Donizetti az 1830-as évek végén írta a L'Ange de Nisida (Nisida angyala) című operát a Théâtre de la Renaissance felkérésére, de a színház még a bemutató előtt csődbe ment, így soha nem mutatták be.
Kétszáz évre eltűnt Donizetti-operát mutatnak be Londonban
Fidelio.hu 2018.02.19. 08:56
Kissé kérdéses a tegnapi föladvány, mivel a most bemutatott operából a Wikipedia szerint csak részletek készültek el még 1840-ben, amiket D. bedolgozott az A kegyencnő c. operájába. Utóbbit pedig réges-régen bemutatták, így ennek a töredék-operának az elkészült részeit is, ha pedig most valamilyen kiegészítéssel adták, akkor az már nem eredeti és önálló D-opera.
|
Kedves Játékostársak, a júniusi kérdések érdekes hármas holtversenyt hoztak, íme a végeredmény: Búbánat - 21
A számítógépes sorsolás nyertese Edmond Dantes lett, gratulálunk. Itt is jelezném, hogy augusztusban szokás szerint nyári szünetet tartunk, most még van egy hónapotok egy utolsó hajrára...:-) |
Mendelssohn op. 80-as VI. vonósnégyesét is elfogadtam....
Jaj, majd elfelejtettem:
a mai kérdés a háromezredik a Momus-játék történetében...;-)
Kedves Játékostársak,
a májusi végeredmény íme:
Gabor - 22
Búbánat - 21
Edmond Dantes - 19
gezakadocsa - 19
Nagy Katalin - 19
Kwieczala - 17
szidi66 - 16
Majorné - 14
prutyi - 12
maris - 11
Pósa - 9
Apika - 7
CallasForever - 5
oldalsonka - 5
vatatava - 5
adamo - 4
judit anna - 4
tibka1 - 4
József Miklós - 2
miketyson - 2
sztalin - 2
LEEDA - 1
A számítógépes sorsolás ezúttal nagyon igazságosan Gabor Játékostársunkat húzta ki, gratulálunk!
Az utóbbi kérdésre nem én vagyok hivatott választ adni... talán Zéta elárulja a forráshivatkozást?
Köszönöm az érdekes történetet, végeredmény-hirdetés következhet :-)
PS Ha -mint idézed- " A feljegyzések szerint Liszt udvariasan elhárította a kérést."...khm...mármint "azt" a kérést, akkor hogyan győződhetett meg arról, ami a kérdésben szó szerint így áll: "Liszt Ferenc úgy emlékezett vissza rá, mint a legtökéletesebb nőre kalandos életében." Miben volt tökéletes a hölgy? :-)
Ez is igaz. Csakhogy a kérdésfeltevés így indul:
"Liszt Ferenc úgy emlékezett vissza rá, mint a legtökéletesebb nőre kalandos életében. " És ő nem Georges Sand.
Márpedig a kérdés összefügg Liszt Ferenc személyével (is); Alphonsine Plessis Rose, azaz Marie Duplessis csodálói közé tartozott Liszt Ferenc is, akivel 1845-ben ismerkedett meg. Idézem Winkler Gábor Barangolás az operák világában kötetéből a következő sorokat:
Szerette volna a mestert egy hangversenykörútjára is elkísérni. Tudni vélnek az asszony egy neki írt leveléről, amelyben kendőzetlenül tesz ajánlatot. „Meglátja, nem leszek útjában” – írta – „nappal alszom. este elmegyek a színházba, éjjel padig azt tehet velem, amit csak akar." A feljegyzések szerint Liszt udvariasan elhárította a kérést.
E kurtizán és ifj. Alexandre Dumas románca ihlette meg az írót, s a történetből készített színpadi mű lesz később Verdi operájának "szüzséje".
Prosper Mérimée, Georges Sand és Liszt kapcsolata, ahogyan a Carmen opera mint megfejtés, valóban helyes lenne - ha a kérdés feltevője másképp indítja el a tegnapi feladványt.
Különben kis rugalmassággal, Zéta helyében én elfogadnám a Te válaszodadat. Talán ő is így gondolja majd az értékeléskor?...
Persze gondolom, felvetésed csupán alternatíva, hiszen feltételezem, a Traviatát nevezted meg megfejtésül.
George Sand szeretője volt Lisztnek és Prosper Mérimée-nek is, aki a Carmen alapjául szolgáló elbeszélés szerzője.
A mű első olaszországi előadásán, az 1938-as firenzei Maggio Musicale-n viszont ők énekeltek, Failoni dirigált. Mindhárom premier (1918-1922-1938) májusban volt..
Ugyan nem volt kérdés az 1922-es frankfurti Kékszakállú-előadás szólistáinak neve, de néhányan tévesen odaírták Székely Mihály és Némethy Ella nevét. A frankfurti előadást német nyelven helyi művészek teljesítették, csak a dirigens volt magyar: Szenkár Jenő...
A feltörekvő Honthy Hanna Fedákkal (és ezek szerint Küry Klárával) "háborúzott", ez köztudott. A csúcson -vagy azon picit már túl- lévő Honthynak viszont a feltörekvő Karády Katalinnal kellett (volna) háborúznia a 30-as évek vége felé. Szerencséjére-szerencséjükre azonban Karády (operettekben szokásos) énekhangja nem ütötte meg Honthy hangjának színvonalát, így a fiatalabb művésznő elég gyorsan a film világában találta meg saját primadonna helyét s vált az akkori magyar filmjátszás elsőszámú női sztárjává, bálványává.
Elfogadtam Fedák Sári/Honthy Hanna/Küry Klári primadonnaháborúkat is. Bemásolom Búbánat Játékostársunk alapos válaszát, ezzel is igazolva, igazán összetett és klasszikus szituációba sikerült csöppennünk...:-)
"Több ilyenről tud a krónika. A legismertebb primadonna-háború az 1905 decemberében bemutatott Gül baba-operett próbaidőszakában tört ki, melynek résztvevői voltak: Fedák Sári, Szentgyörgyi Lenke – primadonnák; Beöthy László, a Király Színház igazgatója; Huszka Jenő zeneszerző és Martos Ferenc librettista. (De Sziklai Kornél is „bejelentkezett” a darabban játszott szerepéhez egy utólagosan neki írt dalért…) Forrás: http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/464783/default/doc_url/Budai__Parksznpad_Gl_Baba.pdf (5.oldal)
Fedák pályáját végigkísérték a „primadonnaháborúk”; az indulásnál például az általa példaképnek tekintett Küry Klárával, a későbbiekben a feltörekvő fiatal szubrettel, Honthy Hannával.
Szamosi Elza és Küry Klára rivalizálása a Népszínházban ugyancsak mint primadonna-háború híresült el a bemutatott Katinka grófnő címszerepe miatt – 1904-ben. Fedák Sári az első igazi sikereket a Népszínházban aratta a korábbi kedvenc, Küry Klára háttérbeszorításával. A sajtó a primadonnaháború miatt is sokat foglalkozott az ifjú színésznővel.
Ismert az 1840-es évekből Schodelné és Hollósy Kornélia között lezajlott primadonnaháború is.
Első „primadonnaháborút” Liptai Mária idézte elő Kelemen László társulatánál, Pesten. 1794. okt. 15-én előadás után leszólt a közönséghez, mire a Helytartó Tanács Liptait »24 óráig tartó árestomra« ítélte, de ezt elengedték és Liptainak nyílt színen kellett bocsánatot kérnie. Rossz tulajdonsága volt, hogy minden tapsot, elismerést ő maga akart kierőszakolni. Irigyelte a más dicsőségét, és hogy híveket toborozzon, képes volt »bujtogatókat keresni még a korcsmában is.« szin_I.0497.pdf I"
Volt olyan korszak a zenés színpad bármely műfajának történetében, amikor nem volt magyar (vagy bármilyen népekben) primadonna-háború? Még élő primadonnák kivételek, ők természetesen mindig teljes békességben éltek, élnek és fognak élni. (Mint Lenin...bár őnála a béke/sség nem volt kizárólagos.)
https://imgur.com/a/FqFawLu
A Rigoletto-t azt hiszem nem fogadtad el, ami hiba, hiszen mint a mellékelt színlap bizonyítja, 4 felvonásos. Néha 3. Külön felhívnám a figyelmet az apródra.
Nem ilyen egyszerű...
Első Trisztánjaink (bemutatkozás évszámával):
1901 - Burián
1903 - Philipp Brozel (vendégművész 1902-04 között összesen 12 előadáson lépett fel)
1906 - Julius Bochníček (1904-07 között társulati tag)
1909 - Ernest van Dyck (vendégművész, két héten belül 4 alkalommal lépett fel, amúgy Ő volt az első Werther az ősbemutatón)
1909 - Balta (Szirovatka) Károly (Pesten végezte a Zeneakadémiát, 1891-94 között, valamint 1909-13 között társulati tag)
1911- Georg Anthes
...
Hogy ne legyen olyan sima a Trisztán-kérdés, leírom a saját tapasztalatomat. Anthes Györgyre tippeltem (igazából Georg Anthes), aki átvette Buriantól ezt a szerepet. Ez biztos, amint az is, hogy Burian a bemutató utáni szezon végén "elszökött" Bp-ről, ahogy egy helyen írják, s arról is van korablei kritika, hogy Burian olaszul (tehát nem magyarul és nem is németül) énekelte itt ezt akkor. Hogy Anthes magyarul énekelte, azt én is csak azzal tudom altámasztani, hogy ismert, hogy sok szerepet magyarul énekelt (derűt keltő rossz kiejtéssel állítólag), mint a módosított megfejtés embere. Az pedig biztos, hogy hamarabb énekelt Trisztán Bp-en, mint utóbbi.
Úgy tűnik, Burián minden kétséget kizáróan olaszul énekelte a magyar fordítású Trisztán férfi címszerepét...
Így új végeredményt kell hírdetni: Balta (Szirovatka) Károly
Az énekes 1909-ben énekelte Trisztánt, előtte 1890-től társulati tag volt, a magyar Zeneakadémiára járt, s bizonyítottan magyarul énekelt egy sor nem magyar főszerepet...
A hallottak alapjan attol tartok igaza volt Osvath Julianak.
Nem kaptampontot Kelen Pétexrre.
Senki nem sért meg, nyomozok Burian-ügyben...
Egészen biztos vagyok benne, hogy nem sértem-nem sértjük meg zétát, de minden írott forrásom szerint:
1) Burián olaszul énekelt az 1901-es premieren. Több forrás szerint egyébként Vasquezné is. A legilletékesebb forrás MÁO'100 évkönyve, 105. oldal. Annak sincs nyoma, hogy bármikor később magyarul énekelte volna a szerepet.
2) Nem titkolom el saját megfejtésemet: Závodszky Zoltán, a nevezetes 1930-as felújításon. Több forrás is őt említi, mást pedig sehol senki. Egy forrást máris belinkelek, amiben mindkét fontos információ föllelhető, azaz:
2.o."The Czech tenor sings in Italian, our Italian primadonna [sic] in Hungarian, and some Hungarian singers are unintelligible.”
9.o. "Závodszky was the first member of the Opera House who could sing this role in Hungarian and was the first Hungarian tenor who appeared in all of the Wagner tenor roles in Budapest."
Az általam fellelt forrásból az olvasható ki, hogy a Burián olaszul énekelt. Ugye nem sértem meg Zétát, ha rákérdezek, mire alapozza ellenkező véleményét?
Szabó Ferenc János KAREL BURIAN ÉS MAGYARORSZÁG c. cikkében idéz a korabeli újságból (Gergely István „Trisztán és Izolda” Budapesti Napló VI/329 (1901. november 29.) 1-4. 3.) „… ilyen a világ mifelénk. A cseh tenorista olaszul zeng, olasz primadonnánk magyarul, ….”
Az Otellót is elfogadtam éjszakai első és utolsó felvonásnak...
Kedves Játékostársak,
íme az áprilisi végeredmény:
Gabor - 19
Edmond Dantes - 18
Nagy Katalin - 15
Búbánat - 14
gezakadocsa - 11
Majorné - 11
Pósa - 9
maris - 8
prutyi - 8
Apika - 7
CallasForever - 4
adamo - 3
sztalin - 3
Capriccio - 2
vatatava - 2
Heiner Lajos - 1
József Miklós - 1
judit anna - 1
miketyson - 1
oldalsonka - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Apika Játékostársunk, gratulálunk!
|
Nézzük meg a kottát! a 67. oldalon szólal meg először Fenton és egy oldallal (pontosan két ütemmel) később Ford... ;-), de kétségtelen hogy mindenki, így Fenton is Fordhoz beszél... |
Úgy gondolom, hogy több értelmezés lehetséges. 1. Utolsóként megszólal a címlapon szereplők közül sorrendben (ezt választottam én). 2. A zárókórus előtt utolsóként énekel (zéta erre gondolt?). 3. A színpadon látható szereplők közül utolsó, akik között álruhások vannak, de amennyiben a kérdés mögött ravaszságot sejtünk (ami nem ritka ebben a játékban), akkor tekinthetjük ezeket az alakokat önálló szereplőknek (ha jól értem, erre gondolt Kadocsa Géza).
De ez most vicc, vagy nem tudod, hogy a tündérkirálynő az Nannetta?
Nekem nincs meg a Falstaff se lemezen, sem a partitúrája, de a google alapján meg lehet nézni a teljes librettót olaszul, s aszerint Fenton csak Ford után szerepel, bár kétségtelenül ugyanabban a jelenetben, tehát lehet, hogy ténylegesen a színpadon, mivel többen egyszerre jönnek be, nemcsak ők ketten, lehet, hogy Fordot lehet hallani utolsóként köztük. Szeretném azonban azt is tudni, hogy az általam írt másik variáció miért nem jó, mivel a tündérkirálynő egyértelműen csak a 3. fölvonásban szerepel, s nemcsak a librettóban olvasható, de youtube-on meg is található videó-fölvételen az ő egyszemélyben előadott áriája: Erriam sotto la luna... Tudom, hogy nem kötelező az ilyen hozzászólásokra a válasz, de az Anthes Györggyel kapcsolatban -5461.sz.a.- régen föltett kérdésemmel kapcsolatban sem lettem okosabb.
Ítészünk legalább annyira nagylelkű, mint amilyen jó humorú. Köszönöm.
A Rádióhírmondós-kérdésre olyan mennyiségű, ráadásul egymásnak ellentmondó, de mégis tökéletesnek tűnő forrás került elő, hogy képtelenségnek látszik igazságot tenni...
Ilyen briliáns érvelés előtt meg kell hajolnom, tetszettem volna egzaktabban kérdeni...;-) Rienzire is jár a pont...
Az, hogy a kérdező egészen pontosan mit gondol akkor, amikor felteszi a kérdést, igazság szerint kevéssé releváns, hiszen a válaszadó nem a gondolatot olvassa, hanem a leírt kérdést. Jelen esetben a kérdésben nem szerepelt a Wagner-kánon, még utalás szintjén sem. Secundum logicam a leírt kérdésnek megfelelő válasz, helyes válasz.
Hát igen, a Rienzi kimaradt, de a Rienzi nem a Wagner-kánon része, még Bayreuthban sem képezi a repertoár részét, az Operaházban meg sosem játszották... Ennyi erővel a még korábbi Wagner-operák hőseit is el kéne fogadni...
A Rienzit mikor énekelte? Nem találtam rá adatot, hogy bármikor is énekelte volna, ezért jónak kellene elfogadni, vagy valahol hibás a gondolatmenetem?
Hogy a Parsifal jó válasz, arra -utólag- gyorsan rájöttem, mivel bennem csak a legendás Reiner Frigyes-féle első előadás maradt meg, amiről tudtam, hogy A.Gy. volt a címszereplő, s nem gondoltam arrra, hogy az nem az OH-ban ment. Ezzel szemben kérdezem, hogy az általam írt A bolygó hollandi miért nem jó? Magam ugyanis ennek bp-i OH-i történetéről olyan fölsorolást találtam valahol, ahol a háborúig az összes előadás főszerepolőit megemlítik, s A.Gy. csak rendezője volt az egyik előadásnak, de egyszer sem énekelte eszerint ott a főszerepet. Ha ez így van, járna a pont, ha nem, érdekelne, hogy mikor énekelte az OH-ban ezt. Egyúttal az is, hogy jól láttam-e, hogy a IV.2-i (rádióhírmondós opera) kérdésre nem jár pont a Bánk bán után?
Kocsis Zoltán, mint zeneszerző
Bemutató (1976);
Fészek (1975-76);
Utolsó előtti találkozás (1981);
33 December (1983);
Kopogtatások – A vacsora – Kiállítás (operák, 1984-85);
Csernobil 1986 (1986);
Utolsó találkozás (1990).
Mózes és Áron 3. felvonás (2010)
Elfogadtam Kocsis Zoltánt is...
Lehár Ferenc nem Corvin-láncot, hanem Corvin-koszorút kapott (1943) - 1944 februárjában vette át.
Én azért Kocsis Zoltánt is idesorolnám, mivel komponált is, még ha nem is ez volt a fő tevékenysége.
Ha csak úgy nem...
A kiadvány (szerk. Hont Ferenc), teljes műsort ígér 1884-1959 között, első ránézésre erősen hiányosnak tűnik.
Az nem kérdés, hogy az Operaházban 1903. január 1-én a Bánk bán ment, mint ahogy az is egyértelmű, hogy a Telefon hírmondó azt közvetítette.
Viszont néhányan komoly forrásokat küldtek, miszerint már korábban is volt ilyen közvetítés, ennek utána kell nézzek, amit csak késő este fogok tudni, így kérem türelmeteket holnapig... :-)
Az nem kérdés, hogy az Operaházban 1903. január 1-én a Bánk bán ment, mint ahogy az is egyértelmű, hogy a Telefon hírmondó azt közvetítette.
Viszont néhányan komoly forrásokat küldtek, miszerint már korábban is volt ilyen közvetítés, ennek utána kell nézzek, amit csak késő este fogok tudni, így kérem türelmeteket holnapig... :-)
Érdekes, hogy az operaház műsora 1889-től című anyag nem tud róla, hogy 1903. január 1-jén ment volna a Bánk Bán... Amelyet így a telefonhírmondóban sem közvetíthettek...
Bocsánat, a félbehagyott kérdéseknél:
- Brendelt nem fogadtam el, nem találtam egyértelmű nyomát, hogy játszott volna Furtwänglerrel...
- Az állatkerti operaelőadások kérdésnél egyedül az általam megjelölt Pillangókisasszonyra találtam egyértelmű (operaházi együttesre vonatkozó) forrást...
Kedves Játékostársak,
íme a márciusi végeredmény:
|
Gabor - 21
A számítógépes sorsolás nyertese Pintyi Játékostársunk, gratulálunk, privát megy... |
