Bejelentkezés Regisztráció

Kórusok, kórusművek, karéneklés


75 Búbánat 2008-11-28 09:32:03 [Válasz erre: 74 Momo von Hofmannsthal 2008-11-28 08:19:29]
A nyári Bakáts téri Ferencvárosi Fesztiválon közreműködött Budapest Kórus (Otello, Petite Messe Solennelle)karnagyának,Kaposi Gergelynek ugyanis távoznia kellett... Ezt a hírt már akkor megszellőztettem...

74 Momo von Hofmannsthal 2008-11-28 08:19:29 [Válasz erre: 73 eccerű 2008-11-28 08:09:59]
Nem beszélve arról, hogy ha azért ilyen kacifántos a pályázat, mert már megvan a jelölt... :-)

73 eccerű 2008-11-28 08:09:59
Nem szokásom bekopizni dolgokat, de ezen egy kissé megütköztem, a kiemelések tőlem vannak: Keressük azt a kórus- és zenekari kultúrában gyakorlott karnagyot, aki vállalja és szakmai programjával alátámasztja, hogy az oratóriumkultúrában kimagaslóan gazdag repertoárral rendelkező, nagy múltú Budapesti Kórust - minden szólamában új énekesek bevonásával egy éven belül megújítja, - évadonként eléri a kórus – minimálisan 4 oratórium+ néhány a cappella koncert – „terhelését”, - segíti az énekesek integrálódását, megfelelő képzését, hogy elkötelezett tagokká váljanak, - igényes koncertlehetőségek biztosításával folytatja a nagy elődök zenei örökségét, - biztos tudással, magas színvonalon készíti fel a kórust a koncertekre, - aktívan közreműködik pályázati lehetőségek kihasználásában, - napi munkáját – a kórus jövőjét illető – hosszú távú célok vezérlik, - tudomásul veszi az egyesület szabályzatait, - döntéseit konzultációval – az egyesület vezetőinek jóváhagyásával – hozza meg. A karigazgató munkáját - a próbákon zongorakísérő segíti, - díjazás, úgynevezett karigazgatói jutalék illeti meg, amely általában az egész kórus esetenkénti honoráriumának 20%-a. A próbák az Aranytíz Művelődési Ház Kodály-termében (Bp. V. Arany János u. 10. II. emelet) hétfőn és csütörtökön 19–21 óráig tartanak. Információ olvasható a www.civilhirado.hu és a www.budapestikorus.hu honlapon, továbbá a portán bármikor átvehető a Budapesti Kórus eddigi munkáját összefoglaló 60 éves jubileumi kiadvány. A szerződést két évre kötjük, de a felek egy év múltán kölcsönösen áttekintik a haladás tempóját, irányát, az eredményeket. A pályázat kétlépcsős. A pályázathoz mellékelni kell: – a szakirányú iskolai végzettséget igazoló okiratok fénymásolatát, – szakmai önéletrajzot, pályaképet, referenciákat. A második fordulóra meghívott jelölt személyesen találkozik az énekkarral legalább egy kóruspróba megtartására. Tehát dolgozd ki a lelked - szervezz koncerteket, ápold a tagok lelki életét, szakmailag újítsd meg a kórust, szerezz szponzort - társadalmi munkában néha egy kis bagóért. Már bocsánat, de hol él ez a kórus, melyik században, melyik országban???

72 Búbánat 2008-07-27 17:15:05
Több magyar énekkar kapott rangos elismerést Grazban a Nemzetközi Kórusolimpián. A közönség 440 kórus 800 koncertjét hallgathatta végig, köztük 35 magyar együttest is. A magyar kórusok nyolc arany-, tíz ezüst- és három bronzéremmel térhettek haza. (MR) A lapzárta miatt csak az egyik díjazott kórus sikeréről számolhatott be az Új Ember szerdán megjelent száma: Az ausztriai Grazban július 9. és 19. között rendezték meg az 5. World Choir Games-t. A világ hatvankilenc országából négyszázharminchét kórus érkezett a – fesztiváljai, múzeumai, színházi és opera-előadásai miatt is vonzó – stájer nagyvárosba. A minden irányból gyalogosan is elérhető Schlossbergről ragyogó kilátás nyílik Grazra. A hangulatos település másik nevezetessége a csillagászati témákra és jelképekre utaló huszonnégy dísztermes Eggerberg-kastély, amelynek parkjában pávák és őzek sétálnak. A debreceni Svetits Intézet Voces Iuvenum Gyermekkarát és kísérőiket az eggerbergi iskolanővérek látták vendégül. A debreceni együttesnek nem kellett részt vennie a versenyt megelőző kvalifikációban, csak a megmérettetésen. A gyermekkari kategóriában hatvankét kórus lépett fel. A Voces Iuvenum Gyermekkart – amelynek vezetője és felkészítő tanára Dobi Lászlóné, a Svetits Intézet tanára – ezüst fokozatban részesítette a zsűri. /K.Á. – Új Ember, 2008. július 28./

71 Tomasso 2008-04-10 00:37:30
http://www.fidelio.hu/hir.asp?id=13461 Mindenkinek figyelmébe ajánlom!

70 Búbánat 2008-03-13 13:29:59
Kórusmuzsika Európa Nagydíja verseny - Debreceni Tavaszi Fesztivál 2008. március 14. - március 16. Kölcsey Központ 2008. március 15-én – a Tavaszi Fesztivál keretében rendezi meg Debrecen városa a „Kórusmuzsika Európa Nagydíja” elnevezésű versenyt. Kórusmuzsika Európa Nagydíja European Grand Prix for Choral Singing Debrecen városa rendezi meg a „Kórusmuzsika Európa Nagydíja\" (EGP) versenyt március 15-én melyet hat, kórusversenyéről ismert európai város: Arezzo, Debrecen, Gorizia, Tolosa, Tours és Várna rendez, évente változó helyszínen. A megmérettetésen az említett versenyek nagydíjas együttesei indulhatnak az Európa Nagydíjért. Idén francia, lett, norvég valamint szlovén kamarakórusok és vegyeskarok fognak megmérkőzni egymással. Az EGP különös jelentőségét mutatja, hogy számos, ma már világhírű együttes és karnagy nemzetközi pályafutása indult el a díj elnyerését követően. A versenyt megelőző napon - március 14-én - meghívott vendégként a (korábbi EGP győztes) a stockholmi S:t Jacobs Kamarakórus koncertje nyitja meg a Debreceni Tavaszi Fesztivál eseményeit . Program: március 14. péntek 19.30 Kölcsey Központ - Nagyterem S:t Jacobs Kamarakórus hangversenye Bővebb információ: http://www.choir.nu/ Vezényel: Gary Graden március 15. szombat 18.00 Kölcsey Központ - Nagyterem Verseny a Kórusmuzsika Európa Nagydíjáért Belépőjegy: 1500 Ft A két hangversenyre együtt: 2500 Ft Kísérőprogram: március 16. vasárnap 11.30 - Szt. Anna Székesegyház Musica Sacra - Az APZ Tone Tomšič hangversenye Jegyek kaphatók: a Kölcsey Központban (Debrecen, Hunyadi utca 1-3., + 36 52/518 497), az Apolló moziban (Debrecen, Miklós u. 1., +36 52/417 847), és az Interticket országos hálózatában (www.interticket.hu).

69 Búbánat 2007-10-01 08:59:26
Nagyon Örülök ennek a híradásnak!

68 Ritachan 2007-10-01 00:31:58
MEGHÍVÓ A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége – KÓTA, Cegléd Város Önkormányzata, a Kossuth Lajos Gimnázium Igazgatósága, a Református Általános Iskola Igazgatósága, és a Református Egyházközség szeretettel meghívja Önt és kedves családját a Ceglédi Református Nagytemplomba 2007. október 6-án, szombaton 16 órára Kodály Zoltán emlékére rendezett ünnepi hangversenyre Köszöntőt mond: Kollár Éva a KÓTA elnöke Közreműködnek a nemzetközi versenyeken díjat nyert kórusok Kós Károly Ének-zene Emeltszintű Általános Iskola Harmónia Gyermekkara – Budapest Karnagy: Hraschek Katalin Musica Nostra Énekegyüttes – Budapest Karnagy: Mindszenty Zsuzsanna Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának Sandate Vegyeskara – Pécs Karnagy: Nagy Ernő Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara – Cegléd Karnagy: Soltészné Lédeczi Judit Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Belépés díjtalan!

67 virius 2007-07-02 22:21:18 [Válasz erre: 62 watasa 2007-06-29 20:49:09]
Csak világi kórus felelne meg avagy egyházi, konkrétan r.k.templomi is? Mert ebből kettőt is tudok ajánlani, de azért nézd meg \"Az énekkar mint közösség\" c. topikunkat is.

66 watasa 2007-07-02 17:42:29
Sziasztok! Köszönök minden infót! Azt a linket én is megtaláltam, de elsőre nagyon komolynak tűnt az én újrakezdő szintemhez, még gyűjtenem kell a bátorságot:) Kellemes nyári napokat mindenkinek! Nati

65 macskás 2007-06-30 20:34:22 [Válasz erre: 62 watasa 2007-06-29 20:49:09]
Az Apróhirdetésekben is keresnek kórustagokat.

64 fatrombita 2007-06-30 13:11:10 [Válasz erre: 62 watasa 2007-06-29 20:49:09]
Szia watasa! Próbáld meg ezt: http://dept.phy.bme.hu/bak/index.php?name=News&file=article&sid=3

63 Sesto 2007-06-29 23:24:48 [Válasz erre: 62 watasa 2007-06-29 20:49:09]
...kérdezd esetleg \"Búbánatot\", ö kórusban énekel! (lásd beszámolók!) ;-) Biztosan segit!

62 watasa 2007-06-29 20:49:09
Sziasztok! Most járok először a momuson, remélve, hogy tud valaki segíteni nekem. Röviden: 28 éves vagyok, utoljára a gimnáziumban voltam énekkaros nagyon amatőr szinten, és nagyon szerettem, fontos része volt az életemnek. Ez amatőr szinten működött, csak nagyon alapszintű zenei képzettségem van. Viszont mostanában egyre jobban hiányzik, és nagyon bánom, hogy anno nem folytattam. Tudna e valaki ajánlani nekem egy olyan amatőr kórust, ahol szívesen fogalkoznak a magamfajta amatőrökkel is? (budapesti vagyok). A segítségeteket nagyon köszönöm! Kellemes időtöltést és fórumozást mindenkinek: Nati

61 Ritachan 2007-04-21 18:50:38
KARDOS PÁL EMLÉKNAP NAGYKŐRÖS, 2007. ÁPRILIS 26. A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara az emléknapon zenetermét az egykor Nagykőrösön kántor-tanítóként végzett Kardos Pál Liszt-díjas karnagyról nevezi el. A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara és a Kardos Pál Alapítvány 2007. április 26-án este 6 órakor hangversenyt rendez a Nagykőrösi Református Templomban KARDOS PÁL EMLÉKÉRE születésének 80. évfordulója alkalmából. Bevezetőt mond DR. SZŐNYI ERZSÉBET Kossuth-díjas zeneszerző, a Kardos Pál Alapítvány kuratóriumának elnöke. A hangversenyen elhangzó műsor: KODÁLY Zoltán: Praeludium MÉHES BALÁZS orgonál DR. SZŐNYI ERZSÉBET bevezetője Bartók Béla Nőikar – Szeged Vezényel: ORDASI PÉTER SZŐNYI Erzsébet – PILINSZKY János: Zsolozsma BACH, J. S.: Den Tod – duett a 4. kantátából Orgonán közreműködik: Méhes Balázs KODÁLY Zoltán: Harmatozzatok! BYRD, William: Memento salutis auctor Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara – Cegléd Vezényel: SOLTÉSZNÉ LÉDECZI JUDIT BARTÓK Béla: Levél az otthoniakhoz KARAI József – NÁDAS Katalin: A madarak éneke KODÁLY Zoltán: Esti dal PALESTRINA, G. P.: Jesu rex admirabilis Bajai Gregorián Schola Vezényel: PAJOR MÁRTA Qui vult venire – communio Benedic anima mea – offertorium Da pacem Domine – introitus Ave Maria – offertorium BACH, J. S.: Ich ruf’ zu dir-korálelőjáték DÁVID ISTVÁN orgonál Dunaújvárosi Főiskola Nőikara Vezényel: KÖNYVES ÁGNES CSOMASZ TÓTH Kálmán: Dicsérjétek az Urat! TILLAI Aurél: Ave Maria KODÁLY Zoltán: Árva vagyok KOCSÁR Miklós: Salve Regina Kardos Pál Pedagógus Kórus – Cegléd Vezényel: SOLTÉSZNÉ LÉDECZI JUDIT SZOKOLAY Sándor: Ima rontás ellen (Fohász Erdély faluiért) UDVARDY László – JÓZSEF Attila: Tél KODÁLY Zoltán – BALASSI Bálint: Szép könyörgés SZTE JGYPK Kardos Pál Nőikara – Szeged Vezényel: ORDASI PÉTER KODÁLY Zoltán: A 150. genfi zsoltár KODÁLY Zoltán: Semmit ne bánkódjál EBEN, Petr: De angelis Összkar: KODÁLY Zoltán – BERZSENYI Dániel: A magyarokhoz – kánon Vezényel: ROZGONYI ÉVA Liszt-díjas karnagy

60 virius 2007-04-14 00:26:25 [Válasz erre: 56 opera_a 2007-04-12 15:48:35]
Hát igen. Az alapprobléma az, amit több topikban is megpendítettem már: a komolyzene az \"magaskultúra\", ami nem üzlet. A rendszerváltáskor ránkköszöntött fenenagy szabad(os)ságban pedig már kissé snassz lett az ének-zene óra, a kóruséneklés, talán azért is, mert a Kádár-korszakban nagyon erőltették az iskolai kóruséneklést, úttörőnyakkendőben, úgyhogy az említett ruhadarabbal együtt a bombabiztos zenei utánpótlás bázisaitól is sikerült, avagy sikerül megszabadulni. Szomorú lenne, ha e tekintetben is elsivárosodó jövő várna ránk és az utánunk következő nemzedékekre.

59 macskás 2007-04-13 17:32:15 [Válasz erre: 54 Apika 2007-04-12 00:36:56]
Abszolút

58 Búbánat 2007-04-13 13:44:03 [Válasz erre: 57 Ritachan 2007-04-12 21:49:56]
A felnőtt kórusoknál különösen tenor szólamban megrendítő az érdektelenség... vagy legalábbis, az utánpótlás hiánya.

57 Ritachan 2007-04-12 21:49:56
hát igen ez szomorú! Pedig olyan jó lenne, ha lenne utánpótlás! De asszem ez máshol is lehet probléma, más kórusokban is... Kár lenne, ha lehanyatlana a kóruséneklés amúgy sem teljesen erős divatja...

56 opera_a 2007-04-12 15:48:35 [Válasz erre: 45 virius 2007-04-10 22:45:55]
Az a nagy helyzet, hogy ma már a fiúkat lasszóval kell fogni a gyerekkarba... Örülnek, ha 5-6 fiút össze tudnak szedni egy-egy előadásra... De lassan már nemcsak a fiúkkal ez a helyzet, az egész ének tagozattal! Egyszerűen ma már nem \"divat\", hogy valaki a gyerekét ének tagozatos suliba járassa, így a gyerekkar is vészesen fogy. (mármint az Opera gyerekkarról beszélek) Régen volt kikből válogatni, mostmár pedig örülnek, ha egyáltalán elmegy pár gyerek a felvételire! Persze őket meg fel kell venni mindenképpen, ha van jó hangjuk, ha nincs, mert egyszerűen nincs más! Egy egész osztály ének tagozatosról pedig már nem is álmodhatnak, 10-12 fővel indul az ének tagozat... Elég gyalázatos!

55 virius 2007-04-12 01:01:00
Én ugyebár akkor voltam gyermekkorú, amikor a Botka-Csányi házaspár irányította a Rádió gyermekkórusát, mellesleg Botka még az Opera gyermekkórusát is. Rengetegszer játszotta a rádió a gyermekkaruk felvételeit, makulátlanul tisztán énekeltek, míg külföldi gyermekkarokról ez nem volt annyira elmondható.

54 Apika 2007-04-12 00:36:56 [Válasz erre: 52 macskás 2007-04-11 21:31:45]
Most akkor, ha jól értem, a Botka-Csányi-éra színvonala jobb lett volna a jelenlegi Thész-Nemes duóénál? Hááát...

53 virius 2007-04-11 23:28:22 [Válasz erre: 52 macskás 2007-04-11 21:31:45]
És nemcsak Szabó Dénes. Itt van mindjárt a Kodály Kórusiskola is, több gyermekkórusával. Megjegyzem, ők is és Szabó Dénesék is, megérdemelten, Magyar Örökség-díjasok...

52 macskás 2007-04-11 21:31:45 [Válasz erre: 50 eccerű 2007-04-11 21:11:51]
Egyszerre eccerűen képtelenség lett volna énekelni. Szerinted a gyerekek a hibásak, hogy úgy énekelnek, ahogy? Ki próbál velük? Szabó Dénes milyen gyerekekből csinált nem tudom, hány kórust? Érdemes ezeken is elgondolkodni.

51 eccerű 2007-04-11 21:13:44 [Válasz erre: 50 eccerű 2007-04-11 21:11:51]
Egyébként felhozod példának az élsportot - ott is van ám érzékelhető színvonalesés, pedig a sport még érdekli is a gyerekeket, szemben a komolyzenével.

50 eccerű 2007-04-11 21:11:51 [Válasz erre: 48 macskás 2007-04-11 12:06:28]
Biztos nem énekeltél egyszerre a Botka-Csányi és a Thész-Nemes páros keze alatt. Akkor meg honnan tudod, hogy az utóbbiaknak köszönhető az általad vélelmezett színvonalcsökkenés?!

49 Ritachan 2007-04-11 15:18:25
szerintem kár összeveszni akármin is, mert el kell ismerni, hogy igenis van hanyatlás mindenhol, mégha nem is olyan látványos, Eccerűnek pedig igaza van...

48 macskás 2007-04-11 12:06:28 [Válasz erre: 47 eccerű 2007-04-11 11:37:56]
hát...

47 eccerű 2007-04-11 11:37:56 [Válasz erre: 46 macskás 2007-04-11 11:00:59]
Igen, és?

46 macskás 2007-04-11 11:00:59 [Válasz erre: 44 eccerű 2006-12-20 13:10:23]
Drága, elkerülte a figyelmedet, hogy én is ott énekeltem. m

45 virius 2007-04-10 22:45:55 [Válasz erre: 40 kitkat 2006-12-14 22:13:39]
\"Ami a leánykar hangzást illeti, alig jelentkeznek fiúk a kórusba.\" Igen, az Opera gyermekkórusában ugyanez a helyzet. Pl. emlékeim szerint kis koromban a Carmen \"katonásdi\"jelenetét kizárólag fiúk járták le, ma már ebben is több a lány, mint a fiú...

44 eccerű 2006-12-20 13:10:23 [Válasz erre: 42 macskás 2006-12-17 17:02:08]
Ezt ugye nem gondolod komolyan?! Menj el egy felvételire, aztán megtudod, mi a magyarok istene! Fűt-fát fel kell venni, különben nem tud közismereti osztály indulni.

43 Búbánat 2006-12-17 17:22:14
FELVÉTELI HÍRDETÉS A Magyar Állami Operaház Gyermekkara felvételt hirdet. Olyan jó hallású és jó hangú gyerekek jelentkezését várjuk, akik a 2007-2008-as tanévben kezdik meg az általános iskola 1-6. osztályát. A jelentkezéseket kérjük 2006.01.31.-ig eljuttatni az alábbi címre: ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM 1063 Budapest, Szív u. 19-21. A levélben a következő adatokat kérjük közölni: 1.A gyermek neve 2.Címe 3.Jelenleg hányadik osztályos (óvodás) 4.Folytat-e zenei tanulmányokat(zenetagozatos iskola,zeneiskola,stb). Kérjük a levélhez mellékeljenek egy saját névre megcímzett, bélyeggel ellátott borítékot, melyben a jelentkezési idő lejárta után értesítést küldünk a meghallgatás időpontjáról és helyszínéről. A felvételi várható időpontjai: első osztályba jelentkezőknek: 2006.03.19. és 08. között, magasabb osztályba jelentkezőknek: 2006.04.16. és 28. között. A kórusról és a meghallgatás anyagáról bővebb információt 2007. januárjától weboldalunkon olvashatnak.

42 macskás 2006-12-17 17:02:08 [Válasz erre: 40 kitkat 2006-12-14 22:13:39]
Szeretném kérdezni, ha nem a karvezető hibája a színvonalcsökkenés, akkor kié? Ha élsportolókat lehet nevelni (ami jóval több lemondással jár a gyerek és a cslád részéről)ebben az anyagias világban, akkor egy jó kórust is össze lehet hozni, a gyerekkar ráadásul hivatásos. Üdvözöl: egy régi kórustag

41 szitakötő 2006-12-15 01:05:42 [Válasz erre: 40 kitkat 2006-12-14 22:13:39]
Sosem volt több fiú a kórusban!

40 kitkat 2006-12-14 22:13:39 [Válasz erre: 39 macskás 2006-10-16 20:16:32]
Kedves Emberek! Nem is oly rég léptem ki a gyerekkórusból (pontosabban szólva kiöregedtem) és kérlek benneteket, hogy látatlanban ne ítéljetek olyan nagyszerű emberek felett, mint Thész Gabriella vagy Nemes László. A probléma (a színvonal csökkenése) nem az ő hibájuk. És sajna senkié sem, ill mindenkié. A baj az, hogy a gyerekek egyre korábban nőnek fel, méghozzá ezt a legrosszabb értelemben mondom. A világ elanyagiasodott és a gyerekek ebben nőnek fel. Az értékrend más lett. Sajna. Ami a leánykar hangzást illeti, alig jelentkeznek fiúk a kórusba. Volt turné, amikor a lehető legkisebb fiúkat (5.eseket) is magunkkal vittünk, és így volt összesen kb 10 fiú a koncerten. Hát ez van. A kórus helyzete szomorú, de talán nem reménytelen. Üdv. kitkat

39 macskás 2006-10-16 20:16:32 [Válasz erre: 38 Wolfi 2006-10-16 18:13:30]
Kedves Wolfi, azért voltak/vannak más karnagyok is a kórus történetében, nekem a régi felvételek tetszenek igazán. Ahogy írtam, a hangszín miatt. Közben rájöttem, hogy egy mai 12 éves gyerek hangja a leánykarokba illik, ellentétben a 20 évvel ezelőtti gyermekhangokkal. Azt meg nem is néztem, hány perces a műsorblokkjuk.) Üdvözöl macskás

38 Wolfi 2006-10-16 18:13:30 [Válasz erre: 13 macskás 2006-07-10 20:46:14]
Kedves macskás! (Sokszor) kénytelen vagyok a rádiót az Úzú után kikapcsolni. (Általában nem - ahogy írod - 10 perc a \"Rádiókórusos\"-blokk.) Legutóbb Igó Lenke és Thész Gabriella felvételeit adták le. Ez szerencsés helyzet volt, mert így rögtön össze tudtam hasonlítani \"hatásukban\" a karnagyokat. Nálam - annak ellenére, hogy hallottam a kórus intonációs problémáit - egyértelmüen Igó Lenke \"gyözött\". Egyszerüen - a müsorválasztásnak, vagy a karnagy \"szuggesztivitásának\" köszönhetöen? - sokkal jobb benyomást tett rám Igó. Ha Ö vezényel nem fogom lekapcsolni a rádiót. Ezt megígérhetem.:-) Üdv.: Wolfi

37 eccerű 2006-08-15 00:18:30 [Válasz erre: 36 Bali Cecília 2006-08-14 10:13:59]
Ez az egész kérdéskör felvet még egy problémát. A 15-20 évvel ezelőtti magyar amatőr kórusmozgalom jobb kórusai egyértelműen egy jól körülírható személyi körhöz voltak köthetőek, akik még az \"aranykorban\" jártak a Zeneakadémiára és Kodály, Vásárhelyi, Bárdos, Ádám, Ligeti (!!) vagy éppen Bartha Dénes tanította őket. Ők kikerülvén az iskolákba vagy valamilyen szervezetbe (főképpen szakszevezetek, vállalatok, közművek) kórusokat hoztak létre, amelyeket egyértelműen az ő személyes varázsuk, szakmai tudásuk emelt magas szintre és tartott össze, majd később az iskolai tanítványok visszajártak, és ilyen-olyan néven együttmaradtak. Ez az egy, vagy két karvezető-generáció (Maklári József, Tillai Aurél, Szabó Miklós, Katanics Mária, Csík Miklós, Reményi János, Pallos Béla, Szesztay Zsolt, Székely Miklós, Ugrin Gábor, Rozgonyi Éva, Zakariás Anikó, Sebestyénné Farkas Ilona, Cseszka Edit - bocs, ha valaki kimaradt - azonban egy-két kivétellel meghalt vagy visszavonult mára, és utánpótlás szinte alig van, mert a mai iskolákból már nem nagyon lehet kinevelni ekkora számban énekelni szerető embereket. Ha megnézed a mai jó kórusokat kik vezetik: pl. Szabó Dénes, Gráf Zsuzsa, Szebellédi Vali, ifj. Sapszon Ferenc - hát ők sem ifjú 30-as titánok már (elnézést tőlük) - az igazán fiatalok közül talán csak Durányik Lászlót lehet említeni, de őt inkább hagyjuk... Ha elmész templomba istentiszteletekre, ott is az öregek énekelnek, a fiatalok nem. Szóval való igaz, hogy több évszázados tradíciója a kórusélnklésnek nincsen nálunk, de nem hiszem, hogy ez lenne az egyetlen oka a nagy hanyatlásnak.

36 Bali Cecília 2006-08-14 10:13:59 [Válasz erre: 35 Apika 2006-08-13 02:45:46]
Amit az angol kisvárosi kórusról és arról a fiúról írsz, az tényleg a tradíció körébe tartozik. Az öregektől tanult. De nem vagyok benne biztos, hogy egyetlen zseniális ember vezetését hagyományteremtőnek tekinthetjük. Szabó Miklós, vagy Berkesi Sándor instrukcióival, vezénylésésvel hozza ki a legjobbat az énekesekből. De az kérdéses számomra, hogy ha fél évre magára marad akármelyik kórus, ugyanazt tudja produkálni, mint állandó karnagyával. Míg az angol kórus esetében azt hiszem mindegy, ki a vezető, ők ugyanúgy fognak szólni. Mert egymástól tanultak és nem valaki jól vezette őket. De amit írsz, az felvet még egy dolgot. Nem lehet, hogy a helyes zenei megvalósítás érdekében tett erőfeszítések legalábbis részben magukkal hozzák a helyes éneklési technikát is? Amikor még Szabó Miklós kórusába énekeltem, azt figyeltem meg, hogy a 3 órás! próba végén könnyebben énekeltem, mint az elején. Pedig sosem tanultam énekelni. De amíg jó hangon, értelmesen nem szólt, nem hagyott nekünk békét.

35 Apika 2006-08-13 02:45:46 [Válasz erre: 34 Búbánat 2006-08-11 00:04:15]
Kedves Búbánat, hát, jó nagyot fordítottál!(...) Node, sebaj! Azt hiszem, ez a téma egyszerre periférikus (ugyan kit érdekel manapság a kóruszene?), és mégis tömegek érintő (hiszen azért talán még mindig több tízezren, vagy akár százezren is énekelnek ma is, iskolai, templomi, városi, stb. kórusban)! Épp ezért nem igen lehet általános érvénnyel sem kritikát, sem tanácsot megfogalmazni. Ez utóbbi amúgy sem jellemző, mint ahogy arra már előttem is tettek utalást... Én mégis megpróbálnék tanácsolni valamit, igaz, csak halkan és bátortalanul, és bármily meglepő is lehet, a vitaindító cikk írójának egy gondolatából kiindulva, arra rímelve: Virágh László cikkében egy helyen a hagyomány erejére apellál, azt írja - és sajnos igaza van -, hogy nincsenek meg nálunk az éneklés középkori tradíciói, illetve, ha voltak is ilyenek, azok - ilyen-olyan okokból kifolyólag - elhaltak, megszüntek. Hát, ha nincsenek hagyományok, akkor teremtsünk újakat! Engem erről az egészről (ti. a hagyomány mindenél erősebb fontosságáról) az győzött meg, amikor egy nemzetközi zenei kurzuson egy olyan angol sráccal kerültem egy szobába, aki szülővárosának többszáz éves (anglikán) templomi kórusában énekelt 8 éves korától (lásd Josquin, Lassus vagy Haydn, stb.!) gyakorlatilag mindennap a délutáni Service-eken, és ez a srác 20 évesen már betéve ismerte az egész egyházi kórusirodalmat Tallis-tól Britten-ig, és Schütz-től Kodály-ig! Ja, és úgy blattolt és olyan eszméletlen szép hangon énekelt, hogy az egész nőikar szerelmes volt a hangjába! (sőt, lehet hogy nem csak abba... :-)) Amikor pedig megkérdeztem, hogy kitől tanult énekelni, akkor azt válaszolta: senkitől, náluk mindenki az öregebbektől tanult, ő(k) csak ugyanúgy próbál(tak) énekelni, mint a \"nagyok\", a szoprános/altos kisfiúkból mindenféle trauma és megrázkódtatás nélkül váltak a teenager-korukban tenorokká, baritonokká vagy basszistákká. És ez vele nem valamelyik frekventált College-ban (Cambridge, Oxford, Eton, stb.) történt, hanem egy kisvárosban. Szóval, el kell kezdeni csinálni, lehetőleg minél jobban, lehetőleg minél több helyen, és nagyon-nagyon kívánatos lenne, ha mindenütt lenne méltó utód, aki a megkezdett munkát, az esetleg elért magas színvonalat később törés nélkül folytatni tudná! Tudom, hogy most nagyon illetlen és kényes témát kezdek el feszegetni, DE! Nem véletlenül tettem hangsúlyt az előző mondat végére! Magyarországon -természetesen Kodálynak és tanítványainak köszönhetően (kezdve Bárdos-sal, Ádám Jenőn és Vásárhelyi Zoltánon keresztül egészen Párkai tanár úr-ig!) - az utóbbi 40-50 évben jónéhány jelentős mester, meghatározó karvezető egyéniség teremtett egy-egy városban nemzetközi rangú és minőségű kórust, soroljam? Győri Leánykar - Szabó Miklós, Pécsi Kamarakórus - Tillai Aurél, Miskolci Bartók Kórus - Reményi János, Szegedi Bartók Kórus - Rozgonyi Éva, Bárdos Lajos Leánykar (Debrecen) - Szesztay Zsolt, ugyanitt a nagymúltú, többszáz éves Kollégiumi Kántus - Berkesi Sándor vezetésével. Vagy a Váci Vox Humana - Maklári József tanár úrral! És, még ha nem is kifejezetten a \"bevett\" kórusrepertoárt éneklik, ki lehet-e hagyni a Schola Hungaricát Dobszay László tanár úr és Szendrei Janka tanárnő említése nélkül? És a sort lehetne még bőven folytatni, a kiváló gyermekkórusok, és néhány középiskolai énekkar szintén nagyvolumenű, korszakos jelentőségű mesterével. És most akkor, a tiszteletlenség legkisebb szándéka nélkül kérdezném, ki, kik fogják folytatni ezen együttesek élén a munkát? Hol vannak az utódok? Reményi tanár úr már 86-ban elment Miskolcról (a Rádió Gyerekkarát \"rázta gatyába\", sajnos rövid 10 év adatott meg neki erre), Miskolcon azóta sincs olyan vegyeskar, mint addig. A szegedi Bartók Kórus Rozgonyi tanárnő nyugállományba vonulásával feloszlott, még szerencse, hogy ott azért a Gyüdi Sándor vezette Vaszy Viktor kórus állja a sarat! Vácott Maklári tanár úr halála óta csak annyit tudok, hogy van utód, de nem hallani semmit az együttesről. Azt hiszem, nem folytatnám tovább... Csak azt nem tudom, hogyan lesz így ebből több száz éves hagyomány, angol mintára, úgy, ahogy azt Kodály remélte? Ui.: Azért hál\' istennek van ellenpélda is: \"Természetesen\" Nyíregyházán, az oly sokáig lenézett, elmaradottságáért igaztalanul gúnyolt északkeleti nagyvárosban, (igen, tessenek csak körülnézni!) Szabó Dénes, aki pályája zenitjén tart, már rég elkezdte az utánpótlás nevelését. Nyíregyházán minden remény meg van arra, hogy a 30-35 éve elkezdett - és vitathatatlanul világszínvonalú kórusmunka - még sokszor 30 évig hasonló színvonalon fog folyni!

34 Búbánat 2006-08-11 00:04:15
Kicsit fordítok a témában. Más helyen már „foglalkoztam” az egyházzene és a kórusunk kapcsolatáról. Itt más aspektusát vizsgálom röviden a kérdéskörnek. Én (mi), aki(k) a megboldogult „főnökünk” keze, pálcája alatt tanultam-tanultunk meg kórusban úgy-ahogyan énekelni, had elevenítsek fel két és fél évtized emlékeiből jellemző momentumokat. Huszonöt év után szokás a dolgokból mérleget vonni. Valahol nekem is ez a kötelességem, de el nem kerülhetem azokat, akik a pályámat segítették, irányították. Tudom, hogy kell olyan környezet, ami belenevel a hivatásba, egy otthoni légkör, egy tudásvágy, egy tenni akarás. De kellenek az úton mérföldkövek, irányító táblák, akik az igaz, a helyes irányba terelik azt, aki a cél felé tör. Van annak már vagy tizenöt éve, amikor húsvét előtt Bach: János passióját gyakoroltuk. A kórus akkori konzisztenciája jobb volt, mint most, de a kórussal kísért Eilt iht angefochtenen Seelen kezdetű basszusária kóruskísérete nem akart pontosan sikerülni. A Főnök alaposan megdolgoztatott minket, de a végére sem sikerült a dolog valami fényesen. Végül megígérte az egész kórusnak, hogy kvartettben felmondatja… lényeg az, hogy erre mindenki magába szállt, s azóta bárki megirigyelhette volna a pontos belépésünket. (Aki nem műveli ezt a „szakmát”, annak hiába is mondanám el, hogy mit jelent egy magyar kórus számára 3/8-os ütemben az utolsó tizenhatodra pontosan belépni, ugyanis a magyar zene csak idegen hatásra ismeri a hármas osztású ütemeket. Bármely új stílusú magyar népdalunk páros ütemezésű.) Azok a próbák sem mehetnek feledésszámba, amikor „csak” Palestrinát, Lassust vagy Victoriát, netalán Liszt Missa Choralisát, Bárdos vagy Kodály, vagy valamely „kisebb”, de korántsem értéktelenebb szerző műveit gyakoroltuk, hogy aztán jóleső érzéssel nyugtázzuk azok „élesben” történt előadását. (Amikor pedig templomban énekeltünk, főnökünk azt mondta nekünk, hogy a templomban való éneklés vagy zenélés nem produkció, ezért kérte a jelenlévő közönséget, hogy a nem liturgia keretében előadott művek - mint pl. Handel Messiás, Bach-passiók vagy Liszt Christus – végén ne tapsoljanak.) Más. Énekeltünk olyan templomokban is, ahol a helyi plébánia vagy lelkészség nem tűrte el (az egyébként a ’60 -70-es években jó szándékkal elindult) többek közt a katolikus rock-beat mozgalom hajtásait, templomi szolgálatát: mint minden szórakoztató célú zene előadói körül, őkörülük is inkább személyi holdudvar, rajongói kör alakult ki, ami elvezetett egy szektásodó, illetve a kinyilatkoztatás alapjain nem, vagy ingatagon álló részegyházi lét felé (sztárkultusz), nem is beszélve arról, hogy dalaiknak kevés kivétellel, sajnos a liturgikus szövegekhez kevés, részleges vagy egyáltalán semmi közük nincs, tehát önmagukban liturgikus szolgálatra alkalmatlanok. A X. Pius pápa által kiadott Motu Proprio-ra (Tra le sollecitudini) gyakran hivatkozva idézte az egyházi zene kritériumait: legyen egyetemes, szent és művészi. Főnökünk éppen azért énekeltetett velünk templomokban sok gregoriánt, Palestrinát és Lassus-motettát, mert ezek azok a zenék, amelyek mindhárom kritériumnak megfelelnek. Ma már más karnagyunk van, de ez a lényegen, a közös gondolkodásunkon, a gyakorlatunkon, a műsorválaszték és a „szolgálat” lényegén mit sem változtatott. Legfeljebb annyiban vagyunk mégis mások, hogy az élet rendje szerint korosodtunk, s ami ezzel jár: tapasztaltabbak, nyitottabbak, rugalmasabbak, türelmesebbek, megértőbbek és bölcsebbek lettünk. Ez sem kevés. De ha nincsenek meg az alapok, hiányoznak a talentumok, akkor minden, mindez jóval nehezebb feladat, és több időráfordítást, több munkát, nagyobb szorgalmat követel meg azoktól, akik egy ilyen szellemiségű és összetételű kórusban képzelik el a jövőjüket.

33 eccerű 2006-08-10 19:48:14 [Válasz erre: 29 Semmelweis 2006-08-10 17:36:26]
Kb. ezt akartam írni én is, csak Te szebben fogalmaztál, örülök, hogy egyetértünk. Megtoldanám még valamivel. Amennyire beszűkült és begyepesedett a szakma - itt most kifejezetten a kórusmozgalomra iletve az énekesekre értem ezt - hogyha azt szeretnénk, hogy a kritika hasznos bírálat legyen, nagyon kell ügyelni arra, hogy ki hol és hogyan fogalmazza azt meg, különben az érintettek az egészet lesöprik azzal, hogy \"ja az a ....... mondta, hadd ugasson!\" Félreértés ne essék, nem kell meghunyászkodni, sőt. Viszont többet ésszel.

32 eccerű 2006-08-10 19:39:42 [Válasz erre: 28 yeti 2006-08-10 14:00:16]
1) Nem állítottam, hogy semmiben nincs igaza. Az általa leírt jelenségek nyilván léteznek, különben nem említené meg őket. Csak nem feltétlenül abban a volumenben és azzal a súllyal, ahogy ő értelmezi. 2) Nem szép dolog - és akkor nagyon enyhén fogalmaztam - összemosni az amatőr kórusokat a profi kórusokkal, az egyéni hangképzést a kórushangképzéssel. Amennyire kivettem, ő tulajdonképpen a kórusokkal nem is igen akart foglalkozni. 3) A magyar iskolai zeneoktatás (ami a kóruskultúra bölcsője) és a magyar kórusélet ezer sebből vérzik. Ha már valaki veszi a fáradtságot, hogy ezzel a témával foglalkozzon, akkor a nem árt a dolgokat a kellő súlyán kezelni, mert a sorban kb. 48. kérdés, hogy levegősek-e a szopránjaink. Viszont az a probléma, hogy levegősek, vagy torkosan énekelnek (ez most mindegy) oda vezethető vissza, hogy rossz az iskolai oktatás. 4) Nem szeretném tételesen elemezni VL írását, mert nem ez a szakterületem; tegye meg az, aki valóban alaposan ért hozzá. Pusztán csak azért reagáltam úgy, ahogy, mert senki más nem tette meg, és engem zavartak az írásában megfogalmazott féligazságok, és a felületesség. Ezek szerint nem vagyok ezzel egyedül annyira. 5) Természetesen nagy szükség vagy aranytorkú pacsirtáink, és aranykezű karvezetőink bírálatára. Csak az legyen szakszerű, körültekintő és igazságos, különben mit sem érünk vele!

31 Bali Cecília 2006-08-10 19:08:19 [Válasz erre: 30 Semmelweis 2006-08-10 17:46:54]
Sziasztok! Most tényleg, mint olvasó szólnék hozzá a témához, ha szabad. Az utóbbi 10 évben kb. életem felét énekesek és kórusok társaságában töltöttem. Rengeteg énektanárral is dolgoztam együtt, akiktől rengeteget tanultam. Ez teljes mértékben a véletlen hozta így, merthogy 10 évvel ezelőtt szó szerint utáltam az énekes műfajt, különös tekintettel az operát. nagy szerencsém volt, mert egy-két remek énektanárral is összehozott a sors, akik rádöbbentettek, hogy nem a műfajjal van a hiba. Szépen, aprólékosan kinyitották a fülem és megmutatták, hogy miért rossz hallgatni az énekesek és a kórusok többségét. A téma nem kifejthető itt a fórum keretein belül, hiszen könyvek halmazában is csak megközelítőleg tudták leírni. Talán leginkább kulcs kérdés, hogy mennyire tud egy énekes bánni a levegőjével, kihasználja-e tüdejének kapacitását. Mert ha nincs elég levegő, akkor nincs mire ültetni a hangokat, akkor kénytelen az ember torokból tartani. De persze a levegő használata nem egyszerű dolog. Ez egy borzasztóan nehéz szakma. Virág László egy kis cikkben nem fejthette ki az egészet alaposan. De sajnos az én fülem is azt mondja, hogy igaza van. És én is úgy látom, hogy az énekesek, kórusragok többsége - tisztelet a kivételnek - rettentő boldogan elevickél ebben az üvöltözésben. Már-már az a gyanúm, hogy nem hallja, milyen borzasztó hangokat ereget és senki nem is mondja meg neki. Merthogy ezt nem illik. A szakma minden tagja kedvesen mosolyog a másikra, és aztán hátulról fúrják egymást.(Persze nem szakmai dolgok miatt) És a lényegről szó sem esik. Nagy hang, mindegy, milyen áron. Nagyon sokszor csak ez a lényeg. és az sem számít, hogy embereket tesznek vele tönkre. Mert egyszercsak visszaüt az üvöltözés, és oda a karrier! EZ a legnagyobb baj!

30 Semmelweis 2006-08-10 17:46:54
Hogy mondjak egy példát a téves következtetésre: Azt mondja, \"általános hiba, hogy torkosan szólnak a magyar hangok.\" Lehet, hogy abban a körben, ahol ő mozog torkosak a hangok, de ahol én, ott meg alapvetően nem. (És tuti, hogy többet vagyok énekesek közt, mint a szerző... :-))) A dolog nem általános. De nem akarok részletekbe menni. Sok megfigyelését helyesnek találom, de ez az írás nem több, mint, hogy adtunk a \"szarnak\" egy nagy intellektuális pofont.

29 Semmelweis 2006-08-10 17:36:26
[url]http://www.mrzt.hu/MRZT_index_body_VL.htm;Virágh László honlapja[/url] A cikk alapos egy írás. Legalábbis annyiban, hogy mindenkit kioszt. Az a legfőbb baj vele, hogy csak bírálni - sarkosan fogalmazva - az impotencia egyik jele. Mert ahhoz kell a kurázsi (tehetség, kreativitás, teremtőerő), hogy valódi megoldásokat kínáljon az ember. Aki csak a negatívumokat tudja sorolni, annak lehet, hogy jó a szeme, de semmi több. Ha más is lenne a tarsolyában azt írná. Nem beszélve arról, hogy nem azért olyan az énekkari kultúra, mert mindenki rosszat akar csinálni (akkor minek baszogatni őket), hanem mert a hagyományok, a körülmények és az adottságok alapján erre futja. (És nem beszélve arról, hogy a szerző kimondott, vagy sugallt megállapításai, első ránézésre sem biztos, hogy helytállóak.)

28 yeti 2006-08-10 14:00:16 [Válasz erre: 27 eccerű 2006-08-09 19:46:30]
Nagyon jó a hozzászólás, sok mindneben igazad van, és végre valami konkrétum. Európa más országai? Tényleg, mi van ott? És sem tudom. De pl. ismrősöm mesélte, hogy svájci falvakban nincs is más szórakozás, mint kóruséneklésre össezjárni, tehát van kultúrája a dolognak - aztán nem biztos, hogy én most tudnék mondani egyetlen svájci kórust is. Nem találkoztál a tenor=férfiatlanság tünettel. OK, ez legalább valami konkrétum, lehet ezt cáfoaló pédákat hozni annak, aki mondja. Stb. Szóval az említett tünetekre (vagy cáfolására) tényleg jó lenne, ha minél többen írnának. Az a baj, hogy pl. ha kiragadjuk azt, hogy a tenor nem is férfiatlan, akkor ezzel akár agyon is csaphatjuk az egész cikket, mondván, hogy akkor a többi állítása sem igaz. De az volna jó, ha - még ha sok hibája is van az írásnak - a benne foglaltakat elkezdenék minél többen rágni, hogy ez nem jó, az igen, ez meg ilyen módosításokkal. Csak félek, hogy pont az lesz a vége, hogy ha egyetlen dologban is hülyeséget állít, akkor mindenki lesöpri, hogy az egész írás téves, nem kell foglalkozni vele. És akkor megint ott vagyunk, hogy egy deka bírálat nem hangozhat el aranytorkú pacsirtáinkról.

27 eccerű 2006-08-09 19:46:30 [Válasz erre: 25 ápoló 2006-08-08 23:06:36]
Kedves ápoló! Nagyon sajnálom, hogy ekkora pofával sem sikerült megértenem, miről is van szó tulajdonképpen, de szívesen kapnék Tőled segítséget, hátha úgy sikerül! Egyébként ha a szerző valóban a magyar kórus és énekes kultúra iránti aggodalmában írta cikkét, akkor megkövetem, de ez inkább a Te feltételezésed, mert az írásból számomra ez nem igazán derült ki - persze ha Te magad vagy a cikkíró, az más. A kritika nem feltétlenül=krifika, de akár az is lehet, attól is függhet, ki mondja, hol mondja, miért mondja, hogyan mondja kinek mondja. Példának okáért ha valaki csakúgy a levegőben állít általánosságokat, az fikázás. Akkor azt a látszatot kelti, hogy ismer két-három kórust/énekegyüttest és abból általánosít, ami finoman szólva is nem elegáns. Aztán ha valaki nemzetközi példákat akar hozni, akkor tegye azt. Olcsó dolog az angol és esetleg a francia vokális kultúrára hivatkozni, de Európában kb. 40 ország van. Mi a helyzet például Hollandiában, vagy Svédországban, vagy Spanyolországban, vagy mondjuk Izlandon? Van fogalmunk az ottani kultúráról, kóruséletről, hangképzési iskolákról? Valóban igaz, hogy rosszul állunk tenor dolgában. De vajon utánajárt a szerző alaposan annak, hogy ennek mi(k) az oka(i)? Mert jópár évig voltam énekesek közt, de a tenor=férfiatlanság tünettel soha nem találkoztam. Akkor most állítsam az ellenkezőjét, mint igazságot? Vagy ott van az \"ordítás\". Kétségtelenül van ennek nálunk hagyománya, legalábbis az opera műfajában. De mára már csak ordítozásból nem lehet megélni, nemzetközi szinten semmi esetre sem. Viszont a jelenség másik oldala is jelen van: a mai világban (a könnyűzenei műfajokra ez exponáltan igaz) hemzsegnek a hang nélküli egyének és karriert tudnak így befutni; nincs már színész, akinek lenne vocéja - persze ha egy hang nélküli ember a rektor, akkor nem csoda, hogy nem is vesznek fel senkit, akinek lenne... Ez csak néhány kiragadott példa volt arra, nem lehet csak úgy minősítésekkel dobálózni. Szóval ha a cikkíró valóban aggódik a magyar vokális kultúráért, és nagyon írhatnékja van, innen - mégha nicknév mögé is bújva - kérem, készítsen egy kimerítően alapos tanulmányt, egy helyzetelemzést! Nagyon ráférne az érintettekre is! Üdvözlettel natypofályú

26 eccerű 2006-08-09 18:50:39 [Válasz erre: 23 daunerni 2006-08-04 12:17:26]
Ha ez a felkonf, akkor rendben van, de ez esetben kíváncsian várom a többi tanulmányt. Viszont ezen a téren akkora a baj, hogy valamiféle recepttel is elő kéne állni, azaz megmutatni, merre a kiút. Kétségtelenül az első lépés kimondani, hogy meztelen a király, de eddig már mások is eljutottak, és mire mentek vele?





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.