Bejelentkezés Regisztráció

Simándy József - az örök tenor


380 Búbánat 2016-10-26 13:16:45
október 22. Bartók Rádió 19.00-21.15 Főszerepben: Simándy József X/4. rész Erkel: Bánk bán Háromfelvonásos opera Szövegét - Katona József drámája nyomán - Egressy Béni írta. Zenéjét Kenessey Jenő és Rékai Nándor, szövegét Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv dolgozta át. Vez. Ferencsik János Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara (karig. Németh Amadé) és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Szereposztás: II. Endre, Magyarország királya - Nagy Sándor (bariton), Gertrúd királyné - Komlóssy Erzsébet (mezzoszoprán), Ottó, merániai herceg - Réti József (tenor), Bánk bán, Magyarország nádora - Simándy József (tenor), Melinda, Bánk felesége - Ágai Karola (szoprán), Petur bán - Faragó András (bariton), Biberach, kóbor lovag - Palócz László (bariton), Tiborc, paraszt - Melis György (bariton), Udvarmester - Jóny Imre (bariton), Tiszt - Rajna András (basszus).

379 Búbánat 2016-10-26 13:15:15
október 18. Bartók Rádió 19.35 -21.43 Főszerepben: Simándy József X/3. rész Beethoven: Fidelio Kétfelvonásos opera Szövegét - Jean-Nicolas Bouilly drámája nyomán - Joseph Sonnleithner és Friedrich Treitschke írta Fordította: Lányi Viktor Vez. Ferencsik János Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Szereposztás: Leonóra - Kasza Katalin (szoprán), Berek Katalin (próza), Florestan - Simándy József (tenor), Mécs Károly (próza), Marcellina - Andor Éva (szoprán), Pálos Zsuzsa (próza), Jaquino - Palcsó Sándro (tenor), Körmendi János (próza), Don Pizarro - Palócz László (bariton), Basilides Zoltán (próza), Rocco - Gregor József (basszus), Bessenyei Ferenc (próza), Don Fernando - Dene József (basszbariton), I. rab - Réti József (tenor), II. rab - Kovács Péter (basszus), Őrségparancsnok - Szoó György (próza)

378 márta 2016-10-12 19:52:29
Végighallgattam az Álarcost. Déry Gabriella jó, mint mindig. Komlóssy egy kicsit kevésbé jó. A kopás első jelei. Simándy az első két felvonásban szépen énekel, de semmi extra. A kacagókvintett a legjobb. Melis viszont kitűnő!(Még jobb, mint számítottam.) Drámai, pontos, erős. Nagy áriája olyan remekül sikerül,hogy csaknem ismételni kell. Na, erre Simándy is fölszívja magát és olyan gyönyörűséges utolsó áriát énekel, hogy teljesen levesz a lábamról! Ferencsik csak elvártan jó, semmi extra.

377 Búbánat 2016-10-10 23:42:54 [Válasz erre: 376 Búbánat 2016-10-10 23:42:14]
(Következő rész: Beethoven: Fidelio - jövő kedd, 19.35)

376 Búbánat 2016-10-10 23:42:14 [Válasz erre: 368 Búbánat 2016-10-04 09:53:04]
Kedd este a Bartók Rádió műsorán 19.35 – 22.00 Főszerepben: Simándy József X/2. rész Erkel Ferenc: Sarolta Háromfelvonásos vígopera Szövegét Czanyuga József írta Vezényel:Vaszy Viktor Km. a Magyar Rádió Énekkara (karig. Sapszon Ferenc), a Magyar Honvédség Férfikara (karig. Kis István) és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Szereposztás: Sarolta - László Margit (szoprán) Mátyás király - Simándy József (tenor) Ordító, kántor - Bende Zsolt (bariton) Gyula vitéz - Miller Lajos (bariton) Belus - Sinkó György (basszus) Bíró - Széki Sándor (bariton) Pap - Kovács Péter (basszus)ű Egyházfi - Szénássy István (basszus) Hirnök - Jánosi Péter (bariton)

375 Búbánat 2016-10-08 14:33:04
Az „Operaház Örökös Tagjai” –sorozat első kötete után („Csúri Ákos: Megszólal a néma pálca – beszélgetések Medveczky Ádámmal) itt a következő, második megjelent képes kiadvány is, ami már kapható az Opera Shopban: „Simándy József arcai” Az előszót az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter írta. A bevezető fejezetben a nagy tenor lánya, Simándi Katalin emlékezik édesapjára. A képes kiadvány a művész pályájának áttekintését évszámadatokban, majd összes operaszerepének időrendi, kronologikus felsorolását is tartalmazza. Az album gazdag képanyagot tartalmaz: Simándy ifjú korából; a civil életéből merítve; otthonában; portrék; a művészi pálya főbb állomásai, kiemelt főszerepek Szegeden és az Operában. A fotóanyagot Simándi Katalin és Wellmann Nóra válogatta; a kötetet Karczag Márton és Wellmann Nóra szerkesztette. Egy ritka felvétel - fotó - a kötetből: Simándy az Operaház énekkari tagjaként a Hamupipőkében (1942)

374 álmodó 2016-10-07 08:10:43 [Válasz erre: 365 Búbánat 2016-10-03 09:16:29]
A műsor a Tv adás miatt rengeteg emberhez juthatott el, most ezúton szeretném átadni a sokaktól hallott elismerő szavakat fiának, Simándi Péternek aki narrátorként remekelt szépen formált, tsztán érthető prózájával a műsorban, s akinek hangszíne olykor édesapjára emlékeztette a hallgatókat/nézőket. Magam is gratulálok, és örültem az elismeréseknek. :-)

373 álmodó 2016-10-07 08:10:30 [Válasz erre: 365 Búbánat 2016-10-03 09:16:29]
A műsor a Tv adás miatt rengeteg emberhez juthatott el, most ezúton szeretném átadni a sokaktól hallott elismerő szavakat fiának, Simándi Péternek aki narrátorként remekelt szépen formált, tsztán érthető prózájával a műsorban, s akinek hangszíne olykor édesapjára emlékeztette a hallgatókat/nézőket. Magam is gratulálok, és örültem az lismeréseknek. :-)

372 Búbánat 2016-10-06 19:18:25
A Bánk bán mai, premier előtti előadást megelőzően fél 7-kor „Simándy József és Szeged” címen nyílt kiállítás a Szegedi Nemzeti Színház földszinti kerengőjében, a tenorista születésének centenáriumán. A kiállítást Gyémánt Csilla színháztörténész gondozza.

371 Búbánat 2016-10-06 11:12:52
Tegnap este fél 8-kor ünnepi koncert keretében [url] http://www.bazilika.biz/aktualis/simandy-jozsef-emlekest; Simándy József emlékest volt a Bazilikában [/url] Jótékonysági hangverseny a művész születésének 100. évfordulójára Sajnos, csak utólag jutott tudomásomra ez az esemény. Talán volt valaki a hangversenyen és beszámol róla. Olvasom a műsort és a közreműködők nevét: Bellini, Donizetti, Gounod, Liszt, Frank, Massenet, Guilmant műveiből Szabóki Tünde – aki talán el tudott jönni két Fidelio-Leonorája között Coburgból¸ Szöllösi Erika, Cser Krisztián, Megyesi Zoltán, Zsigmond Géza –ének. Novák Zita – hegedű; Peták Ágnes – hárfa, az All the Ages Kórus (karigazgató: Pfeiffer Gyula) Műsorvezető: Simándy Péter

370 Búbánat 2016-10-05 13:35:20 [Válasz erre: 369 Búbánat 2016-10-04 10:15:12]
Petress Zsuzsa és Simándy József egy másik kettőst is énekel az operettből, melynek ez a zenei felvétele is fent van már a http://operett.network.hu/ oldalon: [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/petress_zsuzsa_simandy_jozsef__hatvani_diakjai__kettos; Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - Amálka és Máté kettőse „Nincsen messzebb ez az utca” - Petress Zsuzsa, Simándy József [/url]

369 Búbánat 2016-10-04 10:15:12
[url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/simandy_jozsef_petress_zsuzsa__hatvani_diakjai; Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - Simándy József, Petress Zsuzsa [/url]

368 Búbánat 2016-10-04 09:53:04
Ma este a Bartók Rádióban 19.35 – 22.00 Főszerepben: Simándy József X/1. rész Verdi: Az álarcosbál Háromfelvonásos opera Szövegét - Eugene Scribe III. Gusztáv c. drámája nyomán - Antonio Soma és Francesco Maria Piave írta Fordította: Zoltán Vilmos Szövegkönyv: Blum Tamás Vezényel: Ferencsik János Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara Karigazgató: Nagy Ferenc Szereposztás: Richard gróf - Simándy József (tenor) René, a titkára - Melis György (bariton) Amélia, René felesége - Déry Gabriella (szoprán) Ulrika, néger jósnő - Komlóssy Erzsébet (mezzoszoprán) Oszkár, apród - Hankiss Ilona (szoprán) Silvano, matróz - Ötvös Csaba (bariton) Samuel, összeesküvő - Antalffy Albert (basszus) Tom, összeesküvő - Mészáros Sándor (bariton) Főbíró - Nádas Tibor (basszus) Szolga - Szegleth Ferenc (tenor) (Erkel Színház, 1973. december 14.) (X/2. rész: jövő kedd, 19.35 – Erkel: Sarolta)

367 Búbánat 2016-10-04 09:23:22
Simándy 100 2016. október 10., hétfő 19:00 Óbudai Társaskör, Nagyterem Október 10-én az Óbudai Társaskörben áriaesttel emlékeznek a száz éve született Kossuth-díjas énekesre. Simándy József szellemét és szakmai pályáját idézi fel a Társaskör áriaestje, amelyen emlékét és hangját ritkaságnak számító archív felvételek is megidézik. Közreműködik: Kun Ágnes Anna, Csák József, Sárkány Kázmér – ének Harazdy Miklós – zongora Az Óbudai Társaskör emlékestjének zenei szerkesztője és műsorvezetője Baranyi Ferenc lesz.

366 Búbánat 2016-10-03 21:51:58 [Válasz erre: 361 Búbánat 2016-09-30 23:33:14]
"Az autószerelő műhelytől az operaszínpadig" [url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/10/02/az_autoszerelo_muhelytol_az_operaszinpadig/; Video-interjú Simándy Katalinnal [/url] FIDELIO.hu, 2016.10.02. 19:21 Minden idők egyik legjobb magyar operaénekese, Simándy József születésének szeptemberben volt a századik évfordulója. Emlékére életmű kiállítás nyílt a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A kiállítás kapcsán lányával, a tárlat kurátorával, Simándy Katalinnal beszélgettünk.

365 Búbánat 2016-10-03 09:16:29 [Válasz erre: 343 Búbánat 2016-09-25 10:33:13]
Az M5 televíziós csatorna ma esti közvetítése: 19.55 – 21.35 „Simándy100 - Nagy Tenor-show - a nagy tenor születésnapján” Erkel Színház, 2016. szeptember 25. Km. László Boldizsár, Rafael Rojas (mv.), Boncsér Gergely, Balczó Péter, Kovácsházy István, Pataki Adorján továbbá Haja Zsolt (bariton), Csíki Gábor (Opera Énekkarának tenor kara), valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Strausz Kálmán). Vezényel: Kovács János (Ismétlés éjjel-hajnalban: október 4. , 01.25-től)

364 Búbánat 2016-10-03 09:02:21 [Válasz erre: 357 Búbánat 2016-09-26 18:28:25]
Ma este a Bartók Rádióban: 19.00 Simándy József 100 II. rész Szerkesztő-műsorvezető: Selmeczi Borbála Ism. holnap 9.30

363 Búbánat 2016-10-01 15:41:25 [Válasz erre: 362 Alvaro 2016-10-01 03:05:12]
... és még Pataky Kálmánt se felejtsük ki a felsorolásból.

362 Alvaro 2016-10-01 03:05:12
Simándy József egy kiváló énekes volt, de messze nem világhírű... persze a tisztelgés miatt jól hangzik... két magyar tenorista volt, aki valóban világhírű: Ilosfalvy Róbert, és még inkább Kónya Sándor...

361 Búbánat 2016-09-30 23:33:14 [Válasz erre: 356 Búbánat 2016-09-26 17:42:08]
[url] http://hajnali-feny.blog.hu/2016/09/23/_haromszazezer_magas_ce_100_eve_szuletett_simandi_jozsef_vilaghiru_operaenekes; HÁROMSZÁZEZER MAGAS CÉ"-100 ÉVE SZÜLETETT SIMÁNDY JÓZSEF, VILÁGHÍRŰ OPERAÉNEKES [/url] http://hajnali-feny.blog.hu/ 2016.09.23. 00:40 szerző: RUZSA_VIKTOR Interaktív kiállítás nyílt az idén 100 éve született Simándy József, világhírű magyar operaénekes tiszteletére a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A kiállítás a Művész halálának évfordulójáig, 2017. március 5-ig lesz látható szerdától vasárnapig 14 - 18 óra között. A látogatók korabeli fotók és archív - főképp - rádió- és hanglemez-felvételek segítségével utazhatnak vissza az időben, e nagyszerű tenor legnagyobb színpadi szerepeit megidézve. „Az alábbi felvételeket a kiállítás szeptember 18-i megnyitója előtt, illetve magáról a megnyitón készítettem a közreműködők tudtával, engedélyével.” Két hanglejátszás: - Interjú Sipőcz Mariannal, a kiállítás társkurátorával (10:51 perc) - "Háromszázezer magas cé" - Simándy 100 Kiállítás megnyitó (30:03 perc)

360 Búbánat 2016-09-28 11:03:50 [Válasz erre: 325 Búbánat 2016-09-19 16:14:04]
Kasza Katalin: Simándy József. Ez a név fogalom. A Magyar Állami Operaház aranykorának kiemelkedő személyisége. Első találkozásom vele általános iskolás koromban volt, hetedik osztályos voltam. Tőle hallottam először operaáriát énekelni: a Bánk bán Hazám, hazám-áriáját. Személyes találkozásom vele fiatal pályakezdőként Beethoven Fidelio c. operájának rádiófelvételén volt. Leonórának engem választott Ferencsik János karmester. Majd még egyszer találkoztam vele, ugyanebben az operában, a darab tévéfelvétele során. Meghatározó mindkét találkozás a pályámon. Lenyűgözve hallgattam tőle Florestan áriáját, a szerelmes férfi eksztatikus víziója angyalként látja a párját, aki kiszabadítja őt. Most is bennem zeng a Carmen Don Joséja, ahogy a Virágáriát elkezdi. Bűvös erő volt e virágban – az ária indítása a virág lelkéről, illatáról dalolt. Vagy Otello halála. Adj még egy csókot – ezek a lélekhangok, rezdülések felejthetetlenek, egyszeriek, megismételhetetlenek. Ez a néhány pillanat kérdezi, mi a titka? Megválaszolhatatlan, de mindig ezt kutatjuk, amikor meghatározó személyiségekkel találkozunk a művészet bármely területén. A vélt válaszok mindig csak megközelítések. Két gondolat: A hangja egy rendkívül érzékeny, összetéveszthetetlen színű hang. A kifejezőereje határtalan, a művész lelkének változásait, minden rezdülését követi, a csodálatos szövegmondással együtt. Alakításaihoz elementárisan hozzájárult, hogy egy rendkívül határozott, nemes férfiszépség, erő áradt belőle. Ami számomra a legfontosabb, maradandó, sőt tovább adandó: A színpadi jelenléte – és itt a hangsúly a jelen és a lét, külön-külön. Mert ő az a művész, aki akkor, abban a pillanatban, a jelenben ott létezik. Tehát nemcsak a zenei anyag megszólaltatója, hanem a zenében megteremtett test, személy életre keltője. Vagyis akkor, abban a pillanatban – és ez a fontos. Ez a művész az életét Bánk bánként, Otellóként élte. Így vált a neve, a léte eggyé. Ő A Bánk bán, ő Az Otello. Számomra Simándy József az arany mérték.” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása

359 Búbánat 2016-09-27 10:59:00 [Válasz erre: 325 Búbánat 2016-09-19 16:14:04]
Vámos Ágnes: „Simándy Józseffel sokszor énekeltem együtt, leggyakrabban a Bánk bán Melindájaként és az Otello Desdemonájaként. Ehhez a két operához gyönyörű élmények fűznek, ami főleg Simándynak köszönhető. Általában ragaszkodott hozzám ezekben a művekben. Amikor pályafutása 25. évfordulóját ünnepelte, engem kért partneréül a Bánk bánba. Nagyon szép előadás volt, a tévé is közvetítette. Igazi nagyúr volt, inspiráló partner, és fantasztikusan énekelt! Az Otellót nagyon szerettem, a legkedvesebb szerepem volt Desdemona. Előadás kezdetekor mindig meghallgattam a zenekari ároknál az első két akkordot, s onnantól már Desdemonává váltam. Olyan hatással volt rám az a két akkord, hogy még most is libabőrös leszek, ha rágondolok! S a szerelmi duett is csodálatos volt Simándyval – ahogy rám nézett, a szerelmes férfi tekintetével! Ugyanakkor a harmadik felvonásban, a veszekedős részben úgy féltem tőle, hogy majdnem összeestem, de nem csak szerep szerint! Nagyon szenvedélyesen játszott és énekelt, s olyan erő lakozott benne… Ő a színpadon élt igazán, neki az opera volt az élete. Teljesen átalakult a színpadon azzá a hőssé, amit énekelt. Simándy szeretett engem, mert nagyon összeillő partnerek voltunk. Egyébként majdnem mindig együtt tűztek ki minket az Otellóra. Van egy emlékezetes történetem az Otello-premierről, 1961-ben vagy ’62-ben történt. Minden felvonás nagy sikerrel zárult, s a darab végén ováció volt, több ízben is kimentünk meghajolni. Már leengedték a vasfüggönyt, de még mindig tapsolt a közönség, így aztán kétszer-háromszor kimentünk a vasfüggöny elé is. Végül már integettünk, hogy köszönjük szépen, majd bevonultunk az öltözőbe. Tudni kell, hogy mindketten parókát viseltünk a darabban, én szőke parókát kaptam a saját, fekete hajamra, Simándy meg feketét, ráadásul még barnára is volt festve az arca, keze – hiszen mórt alakított. No, én már levettem a parókámat, Simándy is már kezdte magát lesminkelni. Egyszer csak jön az ügyelő, hogy„gyerekek, hagyjátok abba a lesminkelést, a közönség nem megy el, muszáj meghajolnotok legalább egyszer, különben nem tudjuk bezárni a színházat”. Egyszerűen nem mozdult a nézőtérről a közönség, nem akartak hazamenni. Erre aztán ahogy voltunk – én pongyolában, a fekete hajammal, Simándy félig barnán –, kimentünk a vasfüggöny elé. A közönség őrjöngve fogadott minket, óriási tapsot kaptunk, ami nem akart szűnni. Akkor maradt csak abba, miután integettünk, s szinte kértük, hogy engedjenek már haza minket. Ez felejthetetlen, óriási élmény volt.” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása

358 Búbánat 2016-09-26 18:28:58 [Válasz erre: 357 Búbánat 2016-09-26 18:28:25]
19.00-19.30

357 Búbánat 2016-09-26 18:28:25
Ma este a Bartók Rádióban: 19.00 Simándy József 100 I. rész Szerkesztő-műsorvezető: Selmeczi Borbála Ism. holnap 9.30

356 Búbánat 2016-09-26 17:42:08 [Válasz erre: 355 Búbánat 2016-09-26 17:22:33]
Ugyancsak elhangzott tegnap az Erkel Színházban a tenor-gála felvezetését jelentő megnyitó ünnepségen, hogy a Bajor Gizi Színészmúzeumban kiállítás tekinthető meg a Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában: [url] http://szinhaziintezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=455&catid=2; „Háromszázezer magas CÉ - Simándy 100” [/url] „A tárlat bemutatja azokat az elsőrangú alkotótársakat: rendezőket, karmestereket, tervezőket és a kiváló partnerek sokaságát, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az 1945 utáni időszak valódi aranykora lehessen a Magyar Állami Operaháznak, és magának az opera műfajának is. A művész egész pályáját végigkísérte a közönség szeretete. A tárlat a rajongás korabeli tárgyi emlékeinek bemutatásán keresztül igyekszik a Simándy-kultuszt érzékeltetni, míg a magánélet képei a hétköznapi embert teszik láthatóvá. A kiállításba beépített interaktív elemek a fiatalabb korosztályok számára is érdekes kiegészítő információkat tartalmaznak. Az életpálya bemutatásához felhasznált anyagok gerincét a Simándy-család archívumában fennmaradt dokumentumok alkotják, amelyet az Operaház Archívuma és Emlékgyűjteménye, az MTI fotóanyaga, az OSZMI Fotó- és Színlaptárának dokumentumai egészítenek ki.” Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124. Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.) Látogatható: 2016. szeptember 18 - 2017. március 5. Ókovács Szilveszter az elhangzottakhoz hozzáfűzte: a kiállítás megnyitása Simándy József születésnapjára esett, és halálának huszadik évfordulóján zárul.

355 Búbánat 2016-09-26 17:22:33
Tegnap délután az Erkel Színházban, a Simándy-emlékgálán hangzott el, hogy egy kis füzet jelent meg az Opera kiadásában, címe: „Simándy arcai”. Az Operaház Emlékgyűjtemény-tárának kurátorai, Wellmann Nóra és Karczag Márton érdeme e kiadvány létrejötte, az ő gondos szerkesztői-gondozási munkájukat dicséri, mely hamarosan kapható lesz az Opera Shopban. A kis képes füzet egy példányát Ókovács Szilveszter felmutatta a közönségnek. Az említett kurátorok szerkesztői munkája az Operaház Vörös Szalonjában látható Simándy-emlékkiállítás fotóanyaga is, mely megtekinthető az előadások szünetében.

354 Búbánat 2016-09-26 16:50:04
Még el kell mondanom, hogy az Erkel Színházban most megnyílt Simándy-emlékkiállítást az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezte, és hozta létre, mely az országjárás (vándorkiállítás) keretében jutott el Pestre. Kurátorai: Simándi Katalin (a legendás tenor lánya), Sipőcz Mariann A kiállítás mottója: "Benne voltam a muzsikában, és a muzsika bennem."

353 Búbánat 2016-09-26 15:24:18 [Válasz erre: 351 laszloferenc 2016-09-26 15:14:17]
Köszönöm: egy részüket igen, más részüket maga Simándy hangfelvételről. Sőt, Ókovács is felvezetett egy-két áriát.

352 Búbánat 2016-09-26 15:22:33 [Válasz erre: 350 Búbánat 2016-09-26 15:09:24]
Még kiegészítem az előbbi beszámolómat a következőkkel: Kovács János karmesteren semmi nem múlt! Kiválóan játszott irányításával az Opera zenekara, és az elhangzott önálló zeneszámok is mind az Ő és zenekarának kiváló technikáját, felkészültségét bizonyították: - Erkel: Ünnepi nyitány - Carmen: Előjáték - Lohengrin: Előjáték - Manon Lescaut: Intermezzo A Magyar Állami Operaház Énekkarának nem sok abszolválni való feladata volt, de a három operajelenetben nagyon fontos énekelni valókat ihletetten, igen szépen kidolgozva prezentálták: - Aida: Győzelmi kórus - A trubadúr: Manrico f-moll áriája és a stretta - Turandot - Kalaf áriája a III. felvonásban: "Nessun Norma" - a Kórus éneke a színfalak mögül szólalt meg.

351 laszloferenc 2016-09-26 15:14:17
Csak egy kis pontosítás: az áriák előtti mondatokat Simándi Péter olvasta fel a Bánk bán elmondja... című kötetből.

350 Búbánat 2016-09-26 15:09:24 [Válasz erre: 343 Búbánat 2016-09-25 10:33:13]
A tegnap délutáni „Simándy100 – Nagy tenor-show” szerintem minden volt csak nem „show”; egy szép tenorgálának titulálnám azt, ami az Erkel Színház zsúfolásig megtelt nézőtere előtt a színpadon megvalósult. Nemcsak Jonas Kaufmann hiányzott az előzetesen meghirdetett produkcióból, hanem az ugyancsak betegség miatt távol maradt Fekete Attila, Horváth István - és Brickner Szabolcs is. Ez utóbbi operaénekes elmaradását azért is fájlalom, mert ha már az eredeti felállás nem jött össze, még bíztam a három, „B” kezdőbetűs tenor egyidejű közös színpadi felléptében. Balczó Péter és Boncsér Gergely mellé végül László Boldizsár, Pataki Adorján, Kovácsházi István, valamint Kaufmann pótlásául Rafael Rojas társult. További énekes-szólista közreműködők volt: Haja Zsolt (bariton) a Don Carlosból a „Szabadságkettősben”, mint Posa márki, illetve A trubadúrból előadott Manrico f-moll ária és a Stretta közötti jelenetben Ruiz szerepét éneklő Csíki Gábor (tenor) az Énekkarból. Az Operaház Énekkarának három operajelenetben volt feladata: az említett Trubadúr-kép; Aida-győzelmi kórus; Turandot-Kalaf-ária, III. felvonás. És ott volt az Énekkarban Simándy József fia, Simándi Péter is, természetesen… A színpadon foglalt helyet a Kovács János vezényelte Magyar Állami Operaház Zenekara, mögöttük, háttérben az Énekkar A színpad mélyén kifeszített vásznon az egyes énekszámok alatt folyamatos vetítésben volt részünk: Simándy emlékezetes operaszerepeit illusztrálandó, a felhangzó áriák, operarészletek alatt fotók, egymásra csúsztatott képek, grafikák idézték meg Simándy Józsefet szerepeiben, korabeli díszletek, jelmezek között, régi színlapok, poszterek bemontírozásával. S mielőtt elhangzott volna az adott ária, a kimerevített Simándy-szerepfotóhoz az Ő beszédhangját hallhattuk a hangszórókon keresztül; korabeli stúdióbeszélgetések, archív rádióriportok felvételéből egy-egy mondatát, vallomását a színpadon megformált operaszerepéről. Az operagála kezdete előtt, úgy fél három és három óra között, az Erkel Színház földszinti csarnoka már zsúfolásig tele volt. Kis ünnepség vette kezdetét. Az Erkel Ferenc szobra mellé felállított Simándy József bronz mellszobra előtt megjelent Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki köszöntötte a koncertre érkezett egybegyűlteket, a jelenlévő Simándy-családot, és felhívta a figyelmet az előcsarnokban megnyílt Simándy-emlékkiállításra, mely az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kurátorainak segítségével állt össze és az ország több pontján volt már látható, és most Budapestre, az Erkelbe is eljutott. Szinetár Miklós, az Operaház volt főigazgatója kapott szót, méltatta a 100 éve született nagy magyar tenor-legendát, aki az Opera aranykorának egyik meghatározó személyisége volt, Rá is gondolva most úgy látja, az Opera az egykori énektitánjainak dicső korszaka után egy újabb ígéretes időszak küszöbén áll; a jelen állapotokból kiindulva nem elhamarkodott azt a kijelentést tennie, felsejlik egy másik „aranykor” iránya felé vezető út. Jó úton halad az Opera „szekere”. Szinetárt követően Simándi Péter személyes hangnemben emlékezett édesapjára. Többen koszorút és virágcsokrokat helyeztek el a szobor talapzatára: mások mellett az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a Bajor Gizi Múzeum igazgatója, továbbá Gyüdi Sándor is eljött a Szegedi Nemzeti Színház részéről koszorúzni. Majd egy szoprán énekesnő egy gitáron játszó hölgy kíséretében elénekelte Simándy József egykori kedvenc dalát: Caccini „Amarilli”-jét. (Nem sokat lehetett hallani ebből sem, a háttérben és kintről behallatszó, folyamatos háttérzaj miatt – hiába volt itt a mikrofon.) A kis ünnepség után a főigazgató mindenkit beinvitált a színház nézőterébe, mondván a kint elhelyezett virágcsokraink után bizonyára kíváncsiak vagyunk a benti „Virágáriára” is… Nem sokkal három után, mikor mindenki elfoglalta helyét, újra megjelent Ókovács Szilveszter, már a színpadon, és magával hozta a legendás tenorista özvegyét, Simándyné Jutka asszonyt, aki röviden felidézte nekünk Simándy József pályaútját, s beszéde végén egy megható, a tenoristához írt vers sorait olvasta fel. Ezután megkezdődött a tenor-gála, melyről igazán nincs mit mondanom: mindenki elénekelte a kiosztott műsorlapon szereplő áriáját. Hallottunk jól és kevésbé szépen előadott énekszámokat, igazán kiemelkedő kevés akadt: talán Kovácsházi Istvántól a Grál elbeszélés a Lohengrinből, László Boldizsártól a Stretta A trubadúrból, és a vendégművésztől hallott Radames Románca, Otello áriája a III. felvonásból és Kalaf áriája a Turandotból. Mégis a legemlékezetesebb hallott énekszám maga Simándy Józsefnek a "Hazám, hazám..."-ja volt, melyet ráadásként vetítettek, és a kihangosított énekhang alatt a vetítővásznon megjelent Simándy valóságos alakja a Bánk bán címszerepében - operaelőadások, koncertek, televíziós-munkák képfelvételeiből összemontírozva, ifjabb és idősebb korában rögzített filmanyagokból válogatva. Az ária alatt, a zenekar mögött kifeszített óriás vászon tövében pedig a tenorok díszsorfalat alkotva fordultak az éneklő Simándy József felé… Ez méltó zárása volt az emlékműsornak! Vetített grafika: M. Tóth Géza Rendező: Aczél András

349 Búbánat 2016-09-25 12:26:49 [Válasz erre: 346 Búbánat 2016-09-25 11:45:24]
Kuriózum: ahogy szólót táncol a fiatal Simándy Az Ifjú gárda táncjelenetében (operaházi előadásban) - lásd az előbbi linken, az archív filmbejátszást; és nézve Oleg Kosevoj alakítását, hallgatni énekét...

348 Búbánat 2016-09-25 11:54:40 [Válasz erre: 347 smaragd 2016-09-25 11:47:36]
A Don Carlos-részlet (Szabadságkettős) bejátszásást megelőzően hallhattuk Simándy vallomását Svédre és Posájára visszaemlékezve a Verdi-operában- (rádiós riportból)

347 smaragd 2016-09-25 11:47:36
Nagy Ibolya műsorában hallhattuk ma Simándy Józsefet, egykori emlékezését Svéd Sándor énekművészetével kapcsolatban. A felvétel az ismétlésben is meghallgatható, Dankó Rádió, 18 órától, a műsor elején.

346 Búbánat 2016-09-25 11:45:24 [Válasz erre: 344 Búbánat 2016-09-25 11:41:29]
[url] http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=11564; Mejkusz: Az Ifjú gárda – Táncjelenet; Házy Erzsébet, Simándy József – filmrészlet [/url] Forrás: Filmhíradó Elhangzó szöveg: Fagyejev világhírű regényét elevenítette meg Mejtusz szovjet zeneszerző műve. Operaházunk is műsorra tűzte a nagy sikerű szovjet dalművet. Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán Kossuth-díjas művészek kitűnően oldották meg a díszletek és a rendezés problémáit. Vezényel Koródi András. Részlet a harmadik felvonásból. Az ifjú gárda a német megszállás idején Oleg Kosevojéknál ünnepli november 7-ét. Oleg Kosevojt Simándy József Kossuth-díjas alakítja. Kivonatos leírás: Fagyejev Az ifjú gárda című könyvének első oldala. Az operaházi előadás plakátja. Rendezők munka közben, cigarettáznak. Díszletrajzok. (Zene). A karmester beint. Részlet az előadásból: táncjelenet. Simándy szólója.

345 Búbánat 2016-09-25 11:42:32 [Válasz erre: 344 Búbánat 2016-09-25 11:41:29]
(A hivatkozott 131. sz. beírás a Házy-topicban található.)

344 Búbánat 2016-09-25 11:41:29
A 131. sz. beírásomban szóltam Az Ifjú Gárda rádiós stúdiófelvételéről és idéztem [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=51&follow=131; Simándy József véleményét [/url] az operáról és benne saját szerepéről

343 Búbánat 2016-09-25 10:33:13 [Válasz erre: 342 Búbánat 2016-09-25 10:22:13]
Az Opera honlapjáról hozom át ide: „Simándy100 - Nagy Tenor-show - a nagy tenor születésnapján” ________________________________________ • Természetesen a tenoristák a legszerencsésebbek. Talán a legnehezebb is az ő dolguk, nem véletlen, hogy kevesek kiváltsága közülük a világhír, s hogy a komponisták számukra tartogatták legszebb dallamaikat. Most Simándy József, a korszakos magyar tenorlegenda 100. születésnapja hozza el a legjobb magyar énekeseket és a jelenkor legnagyobb aktív tenorsztárját az Erkel színpadára. Rafael Rojas és nyolc magyar művész egyúttal fejet hajt Simándy valóban megkerülhetetlen, ma is példaértékű életműve előtt. Az est folyamán ismert és ritkán látható fényképek, restaurált filmrészletek segítenek felidézni Simándy megkerülhetetlen, máig példaértékű életművét. 1. rész Erkel: Ünnepi nyitány Erkel: Hunyadi László – László áriája az I. felvonásból (’Ó, végre egy pár nyugodt pillanat’) – László Boldizsár Verdi: Aida – Győzelmi kórus Verdi: Aida – Radamès románca ('Se quel guerrier io fossi! ... Celeste Aida') – Rafael Rojas Verdi: A trubadúr – Manrico f-moll cabalettája és a stretta a III. felvonásból (’Ah, sì ben mio… Di quella pira’) – László Boldizsár, közreműködik: Ujvári Gergely (Ruiz) R. Strauss: A rózsalovag – Az olasz énekes áriája (’Di rigori armato in seno’) – Boncsér Gergely Bizet: Carmen – Előjáték Bizet: Carmen – Virág-ária (’La fleur que tu m’avais jetée’) – Rafael Rojas Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős (’È lui! desso... L'infante! ... Dio, che nell’anima infondere’) – Balczó Péter, Haja Zsolt 2. rész Wagner: Lohengrin – a III. felvonás előjátéka Wagner: Lohengrin – Lohengrin áriája a III. felvonásból (’In fernem Land’) – Kovácsházi István Verdi: Otello - Otello áriája a III. felvonásból ('Dio! mi potevi scagliar') - Rafael Rojas Puccini: Manon Lescaut – Intermezzo Puccini: Tosca – Képária (’Dammi i colori... Recondita armonia’) – Pataki Adorján Puccini: Bohémélet – Rodolfo áriája az I. felvonásból (’Che gelida manina’) – Boncsér Gergely Puccini: Turandot – Kalaf áriája a III. felvonásból (’Nessun dorma’) – Rafael Rojas Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara Vezényel: Kovács János Karigazgató: Strausz Kálmán Házigazda:Ókovács Szilveszter Vetített látvány: KEDD Stúdió, M. Tóth Géza Rendező: Aczél András ________________________________________ Részletek Helyszín: Erkel Színház Dátum 2016. szeptember 25. Kezdés ideje: 15:00 Befejezés ideje: 17:00

342 Búbánat 2016-09-25 10:22:13 [Válasz erre: 341 Búbánat 2016-09-25 10:14:37]
Az Erkel Színházban ma 15 órakor kezdődő Simándy100 tenorgálát a televízió felveszi, az M5 csatorna fogja leadni október 3-án, hétfőn, 19.55-21.35 óra között.

341 Búbánat 2016-09-25 10:14:37
Az Opera honlapján megtalálható a – javított – részletes műsor. Tenorok: Rafael Rojas mv., László Boldizsár, Boncsér Gergely, Balczó Péter, Kovácsházi István, Pataki Adorján Közreműködik még: Újvári Gergely (Ruiz – A trubadúrban) Haja Zsolt (Posa – A Don Carlos - Szabadságkettősben)

340 Búbánat 2016-09-25 09:16:41 [Válasz erre: 325 Búbánat 2016-09-19 16:14:04]
Tokody Ilona: „Simándy Józsefet már gyerekkoromban ismertem, csodálatos és egyedi hangját gyakran hallgattam a rádión keresztül. Rajongtam érte, iskolásként levelet is írtam neki, és autogramos fényképet is kértem tőle. Boldog voltam, amikor válasza, a dedikált fotó, meg is érkezett. Személyesen főiskolás koromban találkoztam vele először, a Budavári Te Deumban, melyre a Kodály-énekverseny után Ferencsik János kért fel. Simándy József mellett Komlóssy Erzsébet és Gregor József partnereként énekelhettem a szopránszólót. Később a szombathelyi Iseumban lehettem Melindája a Bánk bán második felvonásában, ami örökké emlékezetes élmény számomra. 1984-ben az Opera 100 éves évfordulóján, a felújítás utáni megnyitón énekeltük együtt ismét a Bánk bán második felvonását (ő akkor már hatvannyolc éves volt), s mint utólag megtudtam, kifejezetten engem kért partneréül a szombathelyi előadás alapján. S egy ilyen rangos művésznek tiszteletben tartották és teljesítették a kérését. Nekem rendkívüli megtiszteltetés volt az ő elismerése. Annyira feldobódtam, amikor vele énekeltem! Én akkor azt éreztem – amit csak ritkán, egy jelentős partner mellett érez az ember –, hogy ő teljes mértékben bele tud bújni a szerepébe. Igazi Bánkként énekelt, s ezzel segített nekem abban, hogy Melinda legyek. Igazi férfi volt, aki nem szégyellte kimutatni az érzéseit. S amikor felemelte a fejem, miután befejeztem az Ölj meg engem, Bánk… áriát, és rám nézett, könnyben úszott a szeme… És nem Simándy könnyeit láttam, hanem Bánkét. Felejthetetlen! 1992-ben a Kongresszusi Központban volt az utolsó fellépésünk, melyet tévé is közvetített, ezen a Csitári-duettet adtuk elő. S akkor is az ő kívánságára énekeltünk együtt, ami nekem máig óriási élmény. Az elhivatottság a legjellemzőbb rá. Nagyon komolyan vette a pályát. Géniusz volt, valami olyasmit tudott, ami a saját génjeiből és saját művészi vénájából fakadt, ami a művész titka. A megfejthetetlen titok, ami legjobban izgatja a kollégákat és a közönséget is. Igazi művészegyéniség volt, és még olyan korban énekelt, amelyben az egyéniséget, a személyiség erejét fontosnak tartották. A magánéletben is jó barátság fűzött össze minket. Szomszédok voltunk, 100 méterre laktunk egymástól. Ő alsó szomszédnak nevezett engem, mert alatta laktam, én meg úgy hívtam, felső szomszéd. Összejártunk, s akárhányszor meghívtuk őt feleségével, mindig hozta kis demizsonban a bort, amit ő maga készített a balatoni szőlőjéből. Egyszer még édesapám is – aki nagy Simándy-rajongó volt – találkozhatott vele nálunk. Máskor mi mentünk át hozzá, és megmutatta azt a csodálatos felső részét a háznak, amit a saját kezével épített, és ami az ő kis búvóvára volt. A házamból telente, amikor a fák nem takarták, mindig láttam az ő kis várát, ahova mindennap elvonult, s ott hallgatta a zenét. Giglit, Carusót szerette, Pertilét imádta, de én kértem, hogy őt is hallgassuk. S láttam, hogy a zene közben újra felelevenedik benne a figura. Élete végéig nem szűnt meg művész lenni. Nekem megtiszteltetést jelent, hogy ilyen közel engedett magához. Abszolút mértékben barátnak, művésznek tartott, nekem pedig ő olyan volt, mintha a nagybátyám lett volna. Mindig családias érzés fogott el engem a nagy Simándy társaságában. Sokszor mesélt vicces történeteket is, amiken együtt nevettünk. S felejthetetlen, ahogy élete utolsó hónapjaiban is gyakran beszélgettünk, s mindig úgy tette le a kagylót, hogy “na, alsó szomszéd, köszönöm a lelki erőt, ettől a beszélgetéstől most egy kicsit felrázódtam, megint énekesnek meg embernek érzem magamat”. Bensőséges baráti kapcsolat volt közöttünk, és közel engedett a lelkéhez. Emlékszem, amikor hazajött a kórházból, akkor is felhívtam, s ez nagyon jólesett neki. Tele volt reménnyel, hogy meg fog gyógyulni, s azt mondta, nagyon várja, hogy találkozzunk, ha jobban lesz. De erre sajnos már nem kerülhetett sor. Egy művész életében rendkívül fontos a családi háttér, és Judit asszony csodálatos hátteret tudott neki biztosítani! Ő a mai napig mindent megtesz azért, hogy az emberek megőrizzék férje emlékét. Simándy József nagyon szerette az életet, és tudott is vele mit kezdeni. Imádott a Balatonon lenni, nagyokat nevetni, enni-inni, beszélgetni. Ami a leginkább jellemezte őt: a szakma iránti mélységes tisztelet. Mindig tisztelettel beszélt a szakmáról, a kollégáiról és az idoljáról, Pertiléről. Ekkora művészként volt még ideálja, akiért tudott rajongani! Simándy József cizellálta a művészetet. A technikáját is csiszolta állandóan, mindig újított, volt affinitása és igénye erre. De tegyük hozzá, ezt ideje is engedte. Mert őt felkeresték, felkérték, manapság meg árulni kell a művészetet. Ő mindenben hiteles tudott lenni, az élete, hivatása, mindene a szakma volt. Igazi bélyeget hagyott itt nekünk. Az utókor csak felnézhet Simándyra. Az Operaház aranykorának egyik legnagyobb művésze volt” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása

339 Búbánat 2016-09-24 14:21:15
Az Operaház Vörös Szalonjában fotókiállítás nyílt "Simándy József arcai" címmel. A kiállítás kurátorai Simándy sok-sok operaelőadásának jelenetképeiből válogatott: a fotók a főbb operaszerepei szerint sorba rendezve, tablókban láthatók a terem két szemközti falán: Kiemelten: Lohengrin, A nürnbergi mesterdalnokok, Fidelio, Carmen, Aida, Don Carlos, A trubadúr, Otello, Az álarcosbál, Bánk bán, Brankovics György, A varázsfuvola, Manon Lescaut, Bajazzók. Szinte az összes szerepe dokumentálva van itt képekben, valamelyik előadásból, így a következő dalművekből is: A szorocsinci vásár, Igor herceg, Parasztbecsület, Az eladott menyasszony, A bolygó hollandi, Kádár Kata, A kérők, Anyegin, Az ifjú gárda, Székelyfonó, Hunyadi László, Tosca, Simon Boccanegra, A cigánybáró.

338 Búbánat 2016-09-24 09:43:00
Pitti Katalin: „Simándy Józseffel először zeneakadémistaként találkoztam A varázsfuvolában, amelyben én a három fiú egyikét játszottam, és szerepem szerint én vezethettem le őt mint Taminót a lépcsőn. Meghatározó élmény volt! Végzős opera tanszakos koromban Bánki László, a TV Zenés Színházának főszerkesztője felhívott, hogy a készülő Otello-film Desdemona szerepére meghallgatást tart Ferencsik János, és szeretné tudni, hogyan éneklem a Fűzfadalt és az Ave Mariát. Majd elájultam boldogságomban: én? Akkor már vizsgáztam az opera tanszakon Desdemonával, de izgalommal és koncentráltam készültem az előéneklésre, majd a rádiós próbafelvételre. S a meghallgatás után Horváth Ádám rendező és Ferencsik karnagy úr mellettem döntöttek. Amikor megtudtam, örömömben a föld felett lebegtem, de kissé meg is ijedtem, hogy alkalmas vagyok-e a feladatra. Ráadásul olyan, általam tisztelt és csodálatos művészek partnereként, mint Simándy József és Melis György! A rádió 6-os stúdiójában késő esténként zajlottak a zenei felvételek. Majd eljött a filmforgatás ideje Horváth Ádám irányításával, aki tökéletesen kidolgozott minden jelenetet. Szinte hihetetlen, de ezek az óriási művészek, akiket addig én csak csodáltam, elfogadtak egyenrangú művészként maguk mellett, és kiválóan működtünk együtt. Csodálatos munka volt, és számomra egy életre szóló etalon. Simándy fantasztikus partner volt, akiben ott volt a tüzes, kemény férfi és a lágy, érzékeny, szeretni való, szerelmes férfi is. S ezt a hőst ő teljesen emberré tette, megszemélyesítette. Olyan csillag, olyan megjelenítő művész volt hangilag, zeneileg, testileg, akinek egész lényében, már a testtartásában is benne volt a szerep. Ő teljesen azzá az operai figurává változott, akit játszott, az adott szituáció szerinti lelkiállapotban. Rendkívül fegyelmezett művész volt, és a fegyelmezettségében nagyon elkötelezett: végtelen felelősséggel dolgozott. A Jóistentől kapott tehetségéből és színészi megjelenítő képességéből adódóan a figurákat csodálatosan töltötte meg élettel, ő élte a szerepet. Amit szeretett volna egy adott karakterből megmutatni, azt mind előhozta, létrehívta önmagából. S ezzel annyi ajándékot adott az embereknek! S mindig hiteles volt, zeneileg és színészileg egyaránt. Férfiasság sugárzott belőle, és a férfiideált csodálatosan teljesítette. Hiszen a közönség a színházba és operába azért (is) megy, hogy a zenén keresztül és a figurákon, szereplőkön keresztül jobban megismerje önmagát, s követendő példát találjon. Simándy mindig, mindenben ilyen ideálnak mutatkozott. Szép férfi volt, és mindig vigyázott arra, hogy illúziókeltő legyen, és hogy a kosztümébe mindig beleférjen. Fegyelmezett volt az életmódjában is. Csodálatosan lehetett vele játszani, mert fontosnak tartotta azt is, hogy a partnere inspirálja őt. Életem legszebb ajándéka, hogy inspirálhattam egy ekkora művészt. S ami még kuriózum: az Otello-film forgatása idején már hatvanon túl volt, de úgy énekelt, hogy leszakadt ég! Sikerült vele az Opera színpadán is összekerülnöm az Otellóban, néhány előadásra. Emlékszem, a harmadik felvonás fináléjában, amikor Otello mindenki előtt megalázza Desdemonát, és azt énekli: „A földre! Ott sírjál!”, olyan vehemenciával taszított földre, hogy azt hittem, a zenekari árokban kötök ki. De ettől lett még hitelesebb a jelenet. A magánéletben tüneményes ember volt. Később még felkért egy koncertre, ahol elénekelhettem vele az A csitári hegyek alatt… duettet. Érdekesség, hogy egyszer a Szomszédok egyik epizódjában is szerepeltünk együtt. Éppen akkor épült a gazdagréti Szent Angyalok-plébánia, amelyet Simándy élete végéig támogatott jótékonysági fellépéseivel, és ebben epizódban éppen a templom javára rendezendő koncertre kérik fel az énekeseket. Nekem feledhetetlen élmény volt Simándy Józseffel együtt dolgozni. Ha nem csináltam volna életemben semmi mást, csak az Otello-filmet, már akkor is megérte, hogy éltem! Varázslatos énekes volt, varázslatos lelkülettel! Mindig hálát adok a Jóistennek, hogy egy ilyen nagyszerű művésszel énekelhettem együtt.” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása

337 Búbánat 2016-09-23 17:10:05 [Válasz erre: 325 Búbánat 2016-09-19 16:14:04]
Kováts Kolos: „Első élményem Simándy Józseffel gyerekkoromhoz fűződik. Akkoriban a rádióban szinte naponta leadták a Hazám, hazám-áriát, ami nekem nagyon tetszett, s később lemezről is sokat hallgattam. Következő élményem még iskolás koromban volt. Akkoriban gyakran megkerültem a Balatont kerékpárral. Egyik ilyen alkalommal Balatongyöröknél megláttam egy oldalkocsis motorkerékpárt, amit ő vezetett – felismertem, mert többször is láttam, ahogy motorozik fel a szőlőjébe –, bukósisak akkor még nem volt, így egy füles usankában motorozott. Miután felismertem, hogy Simándy az, megálltam, majd ő is, ahogy leért a betonútra, s akkor bemutatkoztam neki. Ezt sok évvel később meg is beszéltük, mert kollégaként jártam nála többször is Györökön, nem vendégségben, csak átutazóban. Már operaházi tagként 1970-ben, Verdi Requiemjében énekeltem vele először. A későbbiekben színpadon szerepeltem vele A varázsfuvolában, a Don Carlosban, az Otellóban. Ezenkívül oratóriumokban elég szép számmal: Beethoven IX. szimfóniájában, Mozart Requiemjében, Verdi Requiemjében, Budapesten kívül vidéki városokban is. Sajnos a Bánkban nem találkoztam vele, mert abba én jóval később álltam be Endreként. Azt nem mondhatom, hogy tanított engem, de sok tapasztalatát átadta nekem, és én igyekeztem leszűrni a tanácsaiból azt, ami hasznomra lehet. A színpadon nagyon erős, átütő egyéniség volt, ha csak néztük a jeleneteit, abból is sokat lehetett tanulni. Eléggé szigorú embernek ismertem meg, határozott véleménye volt mindenről, nemigen lehetett neki ellentmondani. A pontosságot és a művek iránti alázatot megkövetelte, mert ő is így állt a művekhez. Különleges, egyéni hangszíne volt, amit ha meghall az ember, ezer közül is felismeri. Ezenkívül nagyon biztos technikával énekelt, biztos magasságokkal. S nem utolsósorban igazi művészegyéniség volt, aki nem csupán hangilag, de fizikailag is karbantartotta magát: ránézésre is jelenség volt. A magánéletben kedves volt: amikor Balatongyörökön jártam, akkor mindig betértem hozzá. Ilyen alkalmakkor jól elbeszélgettünk, s megmutatta nekem a kis „múzeumát”, amit a györöki villa halljában alakított ki az általa gyűjtött népies tárgyakból.” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása

336 Edmond Dantes 2016-09-23 15:24:39 [Válasz erre: 333 Petyus 2016-09-23 12:45:01]
Nehezen képzelném el a halasztást. Már felkérték Rojast--->égés lenne, ő nem tehet semmiről, a két magyar kolléga megbetegedéséről sem. Apropó, vajon ők mikor betegedtek meg úgy, hogy tényleges lemondásukba futott a dolog?

335 telramund 2016-09-23 14:49:30 [Válasz erre: 333 Petyus 2016-09-23 12:45:01]
Tökéletesen igaz!

334 telramund 2016-09-23 14:45:34 [Válasz erre: 331 Petyus 2016-09-23 12:15:32]
Én is sztártenor vagyok!

333 Petyus 2016-09-23 12:45:01 [Válasz erre: 332 Búbánat 2016-09-23 12:22:02]
Alakulnak a dolgok... El kellene halasztani a koncertet. Így értékét és főleg presztízsét veszti az egész. Nem beszélve az ünnepi alkalom előre meghírdetett méltóságáról.

332 Búbánat 2016-09-23 12:22:02 [Válasz erre: 331 Petyus 2016-09-23 12:15:32]
Sajnos, Horváth István is visszamondta fellépését!

331 Petyus 2016-09-23 12:15:32
Kaufmann és fekete nem énekel a vasárnapi Simándy-gálán. Sztártenor az Otellóban megismert Rafael Rojas lesz.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.