Liszt is feldolgozta.
Liszt dalai között a Heine-dalok számukat tekintve nem nagy helyet foglalnak el. A negyvenes évek elejéről származik a bemutatottakon kívül még egy dal az Am Rhein im heiligen Strome – A Rajnánál, a szent folyóban kezdetű versre, amelyet Schumann is felvett Dichterliebe-ciklusába, és egy másik dal a Morgens steh’ ich auf und Frage kezdetű versre
Liszt Esz-dúr zgv. bemutatója -ha jó a forrásom- 1855 februárjában volt és ez a zgv. számít elsőnek, az A-dúr zgv. bemutatója 1857 januárjában volt és az a zgv. számít másodiknak azaz számozásuk megegyezni látszik bemutatásuk sorrendjével. Rosszul értem a kérdést? Beethoven végképp nem világos. A kérdésből egyértelműnek tűnik, hogy a szerző összesen két zgv.-t írt, Beethoven ezt a mennyiséget túlteljesítette.
Elfogadtam Beethoven és Liszt nevét is a párhuzamos zongoraversenyek kérdésben...:-)
A hóvégi összesítésnél Edmond Dantes, Gabor, gezakadocsa és Nagy Katalin Játékostársak kapnak plusz fél pontot...
A tegnapi Requiemes kérdésre Benjamin Brittent is elfogadtam...
Kedves Játékostársak,
íme az októberi végeredmény:
gezakadocsa - 23
Edmond Dantes - 21
Gabor - 21
Nagy Katalin - 19
Majorné - 17
József Miklós - 13
Pósa - 13
-nos - 11
Apika - 5
vatatava - 5
miketyson - 3
gyoki - 2
judit anna - 2
adamo - 1
Búbánat - 1
operaisiásza - 1
sztalin - 1
A számítógépes sorsoláson Gabor Játékostársunk nyert, gratulálunk...:-)
Köszönöm Majorné
Rajtunk kívülálló okok miatt mi sem fértünk hozzá... Reméljük, csak szerverkarbantartás miatt fordult elő az elmúlt napokban...
Miért nem lehet hozzájutni az oldalhoz késő délután és éjjel,ez megnehezíti a megfejtés beküldést Majorné
Kedves Játékostársak,
most jött az a helyzet, hogy a válaszok közt talált megoldás felülírta az eredetit. Merthogy én is Schubert An die Musik-ját gondoltam utolsónak. De inkább idemásolom Gezakadocsa Játékostársunk válaszát:
"W. A. Mozart: A varázsfuvola (Edinburgh, l966.IX.5.) Azért írtam ilyen pontosan, mert ugyanott, de előző nap volt az utolsó önálló dalestje (H. Giesen kísérte), amin az utolsó ráadás F. Schubert An die Musik-ja (Die holde Kunst...) volt - sokhelyütt ezt írják utolsónak, hozzá közelállók is. Van, ahol azt írják, hogy ezután, még a halálát előidéző balesete előtt részt vett a Teremtés Karajan-féle berlini stúdiófölvételén is, de a lemez adatain 1966. februári, majd W. halálánál sokkal későbbi fölvételi időpontok vannak föltüntetve. A tény azonban az, hogy a halálát előidéző baleset előtt közvetlenül, aznap (IX.16.) este, privát társaságban búcsúzóul elénekelt egy vadászdalt -nagy vadász volt, s másnap is arra készültek- amiről állítólag korábban lemezfölvétele is készült, de hogy ezt ki írta és mi a címe, hol, milyen lemezen férhető hozzá, azt nem tudom - ezért ilyen rövid és fölületes mai válaszom..."
Vatatava és Tibka1 Játékostársunknak fél pontot jóváírok a hó végi összesítéskor...:-)
Formailag az a kifejezés, hogy "melyik operában" azt is jelenti, hogy melyik operaházban. Ilyen értelemben a Scala helyes megfejtés lenne...
Ha a Taddei/Bastianini kérdésre érted: bárhol, bármikor, bármelyik zeneműben...
A legutóbbi kérdés kétértelmű. Melyik operában (Metropolitan, Scala) vagy melyik zeneműben?
Elfogadom Mendelssohn-t is, persze...:-)
Én Mendelssohn Éliás oratóriumát írtam. Az angol nyelvű wikipedián szerény angol tudásommal lefordítottam az ismertetőt, és úgy találtam, hogy megfelel a kérdés feltételeinek.
|
Kedves Játékostársak, íme a szeptemberi végeredmény: Gabor - 17
A számítógépes sorsolás gezakadocsa Játékostársunkat hozta ki nyertesnek, gratulálunk! |
Köszönöm, köszönjük!
A Lohengrin kérdéshez két korabeli sajtóhír:
Vasárnapi Újság 1884. 40. szám.
Az operaszínház e hó 27-ikén nyílik meg, a király jelenlétében. A megnyitó előadásra számos meghívót bocsátottak ki, s ekkép csak a helyek egy részét bocsátották áruba. Szinre kerül «Bánk bán» első felvonása, «Hunyadi László» nyitánya és «Lohengrin» első felvonása. A következő estéken, 28-án és 29-én ugyané műsorral egy második, illetőleg harmadik megnyitó előadás lesz, csakhogy az előadást «Hunyady László» nyitányával kezdik, ezt követi «Bánk bán» első felvonása, majd 20 perczig tartó szünet, mely ezentúl minden opera-előadásnál meg fog tartatni; e hó 30-án negyedik megnyitó előadásul «Lohengrin» kerül színre.
A bérlet október 2-án kezdődik …………
Fővárosi Lapok 1884. október 01.
Az operaházban tegnap volt az első teljes előadás; »Lohengrin« került színre, nagy és díszes közönség előtt és jó sikerrel. Az előadást végig nézte Mária Valéria főhercegnő is, az udvari inkognitó páholyban. Sima rózsaszín ruhát viselt s haja egyszerűen volt fésülve. Ő és kísérői érdekkel nézték a fényes jelmezeket, élénk csoportozatokat, melyek a szín megfelelő keretében a szemet épp úgy elfoglalták, mint a zene a fület. Az opera uj kiállítása valóban pazar fényű. A díszletek közül a második felvonásbeli utca, háttérben a bástyakapuval, az előtérben a templommal s Elza erkélyes házával; a harmadik felvonás szobája stílszerű berendezésével, említendők különösen. A lakodalmi menet változatos csoportjai az ismert jelmezeken kívül is sok újat és s épet mutattak be, melyből csak a nyoszolyó-leány oknak öltözött ballet- táncosnők divatos rózsaszínű ruhája rítt ki. Épp úgy vigyázni kellett volna, hogy ne fusson a jobb oldalra való elkésett figurans akkor át a színpadon, mikor a függöny már felgördül. Az előadásban majdnem ugyanazok vettek részt, mint eddig, csak a címszerepet énekelte Hajós, Telramundot és nejét pedig, Láng és Spányi Irma k. a. Ők valamint Reich k. a., Ney és Tallián, úgy az ének és zenekar is dicséretesen működtek.
A Te válaszod rendben megérkezett, Edmond a sajátját keresi, ami viszont sajnos nem...
Ez biztosan nem érdekli a többséget, de miután ezek szerrint már másodszor veszett el valahol ellenőrzött válaszom, kérderzem, hogy az általam (is) írt ellenőrzési módon kívül biztos lehetek-e abban, hogy válaszom elment? (Én a számítógéppel kb. ott tartok, mint a Momus Café a mai "vezércikk"-ben írt 20 évvel ezelőtti állapotában, s mobilt sem használok.) Értelmetlen lenne megismételnem elküldött válaszomat (csak emlékezetből tehetném), de annyit még belőle, hogy megírtam azt is, hogy Händel Tamerlánjában két főhős van, s a másik Bajazid török szultán, akire mindenkinél jobban illik az összes kritérium (pl. Nikápolyi csata még a XIV. században, csak hogy ne kelljen messzire mennünk, de ahol pl. jelentős farncia sereg is a vesztes (magyar ill. európai) oldalon volt vele szemben).
Ugyanugy ellenorzom mindig, hogy elment-e a valasz mint forumtarsunk ld 5509..
Sajnos, semmilyen válasz nem jött Tőled...:-(
Ha már ennyien hozzászóltak, hadd toldjam meg én is. Magam is II. Mohamedet és Tamerlánt írtam, de megemlítettem Attilát is azzal hogy ismert, de inkább ókor. Lényegesebbnek tartom azonban azt, hogy fölhívtam a figyelmet arra, hogy a középkor mettől meddigh tart. Nos, főként a meddigen van vita, de a XVII. század biztosan nem az már - mi még az iskolában Amerika fölfedezését tanultuk, ami ugye még a XV. század, ha a vége is- tehát Girej aligha lehet jó, ha az általa érintett területek nagyrészén akkor még biztosan középkori állapotok uralkodtak is... Nem beszélve arról, hogy ő azért nem remegtette meg egész Európát soha. Elnézést a kajánságért.
Egészen biztosan senki nem írta Girej kánt? Mert én egészen biztosan írtam...;-)
A teljesség kedvéért és fölfedve megfejtésemet a maga teljes szépségében: valahogy úgy kezdtem, hogy "véleményes" lesz a hétvégi kérdés, ami nálam "árnyaltan" annyit jelent, hogy vita és/vagy reklamáció lesz. Eddig stimmel. Mivel több választ is elfogadhatónak véltem és vélek, első körben Attilát, Boriszt és Girej kánt írtam, utána Bajazidot (Vivaldi), II. Murádot (Erkel) és Tamerlánt azaz Timur Lenket (Vivaldi, Händel...ééés Puccini! Ő ui. Kalaf világtalan apukája, ha nem is "főhős".) Végül, mint számunkra legrettegettebb keleti uralkodót, II. Mohamedet neveztem meg, a Nagy Katalin fórumtársunk által is megjelölt (két) opera kiséretében. Dél óta tűnődöm: vajon sok vagy kevés volt(am)-e?
Szóval, száz szónak is egy a vége, azt gondolom, az a legigazságosabb, ha senki nem kap pontot (a Bahcsiszerájit senki nem írta)...
Sakat vacilláltam, hogy a hétvégi kérdésbe ne szúrjam be, hogy a darab is mindjárt egy leányrablással indul, de úgy gondoltam, ezzel indokolatlanul megkönnyíteném a helyzeteteket. Ilyen szituációban persze az ember óhatatlanul magából indul ki, ami egyébként már többször megtréfált: előfordult, hogy szinte megoldhatatlannak gondolt kérdésre 15 jó választ kaptam és könnyűnek hittre csak egyet-kettőt.
Erre a mostanira történetesen egyet sem. Sajnos Attila nem jó mert egyrészt most is benne van a köztudatban, más szempontból az a történelmi idő inkább az ókor volt még. II. Mohamed, illetve a Korinthosz ostromával a nem nagyon ismertség a bajom, elfogadva, hogy Itáliában tényleg-elő-előfordul, ami a Bahcsiszeráji esetében nem jellemző.
Sajnos, úgy tűnik, ezek a források nem igazán jók ebből a szempontból.
A szeptember 27-28-29-i előadások a megnyitó vegyes műsora (Hunyadi-nyitány, Bánk bán I. felv.,Lohengrin I. felv.) ment, majd 30-án a Lohengrin.
És október 2-án tényleg a Faust... de a szept. 30-a előbb van...
Mindkét előadás teljes szereposztását ismerjük (kivéve a karmestereket)...
Szeretnék rövid védőbeszédet tartani. Az én válaszom Rossini Maometto II operája alapján II. Mehmed volt. Természetesen nem vitatom a feltüntetett megoldás helyességét. Érvelésem abból a talán senki által nem vitatott tényből indul ki, hogy egy színpadi mű "nagyon ismertsége" nem olyan objektív ismérv, aminél a színházi környezet, tágabb értelemben a kultúra földrajzi-történeti háttere ne bírna jelentőséggel. Közép-Kelet-Európában A bahcsiszeráji szökőkút ismert balett. Olaszországban a címről a művelteknek is legfeljebb Puskin műve jut eszébe. Méltán, hisz a balettet kétszer adták elő összesen. 1966-ban a Kirov Színház vendégszerepelt vele a veronai Arénában, utána 2009-ben került színre egy kisvárosi, mondjuk ki bátran, névtelen nyári fesztivál keretében a baskíriai Nurejev Színház előadásában. Ellenben Rossini operája (Maometto II, ill. Le siège de Corinthe változatában) időről időre színre kerül mind a nagyobb színházakban (Fenice, Roma, pesarói Rossini Fesztivál), mind külföldön, az olaszok számára ismert színházakban.
Caruso-blog nem az én forrásom, csak a fórumtárs bejegyzését egészítettem ki az ottani idézet 1/1 bemásolásával.
A Koch-füzet plusz MÁO'100 évkönyv viszont egyértelműen a Faustot teszi időben korábbra = X.2-ára. A Koch-füzetet lejjebb már bemásoltam, MÁO'100 évkönyv 442.o. szerint pedig
Faust "Bem.1884.X.2.", Bánk bán "Bem.1884.X.5.", Lohengrin "Bem.1884.X.7."
Nem gondolnám, hogy a Lohengrin "Bem." e l ő t t volt egy "Bem. előtti" azaz "nulladik" Lohengrin, és nem is tudnám, melyik napon. Főleg ha -mint írod- a megnyitó vegyes műsora háromszor ment és ha X.2-án már bemutatták a Faustot...márpedig bemutatták.
Mit tesz Isten, ma este találkoztam a Caruso blog szerzőjével. Most már Ő is Lohengrint tud.
Az én forrásom egyébként az Operaház archívuma. A megnyitó vegyes műsora háromszor ment, a negyedik este a komplett Lohengrint adták...
A Caruso-blog ide vonatkozó mondata így szól:
"Az Operaházban ez volt az első teljes opera, melyet már a megnyitó hetében, 1884. október 2-án Ormai Ferenc műfordításában bemutattak, ekkor Perotti Gyula (Faust), Odry Lehel (Mefisztó), Bignio Lajos (Valentin) és Emma Turolla (Margit) neve állt a szereposztás élén."
Én is ugyanarra a forrásra (Koch Lajos) hivatkozom. Ide másolom a kérdéses (5.) oldalt, kivastagítva a játszási dátumokat:
1. BÁNK BÁN. 0.4 fv. Szövegét irt a Egressy Béni. Zenéjét szerzetté: Erkel Ferenc. /Megnyitó előadás: csak l.fv. / 1884. IX.27
2. LOHENGRIN. Zenedr. 3 fv. Szövegét és zenéjét ir t a Wagner Richard. Ford.: Böhm Gusztáv. /Megnyitó előadás: csak az l.fv. / IX.27
3. FAUST. 0. 5 fv. Szövegét irták: Barbier és Carré. Ford.: Ormai Ferenc. Zenéjét szerzetté: Gounod Charles. /Uj bet. 1939* IV.9«/ X.2.
4. BÁNK BÁN. 0. 4 fv. Szövegét irta : Egressy Béni. Zenéjét szerzetté: Erkel Ferenc, /ösbem. Nemzeti Színház 1861.III.9. Uj bet. 1890.X.5; 1895.XI.9; 1910.XI.26; 1929.X.6; 1940.III. 15:' korszerű színpadra alkalmazták a szöveget Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv, a zenét Rékai Nándor; 1953.III.22./ X. 5 .
5 . LOHENGRIN. Zenedr. 3 fv. Szövegét és zenéjét ir t a: Wagner Richard. Ford.: Böhm Gusztáv. /Uj bet. 1889.IX.15; i9iO.IV.29, Környei Bélával; 1931.X.20, Lányi Viktor uj fordításában; 1933.II.14; 1938. X I. 25; 1947.III.14./ X.7.
6. A ZSIDÓNŐ /La juive/. 0. 5 fv. Szövegét irta : Seribe Eugen. Ford.: Jakab István. Zenéjét szerzetté: Halévy Fromental Jacques. /Uj bet. 1911.II.9; 1925. XII . 11./ X.9. 7. A TÉVEDT NÖ /La traviata/. 0. 3 fv. Szövegét ir t a: Piave F.M. Ford.: Pataki. Zenéjét szerzetté: Verdi Giuseppe. /Uj bet. I913.X.11; I95O.V.26./ X.9.
7. A TÉVEDT NÖ /La traviata/. 0. 3 fv. Szövegét ir t a: Piave F.M. Ford.: Pataki. Zenéjét szerzetté: Verdi Giuseppe. /Uj bet. I913.X.11; I95O.V.26./ X.18.
A hozzászólásban írt egyik lehetőséget sem tudtam megnyitni, így lehet, hogy részben nyitott kapukat döngetek, de ideírom, hogy én miért nem a Lohengrint, hanem Gounod Faustját írtam: Utóbbi a Színháztörténeti Füzetek 29. számában van: Koch Lajos A Budapesti Operaház műsora 1884-1959 (Adattár) ((Bp.1959. Szinháztudományi Intézet, Országos Színháztörténeti Múzeum)). Ebben a tudományos igényűnek tűnő és forrásmunkákat is fölsoroló kiadványban 3.sorszám alatt van a Faust, s csak 5. a Lohengrin. (Az első kettő a nyitónap programja, föltüntetve, hogy mely részletek, tehát nem teljes operák), a 4. a Bánk bán, s a Lohengrin csak okt.5. Ez amúgy föllelhető a világhálón, ha a Google-on "a budapesti operaház műsora 1884"-t ütjük be. Ugyancsak a Faustot írja első teljes itteni olperának a "Faust az Operában - Caruso" bejegyzés is, melyre a "gounod faust 1884. október 2-án budapesten" beírás után lehet rátalálni. A Wikipedia kétségtelenül szept.30-i Lohengrint ír, de a Wikipedia adatai sokszor megkérdőjelezhetők. Persze ha van más ezt alátámasztó forrás, az lehet irányadóbb.
Wikipédia szócikke valóban ír 1884. szeptember 30-ai (komplett) Lohengrinről, az itt belinkelt és elég hitelesnek tűnő kiadvány viszont nem említi, ellenben az október 3-ai Faustot igen! MÁO'100 évkönyv ugyancsak megerősíti az október 3-ai Faust-időpontot. Ha a link nem nyílik ki, ez az:
file:///C:/Users/maku/Downloads/A_budapesti_Operah%C3%A1z_m%C5%B1sora_1884%E2%80%931959.pdf
Mivel a kérdés (ebből a szempontból) nem volt egyértelmű, elfogadtam azokat a válaszokat is, amelyek Schönberg önarcképeire vonatkoztak...
Félreértések elkerülése végett jelzem (ha nem egyértelmű), hogy a mai kérdésben a vonósnégyeseket együttesként keressétek...
A tegnapi kérdésre adott válaszok közül idemásolnám Gabor Játékostársunk kimerítő válaszát...:-)
"Arrigo Boito és Giovanni Verga
A keresés felhozta a Mefistofele kritikát is! :-))) Egy könyv (Verdi-Boito levelezés) idéz egy Piave levelet, amiben Verdi kérésére beszámol erről a Boito-Verga incidensről – mellesleg B. a kezén könnyen megsérült – de egy lábjegyzet azt állítja, hogy ez nem az a Verga (1864 decemberében Giovanni Verga még Cataniában élt). Piave levelében ”bizonyos Verga Úr” kifejezést használ. Ugyanitt azonban van egy roppant érdekes (és kérdésnek méltó) adat, ami hitelesnek látszik!! Boito 1893-ban Sonzogno-val veszett össze és párbajra hívta!! A segédek kétszeri próbálkozás után megegyeztek, hogy ez nem olyan súlyos ügy és a párbaj elmaradt. Emiatt Boito roppant dühös volt és Verdi is csillapította."
Kíváncsian várom, hogy mi a tegnapi játék megfejtése, mert nálam csak Boito látszik, akit egyiknek én is írtam - igaz, a kimernya-rovatba, kérve az "átutalás"-t, még idejében, miután észrevettem, hogy a kimernya-kérdésre a játék-rovatba írtam és küldtem el a választ.
Nagyon köszönöm... (pedig egyszer már kitöröltem magamat az évfordulók közül)...
Kedves Zéta!
Isten éltessen sokáig! Nagyon sok boldog születésnapot kívánok!
Meg szoktam nézni válaszom elküldése után, hogy az jön-e ismételt megnyitás után, hogy "Mai kérdésünkre..." stb. (másként nem tudom ellenőrizni, s utólag sem tudom dokumentálni), s emlékezetem szerint Komor Vilmosnál is megtettem ezt, de a számítógép nem az anyanyelvem, így tegyük ezt ad acta. Maradjon - miként Seress Rezsőnél - az erkölcsi "siker" - föltéve, hogy hihető, hogy rájöttem, s legalábbis megpróbáltam elküldeni idejében a helyes választ.
A Komor Vilmosos kérdésre összesen 7 megoldás érkezett, ebből hatan Komort jelölték meg, s egy másik magyar karmester kapott még egy "szavazatot". Nem lehet, hogy mégsem küldted el a választ?
Az idézet (Wagnerről) Harold C. Schonberg: A nagy zeneszerzők élete c. könyvéből származik. Kapott még három találatot Berlioz is, most éppen azon töprengek, hopgy Ő is megfelelne-e a kiírt feltételeknek. Seress Rezsőt azért nem sorolnám az előbbiekkel egy kategóriába...
Nincs különösebb jelentősége, de nem kaptam meg a pontot, mert változatlanul a péntek előtti 1 pont szerepel csak, amit már korábban, P. Ustinov megfejtéséért kaptam. Érdekelne viszont, hogy ki volt az, akitől a pénteki föladvány idézete származik, mert alaposan félrevezetett, én ugyanis elhittem, amit írt, ezért eszembe nem jutott volna Wagner - úgy tűnik, sokan mások is így jártak. Azt nem tudom, hogy más írt-e be valaki mást, de szerintem az én Seress Rezsőm igenis megfelel a föltételeknek - ide nem értve persze azt, amit magam is eleve leírtam, nevezetesen, hogy nem tartják nyilván mint nagy klasszikus zeneszerzőt, bár azért Klemperer nem osztogatta akárkiknek az elismeréseit...
De kaptál, ma délután értékeltem...
Komor Vilmos utám nem kaptam pontot.
Kedves Játékostársak,
most tehát egy hónap szünet, szeptember 3-án délben folytatjuk újjult erővel.
Mivel nem látjátok, itt a tegnapi, utolsó kérdésre (amiben többen cselt gyanítottatok) a válasz:
Robert Heger (szül.1886.aug.19-én - bemutatkozás: 1964.július 20-án), csak második a karmesterként tegnap debütáló Plácido Domingo (szül.1941.jan.21-én)
MINDENKINEK JÓ PIHENÉST KÍVÁNUNK!
Kedves Játékostársak,
íme a júliusi végeredmény:
Edmond Dantes - 21
Gabor - 21
Búbánat - 19
gezakadocsa - 17
Nagy Katalin - 17
maris - 12
Majorné - 10
Heiner Lajos - 9
-nos - 6
miketyson - 6
Pósa - 6
vatatava - 5
Apika - 3
tibka1 - 3
adamo - 2
Capriccio - 2
prutyi - 2
Fidelio - 1
sztalin - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Apika lett, gratulálunk!
