vissza a cimoldalra
2020-02-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2715)
Kimernya? (3482)
Franz Schubert (311)
Pantheon (2541)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4557)
Balett-, és Táncművészet (5982)
Erkel Színház (10544)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2359)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3698)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7328)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4694)
Zenei események (1012)
Élő közvetítések (8407)
Opernglas, avagy operai távcső... (20417)
Momus-játék (5794)
Franz Schmidt (3540)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

183   parampampoli • előzmény182 2013-08-29 18:55:47
Kedves Speranza, minden szavával és megállapításával egyetértek, hozzátenni nincs is mit!
182   Speranza • előzmény180 2013-08-29 15:25:00
Eleve nem is értem, hogy lehet egy énekest 'zseniálisnak' titulálni egy szerepben, ami a kritikus szerint is bevallottan "nem az ő hangjára íródott, nem is énekli fényesen, se szép hangon, helyenként meg egyenesen rosszul szól". Akkor talán inkább azt kéne írni, hogy színészileg hozott valamit amit mások ritkán, vagy hogy nagyon átélt volt, és ezért el lehetett nézni neki a vokalitás gyengeségeit, de ha valamitől nem lehet Verdi esetében eltekinteni, az épp a megfelelő vokalitás és HANG hiánya. Egyáltalán: olasz operában egy inadekvát vokális produkcióhoz teljesen mindegy miféle színészi alakítás társul, az már ab ovo nem lehet zseniális szerintem.
Nota bene: Posa még a Verdi-szerepek közül viszonylag leginkább való Hampsonnak (igaz, nkem abban sem tetszett, a Chatelet-beli francia nyelvű felvételt ismerem tőle), de felvették már vele Lunát, Fordot, sőt Amonasrót is, de énekelt Boccanegrát és Macbethet is színpadon. Sosem értettem, hogy oszthatták ki rá ezeket a szerepeket, és kik azok, akiknek tetszik, bár tudom, hogy nagy a rajongótábora, de hogy nem Verdi-bariton, az egészen bizonyos.
180   Búbánat 2013-08-29 10:46:22
Értelem és Érzelem
Opera Világ, 2013. augusztus 28.

Giuseppe Verdi: Don Carlos – internetes közvetítés a Salzburgi Ünnepi Játékokról, 2013. augusztus 16. ÁDÁM TÜNDE kritikája

+Thomas Hampson zseniális Posa. Nem tudom, hogy csinálja, de ezt úgy éri el, hogy közben a szerep nem egyértelműen az ő hangjára íródott, nem is énekli fényesen, se szép hangon, helyenként meg egyenesen rosszul szól, de közben ő A Posa márki. Ha előzetesen kellett volna baritont választani a darabba, egész biztosan nem Hampsont jelölöm meg, ám cseppet sem bánom, hogy megismerhettem az alakítását. Végre olyasmit látunk, amit ritkán: nem egy szerencsétlenül tébláboló bariton, aki ölelgeti ezt a tenort, meg aztán haldoklik a kezei közt, és valamit akar a flamandokkal, de csak homályosan sejtjük, hogy mit, és egyébként is minek kerül ő a darabba, azon kívül, hogy baritonslágerként halhat meg?
Ezek a kérdések most mind eltűntek, mert vagy a rendező, vagy Hampson, ideális esetben pedig ők ketten együtt, de kidolgozták a karaktert. Posa valóban az idősebb testvér Carlos mellett, olyan, aki ismeri a fiatal és szenvedélyes, meggondolatlan fiú minden hibáját és erényét, és képes mellette állni, olyan határozottsággal irányítani, hogy célhoz érjen, és nemcsak képes rá, hanem ő az egyetlen, aki képes erre. Nincs béna haldoklás, nincs téblábolás, nagyon erős, nagyon határozott karakter van csupán, aki Carlosszal és az apjával is megtalálja a hangot, valamint minden helyzetben a lehető legracionálisabb döntést hozza. (Hogy önként vállalni a halált mennyire racionális, most ne firtassuk, az operahősök világában ez teljesen normális, sőt. De például igen jó helyzetfelismerő készségre utal, amikor nem engedi Carlost Fülöppel megvívni, és közéjük áll, majd az ismert módon lefegyverzi, hogy a legrosszabbat elkerülje az adott pillanatban.)”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Adamik Gábor (euphonium)
Lukács Gergely, Pék András, Török József (tuba)
Kiss Gy. László (tárogató)
Mersei Zsolt, Novák András, Pálfi Csaba (klarinét)
Az est házigazdája: Tóth Endre zenetörténész
"Farsangi kavalkád - Vidám színek a kamarazenében"
VIVALDI: Ouverture di concerto
HÄNDEL: Vízizene, HWV 349 – Adagio
SAINT-SAËNS: Az állatok farsangja – Nyitány, Elefánt, Fosszíliák, Finálé
SAINT-SAËNS: Sámson és Delila – Bacchanale
LISZT: 2. magyar rapszódia, S. 244
KODÁLY: Epigrammák (1,2,3,5)
SCHUMANN/KORB ATTILA: Hazatérő vidám földműves... és társai
FARKAS FERENC: Régi magyar táncok
Tiszta Amerika! – filmzenei részletek
BARTÓK BÉLEA: Román népi táncok
PIAZZOLLA: Ètude de tango
MONTI: Csárdás
KOVÁCS BÉLA: Üdvözlet a Balkánról
KORB ATTILA: Magyar rajzfilmzene – sziporkák
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Mendelssohn Kamarazenekar
"Farsangi koncert"

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Zemlényi Eszter (ének), Lajkó István (zongora)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Kodály Kórus Debrecen Nőikara (vezető karnagy: Szabó Sipos Máté)
Vezényel: Kovács János
SZKRJABIN: fisz-moll zongoraverseny
LISZT: Dante-szimfónia
A mai nap
történt:
1607 • Monteverdi Orfeójának bemutatója (Firenze)
született:
1842 • Arrigo Boito, zeneszerző, librettista († 1918)
1934 • Renata Scotto, énekes
elhunyt:
1704 • Marc-Antoine Charpentier, zeneszerző (sz. 1643)