Két helyen is szerepel, mindkettőben elég részletesen:
- Siegfried Borris: A világ nagy zenekarai (Zeneműkiadó 1973. - 220-221.old., az eredeti német kiadás 1969-es)
- Herbert Haffner: Orchester der Welt (Parthas Verlag GmbH., Berlin, 2008. - 353.old.)
Mint del elott irtam, atfutottam t.k. az USA "big five" azaz ot nagy zenekaranak history-jat is, egyikuk termeszetesen a new yorki. Sajat honlapjuk es mas forrasok szerint 1842-ben volt elso koncertjuk es szo sem esik annal a hgv.-nel sem jotekonykodasrol. Volt egy "nulladik" hgv.tehat 1839-ben, aminek nyomat nem leltem. Vajon hol irnak rola?
Egy fotó, ami -és csak az- segített a megfejtésben, a képen René Staar hegedül (Karintiai Nyár, 1975):
Az egyik forrás szerint harmadik darabként előadták Mozart Les petits riens c. táncjátékát is.
Kedves Játékostársak, íme a májusi végeredmény:
Edmond Dantes - 22 A számítógépes sorsolás nyertese Vatatava Játékostársunk, gratulálok! |
5678
László Boldizsár
Dr. Vukán György klasszikus zenei munkásságáról nem is tudtam, a dzsesszen kívül fogorvosi munkásságáról annál inkább. Fogorvosom sokáig egy szobában dolgozott vele a Szentkirályi utcai SOTE-Stomatológiai Klinikán, úgyhogy amikor beléptem a "kínzókamrába" :-) mindig láttam a névtábláját az ajtón. Őt nem, mert eltérő műszakban dolgoztak..
Kedves Játékostársak,
az a helyzet, hogy elfogadtam Pege, Vukán, Szakcsi Lakatos nevét is, s még Szirmay Mártát is.
Deseő Csabát meglepetésemre senki sem írta, de talán tényleg nem ez volt a legegzaktabban megfogalmazott kérdés.... ;-)
Magam is Pege Aladárt írtam első helyen, de írtam másokat is, mivel nem gondoltam, hogy "elég" egy zenekari tagság is. Deseő Csabát olvasva jutott eszembe - tehát csak utólag- hogy ilyen alapon megemlékezhetünk a nem olyan régen elhunyt Mucsi Árpád kiváló harsonaművészről is, aki a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagja is volt, de mellette - évtizedekig - a Benkóék után a dixieben itthon legkiválóbb Molnár Dixielandnek is.
Én Pege Aladár nevét írtam be a válaszomba.
Jó szívvel, a siker reményében nevezem meg Cziffra Györgyöt és Szirmay Mártát: "szinte egész pályájuk során párhuzamosan működtek mind klasszikus, mind jazz műfajban".
Sajnos a világháló ismét becsapott (miként a Scala-beli magyar éneklésnél): a Wikipédián, a Kékszakállú címszavánál egyértelműen az szerepel, hogy az első külföldi előadáson, ami 1922-ben Frankfurtban volt, ott is Székely Mihály és Némethy Ella énekelt, akárcsak 1936-ban Bp-en.
Lényegesebb azonban ennél az, hogy amit tegnap elmulasztottam, azt most utólag ellenőriztem, s ifj. Bartók B. Apám életének krónikája c. könyvében (1922.május 13-nál, 202.old.) az van, hogy a frankfurti előadáson valóban Else Gentner-Fischer volt Judit, ellenben a címszereplő Robert von Scheidt. (Mellesleg állítólag igen gyönge volt az egész.) Ha ez igaz, akkor zeta sem érdemel pontot...
Az 1922-es frankfurti Kékszakállú-előadás színpadképe.
Kiegészítés a témához:
"A confrater címet számos világi hívő kapta meg abban az időben. Ennek feltétele csak annyi volt, hogy elfogadják Szent Ferenc elveit és eszerint éljék mindennapjaikat. Liszt 1863-ban Rómába költözött. A Madonna del Rosario-kolostorban élt, ahol a két Szent Ferenc-legendát is befejezte. 1865. április 25-én, Rómában tonzurál- ták, azaz klerikussá szentelték. A szertartást a zenekedvelő IX. Pius pápa jóváhagyásával Gustav von Hohenlohe kardinális vezette. A zeneszerző július 30-án felvette a kisebb papi rendeket: ajtónálló, lektor, ördögűző és akolitus lett. Liszt abbé tehát nem misézhetett, nem gyóntathatott, ugyanakkor szabadon házasodhatott, és bármikor meggondolhatta magát. A kisebb rendek felvétele nem jelentett akkora elköteleződést, mint a nagyobb rendek: a szubdiakonátus, a diakonátus (szerpapság) és az áldozópapság. Azt, hogy nem kívánt ennél szorosabb kötelékbe lépni a klérussal, maga írja le Constantin von Hohenzollern-Hechingen hercegnek tett beszámolójában:
"Meggyőződvén, hogy ez a tett megerősít a jó úton, erőlködés nélkül cselekedtem meg, egészen egyszerű és egyenes szándékkal. Egyébiránt ez felel meg fiatalkori előéletemnek, csakúgy, mint a fejlődésnek, melyen zenei alkotómunkám keresztülment az elmúlt négy esztendő során, s e munkát kívánom megújult lelkesedéssel tovább folytatni, mivel természetem legkevésbé fogyatékos formájának tartom. Hétköznapi nyelven szólva: még ha igaz is, hogy „nem a ruha teszi a szerzetest”, akkor sem hátráltatja őt; és bizonyos esetekben, amikor belül már egészen kialakult a szerzetes, miért ne öltsük magunkra külső ruházatát? De hiszen egyáltalán nem is kívánok szerzetes lenni, a szó legszigorúbb értelmében. Erre nincs hivatásom, és megelégszem azzal, hogy oly mértékben tartozzam az egyházi hierarchiához, amennyire a kisebb rendek engedik. Ezért is nem a csuhát, hanem a reverendát öltöttem magamra."
Forrás: Liszt és a pesti ferences templom A XIX. század egyházi zenéje a pesti ferences templomban /Kecskés Mónika/
Erős a gyanúm, hogy magyarul az apát és az abbé nem felcserélhető, bár a szó eredete nyilván közös. Az mindenesetre biztos, hogy Liszt nem gyóntathatott és nem áldoztathatott. Reverendát hordott, de abban azért volt egy adag szerepjáték is.
Szerpap, az szerintem annyit jelent, hogy nem pap, csak majd lehet belőle.
Másutt: "1865. április 25-én fölvette a szerpapi rendet és ettől fogva „Liszt abbé” megszólítás járt neki." És ez.
Abbé az nem apát. Az apát egy szerzetesközösség vezetője. Lisztet abbénak hívták, ami világi papot jelet, de épp ellenkezőleg, nem pap volt, hanem laikus ferences.
Abbé volt, ha jól olvastam azaz kb. apát. Az apát nem számít papi szolgálatnak?
Liszt pap biztosan nem volt. Harmadik rendi ferences
Ernster Dezsőhöz: vitathatatlan ez a megfejtés, bár megjegyzendő, hogy -igaz, nem az Operaházban- 1940-44 között rendszeresen föllépett Bp-en. Amúgy magam is először Kelemen Zoltánra gondoltam, csak én sem tudtam bp-i föllépésének (s nem lévén itthon, nem tudtam utánanézni), s végül azért írtam Kónya S-t, mert igaz, hogy közelebb volt a 40-höz mint az 50-höz, amikor Bp-en az Operában föllépett először, de minden más abszolút stimmel nála. (Szóval, a Hindemith-Glass-féle esettel együtt ez talán ér pontot...)
Tegnap óta -rosszul aludtam ma éjjel :-) - eszembe jutott, hogy anno én is láttam a kölniek pesti Trisztánját. Túl korán, túl fiatalon kaptam, nem fogott meg igazán, pedig jó produkció kellett, hogy legyen, ahogyan pár nap múlva a Titus is az volt, t.k. Hamari Júliával és a sajnálatosan fiatalon eltávozott Lucia Popppal. Örömmel osztom meg a ma reggel megtalált korabeli szereposztás(oka)t, ahol Hollweg, Dernesch és a fiatal Matti Salminen (!) alatt valóban ott olvasható Kelemen Zoltán neve is. Pestiesen szólva meg "amúgy" is: önnél a pont!
Köszönöm. Ez aztán az elismerés!
Már fel is tettem a kezem... :-)
https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/713718/default/doc_url/A_Klni_Opera_vendgjtka.pdf
A Kölni Opera vendégjátékán 1974. október 12-én és 16-án Kurwenal szerepében lépett fel.
Kedves Katalin, én nem találtam Kelemen Zoltán (Karajan kedvenc Alberiche) itthoni fellépésére forrást.... Ha tud ilyet, kérem, ossza meg velünk...
Első gondolatom Kónya Sándor volt, akinek ma van elhalálozásának évfordulója, de ő már 40 évesen hazajött. Ernster Dezsőtől viszont autogramom van, egy régi Astoriás Ki nyer ma?-adás (dísz)vendége volt: akkor kértem-kaptam tőle. Hófehér hajú, nemes arcélű idős úr jelenik meg előttem, ha visszaidézem azt az emléket.
Kedves zéta! Az általam talált adatok szerint Kelemen Zoltán 48 éves korában lépett fel Pesten. Szerintem őrá is illik a feltett kérdés.
...és milyen kevés jó válasz érkezett volna rá :-)
Milyen isteni kérdés lehetett volna...;-)
köszi. mondjuk Kálmán Péter azért is érdekes, mert ő Bartolót is énekekelt.
Már ott is a pont Tysonnak...
Ezt találtam az interneten:
2009. szeptember 10., Magyar Állami Operaház
Wolfgang Amadeus Mozart:
FIGARO HÁZASSÁGA
Vígopera négy felvonásban, két részben
Szövegíró: Lorenzo da Ponte
Almaviva gróf - Busa Tamás
A grófné - Rost Andrea
Susanna - Keszei Bori
Figaro - Kálmán Péter
Marcellina - Sánta Jolán
Bartolo - Rácz István
Basilio - Rozsos István
Cherubino - Schöck Atala
Antonio - Ambrus Ákos
Barbarina - Rácz Rita
Don Curzio - Beöthy-Kiss László
Magyar nyelvű feliratok: Nádasdy Ádám
Díszlettervező: Csikós Attila
Jelmeztervező: Vágó Nelly
Koreográfus: Keveházi Gábor
A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér
Karigazgató: Szabó Sipos Máté
Karmester: Peskó Zoltán
Rendező: Galgóczy Judit
Grófként nekem is megvolt, Figarót hol énekelte?
A tegnapi kérdésre Kálmán Péter biztosan jó válasz, mindkét szerepben saját füllel hallottam.
Hadd legyek szerénytelen: én nemcsak Hindemithet, hanem Glasst is megírtam, bár utóbbihoz hozzátettem, hogy már a XXI. században írta és nem ez azt utolsó operája - ezekhöz képest talán 2 pont járna nekem...
Ne temessük Philip Glasst! Hátha nem a Kepler lesz az utolsó operája :-)
Elvileg az már XXI. századi mű, de elfogadom, mert mint egy Játékostársunk rámutatott, Hindemith írt még operát A mindenség harmóniája után is...
Én Philip Glass: Kepler című operáját írtam válaszként a tegnapi kérdésre. Szerintem ez is helyes!
Kedves Játékostársak, íme az áprilisi végeredmény:
Gabor - 22
Búbánat - 17,5
gezakadocsa - 17
Nagy Katalin - 16,5
cviki57 - 15
Majorné - 14,5
Heiner Lajos - 10
Pósa - 10
-nos - 8
miketyson - 6
adamo - 3
Kwieczala - 3
maris - 3
vatatava - 3
Apika - 2
CallasForever - 2
Capriccio - 2
judit anna - 2
Edmond Dantes - 1
Fidelio - 1
József Miklós - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Gabor Játékostársunk, gratulálunk!
1964 szeptembere óta a Szabad Tér Színház önálló intlézmény, ez a Pillangókisasszony nem az Operaház égisze alatt zajlott...
Cso-cso-szán kisfiát pedig a kis Kobajasi azaz a karmester kisfia játszotta, magam is láttam azt az előadást.
Nem tudok pontos adatokkal szolgálni, s azt is tudom, hogy a 70-es években már nem föltétlenül csak az operaház együttese lépett föl a Marfgitszigeten, de tény, hogy 1975 nyarán ott Kobajasi a Pillangókisaszonyt vezényelte - én ezért írtam be ezt megfejtésként. Lásd: google.com - margitsziget 1975 pillangókisasszony -archivum.mtva.hu - még fénykép is van róla, amint ott próbál, s szó sincs arról, hogy más társulat lenne a közreműködő.
Ez egy kis időbe telt, de mostanra már ez is rendben van...
Köszönöm az elfogadást, de a pontjaimnál nem látom, hogy hozzá is adtad.