szól. Fodor Géza elemezte ezt részletesen. Szerintem igaza van. Nincs ebben semmi nagy dolog. Nádasdyék mindössze egy élő színházi gyakorlat szerint jártak el. Anno más operákat is átdolgoztak különböző okoknál fogva már a 19. században is.

Aztán ez Bánk átdolgozás tovább alakult a különböző felújítások alkalmával: tenor verzióhoz való visszatérés - egyébként egy Tiborc, Petur és Gertrud szólamának lejjebb szállításával is járt: az eredetileg bariton szerepek basszusok lettek -, Melinda szólamának átírása, aztán a koloratúrás részek megrövidített formában való visszaállítása, majd a közzenék elhagyása, szöveg variánsok, módosulások. Vagyis az "eredeti átdolgozás" nem volt "Szentírás", tehát nincs semmi benne, hanem a Nádasdy-Rékai-Oláh nevével fémjelzett verziót adják. Ez nem értékítélet velük szemben és nem megy szembe az átdolgozók akaratával sem. A bel canto operák brutális megcsonkítása külföldön is divat volt - lásd a két vh. között vagy a z1950-es években készült felvételeket - erre a tényre is Fodor mutatott rá.

Nálunk meg - lássuk be - igazi hagyománya sohasem volt a bel canto darabok előadásának. Szerintem ez is közre játszott az átdolgozásokban, illetve abban, hogy senkit sem érdekelt mit írt meg valójában Erke évtiezdeken át. Tehát lehet cinikusa viszonyulni egy autentikusabb verzió színpadra állításához, vagy Csiky Gábor hozzászólásához, csak kicsit komikusnak érzem azt. Ismerve a színházi előadói gyakorlatot akár egy Verdi-opera átírása se lehetett volna elképzelhetetlen. Azt hiszem a Staud Géza szerkesztette könyvben olvastam, hogy anno Verdi operát is adtak Budapesten a felére húzva. Ami azért brutális csonkítás volt és torzóvá tette a darabot. Nekem az átírt Bánk is torzó-szerű. Feszes dramaturgiával, de megcsonkított, esetenként a korszakban nem létezett zenei formákkal. Ami idegenül hatott számomra miután megismertem Erkel mintaképeit, azaz a kora romantikus olasz,francia operák világát. De ez az én véleményem. A színházak nyilván maguk döntik el melyik verziót játsszák.

Engem a bariton-verzió nem érdekel, ahogy az átírt Tisza-parti jelenettől is kirázz a hideg. Moldován Stefánia és Osváth Júlia számomra korántsem ideális Melinda. Nekem Ágay Karola, Szűcs Márta vagy Kolonits Klára az igazi Melinda. Ők nem voltak azok. Lehet emiatt kioktatni, hogy élőben nem is hallottam Osváth vagy Moldován alakítását - így igaz nem hallhattam, de a felvételek alapján nem is bánom. A bariton verzióból nincs hangfelvétel, de ettől függetlenül sem érdekel. Mert teljesen idegen a darab eredeti stílusvilágától. Ahogy az átírt Tisza-parti jelenet is. Ettől még lehet játszani bármelyik változatot és szeretni is. Csak a helyén kellene kezelni azokat. Mert azok bizony rendezői verziók! Elsődlegesen nem Erkel, hanem a színpadra állítók darabról alkotott koncepcióját és elképzeléseit tükrözik. Ami nem baj, mert ilyet csináltak mások is. Csak jó lenne már ezt kimondani. Ennyi.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Jókai Anna Szalon

Kónya István (barokk lant)
"La conversation"
A fejedelmi udvarok és polgári szalonok lantmuzsikája: Weiss, Visée, Bittner és Blohm művek

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Varga Oszkár (hegedű), Matuska Flóra (cselló), Dani Imre (zongora)
"Haydn Reloaded"
TORNYAI PÉTER: Piano Trio No. last-but-one
HAYDN: 44. (E-dúr) zongoratrió, Hob. XV:28
BALOGH MÁTÉ: Mrs. Trio
DVOŘÁK: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
21: "Kóda" - kötetlen beszélgetés az előadókkal

19:00 : Budapest
Duna Palota

Dimitris Dekavallas (gitár)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Garo Avessian
Műsorvezető: Zelinka Tamás
"Csodák a zenében"
BEETHOVEN: Coriolan – nyitány, op.62
RODRIGO: Concierto de Aranjuez
BEETHOVEN: 8. (F-dúr) szimfónia, op.93

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Kelemen Zoltán (bariton)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Pál Tamás
Házigazda: Eckhardt Gábor
LUI (apák, szerelmek, barátok)
Verdi-portrésorozat Ecjhardt Gáborral 3.
VERDI: Stiffelio – Nyitány
Macbeth – Perfidi!... Pietá rispetto amore
Traviata – Di Provenza il mar, il suol
Don Carlos – Per me giunto
Rigoletto – Cortigiani, vil razza dannata
Macbeth – Balettzene
Az álarcosbál – Eri tu
Don Carlos – O Carlo, ascolta

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Farkas Katalin (hegedű), Fervágner Csaba (nagybőgő)
MORTARI: Duettini Concertati (1966)
PENDERECKI: Duo Concertant for Violin and Double bass
GLIERE: Suite for Violin and Double Bass
SÁNDOR LÁSZLÓ: Duó hegedűre és nagybőgőre - ősbemutató
PIAZZOLLA: 3 Tangos (arr. Andreas Wiebecke-Gottstein)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balázs János, Szakcsi Lakatos Béla (zongora)
MVM Koncertek "A zongora 1-ben"
Az improvizáció

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elisabeth Leonskaja (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
DVOŘÁK: d-moll legenda, op. 59/1
DVOŘÁK: II. szláv tánc, op. 46/2
DVOŘÁK: Nem mondom el - kórus vegyes karra, op. 29, No. 3
BEETHOVEN: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 (11.21-én és 23-án)
BEETHOVEN: V. (Esz-dúr, „Császár”) zongoraverseny, op. 73 (11.22-én)
DVOŘÁK: VII. (d-moll) szimfónia, op. 70

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel)
A mai nap
történt:
1928 • A Bolero bemutatója (Párizs)
született:
1458 • Jacob Obrecht, zeneszerző († 1505)
1710 • Wilhelm Friedemann Bach, zeneszerző († 1784)
1901 • Joaquin Rodrigo, zeneszerző († 1999)
1913 • Benjamin Britten, zeneszerző († 1976)
1951 • Kent Nagano, karmester
1962 • Sumi Jo, énekes
elhunyt:
2007 • Maurice Béjart, koreográfus (sz. 1927)
2017 • Dmitrij Alekszandrovics Hvorosztovszkij, énekes (sz. 1962)