Bejelentkezés Regisztráció

Házy Erzsébet művészete és pályája


707 Búbánat 2007-08-14 15:27:45
Házy Erzsébet vendégfellépései hazai és külföldi teátrumokban XX/10 Szokolay Sándor: Vérnász Szerep: Menyasszony Produkció helye: Theater an der Wien, Bécs Produkció ideje: 1967. június 10. A Magyar Állami Operaház társulatának vendégjátéka Rendező: Mikó András Vezényelt: Kórody András Házy Erzsébettel együtt szerepelt még: Moldován Stefánia, Pavlánszky Edina, Komlóssy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Szabó Anita, Birkás Lilian, Palcsó Sándor, Szigeti László, Faragó András, Várhelyi Endre.

706 Búbánat 2007-08-14 15:25:28
Házy Erzsébet vendégfellépései hazai és külföldi teátrumokban XX/9 Pjotr Iljics Csajkovszkij: Anyegin Szerep: Tatjana – orosz nyelven Produkció helye: Moszkvai Nagyszínház \"Bolsoj\", Szovjetunió Produkció ideje: 1965 Anyegin: Jurij Mazurok (Van egy fényképem, melyen rajta együtt láthatók az opera egyik jelenetében.) Egyéb adattal nem rendelkezem.

705 Búbánat 2007-08-14 15:06:20
Házy Erzsébet vendégfellépései hazai és külföldi teátrumokban XX/8 Ábrahám Pál: Viktória Szerep: Viktória – német nyelven Produkció helye: Hamburg Produkció ideje: 1965 A 366. sorszám alatt már hivatkoztam a Film Színház Muzsikában 1964. szeptember 11-én megjelent egyik riportra, melynek ez volt a címe: „Barinkay, Szaffi, Cipra…” – Látogatás a Cigánybáró- filmoperett nyugat- berlini forgatása stábjánál; Házy Erzsébet itt említi az 1965. év januárra kapott hamburgi meghívást. Egyéb adattal nem rendelkezem.

704 Búbánat 2007-08-14 14:49:12
Házy Erzsébet vendégfellépései hazai és külföldi teátrumokban XX/7 ifj. Johann Strauss: Der Zigaunerbaron (A cigánybáró) Szerep: Szaffi – német nyelven Produkció helye: Volksoper, Bécs Produkció ideje: 1965. május 24. További közreműködők: Barinkay: Rudolf Schock, Czipra: Hilde Rössel-Majdan, Zsupán: Walter Slezak, Homonay: Eberhard Waechter, valamint a Volksoper Énekkara és Zenekara. Vezényelt: Robert Stolz Rendezte: Adolf Rott Recenzió részlet: „Nach diesen Produktion gab esam 24. und 27. mai 1965 eine Doppelpremier in der Regie von Adolf Rott unter dem Dirigenten Robert Stolz. Als Saffi alternierte: Erzsebet Házy mit der spaeteren Karajan – Brünhilde Helga Dernesch, als Barinkay Rudolf Schock mit Rudolf Christ, als Czipra Hilde Rössel-Majdan mit Sonja Draksler, als Zsupán Walter Slezak mit Herbert Zikope, als Homonay Eberhard Waechter mit Ottokar Schöfer\"

703 Búbánat 2007-08-14 14:15:48
Házy Erzsébet vendégfellépései hazai és külföldi teátrumokban XX/6 Giacomo Puccini: Bohémélet Szerep: Mimi – olasz nyelven Produkció helye: Kijev, Szovjetunió Produkció ideje: 1959 Több adattal nem rendelkezem.

702 Búbánat 2007-08-14 14:15:13
Házy Erzsébet vendégfellépései hazai és külföldi teátrumokban XX/5 Giuseppe Verdi: Az álarcosbál Szerep: Oszkár– olasz nyelven Produkció helye: Kujbisev, Szovjetunió Produkció ideje: 1959 Több adattal nem rendelkezem.

701 Búbánat 2007-08-14 14:14:27
Házy Erzsébet vendégfellépései hazai és külföldi teátrumokban XX/4 Pjotr Iljics Csajkovszkij: Anyegin Szerep: Tatjana – orosz nyelven Produkció helye: Moszkvai Nagyszínház \"Bolsoj\", Szovjetunió Produkció ideje: 1959 Több adattal nem rendelkezem.

700 Búbánat 2007-08-14 14:00:03
Házy Erzsébet vendégfellépései hazai és külföldi teátrumokban XX/3 Lehár Ferenc: A víg özvegy Szerep: Glavary Hanna – német nyelven Produkció helye: Volksoper, Bécs Produkció ideje: 1959 A Film Színház Muzsika egy 1959-ben megjelent cikkében olvasható Potoczki Júlia interjúja Házy Erzsébettel. Címe: Opera vagy film? – ebből már idéztem korábban a 207. sorszám alatt; Házy itt említi meg, hogy Glavari Hannát énekli, erre a szerepre hívta meg az őszi idényre a bécsi Volksoper. A produkcióról egyéb adattal nem rendelkezem.

699 Búbánat 2007-08-14 13:58:41
Házy Erzsébet vendégfellépései hazai és külföldi teátrumokban XX/2 Johannes Brahms: Német Requiem Szerep: szopránszóló Baritonszóló: Jámbor László Produkció helye: Erkel Színház, Budapest Produkció ideje: 1958 Közreműködött még a Budapesti Kórus (Karigazgató: Forrai Miklós) és Margittay Sándor orgonán Vezényelt: Ferencsik János Gábor István: A BHZ-tól az ÁHZ-ig /Zeneműkiadó, 1984/ „Nevezetes események az ÁHZ életében” című fejezetben olvasható: László Zsigmond az eseményről ezt írta a Műsorfüzetben: „A Budapesti Kórus, Forrai Miklós kiváló együttese ezúttal is képességei javát adta: A megszólalás odaadó hevét, a szépen kezelt hanganyag gazdag áradását. Ugyanaz mondható el a Hangversenyzenekar munkájáról is. A két testület ’érzéki’ hőfoka azonos volt, olyan zenekari fénypontokkal, mint pl. a második tétel remek gyászindulója…” (Lásd még itt a 278. sorszám alatt)

698 Búbánat 2007-08-14 13:57:29 [Válasz erre: 697 Búbánat 2007-08-14 13:56:52]
Bocs: \"ifj.\" elírás...

697 Búbánat 2007-08-14 13:56:52
Házy Erzsébet vendégfellépései hazai és külföldi teátrumokban XX/1 ifj. Giuseppe Verdi: Rigolettó Szerep: Apród Produkció helye: Ózd - a „Gördülő Opera” vendégjátéka Produkció ideje: 1951 Mint operaházi friss ösztöndíjas énekesnek, az első bemutatkozása színpadon. A produkcióról egyéb adattal nem rendelkezem.

696 Lóbéla 2007-08-07 18:26:52
törölve!

695 Búbánat 2007-08-06 12:37:49
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/14 ifj. Johann Strauss: A cigánybáró Szegedi Szabadtéri Játékok - 1977. augusztus 10., 13., 20., 21. Szöveg: Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzler Fordította: Abody Béla Versek: Fischer Sándor Jelmeztervező: Márk Tivadar Díszlettervező: Csikós Attila Koreográfus: Barkóczy Sándor Karigazgató: Csala Benedek Vezényelt: Nagy Ferenc Rendezte: Horváth Zoltán Szereposztás: Barinkay Sándor: Palcsó Sándor Szaffi: Házy Erzsébet Czipra, cigányasszony: Komlóssy Erzsébet Zsupán Kálmán: Gregor József Arzéna, a leánya: Berdál Valéria Mirabella: Jablonkay Éva Ottokár: Réti Csaba Carnero gróf: Katona Lajos Homonnay Páter gróf: Ötvös Csaba A császárnő: Barta Mária Gazsi I.: Kovács János Gazsi II.: Kátay Endre Gazsi III.: Nagy Zoltán Hivatalnok I.: Jachinek Rudolf Hivatalnok II.: Szabó István Udvarmester: Mentes József Lámpagyújtogató I.: Bagó László Lámpagyújtogató II.: Zádori István Lámpagyújtogató III.: Gyürki István Szólót táncolt: Hana Vlacilová (Csehszlovákia),Szőnyi Nóra és Erdélyi Sándor Az előző nyárról áthozott Cigánybáró megint kasszasiker, annyi módosítással, hogy a karmester Nagy Ferenc, Zsupán: Gregor, és Abody Béla is némileg finomított a harsány dialógusokon. Házy Erzsébet ezzel a Szaffi -szereppel búcsúzott Szegedtől, és a szabadtéri produkcióktól. Az információimra alapozva eredetileg tervezett tizennégy szabadtéri előadás adatainak ismertetése a kronológiában beszúrt bonusokkal (Bajazzók, Vérnász) bővült, sőt, amint jeleztem, a Parasztbecsület és a Három a kislány c. előadásokkal tovább gyarapodott ez a szám, úgyhogy azokkal elérhette – több nyár, több előadásszám esetén – akár a húszat is. A továbbiakban Házy Erzsébetnek – a végső statisztikák előtt – még a hazai és külföldi színházakban alakított – játszott vendég fellépéseiről szeretnék érintőlegesen szólni – már amiről adatokkal rendelkezem.

694 Búbánat 2007-08-05 00:13:34
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/13 ifj. Johann Strauss: A cigánybáró Szegedi Szabadtéri Játékok - 1976. augusztus 13., 15., 17., 20. Szöveg: Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzler Fordította: Abody Béla Versek: Fischer Sándor Jelmeztervező: Márk Tivadar Díszlettervező: Csikós Attila Koreográfus: Barkóczy Sándor Karigazgató: Csala Benedek Vezényelt: Medveczky Ádám Rendezte: Horváth Zoltán Szereposztás: Barinkay Sándor: Palcsó Sándor Szaffi: Házy Erzsébet Czipra, cigányasszony: Komlóssy Erzsébet Zsupán Kálmán: Melis György Arzéna, a leánya: Berdál Valéria Mirabella: Jablonkay Éva Ottokár: Réti Csaba Carnero gróf: Katona Lajos Homonnay Páter gróf: Ötvös Csaba A császárnő: Barta Mária Gazsi I.: Kovács János Gazsi II.: Kátay Endre Gazsi III.: Nagy Zoltán Hivatalnok I.: Kovács Gyula Hivatalnok II.: Jachinek Rudolf Lámpagyújtogató I.: Bagó László Lámpagyújtogató II.: Zádori István Lámpagyújtogató III.: Gyürki István Szólót táncolt: Szőnyi Nóra, Pongor Ildikó és Erdélyi Sándor Házy Erzsébet négy év után formálta meg újra Szaffit Szegeden. Abody Béla új fordítása nem keltett osztatlan elismerést A cigánybáró felújításában, jobbára Medveczky Ádám vezénylését dicsérték a kritikák.

693 Búbánat 2007-08-03 17:22:08
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/12 Kodály Zoltán: Háry János Szegedi Szabadtéri Játékok -1975. augusztus 9., 10., 16., 20. Szöveg: Paulini Béla és Harsányi Zsolt Jelmeztervező: Márk Tivadar Díszlettervező: Vayer Tamás Koreográfus: Barkóczy Sándor Karigazgató: Makláry László Vezényelt: Szalatsy István Rendezte: Giricz Mátyás Szereposztás: Háry János: Bessenyei Ferenc Örzse, a mátkája: Házy Erzsébet Ferenc császár; A bíró: Kovács János A császárné: Fónay Márta Napóleon: Király Levente Mária Lujza: Berdál Valéria Marci, a kocsis: Szalma Ferenc Ebelasztin báró: ifj. Újlaky László A deák: Vasvári Géza Melusina: Krasznói Klára Esztrella: Gortva Irén Magyar silbak, 1. paraszt: Szabó István Magyar silbak, 2. paraszt: Kátay Endre Generális Krucifix; a kocsmáros: Máriáss József Generális Dufla: Sándor József Szólót táncolt: Erdélyi Sándor Félresikerült kezdeményezésnek könyvelték el Kodály Háryjának rendezésbeli koncepcióját, amivel Giricz Mátyás erősen „prózásította” a művet. Amolyan expresszionista ízű darabot aprózott el belőle, zsúfolt, összemosódó ötletekkel, ahol Bessenyei Ferenc címszerepe is szereposztási tévedés, mivel a szólam operai igényű, nehezen bír vele egy bármilyen szép orgánumú, mégsem a kívánt technikával éneklő színészegyéniség. Elvégre a Háryt Kodályról –s nem Paulini Béláról jegyzik… Házy Erzsébet először 1962-ben, az Erkel Színházban énekelte Örzse szólamát, tehát 13 évvel ezelőtt; az akkori szerepformálása óta eltelt idő alatt nyilván érettebbé, kiforrottá vált Örzse-alakítása, nem beszélve Házy énekhangjának sötétebb tónusairól, hangszínében-, terjedelmében bekövetkezett változásokról… Abody Béla a dalmű Erkel Színházbeli felújításáról írt recenziójában következőképpen fogalmaz: „ Örzsét először Házy Erzsébet alakította. Szinte minden szálat eltépett, ami eddigi szerepköréből ’patentírozódott’ színpadi egyéniségéhez fűzte: átlényegülése tökéletesen hiteles volt. Még a Norinán, Oszkáron nevelt, égbeszökő hang is milyen testes mezzóként szólt!”

692 Búbánat 2007-08-02 09:09:46 [Válasz erre: 688 Búbánat 2007-08-01 11:55:22]
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/11 Kacsoh Pongrác: János vitéz Szegedi Szabadtéri Játékok -1974. július 26., 28., augusztus 2., 10. Szöveg: Bakonyi Károly. Versek: Heltai Jenő Jelmeztervező: Márk Tivadar Díszlettervező: Sándor Lajos Koreográfus: Barkóczy Sándor Karigazgató: Csala Benedek Vezényel: Szalatsy István Rendezte: Horváth Zoltán Szereposztás: Kukorica Jancsi: Turpinszky Béla Iluska: Házy Erzsébet Bagó: Gyimesi Kálmán A francia király: Király Levente A francia királykisasszony: Berdál Valéria Iluska mostohája: Gobbi Hilda Strázsamester: Börcsök István A falu csősze: Kovács János Bartoló, udvari tudós: Kátay Endre Első gazda: Csőr József Második gazda: Mohácsi Zoltán Szólót táncolt: Csarnóy Katalin, Mészáros László A János vitéz szereposztásában az előző évihez képest csak annyi változás történt, hogy kicserélődtek a szólótáncosok. A daljáték megőrizte népszerűségét, húzó darabja tudott lenni ennek a nyárnak, jóllehet változatlanul a szegedi színház erősségeire (Berdál, Gyimesi, Király, Kovács, Kátay) épült. Tudomásom szerint Házy Erzsébet itt és ekkor alakította utoljára Iluskát. Ez a produkció két évet élt meg, A János vitéz legközelebb 1978-ban tér vissza vadonatúj rendezésben: Vámos László találóan lapozta vissza az 1934-es szegedi szabadtéri ősbemutató Bakonyi szövegét, lehántva a darabra rakódott népszínműves cicomákat, inkább naiv népmesei világot teremtve Koós Iván stilizált parasztfalu, módosgazda-porta színpadára; megfiatalodott a szereplőgárda: Kovács József, Oszvald Marika, Békés Itala, Suka Sándor, Gárday Gábor, Zsadon Andrea. De ez már nem ide tartozik…. Házy Erzsébet a következő években még két szerepet vállalt a Szegedi Szabadtéri Játékokon: Szaffit A cigánybáróban és Örzsét a Háry Jánosban.

691 Ködlámpa 2007-08-01 15:23:30 [Válasz erre: 690 sphynx 2007-08-01 15:22:41]
én nem vagyok pesti... mi az a Combino?

690 sphynx 2007-08-01 15:22:41 [Válasz erre: 689 Ködlámpa 2007-08-01 15:21:12]
Az ilyenek firkálják össze az új Combino villamosokat is. Huligán!

689 Ködlámpa 2007-08-01 15:21:12
én szeretem Házy Erzsébetet... sphynx persze azt se tudja kiről van szó... (az előbb kérdezte privátaban, hogy nem a Búbánat rokona volt-e, hogy ennyit ír róla)

688 Búbánat 2007-08-01 11:55:22
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/10 Kacsoh Pongrác: János vitéz Szegedi Szabadtéri Játékok -1973. augusztus 10.,11., 12., 19. Szöveg: Bakonyi Károly. Versek: Heltai Jenő Jelmeztervező: Márk Tivadar Díszlettervező: Sándor Lajos Koreográfus: Barkóczy Sándor Karigazgató: Csala Benedek Vezényel: Szalatsy István Rendezte: Horváth Zoltán Szereposztás: Kukorica Jancsi: Turpinszky Béla Iluska: Házy Erzsébet Bagó: Gyimesi Kálmán A francia király: Király Levente A francia királykisasszony: Berdál Valéria Iluska mostohája: Gobbi Hilda Strázsamester: Börcsök István A falu csősze: Kovács János Bartoló, udvari tudós: Kátay Endre Első gazda: Csőr József Második gazda: Mohácsi Zoltán Szólót táncol: Pongor Ildikó, Ruttkay Nóra, Sipeki Levente Házy Erzsébet Iluska szerepét ezt megelőzően 14 évvel korábban, 1959 nyarán játszotta - szintén itt Szegeden, a Szabadtéri Játékokon, amikor Sárdy János volt Kukorica Jancsi (lásd. 669. sorszám.) A Szabadtéri Játékok a János vitézt 1973-ban ötéves kihagyás után vitte színre, a darab felújítását Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója motiválta. S mint a fenti szereposztásból látható, a néhány vezető fővárosi művész mellett jószerivel a Szegedi Nemzeti Színház akkori tervező- és előadóművészei újították fel a daljátékot - az előadásról írt kommentárok megjegyzik -, alapos húzásokkal teremtve egyfajta letisztult népmesei hangulatot. Utalok arra még, hogy Házy Erzsébet a Porgy és Bess előadássorozatát követően - már hat napra rá - bele mert fogni a János vitéz-szériába!

687 Búbánat 2007-07-31 11:21:17 [Válasz erre: 686 Búbánat 2007-07-31 11:14:44]
Bocs, elírtam Robbins megszemélyesítőjének a nevét, helyesen: Göndöcs József.

686 Búbánat 2007-07-31 11:14:44
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/9 George Gershwin: Porgy és Bess Szegedi Szabadtéri Játékok -1973. július 27., 29. , augusztus 1., 4. Szöveg: Du Bose és Dorothy Heyward nyomán Du Bose Heyward és Ira Gershwin Fordította: Blum Tamás Díszlet- és jelmeztervező: Makai Péter Koreográfus: Seregi László Karigazgató: Nagy Ferenc Vezényelt: Pál Tamás Rendezte: Mikó András Szereposztás: Porgy: Begányi Ferenc Bess: Házy Erzsébet Serena: Szirmay Márta Clara: Dobránszky Zsuzsa Maria: Svéd Nóra Jake: Miller Lajos Sporting LIfe: Palcsó Sándor Mingo: Erdei Gyula Robbins: Göndöcs János Peter: Külkey László Frazier: Reményi Sándor Annie: Szabó Márta Lily: Kompolthy Györgyi Gyümölcsárus: Várnai Edit Jim: Máhr Ottó Temetkezési vállalkozó: Veress Gyula Nelson: Szalma István Halárus: Bánhegyi Péter Detektív: Nagypál László Rendőr: Lux Tibor Halottkém: Szitay László Jasbo Brown, zongorista: Módos Tamás Egy nyáron át játszották a dzsesszoperát Szegeden, amit repertoárból hozott ide az Állami Operaház társulata, énekkarral -zenekarra együtt. (A pesti bemutató 1970-ben volt kettős szereposztásban.) „A Margitszigeti Szabadtéri Színpad története 1938 – 1993” c. könyvben - mely a Szabad Tér Kiadó gondozásában, 1995-ben jelent meg – az egyik nyári előadásról készült fényképen Begányi Ferenc mint Porgy és Házy Erzsébet mint Bess látható közös jelenetükben (VII. sz. tábla). Házy Erzsébet a hetvenes évek elején-közepén is egymás után kapta az Operában az új szerepeket, vagy állt be felújításokba: 1970: Porgy és Bess 1970: Az ember tragédiája 1970: Bajazzók 1971: Rózsalovag 1971: Pillangókisasszony 1971: Lysistrate 1971: Anyegin 1971: Gianni Schicchi 1972: Salome 1973: Sámson ... S így érkezünk el a ’73-as szegedi Porgy és Bess szabadtéri előadáshoz. Miután nem áll rendelkezésemre erről a produkcióról recenzió, álljon itt a három évvel korábbi Bess-debütjéről két kritika- részlet, amelyeket máshol már idéztem teljes terjedelmükben: „Házy a végzetes nő alakját 1970 elején Gershwin Porgy és Bess című jazzoperájának magyarországi bemutatója alkalmával az Erkel Színházban művészi vénájának áradó, új elemeivel építette fel. Mozgáskultúrájával, az európaitól elütő dallamvilág és stílus hiteles adaptációjával és a magasabb rendű erotizmust a csúcspontig hevítő szenvedélyességével életpálya egyik legemlékezetesebb régiójába emelte…. /Árvay – Függetlenség - 2005. október 3./ \" Bess pompás megszemélyesítőre talált Házy Erzsébet személyében. Mozgása, játéka, figurája rendkívül illúziókeltő volt, jól ráérzett a zene stílusára is…./Kertész Iván – MUZSIKA, 1970 április/

685 Búbánat 2007-07-30 11:50:31 [Válasz erre: 684 Búbánat 2007-07-30 10:11:59]
Érdekes, hogy \"Pali\" kis prózai szerepében Kibédy Ervin újra \"találkozott\" Házy Erzsébettel. 1961-ben, a Rádió Dalszínháza Ferencsikes \"klasszikus\" felvételén a rádió mikrofonja előtt egyszer már \"összefutottak\"... Kibédy Ervin egykor operaénekesnek indult, de elcsábította a kabaré világa.

684 Búbánat 2007-07-30 10:11:59
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/8 ifj. Johann Strauss: A cigánybáró Szegedi Szabadtéri Játékok -1972. augusztus 4., 6., 12., 16. Szöveg: Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzler Fordította: Szinetár György Versek: Fischer Sándor Jelmeztervező: Márk Tivadar Díszlettervező: Varga Mátyás Koreográfus: Barkóczy Sándor Karigazgató: Szalay Miklós Vezényelt: Willy Boskovsky (Ausztria) Rendezte: Félix László Szereposztás: Zsupán Kálmán: Melis György Arzéna, a leánya: Berdál Valéria Mirabella: Szilvássy Margit Ottokár: Király Levente Carnero gróf: Katona Lajos Czipra, cigányasszony: Jablonkay Éva Szaffi: Házy Erzsébet Barinkay Sándor: Palcsó Sándor Gábor diák: Gyimesi Kálmán A császárnő: Miklós Klára Kancellár: Mentes József Feri: Bagó László Józsi: Kovács János Pali: Kibédy Ervin Miska: Kátay Endre Kancellár: Gémesi Imre Hírnök: Kovács Gyula Zsiga, Zsupán szolgája: Csór József Suszter: Gyürki István Lámpagyújtogató: Hunyadkürti István I. paraszt: Marosi Károly II. paraszt: Zádori István Szólót táncolt: Kun Zsuzsa és Sipeki Levente Házy Erzsébet kilenc év kihagyás után tért vissza Szaffi szerepében Szegedre, a Játékokra. (És mint látjuk, ugyanabba a darabba állt be, melyben utoljára1963-ban szerepelt. ) Ez most egy új rendezés volt, melynek öt évvel korábban, 1967-ben volt a bemutatója. Akkor Dunszt Mária volt Szaffi, Komlóssy Erzsébet Czipra, Szalma Ferenc Zsupán. Palcsó Sándor megmaradt Barinkaynak, kivel Házy már kilenc évvel korábban is együtt játszott, itt Szegeden, A cigánybáróban. A korabeli ítészek szerint ez A cigánybáró új, bár nem túl szerencsésen, a kabaré-bohózat irányába elrajzolt felfogással került színpadra: Szinetár György teljesen átírta a harmadik felvonást. A darab belső arányai el-elcsúsztak, a kötelezően nagy érdeklődésnek mégis sikerült megfelelni. Kivált a dirigens, Willy Boskovsky révén, aki jó bécsi szokás szerint néhány pillanatra kézbe vette hegedűjét is. Summa summarum, „majd szétszedték a házakat” A cigánybáró felújítására, s publikumcsalogatónak ott volt Strauss népszerű muzsikájához Melis György Házy Erzsébet és Palcsó Sándor...

683 Búbánat 2007-07-27 22:31:17 [Válasz erre: 668 Búbánat 2007-07-18 13:24:10]
Sikerült utánanéznem: A víg özvegyet Mikó András rendezésében játszották 1958-ban és 1959-ben. Időpontok: 1958. július 5., 6., 12., 13. 15., 17., 19., 20., 22., 27., 29., augusztus 3., 5., 7., 9., 14., 17. 1959-ben: július 14., 16., 17., 21., 23., augusztus 11., 13., 16., 23. Kettős szereposztásban ment mindkét évben a darab... Házy Erzsébet valószínűsíthetően csak egy nyáron át - az első évben - énekelte Glavary Hannát a produkcióban, mivel Szegeden, a János vitézben Iluskát alakította 1959. július 26-án, augusztus 12-én, 13-án 15-én és 16-án.

682 Búbánat 2007-07-27 13:35:58 [Válasz erre: 681 Búbánat 2007-07-27 09:42:07]
Egész pontosan: 1968. június 29.

681 Búbánat 2007-07-27 09:42:07 [Válasz erre: 680 Búbánat 2007-07-27 09:34:25]
Még egy előadás eszembe jutott: Szokolay Sándor Vérnászát 1968 nyarán - egy alkalommal - játszották Mikó András rendezésében a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Feltehetően, Házy Erzsébet ezen az előadáson szerepet vállalt, s elénekelte a pár évvel korábban az Operaházban nagy sikerrel színre vitt Szokolay-opera Menyasszonyát. Egyébként az egyik interjújában maga a komponista említette is ezt a szigeti előadást.

680 Búbánat 2007-07-27 09:34:25
Mielőtt folytatnám a kronológiában Házy Erzsébet szabadtéri előadásainak ismertetését, utalok arra, hogy nincsenek adataim további fellépéseiről a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Azt azonban meg kell említenem, hogy kaptam információkat korábban énekelt szerepeiről, amelyek körül még nagy bizonytalanságban vagyok. Ezeket csak felsorolom – egy - két adattal megtoldva: 1955 körül énekelhetett Lolát a Parasztbecsületben. A darabot Stephányi György, majd Oláh Gusztáv, később Kenessey Ferenc rendezésében 1953 és 1962 között – 1958 kivételével - minden évben játszották a Szigeten. Ugyancsak 1955 körül énekelhette és játszhatta a szabadtéri színpadon Médit Schubert-Berté: Három a kislány c. daljátékában. Rendezte: Kenessey Ferenc. Színen volt 1954, 1955, 1957, 1960 és 1961 nyarán. Szintén énekelhette Szeged mellett Margitszigeten is a Cigánybáró Szaffiját, de erről sincsenek adataim. Stephányi György, idővel Nádasdy Kálmán rendezésében játszották 1955 és 1962 között, minden nyáron. A János vitéz 1953 és 1961 között ment a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Mikó András rendezésében. Házy a szegedi szabadtérin énekelte Iluskát, de hogy a Szigeten is eljátszotta volna, abban szintén tanácstalan vagyok.

679 Búbánat 2007-07-27 08:57:50 [Válasz erre: 678 Búbánat 2007-07-26 10:13:25]
Korrigálni kell magamat: Házy Erzsébet a Bajazzókban Neddát csak egy nyáron át énekelte a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az időpontok: 1967. július 16., 20. és 23.

678 Búbánat 2007-07-26 10:13:25
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/7 Ruggero Leoncavallo: Bajazzók Margitszigeti Szabadtéri Színpad -1966. július – augusztus, 1967. július-augusztus Nagyon kevés adatom van erről a szigeti produkcióról. (Mascagni Parasztbecsületével együtt volt műsoron.) Talán lesz, aki kisegít és kiegészíti ismereteimet. Nedda: Házy Erzsébet Canio: Pedro Lavirgen Tonio: Aldo Protti Rendező: Békés András Tudomásom szerint Házy itt, a szabadtéri színpadon énekelte először Neddát, amit az új évadban az Erkel Színházban is megkapott, és ami a későbbiekben egyik nagy siker szerepe maradt. Pedro Lavirgen és – az 1965. évi Garden partyn már nagy sikerrel bemutatkozott - Aldo Protti 1967-ben nemcsak a Szabadtéri Színpadon, hanem az Erkel színpadán is Házyval együtt játszottak Leoncavallo operájában (Réti József is fellépett velük…). Erről az előadásról Albert István beszámolt a MUZSIKA hasábjain, az 1967. októberi számban többek között ezt írja: „…Nem volt azonban meglepetés Házy Erzsébet játék és dráma egységét hatásosan demonstráló Neddája…” A margitszigeti egyik előadásról Kovács János kritikus így írt a Magyar Nemzet 1967. július 22.-én megjelent számában: „… A Parasztbecsület – Bajazzók 1967-es színpadra állításakor Békés András legalább megpróbált kimozdulni a konvenciókból, kezdő lépéseket tenni azon az úton, amely egy érettebb új koncepció kialakításához vezethet. Egyelőre néhány mozzanat sikerült ebből: egy-egy mutatós előkép a darab elején, egy-egy frissnek ható, logikus és meggyőző játékelem felvillantása a szólószerepkben – sok mindent még a konvenciók adottsága és kényszere diktált. E darabok varázsa a mai hallgató számára elsősorban az énekszerepek varázsában rejlik: művészi jogosultsága elsősorban kiváló énekesprodukciók jelenlétén múlik. Ezek kedvéért érdemes újra elővenni a darabot. A Parasztbecsület vendégénekesei, Milkana Milnolova és Zaharia Nicolae megbízható repertoárprodukciók színvonalát hozták – a Bajazzókban Pedro Lavirgen bőséges hangforrásokkal rendelkező, átéléssel és szenvedéllyel éneklő hőstenor, Toniót ez est legjelentősebb művészegyénisége, Aldo Protti alakította. Házy Erzsébet tehetségének lobogása, intenzitása elfogadtatja az ő egyéniségére szabott művészi megoldást.” „A Margitszigeti Szabadtéri Színpad története 1938 – 1993” c. kiadvány - mely a Szabad Tér Kiadó gondozásában, 1995-ben jelent meg – 99. oldalán található fényképen jelenet látható a Bajazzókból: Aldo Protti mint Tonió és Házy Erzsébet mint Nedda.

677 Búbánat 2007-07-25 12:15:07
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/6 „Garden party” Margitszigeti Szabadtéri Színpad -1965. július 17., 18. Idemásolom, amit korábban a 280. sorszám alatt már leírtam: „…A hagyományos nyári koncertek sorából mindössze egyet ragadunk ki, amely távolról sem mondható tradicionálisnak. 1965. július 17-én és 18-án a Margitszigeten Kerekes János vezényletével garden partyn működött közre az együttes. Zenekari részletek mellett Réthy Eszter, Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Svéd Sándor, Carelli Gábor, Ilosfalvy Róbert, Paolo Silveri, Udvardy Tibor, Szabó Miklós Leoncavallo, Puccini, Donizetti, Saint-Saëns, Verdi, Rossini, Csajkovszkij, Bizet, Lehár Ferenc, Johann Strauss és Kálmán Imre operáiból és operettjeiből szólaltatott meg áriákat és duetteket.” Gábor István: A BHZ-tól az ÁHZ-ig /Zeneműkiadó, 1984/ A korabeli Film Színház Muzsika egyik lapszámában képes összeállítást szentelt ennek a gálaestnek, melyből egyéb érdekességek is megtudhatók a rendezvényről, valamint további közreműködők kilétére is fény derül: „Parádés nemzetközi Garden partyt láttunk az újjáépült Margitszigeti Szabadtéri Színpadon az opera, a balett, az operett neves művészeinek felléptével. A bevezető tűzijáték után a New York-i Metropolitan, a milánói Scala, a bécsi és a budapesti opera énekes vendégei az operairodalom legszebb áriáit adták elő. Csillogó petárdaként robbantak az újabb és újabb nagy nevek: Svéd Sándor, Ráthy Eszter, Carelli Gábor, Eszenyi Irma, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Paolo Silveri, Udvardy Tibor s mellettük a balett csillagai, Orosz Adél és Dózsa Imre. Az operett vendége Honthy Hanna volt, a népszerű olasz dalokat Szabó Miklós szólaltatta meg. De helyet kapott a Garden partyn a sanzon is, mégpedig a műfaj egyik legelhivatottabb képviselőjének, Zsolnai Hédinek előadásában. Az idei első margitszigeti zenés Garden party valódi sztárparádé volt.” /Film Színház Muzsika, 1965. július 23. 30. szám/ Fotók: 1. Fellépés előtti fekete, a művészbüfében. Ilosfalvy Róbert szmokingban, feleségével, két palack bor társaságában 2. Hódolat az operett királynőjének. Honthy Hanna és Udvardy Tibor; a „bonviván” két kezébe fogja az „örökifjú” operettprimadonna hófehér kesztyűs kezét 3. Carelli Gábor, a Metropolitan művésze öltözőjében, az autogramkérő lányok gyűrűjében. 4. A sanzonokat Zsolnai Hédi és a Stúdió együttes szólaltatta meg. 5. Paolo Silveri, a milánói Scala tagja Vasadi-Balogh Lajossal, a Szabadtéri Színpad igazgatójával beszélget a parkban Szinte még gyerekfejjel jelen voltam ezen a csodálatos esten. Leginkább Házy, Udvardy és Ilosfalvy számaira koncentráltam: Traviata, A víg özvegy, A cigánybáró részletei maradtak meg igazán az emlékezetemben. Időnként előveszem és nézegetem ezeket a régi fotókat is, jó emlékezni a sok szépségre!

676 Búbánat 2007-07-24 13:18:26 [Válasz erre: 675 Búbánat 2007-07-24 13:15:53]
Abody Béla recenziója, amit a MUZSIKA 1963. októberi száma közölt, igen figyelemreméltó írás, megérdemli, hogy teljes terjedelmében ide másoljam. „A Cigánybáró A választással igazán nem kell vitába szállni, Strauss klasszikus operettje igazán megérdemelte a hatalmas nyilvánosságot. Nemcsak halhatatlan a maga nemében, de élő is: a kor társadalmi, művészi formanyelvi konvenciói mögül valóságos emberi viszonylatok ragyognak elő, amelyek – mutatis mutandis – a mai hallgató életének lehetőségeivel, fordulataival is rokoníthatók. Ezért is a nagy közönségsiker, a Cigánybáró életereje. Az azonban már kérdés, hogy éppen a Dóm tér nyilvánossága kellett-e a mű bemutatásához? Az érdeklődés, a zenei anyag színvonala mellette érvel. Ekkora befogadóképességű helyet máshol nem találhattunk volna, s még ez sem túlméretezett a közönségigényekhez képest. Viszont a rendezés – a tehetséges Békés András munkája – szükségképpen a háttér, s kissé a ’genius loci’ elleni harcot kellett hogy jelentse; perlekedni kellett a templom méltóságának hangulatával. S ez a vita élesebbre is sikerült, mint kellett volna. Az egész előadás inkább az „operett”, mint a „klasszikus” jellegzetességeit domborította ki. Nincs kifogásunk az archaizálás, még kevésbé az ötletes korszerűsítés ellen, de itt harmadik lehetőségként inkább a mutatványos elemek domborodtak ki. Siker volt, ez igaz. De kérdés, mindig mindent igazol-e a siker, a disznócsordát üdvözlő taps, s a tűzijátékot kísérő álmélkodás? Nem lehetett volna, s nem lehetne a jövőben éppen ezeket, az egész fesztiválügynek szóló lelkes, de kissé konformis rokonszenv-megnyilatkozásokat valami korszerűbb művészi gondolat, meglepőbb attrakció, izgalmasabb kísérlet szekerébe fogni? A zenei megoldás szolidan kielégítő volt, a művészek általában ismert, magas színvonalukon mutatták be mindazt, amit képességeikről eddig is tudtunk. Újabbra, többre senki sem vállalkozott, de Maleczky Oszkár, Házy Erzsébet, Berdál Valéria, a ritka hangkincset birtokló Komlóssy Erzsébet teljesítménye így is az est jobbik feléhez tartozott. Kár, hogy valami igényesebb kísérlet nem mozgathatta meg alkotó képzeletüket. Palcsó Sándor nem sokat kezdhetett Barinkay sok könnyedséget, játékosságot igénylő szerepével, az ő útja más - bizonyos szempontból rangosabb – magasságok felé vezet. Eduard Strauss, a zeneköltő dédunokája meglehetősen ötlettelennek bizonyult, inkább kísérte, mintsem irányította a színpadot. Munkája értékesebb része a zenekar kordában tartásából, a ’nyárias” kilengések mérsékléséből, bizonyos közhivatalnokias szolidságból állt. Nem semmi, de ide kevés. Egyáltalában a produkció átlaga, az összhatás inkább a már jó régen kialakult közízlés, meglevő szükségletek megbízható, sohasem ízléstelen, de nem is nagyon ötletgazdag kielégítését szolgálta, mintsem új szükségletek t e r e m t é s é t. Kissé a tegnapra, s nem a holnapra nyitott kaput, lényegében már elért, megszokott, mindig elvárható mai teljesítmények, színpadi, zenei tolmácsolások keretei között maradva. Baj nem történt. Arra érdemesek ezrei jó zenét hallgattak. De ez néhány év múlva már kevés lesz ide. Amellett, hogy: volt jobb.”

675 Búbánat 2007-07-24 13:15:53
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/5 ifj. Johann Strauss: A cigánybáró Szegedi Szabadtéri Játékok -1963. augusztus 8., 10., 11., 15., 19. Szöveg: Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzler Fordította: Szinetár Miklós Versek: Fischer Sándor Jelmeztervező: Márk Tivadar Díszlettervező: Makó József Koreográfus: Barkóczy Sándor Vezényelt: Eduard Strauss (Ausztria) A rendező asszisztense: Kertész Gyula és Takács László Rendezte: Békés András Szereposztás: Zsupán Kálmán: Maleczky Oszkár Arzéna: Berdál Valéria Mirabella: Turján Vilma Ottokár: Király Levente Carnero gróf: Horváth József Czipra: Komlóssy Erzsébet Szaffi: Házy Erzsébet Barinkay Sándor: Palcsó Sándor Gábor diák: Gyimesi Kálmán Feri: Lakky József Józsi: Pagányi Nándor Pali: Kátay Endre Miska: Kovács Gyula Kancellár: Gémesi Imre Hírnök: Putnik Bálint Zsiga: Marosi Károly fh. Suszter: Kertész Péter fh. Lámpagyújtogató: Győrffy László Ceremóniamester: Bősze György fh. A szabadtéri Cigánybáró produkcióról a korabeli lapokban (Film Színház Muzsika, MUZSIKA) megjelent beszámolók, interjúk részleteit korábban már idéztem, a 63., a 73. és a 137. sorszám alatt visszakereshetők.

674 Búbánat 2007-07-23 13:41:24 [Válasz erre: 673 Búbánat 2007-07-23 13:38:27]
A Film Színház Muzsika 1963 szeptemberében egy cikket közölt a bemutató előadásról (Szenthegyi István: Szabadtéri Játékok Szegeden – 1. Brankovics György). Ebből a kritikából idézek: „ .. A bizonyos kamaraszerűséget kívánó művet olyan hatalmas színpadon, mint a szegedi, bizony nem könnyű feladat térben ábrázolni úgy, hogy be is töltse a teret. Mikó András rendezői vállalkozása mégis elfogadható megoldást talált a kamaraszerűség és a látványos ’nagyopera’ között. Vannak itt hatásos tömegjelenetek is, bár a részt vevő tömeg belső aktivitása általában nem olyan méretű, hogy a főhős egyéni tragédiájának eleven töltésű feszültsége fölé kerekedjék. Mikó puritán rendező, gondolom, szántszándékkal nem használja ki a környezet adta lehetőségek minden hatásfokát. Azt hiszem, bárki más rendezte volna a darabot, Brankovicsnak a törökökön aratott győzelmére meghúzatta volna a szegedi Dóm harangjait (igaz, a harangozást a Brankovics-opera cselekményeknél későbbi időben, Hunyadi nándorfehérvári győzelmének emlékére rendelte el a pápa…). De - milyen érdekes - még a gigantikus szabadtéri színpadon is hatást lehet elérni egyetlen szereplővel: amikor az ingatag szerb despota először marad magára, mardosó kétségeinek tépelődő rabjaként, döbbenetes a kontraszt az egyetlen élő, esendő ember, meg a színpadi építmény monstruózus élettelensége közt! (A sikerült díszlet Fülöp Zoltán tervezés; ügyes a beépített, kisebb forgószínpad is, igen alkalmas újítás.) Az előadáson a budapesti Operaház ismert Brankovics-gárdáját hallhatjuk, Fodor János, Mátyás Mária, Simándy József, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Tarnay Gyula, Svéd Nóra közreműködésével. Most először vesz részt a felújított szegedi játékokon az Operaház kórusa. A teljesítmények nem egészen kiegyenlítettek, a Kórody András karnagy zenei irányító munkája is bizonyára elevenebb kontaktusba kerül a zenekarral, s általában az együttessel, a további előadások során. Emlékezzünk meg Márk Tivadar jelmezeiről és Barkóczy Sándor koreográfiájáról; a záró felvonás török balettjének határozottan hasznos szerepe is van. Ha summázni akarjuk benyomásainkat a Szegedi Szabadtéri Játékok megnyitó estjéről, kötelességünk rámutatni arra is, hogy zenei téren a Brankovics előadása még magasabb színvonalat követel. „

673 Búbánat 2007-07-23 13:38:27
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/4 Erkel Ferenc: Brankovics György Szegedi Szabadtéri Játékok -1963. július 20., 24., 27. Az opera alapjául szolgáló színművet Obernyik Károly írta. Kora ismert novella-és drámaírójának műve - váratlan halála miatt - befejezetlenül maradt 1855), amit barátja, Bulyovszky Gyula egészített ki. Az utolsó felvonást később, a dráma színre kerültével Egressy Gábor dolgozta át, kinek egyik legkedveltebb darabja volt; egyik előadása közben roskadt össze (1866. július 30.), amikor szélütés érte s pár óra múlva meghalt; ebből írta Erkel Ferenc hasonló című operáját (1868-1872), amelynek bemutatója 1874. május 20-án volt a Nemzeti Színházban. Az opera szövegkönyvének szerzői: Ormai Ferenc és Ódry Lehel. Amikor az Operaház 1962. június 21-én színpadra állította Erkel alkotását, mind librettója (Romhányi József), mind zenéje (Kókai Rezső) megújult. Ez az operaházi produkció került aztán át egy évvel később a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadjára. Jelmeztervező: Márk Tivadar Díszlettervező: Fülöp Zoltán Koreográfus: Barkóczy Sándor Vezényel: Kórody András A rendező asszisztense: Kertész Gyula Rendezte: Mikó András Szereposztás: Brankovics György: Fodor János Mara, Brankovics leánya: Mátyás Mária Gergő, Brankovics fia: Palcsó Sándor István, Brankovics fia: Házy Erzsébet Murat, török nagyvezír: Simándy József Cselebi aga: Nádas Tibor Fruzsina: Mara duennája: Svéd Nóra Hunyadi László: Tarnay Gyula Székely László, magyar nemes: Hámory Imre Lázár, Brankovics bizalmasa: Gyimesi Kálmán Brankovics szolgája: Katona Lajos Hunyadi küldötte: Kövesdi Károly

672 IVA 2007-07-21 00:37:45 [Válasz erre: 671 WiseGentleman 2007-07-20 08:28:02]
Biztos, hogy Kishegyi, viszont lehet, hogy én gépeltem el a nevet, amiért elnézést kérek, és köszönöm a helyreigazítást.

671 WiseGentleman 2007-07-20 08:28:02 [Válasz erre: 668 Búbánat 2007-07-18 13:24:10]
Remélem, megbocsátod ezt az apró helyreigazítást, de Nyegus szerepében szerintem Kishegyi (és nem Kishelyi) Árpád lépett fel...

670 Búbánat 2007-07-20 07:03:40
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/3 Farkas Ferenc: Csínom Palkó Szegedi Szabadtéri Játékok - 1960. július 24., 27., 31., augusztus 2., 3. Szöveg: Dékány András és Bálint Lajos Jelmeztervező: Márk Tivadar Díszlettervező: Varga Mátyás Koreográfus: Eck Imre Vezényelt a zeneszerző: FARKAS FERENC A rendező asszisztense: Versényi Ida Rendezte: Mikó András Szereposztás: Balogh Ádám, kuruc kapitány: Angyal Sándor Szegénylegények: Csínom Palkó - Sárdy János Csínom Jankó - Katona Lajos Rosta Márton mézeskalácsos: Szabó Ernő Éduska, a leánya: Házy Erzsébet Zsuzsika, Balogh Ádám mátkája: Sándor Judit Tyukodi pajtás: Domahidy László Förgeteg, bandavezér: Fodor János Daru, kocsmáros: Káldor Jenő Örzse, a szolgálója: Lőrincz Zsuzsa Kati, a leánya: Lehoczky Zsuzsa Koháry grófné: Lontay Margit Rézangyal: Mentes József Göcs Pista, Ludas, Peták szegénylegények: Marosi Károly, Zádori István, Gémesi Imre Kucug Balázs, a labanc sógora: Pagonyi Nándor Lange őrnagy, császári futár: Kovács János Udvarmester: Putnik Bálint

669 Búbánat 2007-07-19 11:28:27
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/2 Kacsoh Pongrác: János vitéz Szegedi Szabadtéri Játékok - 1959. július 26., augusztus 12., 13., 15., 16. Ismételten utalok arra, hogy itt és a következőkben ismertetendő szegedi szabadtéri produkciókra vonatkozó adatokat Heiner Lajos segítsége nélkül nem tudtam volna prezentálni. Hálás köszönetem érte! Itt jelzem, hogy a szabadtéri előadásokon a Játékok zenekara szegedi színházi zenészekre épült, hasonlóképpen a kórus, melyet a Zenebarátok-, a MÁV Hazánk- és helyi amatőr énekkarok tagjai egészítettek ki. A továbbiakban már nem fogom a zenekart és az énekkart említeni. Szöveg: Bakonyi Károly. Versek: Heltai Jenő Jelmeztervező: Márk Tivadar Díszlettervező: Sándor Lajos Koreográfus: Mezey Károly Vezényel: Szalatsy István Rendezte: Szinetár Miklós Szereposztás: Kukorica Jancsi: Sárdy János Iluska: Házy Erzsébet Bagó: Fodor János A francia király: Rajz János A francia királykisasszony: Gencsy Sári Boszorkány: Gobbi Hilda Strázsamester: Szabadí István A falu csősze: Márkus Ferenc A 215. sorszám alatt a rádiófelvétel kapcsán korábban idéztem Ruitner Sándor dramaturg gondolatait a szabadtéri előadásról: „S ha már korábban Házy Erzsébet és a közönség kapcsolata szóba került, szeretném felidézni azt az emlékemet, ami a Szegedi Szabadtéri Játékok János vitéz előadásához kötődik. A bemutató azért volt érdekes számomra, mert 1959-ben itt a stúdióban, a Polgár Tibor vezényelte felvételen mi kísérleteztünk először a fiatal csillogó operai sztár és – amint az előzőekben említettem - az akkor a „könnyű múzsával” végleg elkötelezett, s ott már több évtizedes közönségsikert kivívott Sárdy János párosításával Iluska és Kukorica Jancsi szerepében. Ott Szegeden azt kellett tapasztalnom, hogy az a szerénynek mondható rádiós közönségsiker, amely a mi előadásunkat követte, a Szabadtéri Játékokon valóságos lelkesedés- özönbe csapott át.” Szintén idéztem Abody Bélát (126. sorszám), aki a MUZSIKA 1959. októberi számában többek között ezt írja a látottakról: „Az a János vitéz hangzott itt el, amelyet megírhattak volna (de nem azt írták meg), ki-ki magánhasználatra szabott, emlékekből szőtt János vitéze. Az alkalom nem megfelelő, hogy … Házy Erzsébet művészi alkatának különös, ’aszimmetrikus’ izgalmasságát… elemezzük…”

668 Búbánat 2007-07-18 13:24:10
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XIV/1 Lehár Ferenc: A víg özvegy Margitszigeti Szabadtéri Színpad – 1958 és 1959 Külön köszönetem fejezem ki IVA-nak segítőkészségéért, akitől a Víg özvegyre vonatkozó összes adatot kaptam! Információja szerint 1958. év mellett 1959 nyarán is játszották az operettet a szigeten kettős illetve hármas szereposztásban, amint itt következik: Glavari Hanna: Házy Erzsébet - Vámos Ágnes Mirko Zéta: Maleczky Oszkár - Hámori Imre Valencienne: Koltay Valéria - Raskó Magda Danilo: Udvardy Tibor - Nagypál László Camille de Rosillon: Ilosfalvy Róbert - Kövecses Béla - Mátray Ferenc Vicomte Cascada: Kenéz Ernő - Somogyváry Lajos Rauol de St. Brioche: Bende Zsolt - Pálfy Endre - Rajna András Kromov: Palócz László - Nádas Tibor - Balogh László Bogdanovics: Göndöcs József - Petri Miklós Prisics: Kerekes Gábor - Molnár Miklós Nyegus: Fekete Pál - Kishelyi Árpád - Tompa Sándor Olga: Cser Tímea - Forgács Éva - Szőnyi Olga Sylvane: László Margit Arany és ezüst keringő: Ugray Klotild, Havas Ferenc, Róna Viktor - Maros Éva, Bozsó Árpád, Molnár Ferenc - Orosz Adél A Magyar Állami Operaház Zenekarát Kerekes János és Németh Amadé vezényelték. Ahol három név szerepel, a harmadik szereplő a szériát ismétlő szezonban állt be (pl. Fekete Pál 1959.01.03-án bekövetkezett halála miatt.) Nemigen keverték a szereposztásokat, ezért biztonsággal csak az első helyen állók lehettek Házy partnerei. Abban bizonytalan vagyok, hogy Házy Erzsébet 1959-ben is énekelte-e Glavary Hannát, mivel annak az évnek júliusa végén és augusztusában négy előadásban Iluska volt a Szegedi Szabadtéri Játékok János vitézében.(Erről az előadássorozatról részletesen a XIV/2 szám alatt szólok.) Ugyanakkor itt van Házynak 1959. év elejéről egy beszélgetése a Film Színház Muzsika munkatársával (Potoczki Júlia: Opera vagy film?), kinek az interjú keretében elmondta: „…A nyáron a Margitszigeten felújítjuk a Víg özvegyet, ebben Glavari Hannát énekelem…” /Lásd. a topicban a 207 sorszám alatt; a teljes cikk fénymásolata megvan nálam. / Ebből viszont mégiscsak az következne, hogy Házy 1958 után 1959-ben is szerepelt Lehár operettjében a szigeten, és képes volt ezt időben összeegyeztetni - ugyanazon a nyáron - Szegeden bemutatott daljátékban abszolvált feladatával.

667 Búbánat 2007-07-17 08:49:57 [Válasz erre: 661 IVA 2007-07-09 03:32:39]
Nem vártam, így meglepetés volt számomra az e heti RTV Részletesben közzétett Helyreigazítás: \"27-es lapszámunkban a Házy Erzsébetről szóló írásunkba sajnálatos hiba csúszott: a forrás szerzője szerepelt a művésznő lányneveként. Elnézésüket kérjük!\" Én megbocsátottam már...

666 Búbánat 2007-07-13 11:01:31
666

665 Búbánat 2007-07-13 11:00:15 [Válasz erre: 659 Búbánat 2007-07-04 00:22:26]
Ezekről a darabokról és szerepekről van több-kevesebb ismeretem: A víg özvegy - Glavari Hanna János vitéz - Iluska Csínom Palkó - Éduska Brankovics György - az egyik Brankovics fiú A cigánybáró - Szaffi Porgy és Bess - Bess Háry János - Örzse Garden Party Bajazzók - Nedda A \"több\" információ elsősorban Heiner Lajos érdeme, amit neki külön - itt is -megköszönök!

664 sphynx 2007-07-09 22:11:57 [Válasz erre: 663 telramund 2007-07-09 21:53:48]
Gruberova és Netrebko?

663 telramund 2007-07-09 21:53:48 [Válasz erre: 662 IVA 2007-07-09 03:38:18]
Ha én azt hallom Házy Erzsébet csak a csodaszép tündöklő tehetségű énekesnő jut eszembe akinek képe szemben velem függ a falon két másik kedvencem képével együtt (azaz aszámomra nagy triász....).Muzsikált a neve!!!! Nagyon nagyon sok személyes dolgot irhatnék itt,de korábban elvették a kedvem,hogy bármit is ezeken a fórumokon megosszak!Pedig volna mit..... ..és ahogy Hamlet mondta..\"a többi néma csend....\"

662 IVA 2007-07-09 03:38:18 [Válasz erre: 651 martuni 2007-07-03 08:06:51]
A kifakadást értem, de nem értek egyet azzal, hogy ez ronda név lenne, akár eredeti, akár csupán szerzői álnév. Végül is a Sajó egy folyó neve, az Yvette pedig olyan személynév, amely megkülönböztetőbb az egykor oly gyakori Erzsébetnél; hihetőbb lenne, hogy egy született Erzsébet választja művésznevének az Yvette-et, nem pedig fordítva. Indulatod nyilván abból ered, hogy a Házy Erzsébet névalak - leírva is, kiejtve is - azonosítja számunkra azt a csodálatos művészt és kedves arcú, szép nőt, aki viselte. Emiatt azt hiszem, bármelyik másik nevet csúnyának találnánk, ha Házy Erzsébet alakjához kellene képzelnünk.

661 IVA 2007-07-09 03:32:39 [Válasz erre: 649 Búbánat 2007-07-03 01:02:31]
Miért van főszerkesztője egy lapnak, amelyben olyan munkatárs dolgozik, akinek semmi újság- és lexikonolvasási tapasztalata sincs? Hiszen a szócikkekben feltüntetett eredeti nevet zárójelben vagy dőlt betűvel szokták szedni, a terasz.hu-n pedig az újabb kori (szerintem nem tetszetős) gyakorlat szerint a cikk szerzőjének \"aláírását\" hozták fel, a cikk címe alá. Néhány napja, amióta megláttam az RTV Részletes cikkét, nem hagy nyugodni a kérdés: hogyan lehetséges, hogy én erről mostanáig nem tudtam??? Nem mintha azt képzelném, hogy már mindent tudunk Házy Erzsébetről, de az mégis hihetetlennek tűnt, hogy eredeti neve nem volt annyira a köztudatban, mint a Honthy Hannáé, Marilyn Monroe-é, Callasé, vagy Darvas Iváné. Az ilyesmi nem titkolni való, csak általában elhomályosítja az a név, amely a nagy művész személyiségével lesz azonos. Egy ideje nincs időm írni erre a fórumra, de most nem állhattam meg, hogy rákeressek a Sajó Yvette névre, hogy megtudjam, milyen csoda folytán volt \"titok\" előttem kedvencem születési neve évtizedeken át. Így akadtam megnyugtató bejegyzésedre, kedves Búbánat, és talán először szembesültem azzal, hogy - túl a Te áldásos ambíciódon és tevékenységeden ebben a topicban - milyen jó, hogy léteznek ilyen fórumok. Mert nemcsak szarvas hibák csúsznak a sajtóba, hanem a helyesbítések kora is lejárt. Remélem azért, ha más nem, Sajó Yvett azon lesz, hogy ez a helyesbítés megtörténjék.

660 Búbánat 2007-07-07 13:15:03 [Válasz erre: 648 Búbánat 2007-07-02 17:50:37]
Itt a részletes műsor: Bartók Rádió 22:30 Házy Erzsébet operafelvételeiből Km.: Magyar Állami Operaház Zenekara, vez: Erdélyi Miklós 1. Mozart: Figaro házassága - Cherubin áriája a II. felvonásból, 2. Smetana: Az eladott menyasszony - Másenka áriája a III. felvonásból, 3. Csajkovszkij: Anyegin - Tatjána levéláriája, 4. Puccini: Pillangókisasszony - Pillangókisasszony halála (km.: Szigeti László), 5. Leoncavallo: Bajazzók - Madárdal

659 Búbánat 2007-07-04 00:22:26
A továbbiakban Házy Erzsébet szabadtéri színpadokon játszott szerepeit veszem sorra - már amiről információm van.

658 Búbánat 2007-07-04 00:14:39 [Válasz erre: 657 Búbánat 2007-07-04 00:05:49]
Fleurette, virágárus („Gyopár”), később Hermia hercegnő – \"Kalmár Magda\" - ezt elírtam: helyesen LEHOCZKY ÉVA Kalmár Magda volt, amint azt írtam, Boulotte a felvételen.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.