Nem ilyen egyszerű...
Első Trisztánjaink (bemutatkozás évszámával):
1901 - Burián
1903 - Philipp Brozel (vendégművész 1902-04 között összesen 12 előadáson lépett fel)
1906 - Julius Bochníček (1904-07 között társulati tag)
1909 - Ernest van Dyck (vendégművész, két héten belül 4 alkalommal lépett fel, amúgy Ő volt az első Werther az ősbemutatón)
1909 - Balta (Szirovatka) Károly (Pesten végezte a Zeneakadémiát, 1891-94 között, valamint 1909-13 között társulati tag)
1911- Georg Anthes
...
Hogy ne legyen olyan sima a Trisztán-kérdés, leírom a saját tapasztalatomat. Anthes Györgyre tippeltem (igazából Georg Anthes), aki átvette Buriantól ezt a szerepet. Ez biztos, amint az is, hogy Burian a bemutató utáni szezon végén "elszökött" Bp-ről, ahogy egy helyen írják, s arról is van korablei kritika, hogy Burian olaszul (tehát nem magyarul és nem is németül) énekelte itt ezt akkor. Hogy Anthes magyarul énekelte, azt én is csak azzal tudom altámasztani, hogy ismert, hogy sok szerepet magyarul énekelt (derűt keltő rossz kiejtéssel állítólag), mint a módosított megfejtés embere. Az pedig biztos, hogy hamarabb énekelt Trisztán Bp-en, mint utóbbi.
Úgy tűnik, Burián minden kétséget kizáróan olaszul énekelte a magyar fordítású Trisztán férfi címszerepét...
Így új végeredményt kell hírdetni: Balta (Szirovatka) Károly
Az énekes 1909-ben énekelte Trisztánt, előtte 1890-től társulati tag volt, a magyar Zeneakadémiára járt, s bizonyítottan magyarul énekelt egy sor nem magyar főszerepet...
A hallottak alapjan attol tartok igaza volt Osvath Julianak.
Nem kaptampontot Kelen Pétexrre.
Senki nem sért meg, nyomozok Burian-ügyben...
Egészen biztos vagyok benne, hogy nem sértem-nem sértjük meg zétát, de minden írott forrásom szerint:
1) Burián olaszul énekelt az 1901-es premieren. Több forrás szerint egyébként Vasquezné is. A legilletékesebb forrás MÁO'100 évkönyve, 105. oldal. Annak sincs nyoma, hogy bármikor később magyarul énekelte volna a szerepet.
2) Nem titkolom el saját megfejtésemet: Závodszky Zoltán, a nevezetes 1930-as felújításon. Több forrás is őt említi, mást pedig sehol senki. Egy forrást máris belinkelek, amiben mindkét fontos információ föllelhető, azaz:
2.o."The Czech tenor sings in Italian, our Italian primadonna [sic] in Hungarian, and some Hungarian singers are unintelligible.”
9.o. "Závodszky was the first member of the Opera House who could sing this role in Hungarian and was the first Hungarian tenor who appeared in all of the Wagner tenor roles in Budapest."
Az általam fellelt forrásból az olvasható ki, hogy a Burián olaszul énekelt. Ugye nem sértem meg Zétát, ha rákérdezek, mire alapozza ellenkező véleményét?
Szabó Ferenc János KAREL BURIAN ÉS MAGYARORSZÁG c. cikkében idéz a korabeli újságból (Gergely István „Trisztán és Izolda” Budapesti Napló VI/329 (1901. november 29.) 1-4. 3.) „… ilyen a világ mifelénk. A cseh tenorista olaszul zeng, olasz primadonnánk magyarul, ….”
Az Otellót is elfogadtam éjszakai első és utolsó felvonásnak...
Kedves Játékostársak,
íme az áprilisi végeredmény:
Gabor - 19
Edmond Dantes - 18
Nagy Katalin - 15
Búbánat - 14
gezakadocsa - 11
Majorné - 11
Pósa - 9
maris - 8
prutyi - 8
Apika - 7
CallasForever - 4
adamo - 3
sztalin - 3
Capriccio - 2
vatatava - 2
Heiner Lajos - 1
József Miklós - 1
judit anna - 1
miketyson - 1
oldalsonka - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Apika Játékostársunk, gratulálunk!
Nézzük meg a kottát! a 67. oldalon szólal meg először Fenton és egy oldallal (pontosan két ütemmel) később Ford... ;-), de kétségtelen hogy mindenki, így Fenton is Fordhoz beszél... |
Úgy gondolom, hogy több értelmezés lehetséges. 1. Utolsóként megszólal a címlapon szereplők közül sorrendben (ezt választottam én). 2. A zárókórus előtt utolsóként énekel (zéta erre gondolt?). 3. A színpadon látható szereplők közül utolsó, akik között álruhások vannak, de amennyiben a kérdés mögött ravaszságot sejtünk (ami nem ritka ebben a játékban), akkor tekinthetjük ezeket az alakokat önálló szereplőknek (ha jól értem, erre gondolt Kadocsa Géza).
De ez most vicc, vagy nem tudod, hogy a tündérkirálynő az Nannetta?
Nekem nincs meg a Falstaff se lemezen, sem a partitúrája, de a google alapján meg lehet nézni a teljes librettót olaszul, s aszerint Fenton csak Ford után szerepel, bár kétségtelenül ugyanabban a jelenetben, tehát lehet, hogy ténylegesen a színpadon, mivel többen egyszerre jönnek be, nemcsak ők ketten, lehet, hogy Fordot lehet hallani utolsóként köztük. Szeretném azonban azt is tudni, hogy az általam írt másik variáció miért nem jó, mivel a tündérkirálynő egyértelműen csak a 3. fölvonásban szerepel, s nemcsak a librettóban olvasható, de youtube-on meg is található videó-fölvételen az ő egyszemélyben előadott áriája: Erriam sotto la luna... Tudom, hogy nem kötelező az ilyen hozzászólásokra a válasz, de az Anthes Györggyel kapcsolatban -5461.sz.a.- régen föltett kérdésemmel kapcsolatban sem lettem okosabb.
Ítészünk legalább annyira nagylelkű, mint amilyen jó humorú. Köszönöm.
A Rádióhírmondós-kérdésre olyan mennyiségű, ráadásul egymásnak ellentmondó, de mégis tökéletesnek tűnő forrás került elő, hogy képtelenségnek látszik igazságot tenni...
Ilyen briliáns érvelés előtt meg kell hajolnom, tetszettem volna egzaktabban kérdeni...;-) Rienzire is jár a pont...
Az, hogy a kérdező egészen pontosan mit gondol akkor, amikor felteszi a kérdést, igazság szerint kevéssé releváns, hiszen a válaszadó nem a gondolatot olvassa, hanem a leírt kérdést. Jelen esetben a kérdésben nem szerepelt a Wagner-kánon, még utalás szintjén sem. Secundum logicam a leírt kérdésnek megfelelő válasz, helyes válasz.
Hát igen, a Rienzi kimaradt, de a Rienzi nem a Wagner-kánon része, még Bayreuthban sem képezi a repertoár részét, az Operaházban meg sosem játszották... Ennyi erővel a még korábbi Wagner-operák hőseit is el kéne fogadni...
A Rienzit mikor énekelte? Nem találtam rá adatot, hogy bármikor is énekelte volna, ezért jónak kellene elfogadni, vagy valahol hibás a gondolatmenetem?
Hogy a Parsifal jó válasz, arra -utólag- gyorsan rájöttem, mivel bennem csak a legendás Reiner Frigyes-féle első előadás maradt meg, amiről tudtam, hogy A.Gy. volt a címszereplő, s nem gondoltam arrra, hogy az nem az OH-ban ment. Ezzel szemben kérdezem, hogy az általam írt A bolygó hollandi miért nem jó? Magam ugyanis ennek bp-i OH-i történetéről olyan fölsorolást találtam valahol, ahol a háborúig az összes előadás főszerepolőit megemlítik, s A.Gy. csak rendezője volt az egyik előadásnak, de egyszer sem énekelte eszerint ott a főszerepet. Ha ez így van, járna a pont, ha nem, érdekelne, hogy mikor énekelte az OH-ban ezt. Egyúttal az is, hogy jól láttam-e, hogy a IV.2-i (rádióhírmondós opera) kérdésre nem jár pont a Bánk bán után?
Kocsis Zoltán, mint zeneszerző
Bemutató (1976);
Fészek (1975-76);
Utolsó előtti találkozás (1981);
33 December (1983);
Kopogtatások – A vacsora – Kiállítás (operák, 1984-85);
Csernobil 1986 (1986);
Utolsó találkozás (1990).
Mózes és Áron 3. felvonás (2010)
Elfogadtam Kocsis Zoltánt is...
Lehár Ferenc nem Corvin-láncot, hanem Corvin-koszorút kapott (1943) - 1944 februárjában vette át.
Én azért Kocsis Zoltánt is idesorolnám, mivel komponált is, még ha nem is ez volt a fő tevékenysége.
Ha csak úgy nem...
A kiadvány (szerk. Hont Ferenc), teljes műsort ígér 1884-1959 között, első ránézésre erősen hiányosnak tűnik.
Az nem kérdés, hogy az Operaházban 1903. január 1-én a Bánk bán ment, mint ahogy az is egyértelmű, hogy a Telefon hírmondó azt közvetítette.
Viszont néhányan komoly forrásokat küldtek, miszerint már korábban is volt ilyen közvetítés, ennek utána kell nézzek, amit csak késő este fogok tudni, így kérem türelmeteket holnapig... :-)
Az nem kérdés, hogy az Operaházban 1903. január 1-én a Bánk bán ment, mint ahogy az is egyértelmű, hogy a Telefon hírmondó azt közvetítette.
Viszont néhányan komoly forrásokat küldtek, miszerint már korábban is volt ilyen közvetítés, ennek utána kell nézzek, amit csak késő este fogok tudni, így kérem türelmeteket holnapig... :-)
Érdekes, hogy az operaház műsora 1889-től című anyag nem tud róla, hogy 1903. január 1-jén ment volna a Bánk Bán... Amelyet így a telefonhírmondóban sem közvetíthettek...
Bocsánat, a félbehagyott kérdéseknél:
- Brendelt nem fogadtam el, nem találtam egyértelmű nyomát, hogy játszott volna Furtwänglerrel...
- Az állatkerti operaelőadások kérdésnél egyedül az általam megjelölt Pillangókisasszonyra találtam egyértelmű (operaházi együttesre vonatkozó) forrást...
Kedves Játékostársak,
íme a márciusi végeredmény:
Gabor - 21
A számítógépes sorsolás nyertese Pintyi Játékostársunk, gratulálunk, privát megy... |
Barenboimot elfogadtam, Brendelen még hezitálok...
Daniel Barenboim (izraeli zongoraművész) ötéves korában kezdett zongorázni tanulni, előbb édesanyjától, majd édesapjától. Első nyilvános fellépése hétéves korában, 1950augusztusában volt, Buenos Airesben. A család 1952-ben Izraelbe költözött. 1954-ben Salzburgban beíratták Igor Markevitch karmester-iskolájába. Azon a nyáron – tizenkét évesen – már Wilhelm Furtwänglerrel is játszott.
a wikipédiából
...valamint Alfred Brendel :-)
Érdekességek:
Mi újság az Állatkertben? – Beköszöntő – Budapest, 1914. (1. szám)
Mi újság az Állatkertben? – A mi Szimfonikus zenekarunk – Budapest, 1914. (2. szám)
Csak egy jó ideig nem az operaházi társulat közreműködött ezeken...
Én is úgy tudtam, hogy az Álarcosbállal és a Rigolettóval kezdték az állatkerti előadásokat.
Kedves Játékostársak! Egy pár napig hadd kotorásszak a források között... :-)
Az én megfejtése(i)m sem Pillangó, csakhogy a kérdés nem az volt, melyik Oláh-rendezést játszották -először vagy nem először- a Zállatkertben.
A nagy kérdés szerintem az, melyik állatkerti operaelőadás tekinthető a kérdésnek megfelelően "Az Operaház együttese" hivatalos produkciójának..és milyen társulat számított akkor (mikor is?) az Operaház együttesének. Mert voltak ám ott nagy operai züfecek hamarabb is. Állatkertben stílszerűen A denevér lehetne poénos megfejtés (játszották kint!), ki se kell vinni, helyben van :-)
- Alpár Ágnes: Oláh Gusztáv /1901-1956/ tervezései-rendezései (Színháztörténeti füzetek 58., Budapest, 1957) füzetében 1949. évben
-
302. Gounod, Charles: FAUST ..... 4 fv. Szöveg Goethe után: Rend.: Oláh Gusztáv.
Állatkerti Szabadtéri Szinpad VI. 18.
Elfogadtam Erzsébetet is...
Csatlakozom. A forrás Keresztúry Dezső tanulmánya a kapcsos könyvről. http://www.bibl.u-szeged.hu/oszikek/tanulmanyok/keresztury77.html
Arany Janos kulon verset irt betetdal celjabol Erkel es a Doppler-fiverek Erzsebet c. operajahoz, amit a csaszari par magyarorszagi latogatasa alkalmabol komponaltak...sajatos fintora a sorsnak,hogy ugyanabban az evben (1857) amikor A walesi bardokat. A forrast ahol errol olvastam, technikai okokbol sajnos nem tudom belinkelni de ez az Arany-vers letezik.
Ezt nyomozzuk egy kicsit, hátha....
https://en.wikipedia.org/wiki/Nabucco
Az ősbemutató szereposztásban is ott van, bár igaz, valóban nem címszerep, csak főszerep
Nem tudom igazolni, hogy a Scalában szerepelt-e vele, de ott is játszották elég hamar az eredetileg nem ott bemutatott Semiramist, aminek címszerepét Rossini az általam megfejtésként írt első feleségének (I. Colbran) írta, aki az ősbemutatón biztosan énekelte, s az is tény, hogy hamarabb volt nagyon híres és befutott, mint Rossini felesége, s más Rossini-operákban is énekelt címszerepet, de a Scala műsorrendjének és szereposztásainak kutatása kívül esik nemcsak a szabadidőm, de érdeklődési köröm keretein is...
Sajnos, nem annyira nyilvánvaló, mert Strepponi Olaszországon kívül alig volt ismert, s tudtommal Verdi kevés női címszereplőiből sem énekelt a Scalában. (s mire összeházasodtak, a karrierje is lezárult...)
A hétvégi kérdésnél Verdi - Giuseppina Strepponi annyira nyilvánvaló válasz volt...