vissza a cimoldalra
2019-10-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2419)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4588)
Simándy József - az örök tenor (632)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3458)
Erkel Színház (10335)
Élő közvetítések (8204)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1781)
Franz Schmidt (3437)
Gioacchino Rossini (1027)
Erkel Ferenc (1066)
Kimernya? (3253)
Lisztről emelkedetten (965)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4401)
Balett-, és Táncművészet (5897)
Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) (275)
Polgár László (268)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4519   smaragd • előzmény4517 2019-07-27 17:12:51

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, 

  • „Talán a csillagok” (1949)

 az elhangzott részletek, híres keringői közül is kettő:

Kemény Egon – Romhányi József:

Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szélvész dala – Mindszenti Ödön

a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).

Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.

Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:

„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.

Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.

Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.

A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.

Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.

Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”

Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)

Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sábdor, Erdődy János és mások

Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu

2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a

  • Hatvani diákjai”-ból

„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)

és a

  • Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:

Nyitány

„Az első reggel…” –  kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)

Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…”Bilicsi Tivadar

„Lilla, szívemet ne vesd meg…”  kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

A mai műsor végén

  • Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

4517   smaragd • előzmény4504 2019-07-24 17:15:45

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.

Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása

a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  

Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban

beszélgetés Kassáról   

a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.

Az elhangzott műrészletek:

rádióoperett 2 részben.

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.

  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)

operett 3 felvonásban

Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg

a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése

Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában

rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert

Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából

a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.

történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről

Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József

Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

Rózsa kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

 

4504   smaragd • előzmény4501 2019-06-19 05:44:34

 

Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban

 

A hangrögzítés, felvétel-készítés kezdetei óta felgyűlt dokumentumokat hangarchívumok őrzik. Az őrzésnél hasznosabb az ismételt használatba vételük, alkalmankénti felidézésük, újrajátszásokkal való életben tartásuk. Természetesen módjával, hiszen folyamatosan gyűlnek az anyagok.

A Magyar Rádió hangarchívumának kincsei elvileg mindmáig felhasználható a műsorkészítésnél, azonban – ismerve az aktuális műsorstruktúrákat – elenyésző a felhasználás mértéke. Éppen ezért nagy öröm, ha digitalizált felvételek kerülnek forgalomba.

A régi hangversenyek hangképeinek felidézése annyiból is érdekes, hogy az előadóművészet-történet közelmúltjáról ad mindennél megbízhatóbb (hang)képet, ám fokozott mértékű a jelentősége annak, ha időközben szinte kihalásra ítélt műfajok kerülnek átmentésre.

Ilyesmire került sor a közelmúltban, amikor Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária arra az elhatározásra jutott, hogy a zeneszerző halálának 50. évfordulójáról két daljáték CD-albumban való megjelentetésével emlékezik meg.

Több évtizeddel ezelőtt, az Ifjúsági Főosztály szerkesztőjeként gyermekkari művek szerzőjeként találkoztam először a nevével. Összeállításokban szívesen idéztem fel a Játszótéren című dalciklust, a Csillebérci fák alatt, vagy a Sétarepülés című, kamarazenekar-kíséretes szvitet. Többi művének csak címével találkoztam a kartontárban – de tudtam arról, hogy rádiós daljátékok szerzője is.

Érdemes elgondolkozni csodálatosan gazdag nyelvünk szóhasználatán, pontosabban, szavaknak azon a sajátosságán, hogy időről-időre másik, módosult jelentésük kerül előtérbe. Ilyen a „könnyűzene” kifejezés, amely Kemény Egon esetében korántsem csupán slágereket jelent (bár azokat is komponált, és népszerű tánc-számokat), hanem elsősorban az alkalmazott zeneszerzés lehetőségeinek gazdag tárházát. Kemény Egon, aki a családi emlékezet szerint ötéves korától zeneszerzőnek készült, szívesen vett részt mindenfajta zenei háttértevékenységben, beleértve más szerzők műveinek hangszerelését, átiratok készítését, vagy gyakorló muzsikusként korrepetíciót, vezénylést. Saját kompozícióinál az operett és a filmzene jelentett ígéretes pályakezdést, és főként a rádió, ahol gyakran kérték fel rádiójátékok zenéjének megírására. Nevéhez fűződik az első rádiós daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937) és az első rádiós nagyoperett (Májusfa, 1949) – ez utóbbival kezdődött a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza rendkívül népszerű sorozata. De miként későbbi korszakos jelentőségű kezdeményezés, a TV-operáké, ez is kiszorult a műsoridőből.

Kemény Anna Máriának köszönhetően élvezhető minőségűre feljavított, digitalizált előadások jelentek meg. A Hatvani diákjai című daljátékot, amiért második Erkel-díját kapta, először 1955. január 23-án sugározta a Kossuth adó, a Komáromi farsang első adása 1957. március 9-én volt. Mindkét történet magyar tematikájú, az előbbi szövegét Ignácz Rózsa és Soós László, verseit Ambrózy Ágoston írta, az utóbbinak az írói zenei ismeretterjesztő könyvek szerzőiként ismertek (Erdődy János, Gál György Sándor).

A daljátékokat hallgatva, utólag megérthető, hogyan lehetett egykor TV (és más audiovizuális média) nélkül „élni”. A rádió a színvonalas műsorokkal házhoz szállította a kultúrát, élvezetes formában (általános műveltséget szerezhetett szinte észrevétlen, akinek volt módja rendszeresen hallgatni a műsorokat). A daljátékok felvétele több szempontból is tanulságos. Kiderül, hogy igényes munkával az egykor rendelkezésre álló technikai lehetőségek is biztosították az élményszerű előadás lehetőségét. Atmoszféra-teremtőek a jelenetek, mondhatni, láttatóak. És érthető a történet, „ülnek” a poénok. Az előadók számára korántsem tűnt „hakni”-nak a könnyű műfajba való kalandozás – Bessenyei Ferenc énekes szerepben Hatvani professzorként mutatkozott be a Rádióban, s e daljátékban volt először prózai szerepe is Simándy Józsefnek (Hatvani famulusa, Kerekes Máté). Partnereik között hallhatjuk többek között Petress Zsuzsát és Mezei Máriát. A Komáromi farsangban – élve a stúdió-adta lehetőséggel – több szerep esetében megosztották a prózai és zenei feladatokat, Csokonai Vitéz Mihály beszédhangját Zenthe Ferenc, énekhangját Ilosfalvy Róbert adta, Lillát Házy Erzsébet és Korompai Vali „alakította”, Lavotta Jánost pedig Gönczöl János és Molnár Miklós. Csodálatosan énekel Lehoczky Éva (olasz primadonnaként is kiváló), és elragadóan komédiázik Bájligeti Kázmérként Fekete Pál.

Nosztalgiázás az idősebbeknek, akik annakidején „élőben” találkozhattak ilyen rádióműsorokkal, és időutazás a fiataloknak. Zenészeknek külön tanulságos megfigyelni a műgondot, az igényes interpretációt – és nem utolsó sorban észrevenni azt a mesterségbeli tudást, ami a szerzők részéről biztosította a nívós kikapcsolódást. Hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével milyen kedvvel vett részt ebben a munkában (felvétel-készítő és koncertező munkája mellett), az szintén „átjön” a felvételen.

A „könnyűzene” így nyer sajátos értelmezést ezekben a régi-új felvételekben.

 

Fittler Katalin       

4501   smaragd • előzmény4432 2019-06-09 17:31:50

 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A mai műsor gerincét képező időben – hasonlóan a tegnap előtti „Hatvani diákjai” szerkesztéséhez (amely a Nyitány részletével indult és a Jelenetben Bessenyei Ferencet is hallottuk), a héten Nagy Ibolya műsorában Kovács Géza igazgatóval https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/03/tul-az-operencian-kovacs-gezaval-23-het/ beszélget ­– a Kemény Egon életműsorozat első két dupla CD-albumából hangzottak el felvételek.

Mint ismeretes, a két daljáték megjelenése újdonság abban a tekintetben, hogy most már két Kemény Egon-CD is kapható, a rádiófelvételek kikerültek az MTVA Zenei Archívumából és egyúttal digitalizálva, hangrestaurálással vissza is kerültek, így a mai első műrészlet is a CD-kiadás révén hallható ismét.

A „Komáromi farsang” zenéjét ezúttal egyfolytában sugározza a rádió, így a dalok és előadásuk szépsége, a humoros szerenád mint egy zenezuhatag hull a hallgatóra, kedvet csinál a CD-k megvásárlásához  – https://kemenyegon.hu/  –, amihez manapság már nem csak lejátszó szükséges, hanem az is, hogy ismét helyet csináljunk a szívünkben Kemény Egon műveinek és időt szakítsunk daljátékai meghallgatásához. Ez utóbbi gondolat illik a hét folyamán elhangzott témákhoz.

Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.25 órától  

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Főszereplők: 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.

Szereplők:

Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky LiliBilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon GyulaRózsahegyi Kálmán és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: László Endre.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Közreműködött a Földényi-kórus.

 

KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang

Csokonai dala "Sötét lepel borul  reánk …"                                                        
Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."                            
Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla románca  "Könnyű lepke, kis madár ..."                                                                  
Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."                          
Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara

Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel …"                                                                
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

 

4432   smaragd • előzmény4426 2019-02-11 09:14:31

 

Házy Erzsébet (Lilla), Lehoczky Éva (Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna), Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) 1957 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Házy Erzsébeté és Ilosfalvy Róberté a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény.

 

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang    

A daljáték rövid tartalma:

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel –  új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

 

4426   smaragd 2019-02-07 05:10:15

 

"CANTO CANTARE, AMO AMARE…”

MEGHÍVÓ

2019. február 7., 19:00

Till Ottó-terem

ÓBUDAI TÁRSASKÖR

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója

Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.

A kiváló szerző nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház után – Kikelet utca 3.(1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Kassai Nemzeti Színház (1929) és a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta (Krisztina kisasszony, színpadi változat,1961). A Magyar Rádióval 1934-ben kezdődött a kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. A lemezeken most megjelenő daljátékait is a Magyar Rádió mutatta be: a Hatvani diákjait 1955-ben, majd két év múlva a Komáromi farsangot. 

Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve  Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.

Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben: Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc. A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.

Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik: 

Nagy Ibolya Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare

 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Térszínház

Búcsúfia - 1956
Bucz Magor szerzői hangversenye a Corvin köz hőseinek emlékére

15:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Hunyadi László

18:00 : Budapest
FUGA

Kéringer László (ének) és Borbély László (zongora)
"Kunst in dem FUGA"
MOZART: Abendempfindung
SCHUBERT: Im Frühling
CSAJKOVSZKIJ: Ily hamar elfeledni...
MAHLER: Kis rajnai legenda
STRAUSS: Halk dalokat éneklek neked
RACHMANINOV: Ne énekelj, kedvesem
BIRTWISTLE: Komachi szomorúsága
Részlet - Ibn Jafaya Alzira „Az elveszett kert” című verséből, andalúz hagyomány alapján
RAVEL: Vocalise-étude Habanera formában
AVINU MALKEINU: zsidó ima isztambuli kántorhagyomány alapján
RAVEL: Kaddisch
Wa habibi - libanoni arab nyelvű keresztény ének
KODÁLY: A virágok vetélkedése
Szépen veri az eső a virágot - válaszúti népdal Kallós Zoltán gyűjtéséből

19:00 : Budapest
Budai kapucinus templom

Elekes Zsuzsa (orgona)

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Balogh Eszter (mezzoszoprán), Najbauer Lóránt (bariton)
Savaria Barokk Zenekar
vez.: Németh Pál
H. Purcell és G. F. Händel művek

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Axel Porath (brácsa), Philip Mayers (zongora, cseleszta), Schlanger Tamás (ütőhangszerek)
RIAS Kammerchor Berlin
Amadinda Ütőegyüttes
Vezényel: James Wood
"Klang der Stille"
CAGE: Imaginary Landscape No. 2
CAGE: Three²
FELDMAN: Rothko Chapel
JAMES WOOD: Khamush

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Pólus László (gordonka), Varga Gábor (klarinét), Pálfalvi Tamás (trombita),
Varga Zoltán Mihály (vibrafon), Janca Dániel (ütőhangszerek), Szent Efrém Férfikar (karigazgató: Bubnó Tamás)
"Mini-Fesztivál • 4.4"
DUBROVAY LÁSZLÓ: Három tétel trombitára és ütőhangszerekre - magyarországi bemutató
TORNYAI PÉTER: fiori sfiorati (b) - ősbemutató
BÁNKÖVI GYULA: Vízjelek - ősbemutató
EÖTVÖS PÉTER: Sentimental
SZOKOLAY SÁNDOR: Missa Brevis per coro maschile
HOLLÓS MÁTÉ: Szilencium (Áprily Lajos versére)
HORVÁTH MÁRTON LEVENTE: O vos omnes
SZŐNYI ERZSÉBET: Sicut cervus
SZŐNYI ERZSÉBET: Külvárosi elégia - Kassák Lajos versére
CSIKY BOLDIZSÁR: Moxa genezis (Kőrösi Csoma Sándor emlékére)
SÁRY LÁSZLÓ: Zsoltárkánon
17:00 : Békéscsaba
Csabagyöngye Kulturális Központ

Horti Lilla (szoprán), Kálmándi Mihály (bariton), Bándi János (tenor)
Nyíregyházi Cantemus Kórus, karnagy: Szabó Soma
Békés Megyei Szimfonikus Zenekar
vezényel: Gál Tamás
PUCCINI: Lidércek – opera két felvonásban

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Weiner - Szász kamarazenekar
vez.: Drahos Béla
"Liszt Fesztivál"
CIMAROSA: G-dúr Versenymű 2 fuvolára km: Drahos Rebeka
MOZART: D-dúr fuvolaverseny kv 314 km: Drahos Béla
MOZART: A-dúr zongoraverseny kv 488 km: Szilasi Alex
MOZART: D-dúr Divertimento km: Weiner - Szász Kamarazenekar
A mai nap
történt:
1842 • A Rienzi bemutatója (Drezda)
1923 • Robert Craft, karmester († 2015)
1973 • Megnyílt a Sydney Opera House
született:
1874 • Charles Ives, zeneszerző († 1954)
1977 • Leila Josefowicz, hegedűs
elhunyt:
1999 • Kistétényi Melinda, orgonista (sz. 1926)