vissza a cimoldalra
2019-07-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11352)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6922)
Élő közvetítések (8010)
Udvardy Tibor (208)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3307)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (984)
Balett-, és Táncművészet (5839)
Edita Gruberova (3086)
Operett, mint színpadi műfaj (3980)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1695)
Franz Schmidt (3372)
Társművészetek (1319)
Giuseppe Verdi (1390)
Opernglas, avagy operai távcső... (20253)
Elena Mosuc-drámai koloratúra (903)
Pantheon (2370)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4516)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

392   Cilike • előzmény391 2016-11-05 21:35:41
És mi nem voltunk jók, azért nem említetted a kórust?
391   parampampoli • előzmény388 2016-11-05 20:32:55
Pontosan.
Már 31-én sejtettem, hogy valami baj van az akusztikával, általában is, de lehet, hogy én ültem extrém rossz helye. Süket volt minden, erőtlen, fénytelen mindenki, kivéve Neilt, akinek olyan a hanganyaga, hogy talán még az űrben is jól hallatszana. Pár éve egy Ion Marin vezényelte koncerten az volt a benyomásom, hogy az Operaház akusztikája előadásokon, zenekarral az árokban is nehéz, de ha a zenekart előre hozzák, minden megváltozik, sajnos hátrányára. (Bécsben is így van.) A 31-i koncert szólistái is problematikusak voltak: négy egymástól eltérő hang, amely nem állt össze egy kvartetté. Hogy összeálljon, egy dolog kellett volna, de abból sok: próba, próba, próba. Amire ugyebár manapság már nincs idő. Az örmény basszus kb. egy zeneakadémista szintjén állt hangképzésileg, egy frázist nem volt képes vonalban tartani, azonos hangszínnel és erővel. Schöck Atala hallatszott a legkevésbé, olyan volt, mintha nem Verdi, hanem Mozart Requeimjét énekelné. Kolonits se érte el azt a formát, amelyet az előző években annyiszor méltattam. A karmester korrektül elvezényelte a művet, anélkül, hogy engem egy percre megérintene, mintha ő is inkább csak vezényléstechnikailag akarta volna perfektül abszolválni a feladatot. A fiatal olasz nem tehetségtelen fiú, ez egyértelmű, de néha túl sokat hadonászik, túl sokat mutatja előnyös arcélét a közönségnek, ami nekem mindig gyanús. Egy idősebb maestro mindig tudja, hol és mennyit kell beavatkoznia, nem kell minden hangot külön vezényelni, mint Rustioni teszi.
Tegnap minden más volt. Az első hangoktól hallatszott, hogy teljesen más az akusztikus tér, a vonósok hangja azonnal fénnyel telten szólt, a kórus szintén, a szólisták teljesítménye is a pár nappal előbbihez összehasonlíthatatlan minőséget jelentett. Aki most is hozta formáját, az a vendégtenor volt. Ilyen hangminőséget tenorban ma kétségtelenül az egész világon is keveset találni, és Neill tudja is használni a hangját, minden fekvésben és dinamikában. Őrületes profi benyomását kelti, aki valószínűleg álmából felkeltve is kotta nélkül bármikor hozza a saját tenorszólóját, beleilleszthetően bármelyik karmester és bármilyen partnerek előadásába. Volt egy olyan érzésem, hogy nem nagyon kedveli Rustionit, de lehet, hogy ez tévedés: az tény, hogy rá se hederített, kalimpálhatott az mellette, amit akart. Ő úgy tudja a darabot, hogy nem kell neki sem segítség, se instrukció. Schöck Atala gyönyörűen énekelt, a Mozart-fachhoz illő volument és hangszín itt, adekvát akusztika mellett nagyon szép produkciót eredményezett, nem utolsó sorban azért, mert nagyon passzolt Kolonits hangjához és felfogásához. Duettjeik minden szempontból az est legszebb zenei pillanatai közé tartoztak, amit Kolonits megtetézett egy olyan fantasztikus „Libera me” tétellel, amelyre tényleg nehéz jelzőket találni. A legszebb rész tegnap nekem az Offertorium volt, mert erre a részre a kvartttből meglehetősen kilógó Palerdi András is megemberelte magát. Láttam már vele a művet, tehát nem volt neki új a feladat, de vagy betegen vállalta a fellépést, vagy nem próbált eleget, de végig bizonytalanul, a kottát bújva és a karmestert szuggerálva, de így is számos megingással énekelt. Hangilag is kifejezetten rozoga állapotban volt, egyetlen fekvésben sem szólt megfelelően kiegyenlített hangon, sajnos végig nélkülözve a szólamhoz szüksége zengést és erőt. Rustioni kb. ugyanazt a teljesítményt nyújtotta, bennem azt az érzést keltve, hogy biztos alaposan bepróbálta tükör előtt...(Jaj, Istenem, de gonosz vagyok!) Én egyetlen tempójával nem értettem egyet, miután a Lacrymosa sietős ledarálásából szerencsére visszavett, ez pedig a mű indítása. Annyira lassú volt a Requiem-rész, hogy az éppen elinduló, sokat ígérő mű szinte azonnal leült, unalmas lett, a Kyrie-től indult csak be úgy, ahogy már az elejétől kellett volna.
Nagyon szép este volt a tegnapi összességében is, részleteiben is, szerintem érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az ebben az időben szokásos Requiemeket áthozzák az Operából az Erkel Színházba. Többen is láthatnák, elérhetőbb árfekvésben, akusztikai szempontból pedig egyértelmű, hogy itt van a helyén, nem az Operaházban.
388   Cilike • előzmény387 2016-11-05 09:46:24
Az akusztika volt teljesen más. Az Operában az énekkar sokkal messzebb van,pedig most tudtommal egy-két emberrel kevesebben voltunk. Én a hétfői után nem mertem semmit mondani a szólistákról sem, -így sem mérvadó, amit a hátuk mögül 20 méterről hallok -, de az Operában Kolonits Klárit nem lehetett értékelhetően hallani, mert a tér számomra egyszerűen lenyeste a felhangjait, száraznak hallatszott. Tegnap aztán kiderült persze, hogy nem így volt, mert az Erkelben teljesen jól hátrajött a hang csengése is.
387   telramund 2016-11-05 09:10:54
A tegnapi esti Requiem egy ,két elemet leszámítva össze sem hasonlítható a hétfői koncerttel.A karmester is higgadtabb formáját mutatta,bár két tétel tempójához makacsul ragaszkodik.A zenekar ,énekkar egyensúlya sokkal jobb volt .A négy szólista egyet leszámítva csodálatosan énekelt.Különösen a a Libera me fantasztikusan szép volt.Ismerőseim sokat kérdezik,hogy van kedvem ugyanazt meghallgatni pár napon belül?Hát azért,mert még hétfőn egy kiábrádultságot éreztem a mű előadása során- után,addig tegnap az egekbe emelt.Mert a művészet már csak ilyen.Valószínűleg az antennáim is!
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Pesti Vármegyeháza Díszudvara

Hegedűs Endre (zongora)
"Holdfény Estek"
BACH: g-moll siciliano
BEETHOVEN: c-moll „Pathétique” szonáta, op.13
BEETHOVEN: cisz-moll „Holdfény” szonáta, op.27
GRIEG: Lírikus darabok
- Arietta - A tavaszhoz - Esküvő Troldhaugenben -
BACH-BUSONI: Chaconne
LISZT: XIV. magyar rapszódia

19:30 : Budapest
Fasori Református templom

Keith John (orgona)
A mai nap
történt:
1782 • A Szöktetés a szerájból bemutatója (Bécs)
született:
1858 • Eugene Ysaye, hegedűs († 1931)
1937 • Pál Tamás, karmester
1948 • Pinchas Zukerman, hegedűs
elhunyt:
1979 • Alfred Deller, énekes (sz. 1912)
1989 • Herbert von Karajan, karmester (sz. 1908)