vissza a cimoldalra
2019-12-10
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2988)
Haspók (1260)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3532)
Pantheon (2462)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4625)
A díjakról általában (1078)
Erkel Színház (10391)
Élő közvetítések (8273)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62009)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (124)
Verdi-felvételek (553)
Társművészetek (1534)
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? (108)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1820)
Franz Schmidt (3475)
Kedvenc magyar operaelőadók (1151)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

56   virius • előzmény46 2006-09-03 19:55:26
\"...ma új nő az álmom
s a vágy kerget tovább\"

Ezt a keringőt Kékszakáll a harmadik felvonásban, a \"kriptában\" énekli, a pontos szövege ez volt:
\"Egy újra vágyom, új nő az álmom
s a vágy kerget tovább,
és forr a vérem, míg el nem érem
majd őt, ki oly csodás,
de ha karomba zárom,
már nem lehet a párom,
mert vágyam tárgya mindig új, csak új varázs,
naponta új, csak új, csak új varázs...\"
Az utolsó hangot Karizs kitartotta és úgy távozott a színpadról, mire Melis/Popolani megjegyezte: \"Csinos hangja van...\" :)
46   WiseGentleman • előzmény45 2006-08-31 15:32:44
Abban a rádiós előadásban tudtommal Róka István énekelte Kékszakállt, ha jól tudom.

Egyébként még mindig a fülemben van az a keringő, amiről írsz...

\"...ma új nő az álmom
s a vágy kerget tovább\"
45   Búbánat 2006-08-31 13:25:05
Szó esett - dicsérőleg - Karizs Béla Kékszakáll címszerepe alakításáról.
Akkor hadd szóljak erről is valamit, ott voltam az Erkel Színházban, mindkét premieren, s életem egyik legnagyobb operett-élménye volt ez az Offenbach-darab, benne Karizs Bélával.

Sokarcú darab: ha akarom, vidám operett, ha akarom, társadalmi szatíra, de tekinthetem állandóan irizáló játéknak, a nagyopera és a tánc-operett közti bújócskának. Minderre van közös kifejezés is: remekmű. Itt pompás játék van. Felvonul a meyerbeeri nagyopera minden eszköze, s mindegyik idézőjelben, parodizálva. Példák: Kékszakáll belépője úgy kezdődik, mint egy ballada az Ördög Róbertből vagy a Prófétából, ám néhány frázis után abszolút frivol kuplé-hangba fordul át. Az utolsó kép párbaj-jelenete előtt a szokványos nagyoperai \"preghiera\"-szcéna tanúi vagyunk, ismét csak pár frázis erejéig - maga a párviadal az Orfeusz-kánkánhoz méltó galoppba torkollik. Az utolsó előtti képben Kékszakáll Donizetti-stílusú lamentót énekel \"elhunyt\" hitvesei emlékére - s a dallam - alig vesszük észre - máris triviális keringővé válik. Elragadó, artisztikus, finom mívű és Mozart-hoz, Rossinihez foghatóan szellemes partitúra! Békés András rendezése az egyik legjobb, amit tőle valaha láttam. A rendező inkább a paródiát húzza alá, a színpadi játék gesztusai, a mozgatások, a gagek összhangban vannak a vizualitással. Régóta nem láttam - sem előtte, sem utána - ennyi ötletet, ilyen karakterisztikus játékot, ilyen egyénített kórusmozgatást. Mindenképpen meg kell emlékezni a magyar fordításról is, amely Iglódi István munkája. Nagyszerű szó-fordulatok, poének, ragyogóan pendülő rímek és gördülékeny jól mondható próza - amire még ma is emlékszem.
Nagy Ferenc volt a karmester, a zenekari szövet jól kimunkált, korrekt volt. (Megjegyzem, a pár évvel korábbi rádiófelvételen az MRT Ének- és Zenekara Bródy Tamás irányításával ennél is jobb zenei hangzást produkált.) Itt az a probléma, hogy az offenbachi zene megköveteli a perfekt műgondot, a zenei pontosságot és kidolgozottságot. A kórus remek volt, pl. az udvaroncok kara, az \"opportunizmus-dala.
A szereplőkről szólva a népes gárda abszolút első helyezettje Karizs Béla volt. A kiváló hőstenor alakítása számomra azért volt olyan frenetikus hatású, mert egész habitusa, hangja és magatartása a paródia szolgálatába kerül. Igazmagát adta, hőstenort formált, s ez az alakítás ebben a szituációban, összefüggésben, e figura esetében maga a humor. Prózai dikciója, \"komoly\" és kuplé-hangja egyaránt magával ragadó volt. S mindezt betetőzte Békés fenomenális ötlete, a tök kopasz paróka. Csak meg kellett jelennie a színpadon, elénekelni belépőjének meyerbeeres első frázisait, és a közönség velem együtt dőlt a kacagástól. De emellett \"adta\", \"hozta\" a karaktert, a figurát is! Pompás volt! A többi szereplő alakításáról most hadd ne szóljak, szinte mindegyikük hozzátett a maguk egyéniségéből is egy csipetkét a Kékszakáll elementáris erejű sikeréhez: Sudlik Mária, Melis György, Begányi Ferenc, Benedek Miklós - prózai szerep -, Pászthy Júlia, a fiatal Bándi János, Póka Eszter, Számadó Gabriella, Szabó Anita,Takács Mária, Takács Tamara, Jász Klári, Szücs Márta, Decsi Ágnes.

Teltházas előadások mentek a további előadásokon is. Joggal!

A Kékszakáll előadás más vonatkozásban fájó emlékem, mert a mű pár évvel korábban történt említett rádiós feldolgozásában Házy Erzsébetnek -bár kissé megfáradt hangján, de még mindig illúziókeltő módon - ez volt élete utolsó operett-szerepe!
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

George Stoffan (klarinét), Kurgyis András (brácsa), Yamagami Souhei (zongora)
George Stoffan Fulbright professzor koncertje
KURTÁG GYÖRGY: Hommage à R. Sch., op. 15d
SCHUMANN: Märchenerzählungen, op. 132
MOZART: Esz-dúr (”Kegelstatt”) trió, K. 498
ERIC EWAZEN: Kürttrió

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet 2.0

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Csáki András, Girán Péter,
Tátrai Farkas, Tóth Krisztián, Michelisz Norman (gitár)
Boross Szilvia (zongora)
"Koncert Joaquin Rodrigo halálának 20. évfordulójára"
J. RODRIGO: Concierto de Aranjuez
J. RODRIGO: Concierto Madrigal
J. RODRIGO: Concierto Andaluz

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Oláh Vilmos (hegedű)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
SCHUMANN: Manfréd, op. 115 – Nyitány
SCHUMANN: d-moll hegedűverseny, WoO 23
SCHUMANN: 1. (B-dúr) szimfónia, op. 38 („Tavaszi”)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Daniel Zaretzky
Szentpétervári Koncertkórus
Vezényel: Vlagyimir Beglecov
"Ortodox karácsony"
RACHMANINOV: Aranyszájú Szent János liturgiája, op. 31 - részletek
MUSEL: Toccata
KUSNARJOV: Passacaglia
Orosz és ukrán karácsonyi énekek
GRUBER: Csendes éj
Scsedrik - ukrán karácsonyi ének
GAVRILIN: Harangjáték - Esti zene a Kórusszimfóniából
Régi orosz románc (F. Kozlov feldolgozásában): Találkoztam önnel
Lefelé a pétervári úton - orosz népdal
GRECSANYINOV: Tu es Petrus, op. 155, No. 4
J.S. BACH: G-dúr concerto, BWV 592
GIGOUT: Minuetto és Toccata
DUBOIS: Toccata
GRECSANYINOV: Ünnepi mise kórusra és orgonára
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Northwest University Puk choir
Veszprém Város Vegyeskara
"Greetings from South-Africa"
A mai nap
született:
1822 • César Franck, zeneszerző († 1890)
1908 • Olivier Messiaen, zeneszerző († 1992)
1913 • Takács Paula, énekes († 2003)
1913 • Morton Gould, zeneszerző († 1996)
1938 • Jurij Tyemirkanov, karmester
1980 • Sarah Chang, hegedűs
elhunyt:
1987 • Jascha Heifetz, hegedűs (sz. 1901)