3463 Búbánat 2016-05-14 14:45:46
Nógrád. 1982. szeptember 4. (207. szám Kulturális körkép Mit ajánlanak a hétvégére? NAGYBÁTONY Salakpálya: A XXXII. bányásznap központi ünnepségét követő kulturális program 12 órakor kezdődik szombaton. Elsőként a BM Határőrség Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett tánczenekara játszik, majd 13 órától a RODEO együttes countryműsora szórakoztatja a közönséget. Ezt követően a Belügyminisztérium szimfonikus zenekarának ünnepi hangversenyére kerül sor, Králik János Liszt-díjas karnagy vezényletével. A koncerten fellép HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas, Palócz László Liszt-díjas, érdemes művész, valamint Ötvös Csilla és Rózsa Sándor. Ez a program 14 órakor kezdődik. […]
Nógrád. 1982. szeptember 4. (207. szám Kulturális körkép Mit ajánlanak a hétvégére? NAGYBÁTONY Salakpálya: A XXXII. bányásznap központi ünnepségét követő kulturális program 12 órakor kezdődik szombaton. Elsőként a BM Határőrség Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett tánczenekara játszik, majd 13 órától a RODEO együttes countryműsora szórakoztatja a közönséget. Ezt követően a Belügyminisztérium szimfonikus zenekarának ünnepi hangversenyére kerül sor, Králik János Liszt-díjas karnagy vezényletével. A koncerten fellép HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas, Palócz László Liszt-díjas, érdemes művész, valamint Ötvös Csilla és Rózsa Sándor. Ez a program 14 órakor kezdődik. […]
3462 Búbánat 2016-05-14 14:43:42
Nógrád. 1982. június 1. (126. szám) Muzsika a romkertben Pásztón, a helytörténeti múzeum melletti középkori romkertben hétfőn megkezdődött a Romkerti muzsika című hangversenysorozat. Elsőként a Belügyminisztérium szimfonikus zenekara adott koncertet a több mint százfőnyi közönségnek. A Könnyűzene - mindenki kedvére című műsorban Strauss, Millöcker, Miljutyin, Lehár, Kacsóh, Kálmán Imre ismert operettmelódiái hangzottak el Králik János karnagy vezényletével. Közreműködött a koncerten HÁZY ERZSÉBET, Kovács Brigitta, Palócz László és Rózsa Sándor.
Nógrád. 1982. június 1. (126. szám) Muzsika a romkertben Pásztón, a helytörténeti múzeum melletti középkori romkertben hétfőn megkezdődött a Romkerti muzsika című hangversenysorozat. Elsőként a Belügyminisztérium szimfonikus zenekara adott koncertet a több mint százfőnyi közönségnek. A Könnyűzene - mindenki kedvére című műsorban Strauss, Millöcker, Miljutyin, Lehár, Kacsóh, Kálmán Imre ismert operettmelódiái hangzottak el Králik János karnagy vezényletével. Közreműködött a koncerten HÁZY ERZSÉBET, Kovács Brigitta, Palócz László és Rózsa Sándor.
3461 Búbánat 2016-05-14 14:42:56
Nógrád. 1974. június 18. (140. szám) Zenebarátok figyelmébe A jelen formájában tíz évvel ezelőtt megnyílt Rózsavölgyi Zeneműbolt (Budapest, V. Martinelli tér 5.) gyakran hívja az irodalom, a színház, a tánc és a zene jeles képviselőit dedikálásra, hogy ezzel is örömet szerezzen a művészetet, az opera- és művészlemezeket kedvelőknek. Június 24-én, délután négy órakor a magyar operakultúra két nagy művésze, Házy Erzsébet és Melis György látogat el a zeneműboltba, hogy megjelent lemezeiket dedikálják.
Nógrád. 1974. június 18. (140. szám) Zenebarátok figyelmébe A jelen formájában tíz évvel ezelőtt megnyílt Rózsavölgyi Zeneműbolt (Budapest, V. Martinelli tér 5.) gyakran hívja az irodalom, a színház, a tánc és a zene jeles képviselőit dedikálásra, hogy ezzel is örömet szerezzen a művészetet, az opera- és művészlemezeket kedvelőknek. Június 24-én, délután négy órakor a magyar operakultúra két nagy művésze, Házy Erzsébet és Melis György látogat el a zeneműboltba, hogy megjelent lemezeiket dedikálják.
3460 Búbánat 2016-05-14 14:41:48
Nógrád. 1973. augusztus 17. (192. szám Szegedi varázslók, Dóm téri varázslatok II. „ […]Vannak törzstagjai ennek az évről évre megújuló nyári varázslatnak. Habár az idei nyár rendhagyó volt, de már szinte elképzelhetetlen például az egykori szegedi színész, Bessenyei Ferenc nélkül. S többnyire Domahidy László, Mikó András, HÁZY ERZSÉBET, Major Tamás, nélkül.. […] Az idén ugyan hiányzott a repertoárból a Tragédia, de Madách jelen volt most is Mózes-ával, az egyhónapos program nyitó varázslataként, hogy aztán átadja helyét a nemzetközi szakszervezeti népitánc-fesztivál gálaestjének, majd egy sokak által és sokat vitatott dzsesszoperának, Gershwin: Porgy és Bess- ének. A vita a műről és főképp az előadásról, Mikó András rendezői koncepciójáról most sem maradt el. Érdemileg nem tudok hozzászólni, mert az augusztus 4-1 színre hozás második részét (eddig egyébként ez volt az egyetlen) elmosta egy derült égből meglepetésként jött felhőszakadás, de az bizonyos, hogy zenei anyagán túl a librettó sem szokványos, kommersz történetet tálal. Lábak nélküli főhőst szerzőknek még aligha volt bátorságuk színpadra vinni. Ez a merészség engem A mosoly országára emlékeztet, mely happy end-nélküliségével egyedülálló az operettműfajban. A látott rész alapján — néhány énekbeli megcsuszamlást feledve — rendkívül szuggesztív varázslatot kaptunk. Különös gyönyörűségünkre szolgált Bess-ben HÁZY ERZSÉBET hasonlíthatatlan szépségű hangja, életteli játéka, s Porgy alakját énekben, játékban meggyőzően formálta Begányi Ferenc. A siker méltó részese volt mellettük Szirmai Márta, Dobránszky Zsuzsa és Palcsó Sándor is, a zenekar élén pedig egy fiatal karmester, Pál Tamás. Az előadás második részét szétverő felhőszakadásban, hosszasan szorongva az árkádok alatt, őszintén sajnáltuk, hogy hiányosak maradunk egy különleges mű teljes varázslatával. Csonkának éreztük élményünket, mint hősünk, ott a színpadon volt.” Barna Tibor
Nógrád. 1973. augusztus 17. (192. szám Szegedi varázslók, Dóm téri varázslatok II. „ […]Vannak törzstagjai ennek az évről évre megújuló nyári varázslatnak. Habár az idei nyár rendhagyó volt, de már szinte elképzelhetetlen például az egykori szegedi színész, Bessenyei Ferenc nélkül. S többnyire Domahidy László, Mikó András, HÁZY ERZSÉBET, Major Tamás, nélkül.. […] Az idén ugyan hiányzott a repertoárból a Tragédia, de Madách jelen volt most is Mózes-ával, az egyhónapos program nyitó varázslataként, hogy aztán átadja helyét a nemzetközi szakszervezeti népitánc-fesztivál gálaestjének, majd egy sokak által és sokat vitatott dzsesszoperának, Gershwin: Porgy és Bess- ének. A vita a műről és főképp az előadásról, Mikó András rendezői koncepciójáról most sem maradt el. Érdemileg nem tudok hozzászólni, mert az augusztus 4-1 színre hozás második részét (eddig egyébként ez volt az egyetlen) elmosta egy derült égből meglepetésként jött felhőszakadás, de az bizonyos, hogy zenei anyagán túl a librettó sem szokványos, kommersz történetet tálal. Lábak nélküli főhőst szerzőknek még aligha volt bátorságuk színpadra vinni. Ez a merészség engem A mosoly országára emlékeztet, mely happy end-nélküliségével egyedülálló az operettműfajban. A látott rész alapján — néhány énekbeli megcsuszamlást feledve — rendkívül szuggesztív varázslatot kaptunk. Különös gyönyörűségünkre szolgált Bess-ben HÁZY ERZSÉBET hasonlíthatatlan szépségű hangja, életteli játéka, s Porgy alakját énekben, játékban meggyőzően formálta Begányi Ferenc. A siker méltó részese volt mellettük Szirmai Márta, Dobránszky Zsuzsa és Palcsó Sándor is, a zenekar élén pedig egy fiatal karmester, Pál Tamás. Az előadás második részét szétverő felhőszakadásban, hosszasan szorongva az árkádok alatt, őszintén sajnáltuk, hogy hiányosak maradunk egy különleges mű teljes varázslatával. Csonkának éreztük élményünket, mint hősünk, ott a színpadon volt.” Barna Tibor
3459 Búbánat 2016-05-13 17:01:54
Nógrád. 1970. április 7. (80. szám) Gálakoncert Moszkvában Hável József, az M T I tudósítója jelenti Hétfőn este a Moszkvai Konzervatórium nagytermében gálakoncerttel fejeződtek be a Szovjetunióban tíz nappal ezelőtt megnyílt magyar kulturális napok. A záróünnepélyen felléptek HÁZY ERZSÉBET, Simándy József, Melis György, az Operaház tagjai, Kovács Dénes hegedűművész. Az ünnepi esten Kórodi András vezényelt. A szovjet sajtó elismerő szavakkal számol be a magyar kulturális napok rendezvényeinek sikeréről. […]
Nógrád. 1970. április 7. (80. szám) Gálakoncert Moszkvában Hável József, az M T I tudósítója jelenti Hétfőn este a Moszkvai Konzervatórium nagytermében gálakoncerttel fejeződtek be a Szovjetunióban tíz nappal ezelőtt megnyílt magyar kulturális napok. A záróünnepélyen felléptek HÁZY ERZSÉBET, Simándy József, Melis György, az Operaház tagjai, Kovács Dénes hegedűművész. Az ünnepi esten Kórodi András vezényelt. A szovjet sajtó elismerő szavakkal számol be a magyar kulturális napok rendezvényeinek sikeréről. […]
3458 Búbánat 2016-05-13 17:00:37
Nógrád. 1965. december 17. (300. szám) Szovjet és algériai vezetők az Anyegin előadásán A Moszkvai Akadémiai Nagyszínház szerda esti Anyegin előadásán Tatjana szerepében fellépett Házy Erzsébet, a Budapesti Állami Operaház művésznője. A Csajkovszkij operát megtekintette szerdán este a Moszkvában tartózkodó Huari Bumedien, az algériai forradalmi tanács elnöke, algériai miniszterelnök és kísérete. Az algériai vendégekkel együtt foglaltak helyett a Nagyszínház kormánypáholyában Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és más szovjet vezetők. (MTI)
Nógrád. 1965. december 17. (300. szám) Szovjet és algériai vezetők az Anyegin előadásán A Moszkvai Akadémiai Nagyszínház szerda esti Anyegin előadásán Tatjana szerepében fellépett Házy Erzsébet, a Budapesti Állami Operaház művésznője. A Csajkovszkij operát megtekintette szerdán este a Moszkvában tartózkodó Huari Bumedien, az algériai forradalmi tanács elnöke, algériai miniszterelnök és kísérete. Az algériai vendégekkel együtt foglaltak helyett a Nagyszínház kormánypáholyában Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és más szovjet vezetők. (MTI)
3457 Búbánat 2016-05-13 16:59:18
Dolgozók Lapja, 1979. október 20. (246. szám) Nyugdíjasnap Almásfüzitőn „Szép hagyomány Almásfüzitőn. hogy a Petőfi Művelődési Házban évente megrendezik a nyugdíjasok találkozóját, az Almásfüzitői Timföldgyár szakszervezeti bizottsága és a helyi tanács anyagi támogatásával. Az idén október 11-én volt a találkozó — ajándékműsorral. A belső felújítás után megszépült művelődési ház nagytermében már fél ötkor gyülekeztek a meghívottak. A megjelenteket Fogl Gyula. a timföldgyár szb-titkára köszöntötte, majd dr. Láng Károly körzeti orvos tartott ünnepi köszöntőt. [...] Ezután fővárosi művészek adtak műsort. Máté Ottília népdalokat énekelt. Rózsa Sándor, az Operaház magánénekese, Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékából adott elő részleteket. Az est főszereplője HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas, kiváló művész volt. Előadásában örökzöld operett melódiák csendültek fel, főleg Kálmán Imre és Lehár Ferenc szerzeményeiből. A műsor Majláth Jenő táncdalénekes slágereivel fejeződött be. A nagy sikerű műsort a közönség vastapssal köszönte meg. […]" Kun Imre a Petőfi Művelődési Ház igazgatója
Dolgozók Lapja, 1979. október 20. (246. szám) Nyugdíjasnap Almásfüzitőn „Szép hagyomány Almásfüzitőn. hogy a Petőfi Művelődési Házban évente megrendezik a nyugdíjasok találkozóját, az Almásfüzitői Timföldgyár szakszervezeti bizottsága és a helyi tanács anyagi támogatásával. Az idén október 11-én volt a találkozó — ajándékműsorral. A belső felújítás után megszépült művelődési ház nagytermében már fél ötkor gyülekeztek a meghívottak. A megjelenteket Fogl Gyula. a timföldgyár szb-titkára köszöntötte, majd dr. Láng Károly körzeti orvos tartott ünnepi köszöntőt. [...] Ezután fővárosi művészek adtak műsort. Máté Ottília népdalokat énekelt. Rózsa Sándor, az Operaház magánénekese, Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékából adott elő részleteket. Az est főszereplője HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas, kiváló művész volt. Előadásában örökzöld operett melódiák csendültek fel, főleg Kálmán Imre és Lehár Ferenc szerzeményeiből. A műsor Majláth Jenő táncdalénekes slágereivel fejeződött be. A nagy sikerű műsort a közönség vastapssal köszönte meg. […]" Kun Imre a Petőfi Művelődési Ház igazgatója
3456 Búbánat 2016-05-13 16:57:02
Dolgozók Lapja, 1979. október 3. és 14. (231. és 241. szám) KPVDSZ Kulturális Napok, 1979 Gazdag program megyeszerte A KPVDSZ Tatabányai Művelődési Központjában olyan kiemelkedő rendezvényekre kerül sor, mint Házy Erzsébet operettműsora (október 17-én, de 10 órakor). Október 16-án, 18 órai kezdettel Házy Erzsébet Esztergomban, a Fürdő Szállóban is bemutatkozik, műsorán ugyancsak operettmuzsika szerepel.
Dolgozók Lapja, 1979. október 3. és 14. (231. és 241. szám) KPVDSZ Kulturális Napok, 1979 Gazdag program megyeszerte A KPVDSZ Tatabányai Művelődési Központjában olyan kiemelkedő rendezvényekre kerül sor, mint Házy Erzsébet operettműsora (október 17-én, de 10 órakor). Október 16-án, 18 órai kezdettel Házy Erzsébet Esztergomban, a Fürdő Szállóban is bemutatkozik, műsorán ugyancsak operettmuzsika szerepel.
3455 Búbánat 2016-05-12 19:11:46 [Válasz erre: 3154 Búbánat 2015-02-09 17:15:06]
A 3154. számú bejegyzésemhez említettem, hogy Házy Erzsébet az Operaház társulatával Skóciában is vendégszerepelt a Vérnásszal, kétszer lépett fel Edinburghban Szokolay Sándor operájában; belinkeltem az előadásokról kint megjelent cikkeket. Most rábukkantam egy fotóra is, mely Edinburghban készült Házyról és művésztársairól: [url] http://www.fortepan.eu/?view=all&lang=en&tags%5B%5D=Scotland; Fotó _Skócia, Edinburgh, 1973 - Kasza Katalin, Ferencsik János, Melis György és Házy Erzsébet, az Operaház művészei, háttérben a General Post Office épülete [/url]
A 3154. számú bejegyzésemhez említettem, hogy Házy Erzsébet az Operaház társulatával Skóciában is vendégszerepelt a Vérnásszal, kétszer lépett fel Edinburghban Szokolay Sándor operájában; belinkeltem az előadásokról kint megjelent cikkeket. Most rábukkantam egy fotóra is, mely Edinburghban készült Házyról és művésztársairól: [url] http://www.fortepan.eu/?view=all&lang=en&tags%5B%5D=Scotland; Fotó _Skócia, Edinburgh, 1973 - Kasza Katalin, Ferencsik János, Melis György és Házy Erzsébet, az Operaház művészei, háttérben a General Post Office épülete [/url]
3454 Búbánat 2016-05-12 11:04:31
1981. július 9. Kossuth Rádió, 8.25-8.33: Szivárványvölgy. Részletek Burton Lane zenés játékából. Közreműködik: Házy Erzsébet, Angyal Sándor, a Petőfi Színház ének- és zenekara, vezényel: Vincze Ottó. — Eredeti cím: Finian's Rainbow Fordító: Szentkuthy Miklós Dalszövegek: Weöres Sándor, Görgey Gábor A felvétel ideje valamikor az 1960-as évek elején lehetett. Ennek utána kell néznem még; Angyal Sándor szerepelt a zenés darab bemutatóján – 1960. október 27. - a pesti Petőfi Színházban, ahol Vincze Ottó vezényelt, de Házy Erzsébet nem lépett fel sem akkor sem később ebben a produkcióban. Úgy látszik, külön vettek fel vele és a színpadon szerepelt Angyal Sándorral részleteket (rádióban vagy hanglemezen), esetleg valami koncerten léptek fel együtt, és énekeltek ebből a Szivárványvölgyből dalokat.
1981. július 9. Kossuth Rádió, 8.25-8.33: Szivárványvölgy. Részletek Burton Lane zenés játékából. Közreműködik: Házy Erzsébet, Angyal Sándor, a Petőfi Színház ének- és zenekara, vezényel: Vincze Ottó. — Eredeti cím: Finian's Rainbow Fordító: Szentkuthy Miklós Dalszövegek: Weöres Sándor, Görgey Gábor A felvétel ideje valamikor az 1960-as évek elején lehetett. Ennek utána kell néznem még; Angyal Sándor szerepelt a zenés darab bemutatóján – 1960. október 27. - a pesti Petőfi Színházban, ahol Vincze Ottó vezényelt, de Házy Erzsébet nem lépett fel sem akkor sem később ebben a produkcióban. Úgy látszik, külön vettek fel vele és a színpadon szerepelt Angyal Sándorral részleteket (rádióban vagy hanglemezen), esetleg valami koncerten léptek fel együtt, és énekeltek ebből a Szivárványvölgyből dalokat.
3453 Búbánat 2016-05-12 10:43:02
Rádiós bemutató: 1968. február 11. Kossuth Rádió, 17.05 – 17.57: „LEGYEN A HORVÁTH- KERTBEN BUDÁN . . .” - A Budai Színkör zenés regénye. Közreműködik: Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Koltay Valéria, Sándor Judit, Külkey László, Mátray Ferenc, Melis György, Reményi Sándor, Sebestyén Mihály, Szabó Miklós, Udvardy Tibor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György
Rádiós bemutató: 1968. február 11. Kossuth Rádió, 17.05 – 17.57: „LEGYEN A HORVÁTH- KERTBEN BUDÁN . . .” - A Budai Színkör zenés regénye. Közreműködik: Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Koltay Valéria, Sándor Judit, Külkey László, Mátray Ferenc, Melis György, Reményi Sándor, Sebestyén Mihály, Szabó Miklós, Udvardy Tibor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György
3452 Búbánat 2016-05-12 00:12:55
Dolgozók Lapja, 1972. október 15. (244. szám) „AZ OPERAÉNEKESNŐ” Interjú Házy Erzsébettel Egyenletesen felfelé ívelő művészpályán halad Operaházunk neves énekesnője, Házy Erzsébet. Az operaéneklés szép és nehéz mesterségéről beszélgetünk: — Eddigi pályafutásában mi okozott legtöbb problémát? — Az elégedetlenség. Még egyetlen alkalommal nem léptem ki úgy az Operaház kiskapuján, hogy elégedett lettem volna magammal. Maximalista vagyok, így tudom, hogy ettől a rossz közérzettől soha nem is szabadulok. — A tökéletes produkcióra való törekvésben, a hangi adottságon túl, mit tart legfontosabbnak? — A harmóniát. Anélkül sem élni, sem dolgozni nem tudnék. Magánéletemben éppúgy törekszem rá, mint színpadi partnereimmel. Sajnos, a bennem születésemtől fogva meglevő harmónia amennyire szerencsét jelent, olyannyira jelent szerencsétlenséget is. Mert igénylem a partner harmóniáját, annak hiányában magamra maradok, produkcióm is fele értékűvé válik. Nem véletlen, hogy a nagy élményeket operaszínpadon kiknek köszönheti a közönség. Melis György, Ilosfalvy Róbert és még sok nagy művész alakításait, a tökéletes hangi adottságon és énektechnikai felkészültségen kívül, a nézőtérre sugárzó színpadi együttélésük teszi olyan magasrendűvé. — A kritikusok minden bemutatója után egyöntetűen külön hangsúlyozzák átélt, kifejező színészi játékát. Az operaénekesnek az átéléshez elegendő „partner” a zene, vagy ugyanúgy szükséges hozzá a jó színész-partner, mint prózai színpadokon? — Természetesen, kell a jó előadó partner. Anélkül oratóriumszerűen is énekelhetnénk operát. — Életében nyilván adódtak mélypontok is, és olyankor is énekelni kellett. Mi segítette át a nehéz időszakokon? — A szenvedés. Azt hiszem, ebben is szerencsés vagyok, mert a rosszat is hasznomra fordítottam. Minél nagyobb szomorúság vagy gond szakadt rám, annál erősebben kapaszkodtam a munkámba. — Számos új, modern opera főszerepet énekelte sikerrel. A klasszikus operaszerepek után nem jelentettek nehézséget ezek a szerepek? — Nem. Kezembe veszem a partitúrát, elkezdem olvasni, és a tízedik oldalnál már ráérzek a zenére, értem, hogy mit akar kifejezni a zeneszerző. A zene nagyszerű szövetséges. — Egy-egy modern operaszerep megformálásánál, mi indítja el fantáziáját a szerep megoldásában? A zene, vagy előfordul, hogy a szöveg? — Operaénekes vagyok, természetes, hogy a zene az első számú inspirátorom. Ám valóban, például Petrovics Emil Bűn és bűnhődés című operájánál, a felkészüléskor a zenével, egyenrangú érték volt maga a mű, Dosztojevszkij nagyszerű regénye. Nagy élmény volt számomra ez a bemutató, bár — szívem szerint Raszkolnyikovot szerettem volna énekelni. Az az igazán jó szerep. — A próbáknak melyik szakaszában találkozik a zenei megoldás a színészi alakítással? — A kettő csak együtt lehetséges. Már a próbateremben! miközben a partitúra anyagát tanuljuk, a zenével együtt érik az alakítás. Ellentétben a prózai színészekkel, akik szövegtudás nélkül kezdik a színpadi próbákat, mi tökéletes „szerep”-tudással átgondolt alakítással kezdjük el azokat. — Az átgondolt alakításokat nem szokta ilyenkor „porba zúzni" a rendező? — Tehetséges énekesnél soha. Aki érzi a zenét, az jól érzi a mozgásokat, mimikát és még sok-sok összetevőjét is egy jó alakításnak. A rendező továbbsegíti elképzeléseit. — Az énektanuláson kívül milyen módja van az operaénekesnek tovább képezni magát? — Hagyománytisztelő vagyok, azt tartom, mindig, mindenkitől tanulhatok valamit. Nagy művészektől csakúgy, mint csapnivalóan rosszaktól. Ez utóbbiaktól azt, hogy mit ne csináljak soha. — Milyen emberek társaságát érzi kellemetlennek? — A sikereikben önfeledten sütkérezőket. Bár, néha egy picit irigylem is őket. — Mi szükséges az operaénekesnek ahhoz, hogy hosszútávon megmaradjon pályáján? — Jó idegrendszer. Akinek „romlanak” az idegei, az félni kezd, görcsössé válik, megszűnik uralkodni hangján. — Mikor érez megnyugvást? — Soha. Csak égve tudok élni. Azt persze nem tudom, hogy meddig lehet így élni. — Vannak kedves írói? — Igen. Dosztojevszkij, Thomas Mann, Kafka ... — Mint hallgatónak, melyik zenemű jelenti a legnagyobb élményt? — Puccini-rajongó vagyok, de számomra mégis a legszebb „opera”, az örök élmény — Verdi Requiemje. László Ilona
Dolgozók Lapja, 1972. október 15. (244. szám) „AZ OPERAÉNEKESNŐ” Interjú Házy Erzsébettel Egyenletesen felfelé ívelő művészpályán halad Operaházunk neves énekesnője, Házy Erzsébet. Az operaéneklés szép és nehéz mesterségéről beszélgetünk: — Eddigi pályafutásában mi okozott legtöbb problémát? — Az elégedetlenség. Még egyetlen alkalommal nem léptem ki úgy az Operaház kiskapuján, hogy elégedett lettem volna magammal. Maximalista vagyok, így tudom, hogy ettől a rossz közérzettől soha nem is szabadulok. — A tökéletes produkcióra való törekvésben, a hangi adottságon túl, mit tart legfontosabbnak? — A harmóniát. Anélkül sem élni, sem dolgozni nem tudnék. Magánéletemben éppúgy törekszem rá, mint színpadi partnereimmel. Sajnos, a bennem születésemtől fogva meglevő harmónia amennyire szerencsét jelent, olyannyira jelent szerencsétlenséget is. Mert igénylem a partner harmóniáját, annak hiányában magamra maradok, produkcióm is fele értékűvé válik. Nem véletlen, hogy a nagy élményeket operaszínpadon kiknek köszönheti a közönség. Melis György, Ilosfalvy Róbert és még sok nagy művész alakításait, a tökéletes hangi adottságon és énektechnikai felkészültségen kívül, a nézőtérre sugárzó színpadi együttélésük teszi olyan magasrendűvé. — A kritikusok minden bemutatója után egyöntetűen külön hangsúlyozzák átélt, kifejező színészi játékát. Az operaénekesnek az átéléshez elegendő „partner” a zene, vagy ugyanúgy szükséges hozzá a jó színész-partner, mint prózai színpadokon? — Természetesen, kell a jó előadó partner. Anélkül oratóriumszerűen is énekelhetnénk operát. — Életében nyilván adódtak mélypontok is, és olyankor is énekelni kellett. Mi segítette át a nehéz időszakokon? — A szenvedés. Azt hiszem, ebben is szerencsés vagyok, mert a rosszat is hasznomra fordítottam. Minél nagyobb szomorúság vagy gond szakadt rám, annál erősebben kapaszkodtam a munkámba. — Számos új, modern opera főszerepet énekelte sikerrel. A klasszikus operaszerepek után nem jelentettek nehézséget ezek a szerepek? — Nem. Kezembe veszem a partitúrát, elkezdem olvasni, és a tízedik oldalnál már ráérzek a zenére, értem, hogy mit akar kifejezni a zeneszerző. A zene nagyszerű szövetséges. — Egy-egy modern operaszerep megformálásánál, mi indítja el fantáziáját a szerep megoldásában? A zene, vagy előfordul, hogy a szöveg? — Operaénekes vagyok, természetes, hogy a zene az első számú inspirátorom. Ám valóban, például Petrovics Emil Bűn és bűnhődés című operájánál, a felkészüléskor a zenével, egyenrangú érték volt maga a mű, Dosztojevszkij nagyszerű regénye. Nagy élmény volt számomra ez a bemutató, bár — szívem szerint Raszkolnyikovot szerettem volna énekelni. Az az igazán jó szerep. — A próbáknak melyik szakaszában találkozik a zenei megoldás a színészi alakítással? — A kettő csak együtt lehetséges. Már a próbateremben! miközben a partitúra anyagát tanuljuk, a zenével együtt érik az alakítás. Ellentétben a prózai színészekkel, akik szövegtudás nélkül kezdik a színpadi próbákat, mi tökéletes „szerep”-tudással átgondolt alakítással kezdjük el azokat. — Az átgondolt alakításokat nem szokta ilyenkor „porba zúzni" a rendező? — Tehetséges énekesnél soha. Aki érzi a zenét, az jól érzi a mozgásokat, mimikát és még sok-sok összetevőjét is egy jó alakításnak. A rendező továbbsegíti elképzeléseit. — Az énektanuláson kívül milyen módja van az operaénekesnek tovább képezni magát? — Hagyománytisztelő vagyok, azt tartom, mindig, mindenkitől tanulhatok valamit. Nagy művészektől csakúgy, mint csapnivalóan rosszaktól. Ez utóbbiaktól azt, hogy mit ne csináljak soha. — Milyen emberek társaságát érzi kellemetlennek? — A sikereikben önfeledten sütkérezőket. Bár, néha egy picit irigylem is őket. — Mi szükséges az operaénekesnek ahhoz, hogy hosszútávon megmaradjon pályáján? — Jó idegrendszer. Akinek „romlanak” az idegei, az félni kezd, görcsössé válik, megszűnik uralkodni hangján. — Mikor érez megnyugvást? — Soha. Csak égve tudok élni. Azt persze nem tudom, hogy meddig lehet így élni. — Vannak kedves írói? — Igen. Dosztojevszkij, Thomas Mann, Kafka ... — Mint hallgatónak, melyik zenemű jelenti a legnagyobb élményt? — Puccini-rajongó vagyok, de számomra mégis a legszebb „opera”, az örök élmény — Verdi Requiemje. László Ilona
3451 Búbánat 2016-05-12 00:07:35
Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. november 2. Hangverseny a szocialista brigádok tiszteletére A dorog József Attila Művelődési Otthonban november 2-án este ünnepi hangversenyt rendeznek a szocialista brigádok tagjainak tiszteletére. A műsor keretében fellépnek Házy Erzsébet és Simándy József, a Magyar Állami Operaház tagjai, a tokod-altárói bányászkórus és a József Attila Művelődési Ház szimfonikus zenekara.
Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. november 2. Hangverseny a szocialista brigádok tiszteletére A dorog József Attila Művelődési Otthonban november 2-án este ünnepi hangversenyt rendeznek a szocialista brigádok tagjainak tiszteletére. A műsor keretében fellépnek Házy Erzsébet és Simándy József, a Magyar Állami Operaház tagjai, a tokod-altárói bányászkórus és a József Attila Művelődési Ház szimfonikus zenekara.
3450 Búbánat 2016-05-12 00:06:54
Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. április 9. Gazdag áprilisi műsor a tatabányai Népházban […] Április 21-én délután öt és este fél nyolc órakor Strauss- estet rendez a bányász szimfonikus zenekar. Közreműködik Házy Erzsébet. Az előadás után lesz az Állami Áruház divatbemutatója. […]
Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. április 9. Gazdag áprilisi műsor a tatabányai Népházban […] Április 21-én délután öt és este fél nyolc órakor Strauss- estet rendez a bányász szimfonikus zenekar. Közreműködik Házy Erzsébet. Az előadás után lesz az Állami Áruház divatbemutatója. […]
3449 Búbánat 2016-05-10 22:17:27 [Válasz erre: 3443 Búbánat 2016-05-10 22:00:35]
Szolnok Megyei Néplap, 1971. május 26- (122. szám) FORRÓ SIKER Véget ért a Székely Mihály Zenei Napok Alig két hete lelkes hangon számoltam be a jászberényi zenei napos kórus- hangversenyének átütő sikeréről. Akkor azt hittem, azt a sikert már nem múlja felül semmi. Hétfőn este azonban az Operaház művészeinek jóvoltából a jászberényi zenei ünnepnapok záró estjén minden eddiginél fényesebb siker született. A zeneszerető város és az ország egyik legrangosabb zenei intézményének baráti kézfogása, az élményekben gazdag est folyamán forró öleléssé vált, — a kifejezés átvitt értelmében. A város nagy fiának és az Operaház halhatatlan, pótolhatatlan veszteségű énekese emlékének szóló közös gesztus a zene kiemelkedően szép pillanatait teremtette meg. Az előadóművész, a világhírű énekes géniuszának szellemében fogant találkozás jól reprezentálta: Székely Mihály művészete ma is elevenen ható erő, holta után még inkább, mint életében. Szelleme láthatatlanul munkálkodik egy város, a szülőváros zenei kultúrájának erjesztésében, s az Operaház művészei számára pedig példája kiapadhatatlan forrás, állandó ösztönző erő az elmélyülő, átlényegülni és átlényegíteni tudó művészi munkára. Valami elkezdődött ebben a városban — mondta szárnyas szavakkal, tőle szokatlan lelkesedéssel Abody Béla az est bevezetőjében. Ady jól ismert költői képét alkalmazva, így fogalmazott: az ér elindult az óceán felé. Az a tény, hogy az immár negyedik alkalommal megrendezett zenei napok programjain hatezer jászberényi lakos vett részt, egyértelműen bizonyítja: a város zene iránti érdeklődésben túl van érkorszakán, patak módjára tör a zene tömeges megszerettetésének óceánja felé. — Jászberény példát mutat, hogyan lehet gyümölcsözően kamatoztatni halhatatlan szellemi értékeinket. — Az évenként sorra kerülő zenei napoknak ezért van kiemelkedő helye a város történetében. De a Székely Mihály hagyományok ápolásával beírta nevét a város a magyar zene történetének könyvébe is. A jászberényi zenei napoknak rangja és becsülete van. Dárdai Andor, az Operaház művészeti titkára is melegen köszönte meg a városnak mindazt, amit Jászberény az Operaház örökös tágja emlékének áldoz. Egyben ígéretet is téve, szívből jövőt és határozottat: amíg a város így adózik Székely Mihály szellemének, az Operaház is vállalja mindenkor és mindig a reá háruló, számára is megtisztelő kötelességet. A Lehel-klubban rendezett operahangverseny bizonyította is, hogy az Operaház Dárdai vezette gárdája valóban nem szürke feladatként fogta fel mostani szereplését; a hangverseny valamennyi résztvevője művészete legjavát nyújtotta, kivételesen szép élménnyel gazdagítva a nagyterem ünnepi közönségét. HÁZY ERZSÉBET a most felújított Pillangókisasszony — előtte való este volt a premierje az Erkel Színházban — Cso- cso-szánjának két áriájával ajándékozta meg a hallgatóságot. Benne hosszú idő után egy modern pillangókisasszonyt ismerhettünk meg; végre nem a hamis, érzelgős szentimentalizmus, hanem az ember idegéig ható drámai zene, igazi erővel és őszinte átéléssel. Simándy József a Bajazzók Caniojának híres áriájával bizonyította — utolérhetetlen átlényegülési képességeit. Komlóssy Erzsébet, akit vasárnap este mutatott be a televízió csaknem egyórás tévéfilmben, ezúttal is hódított egyéniségének eredeti színeivel és kitűnően előadott, elementárisán ható Carmen-áriával. Mélyen emberi drámát állított a színpadra Radnay György, a Bánk bán Tiborc szerepének valóban emlékezetes tolmácsolásával. Aztán Ágay Karola, aki a gyermekét féltő anya, Szilágyi Erzsébet áriájában drámai ábrázoló képességeit, majd a Solvejg dalában énekesi karakterének lírai finomságait csillogtatta meg. Szendrei Karper László, a gitár magyar klasszikusa. Tarrega egyik szerzeményét szólaltatta meg. igen bensőségesen. És a zongoránál Dénes Erzsébet, aki nélkül az est sikere aligha lehetett volna elképzelhető. Tizenhárom zenei rendezvény a Jászság székhelyén és további kettő a járás területén. Ezt jelenti a már említett óceán felé vezető út 1971-es ünnepi summája. Valkó Mihály
Szolnok Megyei Néplap, 1971. május 26- (122. szám) FORRÓ SIKER Véget ért a Székely Mihály Zenei Napok Alig két hete lelkes hangon számoltam be a jászberényi zenei napos kórus- hangversenyének átütő sikeréről. Akkor azt hittem, azt a sikert már nem múlja felül semmi. Hétfőn este azonban az Operaház művészeinek jóvoltából a jászberényi zenei ünnepnapok záró estjén minden eddiginél fényesebb siker született. A zeneszerető város és az ország egyik legrangosabb zenei intézményének baráti kézfogása, az élményekben gazdag est folyamán forró öleléssé vált, — a kifejezés átvitt értelmében. A város nagy fiának és az Operaház halhatatlan, pótolhatatlan veszteségű énekese emlékének szóló közös gesztus a zene kiemelkedően szép pillanatait teremtette meg. Az előadóművész, a világhírű énekes géniuszának szellemében fogant találkozás jól reprezentálta: Székely Mihály művészete ma is elevenen ható erő, holta után még inkább, mint életében. Szelleme láthatatlanul munkálkodik egy város, a szülőváros zenei kultúrájának erjesztésében, s az Operaház művészei számára pedig példája kiapadhatatlan forrás, állandó ösztönző erő az elmélyülő, átlényegülni és átlényegíteni tudó művészi munkára. Valami elkezdődött ebben a városban — mondta szárnyas szavakkal, tőle szokatlan lelkesedéssel Abody Béla az est bevezetőjében. Ady jól ismert költői képét alkalmazva, így fogalmazott: az ér elindult az óceán felé. Az a tény, hogy az immár negyedik alkalommal megrendezett zenei napok programjain hatezer jászberényi lakos vett részt, egyértelműen bizonyítja: a város zene iránti érdeklődésben túl van érkorszakán, patak módjára tör a zene tömeges megszerettetésének óceánja felé. — Jászberény példát mutat, hogyan lehet gyümölcsözően kamatoztatni halhatatlan szellemi értékeinket. — Az évenként sorra kerülő zenei napoknak ezért van kiemelkedő helye a város történetében. De a Székely Mihály hagyományok ápolásával beírta nevét a város a magyar zene történetének könyvébe is. A jászberényi zenei napoknak rangja és becsülete van. Dárdai Andor, az Operaház művészeti titkára is melegen köszönte meg a városnak mindazt, amit Jászberény az Operaház örökös tágja emlékének áldoz. Egyben ígéretet is téve, szívből jövőt és határozottat: amíg a város így adózik Székely Mihály szellemének, az Operaház is vállalja mindenkor és mindig a reá háruló, számára is megtisztelő kötelességet. A Lehel-klubban rendezett operahangverseny bizonyította is, hogy az Operaház Dárdai vezette gárdája valóban nem szürke feladatként fogta fel mostani szereplését; a hangverseny valamennyi résztvevője művészete legjavát nyújtotta, kivételesen szép élménnyel gazdagítva a nagyterem ünnepi közönségét. HÁZY ERZSÉBET a most felújított Pillangókisasszony — előtte való este volt a premierje az Erkel Színházban — Cso- cso-szánjának két áriájával ajándékozta meg a hallgatóságot. Benne hosszú idő után egy modern pillangókisasszonyt ismerhettünk meg; végre nem a hamis, érzelgős szentimentalizmus, hanem az ember idegéig ható drámai zene, igazi erővel és őszinte átéléssel. Simándy József a Bajazzók Caniojának híres áriájával bizonyította — utolérhetetlen átlényegülési képességeit. Komlóssy Erzsébet, akit vasárnap este mutatott be a televízió csaknem egyórás tévéfilmben, ezúttal is hódított egyéniségének eredeti színeivel és kitűnően előadott, elementárisán ható Carmen-áriával. Mélyen emberi drámát állított a színpadra Radnay György, a Bánk bán Tiborc szerepének valóban emlékezetes tolmácsolásával. Aztán Ágay Karola, aki a gyermekét féltő anya, Szilágyi Erzsébet áriájában drámai ábrázoló képességeit, majd a Solvejg dalában énekesi karakterének lírai finomságait csillogtatta meg. Szendrei Karper László, a gitár magyar klasszikusa. Tarrega egyik szerzeményét szólaltatta meg. igen bensőségesen. És a zongoránál Dénes Erzsébet, aki nélkül az est sikere aligha lehetett volna elképzelhető. Tizenhárom zenei rendezvény a Jászság székhelyén és további kettő a járás területén. Ezt jelenti a már említett óceán felé vezető út 1971-es ünnepi summája. Valkó Mihály
3448 Búbánat 2016-05-10 22:07:45
Szolnok Megyei Néplap, 1981. március 12. (60. szám) A DALLAM szárnyán címmel ma este fél hétkor Szolnokon a MÁV csomóponti művelődési központjában Házy Erzsébet és Ötvös Csaba operaénekesek önálló műsorát hallgathatják meg az érdeklődők.
Szolnok Megyei Néplap, 1981. március 12. (60. szám) A DALLAM szárnyán címmel ma este fél hétkor Szolnokon a MÁV csomóponti művelődési központjában Házy Erzsébet és Ötvös Csaba operaénekesek önálló műsorát hallgathatják meg az érdeklődők.
3447 Búbánat 2016-05-10 22:06:57
Szolnok Megyei Néplap, 1980. október 29. (254. szám) „Népszerű párok – népszerű számok” Házy Erzsébet és Ötvös Csaba operaestje november 21-én délután 6 órától várja a zenekedvelőket Szolnokon, a Táncsics úti „ helyőrségi művelődési otthonban.
Szolnok Megyei Néplap, 1980. október 29. (254. szám) „Népszerű párok – népszerű számok” Házy Erzsébet és Ötvös Csaba operaestje november 21-én délután 6 órától várja a zenekedvelőket Szolnokon, a Táncsics úti „ helyőrségi művelődési otthonban.
3446 Búbánat 2016-05-10 22:05:32
Szolnok Megyei Néplap, 1978. június 2. (128. szám) A Koronában Vallomások Bartókról Ma: Mezőtúron Hajdan írók, költők, ma kedd esténként az irodalomkedvelők találkozóhelye a budai Korona cukrászda. Neves színművészeink, íróink, költőink mutatkoznak be egy-egy estén a közönségnek. Legutóbb |Fodor ■ András „Vallomások Bartókról” című szerzői estjét rendezték meg. A Korona cukrászda pódium- színháza ezzel a műsorral köszöntötte az ünnepi könyvhetet, s zárta az idei évadot. Fodor András szerzői estjén és könyvében is a Bartókért folyó évtizedes küzdelmet elevenítette fel. Kettős értelemben is: Bartók Béláért, a XX. század egyik legnagyobb zeneszerző egyéniségéért és személyes,, belső vívódásait a bartóki zenéért. Az első verset, amelyet Fodor András harminc évvel ezelőtt írt Bartókról, zenéjéről, az évtizedek során számos lírai és prózai vallomás követte. A szerzői esten ezeket hallhattuk Kürti Papp László, Keres Emil és a szerző tolmácsolásában. A felcsendülő Bartók-műveket Lux Erika, HÁZY ERZSÉBET, Patkó József és Ütő András adta elő. A műsorszerkesztő házigazda Mikes Lilla volt. Fodor András új könyvéről ma délután öt órakor Mezőtúron, a városi könyvtárban rendeznek ankétot, amelyen a szerző bemutatja művét az érdeklődő olvasóknak.
Szolnok Megyei Néplap, 1978. június 2. (128. szám) A Koronában Vallomások Bartókról Ma: Mezőtúron Hajdan írók, költők, ma kedd esténként az irodalomkedvelők találkozóhelye a budai Korona cukrászda. Neves színművészeink, íróink, költőink mutatkoznak be egy-egy estén a közönségnek. Legutóbb |Fodor ■ András „Vallomások Bartókról” című szerzői estjét rendezték meg. A Korona cukrászda pódium- színháza ezzel a műsorral köszöntötte az ünnepi könyvhetet, s zárta az idei évadot. Fodor András szerzői estjén és könyvében is a Bartókért folyó évtizedes küzdelmet elevenítette fel. Kettős értelemben is: Bartók Béláért, a XX. század egyik legnagyobb zeneszerző egyéniségéért és személyes,, belső vívódásait a bartóki zenéért. Az első verset, amelyet Fodor András harminc évvel ezelőtt írt Bartókról, zenéjéről, az évtizedek során számos lírai és prózai vallomás követte. A szerzői esten ezeket hallhattuk Kürti Papp László, Keres Emil és a szerző tolmácsolásában. A felcsendülő Bartók-műveket Lux Erika, HÁZY ERZSÉBET, Patkó József és Ütő András adta elő. A műsorszerkesztő házigazda Mikes Lilla volt. Fodor András új könyvéről ma délután öt órakor Mezőtúron, a városi könyvtárban rendeznek ankétot, amelyen a szerző bemutatja művét az érdeklődő olvasóknak.
3445 Búbánat 2016-05-10 22:03:55
Szolnok Megyei Néplap, 1976. május 8. (108. szám) — A VÖRÖSKERESZTES világnap alkalmából ünnepséget rendeznek ma este hat órakor Karcagon, a Déryné Művelődési Központ második emeleti dísztermében. A sokszoros véradók és a szervezők tiszteletére szervezett műsorban Házy Erzsébet, Psota Irén, Bende Zsolt, Patkó József és Kovács P. József szerepel.
Szolnok Megyei Néplap, 1976. május 8. (108. szám) — A VÖRÖSKERESZTES világnap alkalmából ünnepséget rendeznek ma este hat órakor Karcagon, a Déryné Művelődési Központ második emeleti dísztermében. A sokszoros véradók és a szervezők tiszteletére szervezett műsorban Házy Erzsébet, Psota Irén, Bende Zsolt, Patkó József és Kovács P. József szerepel.
3444 Búbánat 2016-05-10 22:03:06 [Válasz erre: 3433 Búbánat 2016-05-09 18:39:59]
Szolnok Megyei Néplap, 1976. január 21. (17. szám) A TV képernyője előtt Röviden. Zenedráma negyven percben, egyetlen szereplővel, nem egyszerű játék. Az énekestől rendkívüli erőfeszítéseket kíván. Az emberi hang címen bemutatott Poulenc-mű tévéváltozatában Házy Erzsébet mind énekesként, mind drámai színészként felemelkedett kivételesen nehéz feladatához: esztétikai értelemben vett szép produkció született a képernyőn. V.M.
Szolnok Megyei Néplap, 1976. január 21. (17. szám) A TV képernyője előtt Röviden. Zenedráma negyven percben, egyetlen szereplővel, nem egyszerű játék. Az énekestől rendkívüli erőfeszítéseket kíván. Az emberi hang címen bemutatott Poulenc-mű tévéváltozatában Házy Erzsébet mind énekesként, mind drámai színészként felemelkedett kivételesen nehéz feladatához: esztétikai értelemben vett szép produkció született a képernyőn. V.M.
3443 Búbánat 2016-05-10 22:00:35 [Válasz erre: 3364 Búbánat 2016-03-21 21:37:15]
Szolnok Megyei Néplap, 1970. május 20. (116. szám) „Székely Mihály neve jelkép ma már" Ünnepi emlékezés és demonstráció Hétfőn, este Jászberényben, a Lehel klub dísztermében rendezett ünnepi operaesttel zárultak az idei Székely Mihály napok. Az ünnepségen megjelent Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb- elnöke, és eljött Jászberénybe Székely Mihály özvegye is. Székely Mihály neve jelkép; a huszadik század operaművészetével forrt össze neve, egységes és oszthatatlan nemzeti zenekultúránk napjainkig elért eredményeinek, vívmányainak szimbolizálója nagy énekesünknek a neve és emléke. Ezért beszélhetünk joggal Székely Mihály kultuszról, — mondotta a hangversenyt bevezető megemlékezésében Abody Béla író. Az opera műfaját Atlaszként tartják azok, akik éneklik és mert ilyen óriások éneklik századunkban, az opera reneszánszát éli. Hiába folynak viták arról, van-e jelene és jövője az operának, nem vált-e időszerűtlenné”? — Egymilliárd ember él földünk kontinensein, kik soha nem hallottak még operát, százezrek azt sem tudják, ez a szó; opera —mit is jelent valójában. Hogyan volna lehetséges az, hogy ne lenne jövője a műfajnak, amikor az operairodalom remekeit m ég ennyi ember egyszer sem hallhatta?! Hajdanán — mutatott rá Abody Béla — akkor vitatták a dráma és a színház jövőjét, amikor Shakespeare halhatatlan művei születtek, különféle francia nemesi testületek akkor állapították meg határozatban; „válságban a francia vígjáték”, amikor Moliére élt és alkotott. Így vagyunk az operával is; tíz- és százezrekkel bővül szüntelen az operát szeretők és értőknek a tábora, egyre több emberhez tud szólani a zene és történés sajátos egysége, egyre élőbbé válik az operaművészet. És azoknak az úttörőknek az életműve is, akik ezt készítették elő. Joggal mondhatjuk tehát, az élő, az életművében továbbélő Székely Mihályra emlékezünk ma este. Ezután a M agyar Állami Operaház művészeinek; Szalma Ferenc Liszt-díjasnak, Szabó Anita Liszt-díjasnak, Melis György Kossuth-díjas, Kiváló művésznek, Moldován Stefánia Liszt-díjasnak, Simándy József Kossuth-díjas, Kiváló művésznek, HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas, Érdemes művésznek tolmácsolásában felcsendültek az operairodalom legszebb remekei. Így — többek között — Szalma Ferenc Verdi Nabuccójából Zakariás áriáját, Szabó Anita Saint-Saens Sámson és Delilájából a Csók áriát. Melis György Verdi Don Carlosából Posa márki áriáját és Kodály Zoltán Háry János daljátékából a Fölszántom a császár udvarát, Moldován Stefánia Puccini Toscájából Tosca áriáját, Verdi A végzet hatalmából Leonóra áriáját, Simándy József Erkel Bánk bán operájából a Hazám, hazám áriát, HÁZY ERZSÉBET Leoncvallo Bajazzókjából Nedda áriáját és Puccini Turandot-jából Liu halálát énekelte Dénes Erzsébet zongorakíséretével. Végezetül Simándv József és Melis György Erkel Bánk bán operájából Bánk és Tiborc kettősét adta elő. A feledhetetlen élményt jelentő hangverseny után a művészeket sokáig ünnepelte a közönség, megköszönve azt, hogy a M agyar Állam i Operaház művészei, valamint Jászberénynek a várost és az operát szerető közönsége ilyen m ódon együtt adózhatott tisztelettel Székely Mihály emlékének. Úttörők köszöntötték a vendégművészeket, és átnyújtották az idei Székely Mihály napok emlékplakettjét, melyet Kisfaludy Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas, Kiváló művész készített, és látott el minden egyes plakettet kézjegyével. ☆ — Minden esztendőben itt voltam Jászberényben a Székely Mihály napokon, látom, évről évre m int öltenek mind szélesebb méreteket és válnak mind bensőségesebbé ezek O.Z ünnepek. Köszönöm a jászberényieknek, hogy így őrzik a város egykori fiának emlékét. Sokszor esik szó mostanában arról, hatékony-e az a munka, amit a népművelés végzett és végez? Annak idején, amikor férjem először lehozott Jászberénybe, megmutatni városát, tíz-tizenöt ember lehetett talán e városban, aki szerette az operát. Ma ötszázan jöttek el, és hallom, több százan nem jöhettek, már nem volt hely a teremben. Én azt hiszem, mindez kifejezi; mi megy és ment végbe hazánkban, a közműveltség terjedése milyen hatalmas utat tett meg, — mondotta a hangverseny szünetében lapunk munkatársának Székely Mihály özvegye. Az Operaház művészei pedig így búcsúztak ezúttal a közönségtől; — A viszontlátásra jövőre, Jászberényben. (CS)
Szolnok Megyei Néplap, 1970. május 20. (116. szám) „Székely Mihály neve jelkép ma már" Ünnepi emlékezés és demonstráció Hétfőn, este Jászberényben, a Lehel klub dísztermében rendezett ünnepi operaesttel zárultak az idei Székely Mihály napok. Az ünnepségen megjelent Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb- elnöke, és eljött Jászberénybe Székely Mihály özvegye is. Székely Mihály neve jelkép; a huszadik század operaművészetével forrt össze neve, egységes és oszthatatlan nemzeti zenekultúránk napjainkig elért eredményeinek, vívmányainak szimbolizálója nagy énekesünknek a neve és emléke. Ezért beszélhetünk joggal Székely Mihály kultuszról, — mondotta a hangversenyt bevezető megemlékezésében Abody Béla író. Az opera műfaját Atlaszként tartják azok, akik éneklik és mert ilyen óriások éneklik századunkban, az opera reneszánszát éli. Hiába folynak viták arról, van-e jelene és jövője az operának, nem vált-e időszerűtlenné”? — Egymilliárd ember él földünk kontinensein, kik soha nem hallottak még operát, százezrek azt sem tudják, ez a szó; opera —mit is jelent valójában. Hogyan volna lehetséges az, hogy ne lenne jövője a műfajnak, amikor az operairodalom remekeit m ég ennyi ember egyszer sem hallhatta?! Hajdanán — mutatott rá Abody Béla — akkor vitatták a dráma és a színház jövőjét, amikor Shakespeare halhatatlan művei születtek, különféle francia nemesi testületek akkor állapították meg határozatban; „válságban a francia vígjáték”, amikor Moliére élt és alkotott. Így vagyunk az operával is; tíz- és százezrekkel bővül szüntelen az operát szeretők és értőknek a tábora, egyre több emberhez tud szólani a zene és történés sajátos egysége, egyre élőbbé válik az operaművészet. És azoknak az úttörőknek az életműve is, akik ezt készítették elő. Joggal mondhatjuk tehát, az élő, az életművében továbbélő Székely Mihályra emlékezünk ma este. Ezután a M agyar Állami Operaház művészeinek; Szalma Ferenc Liszt-díjasnak, Szabó Anita Liszt-díjasnak, Melis György Kossuth-díjas, Kiváló művésznek, Moldován Stefánia Liszt-díjasnak, Simándy József Kossuth-díjas, Kiváló művésznek, HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas, Érdemes művésznek tolmácsolásában felcsendültek az operairodalom legszebb remekei. Így — többek között — Szalma Ferenc Verdi Nabuccójából Zakariás áriáját, Szabó Anita Saint-Saens Sámson és Delilájából a Csók áriát. Melis György Verdi Don Carlosából Posa márki áriáját és Kodály Zoltán Háry János daljátékából a Fölszántom a császár udvarát, Moldován Stefánia Puccini Toscájából Tosca áriáját, Verdi A végzet hatalmából Leonóra áriáját, Simándy József Erkel Bánk bán operájából a Hazám, hazám áriát, HÁZY ERZSÉBET Leoncvallo Bajazzókjából Nedda áriáját és Puccini Turandot-jából Liu halálát énekelte Dénes Erzsébet zongorakíséretével. Végezetül Simándv József és Melis György Erkel Bánk bán operájából Bánk és Tiborc kettősét adta elő. A feledhetetlen élményt jelentő hangverseny után a művészeket sokáig ünnepelte a közönség, megköszönve azt, hogy a M agyar Állam i Operaház művészei, valamint Jászberénynek a várost és az operát szerető közönsége ilyen m ódon együtt adózhatott tisztelettel Székely Mihály emlékének. Úttörők köszöntötték a vendégművészeket, és átnyújtották az idei Székely Mihály napok emlékplakettjét, melyet Kisfaludy Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas, Kiváló művész készített, és látott el minden egyes plakettet kézjegyével. ☆ — Minden esztendőben itt voltam Jászberényben a Székely Mihály napokon, látom, évről évre m int öltenek mind szélesebb méreteket és válnak mind bensőségesebbé ezek O.Z ünnepek. Köszönöm a jászberényieknek, hogy így őrzik a város egykori fiának emlékét. Sokszor esik szó mostanában arról, hatékony-e az a munka, amit a népművelés végzett és végez? Annak idején, amikor férjem először lehozott Jászberénybe, megmutatni városát, tíz-tizenöt ember lehetett talán e városban, aki szerette az operát. Ma ötszázan jöttek el, és hallom, több százan nem jöhettek, már nem volt hely a teremben. Én azt hiszem, mindez kifejezi; mi megy és ment végbe hazánkban, a közműveltség terjedése milyen hatalmas utat tett meg, — mondotta a hangverseny szünetében lapunk munkatársának Székely Mihály özvegye. Az Operaház művészei pedig így búcsúztak ezúttal a közönségtől; — A viszontlátásra jövőre, Jászberényben. (CS)
3442 Búbánat 2016-05-10 21:48:33 [Válasz erre: 3441 Búbánat 2016-05-10 21:47:01]
Szolnok Megyei Néplap, 1963. november 13. (265. szám) Éjszakai repülés Bemutatták a magyar TV első operafilmjét A tragikusan egyedülálló ember sorsáról írt megrendítő példázatot Luigi Dallapiccola, Sain-Exupéry regénye nyomán. A kapitalizmus vastörvényeinek szorításában egyedül van az ember. Magára hagyatva küzd az elemekkel, az idővel, a mindenható Pénzért. É aki őt a halálba küldi, az is saját kétes „győzelmének” gyötrődő, magányos foglya. Kiérlelt, szép, világos előadást láthattunk a televízióban; A modern zene kitűnően alkalmas — és csak a modern zene alkalmas — arra, hogy ennek a speciális, a társadalom lényegéből fakadó magányosságnak életérzését a művészet nyelvére ültesse át. Dallapiccola zenéje a külső és belső viharok ábrázolásában, motiválásában nagyszerűt tudott alkotni. Annak számára, aki a klasszikus operák iránt joggal fennálló igényeinek jegyében ült le a televízió elé, nyilván csalódásban kellett részesülnie. A romantikának, a csillogó külsőségeknek vajmi kevés nyoma található ebben az ízig-vérig mai történetben. Még a viharos természet is mint racionális tényező jelentkezik az operában. Az ilyen típusú mű élvezése más hangulatot, más várakozást kíván. S aki ezzel a mással, azaz a modern téma iránti igényével ül le a képernyő elé, nem csalódik. Első kísérletről van szó. És mint minden kísérlet, ettől sem lehet megkívánni a tökéletességet. Plasztikusabb, markánsabb részek váltották egymást, kevésbé sikerűltekkel. A darab súlypontja és legmegragadóbb része Pellerin pilóta elbeszélése útjáról, küzdelméről, győzelméről a természet vak erői felett és arról, hogy milyen szörnyű dolog egyedül lenni. Simándy József mind hangvételében, mind színészi játékában nagyszerű teljesítményt nyújtott. Az opera másik kulcsalakja a rádiós, aki Fabien halálküzdelmét közvetíti a repülőtársaság irodájában összegyülekezett pilótáknak, szerelőknek, tisztviselőknek. Talán helyesebb lett volna, ha a repülőgép bemutatása helyett csak a rádiós arcáról, hangjáról kellett volna leolvasni a történést. A drámai sűrítés mindenesetre csak nyert volna vele. Nagyszerű volt az operatőri munka, főleg a repülőtéri fényképezésben és Fabien feleségének ábrázolásában, az aggódó és a reménytelen arckifejezések váltakozásának megjelenítésében. Parádés szereposztás vitte sikerre az első tv-operát. A már említett Simándyn kívül Ilosfalvy Róbert, HÁZY ERZSÉBET, Radnai György tudásuk legjavát adták, kibontva a mű szépségét, értékeit. Blum Tamás — mint fordító és mint karmester is kitűnő volt A tv a kísérletezések korát éli. Sikerek és kudarcok váltják egymást az ilyen kísérletek során. Az Éjszakai repülés-t a tv vezetői nyugodtan elkönyvelhetik a siker-oldalra. Hernádi Tibor
Szolnok Megyei Néplap, 1963. november 13. (265. szám) Éjszakai repülés Bemutatták a magyar TV első operafilmjét A tragikusan egyedülálló ember sorsáról írt megrendítő példázatot Luigi Dallapiccola, Sain-Exupéry regénye nyomán. A kapitalizmus vastörvényeinek szorításában egyedül van az ember. Magára hagyatva küzd az elemekkel, az idővel, a mindenható Pénzért. É aki őt a halálba küldi, az is saját kétes „győzelmének” gyötrődő, magányos foglya. Kiérlelt, szép, világos előadást láthattunk a televízióban; A modern zene kitűnően alkalmas — és csak a modern zene alkalmas — arra, hogy ennek a speciális, a társadalom lényegéből fakadó magányosságnak életérzését a művészet nyelvére ültesse át. Dallapiccola zenéje a külső és belső viharok ábrázolásában, motiválásában nagyszerűt tudott alkotni. Annak számára, aki a klasszikus operák iránt joggal fennálló igényeinek jegyében ült le a televízió elé, nyilván csalódásban kellett részesülnie. A romantikának, a csillogó külsőségeknek vajmi kevés nyoma található ebben az ízig-vérig mai történetben. Még a viharos természet is mint racionális tényező jelentkezik az operában. Az ilyen típusú mű élvezése más hangulatot, más várakozást kíván. S aki ezzel a mással, azaz a modern téma iránti igényével ül le a képernyő elé, nem csalódik. Első kísérletről van szó. És mint minden kísérlet, ettől sem lehet megkívánni a tökéletességet. Plasztikusabb, markánsabb részek váltották egymást, kevésbé sikerűltekkel. A darab súlypontja és legmegragadóbb része Pellerin pilóta elbeszélése útjáról, küzdelméről, győzelméről a természet vak erői felett és arról, hogy milyen szörnyű dolog egyedül lenni. Simándy József mind hangvételében, mind színészi játékában nagyszerű teljesítményt nyújtott. Az opera másik kulcsalakja a rádiós, aki Fabien halálküzdelmét közvetíti a repülőtársaság irodájában összegyülekezett pilótáknak, szerelőknek, tisztviselőknek. Talán helyesebb lett volna, ha a repülőgép bemutatása helyett csak a rádiós arcáról, hangjáról kellett volna leolvasni a történést. A drámai sűrítés mindenesetre csak nyert volna vele. Nagyszerű volt az operatőri munka, főleg a repülőtéri fényképezésben és Fabien feleségének ábrázolásában, az aggódó és a reménytelen arckifejezések váltakozásának megjelenítésében. Parádés szereposztás vitte sikerre az első tv-operát. A már említett Simándyn kívül Ilosfalvy Róbert, HÁZY ERZSÉBET, Radnai György tudásuk legjavát adták, kibontva a mű szépségét, értékeit. Blum Tamás — mint fordító és mint karmester is kitűnő volt A tv a kísérletezések korát éli. Sikerek és kudarcok váltják egymást az ilyen kísérletek során. Az Éjszakai repülés-t a tv vezetői nyugodtan elkönyvelhetik a siker-oldalra. Hernádi Tibor
3441 Búbánat 2016-05-10 21:47:01
Szolnok Megyei Néplap, 1963. november 7. (261. szám) ÉJSZAKAI REPÜLÉS TV-opera bemutató november 10-én November 10-én, vasárnap este különleges élmény vár a komoly zene kedvelőire. Luigi Dallapiccola „Éjszakai repülés” című operájának tv-változata kerül bemutatásra. Samt-Exupéry „Vol de nuit” (magyarul a Felhők felett címmel jelent meg) regénye alapján a szerző maga. írta operájának szövegét. A dalmű zenei nyelven, a hagyományos olasz iskolával szakító, úttörő megoldásnak számít. Ez az opera a humanista, haladó regény magasrendű mondanivalójával és az olasz zenében csak elvétve alkalmazott tizenkét hangú technika egyéni és szabad használásával járatlan és jó utat nyitott meg e zenei műfaj történetében. Dallapiccola fiatalkori műveinek legnagyobb része a régi egyházi zene emlékeit idéző kórus kompozíciói, melyeknek stílusa is konzervatív ízlésre vall. Ez a stílus váratlanul megváltozik első operájában: az Éjszakai repülésben. S hogy mennyire jelentős ez a változás mi sem bizonyítja jobban, mint a művész második operája a „Prigiortiero” (A fogoly), amelyet a zeneesztéták a mai operairodalom legkiválóbb alkotásai között tartanak számon. Az Éjszakai repülés cselekménye Buenos Airesben, az 1930-as években játszódik. Riviére igazgató, a nagy repülő vállalat vezető tisztviselője irodájában várja a legfrissebb híreket a futárgépekről. Megérkezik a chilei gép, a repülőtér személyzete a leszálló gép fogadására siet. Pellerin pilóta elmeséli veszedelemmel teli útját és szerencsés megmenekülése történetét. A pilótával együtt érző Robineau felügyelőt Riviére figyelmezteti, ne éreztesse beosztottjaival szimpátiáját. Közben az irodában a többi gép jelzéseit várják. Az asuncioni jó hírt küld, a patagoniai gép azonban szörnyű viharba került. Már nehéz tartani a kapcsolatot a pilótával, Fabien-nel is, akinek benzine a hegyek felett fogytán van. Fabien felesége is megjelenik a repülőtéren, várja férje érkezését. Számon kéri az igazgatótól, milyen jogon küld másokat ilyen életveszélybe? Közben a rádiós közli a pilóta utolsó üzenetét: nem tud megmenekülni. Fabien elpusztult. A felelősség Riviérét terheli. Az igazgató is tisztában van ezzel, mégis útjára indítja menetrend szerint az európai futárgépet. Folytatni kell az éjszakai repüléseket még áldozatok árán is. Mint a vázlatos ismertetésből is kitűnik, ízig-vérig mai problémát boncolgat ez a mű. Szigorú ítéletet mond az embertelenség felett. Luigi Dellapiccola mély humanizmusa, haladó törekvései hatják át alkotását. Az Éjszakai repülést már zártkörű vetítés keretében bemutatták. Tekintélyes nemzetközi „zsűri” előtt vizsgázott a magyar televízió e merész produkciója. A Budapesti Zenei Hetek és zenei versenyek világhírű művészei foglaltak helyet október 21-én a tv székházának mozitermében. A megtekintést lelkes hangulatú beszélgetés és vita követte, s szerények vagyunk, ha azt mondjuk: a mű általános tetszést váltott ki. Elsősorban a tv-opera tökéletes rendezése (Szinetár Miklós munkája), a szöveg, a muzsika és a képi kifejezés harmóniája hatott a meglepetés erejével. Mindenkit eltöltött az az érzés, hogy itt most valami nagyszerűen új dolog született, illetve van kialakulóban: megnyíltak az opera széleskörű népszerűsítésének eddig elképzelhetetlen méretű perspektívái. " Az Éjszakai repülés” főszereplői közül HÁZY ERZSÉBET így nyilatkozott: — Féltem a produkciótól; Az opera művészeit az a tudat, hogy nem a színházban, hanem milliós közönség előtt játszik, az első pillanatban szinte megoldhatatlan feladat elé állítja. Ez a feszültség aztán feloldódott bennem, hamar megkedveltem drámai sodrású, ragyogó szerepemet, s nagy kedvvel játszottam.” Radnai György, operaházunk művésze ehhez még hozzátette: — Az az érzésem, úttörő munkát végeztünk. Remélem, kitűnő hazai zeneszerzőink — felbuzdulva az Éjszakai repülés remélhető sikerén — megörvendeztetik a zenekedvelő tv-nézőket hasonló kompozíciókkal, új tv-operákkal. Az előadás többi főszereplője: Ilosfalvy Róbert, Simándy József és Szőnyi Olga. Az egyetlen prózai szereplő: Koncz Gábor. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát és énekkarát Blum Tamás vezényli. Operatőr: Kocsis Sándor.
Szolnok Megyei Néplap, 1963. november 7. (261. szám) ÉJSZAKAI REPÜLÉS TV-opera bemutató november 10-én November 10-én, vasárnap este különleges élmény vár a komoly zene kedvelőire. Luigi Dallapiccola „Éjszakai repülés” című operájának tv-változata kerül bemutatásra. Samt-Exupéry „Vol de nuit” (magyarul a Felhők felett címmel jelent meg) regénye alapján a szerző maga. írta operájának szövegét. A dalmű zenei nyelven, a hagyományos olasz iskolával szakító, úttörő megoldásnak számít. Ez az opera a humanista, haladó regény magasrendű mondanivalójával és az olasz zenében csak elvétve alkalmazott tizenkét hangú technika egyéni és szabad használásával járatlan és jó utat nyitott meg e zenei műfaj történetében. Dallapiccola fiatalkori műveinek legnagyobb része a régi egyházi zene emlékeit idéző kórus kompozíciói, melyeknek stílusa is konzervatív ízlésre vall. Ez a stílus váratlanul megváltozik első operájában: az Éjszakai repülésben. S hogy mennyire jelentős ez a változás mi sem bizonyítja jobban, mint a művész második operája a „Prigiortiero” (A fogoly), amelyet a zeneesztéták a mai operairodalom legkiválóbb alkotásai között tartanak számon. Az Éjszakai repülés cselekménye Buenos Airesben, az 1930-as években játszódik. Riviére igazgató, a nagy repülő vállalat vezető tisztviselője irodájában várja a legfrissebb híreket a futárgépekről. Megérkezik a chilei gép, a repülőtér személyzete a leszálló gép fogadására siet. Pellerin pilóta elmeséli veszedelemmel teli útját és szerencsés megmenekülése történetét. A pilótával együtt érző Robineau felügyelőt Riviére figyelmezteti, ne éreztesse beosztottjaival szimpátiáját. Közben az irodában a többi gép jelzéseit várják. Az asuncioni jó hírt küld, a patagoniai gép azonban szörnyű viharba került. Már nehéz tartani a kapcsolatot a pilótával, Fabien-nel is, akinek benzine a hegyek felett fogytán van. Fabien felesége is megjelenik a repülőtéren, várja férje érkezését. Számon kéri az igazgatótól, milyen jogon küld másokat ilyen életveszélybe? Közben a rádiós közli a pilóta utolsó üzenetét: nem tud megmenekülni. Fabien elpusztult. A felelősség Riviérét terheli. Az igazgató is tisztában van ezzel, mégis útjára indítja menetrend szerint az európai futárgépet. Folytatni kell az éjszakai repüléseket még áldozatok árán is. Mint a vázlatos ismertetésből is kitűnik, ízig-vérig mai problémát boncolgat ez a mű. Szigorú ítéletet mond az embertelenség felett. Luigi Dellapiccola mély humanizmusa, haladó törekvései hatják át alkotását. Az Éjszakai repülést már zártkörű vetítés keretében bemutatták. Tekintélyes nemzetközi „zsűri” előtt vizsgázott a magyar televízió e merész produkciója. A Budapesti Zenei Hetek és zenei versenyek világhírű művészei foglaltak helyet október 21-én a tv székházának mozitermében. A megtekintést lelkes hangulatú beszélgetés és vita követte, s szerények vagyunk, ha azt mondjuk: a mű általános tetszést váltott ki. Elsősorban a tv-opera tökéletes rendezése (Szinetár Miklós munkája), a szöveg, a muzsika és a képi kifejezés harmóniája hatott a meglepetés erejével. Mindenkit eltöltött az az érzés, hogy itt most valami nagyszerűen új dolog született, illetve van kialakulóban: megnyíltak az opera széleskörű népszerűsítésének eddig elképzelhetetlen méretű perspektívái. " Az Éjszakai repülés” főszereplői közül HÁZY ERZSÉBET így nyilatkozott: — Féltem a produkciótól; Az opera művészeit az a tudat, hogy nem a színházban, hanem milliós közönség előtt játszik, az első pillanatban szinte megoldhatatlan feladat elé állítja. Ez a feszültség aztán feloldódott bennem, hamar megkedveltem drámai sodrású, ragyogó szerepemet, s nagy kedvvel játszottam.” Radnai György, operaházunk művésze ehhez még hozzátette: — Az az érzésem, úttörő munkát végeztünk. Remélem, kitűnő hazai zeneszerzőink — felbuzdulva az Éjszakai repülés remélhető sikerén — megörvendeztetik a zenekedvelő tv-nézőket hasonló kompozíciókkal, új tv-operákkal. Az előadás többi főszereplője: Ilosfalvy Róbert, Simándy József és Szőnyi Olga. Az egyetlen prózai szereplő: Koncz Gábor. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát és énekkarát Blum Tamás vezényli. Operatőr: Kocsis Sándor.
3440 Búbánat 2016-05-10 21:45:00
Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus 16. (191. szám) A cigánybáró Szegeden Szegeden a Szabadtéri Játékok alkalmával nagy sikerrel mutatták be Johan Strauss Cigánybáró című nagyoperettjét. Az előadáson különösen kiemelkedett Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház tagja Saffi szerepében. + Házy-fotó Szaffi szerepében
Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus 16. (191. szám) A cigánybáró Szegeden Szegeden a Szabadtéri Játékok alkalmával nagy sikerrel mutatták be Johan Strauss Cigánybáró című nagyoperettjét. Az előadáson különösen kiemelkedett Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház tagja Saffi szerepében. + Házy-fotó Szaffi szerepében
3439 Búbánat 2016-05-10 21:44:05
Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus 12. (190. szám) — „VIDÁM SZÓVAL MUZSIKÁVAL“ címmel műsoros estet rendez a MSZBT, és Déryné Művelődési Ház augusztus 13-án szombaton este 7 órakor Karcagon. Az esten Házy Erzsébet az Állami Operaház szólistája, valamint öt neves fővárosi művész vendégszerepel.
Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus 12. (190. szám) — „VIDÁM SZÓVAL MUZSIKÁVAL“ címmel műsoros estet rendez a MSZBT, és Déryné Művelődési Ház augusztus 13-án szombaton este 7 órakor Karcagon. Az esten Házy Erzsébet az Állami Operaház szólistája, valamint öt neves fővárosi művész vendégszerepel.
3438 Búbánat 2016-05-09 18:42:55
1991. április 19. Petőfi Rádió, 9.03-10.00 Csillagok parádéja – Házy Erzsébet
1991. április 19. Petőfi Rádió, 9.03-10.00 Csillagok parádéja – Házy Erzsébet
3437 Búbánat 2016-05-09 18:42:27
Házy Erzsébet emlékezetes szerepei Bartók Rádióban 1990. október 5. 9.11-10.00 – XII/1. rész 1990. október 12. 1990. október 19. 1990. október 26. 1990. november 2. 1990. november 9. 9.00 – 10.00 – XII/6. – Puccini: Manon Lescaut 1990. november 16. 1990. november 23. 1990. november 30. 1990. december 7. 1990. december 14. 1990. december 21. 10.00 – 10.40 - XII/12. rész
Házy Erzsébet emlékezetes szerepei Bartók Rádióban 1990. október 5. 9.11-10.00 – XII/1. rész 1990. október 12. 1990. október 19. 1990. október 26. 1990. november 2. 1990. november 9. 9.00 – 10.00 – XII/6. – Puccini: Manon Lescaut 1990. november 16. 1990. november 23. 1990. november 30. 1990. december 7. 1990. december 14. 1990. december 21. 10.00 – 10.40 - XII/12. rész
3436 Búbánat 2016-05-09 18:41:53
1988. január 16. (szombat), Bartók Rádió 9.17 – 10.30 Nagy alakítások a Magyar Állami Operaházban - P u c c i n i: A Nyugat lánya Minnie – Házy Erzsébet
1988. január 16. (szombat), Bartók Rádió 9.17 – 10.30 Nagy alakítások a Magyar Állami Operaházban - P u c c i n i: A Nyugat lánya Minnie – Házy Erzsébet
3435 Búbánat 2016-05-09 18:41:17
Népújság, 1985. január 16. (12. szám) „Nosztalgia a D o b o s b a n” Kellemes rádiózás a limonádé mellé Az elmúlt évben újult meg Egerben, a Dobos cukrászdában a hagyományos pódiumsorozat. A Megyei Művelődési Központ szervezésében a szentendrei Nosztalgia Kávéház közreműködésével nyitották meg az irodalmi presszót. A nagy sikerű Császár Angéla-műsor után hétfőn este Rácz György Kossuth-díjas, érdemes művész, a Magyar Rádió nyugalmazott főrendezője lépett a közönség elé, hogy felidézze az elmúlt évtizedek kiemelkedő pillanatait. Estjére tökéletesen illik a „nosztalgia” jelző. Olyannyira, hogy a legfrissebb betétszám' is, amit hallhattunk, immár harminc év távlatából köszönt vissza. Maga a műsor azonban nem mondható a szó szoros értelmében hagyományosnak, ám ez nem vált éppen előnyére. Mert mit kaptunk? Egy kedves, koros „lemezlovas” három évtizeddel ezelőtti emlékeket elevenített föl, s az összekötő szöveg közben lenyomta a magnó gombját, hogy fölcsendüljenek az operettmelódiák. Nos, ezek között halhatatlan értékűeket is hallhattunk, olykor azonban néhány percre a csendes unalom ülte meg a termet. Lehet persze vitatkozni ezen az esten. Mert az ember, ugye megszokta, hogy egy pódiumon „élő” műsort lát és hall, ezúttal viszont kellemesen „rádiózhatott”. Közben jutott ideje, hogy eszegesse parfait-ját, hörpintgesse limonádéját. Ámbár ez egy presszóban rendezett műsoron rendjén van, mint ahogyan kötetlenebb a légkör is. így volt ezúttal is, csak mivel egy magnó szolgáltatta a fő produkciót, kissé háttérzenélésnek hatott. A kis számú közönség mégis jól érezte magát. Hiszen a válogatásban olyan nevek is szerepeltek, mint Gyurkovics Mária, Medgyasszay Vilma, Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Sárdy János. Igazi hangulat a műsor végén kerekedett, amikor is egy fiatalember mutatkozott be, „élőben”: Éliás Tibor ígéretes tenor. (mikes)
Népújság, 1985. január 16. (12. szám) „Nosztalgia a D o b o s b a n” Kellemes rádiózás a limonádé mellé Az elmúlt évben újult meg Egerben, a Dobos cukrászdában a hagyományos pódiumsorozat. A Megyei Művelődési Központ szervezésében a szentendrei Nosztalgia Kávéház közreműködésével nyitották meg az irodalmi presszót. A nagy sikerű Császár Angéla-műsor után hétfőn este Rácz György Kossuth-díjas, érdemes művész, a Magyar Rádió nyugalmazott főrendezője lépett a közönség elé, hogy felidézze az elmúlt évtizedek kiemelkedő pillanatait. Estjére tökéletesen illik a „nosztalgia” jelző. Olyannyira, hogy a legfrissebb betétszám' is, amit hallhattunk, immár harminc év távlatából köszönt vissza. Maga a műsor azonban nem mondható a szó szoros értelmében hagyományosnak, ám ez nem vált éppen előnyére. Mert mit kaptunk? Egy kedves, koros „lemezlovas” három évtizeddel ezelőtti emlékeket elevenített föl, s az összekötő szöveg közben lenyomta a magnó gombját, hogy fölcsendüljenek az operettmelódiák. Nos, ezek között halhatatlan értékűeket is hallhattunk, olykor azonban néhány percre a csendes unalom ülte meg a termet. Lehet persze vitatkozni ezen az esten. Mert az ember, ugye megszokta, hogy egy pódiumon „élő” műsort lát és hall, ezúttal viszont kellemesen „rádiózhatott”. Közben jutott ideje, hogy eszegesse parfait-ját, hörpintgesse limonádéját. Ámbár ez egy presszóban rendezett műsoron rendjén van, mint ahogyan kötetlenebb a légkör is. így volt ezúttal is, csak mivel egy magnó szolgáltatta a fő produkciót, kissé háttérzenélésnek hatott. A kis számú közönség mégis jól érezte magát. Hiszen a válogatásban olyan nevek is szerepeltek, mint Gyurkovics Mária, Medgyasszay Vilma, Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Sárdy János. Igazi hangulat a műsor végén kerekedett, amikor is egy fiatalember mutatkozott be, „élőben”: Éliás Tibor ígéretes tenor. (mikes)
3434 Búbánat 2016-05-09 18:40:33
Népújság, 1981. október 30. (255. szám) — NÉGYSZÁZÖTVEN régi dolgozóját látta vendégül szerdán az egri Finomszerelvénygyár. A jól sikerült nyugdíjas találkozó résztvevői többek között Házy Erzsébet műsorát is meghallgathatták.
Népújság, 1981. október 30. (255. szám) — NÉGYSZÁZÖTVEN régi dolgozóját látta vendégül szerdán az egri Finomszerelvénygyár. A jól sikerült nyugdíjas találkozó résztvevői többek között Házy Erzsébet műsorát is meghallgathatták.
3433 Búbánat 2016-05-09 18:39:59
Népújság, 1976. január 20. (16.szám) „Az emberi hang” Kedden mutatták be Francis Poulenc egyfelvonásos zenedrámáját, amelyet Jean Cocteau szövegére írt. A rádióban már hallottuk, Cocteau máig is friss szövege pedig eléggé ismert, hogy érdeklődésünket felkeltse a zaklatottan izgalmas zenei monológ iránt — a képernyőn is. Azért mondom ezt, hogy a képernyőn is, mert némi aggodalommal gondoltam arra, hogy ez a végső menekülésbe omló vallomás képszerű megjelenítésben sok ismétlést, esetleg túljátszást hoz majd. Hiszen az asszony, akit elhagytak, telefonál, a párbeszédnek csak az egyik részét láthatjuk, hallhatjuk, így a térben is kötött, az érzésektől is lebéklyózott mozgás csak arra és csak annyira szükséges, hogy a mondatok és a zene tartalmát erősítse. Aggodalmam felesleges volt. Vámos László úgy rendezte meg HÁZY ERZSÉBET mozgását a kamerákat úgy irányította, hogy az arc, a test mindig együtt élt a mondanivalóval. Az érzelmileg utolsó útját járó asszony reménykedése, a lelki kínokat leplező hívogató játék és a kiúttalan kétségbeesés váltóláza ez a dráma. Ezzé lett a képernyőn is! A zeneköltő kitűnően ismeri Cocteau szövegét akit jobban kellene ismernie a magyar közönségnek, többet kellene tőle látnunk, hallanunk. Es mindezt HÁZY ERZSÉBET dicséretére jegyzem le: a vergődő asszonyt teljes hitelességgel láttatta velünk, a szövegből és a zenéből azt adta, azt a salakmentes érzést, amely a hihető véghez, a végzethez taszítja őt. Romhányí József fordítókészségét nem egyszer méltattuk már, olykor azt is megkockáztatva, hogy az eredeti sem lehet különb az ő fordításánál. Most is valami ilyesfélét mondanék, ha nem ismerném Cocteau nagyszerű zsonglőrségét a fogalmazásban. Medveczky Ádámról sem lehet megfeledkezni, aki a szenvedélyt, az asszonyi fájdalmat megörökítő muzsikát meghittséggel szólaltatta meg a rádió és a tévé szimfonikus zenekarával. (/árkos)
Népújság, 1976. január 20. (16.szám) „Az emberi hang” Kedden mutatták be Francis Poulenc egyfelvonásos zenedrámáját, amelyet Jean Cocteau szövegére írt. A rádióban már hallottuk, Cocteau máig is friss szövege pedig eléggé ismert, hogy érdeklődésünket felkeltse a zaklatottan izgalmas zenei monológ iránt — a képernyőn is. Azért mondom ezt, hogy a képernyőn is, mert némi aggodalommal gondoltam arra, hogy ez a végső menekülésbe omló vallomás képszerű megjelenítésben sok ismétlést, esetleg túljátszást hoz majd. Hiszen az asszony, akit elhagytak, telefonál, a párbeszédnek csak az egyik részét láthatjuk, hallhatjuk, így a térben is kötött, az érzésektől is lebéklyózott mozgás csak arra és csak annyira szükséges, hogy a mondatok és a zene tartalmát erősítse. Aggodalmam felesleges volt. Vámos László úgy rendezte meg HÁZY ERZSÉBET mozgását a kamerákat úgy irányította, hogy az arc, a test mindig együtt élt a mondanivalóval. Az érzelmileg utolsó útját járó asszony reménykedése, a lelki kínokat leplező hívogató játék és a kiúttalan kétségbeesés váltóláza ez a dráma. Ezzé lett a képernyőn is! A zeneköltő kitűnően ismeri Cocteau szövegét akit jobban kellene ismernie a magyar közönségnek, többet kellene tőle látnunk, hallanunk. Es mindezt HÁZY ERZSÉBET dicséretére jegyzem le: a vergődő asszonyt teljes hitelességgel láttatta velünk, a szövegből és a zenéből azt adta, azt a salakmentes érzést, amely a hihető véghez, a végzethez taszítja őt. Romhányí József fordítókészségét nem egyszer méltattuk már, olykor azt is megkockáztatva, hogy az eredeti sem lehet különb az ő fordításánál. Most is valami ilyesfélét mondanék, ha nem ismerném Cocteau nagyszerű zsonglőrségét a fogalmazásban. Medveczky Ádámról sem lehet megfeledkezni, aki a szenvedélyt, az asszonyi fájdalmat megörökítő muzsikát meghittséggel szólaltatta meg a rádió és a tévé szimfonikus zenekarával. (/árkos)
3432 Búbánat 2016-05-09 18:39:00
Népújság, 1975. október 18. (218. szám) Televízióműsor-ajánlatunk 20.50: „Ez is operett, az is operett” Rátonyi Róbert műsora ezen a napon egy jeles összeállítással jelentkezik: az Ez is operett-műsorok legsikeresebb számait ismétlik meg, új összekötő szöveggel. Az összeállítás sikeréről a szerzők és az operettek címei máris előrejelzést adhatnak. Ábrahám Pál operettjéből Kibédi Ervin és Csonka Endre ad elő vidám jelenetet. Kálmán Imre Ördöglovas című operettjének slágere — Ma önről álmodtam megint... — Farkas Bálint előadásában hangzik fel. Fall Pompadour-jából Házy Erzsébet énekel. A vidámságot képviseli Csala Zsuzsa és Zana József duettje Buday Három huszárjából: Szép hely, jó hely Teherán. Strauss-melódiákat énekel Kovács József, majd Zentay Anna és Rátonyi Róbert előadásában Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című operettjéből hangzanak el részletek.
Népújság, 1975. október 18. (218. szám) Televízióműsor-ajánlatunk 20.50: „Ez is operett, az is operett” Rátonyi Róbert műsora ezen a napon egy jeles összeállítással jelentkezik: az Ez is operett-műsorok legsikeresebb számait ismétlik meg, új összekötő szöveggel. Az összeállítás sikeréről a szerzők és az operettek címei máris előrejelzést adhatnak. Ábrahám Pál operettjéből Kibédi Ervin és Csonka Endre ad elő vidám jelenetet. Kálmán Imre Ördöglovas című operettjének slágere — Ma önről álmodtam megint... — Farkas Bálint előadásában hangzik fel. Fall Pompadour-jából Házy Erzsébet énekel. A vidámságot képviseli Csala Zsuzsa és Zana József duettje Buday Három huszárjából: Szép hely, jó hely Teherán. Strauss-melódiákat énekel Kovács József, majd Zentay Anna és Rátonyi Róbert előadásában Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című operettjéből hangzanak el részletek.
3431 Búbánat 2016-05-09 18:37:54
Heves Megyei Népújság, 1971. március 25. (71.szám) Új magyar zenés játékok a rádió műsorában Űj magyar, zenés játékok készülnek a rádió stúdióiban. Most fejezték be Hidas Frigyes—Kopányi György Kiszállók című musicaljének zenei felvételeit. A mai témájú komédia a vidékre utazó hivatalos küldöttségek kalandjairól szól. Főszereplő Tomanek Nándor, Galambos Erzsi, Csákányi László. Tóth Miklós—Dalos László —Behár György Zátony című darabja a dunai hajósok között játszódik. Április 30-án mutatják be a 'neves szovjet komponista, Tyihon Hrennyikov Fehér éjszaka című zenés krónikáját. Új felvételt készítettek nemrég Fényes Szabolcs— Harmath Imre Maya című operettjéből. Az Európa- szerte sikeres magyar darab olyan művészekkel kerül a hallgatók elé a közeljövőben, mint Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Galambos Erzsi, Radna! György, Rátonyi Róbert. A „Corneville-i harangok”, Planquette klasszikus operettje Innocent-Vincze Ernő fordításában hangzik majd el, Házy Erzsébettel, Kalmár Magdával, Melis Györggyel, Sólyom-Nagy Sándorral, Korondy Györggyel és Várhelyi Endrével. Megkezdték Lehár Ferenc—Harsányi Zsolt A mosoly országa cimű operettjének stúdiómunkálatait is.
Heves Megyei Népújság, 1971. március 25. (71.szám) Új magyar zenés játékok a rádió műsorában Űj magyar, zenés játékok készülnek a rádió stúdióiban. Most fejezték be Hidas Frigyes—Kopányi György Kiszállók című musicaljének zenei felvételeit. A mai témájú komédia a vidékre utazó hivatalos küldöttségek kalandjairól szól. Főszereplő Tomanek Nándor, Galambos Erzsi, Csákányi László. Tóth Miklós—Dalos László —Behár György Zátony című darabja a dunai hajósok között játszódik. Április 30-án mutatják be a 'neves szovjet komponista, Tyihon Hrennyikov Fehér éjszaka című zenés krónikáját. Új felvételt készítettek nemrég Fényes Szabolcs— Harmath Imre Maya című operettjéből. Az Európa- szerte sikeres magyar darab olyan művészekkel kerül a hallgatók elé a közeljövőben, mint Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Galambos Erzsi, Radna! György, Rátonyi Róbert. A „Corneville-i harangok”, Planquette klasszikus operettje Innocent-Vincze Ernő fordításában hangzik majd el, Házy Erzsébettel, Kalmár Magdával, Melis Györggyel, Sólyom-Nagy Sándorral, Korondy Györggyel és Várhelyi Endrével. Megkezdték Lehár Ferenc—Harsányi Zsolt A mosoly országa cimű operettjének stúdiómunkálatait is.
3430 Búbánat 2016-05-09 11:57:05 [Válasz erre: 3428 mazig 2016-05-09 10:31:57]
Nagyszerű! Igazán köszönöm a Házy Erzsébet említett áriaestje műsorának részletezését! Remek program volt, nagy élményben lehetett részed!
Nagyszerű! Igazán köszönöm a Házy Erzsébet említett áriaestje műsorának részletezését! Remek program volt, nagy élményben lehetett részed!
3429 mazig 2016-05-09 10:35:29 [Válasz erre: 3428 mazig 2016-05-09 10:31:57]
"ariosója" A zenekar az MRT Szimf. volt.
"ariosója" A zenekar az MRT Szimf. volt.
3428 mazig 2016-05-09 10:31:57 [Válasz erre: 3412 Búbánat 2016-05-06 16:02:41]
A nyilvános áriaesten ott voltam, Házy Erzsébet a következő áriákat énekelte: Mozart: Figaro házassága, Cherubin áriája, 2. felv Don Juan, Donna Anna bosszúáriája Smetana: Az eladott menyasszony,Masenka áriája,3.felv. Puccini: Bohémélet, Mimi áriája, 3. felv. Pillangókisasszony halála R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén, A komponista artiosója Az áriák közben a zenekar részleteket játszott Gluck, Rossini, Verdi és Muszorgszkij operáiból. Vezényelt Kórodi András
A nyilvános áriaesten ott voltam, Házy Erzsébet a következő áriákat énekelte: Mozart: Figaro házassága, Cherubin áriája, 2. felv Don Juan, Donna Anna bosszúáriája Smetana: Az eladott menyasszony,Masenka áriája,3.felv. Puccini: Bohémélet, Mimi áriája, 3. felv. Pillangókisasszony halála R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén, A komponista artiosója Az áriák közben a zenekar részleteket játszott Gluck, Rossini, Verdi és Muszorgszkij operáiból. Vezényelt Kórodi András
3427 Búbánat 2016-05-07 16:12:48
Heves Megyei Népújság, 1965. december 10. (291. szám) — SZEGEDI ANIKÓ zongoraművésznő — aki a közelmúltban sikerrel vendégszerepeit Olaszországban és az NDK-ban, valamint HÁZY ERZSÉBET, a Magyar Állami Operaház művésze, vendégszereplésre a Szovjetunióba utazott.
Heves Megyei Népújság, 1965. december 10. (291. szám) — SZEGEDI ANIKÓ zongoraművésznő — aki a közelmúltban sikerrel vendégszerepeit Olaszországban és az NDK-ban, valamint HÁZY ERZSÉBET, a Magyar Állami Operaház művésze, vendégszereplésre a Szovjetunióba utazott.
3426 Búbánat 2016-05-07 16:11:26
Új Úton (Népújság) 1957. április 20. (30. szám) Házy Erzsébet, Fekete Pál, Farkas Anna, Göndöcs József – ének, Madarassy Albert - zongora operaházi művészek o p e r a és o p e re tt ária- és dalestje H ú s v é t v a s á r n a p (április 21.) e s te 7 ó r a k o r a Szakszervezeti Kultúrotthonban, Gyöngyösön
Új Úton (Népújság) 1957. április 20. (30. szám) Házy Erzsébet, Fekete Pál, Farkas Anna, Göndöcs József – ének, Madarassy Albert - zongora operaházi művészek o p e r a és o p e re tt ária- és dalestje H ú s v é t v a s á r n a p (április 21.) e s te 7 ó r a k o r a Szakszervezeti Kultúrotthonban, Gyöngyösön
3425 Búbánat 2016-05-07 16:10:09
Heves Megyei Népújság, 1955. november 6. (87. szám) Az Operaház művészei Kékestetőn A Magyar Állami Operaház és a Kékestetői Állami Gyógyintézet között létrejött szocialista szerződés értelmében az Operaház művészei minden hónapban meglátogatják és szórakoztatják a Gyógyintézet betegeit. A szerződés kapcsán nagy sikerrel zajlott le az első megnyitó műsor, melyben népszerű operák melódiái örvendeztették meg a betegeket. A hangversenyen felléptek: HÁZY ERZSÉBET, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert és Littassy György, az Operaház művészei, valamint Biró József hegedűművész és Madarassy Albert, az Operaház karnagya. Konferált Kovács Tibor. A betegek nagy örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, hiszen a szórakozás mellett a szanatóriumban a legmagasabb zenei igényeket is kielégítő műsort élvezhettek. -st-
Heves Megyei Népújság, 1955. november 6. (87. szám) Az Operaház művészei Kékestetőn A Magyar Állami Operaház és a Kékestetői Állami Gyógyintézet között létrejött szocialista szerződés értelmében az Operaház művészei minden hónapban meglátogatják és szórakoztatják a Gyógyintézet betegeit. A szerződés kapcsán nagy sikerrel zajlott le az első megnyitó műsor, melyben népszerű operák melódiái örvendeztették meg a betegeket. A hangversenyen felléptek: HÁZY ERZSÉBET, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert és Littassy György, az Operaház művészei, valamint Biró József hegedűművész és Madarassy Albert, az Operaház karnagya. Konferált Kovács Tibor. A betegek nagy örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, hiszen a szórakozás mellett a szanatóriumban a legmagasabb zenei igényeket is kielégítő műsort élvezhettek. -st-
3424 Búbánat 2016-05-06 22:42:22
Ugyancsak az egyik korabeli hírlap rádióműsort is közlő rovatában olvastam: 1950. december 23. , Petőfi Rádió 17.35 – 18.30: Bor Kálmán zenekara játszik. - Házy Erzsébet és Kövecses Béla énekel. Házy Erzsébet rádiófelvételei között vélhetően az egyik legkorábbi lehetett ez, ami akkor adásba került.
Ugyancsak az egyik korabeli hírlap rádióműsort is közlő rovatában olvastam: 1950. december 23. , Petőfi Rádió 17.35 – 18.30: Bor Kálmán zenekara játszik. - Házy Erzsébet és Kövecses Béla énekel. Házy Erzsébet rádiófelvételei között vélhetően az egyik legkorábbi lehetett ez, ami akkor adásba került.
3423 Búbánat 2016-05-06 22:33:51
Petőfi Népe rádióműsor-mellékletében olvastam: 1973. október 29., Kossuth Rádió, 19.40: Kapcsoljuk a 6-os Stúdiót. (Élő.) Lehár-est. Énekelt Házy Erzsébet is…
Petőfi Népe rádióműsor-mellékletében olvastam: 1973. október 29., Kossuth Rádió, 19.40: Kapcsoljuk a 6-os Stúdiót. (Élő.) Lehár-est. Énekelt Házy Erzsébet is…
3422 Búbánat 2016-05-06 22:27:15
Békés Megyei Népújság, 1970. március 3. Az örök primadonna A Múzsák neveletlen gyermeke című, az operett „becsületét” védő tv-sorozat 4. adásának alcíme: Az örök primadonna. A ma este 21.15-kor kezdődő műsor híres primadonna-szerepeket mutat he, s fellép benne az a kiváló magyar operettszínésznő is, akire valóban ráillik az „örök primadonna” díszítő jelzője: Honthy Hanna. A népes szereplőgárdából megemlítjük még Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Gallay Judit, László Margit, Lehoczky Zsuzsa, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, valamint Bende Zsolt, Hadics László, Kishegyi Árpád, Palló Imre, Simándy József nevét.
Békés Megyei Népújság, 1970. március 3. Az örök primadonna A Múzsák neveletlen gyermeke című, az operett „becsületét” védő tv-sorozat 4. adásának alcíme: Az örök primadonna. A ma este 21.15-kor kezdődő műsor híres primadonna-szerepeket mutat he, s fellép benne az a kiváló magyar operettszínésznő is, akire valóban ráillik az „örök primadonna” díszítő jelzője: Honthy Hanna. A népes szereplőgárdából megemlítjük még Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Gallay Judit, László Margit, Lehoczky Zsuzsa, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, valamint Bende Zsolt, Hadics László, Kishegyi Árpád, Palló Imre, Simándy József nevét.
3421 Búbánat 2016-05-06 22:26:25
Békés Megyei Népújság, 1971. május 1. (102. szám) Az orosházi Madrigál Együttes bérleti hangversenyei A maga nemében egyedülálló bérleti hangversenysorozatot hirdetett 1971-re az orosházi Petőfi Művelődési Központ. A Szokolay Bálint vezette Madrigál Együttesre, valamint az orosházi zenei élet idősebb és ifjú képviselőire támaszkodva, kiváló vendégművészek felléptével kívánja bemutatni a város muzsikakedvelőinek a reneszánsz és a barakk zenét, Mozart, Beethoven, Liszt és Bartók néhány kimagasló művét-, a Kossuth-díjas Szokolay Sándor munkásságát, az orgonamuzsika szépségeit. A vendégek között üdvözölhetik majd az orosháziak HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas Érdemes Művészt, Faragó Andrást, az Állami Operaház tagját, Ránki Dezsőt, a fiatal magyar zongoraművész- nemzedék immár világsikereket magáénak mondható tagját, Ella István orgonaművészt, neves kórusokat, a Zeneművészeti Főiskola növendékeit. […] .
Békés Megyei Népújság, 1971. május 1. (102. szám) Az orosházi Madrigál Együttes bérleti hangversenyei A maga nemében egyedülálló bérleti hangversenysorozatot hirdetett 1971-re az orosházi Petőfi Művelődési Központ. A Szokolay Bálint vezette Madrigál Együttesre, valamint az orosházi zenei élet idősebb és ifjú képviselőire támaszkodva, kiváló vendégművészek felléptével kívánja bemutatni a város muzsikakedvelőinek a reneszánsz és a barakk zenét, Mozart, Beethoven, Liszt és Bartók néhány kimagasló művét-, a Kossuth-díjas Szokolay Sándor munkásságát, az orgonamuzsika szépségeit. A vendégek között üdvözölhetik majd az orosháziak HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas Érdemes Művészt, Faragó Andrást, az Állami Operaház tagját, Ránki Dezsőt, a fiatal magyar zongoraművész- nemzedék immár világsikereket magáénak mondható tagját, Ella István orgonaművészt, neves kórusokat, a Zeneművészeti Főiskola növendékeit. […] .
3420 Búbánat 2016-05-06 22:25:42
Békés Megyei Népújság, 1961. november 16. (270. szám) Takarékossági ankét Békéscsabán (Tudósítónktól) A megye állami és tömegszervezeti szerveinek gondozásában, széleskörű társadalmi összefogással e napokban beindított takarékossági napok egyhónapos programjának kiemelkedő színfoltja lesz a november 20-án Békéscsabán sorra kerülő takarékossági ankét, amelyet este 7 órakor a Hazafias Népfront megyei bizottsága és az Országos Takarékpénztár megyei fiókja közösen rendez meg a -Jókai Színházban. Az ankéton dr. Terpitkó András pénzügyőr-vezérőrnagy, a Pénzügyőrség országos főparancsnoka tart előadást az egyéni pénztakarékossági mozgalom jelentőségéről és a takarékossági napok célkitűzéseiről. A rendezvényen a Takarékpénztári Fő- igazgatóságot Hoffmann József főosztályvezető-helyettes képviseli. A mintegy félórás közérdekű tájékoztató után a színház művészei szórakoztató ajándékműsort adnak a megjelenteknek. Népszerű opera- és klasszikus operettrészleteket adnak elő Havas Ágnes, Nagy Erzsébet és Bánffy Frigyes. Meghívott vendégként fellép HÁZY ERZSÉBET, a M agyar Állami Operaház művésze. A zongorakíséretet ugyancsak vendégművész, Dénes Erzsébet, a konferanszié szerepét pedig Almási Gizi látja el. […] —km—
Békés Megyei Népújság, 1961. november 16. (270. szám) Takarékossági ankét Békéscsabán (Tudósítónktól) A megye állami és tömegszervezeti szerveinek gondozásában, széleskörű társadalmi összefogással e napokban beindított takarékossági napok egyhónapos programjának kiemelkedő színfoltja lesz a november 20-án Békéscsabán sorra kerülő takarékossági ankét, amelyet este 7 órakor a Hazafias Népfront megyei bizottsága és az Országos Takarékpénztár megyei fiókja közösen rendez meg a -Jókai Színházban. Az ankéton dr. Terpitkó András pénzügyőr-vezérőrnagy, a Pénzügyőrség országos főparancsnoka tart előadást az egyéni pénztakarékossági mozgalom jelentőségéről és a takarékossági napok célkitűzéseiről. A rendezvényen a Takarékpénztári Fő- igazgatóságot Hoffmann József főosztályvezető-helyettes képviseli. A mintegy félórás közérdekű tájékoztató után a színház művészei szórakoztató ajándékműsort adnak a megjelenteknek. Népszerű opera- és klasszikus operettrészleteket adnak elő Havas Ágnes, Nagy Erzsébet és Bánffy Frigyes. Meghívott vendégként fellép HÁZY ERZSÉBET, a M agyar Állami Operaház művésze. A zongorakíséretet ugyancsak vendégművész, Dénes Erzsébet, a konferanszié szerepét pedig Almási Gizi látja el. […] —km—
3419 Búbánat 2016-05-06 22:24:45
Petőfi Népe, 1990. október 17. Rádiójegyzet Böbe Sajnos az URH-sávot még sok magyar rádióhallgató nem tudja fogni készülékén. Pedig az igényes zenés adások legtöbbje ott hangzik el. Szombaton például a Bartók rádióban egy 12 részből álló sorozat kezdődött, a címe és tartalma szerint: Házy Erzsébet emlékezetes szerepei. A barátai, rajongói körében csak Böbe néven emlegetett kiváló énekesnő már nyolc éve nincs az élők sorában, s nemrég lett volna 61 esztendős. Nagy ritkán egy- egy filmrészlet idézi fel a televízióban tünékeny alakját, s a rádióban hangfelvételek nagyszerű szopránját, gazdag énekkultúráját. A fiatalabb nemzedék azonban nem ismerheti igazán. Talán felfigyelnek erre a sorozatra, amely nem csak az opera-, de az operettkedvelőknek is örömet szerez majd. F. Tóth Pál
Petőfi Népe, 1990. október 17. Rádiójegyzet Böbe Sajnos az URH-sávot még sok magyar rádióhallgató nem tudja fogni készülékén. Pedig az igényes zenés adások legtöbbje ott hangzik el. Szombaton például a Bartók rádióban egy 12 részből álló sorozat kezdődött, a címe és tartalma szerint: Házy Erzsébet emlékezetes szerepei. A barátai, rajongói körében csak Böbe néven emlegetett kiváló énekesnő már nyolc éve nincs az élők sorában, s nemrég lett volna 61 esztendős. Nagy ritkán egy- egy filmrészlet idézi fel a televízióban tünékeny alakját, s a rádióban hangfelvételek nagyszerű szopránját, gazdag énekkultúráját. A fiatalabb nemzedék azonban nem ismerheti igazán. Talán felfigyelnek erre a sorozatra, amely nem csak az opera-, de az operettkedvelőknek is örömet szerez majd. F. Tóth Pál
3418 Búbánat 2016-05-06 22:23:47
Petőfi Népe, 1971. szeptember 30. (230. szám) Búcsúelőadás Moszkvában Kedden este Moszkvában megtartotta búcsúelőadását a Magyar Állami Operaház Moszkvában vendégszereplő társulata, A Manon Lescaut került előadásra. A főszerepeket ezen az estén llosfalvy Róbert és Házy Erzsébet énekelte. A hatalmas sikerrel véget ért operaesten, amely egyben a turné záróelőadása volt, a közönség, s annak soraiban megjelent magas rangú szovjet személyiségek, forró ünneplésben részesítették a magyar művészeket. Ezzel véget ért a tíznapos vendégjáték. A szovjet közönség és a szakmai körök egyaránt a legnagyobb elismeréssel fogadták a vendégszereplést A siker felülmúlta a várakozást.
Petőfi Népe, 1971. szeptember 30. (230. szám) Búcsúelőadás Moszkvában Kedden este Moszkvában megtartotta búcsúelőadását a Magyar Állami Operaház Moszkvában vendégszereplő társulata, A Manon Lescaut került előadásra. A főszerepeket ezen az estén llosfalvy Róbert és Házy Erzsébet énekelte. A hatalmas sikerrel véget ért operaesten, amely egyben a turné záróelőadása volt, a közönség, s annak soraiban megjelent magas rangú szovjet személyiségek, forró ünneplésben részesítették a magyar művészeket. Ezzel véget ért a tíznapos vendégjáték. A szovjet közönség és a szakmai körök egyaránt a legnagyobb elismeréssel fogadták a vendégszereplést A siker felülmúlta a várakozást.
3417 Búbánat 2016-05-06 22:22:47
Petőfi Népe, 1966. május 27. (124. szám) A „Két város egy folyó partján” A magyar és a jugoszláv tv közös szórakoztató műsorának második, budapesti adására május 28-án kerül sor. Vendégeink lesznek Miroszlav Csangalovics, Radmilla Bakocsevics, Mira Szanyina, a Predrag Ivanovics-kvartett, a magyar közreműködők: HÁZY ERZSÉBET, Ilosfalvy Róbert, Kun Zsuzsa és Dózsa Imre, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara.
Petőfi Népe, 1966. május 27. (124. szám) A „Két város egy folyó partján” A magyar és a jugoszláv tv közös szórakoztató műsorának második, budapesti adására május 28-án kerül sor. Vendégeink lesznek Miroszlav Csangalovics, Radmilla Bakocsevics, Mira Szanyina, a Predrag Ivanovics-kvartett, a magyar közreműködők: HÁZY ERZSÉBET, Ilosfalvy Róbert, Kun Zsuzsa és Dózsa Imre, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara.
3416 Búbánat 2016-05-06 22:21:39
Petőfi Népe, 1963. július 20. (168. szám) Jelentés a „Játékok városából" MA, SZOMBATON este ismét felharsannak a fanfárok a Dóm-téren és a már ismert „Szeged híres város” dallammal köszöntik az idei első bemutató közönségét, s jelzik a felújított Szegedi Szabadtéri Játékok ötödik évének megnyitását. Erkel:Brankovics György” című operájával kezdődik az előadássorozat, amelyet mindjárt másnap Shakespeare: Szentivánéji álom” című műve követ. AZ ELMÚLT két hét az előkészületek jegyében telt el. A város figyelme egyre inkább a szabadtéri színpad felé fordult. A hajnalig tartó próbákon nemcsak az ország legkiválóbb opera és prózai művészei készültek az igényes előadásra, de több mint 100 tagú zenekar, az Állami Operaház és a Szegedi Zenebarátok Kórusa és több mint 300 statiszta követte estéről-estére fegyelmezetten Mikó András és Szinetár Miklós rendezők utasításait. Szinte az egész város megfiatalodni látszik ebben az időben. Új kivilágított szökőkút, erre az alkalomra épített vagy rendbe hozott díszkutak, megvilágított szobrok, középületek szépítik Szeged tereit. Új berendezéssel ellátott, átalakított, s a késő éjjeli órákig nyitva tartó eszpresszók, éttermek várják a vendégeket. Az új Tisza- szállóban (Szeged legnagyobb szállodájában) a legigényesebb vendég is kellemes otthonra talál, aki pedig éjszakai szórakozóhelyet keres, örömmel fedezheti fel a Hungária szálló új modern bárhelyiségét. CSAK ma kezdődik az ünnepi hetek programja, de a város már az elmúlt héten is megtelt érdeklődőkkel. Naponta zsúfoltan indultak útjukra a mikrobusz szerelvények, a városnéző autóbuszok. Már egy hét óta fesztiválhangulat uralkodik Szegeden. Mindenütt ismert arcokat látni. Gózon Gyula bácsi, Kőműves Sándor társaságában issza a Virág cukrászda feketéjét, s a tarka ernyők alatt találkozunk Simándy Józseffel, Bessenyei Ferenccel, Margittay Ágival is. Mások, mint Kórodi András karmester, Váradi Hédi, Fülöp Zsigmond a Hungária árnyas kertjét választják. De a legtöbb, Szegeden pihenő művész —így Darvas Iván, HÁZY ERZSÉBET, Harkányi Endre is — a „Szőke Tisza” hajót nevezi meg főhadiszállásukként, hiszen itt napközben fürödni, étkezni, szórakozni egyaránt lehet. […] A ma este felharsanó fanfárok hangja jelzi, hogy egy hónapos gazdag művészi műsorral, mozgalmas, sport és kiegészítő programokkal, kiállításokkal „hívja és várja Szeged” az ország és Európa közönségét. Varga Ákos
Petőfi Népe, 1963. július 20. (168. szám) Jelentés a „Játékok városából" MA, SZOMBATON este ismét felharsannak a fanfárok a Dóm-téren és a már ismert „Szeged híres város” dallammal köszöntik az idei első bemutató közönségét, s jelzik a felújított Szegedi Szabadtéri Játékok ötödik évének megnyitását. Erkel:Brankovics György” című operájával kezdődik az előadássorozat, amelyet mindjárt másnap Shakespeare: Szentivánéji álom” című műve követ. AZ ELMÚLT két hét az előkészületek jegyében telt el. A város figyelme egyre inkább a szabadtéri színpad felé fordult. A hajnalig tartó próbákon nemcsak az ország legkiválóbb opera és prózai művészei készültek az igényes előadásra, de több mint 100 tagú zenekar, az Állami Operaház és a Szegedi Zenebarátok Kórusa és több mint 300 statiszta követte estéről-estére fegyelmezetten Mikó András és Szinetár Miklós rendezők utasításait. Szinte az egész város megfiatalodni látszik ebben az időben. Új kivilágított szökőkút, erre az alkalomra épített vagy rendbe hozott díszkutak, megvilágított szobrok, középületek szépítik Szeged tereit. Új berendezéssel ellátott, átalakított, s a késő éjjeli órákig nyitva tartó eszpresszók, éttermek várják a vendégeket. Az új Tisza- szállóban (Szeged legnagyobb szállodájában) a legigényesebb vendég is kellemes otthonra talál, aki pedig éjszakai szórakozóhelyet keres, örömmel fedezheti fel a Hungária szálló új modern bárhelyiségét. CSAK ma kezdődik az ünnepi hetek programja, de a város már az elmúlt héten is megtelt érdeklődőkkel. Naponta zsúfoltan indultak útjukra a mikrobusz szerelvények, a városnéző autóbuszok. Már egy hét óta fesztiválhangulat uralkodik Szegeden. Mindenütt ismert arcokat látni. Gózon Gyula bácsi, Kőműves Sándor társaságában issza a Virág cukrászda feketéjét, s a tarka ernyők alatt találkozunk Simándy Józseffel, Bessenyei Ferenccel, Margittay Ágival is. Mások, mint Kórodi András karmester, Váradi Hédi, Fülöp Zsigmond a Hungária árnyas kertjét választják. De a legtöbb, Szegeden pihenő művész —így Darvas Iván, HÁZY ERZSÉBET, Harkányi Endre is — a „Szőke Tisza” hajót nevezi meg főhadiszállásukként, hiszen itt napközben fürödni, étkezni, szórakozni egyaránt lehet. […] A ma este felharsanó fanfárok hangja jelzi, hogy egy hónapos gazdag művészi műsorral, mozgalmas, sport és kiegészítő programokkal, kiállításokkal „hívja és várja Szeged” az ország és Európa közönségét. Varga Ákos
3415 Búbánat 2016-05-06 22:19:50
Petőfi Népe, 1960. április 17. (91. szám) Barátok kézfogása Csehszlovák-est Kiskunhalason Zászlódíszbe öltözött erre a napra a Kiskunhalasi Gózon István Művelődési Ház. Későn ébredt emberek ostromolják az utolsó órákban jegyért a pénztárat, — persze hasztalan. A 420 ülőhely legutolsó székének is van gazdája; Halason az ilyen rendezvényekre hovatovább csak elővételben lehet jegyet szerezni. Pedig az úgynevezett közönségszervezéssel legkevesebbet bajlódott a művelődési ház vezetősége: elvégezték azt a csábító művésznevekkel teli plakátok. Kora délután befutott Budapestről a csehszlovák nagykövetség gépkocsija. Eljött dr. Frantisek Hrabal attasé, Josef Smidt, a Külföldi Kultúrközpontok Vezetőségének igazgatója, s dr. Andrej Zádor, a Csehszlovák Kultúra igazgatója. S az autó motorja csak pár percig pihent, — a vendégek nemcsak a színpadon, hanem a m unkában is találkozni akartak a halasi dolgozókkal. Előbb a csipkeház múzeumát csodálták végig, majd a Tájói Állami Gazdaságot keresték fel, Dr. Frantisek Hrabal a szakember érdeklődésével hallgatta Miklós János igazgató beszámolóját a gazdaság munkájáról, eredményeiről. […] . . . Mire a városba visszaérkezünk, a művelődési ház nagy nézőtere már megtelik. Rémán János igazgató köszöntője után dr. Faragó András, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke méltatja a csehszlovák—magyar barátságot, majd dr. Frantisek Hrabal mond ünnepi beszédet. Gyorsan pergő, a legszínvonalasabb jelzőt érdemlő műsor következik ezután. Lászlóffy Kata, a Néphadsereg Színházának tagja szlovák és cseh költők verseit tolmácsolja HÁZY ERZSÉBET Szmetana, Dvorzsák, Puccini és Miljutyin műveiből énekel, vastapssal ismét és ismét a színpadra szólítva. A közönség lelkesedéséből bőven jut Mendelssohn Edit harmonikaművésznek, Tábori Nórának, a Néphadsereg Színháza művésznőjének, Forgács Lászlónak, a Vidám Színpad tagjának, s nem utolsósorban Túrán László zenekarának, amely cseh filmzene-egyveleget ad elő. A műsor végén bájos úttörő kislány rózsaszín szegfűcsokorral köszönti a nézők között szerényen meghúzódó Josef Schmidt elvtársat. Karok erdeje nyúlik ki még egy baráti kézszorításra, — bár a halasiak nem akarnak hosszú időre búcsúzni csehszlovák barátainktól, s a magyar művészektől. Ebben a városban akár minden este lehetne ilyen, a soha ki nem hűlő szeretet légkörében lezajló találkozókat rendezni! G.K.
Petőfi Népe, 1960. április 17. (91. szám) Barátok kézfogása Csehszlovák-est Kiskunhalason Zászlódíszbe öltözött erre a napra a Kiskunhalasi Gózon István Művelődési Ház. Későn ébredt emberek ostromolják az utolsó órákban jegyért a pénztárat, — persze hasztalan. A 420 ülőhely legutolsó székének is van gazdája; Halason az ilyen rendezvényekre hovatovább csak elővételben lehet jegyet szerezni. Pedig az úgynevezett közönségszervezéssel legkevesebbet bajlódott a művelődési ház vezetősége: elvégezték azt a csábító művésznevekkel teli plakátok. Kora délután befutott Budapestről a csehszlovák nagykövetség gépkocsija. Eljött dr. Frantisek Hrabal attasé, Josef Smidt, a Külföldi Kultúrközpontok Vezetőségének igazgatója, s dr. Andrej Zádor, a Csehszlovák Kultúra igazgatója. S az autó motorja csak pár percig pihent, — a vendégek nemcsak a színpadon, hanem a m unkában is találkozni akartak a halasi dolgozókkal. Előbb a csipkeház múzeumát csodálták végig, majd a Tájói Állami Gazdaságot keresték fel, Dr. Frantisek Hrabal a szakember érdeklődésével hallgatta Miklós János igazgató beszámolóját a gazdaság munkájáról, eredményeiről. […] . . . Mire a városba visszaérkezünk, a művelődési ház nagy nézőtere már megtelik. Rémán János igazgató köszöntője után dr. Faragó András, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke méltatja a csehszlovák—magyar barátságot, majd dr. Frantisek Hrabal mond ünnepi beszédet. Gyorsan pergő, a legszínvonalasabb jelzőt érdemlő műsor következik ezután. Lászlóffy Kata, a Néphadsereg Színházának tagja szlovák és cseh költők verseit tolmácsolja HÁZY ERZSÉBET Szmetana, Dvorzsák, Puccini és Miljutyin műveiből énekel, vastapssal ismét és ismét a színpadra szólítva. A közönség lelkesedéséből bőven jut Mendelssohn Edit harmonikaművésznek, Tábori Nórának, a Néphadsereg Színháza művésznőjének, Forgács Lászlónak, a Vidám Színpad tagjának, s nem utolsósorban Túrán László zenekarának, amely cseh filmzene-egyveleget ad elő. A műsor végén bájos úttörő kislány rózsaszín szegfűcsokorral köszönti a nézők között szerényen meghúzódó Josef Schmidt elvtársat. Karok erdeje nyúlik ki még egy baráti kézszorításra, — bár a halasiak nem akarnak hosszú időre búcsúzni csehszlovák barátainktól, s a magyar művészektől. Ebben a városban akár minden este lehetne ilyen, a soha ki nem hűlő szeretet légkörében lezajló találkozókat rendezni! G.K.
3414 Búbánat 2016-05-06 22:18:04
Bácskiskunmegyei Népújság, 1956/Népújság, 1956/Petőfi Népe, 1956 (1. évfolyam) 1956. május 28. D i v a t b e m u t a t ó Kiskunhalason. A Kiskunhalasi Kisker. Vállalat a vendéglátó vállalattal karöltve divatbemutatót rendezett a városi vendéglő előtt felállított szabadtéri színpadon. A divatbemutatón vendégszerepeit az Operaház két művésze; Házy Erzsébet s Nagypál László. Közreműködött a helyi katonazenekar is. Az új divat modelljeit körülbelül 3500—4000 dolgozó tekintette meg.
Bácskiskunmegyei Népújság, 1956/Népújság, 1956/Petőfi Népe, 1956 (1. évfolyam) 1956. május 28. D i v a t b e m u t a t ó Kiskunhalason. A Kiskunhalasi Kisker. Vállalat a vendéglátó vállalattal karöltve divatbemutatót rendezett a városi vendéglő előtt felállított szabadtéri színpadon. A divatbemutatón vendégszerepeit az Operaház két művésze; Házy Erzsébet s Nagypál László. Közreműködött a helyi katonazenekar is. Az új divat modelljeit körülbelül 3500—4000 dolgozó tekintette meg.
