vissza a cimoldalra
2020-09-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (4338)
Élő közvetítések (8512)
Társművészetek (2069)
Plácido Domingo (930)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4103)
Operett, mint színpadi műfaj (4551)
A MET felvételei (1212)
Erkel Színház (10716)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (648)
Polgár László (269)
Sass Sylvia (480)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4743)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4929)
Simándy József - az örök tenor (669)
Franz Schmidt (3688)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2057)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4883   Búbánat • előzmény4882 2020-08-06 17:32:34

Gábor diák- film (Huszka Jenő: Gül baba)  - 1955 

Énekhangok: Gyurkovics Mária (Leila), Házy Erzsébet (Veronika)

 

Boronyák Rita: Díszvetítés, avagy a filmgyártás vége - tanulmány

/Fimtett.ro/

https://www.filmtett.ro/cikk/2123/rendezoportrek-kalmar-laszlo

Rendezőportrék: Kalmár László 

/2004. február 15. / 

Részlet a tanulmányból:

Kalmár László: Gábor diák

Az 1955-ös Gábor diák Kalmár egyetlen szuperprodukciója. Színes, láthatóan gazdag film, jó minőségű stúdiódíszlettel, ruhákkal, kellékekkel. Furcsán is fest előtte a kalapácsos-kalászos-csillagos címer. Óriási közönségsiker, 5 millió 250 ezer néző látta. A kritikai visszhang jelzi, milyen hivatalos közegben kellett megélnie ennek a „romantikus, dalos mesejáték”-nak. „Megengedhetjük-e azt a luxust magunknak, hogy a szórakoztatás kizárólagos igényével gyártsunk filmet, mikor még a nevelő tendenciájú, magas eszmeiségű, művészi filmalkotásokban is szűkölködünk? Úgy látszik – igen." - írta (László) a békéscsabai Viharsarok Népében. Még Örkény István is leszedte róla ideológiai alapon a keresztvizet a maga metszően ironikus módján. Azért akadt, aki megbocsátóbbnak mutatkozott: Cs. P. a Népszavától dicsérte a produkcióban, hogy mer film lenni, ám hibájául rótta föl, hogy az operett és az ifjúsági történelmi regény (=értsd az oktató szándék) nem elegyedett. Mások azt javasolják: a közönség szórakozásigényét jobb művekkel elégítsék ki. A fiatal B. Nagy László elemzi egyedül tisztességgel, okosan, teljes kritikusi vértezetben, ideológiamentesen a Gábor diákot. A kultúrpolitika engedélyezte ugyan operettek játszását (panem et circenses), de nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem a népnevelésre. Az operett alacsonyrendű tömegműfajnak, megvetendőnek bélyegeztetett, mert nem akart sem szocialista, sem realista lenni. (Az agymosó ideologikus színműveket és filmeket persze a melodrámától, az operett-től elorzott klisékből állították össze, s ráütötték a „haladó” pecsétet, úgy lett magasabbrendű.)

Huszka Jenő Gül baba c. operettje akkor még közismert volt. Ismertsége elő is segítette, de akadályozta is a film népszerűségét. Közönsége, főként persze a szigorú ítészek, a Huszka-művön ejtett minden változtatást a film hibájául róttak föl. Ha összevetjük Nádasdy Kálmán: Gül baba c. 1940-es, operetthívebb filmadaptációjával (amellyel a mindkét produkcióban Gül babát játszó Kőmíves Sándor személye még érdekesen össze is köti a Kalmárét), azt látjuk, hogy a változtatások bizony jót tettek a mind a történetnek, mind a befogadhatóságának. A dialógusok korszerűbbek, szellemesebbek lettek, sok otromba, többek között rasszista humor változott kedves poénná. Kalmár és forgatókönyvírója, Babay József egyik legfőbb érdeme, hogy a kissé illogikus mesét reálisabbá, s ezzel paradox módon meseszerűbbé tette. Nála nem fordulhat elő olyasmi, hogy a szereplő énekel, zenekar kíséri, s zavaró, hisz nincs zenekari árok!, hogy a zenekar sehol. Kalmárnál akkor a másik teremben a háremhölgyek zenekara muzsikál éterien. A film címe becsapós. Noha Gábor (Zenthe Ferenc) a címszereplő, a főszereplő Gül baba marad. Ez a szentéletű férfiú olyan ügyes és ravasz, amennyire egy csöppet sem naív hívő muzulmán csak lehet. Nem a törvények betűjéhez, mindig a szelleméhez ragaszkodik. Elfogadja a kegyetlen, ravasz és ostoba budai basát szükséges rosszként, megtanul "basául" tárgyalni, és azon a terepen is győzi le a hatalmast, amelyre annak erőszakja miatt kényszerült. Mese?

Fontos változtatása a Babay-féle forgatókönyvnek, hogy míg az operettben Allah meghallgatja Gül baba imádságát, és pusztító vihart küld a szent rózsákra, Kalmár változatában Gül baba maga, a két kezével tépi ki kertje rózsáit (ezt nem tudták, vagy nem akarták értelmezni a korabeli kritikusok). Nagy a jelentéskülönbség: a Kalmár-filmben az egész addigi életét ő számolja fel, csoda nem segíti. Leánya, Leila és Gábor diák szerelme ráébreszti: az nem lehet Allahtól való törvény, hogy egy szál rózsáért elpusztuljon egy ember. Minden ideológiát jellemez Gül baba változása: a törvényt a basa (a hatalom) vezette le Gül baba rózsaszeretetéből (elmélet), s alkalmazná legyőzhetetlen ellenfelével, Gábor diákkal szemben, ám ő maga, a basa, a törvény hozója cinikus: nem hisz Allahban sem, a törvényekben sem. Egészen világos beszéd: ha az ideológus gondolatait a hatalom saját céljaira használja föl, s azzal embert akar ölni, akkor az ideológusnak kötelessége tövestől kitépni azt az ideológiát. Akkor is, ha ő maga hisz benne, és az az élete műve. Ideológia sem, törvény sem lehet életellenes. S ha ehhez még hozzávesszük, ahogyan lágyan szól a közismert sláger: „Ott, túl a rácson egy más világ van / ott, túl a rácson van a mennyország", egészen nyilvánvaló, miért szerették volna egyes kritikusok, ha nem ezen „szórakozik” a közönség. Azt gondolom, a film ereje, illetve alaptörténete kidolgozásának primer szépsége elviszi a kisebb filmes hibákat. Nem tud fontos lenni, hogy a Leilát alakító Krencsey Marianne játéka kívánnivalókat hagy maga után, ahogyan az sem, elhallatszik-e Gül baba kiáltozása a rózsák pusztulásáról (az egyetlen szuperplán a filmben Gül fájdalmas arca) a párbajozó basáig és Gáborig, illetve látszik-e a himlőoltás a statiszták karján. Az elemi szabadulnivágyás minden pillanatát áthatja a film primer szintjének, a zenés mesének: a táncokat, a díszleteket, a jelmezeket, a jól ismert áriákat. A műfajfilm betetőzése, amikor nem a műfaj maga, hanem az általa kifejezett világlátás az, ami érdekessé teszi a műfajfilmet. Nem a balett, nem a zene, nem (csak) a szépsége a fontos, hanem amit közvetít, s amellyel túlmutat önmagán a melodráma és a komédia. A mondanivaló. Ahhoz azonban a műfaj szabályainak meg kell felelnie, hogy hordozni tudja azt a többletet, ami miatt elkészült. (Zsarnoki korokban ezért tudnak létrejönni olyan jelentésteli, feszült, sokat tudó alkotások, amelyek esztétikuma éppen ebben a hitelességben, feszültségben, elhallgatásban él csak meg. )

4882   Búbánat • előzmény4672 2020-08-04 21:53:46

Kapcs. 4672. sorszám

Kalmár László rendezésében készült  színes magyar film: Gábor diák (1955)

(Huszka Jenő Gül baba című operettje nyomán)

Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet

Magyar Filmhíradó (30.) részlete  - video/online

"Gábor diák című film forgatása Óbudán - - 1955. augusztus"

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=12027

ADATLAP

Inzertszöveg:

Elhangzó szöveg:A török korabeli Óbuda piacterén több mint ötszáz szereplővel forgatják a Gábor deák című színes film egyik jelenetét. Rendező: Kalmár László Kossuth-díjas, operatőr: Badal János. A címszerepet Zenthe Ferenc játssza. A korabeli rajzok és metszetek alapján felépített díszleteket szellemes makett kombinációkkal oldották meg.

Kivonatos leírás:A Gábor diák című film forgatása Óbuda főterén (totál). Török viseletbe öltözött statiszták. Kalmár László rendező instrukciókat ad (közeli). Badal János operatőr a kamerával (közeli). A kamera mozgatása. Részlet a forgatásból: Zenthe Ferencet a kivégzőhelyre kísérik. A stáb figyeli a jelenetet. A díszletek (totál).

4672   Búbánat 2020-02-02 16:57:40

Egy órával ezelőtt ért véget a DUNA TV-ben a játékfilm sugárzása  (14.25 – 16.00):

Gábor diák

Magyar történelmi zenés film, színes (1955)

Rendezte: Kalmár László

Írta: Babay József

Huszka Jenő Gül baba című operettjének zenéjét átdolgozta Vincze Ottó

Időtartam:95 perc

Házy Erzsébet nem szerepel a filmben, viszont énekel: ő a Veronikát megszemélyesítő Andaházy Margit énekhangja.

Közreműködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László

A főbb szereplők:

Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő
Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Melis György
Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária
Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet
Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Littasy György
Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch)
Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György
Bárdy György (Ali embere)
Mády Szabó Gábor (Budai bíró)

A budai várat a törökök tartják megszállás alatt. A nagyhatalmú Ali pasa Gül baba lányát, a szép Leilát akarja feleségnek a háremébe. Addig is elzárva őrizteti, és csak a csodálatos rózsakertben sétálhat a lány. Ide menekül üldözői elől Gábor diák és barátja, Balázs. Gábor és Leila azonnal egymásba szeretnek, de Ali elfogatja a két magyart, hogy kivégeztesse őket. Úgy tűnik, hiába fog össze a budai polgárság és hiába pusztítja el szeretett rózsáit Gül baba…

 

Ezt a zenés filmet holnap hajnalban ismét sugározza a televízió:

február 3., hétfő,  DUNA World, 2:30-kor

 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Tomasz Máté (cselló)
Gulyás Márta (zongora)
Tomasz Máté (cselló) MA diplomakoncertje
J. S. Bach: g-moll szonáta viola da gambára és csembalóra, BWV 1029
Brahms: 2. (F-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 99
Haydn: 2. (D-dúr) csellóverseny, Hob. VIIb:2
A mai nap
történt:
1892 • A Bajazzók bemutatója (Milánó)
született:
1874 • Gustav Holst, zeneszerző († 1934)
1955 • Andrej Gavrilov, zongorista
elhunyt:
1960 • Koréh Endre, énekes (sz. 1906)
1987 • Jaco Pastorius, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1951)