Bartók Rádióban, ma 19:00 – 19.30: Összhang
- a zenei élet aktualitásai
Simándy József Nemzetközi Énekverseny
Szerk.-mv.: Bolla Milán
(Ism. holnap, 9.30)
A XI. Nemzetközi Simándy József Énekverseny 2021. június 14-20. között kerül megrendezésre Szegeden a Szent-Györgyi Albert Agóra dísztermében.
A döntőkről felvételt készít a Bartók Rádió.
Helyszín: Szegedi Nemzeti Színház
Az M5 kulturális televízió és a Bartók Rádió, valamint a Városi Televízió Szeged közvetíti a Díjkiosztó Gálát.
A verseny és a Díjkiosztó Gála műsorvezetője: Beslin Anita
Katolikus Rádió - "Zenei Kincsestár"
https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=23&mev=2021&mho=03&mnap=16&mora=23&mperc=30
Az örök Bánk - más szerepeiben
Szerkesztő: Marton Árpád
"Nemzeti ünnepünk alkalmával bizonyára Önök is többször találkoztak "az Örök Bánk", Simándy József Hazám, hazám-fölvételével. Csakugyan: minden idők egyik legnagyobb magyar operaénekese mind az operarajongók, mind a szélesebb közvélemény szemében elválaszthatatlanul egybekapcsolódik az Erkel által megformált Nagyúr alakjával. A szinte harmadik Himnuszunk gyanánt ismert ária Simándyt alighanem a nemzet legismertebb operaénekesévé tette minden időkre.
Hogy azonban mennyire sokoldalú művész is volt ez a kiváló tenorista, ennek érzékeltetéséhez érdemes előkeresnünk Zenei Kincsestárunk ritkábban lejátszott fölvételeit. Mozart, Verdi, Puccini és Bizet operáinak következő részletei azt bizonyítják: Simándy József nemzetközi összehasonlításban is a legelső énekesek sorába tartozik.
Ma esti összeállításunkat a Virágáriával kezdi a Carmen második fölvonásából. Az Operaház énekkari művésze éppen Don José szerepében kezdte meg szólókarrierjét Vaszy Viktor fölfedezettjeként, Szegeden. Fölvételünkön Erdélyi Miklós vezényli a Magyar Állami Operaház Zenekarát.
A következő ária valódi ínyencség, hisz Simándy a nagy romantikus hősszerepek révén vált ismertté. Taminója Mozart Varázsfuvolájából arra vall: pályájának elágazásai is érdemesek a figyelemre.
Következzék három közkedvelt Verdi-ária: a herceg áriája a Rigoletto 3. fölvonásából, majd A trubadúr két részlete: Manrico románca és strettája a 3. fölvonásból.
Minden hőstenor egyik legnagyobb kihívása, Radames románca következik az Aida első felvonásából.
Simándy József felvételeitől Kalaf áriájával búcsúzunk a Turandot 3. fölvonásából."
Simándy József mesélte a Dalolva szép az élet című filmben való szerepéről:
Hazám, hazám-áriáját kellett énekelnem — emlékszik vissza —, csak az volt még kérdéses, hogy az eredeti, az Egressy Béni-féle szöveget énekeljem-e, vagy a Nádasdy Kálmán által átdolgozottat. Aztán megszületett a döntés: az eredetit. Hiszen egy efféle kis vidéki gyár dalárdájába még nemigen juthatott el az új.
(S. J. megjegyezte egyszer, egy Bánk bán-előadás után: a „Mint száműzött, ki vándorol a sűrű éjen át", tehát az új első sor helyett néha még ma is a régi, a kisfiú kora óta ismert „Miként vándor, ki tévedez viharzó éjeken” tűnik föl agyában ...)
— Igen hálás vagyok Keleti Mártonnak. A Dalolva szép az élet felvételei közben mindig figyelmeztetett, hogy a film: nem színpad. A filmen takarékoskodni kell a mozdulatokkal. Egyszerűsíteni kell őket. Ezt a jótanácsot utána az operaszínpadon is fölhasználtam: keveset mozogni! De ha megmozdul az ember, annak akkora értelme legyen, hogy a színpad mozduljon meg tőle.
/Film Színház Muzsika - „Háromszázezer magas C” (10) - 1972-01-08 /
Véletlenül bukkantam rá, csodálatos színészek veszik körül a fiatal Simándy Józsefet. Bárcsak ma is lennének dalárdák, iskolai kórusok... lehetne együtt énekelni.... Nem az akkori politikai légkört látom benne, hanem a helyzetkomikumot :-).
Köszönöm! Ritka, szép részlet!
Olvasom az egyik kommentet:
"Film: Dalolva szép az élet (amolyan rákosista-sztálinista kurzusfilm, ma már koremlék)"
Verdi - A trubadur - részletek
Qualiton - LPX 1105
(1960)
Tracklist
01 - Cigánykar
02 - Máglya ária - Jelenet
03 - Manrico áriája - Stretta
04 - Leonóra áriája - Miserere
05 - Duett
06 - Finálé
Palócz László
Tiszay Magda
Déry Gabriella
SimándyJózsef
Kishegyi Árpád
Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara
Vezényel: Lamberto Gardelli
Kapcs. 670. sorszámhoz
Helyesbítés!
A Rádióban felvett magyar nyelvű Ernani-részletek fordítójának személyét "átkereszteltem/átneveztem" : nem Dalos László, hanem helyesen: Blum Tamás.
Amúgy itt, a 416. sorszám alatti bejegyzésemben helyesen, Blum Tamást írtam.
Dalos László neve azért juthatott most az eszembe, mert az ő Simándy-könyvéből másoltam át ide a nagyszerű tenor visszaemlékezéseit erről a rádióban bemutatott Ernani-részletek stúdiófelvételről (lásd 156. sorszám).
Érdemes újra bemásolnom ide ezt a szövegrészt:
Az 1961-es énekfelvételére (pontosítottam a bemutató idejét) így emlékszik vissza Simándy József Dalos László „krónikásnak” Bánk bán elmondja… című könyvében.
„Ekkor tájt készültek az Ernani-részletek felvételei a rádióban. Déry Gabriella, Palócz László és Szalma Ferenc társaságában énekeltem, Tóth Péter vezényelte. Igen szép felvétel lett belőle, szívesen csináltam. Tóth Péter nagyon jó hangulatot tudott teremteni munka közben, zenekarral, énekkarral, szólistákkal. Nagy kár érte, hogy később elkerült Magyarországról. Úgy hallottam, nemrégen halt meg. Igen tehetséges ember volt, nagyon sajnálom. Milyen kár, hogy Verdinek ez a fiatalkori operája ebben az időben nem szerepelt az Operaház játékrendjén. Azt hiszem, Ernani nagyszerű szerepem lett volna. Szívesen énekeltem a részleteket a rádióban. (Az is tetszett benne, hogy a hősnőt – Elvirának hívják, mint az én drága nővéremet. Miközben énekeltem, mindig rá gondoltam: neki énekeltem. Felvétel után ki is mentem hozzá Mátyásföldre, és megmondtam neki. Boldog volt, hogy egyszer az ő nevét is énekeltem pályafutásom alatt…)"
1948. augusztus 19. Budapest I. (Kossuth) Rádió, 19.00 – 20.00
Stúdió-Opera
„Donna Anna” – dalmű egy felvonásban.
Zenéjét szerezte Nádor Mihály.
Szövegét E.T.A. Hoffmann motívumai alapján Mohácsi Jenő írta
Közreműködik a Rádiózenekar.
Vezényel: Polgár Tibor
A muzsikus (Johannes Kreisler) – Simándy József
Az énekesnő (Donna Anna) – Szilvássy Margit
A szobapincér – Mindszenti Ödön
Bevezetőt mond: Lányi Viktor
https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2020&mho=11&mnap=15&mora=20&mperc=04
2020. november 15., vasárnap 20.04 – 21.00 Katolikus Rádió – „Az opera világa”
Szerkesztő: Boros Attila
„Magyar nyelvű gála – II. rész”
(Ism. november 21., szombat, 22.34 – 23.00)
Benne – az időskálán 39.35 – 48.16 perc között - visszahallgatható:
Giuseppe Verdi: Ernani – Carlos, Ernani, Elvira tercettje és Don Silva áriája (Déry Gabriella, Simándy József, Palócz László és Szalma Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma). Vezényel: Tóth Péter.
A magyar nyelvű rádiófelvétel (fordító: Dalos László) - az opera részleteinek - bemutatója: 1961. november 1., Kossuth Rádió, 20.20 - 22.00
Kapcs. 657. sorszám
A Dankó Rádió operettműsorában („Az a szép”) ma a 2020. május 22-én sugárzott adást hallgathattuk meg újra. Benne:
Lehár Ferenc - magyar szöveg Harsányi Zsolt: A mosoly országa
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
Km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás
- Szu-Csong és Liza szerelmi kettőse, II. felv.: Szív-duett - "Lótuszvirág!..." (Házy Erzsébet és Simándy József)
- A III. felvonás fináléjából a befejező jelenet (Simándy József, km. Kalmár Magda)
- Szu-Csong dala, I. felv. „Barackvirág-dal” (Simándy József)
- Szu-Csong belépője, I. felv. „Oly meghatott érzéssel nézek körül, szívem nehéz, mint a kő..." (Simándy József)
- Kínai balettszvit (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
Farkas Ferenc: Csínom Palkó - Kettős - Házy Erzsébet, Simándy József
"Jó éjszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó" (Dalszöveg: Dékány András)
A daljáték új felvételének rádiós bemutatója: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00
Az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.
A televíziós filmrészlet hanganyaga e rádiófelvételből való.
Dankó Rádió "Az a szép"
Naponta: 18.04 - 19.00
Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia
A tegnapi emlékműsorba ezek szerint nem fért bele, de a holnapi kistarcsai Simándy József-megemlékezéshez is méltó, most hangzott el Simándy József előadásában:
Kemény Egon - Dalos László: "Mosolyod" című dala.
A rádiófelvétel 1954-ben készült, a Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
Rövid bevezetővel Kemény Egon zeneszerzőről is megemlékezett Erdélyi Claudia, majd Sándor Judit énekelte a "Kedves őszirózsa" című dalt, amely a Kemény - Dalos szerzőpár "Őszi séta" című dalciklusának (1954) része.
A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte. Érdekesség: nagyon régóta nem hallotta a közönség, köszönjük! :-)
A Dankó Rádió Az a szép c. műsorában Simándy Józsefre emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia, a nagy tenoristánk születésének évfordulóján. (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.)
A ma 104 esztendeje született Simándy Józsefre így emlékezett Erdélyi Claudia: Simándy Józsefet gyönyörű orgánuma mellett átütő színészi képességei és hiteles alakításai tették népszerűvé. Feledhetetlen előadásait nemcsak operákban, hanem más műfajokban: daljátékokban, operettekben, ária- és nótaesteken, valamint orgonakoncertek vendégeként is megismerhette a közönség.
Simándy József 1963-ban - forrás: OSZMI
Fotó: Kotnyek
- Erkel Ferenc: Bánk bán - Bánk áriája, II. felv.: „Hazám, hazám…” (Simándy József)
- Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz
Simándy József lemezéről - „Mezei bokréta” – Magyar dalok- Négy dal a János vitéz című daljátékból – Hungaroton (1976.)
- Jancsi belépője, I. felv.: „Én a pásztorok királya, legeltetem a nyájam…” (Simándy József)
- Bagó dala, I. felv.: „A fuszulyka szára felfutott a fára, az én édes galambomnak csókra áll a szája…” (Simándy József)
- János dala, III. felv.: ”Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize árad…” (Simándy József)
- Bagó dala, II, felv.: „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél…” (Simándy József)
- Lehár Ferenc – Jenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő A cárevics
- Volga-dal (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András)
„Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán! A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn. Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng:
Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal virul! Küldj le egyet az én páromul."
- Szonja dala: „Majd jön egy férfi, ki rám tekint vágyón, majd jön egy férfi, hogy ő legyen párom! Remeg a szívem vágya tüzében, száz mennyország van szeme tükrében! Eljön egy férfi, csak ő lesz a párom! /Nehéz a szívem, szorongó érzés kísér… remegve kérdem, miért? …ígér szent muzsikát s a csókról mesél, üdvöt ad majd az ég, elszökhetek már… Öröm vagy bánat, mit küld a sorsod felém?... Akármi vár reám, csókolni vágy a szám… csókra vár sóvár! (Házy Erzsébet, km az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - részletek, 1969
- Szonja és a Cárevics szerelmi kettőse, II. felv.: „- Légy enyém és ragyogj felém, drága lány! Nekem virulj csupán! Hints derűt, szerte mindenütt. El ne hagyjál, napfényem maradjál! /-:Kérd az ifjú szép életem, érted eldobom szívesen! Messze űzöm a bánatod egy mosolyért! Nékem ez kincseket ér! /- Légy a mindenem, vigasztalóm, szerelmesem, az édes üdvöm légy! Fönn, a mennybe még egymásnak szánt minket az ég! Jöttödre vártam rég! /- Gyöngyvirágot hintenék, amerre mégy! Szívem minden dobbanása csak tiéd!...” (Házy Erzsébet és Udvardy Tibor, km az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - részletek, 1969
- Lehár Ferenc - Victor Léon, Ludwig Herzer, Fritz Löhner - Harsányi Zsolt: A mosoly országa
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás
- Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után, egy nő után, kerget a vágy. Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy…” (Simándy József)
- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szívkettős): „ Lótuszvirág ! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!" (Házy Erzsébet és Simándy József) - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
- Szu Csong dala, I. felv.: „Egy dús, virágzó barackfa ágát állítom kincsem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan, és cseng a vágy, mint színezüst a dalban a holdas május éjjelén.…” (Simándy József)
- Oscar Straus - Robert Bodanzky - Friedrich von Thelen - Gábor Andor nyomán Romhányi József: Legénybúcsú
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00
Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András
- Hans dala, I. felv.: „Nem mondom én, hogy rossz a dolgom, de nem vagyok elégedett. Nincs semmi különösebb gondom, nem csábít semmi élvezet… /Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene rég, ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!...” (Simándy József)
Érdekesség, hogy az operettből Hans két dalát külön, hat évvel később, Simándyval újra felvették: „Mi kell, szívem, mi kell…” „Csak hallgass, csak hallgass, hallgatni oly jó…” („Rádió új operettfelvétele - Simándy József énekel” - 1974. május 18., Kossuth Rádió, 21.13 – 21.32; Hungaroton-lemezen is kijött: LP-n és CD-n is.)
- Hans és Stella szerelmi kettőse, II. felv.: „Van úgy, néha olyan fényes az álmom, olyan szép, hogy nem lehet való. Felébredek, és nem találom…. /- Tündérkertben magunkra találtunk…/- Egy vicces-spicces óra, az kéne, még az ám, a bortól és a csóktól hadd égjen jól a szánk! Egy vicces-spicces óra, az kéne csak nekem! Egy vicces-spicces órát adj nékem Istenem!...” (László Margit és Simándy József)
Egy facebook-os oldalon találtam az alábbi áttekintést:
SIMÁNDY József (született Schulder)
(Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.)
Kossuth-díjas magyar operaénekes (tenor),
főiskolai tanár,
érdemes és kiváló művész.
Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.
Híres szerepe Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusában a Zsoltáros is.
Iskolái elvégzése után a Szürketaxi vállalatnál autószerelést tanult, és ott dolgozott 1939 őszéig.
Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést dr. Székelyhidy Ferenc növendékeként.
A világháború alatt az Operaház kórusának tagja volt.
Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban, Bizet Carmen című operájában, Don José szerepében.
Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá.
Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt.
A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először a "Bánk bán" "Hazám, hazám" áriája az iskolák ének-zene óráin.
♫ ~~~ ♫ ~~~ ♫
Az Operaháznak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től társulaton kívüli magánénekese volt.
1956–1960 között a müncheni Staatsoperben is fellépett.
1978–1986 közt a Zeneakadémián tanított.
Felesége Hegedűs Judit balettművész, gyermekei: Judit, Katalin és Péter.
Évtizedekig lakott a Mártonhegyi úton, a Hegyvidék megbecsült polgára volt.
Végigénekelte szinte a teljes tenor repertoárt, Verdi műveiben éppúgy kimagaslót alakított, mint Wagner és Puccini operáiban vagy a magyar operákban.
Rendkívül árnyalatgazdag előadóművész.
Különleges fényű hangja tökéletesen kiegyenlített.
Énektechnikája és egyéniségéből fakadó színészi játékának szuggesztivitása a hőstenor szerepkör egyik legkiválóbb énekesévé avatta.
A II. világháborút követő időszakban az Operaház vezető énekese volt. Számos hanglemezfelvétele készült a Hungarotonnal, a Supraphonnal, a Deutsche Grammophongesellschafttal, gyakran szerepelt a rádióban és a televízióban.
Európa jelentős operaházaiban és hangversenytermeiben aratott sikereket.
Alakításai közül felejthetetlen Bánk bán (Erkel Ferenc) megformálása, és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának tolmácsolása.
1953-ban Kossuth-díjat, 1962-ben érdemes művész, 1964-ben kiváló művész címet, 1990-ben Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat kapott.
Főbb szerepei:
Radames (Verdi: Aida);
Manrico (Verdi: A trubadúr);
Don Carlos (Verdi: Don Carlos);
Don José (Bizet: Carmen);
Cavaradossi (Puccini: Tosca);
Turiddu (Mascagni: Parasztbecsület);
Canio (Leoncavallo: Bajazzók);
Bánk bán (Erkel Ferenc: Bánk bán);
Hunyadi László (Erkel Ferenc: Hunyadi László);
Walter (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok).
♫ ~~~ ♫ ~~~ ♫
SIMÁNDY JÓZSEF EMLÉKEZETE
Emlékét többek között a Simándy József Baráti Társaság és a Hazám, Hazám Te Mindenem Művészeti és Oktatási Alapítvány ápolja, illetve a szegedi Simándy Énekverseny
Abaújszántón 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avattak: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a "Hazám, hazám" áriát közönség előtt.
A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le.
Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hírhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.
2005-ben jelent meg a "Simándy József újra megszólal" kötet, melynek szerkesztője fia, Simándy Péter volt.
Balatongyörökön, ahol háza és szőlője volt és sok időt töltött, 2006 júliusában avatták szobrát, és évente megemlékeznek róla. 2011-ben utcát neveztek el róla Budapesten.
A kistarcsai összevont iskolát róla nevezték el 2011-ben (Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény).
Keszthelyen, a Festetics Múzeum városi képtárában és 2011 őszétől, a felújított MOM Kulturális Központban emlékszoba őrzi nevét.
♫ ~~~ ♫ ~~~ ♫
https://www.youtube.com/watch?v=r2sWQgCW7Wc
(Bánk áriája)
https://www.youtube.com/watch?v=073o3LSrsiU
(70 évesen énekli: Hazám, Hazám..)
https://www.youtube.com/watch?v=_pzGwNAgHdM
(Hazám, Hazám... - idősen - )
https://www.youtube.com/watch?v=P-ekdIWv1nM
(Egy rózsaszál...)
https://www.youtube.com/watch?v=eMy2a1SqS4c
(Bizet: Carmen - Virágária)
https://www.youtube.com/watch?v=jn8bholeFA4
(Mozart: A varázsfuvola - Képária)
https://www.youtube.com/watch?v=TDXr0aIR7uw
(Verdi: Aida - Radames románca)
https://www.youtube.com/watch?v=Ve0DXurY_pc
(Verdi: Rigoletto - A herceg áriája)
https://www.youtube.com/watch?v=cYJEUO0Ohw4
(Verdi: Otello - Ora è per sempre)
https://www.youtube.com/watch?v=1yi6XUqkPPk
(Verdi: A trubadúr - Manrico áriája és Stretta a 3. felv.-ból)
https://www.youtube.com/watch?v=admnB8Pw_gk
(Mascagni - Parasztbecsület - Turiddu és Santuzza kettőse)
https://www.youtube.com/watch?v=CJpzGuku2FE
(Verdi: Don Carlos - Szabadságkettős - Bende Zsolt)
https://www.youtube.com/watch?v=g1N-62CGmVU
(Puccini: Tosca - jelenet és a Képária)
https://www.youtube.com/watch?v=PTY0USFcZ8g
(Puccini: Turandot - Kalaf áriája és zárókórus)
https://www.youtube.com/watch?v=5IAQvEAENJU
(Kodály: Psalmus Hungaricus - részlet - )
https://www.youtube.com/watch…
(Repülj fecském ablakára...)
https://www.youtube.com/watch?v=Y-kA8ZBraXY
(Mezei bokréta)
https://www.youtube.com/watch?v=JpxSIKq1H1c
(Erkel: Hunyadi László - László áriája)
https://www.youtube.com/watch?v=t8UbAT1s2Ss
(Farkas Ferenc: Csínom Palkó - Kettős)
https://www.youtube.com/watch?v=f2mUx4ClpMU
(Lehár Ferenc - A mosoly országa - Egy dús virágzó...)
https://www.youtube.com/watch?v=84UAyjczFfc
(Hej, cigány - Marica grófnő)
https://www.youtube.com/watch?v=M9lD-rJaqho
(Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket...)
https://www.youtube.com/watch?v=Wv5ROMGMCdg
(Vágyom egy nő után...)
https://www.youtube.com/watch?v=32HiZ8ZjW2M
(Ma Önről álmodtam megint...)
https://www.youtube.com/watch?v=7ZSqmtw_KIs
(Ne szólj, kicsim... - Németh Marika)
https://www.youtube.com/watch?v=1oGBhTyn-oU
(Kacsóh Pongrác: Rákóczi megtérése )
Forrás:
https://www.facebook.com/124656234267231/photos/sim%C3%A1ndy-j%C3%B3zsef-sz%C3%BCletett-schulder-kistarcsa-1916-szeptember-18-budapest-1997-m%C3%A1r/1132717083461136/
Simándyné Hegedűs Judit, Jutka asszony a Balettkar táncosaként maga is 25 évig volt az Opera művésze. Férje pedig Simándy József a magyar operajátszás egyik legjelentősebb alakja volt. Most fiuk Simándi Péter idézi fel a házaspár emlékét, aki az Opera nyugalmazott énekkari tagja, és akinek a pályaválasztását természetesen erősen befolyásolta szüleinek művészete.
Opera Café 166. 2020. 02. 09. - M5
Carl Zeller: A madarász - Ádám dala (III. felv.) - „Nagyapám még ifjú volt” - Simándy József
Dalszöveg magyar fordítása: Fischer Sándor
Simándy József operettdalokat énekel (1974. május 18., Kossuth Rádió 21.13 – 21.32 ) - Sebestyén András vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát.
KEMÉNY EGON SIMÁNDY JÓZSEF
Simándy József operaénekes születésnapjának mai évfordulójáról Kemény Egon zeneszerzőhöz fűződő művészbarátságával emlékezem meg és megemlítem, hogy rádiófelvételeiket a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” és „Az a szép” című műsoraiban hallhatjuk.
SIMÁNDY JÓZSEF SZOBRA ELŐTT, KISTARCSÁN
Különös boldogság fogott el, amikor megérkeztem Kistarcsára és megpillantottam Simándy József szobrát. Emlékeim hirtelen körbefonták a szoboralakot, felidézték személyét, szinte megelevenedett.
Művészvilágba születtem. Csöpp gyermekként éltem át, amikor a legnagyobbak közül Kapy utcai házunkba eljött édesapámhoz – megbeszélésre, próbára – Simándy József operaénekes is.
A Magyar Rádióban ismerkedtek meg egymással, 1953 kezdődött zenei kapcsolatuk, amely azonnal baráti szállal bővült.
Karrierjeik közös vonása, hogy hirtelen ívelt magasra, pályáik lezárulásáig ott fent is maradt. Kemény Egon (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) akkor már Erkel Ferenc-díjas (1953) zeneszerző volt, a „Kikelet utca 3.” (Fővárosi Operettszínház, 1929) és a „Fekete liliom” (Fővárosi Operettszínház,1946) című nagyoperettjei sikereivel és közel három évtizedes sokoldalú zeneszerzői alkotómunkája szép hírnevével.
Simándy József operaénekes tizenegy évvel volt fiatalabb nála, Kossuth-díjat szintén 1953-ban kapott.
Kemény Egon 1934-től a Rádió felkéréseinek is eleget tett.
Művei közül az 1940-es években a dal, a megzenésített költemények – zongora vagy zenekari kísérettel –, is előtérbe kerültek, a legnevesebb operaénekesnők és operaénekesek előadásában, számos zenés rádiójáték és más zenei műfaj mellett.
Néhányat kiemelek:
Juhász Gyula: A tápai Krisztus (1939),
Reviczky Gyula: Óh, csak még egyszer összejönnénk…(1940),
József Attila: Tél (1941),
Kosztolányi Dezső: A holtak vonatja (1946)
Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy…(1946),
amelyeket önálló műsorszámként vagy irodalmi összeállításokban sugárzott a Rádió.
1952-ben Dalos László verseivel készült el a „Tavasz a télben” című dalciklus, amely tovább növelte a szerzőpár sikereit és elismertségét.
Ez a művészi folyamat kapott új irányt akkor, amikor Kemény Egon javaslatára elhatározták, hogy Simándy József operaénekes részére is írnak egy dalt: így született meg a
Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” című, 1953-ben bemutatott kompozíció.
A Mosolyod–dalról Simándi Péter: Simándy József újra „megszólal” című könyvében olvashatjuk el a csodaszép dal keletkezésének és rádiófelvételének történetét.
Sikere után most már szinte magától értetődően Simándy József énekelte a három dalból álló Burns dalciklust (1954), amelyet a zeneszerző imádott feleségéhez, édesanyámhoz írt és neki ajánlott.
Ebben a rendkívül intenzív rádiós alkotói időszakban már a „Hatvani diákjai”-n és a „Komáromi farsang” című daljátékokon is dolgozott, a Sárospataki Várban működő Alkotóházban.
A „Hatvani diákjai” rádiótörténeti esemény volt, ugyanis ebben a darabban sikerült megvalósítani először, hogy operaénekes prózát is mondjon és fordítva, a színész a szerep énekes részeit is maga adta elő – Simándy József és Bessenyei Ferenc. Ruitner Sándor, aki akkor a Magyar Rádió fiatal zenei rendezője és dramaturgja volt feljegyzéseiben megörökítette a felvételhez vezető utat. Bessenyei Ferencet ő beszélte rá erre a nagy elhatározásra, Simándy Józsefet barátja, Kemény Egon kérte fel a szövegmondásra.
Kemény Egon a „Hatvani diákjai” daljáték zenéjével nyerte el másodszor a rangos zenei kitűntetést, második Erkel-Ferenc díját.
A „Hatvani diákjai” daljáték a Kemény Egon életműve CD-sorozat első kiadványa.
2019. februárjában tartottuk a CD-bemutatót, díszvendégünk, Simándi Józsefné Hegedüs Judit asszony részvételével. Nagy meglepetéssel kedveskedett nekünk: elhozta a „Mosolyod” egyik hangfelvételét, amelyet a közönség nagy tapssal fogadott. A fiatalabbak talán most hallották először…
„Kemény Egonra emlékezünk” a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulójáról a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című programja 2019. 30. hetében hétfőtől hétfőig naponta, a rendelkezésre álló szinte teljes zenei műsoridőben sugározta a zeneszerző műveit. Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető felkérésére vendége voltam, és itt alkalmam nyílt arra is, hogy felidézzem a Simándy családhoz fűződő kedves emlékeimet, amelyek nem halványodtak el.
A műsorhéten Simándy József előadásában elhangzott a „Mosolyod”-dal, a „Szerenád”, amelyet Kemény Egon Kulinyi Ernő versére komponált, Rösler Endre énekelte 1947-ben, majd 1955-ben magnófelvételt készítettek Simándy Józseffel.
Hasonlóképpen elevenítette fel a Magyar Rádió a Kemény Egon – Reviczky Gyula: „Óh, csak még egyszer összejönnénk…” című dalt, amikor 1956-ban Simándy Józseffel vették fel.
Részleteket hallottunk a Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” című daljátékából (1955), és a „Messzetűnt kedves” című történelmi daljátékból is, amelynek főszerepét 1965-ben Simándy József énekelte. Ebben a különösen finom hangvételű darabban a prózát Darvas Iván hangjával halljuk, ők ketten alakították Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi költőjét, akinek életívét a Kemény Egon – Erdődy János szerzőpár állította elénk.
Ezeket az értékes rádiófelvételeket az MTVA Archívuma őrzi.
Az említett ez évi események folytatása lett, hogy felkerestem Kistarcsát és most már ily módon is, szeretettel ápolom Simándy József operaénekes emlékét.
Kemény Anna Mária
KISTARCSAI KALENDÁRIUM 2020
A Kistarcsai Kulturális Egyesület idén is megtartja a szokásos őszi programsorozatot KIKE Kulturális Hét címmel. 2020. szeptember 14 – 20.
A kulturális hét megrendezésének időpontja SIMÁNDY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJÁHOZ igazodik.
Szeptember 14., hétfő – katolikus templom
19.00 A Simándy emléktábla koszorúzása
19.15 Egyházzenei est
Közreműködik: Bertalan Nikoletta, Bognár Szilvia, Dolhai Béla, Fleischer Bence, Klementin Kata, Ladjánszki László, Ladjánszki László ifj., Tomecz Róbert, Újvári Gergely, Váray-Major Zsófia, Váray Péter, Vivace kórus.
Összeállította: Tomecz Róbert
Vezeti: Major László
Szeptember 15., kedd – Csigaház
19.00 Kamara- és dalest
Közreműködik: Baris Gábor, Bekes Anna, Bertalan Nikoletta, Botrágyi Károly, Fleischer Bence, Klementin Kata, Nagy Eszter, Sári Julianna, Síposné Varga Edit, Torják Dávid, Tóth Ákos, Tóth Ingrid.
Vezeti: Síposné Varga Edit
Szeptember 17., csütörtök – alapszolgáltatás
19.00 Székely Tibor: A lovas kultúra
Az előadó Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tiszteletbeli tagja, rendfokozata huszár ezredes.
Az előadás témái: A magyar lovas katonák hagyományai. A Nemzeti Vágta. A Nemzeti Lovas Díszegység.
Szeptember 20., vasárnap
15.00 Örökségséta
Az Európai Kulturális Örökség Napjai alkalmából idén Kistarcsa különös formájú víztornyainál teszünk látogatást.
Ismertetés: Csépán István, Gyufaszálból készült makettek: Kiss János.
Találkozás a LIDL előtt.
17.00 A Simándy-szobor koszorúzása
Az ünnepség keretében kerül sor a 2020-as Aranykavics Díj átadására.
Az ünnepi beszédet Simándi Péter tartja.
Közreműködik: Fehér Ilona, Ladjánszki László, Várkuti Melinda.
Hangfelvételről Simándy József.
Államalapító Szent István királyunk nemzeti ünnepnapján, augusztus 20-án, a "Palotás" csendült fel Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából (Ferencsik János karmester operafelvételéről), a Dankó Rádió Az a szép c. operettműsorának legelején.
Simándy József énekfelvételeit hallottuk a következőkben:
- Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.: „Hazám, hazám, Te mindenem…” (Simándy József)
- Kodály Zoltán: Székelyfonó - „A csitári hegyek alatt régen leesett a hó…” (Andor Éva és Simándy József)
- Kemény Egon - Vitányi János - Erdődy János: A messzetűnt kedves - Máli és Fazekas Mihály kettőse: Rózsa-kettős "Messzi földről jött egy jó magyar huszár…/Szebb is lenne minden, jobb is lenne már kürt helyett ha szólna énekes madár..." (László Margit és Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
- Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz - Simándy József lemezéről - „Mezei bokréta” – Magyar dalok- Négy dal a János vitéz című daljátékból – Hungaroton (1976.)
- "Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam”
- „A fuszulyka szára, felfutott a fára, az én édes galambomnak csókra áll a szája. Nem bánom, nem bánom, csak szívből sajnálom, hogy az én édesem más karján találom…”
- „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet tüze támad, ad vissza nékem, óh, szép szerelmes Iluskámat”
- „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél”
- Kodály Zoltán: Háry János – Intermezzo (Szent István Király Szimfonikus Zenekar, vezényel: Závodszky Kálmán) – koncertfelvétel
- Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó
Új felvétel: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00
Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György
- Csínom Palkó dala, II. felv.: „Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül? Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.” (Simándy József)
- Éduska és Palkó kettőse, I. felv.: „Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó, szívem tereád olyan régen vár! - Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el, csupa csodaszép messzi cél felé..." (Házy Erzsébet és Simándy József – próza és ének)
- Friderika Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt - Szenes Andor: Friderika
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20 - 20.10
Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András
- Goethe, a költő dala: „Ó, de szép, de csodaszép…” (Simándy József)
- Goethe és Friderika szerelmi kettőse: „- Nem hallgathatok róla már, túl erős a vágy, s oly gyönge vagyok Hozzád, hogy így éljek tovább! Engem te elbűvöltél …. te drága lány! Nem vársz-e te is épp így rám? ../- Én várok Rád!..../- Nem, szerelmem, nem! Én nem ajkad kérem! Kézcsókkal én most, drágám, beérem! …Kis kezedre félve nézek, ezt se hittem volna én!.../Ó, maradj, te kis virágom, megleltelek végre én! Boldogság, amelyre vágyom, nyugszik itt egy leány kezén! Egy leány kicsiny kezén, fehér kezén!” (Andor Éva és Simándy József)
- Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem - Palotás (A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Várady László vezényli) - Keresztmetszet, 1955. június 25, Kossuth Rádió, 18.20 – 19.00
Én is megkaptam ugyanezt azt értesítést... Várunk egy évet rá...
Első kézből...
A vírushelyzet miatt elmarad az ezévi Simándy József Emlékhangverseny (Balatongyörök, 2020. augusztus 22.), jövőre rendezik meg, új időpont: 2021. augusztus 28.
A Dankó Rádió mai operettadásában ("Az a szép") részletek hangzottak el A mosoly országá-ból.
Lehár Ferenc - Fritz Löhner-Beda, Ludwig Herzer - Harsányi Zsolt: A mosoly országa
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
- Nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)
- Szu-Csong és Liza szerelmi kettőse, II. felv. „Szív-duett” (Házy Erzsébet és Simándy József)
„- Lótuszvirág! Érted élek csupán! Senki másért! / Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz. És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás? /- Szív, hol veszed a vágyak viharát, könnyek tengerét, mosolyok aranyló sugarát? /-Hogy lehet a láz, mely megbabonáz../- .ilyen édes vágy, ilyen lágy?...”
- A III. felvonás fináléjából a befejező jelenet (Simándy József, km. Kalmár Magda)
„- Drága húgocskám, ne nézz búsan rám. Nem segít itt a búsulás… Nézz rám, szegény, nem sírok én, hazánkban ez nem szokás…Mosoly ország más világ… /- Hogy tudod, ilyen könnyen elviselni!? – Ez már minálunk így szokás…Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt benn mi fáj, azt nem tudja más!”
- Szu-Csong dala, I. felv. „Barackvirág-dal” (Simándy József)
„Egy dús virágzó barackfa ágát állítom hölgyem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan és cseng a vágy, mint színezüst a dalban a holdas május éjjelén. /Száll a dal a szívem szárnyán, gyönyörűm, kis kínai leány. Itt állok kerti lomb árnyán, gyönyörűm, tekints ki már reám! Nézz ki hát kínai kis leány, szép virág! Légy enyém, rabszolgádhoz ne légy kemény. Várlak, várlak éjszakákon át: tedd homlokomra már kis kezed bársonyát….”
- Szu-Csong belépője, I. felv. (Simándy József)
„Oly meghatott érzéssel nézek körül, szívem nehéz, mint a kő. Szívem minden kis tárgynak örül, itt él és itt lakik ő! Az aranyos kacaja itt muzsikál, mely kimondhatatlanul lágy. Nem sejti, hogy itt a fájdalom áll, és a szívem hű szívre vár. De a fajtám az néma és hallgatag, nem beszél a szív, inkább megszakad. /Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte fájjon akármilyen harc. Mögötte könnyezik a szívem, egy kicsit vérzik is, de nem tudja más…”
- Kínai balettszvit (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
A Dankó Rádió Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmával a zeneszerző operettjeiből sugároz részleteket csütörtöktől négy napon át, 18.04 -19.00 óra között.( „Az a szép”- szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia)
Simándy József felvételei közül ez a két Lehár-dal szólalt meg a mai adásban:
Lehár Ferenc - Heinz Reichert, Jenbach Béla - Kulinyi Ernő: A cárevics
- A cárevics dala. I. felv. „Volga-dal” (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Sebestyén András) – „Kalmár Magda és Simándy József új operettfelvételei: Lehár-dalok" (1979. március 30., Petőfi Rádió 19.10 – 19.26)
„Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! Az űr magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány! Aranykalitka ez csupán! A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn. Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve ó be fáj! Mert a szív az megérzi mit jelent, ha az ember elhagyott, s úgy zokog, így eseng?
/Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal virul! Küldj le egyet az én páromul."
Lehár Ferenc - Ludwig Herzer, Fritz Löhner Béla - Harsányi Zsolt - Szenes Andor: Friderika
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20 - 20.10
A keresztmetszet-rádiófelvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József énekel, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András
- Goethe - a költő - „rózsadala” (Simándy József)
„Elfutott már, mint egy kisnyúl, amelyet üldöz a gyors vadász a zöldellő szép réten át. Ide se néz, ide se lát. Úgy ég bennem a láng! Szólít engem égi dallam, szinte lelkemig elér! Szerelem üzeni halkan, vagy ha szél így zenél. Nem értem én mi bánt, mi fáj, míg a nyár muzsikál! Száz piros rózsa, egy piros száj! Jaj, Istenem! Mi van velem? Az ő kis ajka, az is rózsa, oly szép piros!
/Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten. Egy legényke arra jár, vágyakozva nézi már, vágyom rád de régen. Rózsa, rózsa rózsaszál, rózsaszál a réten. Rózsa, rózsa rózsaszál, rózsaszál a réten. Jöjj, letörlek, rózsaszál, rózsaszál a réten. Ám a rózsa büszke már, jól vigyázz, büszke már, menj tovább hát szépen. Rózsa, rózsa rózsaszál, rózsaszál a réten. Rózsa, rózsa rózsaszál, rózsaszál a réten.”
Házy Erzsébet és Simándy József közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban:
Polgár Tibor: Szél kerekedik (1950) – Házy, Simándy (Sárdy János volt a másik tenor!)
Farkas Ferenc: Csínom Palkó (1963) – Házy (Éduska), Simándy (Palkó)
Lehár Ferenc: A mosoly országa (1971) – Házy (Liza), Simándy (Szu Csong)
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Operettslágerek a Dankó Rádióban…
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
1483 smaragd • előzmény1482 |
2018-09-28 17:08:39 |
|
Nagy Ibolya a következő műsorrészhez szóló bevezetőjét tegnapelőtt így kezdte: "Kemény Egon daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább, amelynek zenei értéke mellett...." ez a tény minden bizonnyal oka lehet annak, hogy a 2005 - Kemény Egon 100. születésnapja - óta nem sugárzott teljes mű hangfelvételének részleteivel keresztmetszetet nyújt ebből a nagyszerű műből hallgatóságának. „Ez volt ugyanis az a szenzációszámba menő rádiódaljáték (1955), ahol Bessenyei Ferenc először énekelte prózai főszerepe mellett a teljes daljátékbeli szerepet és viszont, Simándy József itt vállalt először prózát is, énekes főszerepe mellett.” Sokan vagyunk, akik ennek az első, ritka rádiós szereposztásnak a történetét már jól ismerjük, mert emlékezünk rá, és még többen lehetnek a hallgatók között, akiknek a kedvéért Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető felelevenítette... Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Magyar Rádió, rádiódaljáték Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc Elhangzott: Amálka és Hatvani kettőse - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc Jelenet és kettős: Amálka és Kerekes Máté - Petress Zsuzsa és Simándy József, Bessenyei Ferenc A Debreceni Kollégium diákkórusa - Földényi kórus, férfikar Bula Lajos, az öreg pedellus dala - Gózon Gyula Elmira sanzonja -Mezey Mária Kapocs, debreceni diák dala - Hadics László és a Földényi kórus férfikara |
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Érdekes volt ma meghallgatni a 2018. szeptember 26-i műsort, még a Hatvani diákjai CD kiadása előtt készült. Az elhangzott műsor az ismertető füzet szerint:
https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai
Amálka és Hatvani kettőse "Megkérdeztem a madártól…" - 04:43
(Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Szerenád, Amálka – Máté kettőse: "Édes lányka, szép Amálka…" - 02:23
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Földényi-férfikar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Kántus "Jó dolga van a diáknak…" - 00:25
(Simándy József, Földényi-férfikar)
Bule Lajos dala "Aki felönt a garatra..." - 02:21
(Gózon Gyula, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Elmira chansonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról "Elpirult, miért pirult?..." - 04:07
(Mezei Mária, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Pálóczi Horváth Ádám hegedűszólója és Kapocs dala "Még azt mondják, nem illik..." - 02:53
(Ramor Ervin, Hadics László, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
1991. szeptember 18, Kossuth Rádió, 21.05 – 22.00
"Hazám, hazám, te mindenem..." - Születésnapi beszélgetés
A hetvenötéves Simándy Józseffel beszélget Bónis Ferenc
A rádióműsorhoz előzetes cikk az RTV Újságban (1991. 09.18.)
"SIMÁNDY"
Mi jut vajon eszébe a közelmúlt operalátogatójának a Simándy József neve hallatán? Remek operaszerepek sora a műfaj minden ágában: Wagner „ezüst és kék színekkel” megfestett hőse, Lohengrin. A nürnbergi mesterdalnokoknak a konvenciók ellen lázadó ifjú hőse, Stolzingi Walter, Verdi Trubadúrjának diadalmas Manricója, a szenvedélyes szerelem jellempróbáját mindhalálig kiálló Radames, a tragikus sorsú Otelló – vagy Mozart Varázsfuvolájának csodálatos fényben megjelenő Taminója, a Carmen szerelmének tüzében elégő Don José, a Székelyfonónak a halálon is diadalmaskodó Legénye, a Psalmus Hungaricus drámai erejű Zsoltárosa. S mindenekelőtt, az az operahős, akit egy teljes nemzedék számára ő teremtett újjá és formált klasszikus színpadi figurává: Erkel Ferenc Bánk bánja.
Művészi útja – a közönség szemével – egyértelmű diadalút volt. Önmaga számára: a tanulás, a szívós munka, a küzdelem évtizedes útja, mely az autószerelő műhelyből meg a színházi kórusból a magyar előadóművészet csúcsára vitte. És felejthetetlen találkozások megszakítatlan sorozata: találkozásoké pályatársakkal, nagy karmesterekkel. Ennek az útnak néhány állomását eleveníti fel beszélgetésünk, a szó erejét énekszóval fokozva.
(bónis)
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
A mai ismétlés a 2018. július 26-i adás volt, Kemény Egon halálának évfordulója alkalmából hallhattuk egy újabb műfajban komponált műve részletét. A program az Anna polkával indult és hangulatos, szórakoztató részletekkel folytatódott, beleértve a hét vendégeinek felvételeit és pályájuk kulisszatitkait: https://mediaklikk.hu/cikk/2018/07/23/tul-az-operencian-pohly-boglarka-es-jenei-gabor-30-het/
Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien,1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08) 1454 smaragd • előzmény1341 |
2018-07-26 18:06:44 |
|
Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek: - Kapocs dala (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” Hadics László, valamint a Földényi Férfikórus - Jó dolga van a diáknak... "Jó dolga van a diáknak, tekintélye van", Földényi Férfikórus - Bule Lajos dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula - "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse, Petress Zsuzsa és Simándy József - Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor) Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték Főszerepben: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc Kerekes Máté – Simándy József Amálka – Petress Zsuzsa továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió |
Kiegészítés
Kapcs.: 324., 317. sorszámok
"Simándy József köszöntése"
1991. október 5., MTV 1, 21.55 – 22.55
A műsorban a 75. születésnapját ünneplő művésszel, valamint Komlóssy Erzsébettel, Bessenyei Ferenccel és Mikó Andrással beszélget Meixner Mihály.
Részletek elevenednek meg a Zenés TV Színház operafelvételéből, Erkel Ferenc Bánk bánjából (a Magyar Állami Operaház Zenekarát vezényli Ferencsik János. Az operafilm-felvétel rendezője: Vámos László):
- "Hazám, hazám...": Simándy József
- Tiborc és Bánk kettőse: Solti Bertalan (énekhangja: Melis György) és Simándy József
- Melinda és Bánk búcsúkettőse, finálé: Szakáts Eszter (énekhangja: Ágai Karola), Simándy József, Melis György
- Szobajelenet (Gertrudis-Bánk kettőse): Komlóssy Erzsébet, Simándy József, Trokán Péter (Ottó: énekhangja - Réti József)
Rendező: Ruitner Sándor
Operatőr: Bucsi János, Dubovitz Péter
Közreműködnek:
Bessenyei Ferenc
Komlóssy Erzsébet
Simándy József
Mikó András
Kapcs.: 643., 641. sorszámok
A Dankó Rádió Az a szép című mai zenei összeállításában ismét felcsendültek a „Friderika” szépséges dallamai – két korábbi adásnapon már sugárzott operettrészletekből egybeszerkesztve:
Friderika Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt - Szenes Andor: Friderika
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20 - 20.10
A keresztmetszet-rádiófelvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József énekel , közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András
- Johann Jakob Brion sesenheimi lelkész lányának, Friderikának a belépője: „Szép napom lesz, érzem már…” (Andor Éva)
- Jelenet, a Költő „rózsadala” és az I. felvonás fináléja: „… Hidd el, a szívem már rég a tiéd… Ó lányka, ó lánykám, imádlak én… Én kedvesem, mikor láttalak téged…. Úgy ég bennem a láng, szólít engem egy régi dallam, szerelem üzeni halkan… száz piros rózsa... Jaj, istenem, mi van velem…. /Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten. Egy legény arra járt, vágyakozva… Rózsa, rózsa, rózsaszál, rózsaszál a réten… Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten, egy legény arra jár…/ - Hiába! Minden átok! …” (Andor Éva, Simándy József, km. Kalmár Magda, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)
- Emlékkönyv-jelenet és szerelmi kettős: „ - Mennyi sok szerelmes szív van… könnyű szerelmet találni, ámde hűséget nehéz… Boldogság a legszebb kincs, olyan érzés, amelynek párja nincs. Mit írjak néked, te kisleány, valami szépet? - Te drága gyermekem, egyetlen kincsem. Magunk vagyunk… /- Minden vágyam, minden álmom, minden rejtett vallomásom, minden gyengéd sóhajtás azt susogja, nem kell más… Add ide drágám két kezed, néked adtam életemet… „ (Andor Éva, Simándy József, km. az MRT Énekkara)
- Friedrich Leopold Weyland dala: „Báránykám, báránykám, csalfalelkű mind a lány” (Bende Zsolt)
- Jelenet és Friderika dala: „-Várunk, Friderika rád, táncolunk a réten… Ölts szép fehér ruhát, boldog nap tüzében… /- ó, ti drága társaim, ó ti kedveseim, jól figyeljetek…. tanácsot adni könnyű, vigyázni oly nehéz! … Csak ne álmodozz soká,… drága ifjú énem…” (Andor Éva, km. az MRT Énekkarának Női kara)
- A II. felvonás fináléja: „… - Kezemben tartom a sorsod!… Nem értem én, nem értem végképp!… Még el ne hagyj! Drágám, nem, nem! Ez mégse lesz így! Friderika! Már tudom, mit tegyek!./- Nem lehet, nem bírom tovább!.../-… Zenét! Zenét!.. (tánc)…” (Andor Éva, Bende Zsolt, Simándy József)
Reménykedjünk, hogy megvalósul "A messzetűnt kedves" Kemény Egon-CD is.
Szerencsére, nem kell korán kelnem, a részleteket magamnak archíváltam... de a teljes felvételt a rádióból vagy CD-re kiírva, szívesen venném!
Szép álom... :-) Addig is hallhatnánk részleteket az Az a szép című műsorban.
Ami biztos, hogy a Túl az Óperencán című adásokban Nagy Ibolya szerkesztésében László Margittal is gyönyörű részletek hangzottak el.
Ki korán kel, aranyat lel... ismétlés naponta: 5.00 - 5.55.
Simándyra lesz módunk emlékezni talán A messzetűnt kedves című rádiófelvétel CD-változatával is, még ez évben?
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) | |||||||||
|
Nagy örömmel fedeztem fel a bejegyzést, köszönöm szépen.
Részben vagy egészben mintha már olvastam volna, de az a fontos, hogy most itt megjelent.
Sejteti a Komáromi farsang tüneményes hangulatát, amely szívszorító jelenetekkel is elgondolkodtatja a hallgatókat.
Érdekes a Visegrádi Alkotóház megemlítése, a Komáromi farsangon Kemény Egon már a Hatvani diákjai komponálásakor is dolgozott a Sárospataki Alkotóházban. Éppen a Győri Színház részére, még akkor. Ő a zene nagysága miatt nem találta alkalmasnak a színházi előadást, természetesen a színház vezetésével egyetértve. Ami késik nem múlik… ?
A rádióváltozat felvétele előtti események egyik vidám jelenete volt, amikor a szerzőtársak majdnem vitába szálltak, hogy kinek az ötlete volt rádiódaljátékot írni a Komáromi farsangból.
Ez a beharangozó tudósítás visszaadja a Magyar Rádió akkori, magas művészi színvonalú, értékes munkája mellett a családiasra emlékeztető, szeretetteli légkört is.
Tegnap volt Simándy József halálának 23. évfordulója – a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang CD dupla albumok bemutatójáról készült felvétellel https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4 emlékezhetünk valamennyiükre.
A Dankó Rádió Az a szép című mai zenei összeállításában az alábbi operettrészletek is felcsendültek e csodaszép rádiófelvételről (nem lehet megunni!...):
Friderika Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt - Szenes Andor: Friderika
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20 - 20.10
A keresztmetszet-rádiófelvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara működött közre, Sebestyén András vezényel.
- Goethe dala (Simándy József, km. az MRT Énekkara):
„Összetartunk mi jóban, rosszban…/- Ó, de szép, de csodaszép…”
- Goethe és Friderika szerelmi kettőse (Andor Éva, Simándy József):
„- Nem hallgathatok róla már, túl erős a vágy, s oly gyönge vagyok Hozzád, hogy így éljek tovább! Engem te elbűvöltél …. te drága lány! Nem vársz-e te is épp így rám? ../- Én várok Rád!..../- Nem, szerelmem, nem! Én nem ajkad kérem! Kézcsókkal én most, drágám, beérem! …Kis kezedre félve nézek, ezt se hittem volna én!.../Ó, maradj, te kis virágom, megleltelek végre én! Boldogság, amelyre vágyom, nyugszik itt egy leány kezén! Egy leány kicsiny kezén, fehér kezén!”
- Goethe áriája (Simándy József):
„Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém! Tiéd az életem, légy a hű szerelmesem., add a szádat engedelmesen. Én kedvesem, ezer virág int feléd. Szemed lesem, ha rám tekint, szívem ég. Madár dalol a fákon fent, a vágy dalol szívemben bent, úgy perzsel a láng, perzsel a vágy...”
- A Költő „rózsadala” (Simándy József):
„Úgy ég bennem a láng, szólít engem egy régi dallam, szerelem üzeni halkan… száz piros rózsa... Jaj istenem, mi van velem…. /Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten. Egy legény arra járt, vágyakozva… Rózsa, rózsa, rózsaszál, rózsa száll a réten…"
Házy Erzsébet és Simándy József
Gyönyörű dalok, jelenetek hangzottak el Lehár Ferenc Friderika című operettjéből a Dankó Rádió délutáni, Az a szép című zenei műsor-összeállításában, hat és hét óra között!
Sajnálom, hogy e rádiócsatorna adásait nem lehet visszahallgatni! És nincs külön ismétlése ennek a műsornak. (A korábbi „Túl az Óperencián” adása délelőtt jelentkezett és délután az ismétlésben visszahallgathattuk a műsort)
Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda – Szenes Andor: Friderika
A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet): 1972. április 3., Kossuth Rádió 19.20 -20.10 óra
A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara működik közre, Sebestyén András vezényel.
Az elhangzott ének-zenei részletek csaknem a keresztmetszetét jelentik az operettnek:
- Johann Jakob Brion sesenheimi lelkész lányának, Friderikának a belépője: „Szép napom lesz, érzem már… „ (Andor Éva)
- Friderika dala: „Szép virágom, zöld levélkém…” (Andor Éva)
- Friderika és Goethe kettőse, a költő dala: „Összetartunk mi jóban, rosszban…/- Ó, de szép, de csodaszép…” (Andor Éva, Simándy József, km. az MRT Énekkara)
- Friderika dala: „Ma nem gondolok másra, csak várok, én várok… Nem érdekel, mit mondanak, imádom én!...” (Andor Éva)
- Emlékkönyv-jelenet és szerelmi kettős: „Mennyi sok szerelmes szív van, könnyű szerelmet találni, de hűséget nem. Boldogság a legszebb kincs, olyan érzés, aminek párja nincs. Mit érjek néked, te kisleány, valami szépet: - Te drága gyermekem, egyetlen kincsem… /- Minden vágyam, minden álmom, minden rejtett vallomásom, minden sóhajtásom… „ (Andor Éva, Simándy József, km. az MRT Énekkara)
- Jelenet és Friderika dala: „Várunk, Friderika rád, táncolunk a réten… Ölts szép fehér ruhát, boldog napsugárban… /- ó, ti drága társaim, kedveseim…., tanácsot adni könnyű, vigyázni oly nehéz! … Csak ne álmodozz soká,… drága ifjú énem… (Andor Éva, km. az MRT Énekkarának Női kara):
Jelenet, a Költő „rózsadala” és az I. felvonás fináléja: „Hidd el, a szívem rég tiéd.. Ó lányka, ó lánykám… Én kedvesem, mikor láttalak téged…. Úgy ég bennem a láng, szólít engem egy régi dallam, szerelem üzeni halkan… száz piros rózsa... Jaj, istenem, mi van velem…. /Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten. Egy legény arra járt, vágyakozva… Rózsa, rózsa, rózsaszál, rózsa száll a réten… Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten, egy legény arra jár… Hiába! Minden átok! …” (Andor Éva, Simándy József, km. Kalmár Magda, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)
- Friedrich Leopold Weyland dala: „Báránykám, báránykám, csalfa lelkű mind a lány” (Bende Zsolt)
- A II. felvonás fináléja „Kezemben tartom a sorsod! … Nem értem én, nem értem végképp… Még el ne hagyj!... Drágám, ez mégse lesz így!... Friderika! Már tudom, mit tegyek!... Nem lehet, nem bírom tovább!.../- Zenét! Zenét!..." (tánc) (Andor Éva, Simándy József, Bende Zsolt)
Házy Erzsébet és Simándy József Leoncavallo Bajazzók című operájának 1967-es előadásán az Erkel Színházban..
/Operaház fotóarchívuma/
A YouTube-ról:
Kálmán Imre: Marica grófnő_Hej, cigány!..._Simándy József
Simándy József táncpartnere: Pitti Katalin
1986. május 2. Budapesti Kongresszusi Központ
Bende Zsolt 30 éves jubileuma.
A Postás Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Medveczky Ádám
(A koncertfelvételen a háttérben Kalmár Magdát, Kincses Veronikát, Pitti Katalint, Tokody Ilonát, Bende Zsoltot, Gregor Józsefet látni…)
KISTARCSAI KALENDÁRIUM 2020
Kiadja: Kistarcsai Kulturális Egyesület
A kiadásért felel: Kereszti Ferenc, elnök
Régóta nem tartottam a kezemben kalendáriumot és most nagyon kellemes érzés volt átlapozni, beleolvasni az egyszerre szórakoztató és számtalan hasznos tudnivalót is adó, szép kiállítású könyvecskébe, amely olvasmányos formában és tartalmas írásokkal idézi fel a Kistarcsai Kulturális Egyesület 2019-ben szervezett programjait.
A Kalendáriumban Simándy Józsefre elsőként fia, Simándi Péter emlékezik, 2019. szeptember 15-én, a Simándy-szobornál tartott ünnepi beszédével.
Kemény Anna Mária emlékező szavai a Simándy-szobor koszorúzási ünnepségét követően hangzottak el, most írásban is megjelent, csakúgy, mint a Kistarcsai Kalendárium felkérésére készített összeállítása, amelyben a Kemény Egon – Simándy József művészbarátság zeneműveinek történetét és részleteit ismerteti:
„A szobor előtt, Kistarcsán” címmel.
Kun Péter: Simándy József iránti érzelmek
Kozma József: Simándy József a Szegedi Pantheonban
Kereszti Ferenc: Búcsúzunk Jutka asszonytól
című méltatások gazdagítják a kiadványt.
- Zalai Hírlap, 1971. május 14.
„A merész kísérlet — sikerült!”
A Zalaegerszegi Városi Zenekar koncertje Simándy József, Moldován Stefánia, Karácsonyi Magda és Turza Imre közreműködésével
Számos közmondás kergetőzhet a kritikus agyában, ha a Megyei Művelődési Központ szerda esti színháztermére gondol. A borsos helyárak ellenére nem volt eladatlan ülőhely benne. A talpraesett ötlet és a vállalkozás fényesen igazolta, hogy a jó bornak nem kell cégér. A városban megjelent színes falragaszok és az MMK szerény, sokszorosított (és hiányos szövegű) meghívója Simándy József és Moldován Stefánia nevét hirdették, a kevésbé ismert Karácsonyi Magda és talán nem is eléggé becsült Turza Imre neve fölött. Az a tény, hogy a Gellért Zoltán vezényelte városi zenekar merész vállalkozásáról van szó, alighanem elhanyagolható mellékkérdésnek tűnt, mert a stencilezett meghívón fel sem tüntették a zenekart. A „dalest” meghívója részleteket ígért Erkel Bánk bán című operájából és Lehár nagyoperettjeiből. Semmi részletezés, mégis megtelt a színházterem.
A műsor, amelyet Palotay László ismertetett, a Bánk bán zenekari előjátékával indult. A kezdő számokra általában jellemző óvatossággal, s bár kissé vékony hangzással, de biztatóan szólt. A Keserű bordal Turza Imre érces baritonján átélten zendült meg. Simándy Józsefnek már az első áriájából érezhető volt, hogy a Kossuth-díjas művész ma jó formában van. Utána pedig Moldován Stefánia hangja ragadta meg és ejtette bámulatba a hallgatóságot. Ez a nagyon hajlékony, mégis asszonyosan telt hang élőben még simogatóbb, mint a rádión vagy a tévén keresztül. S ekkor következett. az est igen kedves és kellemes meglepetése: Simándy a zalaegerszegi Turza Imrével énekelt duettet, Bánk és Tiborc kettősét. Rövid bizonytalanság után belelendültek és a duett végül is diadalmasan szárnyalt. A vezénylő Gellért Zoltán remek lélekjelenléte és a zenekar helyenként meglepően tömör hangzása e helyt feltétlen elismerést érdemel. A Moldován Stefánia énekelte bölcsődalt szintén igen jó zenekari kísérettel hallhattuk. A műsor első felét a „Hazám, hazám…” ária zárta. '
Szünet után a 101 éve született, magyar származású Lehár Ferenc operettjeiből (A mosoly országa, A víg özvegy, a Garabonciás és a Giuditta) a legismertebb és legszebb számok hangzottak el. A mosoly országa nyitányát jóval bátrabban és természetesebben játszotta a zenekar, mint a Bánk bánét. Karácsonyi Magda kellemes egyénisége és hamisítatlan operett stílusa, Turza Imre gyakorta szép hangvétele, sima kötései tetszésre találtak. Magától értetődő, hogy Moldován Stefániának Liza belépőjét, Simándy Józsefnek a Vágyom egy nő után-t ismételnie kellett.
Nyíltan szólva: a kitűnően vezénylő Gellért Zoltánnak és zenekarának ilyen rövid próbalehetőség mellett, ilyen szereplőkkel, erre a műsorra vállalkoznia — nagy merészség volt.
„Aki mer, az nyer” — tartja a közmondás.
Nyertek.
/Király László/
Simándi Józsefné Hegedüs Judittól búcsúztunk ma, az engesztelő, hálaadó szentmisét hozzá méltóan tartották meg és költeményekkel, zenével bővítették a Gazdagréti Szent Angyalok Plébániatemplomban.
Itt tudtam meg, hogy „az Apostol Televízió műsorfolyamában 2019. december 7-én látható a Jutka asszonnyal korábban készült portréfilm, 21 óra 30 perces kezdettel.”
TÜKÖRKÉP
Vendég: Simándi Józsefné Hegedüs Judit
www.apostoltv.hu
- 2019.12.07 Templomunkban lesz a Gyászmise elhunyt Judit asszonyért, s egyben az urna előtt róhatjuk le kegyeletünket. |
||
Gazdagrét Szentangyaloktemplom |
Simándyné Hegedűs Judit – forrás: australiankisujsag.net.au
(2016)
Forrás: http://szentangyalok.hu
Simándiné Hegedűs Judit halála (1934-2019)
November 13-án, életének 85. évében elhunyt egyházközségi Képviselőtestületünk tiszteletbeli tagja, Simándiné Hegedűs Judit. Az infánsnő születésnapja című Radnai Miklós táncjátékban már 14 éves korában szerepelt, majd negyedszázadon át – 1950 és 1975 között – volt az Operaház balettkarának megbecsült tagja. Jutka asszony Simándi József gazdag pályafutása alatt férje fontos támasza és három gyermekük édesanyja volt. A Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész, operaházi Örökös Tag 1997-ben bekövetkezett halála után is minden idejét és kiapadhatatlan energiáját a legendás tenor emléke ápolásának szentelte. A Szegeden 1998-ban alapított Simándi József Énekversenyen évről évre fővédnökként figyelte a jövő generációját, valamint tevékenyen részt vett a 2017-es Simándy100 rendezvénysorozat lebonyolításban. Plébániánk több csoportjának tagja volt. Minden hívő szerette és becsülte Judit asszonyt az alázatos, szolgálatkész, kedves és embertársait szerető megjelenéséért. Mindenszentek ünnepén a szentmisén áldozott, kórházi ágyán megkapta a szent kenet szentségét, és teljes búcsúban részesült. Felkészülten lépte át az örökkévalóság kapuját. Nyugodjék békében!!!
tps://www.origo.hu/kultura/20191114-meghalt-hegedus-judit-balettmuvesz.html
Simándyné Hegedűs Judit, balett-táncosnő, Simándy József özvegye (+2019.11.13.)
Isten nyugosztalja!
Lehár Ferenc - Ludwig Herzer és Fitz Löhner – Harsányi Zsolt: A mosoly országa
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában elhangzott:
- a II. felvonás fináléja Házy Erzsébet és Simándy József előadásában
- Mi és Feri jelenete a III. felvonás fináléjából.
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás
Liza - Házy Erzsébet
Szu-Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Hatfaludy Feri – Bende Zsolt
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
A „Túl az Óperencián” adásának ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségen is (www.dankoradio.hu).