vissza a cimoldalra
2019-02-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4234)
Társművészetek (1290)
Haladjunk tovább... (225)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4441)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3140)
Erkel Színház (9686)
modern eszement rendezesek (252)
Élő közvetítések (7728)
Gaetano Donizetti (956)
Palcsó Sándor (238)
Jonas Kaufmann (2362)
Franz Schmidt (3278)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1592)
Luciano Pavarotti (81)
Balett-, és Táncművészet (5613)
Pantheon (2310)
Lisztről emelkedetten (941)
Opernglas, avagy operai távcső... (20187)
Kolonits Klára (1085)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

179   WiseGentleman • előzmény177 2010-06-30 21:46:22
Érdekes, számomra pontosan inkább a Macbeth-áriában tűnt halványabbnak, s sokkal hitelesebbnek éreztem Boccanegraként. A Macbeth-áriát mintegy a pszichoanalitikus heverőjén elnyúlva énekelte... (jön Macduff és Malcolm, akarsz róla beszélni?).
Novikova igen aranyos volt Adinaként, viszont Lakmé Csengettyűáriájához még nem elég érett művész. Nem feltétlenül Joan Sutherlandet hiányolom a produkcióból, de azért a záró magas hang mattsága gondolkodóba ejtett...
177   Búbánat 2010-06-30 00:27:27
Számomra kellemes meglepetést szereztek a tavalyi Operalia-énekverseny döntősei: Angel Blue, Julia Novikova, Alekszej Kudrija. Egyet kell értenem szakmabeli ismerősömmel, aki tömören így jellemzi produkciójukat: „egészen magával ragadó volt Angel Blue Louise-je, micsoda selymes,szép hang! Novikova Lakméja lenyűgöző, gyönyörű,puha koloratúrákat énekel. Kudryaval remek Bájital duettet adtak elő, létezik,hogy Ők együtt tanultak valahol?... Hampson szinte tenorális, s mégis milyen nemesen zengő, fényes bariton. Miklósa Kunigundája impozáns, én a helyében nem mondanék prózában semmit, mert a beszédhangja színtelen, de ez az ária nagyon neki való. Komlósi A víg özvegyben nagyon szépen szólt. Lukács sajnos disztonál és a kartartását nem értem, nem is szép és akadályozza a szabad légzést. Polgárnak megszólal néhány szép hang, de fáradtnak, betegnek tűnt. Summa summárum szép este volt. Nagyon szépen szólt a zenekar Kovács nagyszerű dirigálása alatt, s micsoda szép fúvós hangszerszólókat fújtak női szólisták!”

Az én véleményem ehhez közel hasonló. A díjazott fiatalok igen sok tehetséget hordoznak, remélhetőleg művészi pályájuk töretlenül ível majd előre, szívesen látnám őket viszont teljes operákban is.

Hampson nekem igazán a Macbeth-áriában tetszett. A kettősökben mondhatnám, „hagyta” kibontakozni kollégáit… mindazonáltal ezekben is bizonyította művészetének kivételes képességeit: nem véletlenül még mindig keresett operistája a nemzetközi operavilágnak. Kulturált, kiművelt, világos színezetű baritonja van. Művészetének nincs különösebb titka, ha csak az nem, hogy jól beosztja hangja erejét, és a dinamikai árnyalatokat is igen kifejezően juttatja érvényre énekszólamában. Messze nem igaz, hogy nincs erő a hangjában, és nyilván nem egy Gobbi, nem egy Cappuccilli, nem egy Bruson formátumú énekművész, ahogy az sem igaz - a másik véglet - , hogy csak ordít (mert ezt is állították itt korábban róla!) Az is egyértelműen kitűnt tegnap este, hogy Hampsonnak a daléneklés során elsajátított technikája igen hasznosnak bizonyul, amikor operát énekel. A víg özvegy kettősében is igen tetszett nekem, persze ha Lehár- dallam szólal meg, az mindig levesz a lábamról…

Komlósi Ildikó nem tett különösebb hatást rám, sem a Carmen-áriájával, amit korrektül előadott – nem forrósodott át tőle a nézőtér, de mint Glavari Hanna a Lehár-operettben, a szerelmi duettben is híján volt azzal a plusszal, mely ennek a híres keringődalnak annyira a velejárója …

Lukács Gyöngyi vérbeli drámai szoprán. Az est talán legnagyobb sikerét aratta, méltán, mégis, folyton valami modorosságot érezni nála a megformálás alatt. Ez a tapasztalatom, ami az utóbbi évek alatt egyre erősödik bennem; bármely szerepében is köszönthettem itthon, a kifejezőeszközei, a manírok mindig ugyanazok – ugyanakkor az ember élvezettel hallgatja a fenomenális vokális produkciót!

Polgár Lászlónak is közönségsikere van, bármit énekeljen. Most is nagy tapsokat kapott, pedig korántsem volt jó formában a basszista. Talán megint egészségi állapotával van probléma: a mélységei úgy-ahogy megvoltak, de a középhangok felett bizony csak küszködött. Ha nem is volt csalódás, mit tőle hallottam ezen az estén, mert nemes orgánumán így is igen hatott az előadott Fiesco áriája meg a kettős Boccanegrával, és voltak szép pillanatai a Gremin-áriának is, mindazonáltal többet vártam tőle. Igaz, ha betegen énekelt, akkor meg elismerés illeti, hogy ezzel együtt vállalta a fellépést.

Miklósa Erika lehet, hogy kakukktojás a fészekben? Mégis Rosina koloratúráriája a Sevillaiból, és az igen technikás, több szakaszos részlet a Candidból ujjongásra késztette a hallgatóság egy részét. Szóval, talán leegyszerűsítése a dolgok állásának az előbbi képes megfogalmazás: mit keresett Miklósa a többi művész között az Opera színpadán? Feltehetően - a sok botfülű hallgató – brávózásai közepette ilyen mélyenszántó gondolatokkal nem fárasztotta magát az amúgy jól lehűtött nézőtéren, miközben felforrósította őkelmét az, amit látott és hallott; az időközben kikelt kakukkfiókától ezúttal nem kellett tartani, nem túrta ki a fészekből a többi énekes madarat…

Kovács János és az Állami Operaház Zenekara igen jól muzsikált, még a kevésbé játszott művek részleteiben is magas színvonalon szólaltak meg az egyes hangszercsoportozatok (én is kiemelem a fafúvósokat): a Delibes-, Charpentier-, Bernstein darabjainak részleteiben különösen hálás segítségül szolgáltak a gála énekes közreműködőinek.

Szép, élvezetes este volt. Jövőre ugyanitt, ugyanilyen alkalommal – évadzárásként – talán még nagyobb csillagokkal, folytatódni fog ez a hagyományteremtő szándékkal létrehozott nemzetközi operagála.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)
Ittzés Gergely (fuvola), Tornyai Péter (brácsa)
"Razvaljajeva Anasztázia hárfa DLA zárókoncertje"
TAKEMITSU: And then I knew 'twas wind
FAURÉ: Desz-dúr impromptu, op. 86
HEINZ HOLLIGER: Sequenzen über Johannes I, 32
HINDEMITH: Hárfaszonáta
DONATONI: Small II
BERIO: Sequenza II
MAROS: Hárfaszvit
TIHANYI LÁSZLÓ: Linos
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Bogányi Gergely (zongora), Kállai Vonósnégyes
Isabelle Oehmichen (zongora), Massimo Mercelli (fuvola)
Műsorvezető: Bősze Ádám
"Cziffra Fesztivál - Nyitókoncert"
SCHUBERT: Gesz-dúr impromptu, op. 90, No. 3.
LISZT: A Villa d’Este szökőkútjai
CHOPIN: Fisz-dúr noktürn, op. 15/2
MAGIN: Triptyque Polonais (Oehmichen)
MOZART: D-dúr fuvolanégyes K 285 (Mercelli, Kállai Vonósnégyes)
SCHUMANN: Esz-dúr zongoraötös, op. 44 (Bogányi, Kállai Vonósnégyes)

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Budapest Fúvósötös:
Duleba Lívia (fuvola), Kiss Katalin (oboa), Szűcs Péter (klarinét), Farkas Tamás (kürt), Mohai Bálint (fagott)
SZERVÁNSZKY ENDRE: I. fúvósötös
TÓTH ARMAND: Négy attikai emlék
LÁNG ISTVÁN: I. Fúvósötös
TÓTH ARMAND: Divertimento
TÓTH ARMAND: Duo per fiati
TÓTH ARMAND: Aino utolsó utazása
ORBÁN GYÖGY: Fúvósötös

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Fesztiválzenekar
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Vezényel: Fischer Iván
STRAVINSKY: Négy norvég kép
STRAVINSKY: Scherzo à la russe
STRAVINSKY: Tangó
STRAVINSKY: Zsoltárszimfónia
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat
17:00 : Debrecen
Libri Könyvesbolt (Fórum Bevásárlóközpont, I. emelet)

Café Kodály Kovács Zoltán zeneszerzővel, Szabóki Tünde és Nyári Zoltán énekművészekkel

19:00 : Tatabánya
A Vértes Agórája

Operát az Operából! - Belföldi turné
PUCCINI: Bohémélet
Koncertszerű előadás
A mai nap
elhunyt:
1987 • Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij, zeneszerző (sz. 1904)