vissza a cimoldalra
2019-02-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4234)
Társművészetek (1290)
Haladjunk tovább... (225)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7727)
Jonas Kaufmann (2362)
Erkel Színház (9681)
Franz Schmidt (3278)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1592)
modern eszement rendezesek (248)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4437)
Luciano Pavarotti (81)
Balett-, és Táncművészet (5613)
Pantheon (2310)
Lisztről emelkedetten (941)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3139)
Opernglas, avagy operai távcső... (20187)
Kolonits Klára (1085)
Edita Gruberova (3073)
A MET felvételei (128)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4279   Búbánat • előzmény1215 2018-06-15 13:13:44

Kapcs.: 1215., 658. sorszámok

Kiegészítés

Jacques Offenbach (1819– 1880): Kékszakáll
 

/ Barbe-Bleue, Párizs, Théâtre des Variétés 1866. február 5. /

Operett három felvonásban – négy képben

Magyarországi bemutató: Budai Népszínház, 1870.


Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, bemutatója, 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00 

Szövegkönyv: Charles Perrault (1628-1703) irodalmi előzménye alapján Henri Meilhac és Ludovic Halévy 

Fordította és rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

Közreműködik a MRT Szimfonikus Zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál


Szereposztás:

Az eredeti szövegkönyv szerinti francia személynevek a magyar fordításban új nevet kaptak, a Dalszínház felvételén ezen a néven szerepelnek, ezért zárójelben ezt is feltüntetem.

Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a feleségeHázy Erzsébet (Kohut Magda) 
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként, mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:

Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa,
valamint falusi asszonyok, udvarhölgyek, falusi férfiak, udvaroncok

 

Házy Erzsébetnek ez volt az utolsó teljes operettszerepe a Rádió Dalszínháza bemutatóinak sorában amit a stúdióban felénekelt szalagra.  

Az első - teljes - operettfelvételei húsz évvel korábban, az ötvenes évek utolsó negyedében készültek a rádióban (részleteket/keresztmetszeteket előtte is felvettek vele már ott):

1957. március 9. - Kemény Egon: Komáromi farsang

1958. június 22. - Offenbach: Fortunio dala

1959. december 27. - Kacsóh Pongrác: János vitéz

 

A Kékszakáll rádiós bemutatójához az alábbi előzetes információkat olvashattuk a korabeli Rádióújságban:

„Offenbach nevét elsősorban a Szép Heléna, az Orfeusz az alvilágban, a Gerolsteni nagyhercegnő s az Eljegyzés lámpafénynél című daljátékai révén ismeri az operettkedvelő közönség. Számtalan olyan darabja van (összesen 126 operettet komponált), amely csak részleteiben ismert a hallgatók előtt. Ezek közé tartozik az 1866-ban Párizsban bemutatott Kékszakáll is. Ily módon a ma előadásra kerülő operett nálunk bemutatásnak számít. Mégsem tekinthető ősbemutatónak, hisz’ az 1870-es években és a század első évtizedeiben nagy sikerrel játszották színházaink.”

Tudjuk, azóta több helyen, így például a nyolcvanas évek elején az Erkel Színházban és idén tavasszal a Budapesti Operettszínházban is bemutatták Offenbach remekét.

Még egy érdekesség: a rádióbemutató szereposztásában ott találni a színművészek között  Szacsvay László nevét, aki Fülöp Attila operaénekes  "prózai" hangja a dialógusokban; Szacsvay László 40 évvel később most az Operettszínházban alakítja, játssza, énekli  egy másik kararaktert: Bobéche király (Kandeláber király) - de itt "szenátor"! 

1215   Búbánat • előzmény658 2008-06-28 17:51:28
1978-ban Házy Erzsébet elkészítette a rádióban az utolsó dalszínházi felvételét: Offenbach operettjében, a Kékszakállban Clementine királyné szerepét énekelte. Erről a rádiófelvételről már részletesen szóltam a 658. sorszám alatt, de néhány ott jelzett adatot helyesbítenem illetve pontosítanom kell, ezért most ide írom az operett rádióra alkalmazóinak és közreműködőinek javított, teljes listáját:


Házy Erzsébet összes rádiós felvétele – a Rádió Dalszínháza- sorozat utolsó darabja


VIII/6 Jacques Offenbach (1819– 1880): Kékszakáll – 1978
/ Barbe-Bleue, Párizs, Théâtre des Variétés 1866. február 5. /

Operett három felvonásban – négy képben

Magyarországi bemutató: Budai Népszínház, 1870.


Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, bemutatója, 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00

Szövegkönyv: Charles Perrault (1628-1703) irodalmi előzménye alapján Henri Meilhac és Ludovic Halévy

Fordította és rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

Szereposztás:

Az eredeti szövegkönyv szerinti francia személynevek a magyar fordításban új nevet kaptak, a Dalszínház felvételén ezen a néven szerepelnek, ezért zárójelben ezt is feltüntetem.


Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda)
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként, mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:

Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa,
valamint falusi asszonyok, udvarhölgyek, falusi férfiak, udvaroncok

Közreműködik a MRT Szimfonikus Zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

A 658. sorszám alatt írt többi információ nem szorul \"kiigazításra\".
658   Búbánat • előzmény657 2007-07-04 00:14:39
Fleurette, virágárus („Gyopár”), később Hermia hercegnő – \"Kalmár Magda\" - ezt elírtam: helyesen LEHOCZKY ÉVA

Kalmár Magda volt, amint azt írtam, Boulotte a felvételen.
657   Búbánat 2007-07-04 00:05:49
Házy Erzsébet összes rádiós felvétele – a Rádió Dalszínháza- sorozat utolsó darabja


VIII/6 Jacques Offenbach (1819– 1880): Kékszakáll – 1978
/ Barbe-Bleue, Párizs, Théâtre des Variétés 1866. február 5. /

Operett három felvonásban – négy képben

Magyarországi bemutató: Budai Népszínház, 1870.


Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, bemutatója, 1978 karácsonyára esett

Szövegkönyv: Charles Perrault (1628-1703) irodalmi előzménye alapján Henri Meilhac és Ludovic Halévy

Magyar fordítás és versek: Romhányi József

Szereposztás:

Az eredeti szövegkönyv szerinti francia személynevek a magyar fordításban új nevet kaptak, a Dalszínház felvételén ezen a néven szerepelnek, ezért zárójelben ezt is feltüntetem.

Bobéche király – Palcsó Sándor
Clémentine királyné, a felesége – Házy Erzsébet
Oscar gróf, a király minisztere – Bende Zsolt
Kékszakáll lovag – Róka István
Popolani, alkimista a lovag szolgálatában – Melis György
Boulotte, parasztlány („Vadóc”) – Kalmár Magda
Fleurette, virágárus („Gyopár”), később Hermia hercegnő – Kalmár Magda
Zafir, pásztor, később Herceg – Fülöp Attila

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:

Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa,
valamint falusi asszonyok, udvarhölgyek, falusi férfiak, udvaroncok

Közreműködik a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara,

Vezényel: Bródy Tamás


Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő részletekben hallható:

- Clémentine királyné dala a II. felvonás első képéből (Házy)

- Clémentine királyné, Hermia - Fleurette (Gyopár), Zafír, Bobéche király jelenete és négyes, „Ran tan plan” a II. felvonás első képéből (Házy, Lehoczky, Fülöp, Palcsó)

- Kékszakáll és a vendégek bevonulása a II. felvonás első képéből: Kékszakáll, Clémentine, Bobéche, Oscar gróf, Hermia - Fleurette (Gyopár), Boulotte (Vadóc), Zafír (Róka, Házy, Palcsó, Bende, Lehoczky, Kalmár, Fülöp, énekkar)

- „Menuette”, Boulotte (Vadóc) jelenete, együttes és a II. felvonás fináléja (Róka, Kalmár, Lehoczky, Házy, Bende, Palcsó, Fülöp, énekkar)

- Az udvar bevonulása a III. felvonulásból (Róka, Palcsó, Házy, Bende, Lehoczky, énekkar)

- Párbaj jelenet, galopp a III. felvonásból (Róka, Fülöp, Lehoczky, Palcsó, Házy, Bende, énekkar)

- A III felvonás fináléja: Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

A rádiófelvétel többi számát is érdemes itt megemlítem:

- Nyitány és bevezető jelenet
- Zafír és Fleurette (Gyopár) kettőse az I. felvonásból (Fülöp, Lehoczky)
- Boulotte (Vadóc) kupléja (Kalmár)
- Popolani dala, falusi lányok, asszonyok kara, Boulotte (Vadóc) kupléja, Oscar gróf, együttes (Melis, Kalmár, Bende, énekkar)
- Oscar gróf és Fleurette (Gyopár) kettőse, Kékszakáll belépője: „…Nevem Kékszakáll…”, férfikar (Bende, Lehoczky, Róka, énekkar)
- Boulotte és Kékszakáll kettőse, Popolani, jelenet, Kékszakáll dala (Kalmár, Róka, Melis, énekkar)
„Rózsakirálynő” - koronázási jelenet és az I. felvonás fináléja (Kalmár, Róka, Bende, Melis, Lehoczky, énekkar)
- Bevezető jelenet és Oscar dala a II. felvonás első képéből (Bende, énekkar)
- „Opportunista”- kórus (énekkar)
- Bevezető zene a II. felvonás második képéből
- Kékszakáll „keringő”- dala \"Egy újra vágyom, új nő az álmom… (Róka)
- Popolani és Boulotte (Vadóc) kettőse, Kékszakáll jelenete (Melis, Kalmár, Róka)
- Feleségek bevonulása, „kvintett”, Boulotte (Vadóc), Popolani jelenete a II. felvonás második képéből (Horváth, Forgács, Tordai, Szabó A., Domonkos, Kalmár, Melis)
- Kékszakáll románca „Madame”a III. felvonásból (Róka)
- Boulotte (Vadóc) dala a III. felvonásból (Kalmár)

Az operett cselekménye:

Az első felvonás helyszíne a falu szélén álló komor várkastély előtti térség. Kékszakáll, aki már öt feleségét elpusztította, hatodik házasságát készíti elő. Megbízza famulusát, Popolani alkimistát, hogy keressen számára új menyasszonyt. Az alkimista rá is akad az új jelöltre Boulotte (Vadóc) parasztlány személyében, akit rózsakirálynővé koronázzák. A lány azonban nem akar Kékszakállról hallani, mert az álöltözetben, a faluban tartózkodó Zafír herceget szereti. Zafír pásztornak öltözött, s ebben az álöltözetben szeretné Fleurette (Gyopár) pásztorlányt meghódítani.

A második felvonás első képében kiderül, hogy Gyopár voltaképpen Hermia hercegnő, Bobéche és Clémentine uralkodópár leánya. A színhely Bobéche király palotájának udvara, idehozták Gyopárt a faluból. Gyopár boldogtalan, mert kiderül, hogy a pásztor és Zafir herceg, akit neki szántak, egy és ugyanaz a személy. Megjelenik a kastélyban Kékszakáll Boulotte-tel (Vadóccal). A falusi lány azonban pajkos viselkedésével felborítja az egész ceremóniát. Mindez nem zavarja Kékszakállt, aki azért jött, hogy bemutassa hatodik feleségét. Ő maga is nagyon fesztelenül viselkedik. Nagyobb baj az, hogy a ceremónia közben Kékszakáll szemet vet Hermia . Fleurette-re (Gyopárra). Nem volna Kékszakáll, ha nem gondolna mindjárt arra: hatodik feleségét is a szokásos recepttel kell elpusztítani. A lány eltüntetésével Popolanit bízza meg: vigye Boulotte-t (Vadócot) haza a faluba, s a szokott módon intézze el. A rózsakirálynővel közli, hogy meg kell halnia.

A második felvonás második képe Kékszakáll várában játszódik. Popolani hosszabb ideje szabotál már és elmondja Boulotte-nek (Vadócnak), hogy nem kell félnie, mert az előző öt esetben sem hajtotta végre a Kékszakáll utasításait: valamennyi nő él! Elő is hozza az öt nőt rejtekhelyükről. Boulotte (Vadóc), mint legújabb áldozat élükre áll. Popolani elhatározza, hogy a nőkkel felvonul Bobéche király udvarába és bosszút áll Kékszakállon. Vidám együttessel végződik a felvonás.

A harmadik felvonásban Kékszakáll, mint a vihar ront be az udvarba. Közli a társasággal, amely éppen Hermia - Fleurette (Gyopár) és Zafír egybekelésére készül, hogy ismét boldog özvegy és Hermiát - Fleurette-t (Gyopárt) követeli: katonai ereje nagyobb, mint Bobéche királyé és akaratát az egész udvarra rákényszerítheti. Bobéche már-már meghátrál, amikor Popolani felvonul a hat nővel. A másik oldalon meg Oszkár gróf, a király famulusa (ő hozta el Fleurette-t (Gyopárt) is a faluból a kastélyba) felvonul Bobéche feleségének, Clémentine királynénak azokkal az udvarlóival, akiket Bobéche parancsából már rég el kellett volna tenni láb alól. Popolani közli, hogy Kékszakáll öt előző felesége szabad, mert ő a lelkésszel összepaktált és valamennyi esküvő érvénytelen, így nincs akadálya annak, hogy az öt élve maradt udvaronc házasságot kössön velük. Zafír megtartja Heremiát- Fleurette-t (Gyopárt), Kékszakáll bűnbánóan fúj takarodót és megelégszik Boulotte-tal (Vadóccal). E megoldást mindenki pompásnak találja és az öröm általános.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
Műsorvezető: Zelinka Tamás
"Szélrózsa"
HAYDN: Szerenád
LISZT: Szerelmi álmok
CSAJKOVSZKIJ: Virágkeringő
BIZET: Carmen – előjáték
ifj. J. STRAUSS: Denevér – nyitány
BRAHMS: 1. Magyar tánc
HACSATURJÁN: Kardtánc
és... meglepetés a zenekartól

11:00 : Budapest
Erkel Színház

DONIZETTI: Lammermoori Lucia

11:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Balog József (zongora)
„MVM Koncertek – A Zongora a Festetics Palotában”
RAMEAU: G-dúr szvit (részletek)
DEBUSSY: Images / Képek I.,
WOLF PÉTER: Részletek a Wolf-temperiertes Klavier-ból

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Fesztiválzenekar
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Vezényel: Fischer Iván
STRAVINSKY: Négy norvég kép
STRAVINSKY: Scherzo à la russe
STRAVINSKY: Tangó
STRAVINSKY: Zsoltárszimfónia
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Sugano Kaai, Sugano Masanori (zongora)
"Nádor György tanszaki koncert"
LISZT: Festpolonaise
BARTÓK: Három csíkmegyei népdal, BB 45b
SCHUMANN: Soirées musicales, Op. 6
BRAHMS: Variációk egy Paganini-témára, op. 35
MENDELSSOHN: fisz-moll fantázia, op. 28 („Sonate éccossaise”)
GADE: Három karakterdarab, op. 18
MENDELSSOHN: Andante és Allegro brillant, op. 92

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

"Cziffra Fesztivál"
"Előhang" koncert és filmvetítés
Az est első felében A Virtuóz című, Cziffra György életét feldolgozó dokumentumfilmet vetítjük.
Ezután Oravecz György és Mocsári Károly zongoraművészek idézik fel a művész alakját szóval és zenével.

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Bodza Klára, Bali János, Bánfi Balázs, Kecskeméti László, Kecskés Balázs, Lachegyi Imre, Laczó András, Lax Éva, Pétery Dóra, Róbert György, Stadler Vilmos, Szabó István, Sztankovits Béla, Valóczki Éva, Virágh László
Musica Historica Együttes
Csörsz Rumen István vezetésével
Camerata Hungarica Együttes
Kállay Gábor vezetésével
Művészeti vezető, műsorvezető: Kállay Gábor
"Czidra László Emlékhangverseny"

19:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Dráfi Kálmán, Vajda Marcell (zongora)
„MVM Koncertek – A Zongora a Festetics Palotában”
Dráfi Kálmán zongoraestje
SCHUBERT: Gesz-dúr impromptu, op. 90, Asz-dúr impromptu, op. 90,
CHOPIN: F-dúr ballada, op. 38. (Dráfi)
LISZT: 4. magyar rapszódia, I. Mefisztó-keringő (Vajda),
CHOPIN: cisz-moll keringő, op. 64/2, Esz-dúr keringő, op. 18 (Dráfi)
GOUNOD-LISZT: Faust-keringő (Vajda)
LISZT: Szerelmi álmok (Dráfi),
LISZT: Dante szonáta (Vajda)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Tony Arnold, Brassói-Jőrös Andrea (szoprán), Keller András (hegedű), Szalai András (cimbalom)
Keller Kvartett: Keller András, Környei Zsófia (hegedű); Homoki Gábor (brácsa); Fenyő László (cselló)
Ligeti Ensemble
Vezényel: Keller András és Rácz Zoltán
KURTÁG GYÖRGY: Eszká-emlékzaj, op. 12
KURTÁG GYÖRGY: Nyolc duó hegedűre és cimbalomra op. 4
KURTÁG GYÖRGY: 6 Moments musicaux op. 44
KURTÁG GYÖRGY: Négy Ahmatova-költemény, op. 41
LIGETI: 1. vonósnégyes
LIGETI: Kammerkonzert

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
BEETHOVEN: V. szimfónia
BEETHOVEN: Prométheusz teremtményei - kísérőzene
A mai nap
történt:
1859 • Az álarcosbál bemutatója (Róma)
1904 • A Pillangókisasszony bemutatója (Milánó)
született:
1653 • Arcangelo Corelli, zeneszerző († 1713)
1820 • Henri Vieuxtemps, zeneszerző († 1881)
elhunyt:
1962 • Bruno Walter, karmester (sz. 1876)