vissza a cimoldalra
2019-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (7227)
Erkel Színház (10362)
Opernglas, avagy operai távcső... (20352)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1802)
Franz Schmidt (3455)
Vincenzo Bellini (478)
Élő közvetítések (8243)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4608)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1362)
Palcsó Sándor (268)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3504)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (998)
Kimernya? (3282)
Kedvenc magyar operaelőadók (1148)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4457)
Simándy József - az örök tenor (633)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2835   Csiki Gábor • előzmény2833 2016-06-21 23:38:26
Kedves IVA, nagy örömmel olvasom komoly és megfontolt mondatait a témával kapcsolatban. Jómagam kissé megbántam, hogy egyáltalán írtam - mint általában mindig - , mert teljesen reményvesztett vagyok atekintetben, hogy a mai világban érdemes-e egyáltalán bármiről eszmét cserélni, felháborodnásunknak hangot adni, akár névvel, akár név nélkül... és igen: akár itt, egy fórumon, akár bármilyen más formában.

Tirádámat tulajdonképpen csakis az váltotta ki, hogy a Csokonai Színház egy ilyen süket sumával indokolja meg, hogy miért az átdolgozás átdolgozását tűzi műsorra. INkább ne tették volna. Ezt kapjátok, mert így döntöttünk, gyertek el, hallgassátok meg, nézzétek meg, aztán ki-ki tegye a véleményét oda, ahová akarja. Ez számomra egyenesebb és egyértelműbb kommnikáció, mint ez a "bariton hanggal a személyiség és a férfierő, meg az államférfi, mega mittoménmi"-sóder.
MIért kell folyton-folyvást hülyének nézni mindenkit ebben az országban? Amelynek két legismertebb nemzeti operájában (mindkettő remekmű szerintem, és mindkettőt egy olyan szező írta, akiknek későbbi zenei termése meg sem közelítette eme darabjaikat) a főhős államférfi és tenor hangfajú. Ezek: a Bánkbán, illetve az István a király. Nem, nem az Erkel, hanem a Szörényi! Vajon Sz. Levente megengedné, hogy István szerepét (ezáltal a darab 70%-át) letranszponálják/áthangszereljék, teszem at egy bariton hangú fiatal színész kedvéért? Nem hinném.

Végére még annyit: én 15 évvel ezelőtt két operaprodukció kapcsán felléptem a Csokonai Színházban, és nagyon szerettem azt a társulatot. (Remélem, ők sem utáltak engem.) Egyszóval nem velük van bajom, hanem az ilyen mellébeszéléssel.
2833   IVA • előzmény2831 2016-06-21 21:45:46
Szíved jogkörébe tartozik, hogy kit tartasz ideálisnak, kit nem, mit bánsz és mit nem, mi érdekel, mi nem, és minderről véleményt írni. Sőt, az ennyi után is írni még valamennyit.
Arra vagyok kíváncsi, ki viszonyult cinikusan »egy „autentikusabb” verzió színpadra állításához«, vagy Csiki Gábor hozzászólásához. (Csiki Gábor után ketten szóltunk a témához.) Vagy arra, hogy hol lehet olvasni a cinikus megváltozott jelentéséről.
2831   Kaliban 2016-06-21 20:32:09
Szerintem a bariton verzió egész egyszerűen azért született meg, mert az átdolgozóknak volt egy rendezői-alkotói koncepciójuk, amibe nem fért bele az eredeti erekeli darab ezért saját elképzeléseikhez igazították azt. Az egész átdolgozás erről szól. Fodor Géza elemezte ezt részletesen. Szerintem igaza van. Nincs ebben semmi nagy dolog. Nádasdyék mindössze egy élő színházi gyakorlat szerint jártak el. Anno más operákat is átdolgoztak különböző okoknál fogva már a 19. században is.

Aztán ez Bánk átdolgozás tovább alakult a különböző felújítások alkalmával: tenor verzióhoz való visszatérés - egyébként egy Tiborc, Petur és Gertrud szólamának lejjebb szállításával is járt: az eredetileg bariton szerepek basszusok lettek -, Melinda szólamának átírása, aztán a koloratúrás részek megrövidített formában való visszaállítása, majd a közzenék elhagyása, szöveg variánsok, módosulások. Vagyis az "eredeti átdolgozás" nem volt "Szentírás", tehát nincs semmi benne, hanem a Nádasdy-Rékai-Oláh nevével fémjelzett verziót adják. Ez nem értékítélet velük szemben és nem megy szembe az átdolgozók akaratával sem. A bel canto operák brutális megcsonkítása külföldön is divat volt - lásd a két vh. között vagy a z1950-es években készült felvételeket - erre a tényre is Fodor mutatott rá.

Nálunk meg - lássuk be - igazi hagyománya sohasem volt a bel canto darabok előadásának. Szerintem ez is közre játszott az átdolgozásokban, illetve abban, hogy senkit sem érdekelt mit írt meg valójában Erke évtiezdeken át. Tehát lehet cinikusa viszonyulni egy autentikusabb verzió színpadra állításához, vagy Csiky Gábor hozzászólásához, csak kicsit komikusnak érzem azt. Ismerve a színházi előadói gyakorlatot akár egy Verdi-opera átírása se lehetett volna elképzelhetetlen. Azt hiszem a Staud Géza szerkesztette könyvben olvastam, hogy anno Verdi operát is adtak Budapesten a felére húzva. Ami azért brutális csonkítás volt és torzóvá tette a darabot. Nekem az átírt Bánk is torzó-szerű. Feszes dramaturgiával, de megcsonkított, esetenként a korszakban nem létezett zenei formákkal. Ami idegenül hatott számomra miután megismertem Erkel mintaképeit, azaz a kora romantikus olasz,francia operák világát. De ez az én véleményem. A színházak nyilván maguk döntik el melyik verziót játsszák.

Engem a bariton-verzió nem érdekel, ahogy az átírt Tisza-parti jelenettől is kirázz a hideg. Moldován Stefánia és Osváth Júlia számomra korántsem ideális Melinda. Nekem Ágay Karola, Szűcs Márta vagy Kolonits Klára az igazi Melinda. Ők nem voltak azok. Lehet emiatt kioktatni, hogy élőben nem is hallottam Osváth vagy Moldován alakítását - így igaz nem hallhattam, de a felvételek alapján nem is bánom. A bariton verzióból nincs hangfelvétel, de ettől függetlenül sem érdekel. Mert teljesen idegen a darab eredeti stílusvilágától. Ahogy az átírt Tisza-parti jelenet is. Ettől még lehet játszani bármelyik változatot és szeretni is. Csak a helyén kellene kezelni azokat. Mert azok bizony rendezői verziók! Elsődlegesen nem Erkel, hanem a színpadra állítók darabról alkotott koncepcióját és elképzeléseit tükrözik. Ami nem baj, mert ilyet csináltak mások is. Csak jó lenne már ezt kimondani. Ennyi.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Doktorandusz koncertek 2."
HAYDN: 44. (E-dúr) zongoratrió, Hob. XV:28
DVOŘÁK: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
Varga Oszkár (hegedű) Matuska Flóra (cselló) Dani Imre (zongora)
DEBUSSY: Romance
FAURÉ: Après un rêve
RAVEL: Öt görög népdal
Bódi Zsófia (szoprán) Farkas Mira (hárfa)
D. SCARLATTI: f-moll szonáta, K. 46
PAGANINI: 2. (h-moll) hegedűverseny, op. 7 – 3. Rondo à la clochette („La campanella”)
Farkas Eszter (cimbalom) Farkas Mira (hárfa)
CSAJKOVSZKIJ: Melankolikus szerenád, op. 26
Kondorosi Karolina (hegedű) Taraszova Brigitta (zongora)
MOZART: 4. (D-dúr) hegedűverseny, K. 218 – 1. Allegro, 2. Andante cantabile
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 – 3. Siciliana
Osztrosits Eszter (hegedű) Dani Imre (zongora)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Hegedűs Endre (zongora)
"Az örökifjú Chopin"
CHOPIN: E-dúr etűd, op. 10/3
CHOPIN: cisz-moll etűd, op. 10/4
CHOPIN: f-moll etűd, op. 25/2
CHOPIN: c-moll („Forradalmi”) etűd, op. 10/12
CHOPIN: 5. (fisz-moll) polonéz, op. 44
CHOPIN: c-moll mazurka, op. 30/1
CHOPIN: h-moll mazurka, op. 30/2
CHOPIN: Desz-dúr mazurka, op. 30/3
CHOPIN: cisz-moll mazurka, op. 30/4
CHOPIN: 6. (Asz-dúr) polonéz, op. 53
CHOPIN: 1. (Esz-dúr) keringő, op. 18
CHOPIN: 2. (F-dúr) ballada, op. 38
CHOPIN: Barcarolle, op. 60
CHOPIN: 3. (Asz-dúr) ballada, op. 47
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, op. 22
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Henrik Wiese (fuvola)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Bényi Tibor
HAYDN: g-moll szimfónia No. 39, Hob I:39
REINECKE: D-dúr fuvolaverseny, op. 283
MOZART: C-dúr “Linzi” szimfónia, No. 36, KV 425
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)