vissza a cimoldalra
2020-09-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20658)
Régizene (4407)
A nap képe (2233)
Lisztről emelkedetten (1013)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2840)
Eiffel Műhelyház (288)
Társművészetek (2079)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7378)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4933)
Bizet és a Carmen (290)
Edita Gruberova (3114)
Pantheon (2729)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4107)
Momus-játék (5890)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4746)
Kimernya? (3771)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

56   virius • előzmény46 2006-09-03 19:55:26
\"...ma új nő az álmom
s a vágy kerget tovább\"

Ezt a keringőt Kékszakáll a harmadik felvonásban, a \"kriptában\" énekli, a pontos szövege ez volt:
\"Egy újra vágyom, új nő az álmom
s a vágy kerget tovább,
és forr a vérem, míg el nem érem
majd őt, ki oly csodás,
de ha karomba zárom,
már nem lehet a párom,
mert vágyam tárgya mindig új, csak új varázs,
naponta új, csak új, csak új varázs...\"
Az utolsó hangot Karizs kitartotta és úgy távozott a színpadról, mire Melis/Popolani megjegyezte: \"Csinos hangja van...\" :)
46   WiseGentleman • előzmény45 2006-08-31 15:32:44
Abban a rádiós előadásban tudtommal Róka István énekelte Kékszakállt, ha jól tudom.

Egyébként még mindig a fülemben van az a keringő, amiről írsz...

\"...ma új nő az álmom
s a vágy kerget tovább\"
45   Búbánat 2006-08-31 13:25:05
Szó esett - dicsérőleg - Karizs Béla Kékszakáll címszerepe alakításáról.
Akkor hadd szóljak erről is valamit, ott voltam az Erkel Színházban, mindkét premieren, s életem egyik legnagyobb operett-élménye volt ez az Offenbach-darab, benne Karizs Bélával.

Sokarcú darab: ha akarom, vidám operett, ha akarom, társadalmi szatíra, de tekinthetem állandóan irizáló játéknak, a nagyopera és a tánc-operett közti bújócskának. Minderre van közös kifejezés is: remekmű. Itt pompás játék van. Felvonul a meyerbeeri nagyopera minden eszköze, s mindegyik idézőjelben, parodizálva. Példák: Kékszakáll belépője úgy kezdődik, mint egy ballada az Ördög Róbertből vagy a Prófétából, ám néhány frázis után abszolút frivol kuplé-hangba fordul át. Az utolsó kép párbaj-jelenete előtt a szokványos nagyoperai \"preghiera\"-szcéna tanúi vagyunk, ismét csak pár frázis erejéig - maga a párviadal az Orfeusz-kánkánhoz méltó galoppba torkollik. Az utolsó előtti képben Kékszakáll Donizetti-stílusú lamentót énekel \"elhunyt\" hitvesei emlékére - s a dallam - alig vesszük észre - máris triviális keringővé válik. Elragadó, artisztikus, finom mívű és Mozart-hoz, Rossinihez foghatóan szellemes partitúra! Békés András rendezése az egyik legjobb, amit tőle valaha láttam. A rendező inkább a paródiát húzza alá, a színpadi játék gesztusai, a mozgatások, a gagek összhangban vannak a vizualitással. Régóta nem láttam - sem előtte, sem utána - ennyi ötletet, ilyen karakterisztikus játékot, ilyen egyénített kórusmozgatást. Mindenképpen meg kell emlékezni a magyar fordításról is, amely Iglódi István munkája. Nagyszerű szó-fordulatok, poének, ragyogóan pendülő rímek és gördülékeny jól mondható próza - amire még ma is emlékszem.
Nagy Ferenc volt a karmester, a zenekari szövet jól kimunkált, korrekt volt. (Megjegyzem, a pár évvel korábbi rádiófelvételen az MRT Ének- és Zenekara Bródy Tamás irányításával ennél is jobb zenei hangzást produkált.) Itt az a probléma, hogy az offenbachi zene megköveteli a perfekt műgondot, a zenei pontosságot és kidolgozottságot. A kórus remek volt, pl. az udvaroncok kara, az \"opportunizmus-dala.
A szereplőkről szólva a népes gárda abszolút első helyezettje Karizs Béla volt. A kiváló hőstenor alakítása számomra azért volt olyan frenetikus hatású, mert egész habitusa, hangja és magatartása a paródia szolgálatába kerül. Igazmagát adta, hőstenort formált, s ez az alakítás ebben a szituációban, összefüggésben, e figura esetében maga a humor. Prózai dikciója, \"komoly\" és kuplé-hangja egyaránt magával ragadó volt. S mindezt betetőzte Békés fenomenális ötlete, a tök kopasz paróka. Csak meg kellett jelennie a színpadon, elénekelni belépőjének meyerbeeres első frázisait, és a közönség velem együtt dőlt a kacagástól. De emellett \"adta\", \"hozta\" a karaktert, a figurát is! Pompás volt! A többi szereplő alakításáról most hadd ne szóljak, szinte mindegyikük hozzátett a maguk egyéniségéből is egy csipetkét a Kékszakáll elementáris erejű sikeréhez: Sudlik Mária, Melis György, Begányi Ferenc, Benedek Miklós - prózai szerep -, Pászthy Júlia, a fiatal Bándi János, Póka Eszter, Számadó Gabriella, Szabó Anita,Takács Mária, Takács Tamara, Jász Klári, Szücs Márta, Decsi Ágnes.

Teltházas előadások mentek a további előadásokon is. Joggal!

A Kékszakáll előadás más vonatkozásban fájó emlékem, mert a mű pár évvel korábban történt említett rádiós feldolgozásában Házy Erzsébetnek -bár kissé megfáradt hangján, de még mindig illúziókeltő módon - ez volt élete utolsó operett-szerepe!
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Alszászy Gábor (zongora)
A kiállítást megnyitja: Eckhardt Mária
"Vendégségben Liszt Sugár úti otthonában"
Az időszaki kiállításhoz kapcsolódó koncert
Gobbi: Hat magyar modorú kis jellemrajz, op. 19 – 1. A sétányon, 5. Az erdőben, 4. A horgászatnál, 3. Éji hangok
Gobbi: 7. keringő, op. 10
Gobbi: 8. keringő, op. 22
Zichy–Liszt: Valse D’Adèle
Ábrányi: 3. ábránd – részletek
Liszt: 16. magyar rapszódia
Liszt: 18. magyar rapszódia
Liszt: 19. magyar rapszódia

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kirill Troussov (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Daniel Boico
Barber: A rágalom iskolája – nyitány, op. 5
Bruch: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
Holst: Planéták, op. 32

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrew Staples (tenor)
Szőke Zoltán (kürt, Báll Dávid (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Európai hidak 2020 - Egyesült Királyság"
Haydn: Induló a walesi herceg tiszteletére, Hob. VIII:3
Britten: Simple Symphony
Britten: Szerenád tenor hangra, kürtre és vonósokra, op. 31
James MacMillan: Cumnock Fair
A mai nap
történt:
1922 • Cornell MacNeil, énekes († 2011)
született:
1922 • Ettore Bastianini, operaénekes († 1967)
1927 • Alfredo Kraus, énekes († 1999)
elhunyt:
1960 • Seiber Mátyás, zeneszerző (sz. 1905)
2014 • Christopher Hogwood, karmester (sz. 1941)