vissza a cimoldalra
2019-06-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4506)
Operett, mint színpadi műfaj (3941)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61829)
Kiss B. Atilla (199)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1681)
Franz Schmidt (3352)
Erkel Színház (10240)
Élő közvetítések (7918)
Ilosfalvy Róbert (848)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3273)
Pantheon (2356)
Opernglas, avagy operai távcső... (20233)
Jacques Offenbach (477)
Palcsó Sándor (244)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (72)
Simándy József - az örök tenor (606)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

73   Búbánat • előzmény71 2018-02-01 11:46:26

RTV Részletes; Rádió- és Televízióújság; Rádióújság (RTV Újság) - Rádióélet...

Ez a műsorújság szűnt most meg – a jogelődlapokat is ideszámítva több mint 90 év után!

71   Búbánat 2018-01-30 17:12:05

Sebes György:  Egy újság halálára

(Népszava, 2018. január 20.)

Szerezzenek egy rádióújságot - adja ki a parancsot a főnyomozó, amikor ellenőrizni akarja néhány gyanúsított alibijét. Egy panzió lakói ugyanis azt állítják, a gyilkosság időpontjában együtt hallgattak egy rádiójátékot. Ez a kis epizód egy 1969-ben készült magyar filmben szerepel, amit éppen a múlt hét végén tűzött műsorára a közmédia nosztalgia- és retrócsatornája, az M3. Az alvilág professzora krimi, már ahogy azt a vasfüggönyön innen egykor elképzelték. Írója az egykori rendőrtisztből tévéssé avanzsált Radványi Dezső, rendezője Szemes Mihály. S persze megcsodálhatjuk benne a rendőrségi Volgákat és Barkasokat, a telefonos nyomkövetést, meg a gyilkosok és csempészek leleplezését. De igazán a nagyszerű színészeket csodálhatjuk: a főnyomozót alakító Latinovits Zoltánt, a helyettesét játszó Sinkovits Imrét, a rosszak oldalán Domján Editet, Kállai Ferencet és Koncz Gábort. Kisebb szerepekben feltűnik Sztankay István és Huszti Péter is. Parádés névsor, a néző még azt is elfelejti, hogy fekete-fehérben látja a kimódolt történetet.

http://nepszava.hu/picture/138497/small/553/00553346.jpegAz pedig bizonyára véletlen, hogy a rádióújság egy olyan filmben kap fontos szerepet, amit éppen azon a napon tűztek műsorra, amikor véget ért a "klasszikus" rádióújság története. Az utóbbi években RTV Részletes címmel megjelenő lapról van szó, amely ettől a héttől már nem jelenik meg. Az utolsó számban a szerkesztőség egy rövid közleményben adta tudtul, hogy vége, az olvasók többé nem találkozhatnak ezzel a műsorújsággal. Azt pontosan nem közölték, miért döntöttek így, de feltehetően régóta veszteséges volt, nyilván jelentősen csökkent az olvasótábora és túl nagy lett a konkurencia. Sokkal gazdagabb tartalommal, több tévéadó műsorával szolgáló újságok segítenek eligazodni a nézőknek a csatornák rengetegében, nem beszélve arról, hogy valamennyi napilapnak van külön műsor-melléklete.

Kétségkívül megváltozott az élet, a kereskedelmi tévék megjelenésével átalakultak a nézői szokások, beleértve a műsorok iránti tájékozódást is. Ha tehát "elsiratjuk" a "klasszikus" rádióújságot, nem a jelenlegi formáját hiányoljuk, hanem azt, amit régebben jelentett. Még akkor is, ha modern korunkban természetes: semmi sem maradhat olyan, mint egykor volt.

Az a lap, amelynek története most lezárult, több mint 90 éves múltra tekinthetett vissza. 1924-ben jelent meg először a Magyar Rádió Újság, tizenhat oldalon, de eleinte főleg műszaki leírások voltak benne, hiszen a program pár sorban elfért. 1929-ben aztán kettévált a lap, lett egy Rádió Újság, meg egy Rádióélet, utóbbi a rádió világába engedett betekintést. Ahogy bővültek a műsorok, úgy alakult át az újság is. Történelmi változás, hogy 1956-tól nemcsak a Kossuth és a Petőfi Rádió - később a harmadik, zenei adó (utóbb Bartókról elkeresztelt) - műsorát közölték részletesen, hanem immár a televízióét is. Előbb persze a heti két kísérleti adás programját. A nyolcvanas években pedig már Rádió és Televízió Újság lett a lap címe, míg végül eljutott mostani - és így megszüntetett - formájához.

Ha valaki ebből a lapból követte a Magyar Rádió különböző műsorait, annak természetesen hiányozni fog, hiszen még mindig ők közölték ezt a legrészletesebben. De ha visszanézzük az ötvenes-hatvanas évektől a múlt század végéig megjelent számokat, a legnagyobb veszteségnek a rádiózásról és a tévézésről, s a két intézmény munkatársairól szóló cikkek elmaradását tarthatjuk. Rengeteg hasznos, érdekes információ - és velük fotó - jelent meg azokban az években az akkor még egyeduralkodó, de feladatait a mainál sokkal jobban ellátó Magyar Rádió és Magyar Televízió életéről, tevékenységéről. Kitűnő színészek, valamint profi rádiósok és tévések munkáiról kaphattak képet az olvasók a lapból. Az egykori rádióújságot biztos kézzel és nagy szakmai tudással szerkesztő Lévai Béla és Ocsovai Gábor, s hozzáértő munkatársaik jóvoltából a nézők és hallgatók szinte családtagoknak érezhették a korszak szereplőit. A rádiósok és a tévések maguk is jelentkeztek cikkekkel, de róluk - és műsoraikról - is szóltak írások. Ráadásul ezek sosem "intimpistáskodva", s nem is a celebekről szóló mai tudósítások színvonalán jelentek meg.

Az egykori rádióújságok így váltak szinte kortörténeti dokumentumokká. Pontosan nyomon követhető belőlük a rádiózás és tévézés magyarországi kialakulásának, elterjedésének egész folyamata. Nem csupán a médiumok belső életéről és szereplőiről szóló írások hiányoznak napjainkban - a szenzációhajhászó és felületes életképek nem pótolják őket -, hanem a szakmai elemezések is, amelyek mind megtalálhatók voltak egykor a rádióújságban. Ezek után csak az a kérdés, hogy harminc-negyven év múltán vajon hogyan kaphatunk képet arról, milyen volt a 21. század első egy-két évtizedének rádiója és tévéje. Vagy ezt a kort - visszamenőleg - néhány celeb, VV- vagy ÉNB-szereplő és a hozzájuk tartozó (már ma is érdektelen) történet fogja jellemezni?

Nem magát az RTV Részletes megszűnését sajnáljuk, hanem azt, hogy kétséges, unokáink hozzájuthatnak-e ugyanolyan képhez napjainkról, mint amilyet ma kaphatunk a 20. század második felének rádiózásáról és tévézéséről. Nem a nosztalgia hiányzik, hanem a jelen átadása a jövőnek, hiszen a múlt ismerete és tisztelete - tetszik vagy sem - szerves része az életünknek.

Sebes György

:

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Wagner-Napok
WAGNER: A Rajna kincse

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Karmester vizsga III.
Győri Filharmonikus Zenekar
BEETHOVEN: 7. (A-dúr) szimfónia, op. 92
Vezényel: Rajna Martin
RAVEL: Pavane egy infánsnő halálára
PUCCINI: Bohémélet – részletek a 3. felvonásból
Vezényel: Tóth Sámuel

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Fejérvári Zoltán (zongora)
Borbély Károly (festőművész)
Anima Musicae
SCHMELZER: Vivóiskola
VARGA JUDIT: Mosi
BEETHOVEN: B-dúr zongoraverseny, No. 2, op. 19
SCHÖNBERG: Verklärte Nacht (A megdicsőült éj), op. 4

20:00 : Budapest
Pesti Vármegyeháza Díszudvara

Abouzahra Amira, Abouzahra Mariam (hegedű)
Concerto Budapest
vez.: Keller András
MOZART: Figaro házassága – nyitány
MOZART: C-dúr kettősverseny, K. 190
MOZART: g-moll szimfónia No. 40, K. 550
A mai nap
történt:
1947 • Az Albert Herring bemutatója (Glyndebourne)
született:
1819 • Jacques Offenbach, zeneszerző († 1880)