vissza a cimoldalra
2020-10-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11562)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10730)
Régizene (4742)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2080)
Élő közvetítések (8514)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4961)
Melis György (269)
Beethovenről - mélyebben (705)
Jonas Kaufmann (2503)
Eiffel Műhelyház (491)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4144)
Kimernya? (3815)
Hibajelenségek - fejlesztési napló (31)
Operett, mint színpadi műfaj (4566)
Franz Schmidt (3709)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (183)
A MET felvételei (1308)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

184   waldvogel • előzmény182 2013-08-29 19:07:43
Szerintem a zseniális azt is jelenti, hogy nem feltétlenül lehet megmagyarázni, mitől annyira jó. A zsenialitás túl van azon a kérdésen, hogy pontosan megfelel-e minden elvárásnak.
182   Speranza • előzmény180 2013-08-29 15:25:00
Eleve nem is értem, hogy lehet egy énekest 'zseniálisnak' titulálni egy szerepben, ami a kritikus szerint is bevallottan "nem az ő hangjára íródott, nem is énekli fényesen, se szép hangon, helyenként meg egyenesen rosszul szól". Akkor talán inkább azt kéne írni, hogy színészileg hozott valamit amit mások ritkán, vagy hogy nagyon átélt volt, és ezért el lehetett nézni neki a vokalitás gyengeségeit, de ha valamitől nem lehet Verdi esetében eltekinteni, az épp a megfelelő vokalitás és HANG hiánya. Egyáltalán: olasz operában egy inadekvát vokális produkcióhoz teljesen mindegy miféle színészi alakítás társul, az már ab ovo nem lehet zseniális szerintem.
Nota bene: Posa még a Verdi-szerepek közül viszonylag leginkább való Hampsonnak (igaz, nkem abban sem tetszett, a Chatelet-beli francia nyelvű felvételt ismerem tőle), de felvették már vele Lunát, Fordot, sőt Amonasrót is, de énekelt Boccanegrát és Macbethet is színpadon. Sosem értettem, hogy oszthatták ki rá ezeket a szerepeket, és kik azok, akiknek tetszik, bár tudom, hogy nagy a rajongótábora, de hogy nem Verdi-bariton, az egészen bizonyos.
180   Búbánat 2013-08-29 10:46:22
Értelem és Érzelem
Opera Világ, 2013. augusztus 28.

Giuseppe Verdi: Don Carlos – internetes közvetítés a Salzburgi Ünnepi Játékokról, 2013. augusztus 16. ÁDÁM TÜNDE kritikája

+Thomas Hampson zseniális Posa. Nem tudom, hogy csinálja, de ezt úgy éri el, hogy közben a szerep nem egyértelműen az ő hangjára íródott, nem is énekli fényesen, se szép hangon, helyenként meg egyenesen rosszul szól, de közben ő A Posa márki. Ha előzetesen kellett volna baritont választani a darabba, egész biztosan nem Hampsont jelölöm meg, ám cseppet sem bánom, hogy megismerhettem az alakítását. Végre olyasmit látunk, amit ritkán: nem egy szerencsétlenül tébláboló bariton, aki ölelgeti ezt a tenort, meg aztán haldoklik a kezei közt, és valamit akar a flamandokkal, de csak homályosan sejtjük, hogy mit, és egyébként is minek kerül ő a darabba, azon kívül, hogy baritonslágerként halhat meg?
Ezek a kérdések most mind eltűntek, mert vagy a rendező, vagy Hampson, ideális esetben pedig ők ketten együtt, de kidolgozták a karaktert. Posa valóban az idősebb testvér Carlos mellett, olyan, aki ismeri a fiatal és szenvedélyes, meggondolatlan fiú minden hibáját és erényét, és képes mellette állni, olyan határozottsággal irányítani, hogy célhoz érjen, és nemcsak képes rá, hanem ő az egyetlen, aki képes erre. Nincs béna haldoklás, nincs téblábolás, nagyon erős, nagyon határozott karakter van csupán, aki Carlosszal és az apjával is megtalálja a hangot, valamint minden helyzetben a lehető legracionálisabb döntést hozza. (Hogy önként vállalni a halált mennyire racionális, most ne firtassuk, az operahősök világában ez teljesen normális, sőt. De például igen jó helyzetfelismerő készségre utal, amikor nem engedi Carlost Fülöppel megvívni, és közéjük áll, majd az ismert módon lefegyverzi, hogy a legrosszabbat elkerülje az adott pillanatban.)”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
FUGA

Molnár Anna (ének)
Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)
Seleljo Erzsébet (szaxofon)
"Provokált tradíciók"
Berio +
Balogh Máté: A molett menyasszony sminkje*
Berio: Sequenza III
Szőcs Márton: Új mű*
Berio: Sequenza VII b
Tornyai Péter: Új mű*
Berio: Sequenza II
Gelléri András: Új mű*

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter)
Művészeti vezető és közreműködik: Várdai István (cselló)
C. P. E. Bach: B-dúr szimfónia, Wq 182/2
C. P. E. Bach: A-dúr csellóverseny, Wq 172
Bach: g-moll gambaszonáta, BWV 1029 – Tfirst Zoltán vonószenekari átiratának bemutatója
Mendelssohn: Esz-dúr oktett, op. 20 – vonószenekari előadásban

19:30 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Cellissimo Akadémia
Mesterek és tanítványok koncertje
J. S. Bach, Beethoven, Rahmanyinov és Ravel művei
Virginie Robilliard (hegedű), Szabó Ildikó (cselló), Lajkó István (zongora) és tanítványaik

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Modern Art Orchestra
Művészeti vezető: Fekete-Kovács Kornél
Nemzeti Énekkar
Karigazgató: Somos Csaba
"Kodály reflections"
A mai nap
történt:
1875 • Csajkovszkij 1. (b-moll) zongoraversenyének bemutatója
született:
1825 • ifj. Johann Strauss, zeneszerző († 1899)
1838 • Georges Bizet, zeneszerző († 1875)
1926 • Galina Visnyevszkaja, énekes († 2012)
1941 • Pártay Lilla, táncos, koreográfus
1968 • Hamar Zsolt, karmester
1971 • Midori, hegedűs
elhunyt:
1965 • Hans Knappertsbusch, karmester (sz. 1888)