vissza a cimoldalra
2019-08-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11427)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61857)
Miklósa Erika (1238)
Lisztről emelkedetten (959)
Kedvenc magyar operaelőadók (1140)
Társművészetek (1343)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1326)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1741)
Franz Schmidt (3409)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4548)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (986)
Cziffra György (109)
Kortárs zene (67)
Operett, mint színpadi műfaj (4043)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3392)
Használ-e az operának a kortárs feldolgozás? (107)
Élő közvetítések (8082)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

56   virius • előzmény46 2006-09-03 19:55:26
\"...ma új nő az álmom
s a vágy kerget tovább\"

Ezt a keringőt Kékszakáll a harmadik felvonásban, a \"kriptában\" énekli, a pontos szövege ez volt:
\"Egy újra vágyom, új nő az álmom
s a vágy kerget tovább,
és forr a vérem, míg el nem érem
majd őt, ki oly csodás,
de ha karomba zárom,
már nem lehet a párom,
mert vágyam tárgya mindig új, csak új varázs,
naponta új, csak új, csak új varázs...\"
Az utolsó hangot Karizs kitartotta és úgy távozott a színpadról, mire Melis/Popolani megjegyezte: \"Csinos hangja van...\" :)
46   WiseGentleman • előzmény45 2006-08-31 15:32:44
Abban a rádiós előadásban tudtommal Róka István énekelte Kékszakállt, ha jól tudom.

Egyébként még mindig a fülemben van az a keringő, amiről írsz...

\"...ma új nő az álmom
s a vágy kerget tovább\"
45   Búbánat 2006-08-31 13:25:05
Szó esett - dicsérőleg - Karizs Béla Kékszakáll címszerepe alakításáról.
Akkor hadd szóljak erről is valamit, ott voltam az Erkel Színházban, mindkét premieren, s életem egyik legnagyobb operett-élménye volt ez az Offenbach-darab, benne Karizs Bélával.

Sokarcú darab: ha akarom, vidám operett, ha akarom, társadalmi szatíra, de tekinthetem állandóan irizáló játéknak, a nagyopera és a tánc-operett közti bújócskának. Minderre van közös kifejezés is: remekmű. Itt pompás játék van. Felvonul a meyerbeeri nagyopera minden eszköze, s mindegyik idézőjelben, parodizálva. Példák: Kékszakáll belépője úgy kezdődik, mint egy ballada az Ördög Róbertből vagy a Prófétából, ám néhány frázis után abszolút frivol kuplé-hangba fordul át. Az utolsó kép párbaj-jelenete előtt a szokványos nagyoperai \"preghiera\"-szcéna tanúi vagyunk, ismét csak pár frázis erejéig - maga a párviadal az Orfeusz-kánkánhoz méltó galoppba torkollik. Az utolsó előtti képben Kékszakáll Donizetti-stílusú lamentót énekel \"elhunyt\" hitvesei emlékére - s a dallam - alig vesszük észre - máris triviális keringővé válik. Elragadó, artisztikus, finom mívű és Mozart-hoz, Rossinihez foghatóan szellemes partitúra! Békés András rendezése az egyik legjobb, amit tőle valaha láttam. A rendező inkább a paródiát húzza alá, a színpadi játék gesztusai, a mozgatások, a gagek összhangban vannak a vizualitással. Régóta nem láttam - sem előtte, sem utána - ennyi ötletet, ilyen karakterisztikus játékot, ilyen egyénített kórusmozgatást. Mindenképpen meg kell emlékezni a magyar fordításról is, amely Iglódi István munkája. Nagyszerű szó-fordulatok, poének, ragyogóan pendülő rímek és gördülékeny jól mondható próza - amire még ma is emlékszem.
Nagy Ferenc volt a karmester, a zenekari szövet jól kimunkált, korrekt volt. (Megjegyzem, a pár évvel korábbi rádiófelvételen az MRT Ének- és Zenekara Bródy Tamás irányításával ennél is jobb zenei hangzást produkált.) Itt az a probléma, hogy az offenbachi zene megköveteli a perfekt műgondot, a zenei pontosságot és kidolgozottságot. A kórus remek volt, pl. az udvaroncok kara, az \"opportunizmus-dala.
A szereplőkről szólva a népes gárda abszolút első helyezettje Karizs Béla volt. A kiváló hőstenor alakítása számomra azért volt olyan frenetikus hatású, mert egész habitusa, hangja és magatartása a paródia szolgálatába kerül. Igazmagát adta, hőstenort formált, s ez az alakítás ebben a szituációban, összefüggésben, e figura esetében maga a humor. Prózai dikciója, \"komoly\" és kuplé-hangja egyaránt magával ragadó volt. S mindezt betetőzte Békés fenomenális ötlete, a tök kopasz paróka. Csak meg kellett jelennie a színpadon, elénekelni belépőjének meyerbeeres első frázisait, és a közönség velem együtt dőlt a kacagástól. De emellett \"adta\", \"hozta\" a karaktert, a figurát is! Pompás volt! A többi szereplő alakításáról most hadd ne szóljak, szinte mindegyikük hozzátett a maguk egyéniségéből is egy csipetkét a Kékszakáll elementáris erejű sikeréhez: Sudlik Mária, Melis György, Begányi Ferenc, Benedek Miklós - prózai szerep -, Pászthy Júlia, a fiatal Bándi János, Póka Eszter, Számadó Gabriella, Szabó Anita,Takács Mária, Takács Tamara, Jász Klári, Szücs Márta, Decsi Ágnes.

Teltházas előadások mentek a további előadásokon is. Joggal!

A Kékszakáll előadás más vonatkozásban fájó emlékem, mert a mű pár évvel korábban történt említett rádiós feldolgozásában Házy Erzsébetnek -bár kissé megfáradt hangján, de még mindig illúziókeltő módon - ez volt élete utolsó operett-szerepe!
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Nemzeti Ifjúsági Kórus
Vez.: Erdei Péter, Nemes László Norbert
BÁRDOS LAJOS: Este van már
KODÁLY: Székely keserves
BARTÓK: Magyar népdalok 2 és 3
VARGA JUDIT: Night (A Nemzeti Ifjúsági Kórus számára írt mű)
BELLA MÁTÉ: Béke
KOCSÁR MIKLÓS: Májusi kétségbeesés
ORBÁN GYÖRGY: Orfeusz lanthúrja szólt
Come away
O mistress mine
CSEMICZKY MIKLÓS: Húnyt szemmel
VAJDA JÁNOS: Kolinda

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Hungarian Trombone Connection:
Kiss Zoltán, Sütő András, Stürzenbaum Róbert, Pálinkás Péter , Szabó Zsolt (harsona), Galla Ákos, Veér Mátyás, Wagner Csaba (basszusharsona)
ROSSINI: A sevillai borbély - nyitány
LISZT: 2. magyar rapszódia
CSAJKOVSZKIJ: 1812 nyitány
LEONHARD: Hungarian Schnapsody
MÁSIK JÁNOS: Délibanya
A mai nap
született:
1933 • Janet Baker, énekes