vissza a cimoldalra
2019-06-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3116)
Operett, mint színpadi műfaj (3942)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61835)
Erkel Színház (10247)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1683)
Franz Schmidt (3355)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3278)
Momus-játék (5692)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6903)
Opernglas, avagy operai távcső... (20241)
Kedvenc magyar operaelőadók (1119)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (979)
Élő közvetítések (7933)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4507)
Balett-, és Táncművészet (5819)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (73)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4368   Búbánat • előzmény378 2018-11-11 17:15:53

Kapcs. 378. sorszám

  • Magyar Nemzet, 1976. január 21.

„A Televízió műsoráról”

Az emberi hang

Negyven perc könyörgés az életért — ez voltaképpen Poulenc - Cocteau mono-operájának alaphelyzete. Az asszony, akit szerelmese elhagyott, egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után telefonál: úgy kapaszkodik e beszélgetés utolsó lehetőségébe, mint fuldokló a mentőövbe. Számára a kapcsolat egyetlen forrása a telefon: ez közvetíti kedvességét, bátor hazugságait és bátortalan gyötrődéseit, ez idézi emlékeit és kudarcait, a telefon érteti meg vele helyzete kilátástalanságát, kapaszkodásának hiábavalóságát, s a beszélgetés végére a készülék zsinórja válik halálának eszközévé. Ami a negyven percen túl zajlik az operában, az a feszültség fokozására és valamelyes tagolásra szolgál: a szétkapcsolás, a téves hívás gyötrelme az idegtépő várakozást érzékelteti.


Cocteau monodrámája rendkívüli alkalom a színésznőnek, olyan különleges szituációt ad, amelyben végletes érzelmi és idegrendszeri reakciókat sűríthet. Poulenc 1959-ben készült megzenésítése feloldja ugyan a dráma feszítettségét, mélabúsabb színekkel lágyítja el a szöveg villódzásait és a hallgató együttérzését olykor már-már a viszolyogtató feszengéshez közelíti, mégsem fosztja meg főszereplőjét a nagy alakítás lehetőségétől. Valójában e lehetőség kiaknázásán áll vagy bukik az opera bemutatása: ha sikerül olyan szereplőt találni, aki képes rá, hogy zenei és színészi eszközeivel betöltse a színpadot, aki nem egyszerűen a szituációt, hanem az atmoszférát is érzékelteti, akkor a hallgató bizonyára elfeledkezik a zenei verzió erőtlenségéről.

A tévé zenés színháza „igazgatójának”, Bánki Lászlónak persze nemcsak Házy Erzsébet képességeiben kellett hinnie, hanem rá kellett lelnie az ideális irányítóra is, aki ezt a reménytelen élethalálharcot a cocteaui alapanyag sűrűségébe tudja visszaállítani. Vámos László bravúros — egyetlen beállításból fényképezett — rendezése valóban a produkció sikerének záloga: kamerája hol közeledve, hol távolodva; hol szűkítve a kört, hol tágabb perspektívával mintegy szenvtelen megfigyelőként tudatosítja a nézővel a dráma állomásait. Házy Erzsébet hibátlan alakítása érzésem szerint a Poulenc kínálta lehetőség fölé is nő: tiszta deklamációja, világosan tagolt éneklése és mindenekelőtt játékának — a magára erőltetett fölénytől a már-már hisztériáigfokozódó íve igazolja a tévé vállalkozását. Az MRT szimfonikus zenekara Medveczky Ádám vezetésével a zenei, Mátay Lívia század eleji polgári otthont ábrázoló díszlete, Wieber Marianne jelmeze és a vezető operatőr, Kocsis Sándor munkája a képi megvalósítás összhangját teremti meg.

/Feuer Mária/

378   Búbánat 2006-11-08 14:13:05
Sorozatcím: Zenés TV Színház

Egyedi cím: Az emberi hang - magyar operafilm, 45 perc, (1976)

Jean Cocteau egyszemélyes drámája Francis Poulenc zenéjével. Az egyszemélyes zenedráma egyetlen hosszú telefonbeszélgetés. Az asszony éjféltájban beszélget telefonon szerelmével aki, mindent jelent számára, pedig tudja, hogy kapcsolatuknak vége. A zaklatott asszony mesél kedvesének előző napjáról, alvatlanságáról, a beszedett nagyobb mennyiségű altatóról, közben elképzeli a férfit a vonal túlsó felén. Az asszony a telefonvonal megszünése miatt újra hívja a férfit, és rájön, hogy az hazudott neki, mert nem is otthonról hívja. Az asszony azonban nem hibáztatja a férfit, mentséget keres számára, úgy véli csak jószándékból füllentett. Az asszony végül elképzeli, mintha a férfi mellette lenne, aztán rádöbben, hogy szerelmét már csak a hangjával tudja átölelni, közben a telefonzsinórt a nyakára tekeri.

Szereplők:

Házy Erzsébet - Az asszony

Dramaturg: Bánki László

Iró, költő: Cocteau, Jean

Műfordító: Romhányi József

Zeneszerző: Poulenc, Francis

Rendező: Vámos László

Operatőr: KOCSIS SÁNDOR; Bodó János
Díszletterv.: Mátay Lívia
Jelmezterv.: Wieber Mariann
Fejes Cecília zenei rendező,
Hlatky Zsuzsa, rendező munkatársa,

Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara,
edveczky Ádám karmester

\"Poulenc: Az emberi hang címü egyszemélyes operája az emberi magány (egy telefonhoz kötött nőről szól) egyik rendkívül megrázó példája. Házy Erzsébet - akinek egyik nagy TV-szerepe volt - mesélte el,hogy egy fiatal magyar nő ennek hatására lett öngyilkos, és a művésznő megpróbálta a TV-nyilvánosság nagy közönségének elmagyarázni,hogy \"ne feledjék,ez csak egy szerep\".


MUZSIKA, 1976. február

TV Zenés színház bemutatója

Poulenc: Az emberi hang

(Fotó: Házy Erzsébet)

Kertész Iván: \"Az ilyen mono-operáknál a siker azon áll vagy bukik, vajon sikerül-e találni olyan énekes színésznőt, aki vállára tudja venni az egész darab terhét. Házy Erzsébet ilyen művésznek bizonyult. Rendkívüli szuggesztivitással éli végig a halálra kijelölt boldogtalan asszony utolsó óráját. Az énekszólam nem ariózus, hanem deklamáló jellegű, nagy zenei biztonságot igényel ugyan, de az egész szerep inkább színészi, mint énekesi feladat.
Házy Erzsébet kitűnő alakítása kettős módon is hat a nézőre: egyrészt természetesen együttérez az asszonnyal, másrészt viszont kicsit viszolyog is - mint mindig, amikor ilyen mértékű emberi kiszolgáltatottsággal találja szemben magát. Ennek a nagy szakítási jelenetnek az elején a főszereplő még igyekszik valamiféle tartást ráerőltetni magára, de azután hamar kiderül: ha ennek a szerelemnek vége, vége az életének is.

Vámos László rendező aprólékos gonddal dolgozta ki a játék egyes mozzanatait, Házy Erzsébettel való együttműködése emlékezetes produkciót eredményezett.\"

246. Búbánat
2006-09-22 17:23:44

Operafejedelmek – Házy Erzsébet - Emlékműsor
Magyar Televízió (1992)

Vámos László - rendező:

„Ritka esett pályánkon, hogy megszállottként egy megszállottal dolgozhatunk egy ügy érdekében. Ilyen találkozás volt Házy Erzsébettel Poulenc Emberi hang egyfelvonásos mono operájának felvétele. A szokástól eltérően először próbáltunk. Először próbáltunk zongorával hat napon keresztül. Majd amikor kialakítottuk elképzelésünket, akkor mentünk el a rádióba, hogy felvegyük az úgynevezett playback felvételt zenekarral. És természetesen Házy Erzsébet kottából akkor ráénekelte a már kész elképzelést. Ezután újra elkezdtünk próbálni már ezzel a zenekaros playback anyaggal. És amikor újra próbáltunk körülbelül egy hetet, lehet hogy két hét is volt, akkor mentünk be a stúdióba. A Televízió négy napot biztosított a felvételre. Ez egy ilyen 45 perces anyagnál normális időpont, de itt egy nagyon nehéz szituációt teremtettünk magunknak amikor elhatároztuk, hogy egyetlen kamerával egy gépállásból vesszük fel, ami azt jelenti hogy nincs mód vágásra. Tehát egyfolytában a kamera mindenütt követi 45 percen keresztül Házy Erzsit. Ez a művésznőre is, és a kameramanra, aki a felvételt csinálta, szintén nagyon nagy feladatot ró. Az első napon próbáltuk és felvettük kétszer. Rendben volt, de mondtuk, hogy másnap, azaz vasárnap, nekimegyünk újra. Házy Erzsi vasárnap délelőtt Pillangókisasszonyt énekelt az Operában. Hullafáradtan érkezett be, és kisminkelték és megcsináltuk az első felvételt. Ez majdnem hibátlan volt, de azt mondtuk, hogy egymásra kacsintottunk és azt mondtuk, tudjuk ezt jobban is. És akkor Házy Erzsi órát kért, én pedig kértem a sminkmestert, hogy ne igazítson sminket. Ez nagyon nagy kérés a sminkmestertől is, amit nagyon szeretik úgy igen, látni a divatlapban áll, a művészekre tekintet nélkül, hogy éppen milyen szituációról van szó. És Házy Erzsébettől is, aki példás ügyszeretetről tett tanúságot akkor, amikor ilyen szétesett arccal, szinte a pórusai is látszottak, tehát nem a legelőnyösebb módon hagyta fényképezni, láttatni magát. Mint mondtam, egy óra szünetet kért, és egy óra után, azt hiszem megivott közben egy-két deci viszkit vagy konyakot, nem tudom, bejött a stúdióba, teljesen szétesett állapotban, tehát olyan állapotban, ahogy az a nő, aki öngyilkosságra készül és utolsó telefonbeszélgetését folytatja szerelmével, amilyennek lenni kell. És akkor elkezdődött a csoda: 45 perc ihletett, megszállott fantasztikus dolog született. „
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
elhunyt:
1767 • Georg Philipp Telemann, zeneszerző (sz. 1681)