Bejelentkezés Regisztráció

Bánk bán


2780 smaragd 2014-12-13 03:41:38 [Válasz erre: 2777 Búbánat 2014-12-12 16:00:16]
Érdekes és nagyszerű életút Szalma Ferencé, köszönöm, hogy ideírtad, közzétetted.

2779 Búbánat 2014-12-12 16:52:05 [Válasz erre: 2778 Búbánat 2014-12-12 16:50:18]
"televízió felkérésére"

2778 Búbánat 2014-12-12 16:50:18 [Válasz erre: 2776 smaragd 2014-12-12 15:56:24]
[url] http://mno.hu/grund/szekely-mihaly-operaenekes-50-eve-halt-meg-1146069; Székely Mihály [/url] Székely Mihály 1963. március 22-én halt meg. Horváth Ádám a Dankó Rádió operettadása vendégeként többszörösen is, eltévesztette a dátumokat. A televízió felkérése számára portréfilmet készített Székelyről. A zenei anyagot Erdélyi Miklós karmesterrel előzőleg felvették a stúdióban. Ezután, mondja Horváth, novemberben elkezdődött a forgatás, a TV az elkészült portréfilmet januárban bemutatta, februárban meghalt Székely, utána nemsokkal megismételték a filmet. Nyilvánvaló, hogy Horváth Ádám eltévesztette az évet és a hónapokat is.

2777 Búbánat 2014-12-12 16:00:16 [Válasz erre: 2774 Búbánat 2014-12-12 15:43:12]
Szalma Ferenc Operaénekes. Szegeden született 1923. március 19-én. 1946-tól 1951-ig a Szegedi Orvostudományi Egyetem hallgatója; énekelni Nürnbergben és Bambergben, illetve a szegedi konzervatóriumban (1952-1955) tanult. A Szegedi Nemzeti Színház társulatában 1951-tõl 1956-ig énekkari tag, 1957-tõl 1963-ig magánénekes. 1963-tól 1984-ig a Magyar Állami Operaház magánénekese. Az opera mellett oratóriuménekesként is mûködött, és számos európai országban lépett fel vendégként. Fõbb szerepei: Sarastro, a Komtur, Ivan Szuszatyin, Doszifej, Kaspar (A bûvös vadász), a Hollandi, Hermann (Tannhäuser), Madarász Henrik, Hagen, Marke, Pogner, Zakariás (Nabucco), Mefisztó, a Kékszakállú herceg. Liszt-díjas, Érdemes Mûvész

2776 smaragd 2014-12-12 15:56:24 [Válasz erre: 2774 Búbánat 2014-12-12 15:43:12]
Köszönöm! A mai adásban Horváth Ádám azt mondta, hogy Székely Mihály 1964-ben hunyt el. Én a Wiki-ből informálódtam...ott 1963. március 22. elhunytának napja. Mi a helyes dátum? Ha 1964, akkor lehet, hogy mégis őt hallottam! (Télre emlékszem. Közben eszembe jutott, hogy első "zongoraszakkör"-i operalátogatás volt, nem az osztállyal. Mivel a fogalmazás akkoriban egy kisalakú írófüzet egy oldalát jelentette, lehet, hogy már korábban is meg tudtam azt írni.) Remélem, hogy családi irataink között mégis felbukkan majd egy viszonyítási pont. Mikor lépett fel Székely Mihály utoljára ebben a szerepben, tudjátok?

2775 smaragd 2014-12-12 15:46:52 [Válasz erre: 2773 Búbánat 2014-12-12 14:43:39]
:-) Legalább a hallásom jó!!! Nekem nagyon furcsán hangzott, az igaz, hogy Svéd Sándort nem ismertem fel.

2774 Búbánat 2014-12-12 15:43:12 [Válasz erre: 2768 smaragd 2014-12-10 18:15:37]
Akár Szalma Ferenc is lehetett a Kékszakállú. Szőnyi Olgával (Judit) és Ferencsik Jánossal Párizsban vendégszerepeltek- gondolom, ez koncert-előadás lehetett: 1965. november 4. - Orchestre National de l'O.R.T.F. működött közre. Tehát, ha 1965-66-ra gondoltál, Szalma Ferenc is számításba jöhet a lehetséges basszbaritonok közt.

2773 Búbánat 2014-12-12 14:43:39 [Válasz erre: 2772 smaragd 2014-12-12 12:11:56]
Csak egy felvétel: Ozmin "akasztófaáriája"!

2772 smaragd 2014-12-12 12:11:56
Ma 17-18 óra között a dankoradio,hu, vagy rádión, telefonon, 100.8, "Túl az Óperencián" c. műsorban Székely Mihály felvételei is hallhatók!!!

2771 smaragd 2014-12-12 10:53:49 [Válasz erre: 2770 telramund 2014-12-12 10:08:15]
Kedves Tőled, hogy segítesz, mert ez engem már régóta bánt, hogy elfelejtettem a szereplők nevét, pedig sokáig emlékeztem rájuk. Itt most már csak a regressziós hipnózis segíthet... vagy egy színlap :-) Amikor H.L. Sz.M. nevét írta, úgy éreztem ő volt, de már sajnos korábban elhunyt. (Mélyen el van ez az emlék nálam valami miatt temetve, úgy látszik.)

2770 telramund 2014-12-12 10:08:15 [Válasz erre: 2768 smaragd 2014-12-10 18:15:37]
Talán Faragó András volt(az utolsó igazi baszbariton.Micsoda énekes volt és színész),de akár Ütő Endre.

2769 smaragd 2014-12-12 03:41:02 [Válasz erre: 2767 Heiner Lajos 2014-12-10 09:26:38]
Utánanéztem - Te biztos fejből tudod - az évszám mutatja, hogy Székely Mihály sajnos nem lehetett.

2768 smaragd 2014-12-10 18:15:37 [Válasz erre: 2767 Heiner Lajos 2014-12-10 09:26:38]
Szíven találtál. A bűvölet révén, sajnos szinte semmire nem emlékszem már. Mivel ékkő ez az emlék,azóta nem néztem meg a darabot, maradjon annak. Tökéletes,feszes, tiszta érzet van bennem róla, és a díszlet, távolban egy hegycsúcson kék vár. A név: Judit. Az előadás 1965-66-ban lehetett. (Tilos kiszámolni hány éves vagyok!!!) Édesapám, ha élne még, meg tudná mondani. Boldog lennék, ha egy régi színlapot olvashatnék erről az előadásról, akkor felismerném a művészeket, így nem szeretnék butaságokat mondani,amúgy is a Bánk bán topicba kerültünk...

2767 Heiner Lajos 2014-12-10 09:26:38 [Válasz erre: 2766 smaragd 2014-12-10 05:53:24]
Meg Szekely Mihaly enekelte?

2766 smaragd 2014-12-10 05:53:24
A kékszakállú herceg várá előadásra (anno!) a IV. általánosban elvittek minket, az egész osztályt. Maradandó élményem egész életemre, elbűvölt. Azután fogalmazási verseny volt erről a programról (amit én nyertem, :-) bocs, hogy magamról írtam) Ma is meg lehetne tenni, sok jó pedagógus örülne neki, úgy vélem.

2765 tiramisu 2014-12-10 01:24:01 [Válasz erre: 2735 musicus2 2014-12-07 00:18:56]
Erkel szerencsénkre Magyarországba' született, így nem lett a következő (II.) Donizetti, hanem Első Erkel Ferenc!

2764 IVA 2014-12-10 00:30:38 [Válasz erre: 2758 telramund 2014-12-08 10:57:10]
Jellemző az általános pazarlásra.

2763 IVA 2014-12-10 00:29:38 [Válasz erre: 2757 tollnok 2014-12-08 05:26:24]
Márpedig A kékszakállú herceg várához lennének megfelelő énekesek, akik megfelelő számú előadás során még össze is tudnának forrni a szerepükkel. A Bartók-balettek előadásához pedig gyönyörű választékot hagyott ránk id. Harangozó Gyula és Seregi László. Ezek a darabok nemcsak a közönség számára lennének nagyon fontosak, hanem azért is, hogy a társulat kifejezésmódját, előadói kultúráját, műveltségét is gazdagítsák. A Víg özvegy-revű kevésbé alkalmas erre.

2762 parampampoli 2014-12-09 22:20:21 [Válasz erre: 2758 telramund 2014-12-08 10:57:10]
Ez így van.

2761 musicus2 2014-12-08 15:20:55 [Válasz erre: 2742 Momo 2014-12-07 05:49:09]
A Bánk bán topic 2683. hsz. óta a téma áttolódott a Bánk bán operáról szóló megjegyzésekről Erkel Ferencre, így momo felvetésére ott fogok válaszolni.

2760 musicus2 2014-12-08 15:20:45 [Válasz erre: 2742 Momo 2014-12-07 05:49:09]
A Bánk bán topic 2683. hsz. óta a téma áttolódott a Bánk bán operáról szóló megjegyzésekről Erkel Ferencre, így momo felvetésére ott fogok válaszolni.

2759 Búbánat 2014-12-08 11:03:05 [Válasz erre: 2757 tollnok 2014-12-08 05:26:24]
Sajnos, ez a pár előadás is általában a Március 15-e köré van csoportosítva.

2758 telramund 2014-12-08 10:57:10 [Válasz erre: 2754 IVA 2014-12-08 03:58:48]
Két éve Miskolcon a fesztiválon elhangzott a 3 mű Román Sándor vezette Experidance együttes előadásában,fantasztikus koreográfiákkal a Kékszakállúban Lukács Gyöngyivel és Alexandru Agache-vel.Egy az egyben átvehette volna az Operaház!A Bartók örökösök is áldásukat adták az előadásra!Aztán mindenből nem lett semmi!Pedig kitűnő volt!

2757 tollnok 2014-12-08 05:26:24 [Válasz erre: 2755 IVA 2014-12-08 04:24:30]
A Bartók színpadi műveket is állandó műsoron kellene tartania az Operának! Ezzel egyetértek! Háry most legalább van - még ha olyan amilyen is. A Hunyadi a bemutatás évadában ment magasabb előadás számmal, mert az Operakaland része volt és még számos más, zártkörűnek induló előadást rendeztek belőle. Aztán redukálták az előadásszámat évadonként 4-5 estére. A Bánk bán évadok óta öt-hat esténél többször nem látható. Kicsit olyan érzése van az embernek, mintha csak kötelesség szerűen játszanák őket, hogy na, azért mégis csak Erkel van nekünk más nem. A Bartók műveket meg fogalmam sincs miért mellőzik???? Persze most lehet hivatkozni a megfelelő/ideális énekesek hiányára, de ennyi erővel több darabot nem kellene vagy csak ritkán játszani.

2756 IVA 2014-12-08 04:29:31 [Válasz erre: 2755 IVA 2014-12-08 04:24:30]
tábort

2755 IVA 2014-12-08 04:24:30 [Válasz erre: 2742 Momo 2014-12-07 05:49:09]
A Háry János egy évvel ezelőtti felújítása előtt ezen a fórumon kérdezte valaki (nem emlékszem, ki), hogy ugyan, kinek kell a Háry? Akkor jelentkeztem, hogy nekem kell, mert én szeretem. A Bánk bánnak és a Hunyadi Lászlónak volt akkora kultusza nálunk a múlt században, mint a Toscának, vagy az Otellónak: ugyanazok a kiváló művészek állították színpadra Erkel fő műveit, mint a nemzetközi repertoár remekeit, ugyanolyan kiváló, nagy énekesek működtek közre bennük, egyetlen évadban sem hiányoztak a repertoárról, s talán még az előadásszámuk is magasabb volt. Nekem volt szerencsém még elcsípni azok utolsó előadásait, akkor szerettem meg az Erkel-operákat. Élveztem a zenéjüket, a drámájukat – s közben nem törtem a fejem azon, hogy jobb-e a Tosca, vagy az Otello. Amint a Tosca- és az Otello hallgatása közben sem azt élvezi az ember, hogy mennyivel jobb, mint a Bánk bán. Az, hogy színház és néző által megbecsült darabjai voltak az Operaháznak, a rádiónak, a lemezgyárnak, szerintem kultusz (volt). Magam ugyan nem képezek egy tábor, de én most is szívesen tartoznék a Hunyadi László rajongótáborához, Szűcs Gábor marhaságait viszont éppen elég volt háromszor végignéznem, köszönöm, nem kérek belőlük többet.

2754 IVA 2014-12-08 03:58:48 [Válasz erre: 2719 Cilike 2014-12-06 17:56:38]
Ehhez képest az Operaház Bartók színpadi műveit is a legnagyobb lelki nyugalommal mellőzi évadokon át. (A kékszakállú herceg várának tavalyi előadásait inkább felejtsük el.)

2753 smaragd 2014-12-07 15:47:38 [Válasz erre: 2746 tollnok 2014-12-07 07:27:46]
Ahogy az első bekezdést olvastam, hirtelen előbukkant múltbéli általános műveltségem...mintha ezt a gimnáziumban, főiskolán tanultuk volna. (Olyan kort élünk, amikor az ember csak felejt, mert nincs késztetés a szinten tartásra, sem a fejlődésre, megszűnt az elvárás, a szellemi csúcsok közelítése. Ez rám sajnos biztosan vonatkozik zenei műveltségbeli téren. Itt , Veletek, újra van kihívás, mert többet tudtok nálam ezen a területen, és ez motivál.) Eszembe jutott az is, hogy az Erkel életéről szóló film is bemutatja ezeket az óriási ambíciót kívánó tetteket. Lisztről úgy tudom, hogy mindig magyarnak vallotta magát. Írásod többi része is tetszik mert szépen van megfogalmazva, lényegi és fontos! Alant én is erre gondoltam, "élvezni a zenét", ahogy írod, hiszen azért komponálta. Most sem értem még, miért kellene a legnagyobbakhoz hasonlítani egy zeneszerzőt. Van, akinek ő a legnagyobb, ha esetleg nem is zenetudós az illető. Ami a régi magyar nyelvet illeti: nem árt az sem, ha elgondolkodunk elalvás előtt, kb hány magyar szót használtunk aznap, és azok között hány olyan volt, amit előző nap nem. Lesújtó lehet az eredmény. Ahogy ma belenéztem az értelmezőbe, ami kicsit régi, már nem egy olyan szót találtam, amit nem ismerek. Szégyen. Viszont egész nap tudtam volna lapozgatni, olyan érdekes. Tehát egy régi szövegkönyv megköveteli a felkészülést az operai előadásra, interneten a szöveget közölni is lehetne előtte valamilyen formában. Mindezzel a néző, operarajongó csak gazdagodna. (A ballonkabátos darabokhoz ez nem kell.)

2752 smaragd 2014-12-07 15:25:54 [Válasz erre: 2749 Búbánat 2014-12-07 12:57:35]
Nahát, Te is erre gondoltál? ? :-)Örülök! A pátosz lényegében része az operai stílusnak, a drámának, a drámai előadásnak. (Azt hiszem ezzel nekem ennyi mára elég is a pátoszból, mielőtt elsírom magam :-))

2751 tollnok 2014-12-07 13:23:01 [Válasz erre: 2750 Búbánat 2014-12-07 13:02:23]
Most hallgattam meg az első két felvonást. Szerintem túl sok mindent a szövegen nem kellene változtatni. Néhány szót kicserélni, mondatszerkezeteket megváltoztatni, persze ez is munka lenne és el kellene végeznie valakinek. Jó mindegy majd meglátjuk hogy mi lesz vagy nem lesz. Én minden hibájuk, hiányosságuk, illetve az előadói megvalósítás minden egyenetlensége ellenére gyűjtöm az Erkel operák újabb és régi felvételeit is. Vagyis a Dózsát is megveszem majd, ha kijön. Meg meg kellene venni a Ferencsik vezényelte Hunyadit is, mert azt is kiadták CD-n is már.

2750 Búbánat 2014-12-07 13:02:23
Erkel életében másképp beszéltek magyarul; a nyelv azóta változott és változik, így sohasem lesz képes a ma közönsége igazán befogadni a Bánk bánt, ha a korabeli, szövegkönyv-nyelvezetben jut el hozzá. Eljátszom a gondolattal: ha például olasz nyelvre lefordítanák Erkel operáit, mai fülünkkel hogyan fogadnánk be azokat?

2749 Búbánat 2014-12-07 12:57:35 [Válasz erre: 2748 smaragd 2014-12-07 12:38:10]
Köszönöm. Megelőztél...

2748 smaragd 2014-12-07 12:38:10
Lázin Beatrix, a mai műsorban - "Túl az Óperencián" - zenei élményei között kiemelte azt a német operát, amelyben a darab pátosza az operaénekest is, de a közönséget még inkább megérintette, felemelte, és felejthetetlen élményévé tette. Ismétlés ma, 17:35 után, dankoradio.hu .

2747 smaragd 2014-12-07 07:33:01
pátosz szavakban, magatartásban,műalkotásban: hév, szenvedély,lendület. Fellengősség, dagály. zseni: lángelme, lángész zseniális: lángeszű.Egészen rendkívüli tehetségű, ill. ilyen személyre valló. Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémia Kiadó, Budapest, 1972

2746 tollnok 2014-12-07 07:27:46
Bartók, Kodály és Liszt mellett olyan értelemben van a helye Erkelnek, hogy eme három zeneszerző mellett ő tett legtöbbet a magyar zenéért, zenei életünkért számos intézmény megalapításában, működtetésében részt vett, számos szerző operáját mutatta be Magyarországon. Rengeteget vezényelt, iszonyatos szervezői munkát hajtott végre. Hihetetlenül le volt maradva a magyar zenei élet az 1800-as években a csehekhez, lengyelekhez képest is. Pl.: gyakorlatilag egészen a Zeneakadémia megnyitásáig nem volt Magyarországon olyan intézmény, amely szakképzett operaénekeseket adott a színházaknak. Az értelmiségi elit pedig lenézte a műfajt - erről ha jól emlékszem valamelyik írásában Bónis Ferenc értekezik - tehát nem volt könnyű dolga Erkelnek. Majdnem mindent a semmiből kellett megteremtenie és ha a körülményeket és a magyar zene ügyéért elvégzett nagy munkáját tekintjük, akkor ott van a helye Bartok, Kodály és Liszt mellett - még ha Liszt inkább nemzetközi is volt, nem magyar, ő is sokat tett a magyar zenei életéért. Európai viszonylatban pedig a Smetana-Moniuszko-Glinka trióba tenném negyediknek. A nagy, romantikus, kelet-európai, nemzeti operaszerzők sorába tartozik és igenis, nincs okunk szégyenkezni miatta! Se Moniuszko, se Glinka, se Smetana nem volt nála jobb operaszerző. Az, hogy nem helyezhetjük Verdi vagy Puccini mellé nem baj - ettől még értéket képvisel hozzánk szól, nekünk szól, a miénk. Színvonalas, romantikus operakomponista volt, akinek operái eredeti állapotuknak is magukkal ragadóak, ha az ember nem várja el azt tőlük, mint a Verdi vagy Donizetti operáktól. Ha az ember nem mér mindent a legnagyobbakhoz, ha az ember hajlandó hátra dőlni és élvezni a zenét. Ja és amúgy az eredeti Borisz elővétele után sok helyen visszatértek a Korszakov változathoz, már azonban hála Istennek, Muzsorgoszkij remekművét már gyakorlatilag mindenhol eredeti formájában játsszák. Remélem, hogy az Erkel operákkal kapcsolatban is hasonlónak lehetünk majd tanúi. Még akkor is, ha sokan egyenesen Nádasdy zseniális személye elleni támadásnak veszik átdolgozásuk támadását. Pedig nem az és annak idején ő is megmondta, hogy az eredeti darab nem veszett el, megvan és lecserélhető vele az átdolgozás. Ez be is fog következni! Lehet, hogy még ötven év kell hozz, de az átdolgozások esetlegesek és nem örökre szólnak! Shakespeare halála után 200 évnek kellett eltelnie, hogy végre az angolok elkezdjék eredeti, nem átírt formájukban játszani drámáit, de Shakespeare győzőt! Ahogy Erkel is fog!

2745 Haandel 2014-12-07 07:08:55
Operabase → Performances → Composer: [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Erkel&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Ferenc Erkel[/url] (1810 - 1893) [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Moniuszko&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Stanislaw Moniuszko[/url] (1819 - 1872) [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Smetana&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Bedřich Smetana[/url] (1824 - 1884)

2744 Haandel 2014-12-07 07:06:37 [Válasz erre: 2742 Momo 2014-12-07 05:49:09]
A) „Ez az egész azért lenne fontos, mert, ahogy távolodunk az időben a művek keletkezésétől, egyre inkább csak a legjobb darabok maradnak meg a köztudatban. Minden más lassan kikopik.” B) ... ahogy távolodunk az időben a művek keletkezésétől, egyre inkább csak a legjátszotabb darabok maradnak meg a köztudatban.

2743 smaragd 2014-12-07 07:00:49 [Válasz erre: 2742 Momo 2014-12-07 05:49:09]
Nem hozzám íródott, ám vannak benne olyan részek, amit mások is magukra vehetnek, ezért jelentkezem most. Nemzeti pátosz - eleve a magyar lelkület része! Miért kell ezt tagadni? Miért nem szabad mély érzelmeket tisztán megélni? Ki tilthatja meg? Magyar a magyarnak? Ami nemzeti, az nem azonos a nemzeti pátosszal,csak sokan szeretik azonnal túlfokozni. "..nem elég jók, hogy a köztudatban maradjanak" - ez sem igaz minden esetben. Amit nem játszanak, vagy esetleg szintén valamilyen átiratban esetleg gyengén adnak elő, az nem is lehet sikeres. A köztudat művészeti kategória? Van opera, népopera, nem véletlenül alakult ki eredetileg, mit hogyan és hol adnak elő. Jóízlés és közízlés. Nem hierarchia, de a nézőtéren ülőkhöz alakított előadásmód, műválasztás, stb. Bevallom ez a topic/fórum elindított engem a zenetörténet tanulmányozás felé, eddigi tanulmányaim egészen más irányban folytak. (Azt sem értem, miért használsz konkrét nevet, ha az illető itt nem nevezi meg magát)

2742 Momo 2014-12-07 05:49:09 [Válasz erre: 2739 musicus2 2014-12-07 01:28:48]
Kedves István! Én inkább azt szerettem volna, hogy nemzeti pátosztól, mentesen tudjunk beszélni erről a dologról. Mert egyszerűbbé tenné az életet. És lám, kiderült, hogy - amúgy - még neked is az a véleményed, hogy Erkel nem tartozik a zseniális zeneszerzők közé. Vagyis nem az első vonal. Aztán persze, amikor közvetlenül Erkelről kellett nyilatkozni, akkor kiderült, hogy mégiscsak egy zseni. Így megy ez, és akkor vége az értelmes beszélgetésnek, jönnek a szurkolói megnyilvánulások és az egymás fejéhez vagdosott negatív erkölcsi kategóriák. Ez az egész azért lenne fontos, mert, ahogy távolodunk az időben a művek keletkezésétől, egyre inkább csak a legjobb darabok maradnak meg a köztudatban. Minden más lassan kikopik. Egy-egy kivétellel – ki emlékszik Cilea, Giordano vagy Mascagni nagy rakás operájára...? Ki hallgatja rendszeresen Puccini, vagy Wagner fiatalkori műveit...? Nem kell ide sötét ármány: Nem elég jók ahhoz, hogy a köztudatban maradjanak. Ami megmarad, az a Tosca, az Aida, az Otello, (és sorolhatnám a zseniális műveket a Don Giovannitól a Traviatán keresztül a Turandotig). De azért azt mindenki tudja, amikor egy Erkel operát hallgat, hogy ez bizony se nem a Tosca, se nem az Otello. Nem csoda, hogy nincs kultusza, művei többségének nincs rajongó tábora, legnépszerűbb darabja, a Bánk bán pedig egy átdolgozott, könnyített, ballaszttól megszabadított változatban igazán népszerű. Én azt gondolom, hogy nem az a feladat Erkel kapcsán, hogy jobbnak lássuk, mint amilyen, hanem az, hogy úgy szeressük, amilyen. Nagysága szerintem nem abban áll, hogy zseniális szerzőként, zseniális műveket alkotott, mert erre nem volt képes. Ezt mások jobban művelték. Az se baj, ha manapság nem imádják úgy a darabjait, mint egy-egy népszerű olasz operát. Ugyanakkor szervező, alkotó és előadói tevékenysége mégiscsak korszakos, mert olyasmit csinált, amit ha ő nincs, ilyen súllyal és jelentőséggel senki nem művel ebben a Hazában. Intézmény volt egy olyan korban, amikor még nem igazán voltak intézményeink. Ezért gondolom,hogy igazad van abban, amikor nagymonográfiát, kritikai összkiadást és átfogó zenetudományi elemzést követelsz, mert ha mi nem csináljuk, ha mi nem figyelünk arra, ami nekünk fontos, akkor ugyan kicsoda...?

2741 Héterő 2014-12-07 04:25:50 [Válasz erre: 2739 musicus2 2014-12-07 01:28:48]
E(rk)lefánt és N-O-R-Kisegér ballag át a fahídon. Megszólal az egérke: - Hallod, hogy dübörgünk? Nos, éppen erről van szó! Nem Erkel, - mint zeneszerző - minősítő "besorolása" a fő kérdés. Ha egyszer - áldásos tevékenységed nyomán - talán hozzájutunk végre (!) a gányolás nélküli változathoz, majd eldöntjük: tetszik-e, vagy sem. Egy vita kapcsán álmodó mondott egyszer nagyon tanulságos dolgot: ezt szeretjük (értsd: ezt a fuserálmányt - magyarázat tőlem), mert [u]ezt szoktuk meg.[/u] Megdöbbentő azonban, hogy eddigi hozzászólásaik alapján hozzáértőnek, zeneszeretőnek bizonyuló, erkölcsileg is nyilván feddhetetlen fórumozók - bocsánat a triviális fogalmazásért - gyakorlatilag elfogadják a [u]közönséges lopást, hamisítást[/u], mint a művészetben elfogadható eljárást. A végén még unokáink is - mondjuk - a Bohém castingból ismerik majd meg Puccinit... Kedves musicus2, ne vegye el a kedvedet néhány - valószínűleg csak elhamarkodott, nem kellően átgondolt, (sajnos) tisztán lopáspárti - vélemény nemes igyekezetedtől.

2740 smaragd 2014-12-07 03:53:31 [Válasz erre: 2739 musicus2 2014-12-07 01:28:48]
Jó erőt kívánok ehhez a nagy munkához! Az idő Neked dolgozik :-), mindenre fény derülhet, ez kötelességünk is. Visszaadni,azt, amit mások elvettek Erkeltől. Lehet, hogy 2003 óta csak mostani bejegyzéseid útján derült ki, hogy Erkelről nem készült eddig nagymonográfia? Már ez is óriási lépés részedről, hogy felhívtad rá a figyelmet. Szerintem nagy zeneművészeket, zeneszerzőket nem lenne szabad egymáshoz hasonlítani. Ez nem csak szubjektív dolog, hanem lehetetlen is. Gyakran nem is voltak kortársak, eltérő adottságokkal születtek, különböző életkörülmények között dolgoztak - és mégis jó (zalbarna) a muzsikájuk. Ez a fontos. Hogy jövünk mi ahhoz egyáltalán, hogy zseniket minősítsünk - holtuk után ?

2739 musicus2 2014-12-07 01:28:48 [Válasz erre: 2737 Momo 2014-12-07 00:43:17]
Brávó, Momo, te "zseniálisan" húztál be a csőbe. Te ehhez értesz, én Erkelhez értek, amennyire értek. Elfogult vagyok mellette, mert ismerem az értékét, itt, helyben. És sejteni vélem az értékét nemzetközi összehasonlításban is. Te is elfogult vagy, ez nyilvánvaló. Látom, te is tanultál dialektikus materializmust, de ezek szerint jobb voltál belőle, mint én. Amit írtam, megírtam, és vállalom. Az egésznek talán az az eredője, hogy merészeltem az Erkel "átköltéseket" annak nevezni, amik. Minden érdekeltet "megnyugtatok", hogy ezt a jövőben is meg fogom tenni. Nem átkokat szórva, hanem a tények gyilkos fegyverével. Az eredeti és az átírt szövegkönyvek nyilvánosságra hozásával le fogom leplezni az összes machinációt, a Bátori Máriától a Névtelen hősökig, ahogy ezt már a Dózsával és az István királlyal megtettem. Köszönöm azt, hogy megerősítettél ebben a szándékomban.

2738 musicus2 2014-12-07 00:47:02 [Válasz erre: 2736 Momo 2014-12-07 00:30:14]
Két kérdésed választ provokált, azaz kihívóan válaszra késztetett, ismersz, hogy nem hagyok válasz nélkül ilyen kérdéseket... Ezért is köszöntem meg...

2737 Momo 2014-12-07 00:43:17 [Válasz erre: 2735 musicus2 2014-12-07 00:18:56]
- zseniális dallaminvenció - zseniális formaérzék - kiválóan ért hozzá, hogy kell színpadi hatást elérni - páratlan érzék a librettók kiválasztásában Oké. De akkor milyen jelzőket használnál a nagy operaszerzőkre. Mozart, Verdi, Wagner, Puccini...? Ha Erkel zseniális, páratlan, kiváló, akkor ők micsodák...? Ugyanezek...? Egyrészt belátjuk (alább olvasható), hogy nemzeti mesterünk szerzőként nem ér fel a legnagyobbakhoz, másrészt mégis úgy beszélünk róla, mintha felérne...? Hisz, ami zseniális, az zseniális... ugye.

2736 Momo 2014-12-07 00:30:14 [Válasz erre: 2735 musicus2 2014-12-07 00:18:56]
Provokáció helyett úgy is felfoghatnád a kérdéseimet, mint lehetőséget, hogy részletesebben kifejtsd a véleményedet. (Meg is teszed.) Így a többiek megismerhetik a gondolataidat, és tudják, hogy mi alapján mondod, amit mondasz.

2735 musicus2 2014-12-07 00:18:56 [Válasz erre: 2717 Momo 2014-12-06 17:00:07]
Hogy Erkel milyen tekintetben volt zseni? Még egy provokatív kérdés. Sajnos, nem fogom megírni azt a meggyőző értekezést, amit erről bizonnyal valaki meg fog írni, a még megírandó részkutatásokat összegző jövőbeni nagymonográfia adatai alapján. Ez nem az én feladatom, nem vagyok profi zenetudós, sem esztéta. De véleményem van, és ez valamennyire megalapozott is. Erkel zsenijét éppen Nádasdyék bizonyították. Ha valakinek ilyen mértékben csonkítják és kutyulják egyveleggé a zenéjét, mint ők tették Erkel két legnépszerűbb operájának zenéjével, és ez a zene még ilyen állapotban is képes hatni, sőt, szerethetőnek lenni, akkor Erkel zseni volt. Zseni? Pl. dallaminvenciójában. Hihetetlen mennyiségű sláger van egy-egy operájában. (Németh Amadé szerint ha Erkel Olaszországba születik, ő lett volna a következő Donizetti). Pl. formaérzékében. Csak annyit és annyiszor ismétel, amennyit a forma elvisel, de nem is kevesebbet, mint amennyi szükséges (ahogy számomra a „megbukott” Sarolta zongorakivonatából kiderült). Az István király felvonásai szinte szimfóniatételek benyomását keltik, ahogyan egy amerikai kritikus megjegyezte (Fanfare Magazine 2014/09-10). Pl. színpadi érzékében. Kiválóan értett ahhoz, hogy hogyan lehet színpadi hatást elérni (Bánk II. felv., Hunyadi IV. felv., Dózsa IV-V. felv., István király IV. felv., ezek hozzáférhetőek). Pl. ahogy képes volt a kizárólag kisformákban megnyilvánuló magyar zenei nyelvből koherens nagyformát létrehozni (Sarolta, Dózsa). Vagy pusztán a magyar dikció által magyarrá tenni egy teljesen általános európai zenei nyelvezetet (István király). Pl. librettóinak kiválasztásában. Páratlan érzékkel választotta ki azokat a szövegkönyveket – köztük meglepően korszerű librettókat (Legány Dezső szerint) – amelyek amellett, hogy megragadták a magyarság egy-egy aktuális sorskérdését, olyan alapvető, általános mondanivalót hordoztak, ami miatt ezek a szövegkönyvek ma is időszerűek, és nemzetközi téren is érvényesek.

2734 musicus2 2014-12-07 00:01:40 [Válasz erre: 2719 Cilike 2014-12-06 17:56:38]
Azt hittem, világos volt, ahogyan fogalmaztam: „De Erkel helye ott van Liszt és Bartók MELLETT hazánk zenetörténetében, zeneszerzői kvalitását tekintve is.” Tehát HAZÁNK ZENETÖRTÉNETÉBEN. Erre jöttök azzal, hogy Liszthez és Bartókhoz képest Erkel ilyen meg olyan. Jól van, legyen, de ha Liszt és Bartók mellé nem helyeznétek Erkelt a magyar zenetörténetben, mert ő ilyen meg olyan, akkor hát ki lenne az, aki mellé tennétek? Akár jelenlegi hiányos ismereteink birtokában? Erkel HAZÁNK ZENETÖRTÉNETÉBEN unikum, mert abban a műfajban, amiben életműve javát megalkotta, nem szárnyalta túl senki, és nem is fogja. Ilyen minőségében nálunk éppen úgy páratlan, mint Liszt és Bartók.

2733 telramund 2014-12-06 23:35:00 [Válasz erre: 2730 zalbarna 2014-12-06 21:25:37]
Hogy az egész Himnusz mennyire tökéletes,mi sem bizonyítja jobban,hogy a rákosi érában behívták Kodály Zoltán,hogy írjon egy új himnuszt Magyarországnak. Abban az igen nehéz,ellentmondást nem tűrő időben Kodály a beszélgetés során csak annyit mondott."Magyarországnak van Himnusza ,megírta már Erkel Ferenc.

2732 Búbánat 2014-12-06 22:49:58 [Válasz erre: 2730 zalbarna 2014-12-06 21:25:37]
A Himnusz zenekari utójátéka is tökéletes (kár, hogy a nemzetközi sporteseményeken a külföldi drukkerek számára - akik nem hallják, mert "levágják" a végét - soha nem fog ez kiderülni.

2731 Búbánat 2014-12-06 22:47:09 [Válasz erre: 2727 Sipi 2014-12-06 19:39:24]
Már csak azért sem lehet, mert Erkel elsősorban színpadi (opera) szerző volt - bár írt sok minden mást is. Bartók egyetlen operát komponált (meg két balettot), de az ő jelentősége a zene más területén domborodik ki. Liszt meg unikum. Egyetlen kategóriába sem sorolható, így őt egyszintre hozni bárkivel is - reménytelen vállalkozás... De: Erkel dallamvilága operáiban él tovább, ami a szívünkből kitörölhetetlen. Akármilyen változatban is kerül elénk. Mint nemzeti operaszerzőnket, e vonatkozásban nálam senki nem előzi meg a hazai palettáról.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.