vissza a cimoldalra
2019-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61896)
Juan Diego Flórez (739)
Társművészetek (1412)
Balett-, és Táncművészet (5886)
Élő közvetítések (8141)
Pantheon (2387)
A díjakról általában (1069)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4562)
Erkel Színház (10315)
Kimernya? (3221)
A nap képe (2157)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1764)
Franz Schmidt (3422)
Opernglas, avagy operai távcső... (20316)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Erkel Ferenc (1063)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4490   Búbánat • előzmény1353 2019-05-22 15:41:08

Kapcs 1353. sorszám

Ma húsz éve hunyt el Szabó Miklós operaénekes (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) - aki nemcsak nagyszerű énekművész volt, számtalan opera-, operettszerep, meg dal- és nótafelvétel fűződik a nevéhez, hanem hosszú élete során műfordítóként, zenés színpadi darabok dalszövegeinek írójaként is tevékenykedett, és ebben a mivoltában szintén maradandót alkotott.

 

Házy Erzsébetnek kedves tenorkollégája volt Szabó Miklós is.

Az alábbi fotót találtam az MTVA interneten hozzáférhető archívumában:

Házy Erzsébet és Szabó Miklós -  „Operettkettős”  - Charles Lecocq - Kristóf Károly - Romhányi József Angot asszony lánya című operett rádiófelvételén

Fotó: Szalay Zoltán felvétele a Magyar Rádió stúdiójában készült, 1960-ban.

Közzétette: Rádió és Televízió Újság, 1960. november 14 – 20. lapszámának címoldalán

1353   Búbánat • előzmény526 2008-12-24 01:10:26
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek

Az 526 sorszám alatt ismertettem Házy Erzsébet összes rádiós felvételei sorában

Lecocq (1832-1918): Angot asszony lánya című operettjét.

Háromfelvonásos nagyoperett – balettzene nélküli - teljes felvétele

/La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/


Tévesen tüntettem fel a Rádió Dalszínháza bemutatójának időpontját, amikor 1959-et jelöltem meg évszámnak.

A rádiós bemutató ideje valójában: 1960. augusztus 21-e, Kossuth Rádió 20.15 – 22.00.

Mostanra már megvan a teljes szereposztás is (korábban csak felsoroltam a közreműködök egy részét):

Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József

Vezényel: Polgár Tibor

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Ange Pitou – Szabó Miklós
Clairette – Házy Erzsébet
Hortensie Langé, primadonna – Németh Marika
Pomponnet, fodrász – Rátonyi Róbert
Larivandiere- Csákányi László
Lauchard, rendőrfőnök – Benedek Tibor
Amaranthe – Kiss Manyi
Polgármester – Balázs István
Odette, komorna – Geszty Szilvia (Balogh Erzsi)

Házy Erzsébet énekszámai:

- Clarette belépője + jelenet: „ Ez itt a mister úr babája… Van itt egy út…” (Házy és Énekkar)
- Clairette és Lange kettőse (Házy Erzsébet, Németh Marika)
- Clarette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy, Szabó)
- Jelenet és keringő (Házy, Németh, Geszty, Szabó)

Ruitner Sándornak, a felvétel zenei rendezőjének szavait idézem

Ruitner Sándornak, a felvétel zenei rendezőjének szavait idézem:

”Offenbach daljátéka, a Fortunió dala után, még ugyanabban az esztendőben, ugyancsak a 6-os stúdióban egy másik francia nagyoperett, a Lecocq: Angot asszony lánya c. művének rádióváltozatát készítettük el. … A darabbeli Clarette-szerep megformálása a mikrofonok előtt sokszínű alakításra adott lehetőséget, a végeredmény: a primadonna és a filmszínész Házy Erzsébet arculatának egyfajta ötvözete. Azt hiszem, Házy Erzsébet habitusához legközelebb ez a primadonna-szerep, ez az operett-alak állt, amelyik Lecocq darabjának cselekményében a párizsi piac halászkofáinak fogadott lányaként a francia forradalom egyik tipikus nőalakjának sorsát személyesítette meg. Tenorpartnere, a királyság ellen lázító népköltő, Ange Pitou szerepében Szabó Miklós volt, s ezúttal a szerelmespár vonzalmának zenei kifejezését elsősorban nem a lírai hangvétel, sokkal inkább a forradalmi hevület jellemezte.”






526   Búbánat 2007-01-13 16:32:15
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei

II/4 Charles Lecocq (1832-1918) : Angot asszony lánya – 1959,
Háromfelvonásos nagyoperett – balettzene nélküli - teljes felvétele

/La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/

Magyar szöveg, versek: Romhányi József

A Rádió Dalszínháza felvételén közreműködik:

Házy Erzsébet, Geszthy Szilvia, Németh Marika, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.
Vezényel: Polgár Tibor

Clarette – Házy Erzsébet
Ange Pitou – Szabó Miklós

Házy Erzsébet énekszámai:

- Clarette belépője + jelenet: „ Ez itt a mister úr babája… Van itt egy út…” (Házy és Énekkar)
- Clarette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy, Szabó)
- Jelenet és keringő (Házy, Németh, Geszty, Szabó)

Ruitner Sándornak, a felvétel zenei rendezőjének szavait idézem:

”Offenbach daljátéka, a Fortunió dala után, még ugyanabban az esztendőben, ugyancsak a 6-os stúdióban egy másik francia nagyoperett, a Lecocq: Angot asszony lánya c. művének rádióváltozatát készítettük el. … A darabbeli Clarette-szerep megformálása a mikrofonok előtt sokszínű alakításra adott lehetőséget, a végeredmény: a primadonna és a filmszínész Házy Erzsébet arculatának egyfajta ötvözete. Azt hiszem, Házy Erzsébet habitusához legközelebb ez a primadonna-szerep, ez az operett-alak állt, amelyik Lecocq darabjának cselekményében a párizsi piac halászkofáinak fogadott lányaként a francia forradalom egyik tipikus nőalakjának sorsát személyesítette meg. Tenorpartnere, a királyság ellen lázító népköltő, Ange Pitou szerepében Szabó Miklós volt, s ezúttal a szerelmespár vonzalmának zenei kifejezését elsősorban nem a lírai hangvétel, sokkal inkább a forradalmi hevület jellemezte.


A 175 éve született Charles Lecocq francia zeneszerző, hazájának egyik legkedveltebb operettkomponistája. Pályafutása 1857-ben indult, amikor részt vett Offenbach operettpályázatán, amelyen Bizet társaságában első díjat nyert. Ezután több mint 40 színpadi művet szerzett, amelyek közül talán az Angot asszony lánya aratta a legnagyobb sikert. Kiváló zenészek egész sorának társaságában alkotott, Bizet például padtársa volt a konzervatóriumban, így nagyon meg kellett küzdenie a sikerért. Ő azonban túltette magát ezen: „A komponisták keserves útját nagyon megismertem. Ez a párizsi muzsikusok sorsa. Én pedig vérbeli párizsi vagyok.”
Az Angot asszony lánya sikersorozata 1873-ban, Brüsszelből indult el világhódító útjára, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy 1897-ben a budapesti Operaház is bemutatta vígoperaként.


Romhányi József (Nagytétény (ma Budapest), 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) író, költő, műfordító. érdemes művész (1983). Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte. 1951-ben lett a Magy. Rádió dramaturgja, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője. 1960-1962 között a Magy. Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja. Több komolyzenei műnek, így Sugár Rezső: Hunyady c. oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György: Muzsikus Péter (1963) c. operájának szövegírója volt. Fordított operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory Grófja, Orff Az okos lány). Számos musical (Macskák), operett- és kabaréműsor verseit szerezte. A Lúdas Matyi (r.: Dargay Attila), Hófehér (r.: Nepp József) forgatókönyvírója. A nagyközönség azonban elsősorban játékos állatverseit felölelő Szamárfül című kötete révén, másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá. Az ő nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Doktor Bubó, a Mekk mester, valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a Rímhányó” nevet.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós
"Különleges tehetségű hegedűsok gálakoncertje"
Szenthelyi Miklós zeneakadémiai osztályának hallgatói
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26 – 2. Adagio
ifj. Mága Zoltán (hegedű)
RAVEL: Tzigane
Korb Vanessza (hegedű)
BRUCH: Skót fantázia, op. 46 – Bevezetés: Grave
Kuti Róbert (hegedű)
SAINT-SAËNS: Havanaise, op. 83
PAGANINI: Moto perpetuo, op. 11
Hodos Dániel (hegedű)
WAGNER: „O du, mein holder Abendstern” – Wolfram áriája a Tannhäuser 3. felvonásából
DONIZETTI: „Come Paride vezzoso” – Belcore áriája a Szerelmi bájital 1. felvonásából
Szenthelyi Krisztián (bariton)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 1. Allegro maestoso
Z. Lendvai József (hegedű)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 2. Adagio espressivo, 3. Rondo. Allegro spirituoso
Bácsy-Schwartz Zoltán

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nora Fischer (mezzoszoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
SCHUBERT-BERIO: Visszaadás
BERIO: Népdalok
J.S. BACH-RESPIGHI: Nun komm, der Heiden Heiland, BWV 659
RESPIGHI: Róma fenyői
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez.: Medveczky Ádám
DUBROVAY LÁSZLÓ: Ünnepi zene
BARTÓK: A fából faragott királyfi - szvit, BB 74
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade, op. 35
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)