vissza a cimoldalra
2019-05-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10132)
Élő közvetítések (7883)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1320)
Operett, mint színpadi műfaj (3918)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3255)
Opernglas, avagy operai távcső... (20222)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6726)
Kocsis Zoltán (662)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4492)
Lisztről emelkedetten (952)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1666)
Franz Schmidt (3337)
Kimernya? (3067)
Elena Mosuc-drámai koloratúra (901)
Jonas Kaufmann (2385)
Birgit Nilsson (41)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

56   virius • előzmény46 2006-09-03 19:55:26
\"...ma új nő az álmom
s a vágy kerget tovább\"

Ezt a keringőt Kékszakáll a harmadik felvonásban, a \"kriptában\" énekli, a pontos szövege ez volt:
\"Egy újra vágyom, új nő az álmom
s a vágy kerget tovább,
és forr a vérem, míg el nem érem
majd őt, ki oly csodás,
de ha karomba zárom,
már nem lehet a párom,
mert vágyam tárgya mindig új, csak új varázs,
naponta új, csak új, csak új varázs...\"
Az utolsó hangot Karizs kitartotta és úgy távozott a színpadról, mire Melis/Popolani megjegyezte: \"Csinos hangja van...\" :)
46   WiseGentleman • előzmény45 2006-08-31 15:32:44
Abban a rádiós előadásban tudtommal Róka István énekelte Kékszakállt, ha jól tudom.

Egyébként még mindig a fülemben van az a keringő, amiről írsz...

\"...ma új nő az álmom
s a vágy kerget tovább\"
45   Búbánat 2006-08-31 13:25:05
Szó esett - dicsérőleg - Karizs Béla Kékszakáll címszerepe alakításáról.
Akkor hadd szóljak erről is valamit, ott voltam az Erkel Színházban, mindkét premieren, s életem egyik legnagyobb operett-élménye volt ez az Offenbach-darab, benne Karizs Bélával.

Sokarcú darab: ha akarom, vidám operett, ha akarom, társadalmi szatíra, de tekinthetem állandóan irizáló játéknak, a nagyopera és a tánc-operett közti bújócskának. Minderre van közös kifejezés is: remekmű. Itt pompás játék van. Felvonul a meyerbeeri nagyopera minden eszköze, s mindegyik idézőjelben, parodizálva. Példák: Kékszakáll belépője úgy kezdődik, mint egy ballada az Ördög Róbertből vagy a Prófétából, ám néhány frázis után abszolút frivol kuplé-hangba fordul át. Az utolsó kép párbaj-jelenete előtt a szokványos nagyoperai \"preghiera\"-szcéna tanúi vagyunk, ismét csak pár frázis erejéig - maga a párviadal az Orfeusz-kánkánhoz méltó galoppba torkollik. Az utolsó előtti képben Kékszakáll Donizetti-stílusú lamentót énekel \"elhunyt\" hitvesei emlékére - s a dallam - alig vesszük észre - máris triviális keringővé válik. Elragadó, artisztikus, finom mívű és Mozart-hoz, Rossinihez foghatóan szellemes partitúra! Békés András rendezése az egyik legjobb, amit tőle valaha láttam. A rendező inkább a paródiát húzza alá, a színpadi játék gesztusai, a mozgatások, a gagek összhangban vannak a vizualitással. Régóta nem láttam - sem előtte, sem utána - ennyi ötletet, ilyen karakterisztikus játékot, ilyen egyénített kórusmozgatást. Mindenképpen meg kell emlékezni a magyar fordításról is, amely Iglódi István munkája. Nagyszerű szó-fordulatok, poének, ragyogóan pendülő rímek és gördülékeny jól mondható próza - amire még ma is emlékszem.
Nagy Ferenc volt a karmester, a zenekari szövet jól kimunkált, korrekt volt. (Megjegyzem, a pár évvel korábbi rádiófelvételen az MRT Ének- és Zenekara Bródy Tamás irányításával ennél is jobb zenei hangzást produkált.) Itt az a probléma, hogy az offenbachi zene megköveteli a perfekt műgondot, a zenei pontosságot és kidolgozottságot. A kórus remek volt, pl. az udvaroncok kara, az \"opportunizmus-dala.
A szereplőkről szólva a népes gárda abszolút első helyezettje Karizs Béla volt. A kiváló hőstenor alakítása számomra azért volt olyan frenetikus hatású, mert egész habitusa, hangja és magatartása a paródia szolgálatába kerül. Igazmagát adta, hőstenort formált, s ez az alakítás ebben a szituációban, összefüggésben, e figura esetében maga a humor. Prózai dikciója, \"komoly\" és kuplé-hangja egyaránt magával ragadó volt. S mindezt betetőzte Békés fenomenális ötlete, a tök kopasz paróka. Csak meg kellett jelennie a színpadon, elénekelni belépőjének meyerbeeres első frázisait, és a közönség velem együtt dőlt a kacagástól. De emellett \"adta\", \"hozta\" a karaktert, a figurát is! Pompás volt! A többi szereplő alakításáról most hadd ne szóljak, szinte mindegyikük hozzátett a maguk egyéniségéből is egy csipetkét a Kékszakáll elementáris erejű sikeréhez: Sudlik Mária, Melis György, Begányi Ferenc, Benedek Miklós - prózai szerep -, Pászthy Júlia, a fiatal Bándi János, Póka Eszter, Számadó Gabriella, Szabó Anita,Takács Mária, Takács Tamara, Jász Klári, Szücs Márta, Decsi Ágnes.

Teltházas előadások mentek a további előadásokon is. Joggal!

A Kékszakáll előadás más vonatkozásban fájó emlékem, mert a mű pár évvel korábban történt említett rádiós feldolgozásában Házy Erzsébetnek -bár kissé megfáradt hangján, de még mindig illúziókeltő módon - ez volt élete utolsó operett-szerepe!
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Házimuzsika a Zeneakadémián
Csalog Gábor tanítványai
Kamarahangversenyek 2018/2019 tavasz
PERSÁNYI ZSÓFIA: 3 tétel vonósnégyesre
Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Albert Julianna (brácsa), Devich Gergely (cselló)
BEETHOVEN: 4. (a-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 23
Holló Mirella (hegedű), Ulysse Burnod (zongora)
BEETHOVEN: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
Petruska Emma (cselló), Juhász Eszter (zongora)
BEETHOVEN: F-dúr kürt-zongora szonáta, op. 17 – 1. Allegro moderato
Liu Sicong (kürt), Tóth Kamilla (zongora)
Grieg: 1. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 8
Lin po Sheng (hegedű), Takumi Nashimoto (zongora)
BEETHOVEN: B-dúr („Gassenhauer”) klarinéttrió, op. 11
Mészáros Dániel (klarinét), Yuya Mizuno (cselló), Souhei Yamagami (zongora)
Felkészítő tanárok: Csalog Gábor (1, 3, 6), Mali Emese (4, 5), Szabó Judit (2)

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Varga Oszkár tanítványai
Kamarahangversenyek 2018/2019 tavasz
J.S. BACH: 4. (c-moll) hegedű-csembaló szonáta, BWV 1017
Rábai Benedek (hegedű), Róbert Ágoston (zongora)
DE FESCH: G-dúr szonáta nagybőgőre és csembalóra
Xu Yi (nagybőgő), Ma Cheng (zongora)
MIŠEK: Szonáta nagybőgőre és zongorára, op. 5/1 – 1. Allegro, 2. Andante religioso
Li Na (nagybőgő), Nadira Ajanović (zongora)
PROKOFJEV: C-dúr szonáta két hegedűre, op. 56 – 1. Andante cantabile
BARTÓK: 44 duó két hegedűre, BB 104 – részletek
Somogyi Barnabás, Nyári Kornél (hegedű)
SCHUMANN: Három románc, op. 94 – 1. Nicht Schnell
J.S. BACH: 1. (h-moll) hegedű-csembaló szonáta, BWV 1014
Gyódi Norbert (hegedű), Szalacsovis Sándor (zongora)
GLIÈRE: Nyolc darab, op. 39 – 1. Prélude, 2. Gavotte, 3. Berceuse, 5. Intermezzo
Klein Zsófia (hegedű), Tunç Çivril (nagybőgő)
BOTTESINI: Grand duo concertante, no. 2 – 1. Allegro agitato, 2. Andante
Kocsis Gerda, Tunç Çivril (nagybőgő)
MOZART: 4. (C-dúr) vonósnégyes, K. 157
Hévizi Virág, Rebeca López (hegedű), Albert Elemér (brácsa), Friderikusz Péter (cselló)
FRANCK: A-dúr hegedű-zongora szonáta – 1. Allegretto ben moderato, 2. Allegro
Hadobás Gergely (cselló), Ayumu Maehara (zongora)
BEETHOVEN: Esz-dúr variációk Mozart Varázsfuvolájának „Bei Männern, welche Liebe fühlen” című áriájára, WoO 46
Alice Valbon (cselló), Dahee Choi (zongora)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A fecske
A mai nap
született:
1799 • Jacques François Halévy († 1862)
elhunyt:
1840 • Niccolo Paganini, hegedűs, zeneszerző (sz. 1782)
2003 • Luciano Berio, zeneszerző (sz. 1925)