vissza a cimoldalra
2018-05-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60803)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20074)
Lehár Ferenc (629)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2733)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (847)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2537)
Élő közvetítések (7204)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (581)
Operett, mint színpadi műfaj (3605)
Erkel Színház (9289)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (713)
A nap képe (2056)
Momus-játék (5490)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1407)
Franz Schmidt (3127)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4274)
Simándy József - az örök tenor (536)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4112   Búbánat • előzmény1357 2017-12-01 22:46:57

Kapcs. 3.809, 1.357., 1358. sorszámok

A Dankó Rádióban („Túl az Óperencián”) ma először csendültek fel részletek  Polgár Tibor A szókimondó asszonyság című „történelmi daljátékának”  rádiófelvételéről!  Több évtized után, örömömre, újra hallhattam a remek betétszámokat és élvezhettem bennük nagyszerű művészeink - így Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós - pompás énekét!  

A daljáták szövegét és a verseket Victorien Sardou (1831 - 1908) – Emile Moreau (1852-1922) „Madame Sans-Gêne” című színdarabja nyomán Darvas Szilárd (Bp., 1909 – Bp., 1961) írta.


A szókimondó asszonyság zenei keresztmetszetét 1960. december 18-án, a Kossuth Rádió mutatta be 17.10 – 17.45 óra között. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte. Az összekötőszöveget írta és elmondja: Darvas Szilárd.

Érdekesség: a történet ideje és helyszíne rokon Charles Lecocq Angot asszony lánya című operettjének librettójával: a francia forradalom időszaka ez, és Párizsban játszódik a cselekménye.  Sőt a két operett zenei felvételei is egyazon évben készültek (1960), ahogyan a közreműködő MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara mellett mindkét rádiófelvételen hallható Házy Erzsébet, Szabó Miklós és Rátonyi Róbert énekhangja is. És a karmester személye sem változott: Polgár Tibor – ez esetben a zeneszerző - vezényelt.

A mai adásnapon a következő részletek (dal és kettősök) hangzottak el az említett operettműsorban:

  • Vidám kettős (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)

„- Mondja, mit szeretne? Biztos, megteszem. Ha akarja, felajánlom szívem és kezem. /- Mondja, mit kíván, na, én meghallgatom.  Maga roppant tetszik nékem, már bevallhatom…./- Mondja, mit szeretne? Rabja lettem én, minden szava oly igéző, mint egy költemény. Mondja, mit szeretne? Máris megteszem, hisz maga miatt elvesztettem máris az eszem… /- Jaj de forró vallomás ez, jaj de szép szavak! Bizony Isten megszédültem néhány perc alatt…”

  • Kata belépője (Házy Erzsébet) 

„Már megbocsássanak nekem, hogy ily sokára jöttem… harcol az utca, talpraállt a nép! Győzelem várja… Az utcán egy a jelszavuk, kiáltva vagy morogva. E dalt tanultam velük: Halál a zsarnokokra!../A franciák, a franciák…. amihez hozzá kezdenek, amihez hozzá kezdenek, azt biztos jól csinálják!”

  •  Kettős (Házy Erzsébet, Palócz László):

„- Egy kis kocsma néz a Szajna-partra. Nincs benne semmi cifraság. A márki, herceg ritka arra, de a jókedv az nem ritkaság.  /- Egy kis kocsma áll a Szajna-parton, ugye, sosem felejti el. Amíg csak élek, eszemben tartom, amíg csak élek, veled leszek!. /Egyszer majd visszasírjuk, egyszer majd visszahívjuk a régi kedves éneket /- Ha fáj ezernyi gondunk, lélekben elbolyongunk, egy dalt dúdolok én majd neked: egy kis kocsma néz a Szajna-partra… szerelmünk boldog hajnalán!”

  •  Induló-kettős (Házy Erzsébet, Szabó Miklós):

Cherchez la femme!  Keresd a nőt! Ha majd a sorsunk bajba dönt. A rejtély kulcsa adva van. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  /- Nincs védelem, nincs oltalom, körül vesz minden oldalon, minden védelem hasztalan. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  Keresd a nőt!...”
 

Bízom benne, a jövőben ismételten elhangzanak ezek a számok a Dankó Rádióban, de további részletek is előbb-utóbb majd sorra kerülnek, pld.:

- „Egy furcsa kis szívdobbanás” (Házy Erzsébet, Szabó Miklós)
- Kata másik dala (Házy Erzsébet)

 Magáról a daljátékról és szereplőiről bővebben az 1.357. és az 1358. sorszámok alatt szóltam.

1357   Búbánat 2008-12-27 14:57:25
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek

Azt hittem, már szóltam Házy Erzsébetnek a Szókimondó asszonyság című operettfelvételéről, de aztán rájöttem, hogy mégsem, valahol elkallódtak jegyzeteim. Most azonban előkerültek, úgyhogy pótolom ezt a mulasztásomat, s az alábbiakban Házy rádiós dalszínházi működéséből, egy újabb darabjának ismertetésével bővítem oeuvre-jét.

Házy Erzsébet összes rádiós felvétele

Polgár Tibor (Budapest, 1907 – Torontó, Canada,1993): A szókimondó asszonyság – 1960.

Történelmi daljáték

Szövegét és a verseket Victorien Sardou (1831 - 1908) – Emile Moreau (1852-1922) „Madame Sans-Gêne” című színdarabja nyomán Darvas Szilárd (Bp., 1909 – Bp., 1961) írta.

A felvételen hallhatók:

A címszerepben Házy Erzsébet, továbbá Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós,
közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara.

Vezényel: Polgár Tibor

Házy Erzsébet a következő számokban énekel:

- Kata belépője (Házy)
- Kettős: „Egy kis kocsma álla Szajna-parton” (Házy, Palócz)
- Kettős: „Egy furcsa kis szívdobbanás” (Házy, Szabó)
- Dal (Házy)
- Kettős: „Keresd a nőt” (Házy, Szabó)

További részlet a daljátékból:

- kettős: „Mondja, mit szeretne?” (Koltay, Rátonyi)

Sardou - Moreau eredeti darabjának fő alakjai:

Catherine Hübscher (Kata), mosónő; Napóleon; Fouché;Francois Lefebre őrmester;Neipperg gróf; két veszekedő császári nővér: Karolina, Eliza; Leroy; Despréaux; Jasmin; Savary, Savaryné, Bülowné, Roustan, Saint Marsan, Mária Lujza.

A szókimondó asszonyság mulatságos parvenue; a kosztümös, látványos, romantikus darabok közé tartozik, azzal az érdekességgel, hogy modern szemmel láttatják a szerzők a napóleoni kort.

Miről szól a történet?

Előjáték: Az Elzászban született Kata mosodájában érdekes dolgok történnek. Az utcákon éppen forradalom zajlik.1792 augusztusában Párizs népe a Tuilleriák ostromára készül. Kata, a csinos mosónő egy jóképű őrmestert talál az udvarában. Lefebvre éppen innen irányítja csapata hadműveleteit. A támadás során megsebesül Neipperg gróf, aki kizárólag Kata ügyességének köszönheti életben maradását. Kata találkozik a császárral is. A szókimondó asszonyka, megragadva az alkalmat, arra kéri Napóleont, hogy egyenlítse ki egykori mosodaszámláját…
Napóleon híres mondása miszerint: "Minden közkatona a tarisznyájában hordja a marsallbotot"- ebben a darabban megvalósul. Egyszer csak megjelenik egy igencsak ijedős fiatalember, bizonyos Fouché, aki többek között közli, hogy ő pedig miniszter lesz. Mire Kata: "Akkor lesz maga miniszter, amikor én hercegné". Beszélnek még egy szegény kis tüzértisztről, megjelenik az őrmester is, aki igencsak közel áll Kata szívéhez; Kata az időközben marsallá előléptetett Lefebvre felesége lesz, aki még nem sejti, hogy a csinos mosónő szókimondó természete még sok problémát fog okozni neki katonai előmenetelében....

Aztán máris: 1811-et írunk. A kis tüzértisztet ekkor már Napóleon császárnak hívják, Kata danzigi hercegné lett, mivel a volt őrmester a danzigi herceg. No és Fouché úr?... Itt van, nem kell félteni. Vajon a hirtelen "felkapaszkodás" megváltoztatta-e Kata jellemét? Hogy érzi magát a császári udvar intrikus légkörében? Hogyan védi a boldogságát? Vajon a császár emlékezik-e még a tüzértisztre? Hívságokról és valódi emberi értékekről, pózokról és igaz emberiességről - végső soron a helytállásról szól a darab. Érvényes tanulságokkal és vidáman..., hogy komolyan vegyük.

A rádió dalszínháza számára készített szöveg és versek Darvas Szilárd (Bp., 1909. nov. 30.–Bp., 1961. márc. 9.) munkája. Ez a villódzóan tehetséges humorista rövid élete során volt költő, librettista, lapszerkesztő, konferanszié, szatíra- és forgatókönyvíró, s számos műve - tudjuk vagy sem - máig része tömegkultúránknak. Nyomdászmesterséget tanult, de versei már korán megjelentek neves irodalmi folyóiratokban (Korunk, Magyar Csillag, Szép Szó). A harmincas évek elején A mi színházunk c. drámasorozatot jelentetett meg. 1945-től 1948-ig a Szabadság c. lap munkatársa, majd 1947-ben a Ludas Matyi felelős szerk.-je lett. Ezekben az években kezdett konferálni a Szabad Nép Kabaréban, a Pódiumban, a Budapest Varietében, a Kis Színpadon. Konferanszaiban fanyar humorral állította pellengérre a közélet torzulásait. Az Állami Bábszínház számára is írt – Gádor Bélával, Királyhegyi Pállal – szatirikus műsorokat.
Gyártotta a megzenésítendő verseket, s nemcsak klasszikus operettek átdolgozójaként (Lili bárónő, Nebáncsvirág stb.), de zenés filmek kipróbált munkatársaként is tündökölt. Így a Feleki Kamill által formált Glauziusz bácsi, az Állami Áruház fejlődőképes főkönyvelője is az ő dalát elselypítve tett hitet a szebb jövő mellett ("Ember lesz az én kisunokám!"), s ugyancsak Darvastól kapta talán legkedvesebb számát a nagyszerű Psota Irén, aki először a Felfelé a lejtőn című filmvígjátékban énekelhetett arról a tényről, miszerint őmellette elaludni nem lehet Főbb művei: Tánc a kép körül (1930); Állami Áruház (Gádor B.-val, 1950); Hogy köhögjünk – mit köhögjünk (1967); A Patyomkinnál fogok jelentkezni (1987).
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Yamagami Sohei (zongora)
Zuglói Filharmónia
Vezényel: Ménesi Gergely
"Kocsárdy Nicolette Alyssa hegedű diplomakoncertje"
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 - 1. Adagio, 2. Fúga
FRANCK: A-dúr hegedű-zongora szonáta
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, Op.77

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Kelemen Barnabás és Mező Péter tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Tóth Ramóna (fagott), Klenyán Csaba (klarinét), Pápai Ákos (basszusklarinét), Kerek Erzsébet (zongora)
Camerata Pelsonore (koncertmester: Mikola Ivanovich Roman)
Vezényel: Dubóczky Gergely
"Tóth Ramóna fagott diplomakoncertje"
VIVALDI: c-moll fagottverseny, RV 480
DUTILLEUX: Sarabande et Cortège
ZARÁNDY ÁKOS: Angry Birds for Clarinet, Bass Clarinet and Bassoon
ELENA FIRSOVA: Monológ
R. STRAUSS: Duett-Concertino

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Szakács Ildikó, Nagy Bertalan (ének), Dani Imre (zongora), Schaff Magdolna (hegedű), Török Mátyás (brácsa), Karasszon Dénes (cselló), Lakatos László (nagybőgő), Bánfi Barna (szaxofon), Tóth Dorottya, Sárközi Mária, Nemcsics Kinga, Káplár Gréta (népi ének), Molnár Viktor (elektronika)
"Molnár Viktor és Dobos Dániel szerzői estje"
MOLNÁR VIKTOR: Take-off
DOBOS DÁNIEL: Isten hozzád
MOLNÁR VIKTOR: Ballada – Ady Endre két versére, három magyar népdal felhasználásával
DOBOS DÁNIEL: Cross-over time
MOLNÁR VIKTOR: Lollipops – Edward Lear „A book of Nonsense” c. kötetének válogatott verseire
DOBOS DÁNIEL: Fonómadrigálok
MOLNÁR VIKTOR: Vörös Rébék – Arany János balladája nyomán
DOBOS DÁNIEL: Kisze-puppen

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Pasaréti Szent Antal Kórus, Angelica Leánykar, Óbudai Kamarakórus, Budapesti Monteverdi Kórus, Zeneakadémia Alma Mater Kórusa
Vezényel: Déri András, Gráf Zsuzsanna, Erdős Ákos, Kollár Éva, Jobbágy Valér, Somos Csaba
"Díszhangverseny a 90 éves Párkai István tanár úr tiszteletére"
A mai nap
született:
1799 • Jacques François Halévy († 1862)
elhunyt:
1840 • Niccolo Paganini, hegedűs, zeneszerző (sz. 1782)
2003 • Luciano Berio, zeneszerző (sz. 1925)