vissza a cimoldalra
2020-05-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11497)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1699)
A MET felvételei (435)
Pantheon (2636)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3887)
Marton Éva (799)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (172)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1424)
Operett, mint színpadi műfaj (4309)
Szkrjabin (548)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1949)
Lisztről emelkedetten (993)
Momus-játék (5838)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62157)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4806)
Franz Schmidt (3606)
Opernglas, avagy operai távcső... (20487)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4559   Búbánat • előzmény233 2019-09-11 20:14:46

A 233. sorszám alatt mondatokat idéztem az Esti Hírlapban megjelent nekrológból, amelynek szerzője Fodor Lajos karnagy, zenekritikus, szerkesztő.

Most a  cikk teljes szövegét  idemásolom (1982. december 3.):

Búcsú Házy Erzsébettől

Ma délelőtt az Erkel Színházból kísérték utolsó útjára, a Farkasréti temetőbe Házy Erzsébetet.

A szépség és tehetség nagy birtokosa volt. Külső életét ehhez igazította. Csillogott, elbűvölt. Belső életét közvetlen környezete elől is rejtette, álcázta. Szorongásait dühvel, jóságát gyilkos iróniával, szeretetét látszatközönnyel.

Ha csak egy kicsit felszínesebb lett volna — könnyed, lebegő boldogságáradat az élete. Mint Manoné Puccini operájának első felében. De amit a drámában külső erők idéztek fel, azt életében ugyanolyan végzetes erővel belülről, ő zúdította önmagára. Volt ebben tipikus magyar művészsorsvonás és számtalan felfoghatatlan rendhagyó.

Egy-egy nagy alakításának varázsereje beindította a közkíváncsiságot, legendák fonták körül alakját, amiket az irigység pletykaszintre szállított. Mert volt mit irigyelni attól, akit a természet ennyi szépséggel és tehetséggel halmozott el.

A magyar zenés színház történetében páratlan élmények, döbbenetes, szép alakítások őrzik meg nevét, alakját, hangját. Még nem tudjuk, mit fog tartós életre támasztani az utóbbi harminc év új operái közül a jövő színháza, de ha lesz ilyen, annak mintakészítésében ő nagy munkát végzett.

Klasszikus alakításainak emlékébe beleborzong, aki visszaemlékszik Tatjánára, Manonra, Cherubinra, Mimire ... Hány lelket oldott fel, hány szorongást egy-egy este?! Az ő vívódásai csak most szűntek meg.

/f.l./

233   Búbánat 2006-09-13 17:47:43
A megannyi hivatalos, a művészpálya csúcsait kiemelő nekrológ között - amelyek csaknem mindegyike a mindössze 53 esztendősen lezáratlannak érzett életút végén íródott - találtam egy személyes hangvételű cikket, amelyből idézni fogok. Már korábban ideírtam Szokolay Sándor ilyen tónusú gyönyörű vallomását, búcsúzását, de most azért esett a választásom erre az Esti Hírlap F. L. monogrammal jelzett, minden valószínűség szerint Fodor Lajostól származó gondolataira, mert kiérződik belőle, hogy nemcsak Házy Erzsébet művészete állt közel írójának szívéhez; maga az ember, annak életútja, érzésvilága sem volt ismeretlen, közömbös az emlékező számára:

Fodor Lajos:

„Búcsú Házy Erzsébettől

Ma délelőtt az Erkel Színházból kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőbe Házy Erzsébetet. A szépség és a tehetség nagy birtokosa volt. Külső életét ehhez igazította. Csillogott, elbűvölt. Belső életét közvetlen környezete elől is rejtette, álcázta: szorongásait dühvel, jóságát gyilkos iróniával, szeretetét látszatközönnyel.
Egy-egy nagy alakításának varázsereje beindította a közkíváncsiságot. Legendák fonták körül alakját, amiket az irigység pletykaszintre szállított le. Mert volt mit irigyelni attól, akit a természet ennyi szépséggel és tehetséggel halmozott el. A magyar zenés színház történetében páratlan élmények, döbbenetesen szép alakítások őrzik meg nevét, alakját, hangját.”
Hírek
• Ismét szolgáltathatnak zenét a vendéglátóhelyek
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1913 • Stravinsky, Le sacre du printemps bemutatója Párizsban
született:
1860 • Isaac Albéniz, zeneszerző († 1909)
1897 • Erich Wolfgang Korngold, zeneszerző († 1957)
1915 • Karl Münchinger, karmester († 1990)
1922 • Iannis Xenakis, zeneszerző, építész († 2001)
1933 • Helmuth Rilling, karmester
1934 • Strém Kálmán, zeneszociológus, hangversenyrendező († 2005)
1947 • Csavlek Etelka, énekművész
elhunyt:
1910 • Milij Alekszejevics Balakirev, zeneszerző (sz. 1837)
1935 • Josef Suk, zeneszerző, hegedűs (sz. 1874)