Bejelentkezés Regisztráció

Requiem


309 Héterő 2011-11-08 22:20:40 [Válasz erre: 308 eccerű 2011-11-08 21:36:13]
Hogyan is tudná!? Hiszen a hallgató is csak a töredékét élvezheti ennek az operának, ha nem tudja követni a szövegét. A Requiem pedig a zenetudósok legtöbbje szerint is elsősorban opera, mégpedig a legszebb Verdiéi közül. A szöveg pedig gyönyörű, és a zene nem magáért beszél, ahogy véled, hanem mélyenszántó tartalmat jelenít meg. Időben is, súlyban is elsődleges a szöveg ennél a műnél, ami semmit sem von le a zene nagyszerűségéből.

308 eccerű 2011-11-08 21:36:13
Szerintem ez nem igaz. Épp Verdi Requiemjénél teljesen magáért beszél a zene. Ha valaki egy kukkot nem tud latinul, akkor is jól el tudja dirigálni.

307 tiramisu 2011-11-08 15:39:36 [Válasz erre: 306 Vladiszlav 2011-11-08 12:44:51]
Verdi Requiemje nem igazán fekszik Kobayashi Mesternek. Szerintem nem tud úgy azonosulni egy teljesen másik hitvilággal, mint amiben szocializálódott. Érzelmileg és értelmezésben nem tudja magáévá tenni a művet, mert egy teljesen alapu vallásban nevelkedett.

306 Vladiszlav 2011-11-08 12:44:51
Nem olvastam kritikát, de a nagy várakozást megelőző Ken-Ichiro Kobayashi által vezényelt Verdi requiem mégis félig meddig csalódás volt. A Győri Filharmónikus Zenekart dirigálta a mester ihletetten, kicsit szélsőséges tempókkal. De a szólisták egytől egyig indiszponáltan énekeltek. Sohasem hallottam például Sümegi Esztert ennyire szétszórtam énekelni, mellőzve a requiem által megkövetelt teljes pianissimo tárat. És Kiss B. Attila is adósunk maradt a szép frázisokkal, erőből nyomva ki a magas hangokat. Wiedemann Berbadett mentette meg a koncertet.

305 Búbánat 2011-10-26 11:05:51 [Válasz erre: 304 Búbánat 2011-10-26 11:05:23]
[url] http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3340; Szőnyi Erzsébet hithű búcsúzása [/url]

304 Búbánat 2011-10-26 11:05:23
Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze magas korában is aktív. Új - egyházi - zeneművet komponált: Requiemjének ŐSBEMUTATÓJÁRA 2011. november 2-án, Budapesten, az V. ker. Váci utcai Szent Mihály (volt „Angolkisasszonyok”) templomban kerül sor a 17 órakor kezdődő gyászmise keretében. Ebből az alkalomból a MUZSIKA Folyóírat interjúra kérte fel Szőnyi Erzsébetet: url] http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3340; Szőnyi Erzsébet hithű búcsúzása [/url] Szerző: Hollós Máté MUZSIKA, 2011. szeptember - Mi az oka, hogy Szőnyi Erzsébet nemrég komponált, s még idén bemutatandó Requiemje kilép a latin szöveg kereteiből a magyar nyelvű zsoltárok világába? - Az egyházi szertartás mindennapi gyakorlatában használható gyászmisét akartam írni. A zeneirodalom híres requiemjei nem liturgikus cselekményekhez, hanem koncerteken való megszólaltatásra íródtak. A második vatikáni zsinat óta bizonyos részek a saját ország nyelvén szólalhatnak meg. Az általam itt felhasznált magyar szövegek napjainkban Magyarországon a hivatalos szertartás elemei. - Ha ezt a művet valaha külföldön adnák elő, az eredetileg magyar részeket az adott ország nyelvén kellene a liturgiából átemelni? - Elvileg igen, de mivel az egyház ebben meglehetősen szabad kezet ad, akár latinul is megszólaltathatók volnának. Én a latin helyettesítést részesíteném előnyben. - Miért épp ezeket a szövegeket választotta a Tanárnő a latin requiem textus kiegészítésére? - Ez az előírás. Vannak szövegvariánsok, mint általában a misézés folyamatában, nekem inkább ezek feleltek meg a megzenésítésre, mint az alternatív lehetőségek. - Látok dallami hivatkozásokat is a kottában. A megzenésítés szóra hivatkozva kérdezem: mi jön át az egyházi melodiáriumból? - Csak az, ami gregorián. A többi saját. A mise állandó részei (Kyrie, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei) mind komponált zenék. A Dies irae-ben van például gregorián idézet. A gregorián Dies irae-nek három alapdallama van különféle szöveggel. Én csak a három szövegi összefüggést mutató alapdallamot vettem bele Requiemembe. Szemben például Verdivel, nem komponáltam végig a Dies irae szövegét, hiszen úgy az a requiemen belül úgyszólván önálló művet képez. Amikor a kiválasztott gregorián alapdallam szövegének végéhez értem, elhagytam a gregoriánt és kizárólag saját zenét írtam. Ebben a vonatkozásban még azt a szabadságot is megengedtem magamnak, hogy ugyan nem komponáltam a gregorián helyett végig a Dies irae-t, az utolsó rész átszellemült túlvilági látomását megjelenítettem. Minthogy az e témában kevésbé járatosnak érdekes lehet, a túlvilági látomás kapcsán megemlítem, hogy régebben - akár Mozartnál, Verdinél, Brahmsnál - a requiem meghatározóan a túlvilágtól való rémületet fejezi ki, a modern felfogás értelmében azonban megnyugtató, vigasztaló kicsengésű, úgy is, hogy alleluják szólalnak meg benne. A Dies irae is azért olyan a hagyomány szerint, mert az ördögöket, poklot, kárhozatot festi. Verdinél amint elkezdődik a tétel, már reszket az ember „ama végső harag napjá"-tól, a túlvilágtól. Az említett szemléletváltás mutatkozik meg abban is, hogy az utolsó kenetet ma már a betegek szentségének nevezik, s nemcsak az veheti fel, aki a végét járja, hanem bárki öreg. - Akkor hát ebben a Requiemben „az örök világosság fényeskedjék neki" mondanivalója dominál? - Teljesen így van. - A két nyelvi réteg jelenthet-e az éneklőnek és a hallgatónak olyan érzetet, hogy az anyanyelvi közlés közelebbről, közvetlenebbül szól hozzá? A latin „kőtömbjéből" rugalmasan hajlik fölénk a magyar? - Így is felfoghatjuk, de ezek a latin szövegek oly általánosan ismertek, hogy nem keltik az idegenség benyomását abban, aki hallja. Egy Gloria vagy Credo hosszú szövegének végighallgatása fárasztóbb lehetne, mint e rövid latin tételeké. - Nem arra gondoltam, hogy valaki is ne értené, miről szólnak e latin tételek, de azok jelképként mutatkoznak meg, míg az anyanyelv primer módon „lelkünkből sarjadzik". - Ez valóban így van. - Szándékoltan olyan egyszerű az énekelnivaló, hogy bármilyen templomi kórus sikerrel megszólaltathassa? - Bármilyen nem, azért jobb énekkar kell, de semmiképp sem szükséges hivatásosnak lennie. A november 2-án délután 5-kor, a halottak napja alkalmából tartandó bemutatón a Váci utcai templomban a Farkas Mária vezette Liszt Ferenc Kórus fogja előadni, Sirák Péter orgona-közreműködésével. - A pusztán orgonával való kíséret is a liturgikus kapcsolódás része? - Nem, ez a praktikum. - A partitúra címoldalán a Pro defunctis (halottainkért) és a Missa misericordiae cím alatt az ajánlás: Férjem és fiaim emlékére. Mennyiben befolyásolta a személyes sors az alkotást? - Teljes mértékben. A tehetségemből adózni akartam az emléküknek. S ha már megírtam, hallani is szeretném, amire megfelelőbb az egyházi év ide vonatkozó alkalma, mint bármilyen más mise. Szerencsére úgy készültem el a művel, hogy a kórusnak elegendő ideje maradt a kotta előállítására és a darab megtanulására. Van egy távoli „előzménye" ennek a Requiemnek. Amikor a közvetlen környezetemben először történt ilyen megrendítő haláleset - rákban egy tanítványom húszéves fia halt meg, aki mellesleg a keresztfiam is volt -, komponáltam egy Stabat Matert. Bárdostól kértem különféle magyar fordításokat, mígnem a Babitsénál kötöttem ki. Ez a személyes impulzus a '80-as évek elején ért. Erre visszagondolva is éreztem az indíttatást, hogy saját érintettségemet is zenébe foglaljam.

303 Búbánat 2011-10-23 22:34:38
Október 29-én, szombaton az Országúti Ferences templomban (Budán, a Margit körúton) 16.30-kor Luigi Cherubini (1760–1842) Requiem című művét adják elő. Közreműködik: az Országúti Ferences templom Vox Clara Kamarakórusa (karnagy: Bottkáné Kollár Júlia) és az Óbudai Szent Péter és Pál templom Albert Schweitzer kórusa és zenekara (karnagy: Kenessey László) Vezényel: Kenessey László

302 Búbánat 2011-03-28 22:15:20
A West Balkánban januárban történt tragikus halálesetek az egész országot megrázták. A Magyar Állami Operaház ének- és zenekara Mozart Requiem címűm művének előadásával szeretne emlékezni arra a három fiatal lányra, aki a szórakozóhelyen halt értelmetlen halált. A három áldozat közül ketten a Budapest II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium tanulói voltak, ezért az emlékük előtt tisztelgő koncertet április 11-én a Móricz Zsigmond Gimnázium aulájában (1025 Törökvész út 48-54.) tartják 18 órai kezdettel. A művészek ezzel a nemes felajánlással szeretnék felhívni embertársaik figyelmét, hogy soha, sehol ne történhessen hasonló tragédia. A hangversenyen közreműködnek: Szabó Sipos Máté karigazgató, Medveczky Ádám karmester, valamingt a szólisták: Bazsinka Zsuzsanna, Wiedemann Bernadett, Molnár András és Kováts Kolos. A belépés ingyenes. (Budai Polgár, 2011. március 25.)

301 virius 2010-11-04 20:52:40
Olvastátok a Momus kritikáját (az október 31-ei előadásról)? Az a címe: "Egysíkú gyászoratórium"... :S Mondjuk tény és való, hogy most nem volt az az egy emberként felálló közönség a végén, az az extatikus siker, mint tavaly, pont egy éve október 31-én...

300 virius 2010-11-03 12:18:07
Átmásolva másik topikból, tekintve, hogy a Verdi-Requiemről van benne szó: 1537 • Fabricius Válasz erre 2010-11-03 09:25:52 Hallottam már én is ennél jobb Requiemet. Ugyanezek az énekesek is énekeltek már szebben, Morandi is vezényelt már jobb formában minálunk. (Átok ül a házon?) -)) 1536 • álmodó Előzmény 1535 • Válasz erre 2010-11-03 09:21:47 Medveczki Ádámmal, Lukács Ervinnel egészen más, vagy csak máshoz vagyok szokva (az én hibám) 1535 • álmodó Előzmény 1530 • Válasz erre 2010-11-03 09:20:07 Válaszolhatok neked itt is :-))) Én "úgy hallottam", hogy a hangok szépek, remekül énekelnek, az énekkar nagyszerű volt ( nem hazabeszélek), Morandi nagy vehemenciával vezényelt, szép volt, de.... Darálás jellege volt szerintem, nem volt igazán bensőséges, nem volt ihletett és emelkedett őszintén. "Megvolt még egy halottak napja". Én így hallottam.

299 Búbánat 2010-10-18 11:21:10 [Válasz erre: 298 tiramisu 2010-10-18 10:50:03]
Hogyne, sőt, olykor nem csak szóló feladatokat vállal el, hanem - ha hívják - örömmel beáll egy-egy kórusba énekelni, segítve a tenor szólamot.

298 tiramisu 2010-10-18 10:50:03 [Válasz erre: 297 Búbánat 2010-10-18 09:27:26]
Prevoz János még énekel? Ezer éve nem hallottam róla semmit! Örülök neki és drukkolok!

297 Búbánat 2010-10-18 09:27:26
Ruggiero Leoncavallo: Requiem Ez a ritkán hallható mű hangzik fel a ciszterci Szent Imre Templomban 2010. október 24-én, vasárnap 20 órai kezdettel - a forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékezetére. Közreműködnek: Bakonyi Anikó - szoprán Prévoz János - tenor Szüle Tamás - bariton a Belvárosi Vonósok, a Budapesti Kórus (karigazgató: Cser Miklós), a Budapesti Ifjúsági Kórus (karigazgató: Gerendai Ágnes) Virágh András Gábor - orgona Vezényel: Virágh András (Liszt-díjas) Szerkesztő: Csányi Tamás karnagy. A XI. kerületi Önkormányzat, a Mária Rádió és a Magyar Katolikus Rádió támogatásával.

296 Heiner Lajos 2010-05-17 10:09:31 [Válasz erre: 283 szivárványarc 2010-05-16 01:20:55]
Ekkora barmot itt...

295 macskás 2010-05-17 08:09:33 [Válasz erre: 294 tiramisu 2010-05-17 01:09:56]
:)))

294 tiramisu 2010-05-17 01:09:56 [Válasz erre: 293 macskás 2010-05-16 22:53:34]
Humorban nem ismerunk tréfát! :-)

293 macskás 2010-05-16 22:53:34 [Válasz erre: 290 kugli 2010-05-16 21:44:16]
humorban a tréfa...

292 macskás 2010-05-16 22:53:02 [Válasz erre: 291 tiramisu 2010-05-16 22:40:28]
:)))

291 tiramisu 2010-05-16 22:40:28 [Válasz erre: 290 kugli 2010-05-16 21:44:16]
Nem talált el a golyó állva maradtál kuglikám. Köszönjük az adatokat. :-)

290 kugli 2010-05-16 21:44:16
Tegyük tisztába: Mozart 1791-ben halt meg, Verdi "csak" 1813-ban született. A mű 1874-ben keletkezett Manzoni halálárfa írta. Nincs köze felekezethez.

289 tiramisu 2010-05-16 18:53:38 [Válasz erre: 288 Steff 2010-05-16 18:49:49]
Jól tudtad! Wagner a javított kiadást mesterkedte.

288 Steff 2010-05-16 18:49:49
Én úgy tudtam, Mozart írta a rekviemjét Verdi halálára, de Salieri fejezte be.

287 tiramisu 2010-05-16 09:09:42 [Válasz erre: 283 szivárványarc 2010-05-16 01:20:55]
Ha Te lehettél volna a szoprán, más lenne a véleményed! Viszont szánalmas vagy!

286 kétked 2010-05-16 08:21:11 [Válasz erre: 283 szivárványarc 2010-05-16 01:20:55]
Ennyit a szegedi fúvósok szintjéről.

285 brünnhilde 2010-05-16 06:20:24 [Válasz erre: 283 szivárványarc 2010-05-16 01:20:55]
A terezini munkatáborban 43-44-ben többször is előadták a Requiemet. Ezen az előadáson ott volt néhány túléló is, olyanok, akik annak idején énekelték.

284 nibelung 2010-05-16 05:54:24 [Válasz erre: 283 szivárványarc 2010-05-16 01:20:55]
Verdi nem Mozart halálára írta a Requiem-jét, hanem Manzoni emlékére.

283 szivárványarc 2010-05-16 01:20:55 [Válasz erre: 282 Megén 2010-05-13 15:46:32]
miert kellett a requiemet a holokausztként interpretálni??? Verdi Mozart halálára irta nem a zsidóknak...és az a vonatfütty a végén..szánalmas..ezzel már ugyse tudják a szerencsétleneket feltámasztani..

282 Megén 2010-05-13 15:46:32 [Válasz erre: 281 álmodó 2010-05-13 07:12:29]
Nagyon kevé időm van az inernetes létre, de azért időnként előkerülök. A vasárnapi élményhez tenném hozzá, hogy a helyszínen egy különleges dolog volt, amit a tévénézők talán nem érzékelhettek. Amikor vége volt a Requeiemnek, az óriási nézőközönség, és a félkör alakú terem miatt működő kivetítőkön megjelent, hogy az eredeti esemény résztvevőinek emlékére kéri, hogy ne tapsoljon a közönség. Ezután fekete-fehér korabeli képeket vetítettek a kivetítőn, és az énekkar, a szólisták, a zenekar csendben, lassan, kimenet a teremből. Elképzelhető, hogy egy ekkora résztvevői körnél ez milyen teljesítmény, nemcsak fizikai értelemben, hanem lelkileg is. Művészek, akik a teljesítményük visszajelzését nem érzékelik, a katarzis úgymond kimarad a taps által. Na hát ez volt egy olyan befejezése az egésznek, hogy a közönség ugyanolyan csendben és mondhatom rendben ment azután ki és haza az előadás után.

281 álmodó 2010-05-13 07:12:29 [Válasz erre: 280 Megén 2010-05-11 14:51:12]
Szervusz kedves Megén, régen olvastalak, remélem, jól vagy? :-) A Requiemet a Tv-ben láttam, nagyon megrendítő volt, csodálatos élményt nyújtott a zene az előadás és a műsor maga, a közbenső bejátszásokkal. Az egésznek a mondanivalója végtelenül érzékeny ponton hatot a nézőre. Személyes volt, vagy nem is tudom... Gondolom, ott a helyszínen méginkább érezni lehetett mindezt. örülök, hogy hallottam, láttam. Sokan voltak, azt is mutatták... Már másnap írtunk páran a Mi újság topicban erről, de talán elkerülte a figyelmedet, mert mint más alkalmakkor itt egyes énekesek említése után szokás, a szereplő művészeket most nem ajnározta agyon heteken át senki. Csak igyekeztük kifejezni néhány sorban, hogy nagyszerűek voltak, minden szempontból. :-) Üdvözöllek

280 Megén 2010-05-11 14:51:12
Volt vasárnap valaki? Én igen.

279 Búbánat 2010-05-09 14:14:15
Verdi Terezinben - Lázadó Requiem A Duna TV ma este 19 órától élőben közvetíti Verdi gyászmiséjét. A koncert helyszíne a Budapest Magyar Vasúttörténeti Park Orient Csarnoka. A Requiem előadó apparátusa: a MÁV Szimfonikusok a Washingtoni Katolikus Egyetem Kórusa a Honvéd Férfikar az Angelica Leánykar Sümegi Eszter, Meláth Andrea, Fekete Attila. Bretz Gábor (ének) Béres Ilona, Garas Dezső (próza). A rendhagyó formában újra gondolt Verdi Requiemjének a karmestere az amerikai Murry Sidlin. Erről a produkcióról az alábbi előzetest találtam a neten: A náci Németország által megszállt Csehországban, az akkori Theresienstadtban működött az a koncertrációs tábor, amelyet kirakatként mutogattak a világ felé. Az odahurcolt emberek, amikor lehetőségük volt, színdarabokat, zeneműveket adtak elő, ezzel kapcsolódva valamikori emberi mivoltukhoz. 1943-44-ben összesen 16 alkalommal hangzott el a terezini gettóban Verdi Requiemje a táborba deportált művészek előadásában. A karmester, Rafael Schaechter és a művészek többsége Auschwitzban, gázkamrában végezte. Sokukat már a próbák folyamán elvitték. Az ő emlékükre született egy különleges, multimédiás produkció, amelyet Murry Sidlin amerikai karmester a Theresienstadt-i koncentrációs tábor történetébe ágyazva hozott létre. A koncerten korabeli film- és interjúrészleteket vetítenek, illetve az egyes tételek között prózai szövegek hangzanak fel. Néhányan még élnek azok közül, akik a hajdani koncerteken énekeltek és többek között a velük készült interjúkat is lehet majd látni. A produkciót több alkalommal előadták Terezinben valamint az Egyesült Államokban is. A május 9-i produkció tisztelgés a terezini gettóba elhurcolt sok ezer ember emléke előtt és egyben a II. Világháború végét jelentő győzelem napjának 65. évfordulója, ezért az előadásra a belépés ingyenes lesz. A részvételhez regisztráció szükséges. Regisztráció: www.jewinform.hu/terezin A rendhagyó előadás prózai összekötő szövegei két olyan legendás művész tolmácsolásában hangzanak el, mint Törőcsik Mari és Garas Dezső. A helyszínre a MÁV ingyenes vonatokat indít a Nyugati Pályaudvarról.

278 Búbánat 2010-04-12 20:00:27
SZÉCHENYI ISTVÁN halálának és a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia Templomban tartott gyászszertartásának 150. évfordulóján, 2010. április 30-án 17.45 órai kezdettel megemlékezést tartanak a templomban. (Budapest, V. Március 15. tér 2.) A szentmisében - melyet Dr.Osztie Zoltán plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke mutat be – a korabeli szertartás szerint felhangzik : W.A. Mozart: Requiem Előadják: A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia ének és zenekara Szólót énekel: Csavlek Etelka, Bakos Kornélia, Molnár András és Kováts Kolos Vezényel: Virágh András A szentmise előtt gróf Széchenyi István történelmi szerepének, jelentőségének és hatásának méltatására kerül sor.

277 macskás 2010-01-17 00:26:36 [Válasz erre: 276 -zéta- 2010-01-16 23:28:47]
Te már otthon??? :)

276 -zéta- 2010-01-16 23:28:47 [Válasz erre: 275 virius 2010-01-16 20:29:26]
Azt már beleszámoltam...

275 virius 2010-01-16 20:29:26 [Válasz erre: 274 -zéta- 2010-01-16 20:19:26]
Az Operában kétszer volt a Requiem, mint általában - ilyen értelemben negyedik? Vagy akkor ez már az ötödik?

274 -zéta- 2010-01-16 20:19:26 [Válasz erre: 273 virius 2010-01-16 20:11:39]
Három éven belül a negyedik Verdi Requiemje Bp-en...

273 virius 2010-01-16 20:11:39 [Válasz erre: 272 Spangel Péter 2010-01-16 11:38:15]
Közöttük pedig újra Télapó Péter lesz hallható. :)

272 Spangel Péter 2010-01-16 11:38:15
Március elején a MÜPÁ-ban VerdiRequiemjét szlovákok szólaltatják meg.

271 frushena 2010-01-14 23:03:54
[url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/41WD74DZNVL._SL500_AA240_.jpg;Georg Joseph VOGLER : Requiem[/url] -Barbara Grabowski -Christoph Wittmann -Sabine Goetz -Rudolf Piernay Chor der Staatlichen - Musikhochschule Mannheim Kurpfalzisches Kammerorchester Gerald Kegelmann Requiem Aeternam Te Decet I Te Decet II Kyrie Dies Irae Quantur Tremor Tuba Mirum Mors Stubebit Ingemisco Qui Mariam Lacrymosa Huic Ergo Parce Domine Jesu Christe Quam Olim Abraham Sanctus Pleni Sunt Coeli Osanna Benedictus Osanna Agnus Dei I Agnus Dei II Luc Aeterna Libera Me Dum Veneris Dies Illa Quando Coeli Requiem Aeternam

270 frushena 2009-11-09 22:23:38
[url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/416PPHE052L._SS500_.jpg;Gabriel FAURÉ : Requiem[/url] - Version 1893 -Introit De Kyrie -Offertoire -Sanctus -Pie Jesu -Agnus dei -Libera Me -Paradisum -Messe des Pecheurs De Villerville - Kyrie (Messager) -Messe des Pecheurs De Villerville - Gloria. Benedictus -Messe des Pecheurs De Villerville - Sanctus -Messe des Pecheurs De Villerville - O Salutaris (Messager) -Messe des Pecheurs De Villerville - Agnus dei Le Chapelle Royale Philippe Herreweghe

269 frushena 2009-11-08 20:44:07
[url]http://images-eu.amazon.com/images/P/B0002UNQ7C.03.LZZZZZZZ.jpg;Heinrich Ignaz Franz von BIBER : Requiem[/url] -MUFFAT : Ciacona -BIBER : Missa ex B, for vocal soloists, chorus & organ, C. 4 Kyrie -BIBER : Missa ex B, for vocal soloists, chorus & organ, C. 4 Gloria -SCHMELZER : Sonata No. 13 -BIBER : Missa ex B, for vocal soloists, chorus & organ, C. 4 Credo -MEGERLE : Peccator et consolator -BIBER : Missa ex B, for vocal soloists, chorus & organ, C. 4 Sanctus -ANONYM Composer : Praeludium legatura for organ -BIBER : Missa ex B, for vocal soloists, chorus & organ, C. 4 Agnus Dei -LASSUS : Ave verum corpus, motet for 6 voices -SCHMELZER : Sacro-profanus Concentus Musicus No. 2, sonata -ANONYM Composer : Praeludium for organ Introitus Kyrie Dies irae Domine Jesu Christe Sanctus Agnus Dei Lux aeterna Media vita in morte sumu Gabrieli Consort & Players Paul McCreesh

268 álmodó 2009-11-07 21:23:25 [Válasz erre: 267 álmodó 2009-11-07 21:23:10]
:-)

267 álmodó 2009-11-07 21:23:10 [Válasz erre: 266 macskás 2009-11-07 17:45:54]
hát...

266 macskás 2009-11-07 17:45:54 [Válasz erre: 265 álmodó 2009-11-07 17:21:17]
Én csak a cirmoscicát nem értem:(((

265 álmodó 2009-11-07 17:21:17 [Válasz erre: 263 Cilike 2009-11-07 11:13:26]
Tetszel neki. Nincs több 5letem.

264 eccerű 2009-11-07 15:58:25
Visszatérve a Requiemekre, hogy melyik előadás milyen volt, csak egy példa. Egy ismerősöm korábban énekelt egy amatőr kórusban, mely több másikkal összefogva, és valamelyik egyetemi zenekar kíséretével előadta Brahms reqiuemjét. Merő véletlenségből a mű másnap is ment az akkor éppen fénykorában lévő Vásáry - MR Zenekar - MR Énekkar tolmácsolásában, igazán ihletett előadásban és a kórus szokás szerint remekelt. Az ismerősöm szerint - és ő ezt halál komolyan gondolta - az övék [u]összehasonlíthatatlanul [/u]jobb volt. Szóval összehasonlítani csak összehasonlítható dolgokat szabad, és olyannak, aki mindet hallotta és mindet kívülről, vagy mindet belülről.

263 Cilike 2009-11-07 11:13:26 [Válasz erre: 257 álmodó 2009-11-06 16:22:54]
Na várjál, idemásolom: • következő szivárványarc válasz erre Törlés 2009-11-04 14:14:14 cirmoscica haj,hovä lett a haj??vagy vaj Ezt írta nékem. Miért??!!

262 monstrancia 2009-11-06 22:14:45 [Válasz erre: 237 trombitakod 2009-11-06 15:40:24]
Teljesen igaz! Olyan felszines benyomások alapján, mint betűkihagás,szomstéd betűre ütés, tulajdonnév kis betűvel kezdés, ä helyett umlautos a használata, hosszu magánhangzo-fobia, stílus stb. azt állítani, hogy zozo, trombitakod, szivárványarc, cserna ildikó ugyanaz a személy erős tévedés.

261 Spangel Péter 2009-11-06 21:36:49 [Válasz erre: 260 tiramisu 2009-11-06 17:27:36]
A professzor úr kollektív szedálást rendelt el. Értük szól most a Requiem.

260 tiramisu 2009-11-06 17:27:36
Requiem Fórum ! Nyugodjatok békében !





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.